Ajax-loader

Bánki Éva könyvei a rukkolán


Bánki Éva - Magyar ​Dekameron
Boccaccio ​mesélő kedvű hőseihez hasonlatosan Bánki Éva főszereplői is a pestisjárványoktól sújtott középkori Itália szülöttei, ám ők nem érik be azzal, hogy csupán valami csendes, vidéki helyet keressenek maguknak, ahol túlélhetik a vészt – minden határon túlra igyekeznek, oda, ahol az embereknek még a nyelve sem ismeri a kórt: Magyarországra. A hősök nemcsak a téren, de az időn is keresztülhajóznak, -lovagolnak; s mire megérkeznek a Budai Körszálló számukra kedves lakosztályába, már maguk mögött hagyták a második évezredet; az összes szerelmeskedésével, művészetével és háborújával egyetemben. A novellafüzér e „Határvidék” csapongó történeteit gyűjti csokorba. Zrínyitől Kádárig, nagy emberektől a kisasszonyokig, érzelmektől az értelmetlenségekig. A Magyar Dekameron, akár valami kisgömböc, mindent magába vonz, ami csak elbeszélésre érdemes lehet művelt közönsége számára.

Bánki Éva - Összetört ​idő
A ​Fordított idő-trilógia harmadik kötetében alaposabban megismerjük egy zárt közösség, a Nyugati szél szigetének titkait. Riolda családját, az őslakó szorgok és a betelepülők múltját, az elhallgatott titkokat, melyek tovább mérgezik a sziget mindennapjait. Mennyit kell és mennyit lehet hazudozni? Nemcsak a hiúság vagy a szeretet, hanem a bosszúvágy is késztethet arra, hogy a múltat eltöröljük vagy meghamisítsuk. Riolda az újrakezdés lehetőségét, az Ifjúság kútját akarja megtalálni, hogy ő maga megfiatalodjon, férje, Sjön meggyógyuljon. Az örök fiatalságban, az idő visszafordításában rejlő üzleti lehetőséget sejti meg Benjamin, a regényciklus visszatérő kalandora. Ám miközben mindenki önfeledten játszik az idővel, észre sem veszik, hogy a jelen feladatai mindennél sürgetőbbek. Milyen lépésekre kényszerül az alattvalóiért felelősséget érző királynő? Hiszen nincs mindenkinek esélye menekülni. Az időt néha össze kell törni, hogy újrakezdődjön... De vajon mi a biztosíték arra, hogy ezen a nyomorúságos szigeten időről időre ne ugyanaz ismétlődjön?

Bánki Éva - A ​bűn nyelvét megtanulni
Melyek ​is a társadalomábrázolás lehetőségei a kortárs irodalomban – ezen belül a sokak által megvetett, sőt alantasnak tartott kemény krimikben? Mit árulhat el egy „vérgőzös” kemény krimi a társadalomról? És milyen viszonyban állnak ezek a hard-­boiledek a realista nagyregényekkel vagy a klasszikus detektívtörténetekkel és posztmodern krimikkel? Vagy akár a magas irodalommal? Chandler, Ellroy, Tar vagy a skandináv krimiírók hogyan formálták át a 20. századi elbeszélő hagyományt és magát a társadalomábrázolást? Mindannyian tudjuk, milyen sok szállal kötődik a kemény krimi a mozihoz, sőt a filmművészet nagy korszakaihoz – de ha ez így van, az „álomgyártás” hogy fér össze a dokumentarista hitelességgel és társadalmi leleplező szándékkal? A hard-boiledek hogyan alakítják át a testtel és a névvel kapcsolatos elbeszélői sztereotípiákat és az ehhez szorosan kapcsolódó több évezredes bibliai hagyományt? A bűnügyi regény kódja, narrációs technikái eddig számos kortárs magyar elbeszélést inspiráltak. De milyen esélyei vannak (lesznek) egy kortárs valóságban játszódó kelet-közép-­európai kemény kriminek? Ezeket a kérdéseket járja körül Bánki Éva felsőoktatásban is használható, tanulmányokat és kritikákat is tartalmazó kötete.

Bánki Éva - Fordított ​idő
Ha ​az ember történelmi törésvonalak között él, akkor mi szüksége van személyes élettörténetre? Miért akarja tudni a jövőt, ha róla is mások döntenek? És miért függ attól a jövőnk, hogy képesek vagyunk-e elfogadni a saját múltunkat? A regénybeli Riolda bizony nincs könnyű helyzetben. Tündérek és szörnyszülött szorgok leányaként minden nép között, minden országban és minden udvarban idegen. A kelták, a germánok, a mórok közt is; hercegi dadusként, szélhámos földönfutóként vagy a bölcs krónikás, az idő betegségeit kutató Illighaen tanítványaként. Ködös tengerpartokon, a mórok elől menekülve, intrikákkal teli udvarokban, elátkozottnak hitt szigeteken. Riolda próbál józannak maradni az egymásnak feszülő hagyományok közt is. Ám hogy volnánk képesek mítoszok és tények közt a kora középkorban különbséget tenni? Ebben a valóságos és kitalált időket, megtörtént és elképzelt eseményeket variáló női lovagregényben Riolda úgy tanul meg boldog lenni, hogy lassan kibékül mások álmaival, de meg tudja valósítani a sajátjait.

Bánki Éva - Elsodort ​idő
Kik ​osztozhatnak a Római Birodalom északi területein? A muszlimok, a görögök vagy a barbár királyok? Hova sodródik ez a sok ember Európában? Kalandorok, honfoglalók, rabszolgák, harcosok? Ebben a felbolydult világban nemcsak az eleven emberek tesznek meg irdatlan távolságokat, hanem a hiedelmek, a versek, a csontok (ereklyék) is. A hatalomért való hajszában mi tehet győztessé vagy csak jó katonává? A fegyelem vagy a hősiesség? Az önmagunkhoz való hűség vagy az alkalmazkodás, a változni tudás? Bánki Éva regénytrilógiájának második részében Riolda a Fordított időben elszenvedett hányattatásai után immár családanyaként kel útra, hogy segítsen megtalálni Hildi hercegnő eltűnt gyerekeit. De a nyugati világ sokat változott azóta, hogy újraalapította az időt a saját szigetén. A Nyugati szél szigetének királynője nem a lovagregények és tündérek titokzatos világába tér vissza, hanem a Karoling-újjászületés idejébe, a lázasan formálódó Európa politikai erőterébe, a városállamok, a születő nagyhatalmak, rabszolgakereskedő-hálózatok és egyre hatalmasabb kolostorok világába. Utazásai során eljut a hispániai szlávok fővárosába és Velencébe, ahol annyi kalandor próbál új életet kezdeni. Riolda csak a saját életét szeretné visszakapni - de visszajut-e egyszer a saját szigetére?

Bánki Éva - Aranyhímzés
László ​király országlása idején magyar küldöttség indul a fényűző Velencébe, hogy a leendő három szent egyikének, Gellért püspöknek a családi hátterére fényt derítsen, és lehetővé váljék Gellért magyar szentté avatása. A küldöttséget az agg, súlyos betegségével küszködő Sebe vezeti, Gellért egykori neveltje, aki követte őt a püspöki székben is. A krisztusi elszántságú öregember rendelkezik a kereszténység előtti idők tapasztalatával, még emlékszik a táltosok és pogány nagyurak birodalmára, tanúja volt mindannak, ami a kereszt nevében és ellenében történt. Sebe velencei útjának története egy nyomozás története. Egy józan és bölcs öregember átható tekintete pásztázza a jelent és a múltat, velencei mozaikot és főpapi ábrázatot, kisszerű csalást, gyilkosságot és misztikus erejű jeleket. Teste egyre kevésbé engedelmeskedik neki, de fáradhatatlan szelleme egyforma tisztasággal és erővel idéz fel régmúltat és közelmúltat egyaránt. Gellért igaz legendáját kutatja, de egyre világosabban látja: az ő feladata nem ez. Küldetése több is, kevesebb is ennél. Bánki Éva - csakúgy, mint nagy sikerű első regényében, az Esővárosban - ezúttal is a múltat faggatja: kutat, felidéz, újrateremt, mesél. Sebe legendát ír ugyanígy, a szerző regényt.

Bánki Éva - Esőváros
Tormáék, ​az egyik família a műszaki újdonságok iránt lelkesedik, minek következtében időnként "robbanások" színesítik krónikájukat. A Bujdosók, a másik család a misztikumhoz, a holtakhoz, a szellemekhez vonzódik, akik lassanként át is veszik náluk az élők helyét, szerepét. Az elsőkötetes Bánki Éva nagyregénye majd' egy évszázad történésein ível keresztül. Az elbeszélés hátterében a huszadik századi magyar történelem rajzolódik ki, miközben két gazdag parasztfamília többgenerációs története szövődik a világesemények közé. A családok ifjabbjai (és öregebbjei) többnyire egymással esnek szerelembe, és a tiltások ellenére a románc generációról generációra megismétlődik.

Kollekciók