Richard Dawkins könyvei a rukkolán

Richard Dawkins - A ​csoda bűvöletében
RICHARD ​DAWKINS könyve életének első éveitől kezdve oxfordi kibontakozásáig kíséri a világhírű tudós pályáját, miközben megismerhetjük Az önző génig vezető utat is. Dawkins élénk színekkel ecseteli Afrikában töltött, idilli gyermekkorát, és bemutatja hétköznapinak korántsem nevezhető őseit és elbűvölő szüleit. Noha diákkorában Elvis Presley hatására még mélyen vallásos volt, a gimnáziumban már nem volt hajlandó letérdelni a templomban. Az általános és középiskolában is kiváló képzésben részesült, de Oxford hozta el számára az igazi szellemi beteljesülést. Dawkins az ősi angol diákváros egyedülálló oktatási rendszerének tulajdonítja tudományos ébredését. Ez a rendszer arra tanítja a diákokat, hogy kérdezzenek, kételkedjenek, ne vizsgaorientáltan és ne tankönyvekből tanuljanak, hanem kutatási eredményekből, beszélgetésekből és vitákból. Oxfordi tanári és kutatói karrierjében komoly változást hozott az 1973-as év, amikor hosszú áramszünetek sújtották Nagy-Britanniát, így Dawkins hosszabb időre kényszerből szüneteltette a számítástechnikára alapozott kutatásait. Mivel akkoriban általános félreértés övezte a természetes kiválasztódás és a csoportszelekció fogalmát, ezért több tudós műveinek hatására nekilátott ahogyan ő önironikusan nevezte saját bestsellere megírásának. Ez volt Az önző gén. RICHARD DAWKINS 1976-ban üstökösként robbant be a köztudatba Az önző gén című művével, amelyet további, kimagaslóan népszerű könyvek követtek, közülük több magyarul is megjelent. Dawkins nemcsak a brit Királyi Természettudományos Társaság tagja, hanem a Királyi Irodalmi Társaságé is. Munkásságáért számos rangos kitüntetésben részesült. 2008-ban vonult nyugdíjba az oxfordi Charles Simonyi Intézetben betöltött professzori állásából, de továbbra is tagja maradt az ugyancsak oxfordi Új Egyetemnek. A Prospect Magazin olvasóinak szavazata alapján a világ első számú gondolkodójának választot Dawkins első könyve, Az önző gén alapjaiban rengette meg a biológiai kutatások világát. Dawkins ebben a kötetben használta először a mém szót a kulturális evolúció alapegységére, a mémelmélet pedig azóta is a kortárs kultúra egyik alappillére. A csoda iránti vágy közelebbi betekintést nyújt a tudós személyes világába, és nyomon követhetjük, milyen élmények és állomások vezettek a 20. század egyik legmeghatározóbb művének megszületéséig. ,,Az isteni téveszme megjelenése óta Richard Dawkins neve egyet jelent a szigorú kételkedéssel és a briliáns, szenvedélyes, világos, nem köntörfalazó vitával. (San Francisco Chronicle)

Richard Dawkins - Gyertyaláng ​a sötétben
A ​Stephen Pinker által az ,,egyik legjobb tényírónak", a Nature-ben pedig ,,rettenthetetlen harcosnak" nevezett Richard Dawkins néha derűsen, máskor hamiskás mosollyal tekint vissza élethosszig tartó intellektuális kalandozásaira és harcaira. Rendkívüli műve, Az önző gén megjelenése után a tudományos érdeklődés középpontjába került szerző legújabb kötetében kedves, féltő szeretettel korholja a tudományos világ hiányosságait. A könyv lapjain szórakoztató történeteket ad elő ismerőseiről, és a sztorik révén megismerhetjük azokat az eseményeket, eszméket, amelyek arra ösztönözték, hogy figyelmét a kultúra, a vallás és a tudomány határterületeire irányítsa. Közben beavat minket tíz legnagyobb hatású műve eredetébe, keletkezésének körülményeibe és a közöttük levő kapcsolatokba. Tizedik könyvével, az Isteni téveszmével minden korábbinál nagyobb sikert aratott. A kötet Matt Ridley szerint ,,harsogó trombitaszóló az igazságért", amely szerzőjét az ,,egyszerű" intellektuális közismertség állapotából a leghíresebb világi gondolkodók körébe repítette - ,,az új ateisták" közé, ahol Dawkins Christopher Hickensszel, Sam Harrisszel és Daniel Dennett-tel került egy társaságba. A Gyertyaláng a sötétben lapjain Dawkins megosztja velünk a természet világa iránt érzett csodálatát, fogékonyságát az abszurd emberi cselekményekben rejlő humorra és az élet rövidségének egyre jobban átérzett tudatát. Az eközben kifejtett gondolatai nemcsak az olvasóra gyakorolnak mély benyomást, hanem az egyetemes kultúrára is.

Richard Dawkins - Szivárványbontás
Igaza ​van Keatsnek, és Newton valóban megfosztotta szépségétől a szivárványt, amikor a fehér fényt színekre bontotta? Dawkins szerint nem, hiszen Newton kulcsot adott a modern csillagászathoz, éppenhogy költészetet lehelt a kozmológiába. A rejtélyek nem veszítik el költői varázsukat azzal, hogy megfejtik őket: a megoldás sokkal szebb, mint a talány, és mélyebb rejtélyeket fed fel.Richard Dawkins e világszerte nagy sikert aratott könyvében napjaink legfontosabb tudományos területeivel foglalkozik, az asztronómiától és a genetikától a nyelvészeten át a virtuális valóságig, összevetve őket az emberiség olthatatlan vágyával a csodákra.A kötet brilliáns összefoglalása annak, hogy mi is a tudomány (és mi nem az); nemcsak hasznos és érdekes, de éppoly emelkedett is lehet, mint a legjobb költészet.br>Richard Dawkins 1941-ben született Nairobiban, az Oxford University tanára. Napjaink egyik legmeghatározóbb tudósának számos könyve jelent meg magyarul is, például Az önző gén, A hódító gén, A vak órásmester és a Folyam az Édenkertből.

Richard Dawkins - Climbing ​Mount Improbable
Few ​scientific theories have been as influential or controversial in the past few centuries as Darwin's thoughts on natural selection; even now, laymen and scientists find fault with Darwin's argument. Richard Dawkins, the chair of the communication of science at Oxford University, has delivered a well-researched book supporting and supplementing Darwin's theories. Although not a work of Darwinian proportions, Climbing Mount Improbable is an advancement of those theories for scientists and general readers alike.

Richard Dawkins - The ​Ancestor's Tale
The ​renowned biologist and thinker Richard Dawkins presents his most expansive work yet: a comprehensive look at evolution, ranging from the latest developments in the field to his own provocative views. Loosely based on the form of Chaucer's Canterbury Tales, Dawkins's Tale takes us modern humans back through four billion years of life on our planet. As the pilgrimage progresses, we join with other organisms at the forty "rendezvous points" where we find a common ancestor. The band of pilgrims swells into a vast crowd as we join first with other primates, then with other mammals, and so on back to the first primordial organism. Dawkins's brilliant, inventive approach allows us to view the connections between ourselves and all other life in a bracingly novel way. It also lets him shed bright new light on the most compelling aspects of evolutionary history and theory: sexual selection, speciation, convergent evolution, extinction, genetics, plate tectonics, geographical dispersal, and more. The Ancestor's Tale is at once a far-reaching survey of the latest, best thinking on biology and a fascinating history of life on Earth. Here Dawkins shows us how remarkable we are, how astonishing our history, and how intimate our relationship with the rest of the living world.

Richard Dawkins - The ​God Delusion
Discover ​magazine recently called Richard Dawkins "Darwin's Rottweiler" for his fierce and effective defense of evolution. Prospect magazine voted him among the top three public intellectuals in the world (along with Umberto Eco and Noam Chomsky). Now Dawkins turns his considerable intellect on religion, denouncing its faulty logic and the suffering it causes. He critiques God in all his forms, from the sex-obsessed tyrant of the Old Testament to the more benign (but still illogical) Celestial Watchmaker favored by some Enlightenment thinkers. He eviscerates the major arguments for religion and demonstrates the supreme improbability of a supreme being. He shows how religion fuels war, foments bigotry, and abuses children, buttressing his points with historical and contemporary evidence. In so doing, he makes a compelling case that belief in God is not just irrational, but potentially deadly. Dawkins has fashioned an impassioned, rigorous rebuttal to religion, to be embraced by anyone who sputters at the inconsistencies and cruelties that riddle the Bible, bristles at the inanity of "intelligent design," or agonizes over fundamentalism in the Middle East—or Middle America.

Richard Dawkins - Books ​Do Furnish a Life
Including ​conversations with Neil DeGrasse Tyson, Steven Pinker, Matt Ridley and more, this is an essential guide to the most exciting ideas of our time and their proponents from our most brilliant science communicator. Books Do Furnish a Life is divided by theme, including celebrating nature, exploring humanity, and interrogating faith. For the first time, it brings together Richard Dawkins' forewords, afterwords and introductions to the work of some of the leading thinkers of our age - Carl Sagan, Lawrence Krauss, Jacob Bronowski, Lewis Wolpert - with a selection of his reviews to provide an electrifying celebration of science writing, both fiction and non-fiction. It is also a sparkling addition to Dawkins' own remarkable canon of work.

Richard Dawkins - An ​Appetite for Wonder
An ​Appetite for Wonder is a disarming account of world-famous evolutionary biologist Richard Dawkins's early life, from his childhood in colonial East Africa to the writing of one of the twentieth century's seminal works, The Selfish Gene.

Richard Dawkins - The ​Magic of Reality
Richard ​Dawkins, bestselling author and the world’s most celebrated evolutionary biologist, has spent his career elucidating the many wonders of science. Here, he takes a broader approach and uses his unrivaled explanatory powers to illuminate the ways in which the world really works. Filled with clever thought experiments and jaw-dropping facts, The Magic of Reality explains a stunningly wide range of natural phenomena: How old is the universe? Why do the continents look like disconnected pieces of a jigsaw puzzle? What causes tsunamis? Why are there so many kinds of plants and animals? Who was the first man, or woman? Starting with the magical, mythical explanations for the wonders of nature, Dawkins reveals the exhilarating scientific truths behind these occurrences. This is a page-turning detective story that not only mines all the sciences for its clues but primes the reader to think like a scientist as well.

Richard Dawkins - Az ​Ördög Káplánja
Az ​Ördög Káplánja érdekfeszítő, személyes hangú válogatás eddig megjelent írásaiból, amelynek nyomán kirajzolódik a tudomány egyik legkiemelkedőbb elméjének portréja. A válogatásban munkásságának kulcsfontosságú írásai szerepelnek, melyekhez Richard Dawkins témánként új, a keletkezés körülményeire utaló értelmező szövegeket is írt. Irodalmi értékű írásaiból megmutatkozik széles érdeklődési köre, erőteljes nézeteinek kihívó jellege. Írjon bár az evolúció és az általában vett tudomány jó néhány aspektusáról, elhunyt kollégáiról, a nevelésről, a számítógép és az ember kapcsolatáról, a terrorizmusról és - nem éppen mellékes témaként - a vallásról, stílusa gyakran provokatív, de sohasem enged az intellektuális színvonalból.. Nemcsak átadja az ismereteket, hanem egy egységes világkép részeként értelmezi is azokat. Irásainak intellektuális hősei között találjuk Darwin, Jean Henri Fabre, Gregor Mendel, H.G. Wells, T.H. és Julian Huxley alakját.A kötet későbbi írásaiban Dawkins modern szerzők mai nézeteivel vitatkozik, vagy éppen bizonyos társadalmi jelenségeket elemez és értelmezi azokat. Gondolkodása éles ellentétben áll a legtöbb divatos áramlattal, például a New Age miszticizmusával és spiritualizmusával, a posztmodern tudományelmélettel és a zárt, tekintély elvű, vallásos hittételekre alapuló gondolkodással. Az embert éppen úgy a földi lét részeként szemléli, mint bármely más élőlényt, és ebből a nézőpontból szemlélve különös megvilágításba kerülnek a biológia és a tudomány tényei, de még inkább az erkölcs, a filozófia és a vallás. Richard Dawkins, aki híres arról, hogy tántoríthatatlan, sőt könyörtelen, ha a tudomány igazságát és módszereit védi, ebben a válogatásban megmutatja szelídebb, szemlélődőbb arcát is, ami sok olvasóját meglepheti.

Richard Dawkins - The ​Blind Watchmaker
"The ​best general account of evolution I have read in recent years."―E. O. Wilson. With a new introduction. Twenty years after its original publication, The Blind Watchmaker, framed with a new introduction by the author, is as prescient and timely a book as ever. The watchmaker belongs to the eighteenth-century theologian William Paley, who argued that just as a watch is too complicated and functional to have sprung into existence by accident, so too must all living things, with their far greater complexity, be purposefully designed. Charles Darwin’s brilliant discovery challenged the creationist arguments; but only Richard Dawkins could have written this elegant riposte. Natural selection―the unconscious, automatic, blind, yet essentially nonrandom process Darwin discovered―has no purpose in mind. If it can be said to play the role of a watchmaker in nature, it is the blind watchmaker in nature.

Richard Dawkins - Az ​Ős meséje
Az ​Ős meséje különös zarándokútra viszi az olvasót. Mi mai emberek vagyunk a zarándokok, akik a szerző vezetésével az elképzelhetetlenül távoli, négymilliárd éves múltba, még az élet hajnala előtti időkbe indulunk őseink felkutatására. Velünk együtt más élőlények - állatok, növények, gombák és baktériumok - is hasonló utat tesznek meg visszafelé az időben, hogy rátaláljanak őseikre. A bizarr utazáson találkozunk olyan fajokkal, amelyekkel közös ősön osztozunk. Ahogy megyünk, mendegélünk, visszautunkon tömeges kihalások nyomai kísérnek, és egyre több, mind távolibb közös ősre bukkanunk, mígnem elérkezünk a Földön kialakult élet eredetéhez, valamennyi életforma egyetlen őséhez. Ezen a ponton összefutnak a zarándoklatok. Valóságos mese ez a nagyszerű elbeszélés, amely összefogja a könyv mondandóját. Az időutazás során megismerjük a legkülönfélébb zarándokok meséjét. Bár saját őseinkre összpontosítunk, s általában csak akkor vesszük észre a többi lényt, amikor hozzánk csapódnak, időnként mégis felpillantunk az útról, és emlékezetünkbe idézzük, hogy más zarándokok is járják a maguk többé-kevésbé független útját végcélunk felé. Számozott találkozás-mérföldkövek és az időrend megerősítéséhez szükséges közbülső útjelző táblák jelölik ki utunkat. Mindegyik mérföldkő új fejezetet jelez, ahol megállunk, hogy számot vessünk zarándoklatunkkal, és esetleg meghallgassunk egy-két mesét. Időnként valami jelentőségteljes történik a környező világban, és ekkor zarándokaink rövid pihenőt tartanak, hogy elgondolkodjanak a történteken. A legújabb DNS-kutatások eredményeinek birtokában megdöbbentő betekintést nyerhetünk az evolúció lenyűgöző történetébe. Az evolúció egységes alapelve érvényesül minden mesében, s fogja össze őket ezzé a rendkívüli történetfüzérré, amely nem más, mint az ember és minden élő történelme. Ez a könyv a jelenből a múltba vezető zarándoklattól szóló beszámoló formáját ölti. Valamennyi út az élet eredetéhez vezet. Ám mivel emberek vagyunk, az általunk követett út saját őseinké lesz. Az Ős meséje fajunk kivételességének lenyűgöző története, s rávilágít arra a szoros kapcsolatra, amely a többi élőlényhez fűz bennünket.

Richard Dawkins - The ​Greatest Show on Earth
"Darwin's ​Rottweiler" is at it again. Richard Dawkins, the author of The God Delusion, returns with a comprehensive examination of the current state of evidence for evolution. Unlike the aforementioned book, which described religion as a virus of the mind, The Greatest Show on Earth is not primarily about the absence of a supreme being, but rather about the mechanics of species change and diversification. Dawkins draws on his expertise as an evolutionary biologist to describe how the science of the past two centuries has confirmed and refined Darwinian theory.

Richard Dawkins - A ​legnagyobb mutatvány
150 ​évvel ezelőtti megjelenésekor Charles Darwin főműve, A fajok eredete megrázó erővel hatott kora társadalmára és a vihar máig nem csitult. Miközben az evolúciót a világ vezető tudósai, sőt teológusai ma már egybehangzóan tudományos tényként fogadják el, még mindig több millióan kérdőjelezik meg a helyességét. A legnagyobb mutatványban Richard Dawkins az „intelligens tervezéssel” és azokkal a kreacionista tanokkal száll szembe, amelyek megkérdőjelezik az evolúció tényét. A világhírű brit tudós új könyvében egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit. A könyv megjelenésének időzítése tökéletes, hiszen korábban soha nem látott mértékű burjánzásnak indultak azok az áltudományos nézetek, amelyek szószólói cáfolni akarják az evolúció elméletét. Dawkins merészen - gyakran ironikusan – száll szembe ezekkel a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe. A legnagyobb mutatvány az emberi törzsfejlődés, a biológia, a molekuláris genetika és a mai tudomány más területeit lebilincselő formában mutatják be az olvasónak. Richard Dawkins angol etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író. Az Oxfordi Egyetem Faculty of Public Understanding of Science vezetője. A Royal Society tagja. Számos világhírű bestseller szerzője, A legnagyobb mutatvány a 10. könyve.

Richard Dawkins - A ​valószínűtlenség hegyének meghódítása
A ​Valószínűtlenség Hegyének meghódítása Richard Dawkins egyik legjobb könyve. Dawkins - talán némileg meghökkentő módon - e könyvében az organizmusok evolúciós alkalmazkodásának gyöngyszemeit tárja elénk; a szokott világos, lebilincselő stílusban. Végig olyan témákat tárgyal, melyek kapcsán darwini természetes szelekció erejét a trivialitásokon messze túlmenően bemutathatja. Egyik korábbi könyvére, A hódító génre rezonál a állatok építményeinek, kiváltképp a pókhálók természetrajzának és evolúciójának bemutatása. Tanúi lehetünk annak, ahogy - az idők jeleként - számítógépes algoritmusok reprodukálják nemcsak a pókháló szövésének folyamatát, hanem a szövést lehetővé tevő, öröklött magatartásforma evolúcióját is. a leglebilincselőbb azonban - talán - a szemek természetrajza: az evolúció mintegy negyven (!) módozatát munkálta ki - ahogy Dawkins mondja - a "felvilágosodásnak". S ez a szó kapóra jön: Dawkins könyve felvilágosító mű a javából. Most, amikor egyfelől a mesterséges szelekció modern válfaja: az in vitro (kémcsőben zajló) genetika korábban sohasem látott molekulákat termel, a másfelől nálunk is egyre-másra jelennek meg a természetes szelekción alapuló evolúciót butaságból vagy tudatos kampány részeként tagadó sajtótermékek, egy ilyen munka jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Aki ennek alapján nem érti meg a biológiai evolúció működését, az valószínűleg soha nem is fogja, viszont aki meg akarja érteni, az egyik legjobb segítőtársra talál benne. A szakemberek sem fognak azonban unatkozni: számukra Dawkins néhány korábbi, már-már dogmatikus nézetének nyílt vagy burkolt feloldásával szolgál Hogy melyek ezek? Tessék elolvasni a könyvet!

Richard Dawkins - A ​valóság varázsa
A ​varázslatnak sok formája van. Őseink leginkább arra használták, hogy a világ érthetetlen jelenségeit magyarázzák meg vele, mielőtt tudomány választ talált volna rájuk. Az ókori egyiptomiak szerint az éjszaka akkor jön el, amikor Nut istennő lenyeli a napot. A vikingek szerint a szivárvány az istenek hídja a földi világba. A földrengéseket a japánok egykor az óriási harcsával magyarázták, ami a hátán hordozza a világot - és minden alkalommal, amikor megrázza a farkát, a föld remegni kezd. Ezek mind varázslatos, különleges történetek. Van azonban még valami, ami ennél is varázslatosabb: megtalálni az igazi választ ezekre a kérdésekre. Ez a valóság varázsa - a tudomány. A valóság varázsa seregnyi találó gondolatkísérlettel, lenyűgöző illusztrációkkal és megdöbbentő tények garmadájával segíti a természeti jelenségek megértését. Miből vannak a dolgok? Mennyi idős a világegyetem? Miért néznek ki úgy a kontinensek, mintha egy kirakós szétszedett darabjai volnának? Mi okozza a tsunamit? Miért van ilyen rengeteg féle állat és növény? Ki volt az első férfi, vagy nő? A könyv letehetetlen, látványos detektívtörténetként kalauzol végig a legkülönbözőbb tudományágakon, arra sarkallva az olvasót, hogy közben ő maga is gondolkodjon a tudósok fejével. Richard Dawkins, a világ leghíresebb evolúciós biológusa, és a tudományos oktatás egyik legszenvedélyesebb élharcosa egész karrierjét annak szentelte, hogy megismertesse a tudomány csodáit a felnőttekkel. Most azonban Dave McKean illusztrátorral közösen arra vállalkozik, hogy páratlan oktatói tehetségének segítségével minden korosztály számára elérhetővé tegye a tudomány varázslatos világát. Dawkins és McKean könyve valódi kincsesbánya mindazok számára, akik valaha is eltűnődtek azon, hogyan működik a világ. Olyan képes kalauz a világ titkaihoz, mely hosszú éveken át útitársunk lehet.

Richard Dawkins - The ​Selfish Gene
The ​million copy international bestseller, critically acclaimed and translated into over 25 languages. This 30th anniversary edition includes a new introduction from the author as well as the original prefaces and foreword, and extracts from early reviews. As relevant and influential today as when it was first published, _The Selfish Gene_ has become a classic exposition of evolutionary thought. Professor Dawkins articulates a gene's eye view of evolution - a view giving centre stage to these persistent units of information, and in which organisms can be seen as vehicles for their replication. This imaginative, powerful, and stylistically brilliant work not only brought the insights of Neo-Darwinism to a wide audience, but galvanized the biology community, generating much debate and stimulating whole new areas of research.

Richard Dawkins - Folyam ​az Édenkertből
RICHARD ​DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerüsítõ Tanszék elsõ professzora. A VILÁG - EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember - vagy bármely élõ szervezet - kivételes "programozott túlélõgép"? Egyetlen közös õstõl származik minden földi élõlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygõ folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.

Richard Dawkins - Az ​önző gén
Úgy ​négymilliárd évvel ezelőtt önmaguk lemásolására képes molekulák tűntek fel az őstengerek vizében. Szédületes karriert futottak be. Egyáltalán van-e határa azon technikák és fortélyok fokozatos tökéletesedésének, amelyeket létünk folytonosságnak biztosítása érdekében felhasználnak? Rengeteg idő állt rendelkezésükre a tökéletesedéshez. Az önfenntartás miféle fura szerkezeteit termelhetik még ki az évezredek? A négymilliárd év alatt vajon hova jutottak az ősi replikátorok, e legelső mesterei a túlélés művészetének? NE keressük őket szabadon lebegve a tengerben; már réges-rég feladták ezt a lovagi szabadságot. Most óriási kolóniákban nyüzsögnek, gigantikus, zörömbölő robotok biztonságos belsejében, elzárva a külvilágot, mellyel tekervényesen közvetett utakon érintkeznek, s melyet távvezérléssel manipulálnak. Itt vannak mindannyiunkban: ők teremtettek bennünket, testünket és lelkünket; az ő fennmaradásuk létünk végső indoka. Most a gén névre hallgatnak, mi pedig az ő túlélőgépeik vagyunk. Egy kiváló tehetségű oxfordi etológus, valamivel túl a harmincon, a hetvenes évek közepe táján gondolt egyet, és ő is megírta a maga könyvét a természetes szelekció működéséről, vagy ha úgy tetszik, az "önzés" biológiájáról. Példa nélküli, országhatárokat és szakképzettségbeli korlátokat nem ismerő feltűnést keltett vele. Nem vitás, részben azért, mert miközben köztünk, emberek között összeesküvést szít tulajdon génjeink zsarnoksága ellen, hátborzongató rémségeket állít rólunk, állatokról: testünk mélyén csalók, kizsákmányolók, gyilkosok vagyunk. Ti, anyák, saját génjeiteket babusgatjátok gyermekeitekben. Bennetek, fecskefiókák, nincs sokkal több testvéri érzés, mint a kakukkban. Ti, hím elefántfókák, csak az alkalmat lesitek, hogy elraboljátok társatok háremét. Ti, nőstény ájtatos manók .. de ez már tényleg szörnyűség. Mindezzel együtt messze kevésbé rémisztő ez a könyv, mint amennyire fontos Kristálytiszta logikával kényszeríti olvasóira, a következtetést: a természetes szelekció természetes egysége nem a faj vagy a csoport, még csak nem is az egyed, hanem a gén, s egyszerű viselkedési stratégiák evolúciós stabilitásának elemzésével fényt derít első hallásra bizarr alaptételének felkavaróan életszagú következményeire. A gének útjai kifürkészhetetlenek. De hála Richard Dawkinsnak és Az önző génnek, azt most már értjük, hogy kénytelenek kétes kalandokba sodorni hormonhordozójukat: létükért folyó küzdelembe, lét(ük)ért folyó önfeláldozásba.

Richard Dawkins - A ​hódító gén
Vajon ​mik azok az egységek, amelyek között a természetes szelekció válogat; kik a harcoló felek a létért folyó küzdelemben? – teszi föl ebben a könyvében is a kérdést a szerző. A biológusok egy része azt válaszolja erre: a rátermettségük növelésén fáradozó egyedek, mások viszont a saját fennmaradásukért „fáradozó” génekre igyekeznek terelni a gyanút. Nem volna elvi különbség e két nézet között, ha az élő szervezetek tulajdonságait (mármint a genetikai hátterűeket) kizárólag az adott szervezetben helyet foglaló s egymással együttműködő gének határoznák meg. Ha azonban az egyik élőlény génjeinek fenotipusos hatásai átterjedhetnek a másik élőlény testére, a közös testen osztozó gének pedig olykor egymás ellen dolgoznak, akkor az evolúciós alkalmazkodás lehetőségeinek vizsgálatát újabb dimenziókkal kell bővítenünk. Ezért nem pusztán játék a szavakkal, amikor Dawkins a termeszvár vagy a hódgát génjeiről beszél; amikor a paraziták és gazdáik közötti evolúciós „fegyverkezési versenyben” kialakult manipulációkat genetikai távolhatásként értelmezi, vagy amikor tényleges és potenciális „törvénysértő” génekről elmélkedik. Mindezzel újabb pontokon ássa alá a hagyományos egyedközpontú felfogást, hogy azután a génközpontú világkép keretében helyezze vissza jogaiba, „fedezze föl újra” a valami okból mégiscsak létező egyedi organizmust. _A hódító gén_ egy Darwinnál is darwinistább, bizonyos tekintetben mégis úttörő evolúcióelméleti irányzat alapműve, a tárgyához tartozó legfontosabb fogalmakat, eszméket és téveszméket újszerűen megvilágító tankönyve. Mint ilyen, elsősorban biológusoknak és biológusjelölteknek szól, de boldogulhat vele mindenki, aki olvasta és élvezte Dawkins első könyvét, _Az önző gént._ * * * Richard Dawkins 1941-ben született. Tanulmányait az Oxfordi Egyetemen végezte, doktori disszertációját a Nobel díjas etológus Niko Tinbergen mellett írta. 1967-től 1969-ig zoológus adjunktusként a Kaliforniai egyetemen, Berkeleyben dolgozott, majd visszatért Oxfordba, ahol azóta mint a magatartásbiológia tanára működik. Első, világsikert aratott könyve _Az önző gén_ címen 1976-ban (magyarul 1986-ban) jelent meg. Az 1982-ben kiadott _A hódító gén_ - eredeti címén _A kiterjesztett fenotípus_ - logikus továbbgondolása és letisztult újraértelmezése a sokakra reveáló erővel ható, mások szemében botránykőnek számító dawkinsi alaptéziseknek. * * * "Ha egy gyereknek rossz a matematikatanára, magától értetõdik, hogy lemaradása bepótolható, feltéve hogy a következõ évben különlegesen jó oktatásban részesül. Ám ha a jelek arra utalnak, hogy a gyerek matematikai hiányosságai genetikai eredetűek lehetnek, kétségbeesés lesz úrrá a szülõkön: ha a hiba a génekben van, akkor minden "elõre meg van írva", nincs mit tenni ...Vajon mivel szolgáltak rá a gének arra, hogy ilyen baljóslatú, könyörtelen szerepben tüntessük föl õket? Miért nem csinálunk ugyanilyen mumust mondjuk az óvodai képzésbõl vagy a hitoktatásból? ... Bármennyire feltartóztathatatlanul haladnak is a gének nemzedékrõl nemzedékre, azok a hatások, amelyeket az õket hordozó egymás utáni testekre gyakorolnak, nagyon is feltartóztathatók." "Akik még sosem szenvedtek el agymosást és soha nem váltak semmilyen kábítószer rabjává, aligha értik meg ama embertársaikat, akik már keresztülmentek ilyesmin. Ugyanebbõl a kívülállásból fakad értetlenségünk a tekintetben, hogy mi készteti a befogadó madarat a hozzá képest nevetségesen túlméretezett kakukkfióka táplálására, avagy a hangyadolgozókat arra, hogy önként és dalolva meggyilkolják az egyetlen lényt a világon, amely genetikai sikerük szempontjából létfontosságú. Az ilyenfajta szubjektív megközelítés azonban félrevezetõ ... Ha a természetes szelekció működik a háttérben, ugyan ki merne akár csak tippelni is, mi lehetséges és mi nem az idegi működések befolyásolásában?" "Mi teszi az egyedi szervezetet oly különlegessé? Ha igaz az, hogy az élet replikátorok sokaságának színjátéka, amelyek kiterjesztett fenotípusuk segítségével a fennmaradásért küzdenek, a gyakorlatban miért döntöttek úgy ezek a replikátorok, hogy százezrével sejtekbe tömörülnek, és miért késztették ezeket a sejteket arra, hogy milliószor millárdos csoportokba verõdjenek a szervezetek kötelékében? ... Ahelyett, hogy magától értetõdõnek fogadtam volna el a szervezetek létét, és azt kérdeztem volna, milyen elõnyökkel járnak a szervezet szempontjából az általa kifejlesztett alkalmazkodási formák, azt igyekeztem kimutatni, hogy már a szervezetek puszta léte is magyarázatot kíván."

Richard Dawkins - A ​vak órásmester
E ​világhírű könyv szerzője szerint az élők világát megszabó vak égi "órásmester" maga a halmozódó szelekció. Dawkins érthetően és szemléletesen foglalja össze az "élet tudományának" mai állását, melynek vezérelve a ma is sokat támadott evolúciós gondolat. A szerző arra törekszik, hogy megmagyarázza a vak véletleneket, a látszólagos csodákat. Megpróbál rávilágítani az élő szervezetek bonyolultságának rejtélyére, és egyben a megoldást is megadja.

Richard Dawkins - A ​Brief Candle in the Dark
In ​this hugely entertaining sequel to the New York Times bestselling memoir An Appetite for Wonder, Richard Dawkins delves deeply into his intellectual life spent kick-starting new conversations about science, culture, and religion and writing yet another of the most audacious and widely read books of the twentieth century—The God Delusion Called “one of the best nonfiction writers alive today” (Stephen Pinker) and a “prize-fighter” (Nature), Richard Dawkins cheerfully, mischievously, looks back on a lifetime of tireless intellectual adventure and engagement. Exploring the halls of intellectual inquiry and stardom he encountered after the publication of his seminal work, The Selfish Gene; affectionately lampooning the world of academia, publishing, and television; and studding the pages with funny stories about the great men and women he’s known, Dawkins offers a candid look at the events and ideas that encouraged him to shift his attention to the intersection of culture, religion, and science. He also invites the reader to look more closely at the brilliant succession of ten influential books that grew naturally out of his busy life, highlighting the ideas that connect them and excavating their origins. On the publication of his tenth book, the smash hit, The God Delusion, a “resounding trumpet blast for truth” (Matt Ridley), Richard Dawkins was catapulted from mere intellectual stardom into a circle of celebrity thinkers dubbed, “The New Atheists”—including Christopher Hitchens, Sam Harris, and Daniel Dennett. Throughout A Brief Candle in the Dark, Dawkins shares with us his infectious sense of wonder at the natural world, his enjoyment of the absurdities of human interaction, and his bracing awareness of life’s brevity: all of which have made a deep imprint on our culture.

Richard Dawkins - Isteni ​téveszme
Van-e ​Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási "címkékkel" megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni".