Ajax-loader

Gordon Győri János könyvei a rukkolán


Gordon Győri János - Tehetség-pedagógiai ​módszerek
Manapság ​senki nem vonja kétségbe, hogy mind az egyének, mind pedig a társadalmak szempontjából nézve kiemelkedő jelentősége van a tehetséges gyerekek megfelelő pedagógiai fejlesztésének. Mégis, nagyon kevés olyan magyar nyelvű könyv áll az egyetemi oktatók, pedagógus-továbbképzők, leendő vagy már praktizáló pedagógusok, illetve a szülők rendelkezésére, amely ebben a témában nyújtana számukra megfelelő, korszerű eligazítást. A Gondolat Kiadó Oktatás-módszertani Kiskönyvtár című sorozatának új kötete a tehetségpedagógia legfontosabb általános módszereibe vezeti be az olvasót. A sorozat célkitűzéseinek megfelelően a kötet szerzője, a témakör elismert szakértője, Gordon Győri János nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a tehetségmeghatározás, tehetségazonosítás és tehetségfejlesztés elméleti ismereteinek alapozó jellegű összefoglalását követően bőségesen s egyben szisztematikusan mutassa be a tehetséges gyerekek pedagógiájának legfontosabb gyakorlati módszereit. A tehetséges gyerekek iskolai akcelerációjának (gyorsított képzésének) és gazdagításának taglalása során az olvasó olyan tehetségpedagógiai módszerekkel is megismerkedhet, amelyek ugyan más országokban jól ismertek és sok helyütt hatékonyan alkalmazzák őket, ám jórészt hiányoznak a hazai pedagógusok és oktatási intézmények kelléktárából. A kötet a tehetséges gyerekekről való módszeres szülői-pedagógusi gondolkodás kialakítását is célul tűzte ki. Ennek érdekében a szerző tehetséges gyerekek esettörténeteit is bemutatja, s mintát nyújt arra vonatkozóan, miként lehet a tehetséges gyerekek kérdéseiről úgy gondolkozni, hogy az egyszerre legyen szakszerű és személyes. A könyv tehát nemcsak ismereteket közöl a tehetséges gyerekek pedagógiájáról, hanem komoly szemléletformáló hatással is bír e téren.

Gordon Győri János - A ​magyartanítás mestersége - mestertanárok a magyartanításról
Manapság, ​a nemzetközi tanulói tudásszintmérő program (PISA) lesújtó eredmények idején, egyesek a magyartanítás válságáról beszélnek. Persze nehéz megítélni, hogy a szövegértés terén mutatott gyenge teljesítményért ki vagy mi a felelős. Valóban nem tudnak olvasni a magyar diákok, vagy inkább csak nem akarnak? Ki tudja, talán el sem olvasták a feladatot. Akárhogy is legyen, a végeredmény egy kezelést sürgető tünet. Nem haszontalan dolog tehát, ha nagy tapasztalatú tanárok mondják el gondolataikat a tanítás és az élet fontos kérdéseiről, gyakorló, illetve leendő magyartanárok és a nagyközönség okulására egyaránt, miként tették azt a jelen kötet interjúalanyai 2003 tavaszán az ELTE Alkalmazott Irodalomtudományi Szakcsoportja és a Fővárosi Pedagógiai Intézet által közösen meghirdetett szakmódszertani szemináriumokon. A tíz interjúalany Egedy Mária, Kulcsár Adorján, Zsuffa Zoltánné, Mohácsy Károly, Orosz László, Madocsai László, Jobbágyné András Katalin, Márton János, Jelenits István és Honti Mária ismert tankönyvírók, köztiszteletben álló személyiségek, akik tegyük hozzá a sokat kárhoztatott régi, ún. poroszos iskolarendszerben sajátították el a betűvetés tudományát. Az oral history ezen dokumentumainak tanulságait az összeállító Gordon Győri János vonja le Magyartanítás a huszadik század második felében című tanulmányában. A kötet végén megtalálható az interjúalanyok rövid életrajza.

Gordon Győri János - Az ​oktatás világa Kelet- és Délkelet-Ázsiában
Noha ​a nagy nemzetközi kutatásokból évtizedek óta tudjuk, hogy a kelet- és délkelet-ázsiai régió számos országában kimagaslóan hatékony az oktatás, és ez az adott országok gyors fejlődésének egyik kulcsa, a magyar nyelvű olvasó alig rendelkezik konkrét ismeretekkel ezeknek az országoknak a pedagógiájára vonatkozóan. Gordon Győri János könyve az első hazai szakmai munka, amely átfogó, ugyanakkor igen részletes képet nyújt mindenekelőtt Japán és Szingapúr oktatásának világáról, s rajtuk keresztül az egész régió pedagógiai helyzetéről. A könyv a téma szinte maradéktalan teljességgel és naprakészen feldolgozott pedagógiai és pedagógiai-pszichológiai szakirodalma segítségével mutatja be a kelet-ázsiai pedagógiát. A sorokon, mondatokon átüt a szerző személyes tapasztalatokon nyugvó gazdag ismerete, a téma finom, saját kutatásokon is nyugvó megértése. Így a kötet, amelynek számos része szinte letehetetlenül olvasmányos is, egyszerre szakmailag hiteles, a nemzetközi kutatások és értelmezések fő áramához kapcsolódó, s ugyanakkor a téma olyanféle benső megértésén nyugszik, amely speciálisan a magyar olvasóhoz szólva teszi érthetővé napjaink kelet-ázsiai pedagógiájának jellemzőit. A szerző érdeme, hogy kiemeli a magyar olvasó számára a kelet-ázsiai pedagógia világát az egzotikumból, és - ugyancsak elsőként a hazai szakmunkák közül - a kulturális pedagógia eszköztárát alkalmazva úgy állítja elénk, mint amelynek ismerete elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy azt is jobban megértsük, miről szól saját pedagógiai gyakorlatunk idehaza, illetve általában a nyugati világban. Gordon Győri János könyve hézagpótló és jelentős szemléletformáló munka nemcsak a könyv közvetlen tartalmi értékei miatt, hanem azért is, mert azt a korszerű szemléletet képviseli, hogy az oktatás világa igazán csak akkor érthető meg és mutatható fel a maga összetett gazdagságában, ha szerkezeti, tartalmi és kulturális jellemzőit, társadalmi kontextusát egyaránt és együtt vesszük figyelembe

Gordon Győri János - Tanórakutatás
Annak ​ellenére, hogy a módszer megnevezése a tanítási órára utal, maga a módszer korántsem csak az órai munka minél jobb megértéséről és fejlesztéséről szól, hanem legalább ennyire a tanárok képzéséről és továbbképzéséről, az iskola, az oktatási körzet, egy oktatási rendszer fejlesztéséről, a pedagógia általános jelenségeinek finomabb szakmai megértéséről és hasonlókról - de természetesen legalább ennyire a diákok tanulásának hatékonyabbá, kedvezőbbé tételéről is. A kötet a tanítási órakutatás Japánból induló s amerikai közvetítéssel jelenleg világszerte terjedőben lévő módszerét mutatja be, annak elméleti alapjai mellett nagy hangsúlyt helyezve az alkalmazás gyakorlati kérdéseire is. A tanítási órakutatás elsősorban az órán zajló tanári munka hatékonyságának közvetlen fejlesztését célozza, de ezen keresztül a tanulás eredményességének javulásához is nagymértékben hozzájárul. A tanári akciókutatás, illetve a kutató tanári munka megközelítésmódjaival rokonságot mutató, azoktól mégis jelentősen különböző módszer a tanári együttműködés korábban nem ismert formáit igyekszik megismertetni a pedagógusokkal.

Kollekciók