Ajax-loader

Gyenge Zoltán könyvei a rukkolán


Gyenge Zoltán - Az ​egzisztencia évszázada
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyenge Zoltán - Kierkegaard ​élete és filozófiája
Ez ​a könyv szubjektív utánérzés, értelmezés. Nem kíván mást, mint egy szempontból egy filozófiai szituációt, egy embert láttatni, akinek ha minden gondolatával nem is ért egyet, de mint filozófiailag koherens látásmódot, önmagához közelállónak talál.

Gyenge Zoltán - Kép ​és mítosz II.
Gyenge ​Zoltán tematikailag folytatja előző könyvét, számos tekintetben azonban el is tér tőle: a kötet a félistenek, héroszok és az emberek világába enged betekintést. Ismert és kevésbé ismert mítoszok kerülnek új megvilágításba, legyen szó Oidipuszról, Héraklészről, Elektráról és a Tantalídák vétkéről, Médeiáról, vagy akár a trójai háborúról, az arany-gyapjú legendájáról. Az elemzések az első részben megszokott módon zajlanak: a történeti leírásokat mitológiaelméleti kutatásokkal veti össze, hozzá gazdag képanyagot társít a művészettörténet nagy korszakainak a kontextusába helyezve. Erre épül a filozófiai és eszmetörténeti elemzés, valamint a szóbeliség képi reprezentációjának kérdése. Az esszészerű forma, teret hagyva a szabad asszociációnak, a filozófiai horizont kiszélesítésének, valamint az ikonológiai és ikonográfiai elvek alkotó szellemű használata teszik élvezetessé a szöveget, melyet az első kötetben lefektetett alapelv vezérel: az önkény és a tévedés jogát fenntartva hív gondolkodásra.

Gyenge Zoltán - Emberlétünk ​határai
A ​szerző - a Szegedi tudományegyetem tanszékvezető tanára - a klasszikus német filozófia és a művészettörténet témakörében született néhány tanulmányát gyűjtötte egybe. Nem száraz, akadémikus írásokat találunk a köttben, hanem nonkonform, provokatív, sokszor a szakfilozófia és az esszé határán húzódó szövegeket. Légy büszke, Olvasó, ne add alább, ne sorold magadat a faragatlanok és beavatatlanok közé, hanem vedd kézbe a filozófiáról, művészetről szóló írásokat, és tarts velem abban a talán téves, ám büszke hitben, hogy magunk a beavatottak közé tartozunk. Vagy legalábbis szeretnénk. Legyünk ennyire önzőek magunkkal szemben. Aztán csak különbek leszünk Nietzschével szólva a kecskepásztoroknál. Ne adjuk annál alább! Ám ha úgy érzed, a könyv unalmas vagy érdektelen, csapd a földhöz bátran!

Gyenge Zoltán - Schelling ​élete és filozófiája
Schelling ​egész életében a nietzschei úton-lét állapotában maradt. Feuerbach szerint Spinoza a modern spekulatív filozófia atyja, Schelling annak helyreállítója, Hegel pedig a beteljesítője. Ebből a szerepéből következik, hogy nem tudott egy komplex, mindenki számára közvetíthető rendszert felállítani annak ellenére, hogy a német idealizmus klasszikusait a maga 79 életévével mind túlélte. A német idealizmus korszakát vizsgálva Kant és Hegel mögött jogosulatlanul háttérbe szorul a Kant utáni filozófia másik nagy alakjával, Fichtével együtt. A könyv két részre tagolódik. Az első rész életével és különös pályájával ismerteti meg az olvasót, melynek állomásai a görög, latin és német klasszikus tradíciók meghatározottságában az Én filozófiája, a természet filozófiája, a transzcendentális filozófia, a szabadság filozófiája és az ember filozófiája egy-egy fejezetbe sűrítve. A kötet második része fő művének, a Világkorszakoknak (Die Weltalter), a művészet filozófiájának, a mitológia és a kinyilatkoztatás filozófiájának szemszögéből értékeli és helyezi el az egész életműben Schelling gondolatait. A függelék a német idealizmus legrégebbi rendszerprogramját ismerteti, és Schelling műveinek korszakokra osztott felsorolását tartalmazza. Ajánljuk a könyvet filozófiaszakos felsőoktatási hallgatóknak és elméleti filozófusoknak egyaránt.

Gyenge Zoltán - Kép ​és mítosz
A ​mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, és a már idegölően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodásnak egy olyan alternatíváját kínálja, amellyel - ha valós élménynek fogjuk fel a létünket- mindazt felmutathatjuk, amit felmutatni érdemes. Ezért önkéntelenül és természetesen adódott, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait. A köntös maga a művészet. Az ismeret nem képes ezen áthatolni, ezért magát a rejtekező köntöst kell látnunk és láttatnunk, hogy megsejtsünk valamit abból, amit Isten elrejt a fürkésző tekintet elől. Az ismeret, a megismerés a nagyra törő ember vágya, hogy Istent játsszon. A megismerés csak úgy törekedhet az abszolútum felé, ha szem előtt tartja, hogy azt el nem érheti. A tekintet lát, de maga a tekintet nem látható. Vagy, ahogy Platón írja, a fény nem látás, de látás csak általa van. Az embernek ismernie kell a helyét ebben a világban. Ezért ez a könyv csak kérdez, miközben felvázolja a mitológiáról való elmélkedést, egy konkrét mítosz tükrében elemez, láttat, láttatni akar és elmesél; bemutatja a lehetséges mítoszértelmezések közül a történeti és a filozófiai felfogást, sok-sok képpel alátámasztva; egyes konkrét mítosz kapcsán képi megformálásokat vonultat fel; mindamellett, hogy ismerteti magukat a mítoszokat (első történet), maga is vállaltan nagyon szubjektív magyarázatokat (második történet) fűz hozzá. Konklúzióként: talán nem mond semmit. Hiszen az embernek ismernie kell a helyét ebben a világban…

Gyenge Zoltán - Zarathustra ​és Viktor Eremita
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bacsó Béla - Gábor György - Gyenge Zoltán - Heller Ágnes - A ​szépség akarata
Azt ​mondják, szöveg nincs olvasója nélkül, kép nincs szemlélője nélkül. Szövegek képeket indukálnak, és viszont, képek szövegeket. Ez utóbbit képviseli a Képfilozófiák sorozat, melyben jelen esetben filozófusok tekintetéből tanulhatja az olvasó, hogy kép és gondolat hogyan és hányféleképpen fonódhat egymásba. Egy különös kiállítóterembe lépünk, ahol együtt látható Raffaello A lovag álma, Carracci Herkules válaszúton, Blake Jákob lajtorjája, Henri Rousseau Az álom, Rembrandt Ábrahám áldozata, Caravaggio Izsák feláldozása Poussin A jeruzsálemi templom lerombolása és Lenbach Titus diadalkapuja Rómában című festménye. Ezen a kiállításon négy filozófus látogató vezet végig, hogy feltáruljanak előttünk a homályos és rejtett jelentések, a mitológiai és biblikus hagyományok, a történelem és az üdvtörténet, vagy maga az álomvilág. Minthogy filozófusok, nem a képekről beszélnek, hanem a képeket beszéltetik. És e beszédek olvasói számára nem csak a képek egyszerű ikonográfiája nyílhat fel, hanem a mögöttes tradíciók racionalitáson túli abszurditása és a történelem ábrázolhatósága. A kötet négy tanulmánya – Bacsó Béla „Herkules válaszúton” (Akarat és döntés), Gábor György Az akarat kiábrázolása, a történelem megképesítése, Gyenge Zoltán A szenvedély akarata – Caravaggio Izsákja. Képfilozófiai kísérlet, és Heller Ágnes Akaratnélküli álom-akaratformáló álom – kép és filozófia kapcsolatait vizsgálja.

Gyenge Zoltán - Kierkegaard ​és a német idealizmus
Ha ​megfosztjátok a művészetet a tárgyiasságtól, filozófiává lesz, ha a filozófiát tárgyiassággal ruházzátok fel, művészetté válik. A kérdés: hol van hát az a határ, ahol az egyik a másiktól különbözik, és hol van az a pont, ahol a kettő közös? Hiszen ezt tudni lényeges, ahogy azt a fentebb szabadon idézett schellingi gondolat is sugallja. A XIX. században valami megváltozott: mind a művészetben, mind a filozófiában - ezt már Schelling is érezte, de Kierkegaard és Nietzsche talán tudta. A filozófia nyelvén való megszólalás már nem lehetett ugyanaz, mint korábban, és a megszólaló sem lehetett immár az absztrakció homunkulusza, hanem sokkal inkább a személyesség konkrét embere. A filozófia valahogy úgy akart létrehozó, poétikus (a szó eredeti értelmében is) lenni, ahogy a művészet, s vice versa: a művészetet sem hagyta hidegen az, ami a gondolat olvasztó tégelyéből kikerült. Valami történhetett, mert ki az, akit nem nyűgözne le például a romantika korszaka, vagy az, ami a XX. század első harmadában történt, s ami a múlt századra vezethető vissza. Mert azt senki sem tagadja, hogy e kettő a legteljesebb mértékben összefügg. Hasonlíthatatlan műalkotások, óriási teljesítmények a művészetek minden ágában. Ezért - ez a könyv Kierkegaard és a német idealizmus kapcsolatáról - Schelling mellett ugyanúgy fontosnak tartja Hölderlin vagy Novalis (őket Schelling személyesen is ismerte), valamint Rilke (rá pedig éppen Kierkegaard volt nagy hatással) költészetével való foglalkozást, mint a kor nagy filozófusainak (legyen az akár Jacobi vagy Hegel) ebből a szempontból történő értelmezését. S ha ebben a sorban egy Nietzsche, aki ugyanúgy az irodalom óriása, mint a filozófiáé, a filozófia és művészetek közti kapcsolódást triviálisan mutatja, akkor nekünk arra kell felhívnunk a figyelmet, ami az eredeti váltást, vagy ha úgy tetszik: a fordulatot jelent; amikortól kezdve immár valóban nem az volt lényeges, ami szétválaszt, hanem az, ami összeköt. Ezt nevezem én a filozófia poézisének.

Gyenge Zoltán - Søren ​Kierkegaard
Søren ​Aabye Kierkegaard, dán filozófus, író (1813 –1855), akit a 20. századot meghatározó egzisztencializmus elődjének tartanak. Kierkegaard legalább annyira szépíró, mint filozófus, ezért nagy hatással van a 19-20. századi irodalomra (Ibsen, Kafka, Rilke, Thomas Mann stb.). Legfontosabb kategóriái: a szorongás, irónia, kétségbeesés, és természetesen az egzisztencia. A filozófia új útját jelenti: a hegeli racionalizmussal szemben egy az egyes emberre alapozott világot képzel el. Leghíresebb művei: Vagy-vagy (Enten-Eller), Félelem és reszketés (Frygt og Bæven), A szorongás fogalma (Begrebet Angest). Az ismétlés (Gjentagelsen) Lezáró tudománytalan utóirat,(Afsluttende uvidenskabelig Efterskrift) és kései munkái: A halálos betegség (Sygdommen til Døden) és A pillanat (Øieblikket)

Kollekciók