Ajax-loader

Gábori Miklós könyvei a rukkolán


Bóna István - Gábori Miklós - Az ókor története I.
Ennek a _jegyzetnek_ nincsen fülszövege.

Gábori Miklós - Ala ​tau - Ararat
Gábori ​Miklósnak, az ősember-kutatás nemzetközi nevű tudósának több útleírása közismert. A Gondolat Kiadónál megjelent Régészeti kalandozások is nagy sikerű könyv volt. A régész szerző most hosszú utazásra hívja meg az olvasót az Ala Tau-tól az Ararátig. Hatalmas területet járt be Közép-Ázsiában, valamint a Kaukázuson túl, és olyan lelőhelyekre jutott el, melyeket külföldi kutató eddig még nem látott. Éles szemmel figyelte az ott élő emberek életét, a csodálatos tájakat, a múltból a jelenbe nyúló régi szokásokat, hagyományokat. Könyvéből megismerhetjük az üzbég nép múltját, jelenét, az ott folyó kutatásokat. Kirgíziai és tadzsikinsztáni utazásai után egy hosszú, izgalmas expedíció következik: a Pamír szélén, a Turkesztán-hegység láncain, sivatagokon keresztül, a Fergánai-medence ősi selyemútján kanyarog végig a terepjáró kamion. Ásatások, világtól távol eső barlangok, újonnan felfedezett sziklarajzok, majd a Kaukázustól délre a műemlékekben gazdag Grúzia és Örményország kietlen-szépséges világa követik egymást. A kutató élménye feltűnő leíróképességgel párosul. Kirgízia magas hegységei, expedíciók hétköznapjai, keleti emberek és ázsiai bazárpiacok, ásatások és hegyi táborok hangulata színesen elevenednek meg előttünk. A könyvet a szerző fényképfelvételei teszik még színesebbé.

Gábori Miklós - Ősemberek, ​ásatások
Csaknem ​tizennyolcezer éves vadásztanyát ásatnak a régészek, az ősember első földbe vájt putriját tárják fel a Balaton partján. Milyen eredményeket mondhat magáénak az ősrégészet, milyen módon hozzák napvilágra a kőkorszaki kultúrákat, erről ad igen érdekes, átfogó képet a szerző, az ősrégészet egyik hazai szaktekintélye. A kötetet rajzok és az új kőkorszaki ember művészetéről tanúskodó fényképek illusztrálják.

Gábori Miklós - Az ​ősember útjain
A ​régész szerző az ősember-kutatás Európahírű tudósa. Nem ez az első ismeretterjesztő útleírása. Kutatóútjai során sok országot bejárt, tanulmányozva ősi elődeink régészeti hagyatékát, kultúráját és a különböző ősember-kultúrák elterjedését, vándorlását. Kutatóútjai alkalmával nemcsak az ősi, de a mai ember élete is élénken érdekelte. Színes leírásaiból megismerhetjük Kelet-, Nyugat- és Dél-Európa sok országának mindennapjait szokásait is. Az ősember kutatói szerte a világon barátokként fogadják egymást, körülvezetik hazájukban, szinte kézről kézre adják - ennek is köszönhető, hogy a szerző - és ugyancsak régész felesége - többet láthatott az idegen országokban, mintha csupán szorosan vett szakmai utazásokat tett volna. A szaktudós gondoságához ritka leíró képesség járul Gábori miklósnál. színes, eleven képet kapunk tőle Ausztria, Az NSZK, a Szovjetunió, Anglia és Olaszország néhány tájáról és népéről. Közben megismerkedhetünk a régészet műhelytitkaival, kutatási módszereivel, az ősember korának, életterének, kultúrájának sok érdekességével, és nem utolsósorban a régész szép, de nehéz, klandokban bővelkedő munkájával. A régészeti útleírást a szerző fényképfelvételei kísérik.

Gábori Miklós - Napfényes ​Mongólia
Szarvason ​lovagló vadászok, nomád pásztorok, tevék és rénszarvasok a szereplői ennek a könyvnek; bőrsátrak és lámakolostorok között vezet egy kutató útja. Friss élményeket mond el évezredes, különös szokásokról, tájakról és emberekről, egy számunkra távoli világról. Szerzője fiatal tudós, aki kutatóúton járt Belső-Ázsiában, a mongol steppéken, a Gobi-sivatagban, és munkája betetőzéséül eljutott az őserdei vadászok olyan törzséhez, ahol eddig nem járt európai ember. Sok ezer kilométeres útján vezeti végig az olvasót, mindenre figyelő szemmel, humorral és őszinte emberszeretettel.

Gábori Miklós - Régészeti ​kalandozások
E ​könyv műfaját nem könnyű meghatározni. Átmenet az útleírás és a régészeti ismeretterjesztés között. Úti kalandok és tudományos kutatómunka élményszerű leírása. Szerzője neves archeológus, aki olyan helyre vezet el, melyet az olvasó és utazó közönség előtt többnyire ismeretlen.

Gábori Miklós - A ​késői paleolitikum Magyarországon
Gábor ​Miklós művében a régibb kőkor utolsó nagy szakaszának kultúrtörténeti kérdéseivel foglalkozik. Összefoglalja a korszak történeti képét, s bemutatja a szinte néprajzi közelségbe hozott ősembercsoportok életét és kapcsolatait. Központi témája a keleti gravetti nép megjelenése, települései és szerepe Közép-Európában - tulajdonképpen az első népvándorlás lefolyása. Ennek módját, útját kíséri végig az utolsó, északra húzódó vadásztörzsekig, az újabb kőkor kezdetéig. A kötet térben és időben is többet nyújt a címében foglaltnál. Feldolgozza a legfejlettebb vadásztársadalom régészeti előzményeit, majd továbbkíséri a gravetti műveltség hatását a későbbi korokban, s ezzel kapcsolatban ismerteti az európai kutatás számos más problémáját is. Földrajzilag sem csak a magyar kutatásokra támaszkodik, hanem széles körben vizsgálja a román, szovjet, lengyel, csehszlovák, osztrák régészek legújabb eredményeit. A munka tehát régészeti módszereken alapuló történeti összefoglalása a közép- és kelet-európai őskőkor utolsó részének, s ezért nemcsak a hazai, hanem a környező országok szakembereinek érdeklődésére is számíthat.

Kollekciók