Ajax-loader

Lengyel László könyvei a rukkolán


Lengyel László - Korunkba ​zárva
(Megjelenés ​éve: 1994 Kiadó: Pénzügykutató) Nem tudom, egy írónak irgalmas szívűnek kell-e lennie. Én inkább azt hiszem, hogy – főleg ha emberekről írunk – igazat kell írni róluk, ámbár ez néha kellemetlen, sőt, sokszor nehezen elviselhető azok számára, akikről szól. De hát úgy írni, hogy az ember közben állandóan sajnálkoz•zék valakin, az alighanem hamissá, hazuggá tenné az egész írást. Egyébként azt hiszem, az igazságban is lehet nagy-nagy szánalom, erős együttérzés, együttgondolkodás azzal, akiről és amiről az írás szól. Én nem érzem, hogy valamiféle düh vezetné a tollamat. Ha most visszatekintek azokra a politikusportrékra, amelyeket megírtam, nyugodtan mondhatom, egyikükre sem voltam haragos, és én nagyon remélem, hogy azokat a sorokat olvasva ők sem gondolnak majd haraggal rám, hanem ellenkezőleg: kicsit tűnődve, kicsit tépelődve, azon gondolkoznak, vajon mit és hol rontottak el, s talán azon is eltöprengenek, ilyen-e valóban a személyiségük, amilyennek én látom.

Lengyel László - Fortinbras ​királysága
Királytükör ​ez a könyv. A XV. és a XVI. században tucatjával íródtak királytükrök azzal a céllal, hogy fejedelmeket bevezessenek a hatalom, az uralkodás művészetébe. De a nem is titkolt cél többnyire az volt, hogy a királytükör szerzője elmondja álláspontját a korszak és nemzete politikai állapotáról. Királytükröm a képzeletbeli Dániában játszódik, Hamlet halála után, amikor az ifjú Fortinbras kerül Dánia trónjára. Az időpont az 1600-as évek eleje, az európai nagy egyensúlyozások időszaka. A valóságos Dánia ekkor nagyhatalom. Könyvemben más, bizonytalan és kisebb Dánia szerepel. A tét, hogy Dánia kiszorul-e az európai kontinensről, vagy meggyökeresedik ott. A királytükör szereplői többnyire beszélgetőpartnerek egy kolostorban. E Dánia lehetne az ezredvégi Magyarország is. Néhány év múlva senki sem fog emlékezni arra, hogy kik rejtőztek szereplőim mögött. Csak az lesz az érdekes, hogyan bánt valaki a központi hatalommal, miként viselkedtek a nemzetállammal a kozmokraták, mit jelentett Európához illeszkedni, vagy attól távolodni. Figyelő szemmel követik "királyhű" személyiségek és ellenzékiek, valamint mindkettőtől függetlenek, hogy mit ér egy ország lerohanása, a mozgó háború, s milyenek azok a politikusok, akik e lerohanást vezénylik. Megvitatják, mit jelent a kisnemzeti politika, és mit ér a nagynemzeti, miben különbözik az államférfi a politikustól, Képkirályság a valóságtól. Hol van az igazi élet, az államban vagy azon kívül? Elgondolkoznak azon, mit tarthat össze egy nemzetet, milyen szegénynek és milyen gazdagnak és hatalmasnak lenni. A könyv politikai elemzés és nem művészi alkotás. A párbeszéd nem dráma, hanem dialógus. Vélemények és érzések ütközése.

Lengyel László - Kis ​magyar bestiárium
„A ​támadás, a roham, az ütközés az életeleme. Hogyan mondhatna le róla? Maga kívánja megválasztani a támadás időpontját és helyét. Ugy véli, hogy a hatalmas túlerővel szemben kizárólag a roham segíthet. Csapatai éppoly hűségesek és ra­jongók, mint Marlborough hercege... Dehogy akar kétpólusú politikai rendszert. Kizárólagos­ságra tör. Egyszer és mindenkorra akarja a hatalmat, Át nem engedné egy percre sem. Vala­mennyi cselekedete az örökkévaló hatalomból származik. Nem azt tervezi, hogy most kipróbál valamit, majd negyvenöt évesen újra mást. El­lenkezőleg. Az elkövetkező korszaknak hozzá kell tapadnia. A mai ellenzék sohasem juthat hatalomra, akár Tisza Kálmán és István, akár Bethlen és Gömbös ellenzékei, A rendszervál­tásnak vége, a rendszer én vagyok." Kis magyar bestiárium. Medve, kígyó, teve, tig­ris, róka, békés szürke lő - a magyar politikai élet főszereplőinek sereglete, ahogy Lengyel László látja őket.

Lengyel László - Mozgástér ​és kényszerpálya
E ​könyv szerzője olyasmire képes, amire ma csak kevesen: irodalmi élménnyé avatni a politológiát, ami mások tollán könnyen válik üres szócsépléssé, hamar szétpukkanó szellemi röppentyűk eregetésévé. Lengyel László írásainak megérdemelt sikere a magától értetődő természetességgel (s nem utolsó sorban megnyerő stílusban) előadott eredeti gondolatoknak szól melyek mindannyiunkat foglalkoztató problémákat szednek ízekre. Új könyve megint a lényegről beszél: arról a kettősségről, hogy a mai Magyarország egyszerre küzdött ki magának a rendszerváltással a korábbinál nagyobb mozgásteret – egyúttal azonban olyan kényszerpályára is került, melyen minden lépés megtétele keserves küszködésekkel jár. Árnyalt a kép és meghökkentően széles a látómező, melyet Lengyel László munkája elénk tár. "Éppen ideje, hogy kitekintsünk egy-egy négyéves politikai ciklusból és az európai sarok provinciájáról – hosszabb időre és világra. Hová fogunk beilleszkedni, milyen rendszerben, milyen feltételekkel…" Ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a lehetséges válaszok lenyűgözően bőséges tárát a Mozgástér és kényszerpálya, a szerző műveit bemutató sorozat második kötete.

Bihari Mihály - Bíró Zoltán - Lengyel László - Király Zoltán - Kizárt ​a párt
Lengyel ​László: "Én örültem volna, ha a magyar gazdaság kijön a bajból, nem magamat akartam igazolni a csőddel. Minden fórumon el kell mondanunk, hogy ég a ház! Mert a Tűz van babámban Milos Forman olyan jól lefilmezte, hogy az nem megoldás, ha az öreg parasztot megfordítjuk, hogy ne lássa, ég a háza. Mert most ezt csináljuk. Hátat fordítunk és hátat fordíttatunk mindenkivel: Nem ég! De mi megmondtuk, hogy ég." Bihari Mihály: "Ezt a kizáró határozatot nem egyszerűen azért tartom károsnak és politikai hibának, mert személyemet érinti, hanem mert alkalmas arra, hogy a társadalom és a párttagság széles rétegeiben megrendítse a hitet és a bizalmat abban, hogy a párt jelenlegi vezetése, illetve a KEB tagjai valóban a demokratikus kibontakozásnak és a párt történelmi megújulásának a hívei." Bíró Zoltán: "A társadalom egésze, és ezen belül a párttagság is kezdett ingerültté válni attól, hogy a hatalomhoz való ragaszkodásnak ideges - olykor hisztérikus - változata alakult itt ki az elmúlt években. A párttagság kezdett elégedetlenné válni a saját vezérkarával." Király Zoltán: "Radikális személycserékre van szükség, mert egészen új gondolkodású emberek kellenek. Másfajta struktúrában gondolkodni, csak egészen másképpen gondolkodó emberek tudnak. Azok, akik ezt 40 éve csinálták, nem tudnak megváltozni."

Lengyel László - Tépelődés
Az ​elmúlt években annyit bújócskáztunk és bújócskáztak velünk, hogy sikerült önmagunkban eltévednünk. Képzeljük csak el, hogy mi mindenen mentek keresztül a barátságok és az ellenségeskedések 1988 óta. Olyan bonyolult útvesztők, akadálypályák épültek az egymás közti viszonyokban, hogy minden megszólítás, kérés, elutasítás vagy szolgálat titkos szándéknak tűnik. Önzetlenül adni - ugyan ki, és miért tenné? A politikai pályán hiú lökdösődés. Az üzleti életben állandó készenlét és gyanú a becsapásokkal szemben. Még magunkban sem bízhatunk. A szellemi életben távolságtartó védekezés az általános sirámokkal szemben, vagy a "meneküljön, aki tud" futása. És fiunkra nézünk, akinek megígértük, hogy biztosítjuk a sorsát - most ezt aligha tehetjük, tehát hallgatunk. Ezer szövedék. Szívesen fognánk valakire vagy valakikre, hogy ő vagy ők a csábítók, a félrevezetők. Csakhogy mi is ott voltunk a félrevezetők között. Ebben a folyamatban nagy az értelmiség erkölcsi felelőssége.

Hankiss Elemér - Lengyel László - Kétszög ​- Idegen világban? / A távol közelében
HANKISS ​ELEMÉR __________________LENGYEL LÁSZLÓ __________________ALAPVETŐ ÉLETÉRZÉS Nem vagyok itthon __________________Itthon vagyok ebben a világban __________________ebben az országban Idegen világ __________________MEGHATÁROZÓ ÉLMÉNY 1945, 1956___________________________1968, 1981 __________________ALAPVETŐ ÉRTÉKEK Emberség, méltányosság____________Gazdasági-társadalmi haladás __________________MAGATARTÁSFORMÁK "Aufklérizmus"________________________Reformizmus Szembenállás és részvétel____________Részvétel és szembenállás Egy másik lehetséges __________________Belülről reformális jobb világ felmutatása Diagnózisok felállítása__________________Reformjavaslatok kidolgozása "Perszonalizmus"________________________Institucionalizmus (az emberi tudatot és __________________(az intézményeket kell átalakítani) magatartást kell átalakítani) _____________________POLITIKAI MAGATARTÁS 1945-1989 ______________________________1975-1988 Pártonkívüliség, ellenzékiség____________Párttagság, párton belüli ellenzék 1989-2002______________________________1989-2002 Pártonkívüliség, ________________________Pártonkívüliség a párbeszéd és a társadalmi ____________a szociálliberális eszmék, béke szorgalmazésa_____________________társadalmi ügyek támogatása

Lengyel László - Kívül ​és belül
(Megjelenés ​éve: 1998. Kiadó: Helikon) Úszunk fel és alá. A vizet hozzákezdtek cserélni, lassan csobog. Buborékok szállnak. Valami ennivalót is szórtak. Nem eleget. A nagyobbak szemrevételezik a kisebbeket. Az üveg homályos. Megvagyunk. Ismerjük egymást. Az akvárium nem nagy. Ki vágyna itt tengerre, tóra? …Akváriumot, a vizet, a halakat s a megfigyelőket kicserélte az idő. De valahol, mai akváriumunk mégis őrzi a nyomokat, a víz rezdüléseit. Egy ilyen nyom, rezdülés az ezredforduló utáni Nagy Akvárium tiszta vizében úszó halainak mindaz, ami következik. E kis kötet a kilencvenes évtized kisesszéinek gyűjteménye. Egy részük megjelent korábbi köteteimben, más részük napilapok, hetilapok hasábjain. Többségük azonban ebben a formában soha, sehol.

Lengyel László - Kis ​politikai erkölcstan
A ​Kis politikai erkölcstan, a KPE a nagyon kis politikusok, nagyon kis erkölcséről és mindnyájunk erkölcsi kereséséről szól. És szól a politikai énünkről, amelyet napról napra szülünk, és amelyet hatalmak kijelölnek nekünk. A politikai megromlásról és megjavulásról, a politikai halálról, a trumpi és az orbáni ember születéséről. Mit tegyünk, amikor apánk, anyánk, fiunk, lányunk, testvérünk vagy barátunk visszaél, zsarnokoskodik a hatalommal, lopni kezd, besúgóvá válik, politikai okból szakít velünk. És amikor mi áruljuk el magunkat, engedünk a kísértéseknek, elhallgattatjuk saját belső kételyeinket. Amikor egy ország csak polgárainak egymás iránti gyűlöletében létezik. Honnan merítsünk politikai erkölcsi értékeket? Istenhitből, társadalmi szerződésből, nemzetállamból, nagy nemzeti vezetőből – önmagunkból? A KPE szerint úgy kell élned, hogy „egy politikai rendszer századokig is eltarthat akár, de van, hogy csütörtök délutánra összeomlik”.

Lengyel László - Halott ​ország
Magyarország ​halott ország, ha a világ közepe. Ha ptolemaioszi világban él a kopernikuszi helyett. Ha hiszi, hogy körülötte forognak a többiek. Ha feltételezi, hogy határai feltartóztatják a világ hömpölygő társadalmi, gazdasági és politikai áramlatait. Ha szuverenitása kerítése mögé zárkózik. Ha hadat üzen a külvilágnak. Ha elhagyja Európát. "A könyveknek az a feladatuk, hogy emlékeztessenek minket, milyen szamarak és ostobák vagyunk. Mintha Caesar testőrsége, miközben a győzelmi felvonulás végigharsog a főúton, azt suttogná: - Ne feledd, Caesar, hogy halandó vagy!

Lengyel László - Kis ​politikai erkölcstan
A ​Kis politikai erkölcstan, a KPE a nagyon kis politikusok, nagyon kis erkölcséről és mindnyájunk erkölcsi kereséséről szól. És szól a politikai énünkről, amelyet napról napra szülünk, és amelyet hatalmak kijelölnek nekünk. A politikai megromlásról és megjavulásról, a politikai halálról, a trumpi és az orbáni ember születéséről. Mit tegyünk, amikor apánk, anyánk, fiunk, lányunk, testvérünk vagy barátunk visszaél, zsarnokoskodik a hatalommal, lopni kezd, besúgóvá válik, politikai okból szakít velünk. És amikor mi áruljuk el magunkat, engedünk a kísértéseknek, elhallgattatjuk saját belső kételyeinket. Amikor egy ország csak polgárainak egymás iránti gyűlöletében létezik. Honnan merítsünk politikai erkölcsi értékeket? Istenhitből, társadalmi szerződésből, nemzetállamból, nagy nemzeti vezetőből – önmagunkból? A KPE szerint úgy kell élned, hogy „egy politikai rendszer századokig is eltarthat akár, de van, hogy csütörtök délutánra összeomlik”.

Ambrus Tibor - Lengyel László - Humán ​controlling eszközök a gyakorlatban
A ​Szerzők több évtizedes tréneri, tanári, szervezeti hatékonyságfejlesztési tapasztalataikat – elméletileg megalapozott, de a gyakorlatban alkalmazott és bevált módszereiket – gyűjtötték össze ebben a könyvben, melyet ajánlanak minden olyan érdeklődőnek, aki érzi és tudja, hogy az emberi erőforrással való gazdálkodás a jelen és a jövő szervezeti hatékonyságának kiemelkedő kérdése. A Szerzők célja, hogy a klasszikus humán controlling számítások (bér, jövedelmezőség, felvétel, toborzás stb.) mellett bemutassanak egy másik, mélyebb HR területet és a kapcsolódó számításokat is.

Lengyel László - Fortinbras-ügy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel László - Angyal ​karddal
Politikai ​elemzőként és a jelen történészeként megpróbáltam megérteni és megértetni, mi irányítja világunkat, mitől lesz olyan, amilyen. De eközben kisebb-nagyobb írásokban, 1988-tól 2016-ig, napilapokban és hetilapokban, saját rovatokban azon is tépelődtem, mi vezeti az embert, aki a kertünket ássa, a bankárt, aki átlépi a gazemberség küszöbét, a titkárnőt, aki sír éjszakánként az angol nyelvlecke felett, a minisztert, aki elveszti állását, vagy az elfoglalt vezérigazgatót, aki titkárnője feljegyzéséből tudja meg, hogy jövő kedden pontban tízkor a Halállal lesz találkozója. S a gyerekekről, akik nem tudják, higgyenek-e vagy sem, értsék-e a felnőtt világot, vagy hagyják a fenébe az egészet. A láthatatlanokról és némákról, akiket csak akkor veszünk észre, ha képbe, szóba, hangba foglaljuk őket. A Tépelődés, a Hyde park, a Kentaurbeszéd címekkel megjelent rovatokban amelyeket egyedül vagy barátaimmal közösen írtam, írok emberekről, embereknek, emberekért születnek az írások. Üzenetek. Hangok. Mindig odafordított tekintet.

Lengyel László - Új ​magyar bestiárium
A ​magyar politikai élet főszereplőinek sereglete, ahogy Lengyel László látja őket. A portrék mögött ott az elemzés is nyilván, no meg humor, szarkazmus és jó adag kultúrtörténeti hasonlat. Hogy kikről? Kádár Jánosról, átfogóan a magyar miniszterelnökökről Grósz Károlytól Orbán Viktorig, majd külön-külön Antall Józsefről, Horn Gyuláról, Orbán Viktorról, Kuncze Gáborról, Gyurcsány Ferencről és Bajnai Gordonról. Közgazdászokról, gazdaságpolitikusokról: Bokros Lajosról, Surányi Györgyről, Hetényi Istvánról, Kupa Mihályról, Matolcsy Györgyről. Tolvajokról. Reformerekről. Végül Hankiss Elemérről, Csányi Vilmosról és Nádas Péterről.

Lengyel László - A ​rendszerváltó elit tündöklése és bukása
Az ​ismert közgazdásznak, aki nálunk egy új tudománynak, a politológiának enfant terribel-je, könyvsorozata indul e kötettel. Szerzője azért adta A rendszerváltó elit tündöklése és bukása címet az első könyvnek, mert az e véleménye, hogy a politikai elit életében lezárult egy korszak. Így ír ugyanis: "A rendszerváltó politikai személyiség és az őt szülő vagy általa kialakított politikai szervezet képességei és lehetőségei határára jutott. Nem egyesek teljesítenek alul, hanem valamennyien. A politikai rendszerben a parlamenti pártok, az érdekképviseletek, a nemzeti intézmények megszilárdultak. Szellemi vagy gyakorlati célú tömegmozgalmak nincsenek. Az újító politikai, szociális, közgazdasági eszmék nem mutatkoznak. A társadalomra példaként ható független erkölcsi tekintélyek, de még a médiasztárok is hiányoznak."

Lengyel László - A ​kisnyúl pártján
"Ha ​a vadász fegyvert fog a nyúlra, a nyúl pártján vagyok, ha a nyúl a káposztába harap a káposztáén." Benedek Elek kihunyó, állandóan élesztgetett erkölcsi világrendjében a nagy sohasem ütheti meg a kisebbet, az erősebb a gyengébbet, sokan soha nem mehetnek rá egyre, a gazdagabb nem nézheti le a szegényt, a hatalmasabb a hatalom nélküli. A gyermekek, a mesék világában, a történelem alatti történelemben még nem járt le az európai civilizáció értékeinek órája. Itt még az ember nem hagyja cserben a barátját, hogy magát mentse, vagy ha igen, rútul lakol. Itt még az adott szó, amit az életünk árán is meg kell tartanunk. Itt még ember és ember, királyfi és királyfi, ló és ló között a különbség jóság, becsület, virtus kérdése, nem bőrszíné, nyelvé, születésé. Ebben a világban még megtudhatjuk, hogy a rút külső, az elvarázsoltság mögött valami megejtőt, valami szépet kell keresnünk… A politikusoknak nem áll módjában a kisebbek, a megalázottak, a kisemmizettek, a szegények pártjára állnia, hiszen azok nem képviselnek igazi választói hatalmat, nem adnak súlyt a politikus szavának, csak lefelé húznak, s nem emelnek a gazdaság, a hatalom magasabb régióiba. Nem azért ítéljük meg, írjuk meg, hogy a politikusok a hamisság csapját megnyitják s a bőven ömlő hamis szavak, vagyonok, jövedelmek, hatalmak mellett tülekedve félrelökik az embert, hanem mert kapaszkodunk egy olyan erkölcsi rendbe és racionalitásba, amely föltehetően már csak bennünk él, amely a becsapott, a balek, a szélre vetett helyzetet idézheti elő. Részlet Lengyel László: A kisnyúl pártján című esszéjéből

Lengyel László - Pretoriánusok ​kora
Lengyel ​László válogatott műveinek első kötete, a "Pretoriánusok kora" a jelenkori magyar válság belvilágáról szól. A tehetetlen és kormányzásra képtelen, a hiteltelenné és fölöttébb erőszakossá vált politikai elitekről. A magukra hagyott, sötét oldalukat mutató társadalmi csoportokról. A tartásukat elhagyó, szellemiségükben bomladozó szellemi elitekről. Az okokat a demokratikus kiegyezés, a társadalmi és politikai konszolidáció elmulasztásában látja. A szerző szerint Magyarország 2001 és 2011 között elmulasztotta a reformok végrehajtását, s a jelenleg hatalmon lévők is azon fáradoznak, hogy a következő évtizede is a semmibe vesszen. Hogy Magyarország a közép-európai, balkáni jellegű társadalommá zülljön. Hogy az egyensúlyi, jogállami, puha demokráciából hosszú időre lesüllyedjen az egyensúlytalan, ellenőrizhetetlen, kemény vezérdemokráciába. A móriczi patrónus-kliens rokonkapitalizmusból a vak és könyörtelen állami önkénybe. A neves közgazdász-politológus kötete az elveszejtett magyar illúziókról szól, s arra ösztönöz, amit Széchenyi István a következőképpen fogalmaz meg: "Oh, ürítsük ki valahára, még mielőtt késő volna, az önismeret felette keserű, igaz, de nemzeti javulásunkra oly jótékonyan ható, sőt elkerülhetetlenül szükséges serlegét fenékig."

Lengyel László - Útfélen
(Megjelenés ​éve: 2000. Kiadó: Századvég) „Ez a könyv a kormány története elsősorban politikai szemszögből nézve. Nem erények és bűnök könyve, nem is az ítélkezés könyve. Jól tudom, hogy mennyire korlátozott, mennyire egyoldalú minden ilyen elemzés. Kimarad az ellenzék, kimarad az, hogy mások talán másként csinálták volna. Csakhogy rá kellett ébrednem, hogy írható meg az ellenzék, az ellenzékek története egyetlen kiegészítő fejezetben, egy külön könyvecskét kellene szánni az ellenzék történetének. Erre most nem futotta az erőmből. (…) Ez a könyv kortörténet. És ahogy minden kor művészetének megvan a jellemző botanikus kertje, úgy minden kor politikájának is. „Nyírfa, szomorúfűz, mákvirág, margaréta, harangvirág, napraforgó, lila őszirózsa, orchidea s vízililiom a századforduló virága, fája” – írja Cs. Szabó László. Mintha ma egymás mellé kerültek volna zord fenyők és citromfák, földön szétterpeszkedő tuják és puha orchideák. De nem találgatok. A kor alakjai, mozgásuk, gesztusaik tán elhervadnak, összeasznak, belesárgulnak a könyv poros lapjaiba. A kortörténetekből csak bekezdések, csak lábjegyzetnyi helyek szólnak a távolabbi jövőnek, egy másik világnak.”

Lengyel László - Magyar ​alakok
(Megjelenés ​éve: 2000. Kiadó: Pénzügykutató Rt.) „Cingár legényke, de azért: legény a talpán. Ha nem is a vendégoldalt, de a mércét egyre magasabbra emeli. Olyan virtuozitással ír és vív ma már, úgy suhintja le nevezetes kortársainak fülét, orrát és bajszát, pengéje olyan elegáns könyörtelenséggel hatol a kipécézett hiúságok és butaságok, gőgök és hatalmaskodások szívébe, mintha újkori Cyranóként most pottyant volna le közénk a Holdról. (…) Elandalítja áldozatait, mielőtt megdöfné őket: a verse végén. Hívei olvassák és áhítattal hallgatják; nagy hatalmú politikusok kérik a tanácsát; áldozatai szívják a fogukat, illesztgetik vissza a fülüket, borogatják a halántékukat, dühös levelekkel vágnak vissza, utálják – majd tapsolnak neki, ellenfeleik közé csördít oda. (…) Nem gondol arra, hogy nemcsak a hajdani Párizsban voltak, de nálunk is vannak olyan úri és nem úri emberek, akik a francia tőr forgatásánál jobban értenek s inkább vonzódnak a hasábfák és kétes érvényű paragrafusok ejtegetéséhez. Rendkívüli gonddal jegyi föl mindennapjaink eseményeit. Mint valamiféle aszkéta szerzetes, cellájában kalligrafálja egy újabb Gesta Hungarorum fejezeteit. Könyvei már tankönyvként forognak az egyetemeken. Leír és elemez, nem programokat és proklamációkat fogalmas. Meghúzódik a tények és gondolatmenetek mögött. Furcsa szerzet. Mert hisz az ész és értelem erejében. (…) Mindezek ellenére sem lehet teljesen belegyömöszölni a krónikási szerepbe. Cellájából újra és újra kisurran és rálép a politika hadösvényeire. (Részletek Hankiss Elemér Lengyel-portréjából)

Lengyel László - Vállalkozási ​ismeretek
A ​társadalmi-gazdasági fejlődés, a piacon uralkodó verseny, az ökológiai környezetért érzett felelősség és a vállalkozások egyre növekvő szerepe a gazdaságban korszerű vállalkozási ismereteket követel a gazdaság szereplőitől. Könyvünk vállalkozási szemléletben foglalja össze azokat a legfontosabb gazdasági, vezetési, pénzügyi, jogi stb. ismereteket, amelyek - elősegítik a vállalkozások gazdasági szerepének és működésének reális megítélését, - lehetővé teszik az üzleti ötlet saját vállalkozásban történő megalapozott felhasználását, - alapjául szolgálnak a folyamatos működtetést szolgáló stratégiai és operatív vezetési teendők ellátásának, - segítik a vállalkozás működési zavarainak elkerülését és elősegítik azok megoldását. Az egységes fogalmi rendszer összefoglalásával az volt a célunk, hogy gondolkodást, magatartást és szemléletet formáljunk, valamint megismertessük és egyben elfogadtassuk, hogy a vállalkozó hosszú távú célja a vállalkozások sikeres - piacorientált - működése és nem a rövid távon történő meggazdagodás.

Gombár Csaba - Hankiss Elemér - Kende Péter - Lengyel László - Romsics Ignác - Szilágyi Ákos - Várhegyi Éva - Volosin Hédi - Magyarországi ​Egyesült Államok?
A ​Korridor-csoport tanulmánykötetében ismét olyan témákról olvashatunk, amelyek napjaink legfontosabb társadalomtudományi, politikai fogalmait próbálják tisztázni, ebben a kötetben leginkább a globalizáció menetét, fogalmát, veszélyeit, előnyeit.

Lengyel László - Szorongás ​és remény
Magyarország ​szorongással és reménnyel lép Európába. De milyen Európába, és milyen világba? Vajon ki, hogyan és merre vezeti a világot? Amerika? A nagyahatalmak? Ki vezeti Európát? A német-francia nagyhatalmi tengely vagy a brüsszeli bürokrácia, netán a nagyobb és kisebb államok lassan kialakuló konszenzusa? Lassul vagy gyorsul Európa gazdasági növekedése, hanyatlik vagy emelkedik az egyesült Európa? Káosz vagy új rend felé tart-e a világ? Milyen Magyarország érkezik Európába? A könyv áttekinti, hogyan teljesítette elit és társadalom a rendszerváltozás feladatait, mit ért el az európaivá válás, a piacosítás, a demokratikus intézmények kiépítése és működtetése terén. Vajon két, egymással harcban álló Magyarország vagy a különböző értékrendű és értékű Magyarországok társadalmi szerződései határozzák meg a jövendő európai Magyarországát? Ezredfordulós arcok és álarcok, tettek és mulasztások, szorongások és remények néznek ránk a könyv lapjairól.

Lengyel László - A ​barokk Eger és Heves megye
Eger ​városát a magyar közgondolkodás elsősorban mint nemzeti történelmünk dicsőséges küzdelmének színhelyét tartja számon, Eger vára védőinek az Európát fenyegető törökön aratott 1552-es győzelmére emlékezve. A város környékének történelme hosszú ideig szorosan összefüggött a városéval, s csak a 18. század elején függetlenedett attól, miután a török kiűzésével elvesztette jelentőségét. Ekkor indult meg a város polgárosodása. Európa számára azonban ma már nem elsősorban a törökön aratott diadal, hanem a barokk művészet emlékei miatt ismert Eger és környéke.

Lengyel László - Surányi György - Határátkelés
Kötetlen ​beszélgetés politikáról, közgazdaságról, valamint a közélet és a magánélet fontos kérdéseiről.

Lengyel László - Végkifejlet
A ​Kádár-rendszer végkifejlete az irányított, hangtalan, puha összeomlás. „A belülről megőrölt, / a magát csalva másokat csaló, / a látszattal terrorizáló / hang nélkül szétomolt.” – írta Petri György Összeomlás című versében. A magunkfajtát őrölte a rendszer, és mi őröltük a rendszert. Ő csalt minket, mi csaltuk őt. De a Végkifejlet arról is szól, hogy hányféle egymástól független, mégis összeférhető világ lehetséges, amelyek tele vannak igazságokkal és csipetnyi csalással, vagy sok-sok csalással, de csipetnyi igazságokkal. És bár mindig és mindenkor állást foglaltam, a Végkifejlet magára vállalta a tárgyilagosság fényűzését: sok igazság lehetséges. Másféle végkifejlet is lehetséges: kaotikus, robajló, kemény összeomlás. Csak az autokrata rendszerek urai és szolgái hihetik, hogy rendszerük örökéletű, mindig és mindent túlélhetnek. A végkifejlet már a kezdetekben könyörtelen megíródik.

Lengyel László - Illeszkedés ​vagy kiválás
Hányszor ​tesszük fel magunknak a kérdést: hol van Magyarország? Vagy: mekkora Magyarország? Hol voltunk 1956-ban, amikor Budapesten fegyverek dörögtek - és mégis Szuezra figyelt inkább a világ? Miért az első atlanti válság hagyott mélyebb nyomokat a mai világrenden, mint Magyarország lázadása a szovjet tömbön belül? Mekkora volt Magyarország a klasszikus Kádár korban? Illeszkedtünk a világhoz, vagy kiváltunk belőle a rendszerváltás után? Bismarck Poroszországból, Adenauer Kölnből, Brandt Berlinből indult Európa felé. Vajon honnan indult Kádár János? Honnan Antall József és Kovács László, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc? Hogyan értékelhető a rendszerváltás kormányainak nemzetközi politikai, gazdasági teljesítménye. S merre mehet tovább az európai Magyarország.

Lengyel László - A ​szabadság melankóliája
A ​politikai publicisztika legjelentősebb, hosszú évek óta kivételes hatású alakja, Lengyel László a rendszerváltást megelőző évtized történéseit tekinti át. Szellemi kalandregény: az erdélyi kötődésű, Benedek Elek-leszármazott szerző kalandjai a nyolcvanas évek Magyarországában.

Lengyel László - Várszegi Asztrik - Beszélgetőkönyvecske
Katolikus ​püspök, szerzetes és szabadgondolkodó értelmiségi Magyarországon nem folytatott még párbeszédet életről és ha­lálról, emberről és Istenről, földi és égi világról. Ez a kicsiny beszélgetőkönyvecske talán egy botrány utolsó és a megértő kézfogás első jele. A pannonhalmi bencés főapát elfogulatla­nul és címét, rangját feledve, egyszerű emberként beszélgetett, miként én is azon igyekeztem, hogy előítéleteimet, beidegző­déseimet kizárjam ebből a beszélgetésből. A párbeszéd egyenrangú felek párbeszéde. Egyikünk se érezte annak szükségét, hogy a másikat kioktassa, megtérítse. Megér­teni akartuk egymás szempontjait, rezdüléseit itt az ezredfor­dulón. Elismertük a másik jogát a hitre és a nem-hitre... Tréfálkoztunk azon, hogy a főapát urat hogyan kísérti meg az ördög személyemben. Valójában párbajunk inkább a kóbor lovag és a befogadó szerzetes játéka. Ő játszott a bűn és erény, a fény és sötétség kockáival. Azután mindketten feldobtuk a tudás és tudatlanság gnosztikus kockáját. Egy szabályokkal rendelkező játékot játszottunk. Szórakoztatót, néha vérre me­nőt, de mindig becsületest. Szigorúan tiszteletben tartottuk a játékszabályokat. Ennek annál is inkább jelentőséget tulajdoní­tottunk, mert beszélgetésünk újra meg újra élethelyzeteket, er­kölcsi próbákat érintett - voltak-e, vannak-e és főként lesznek-e eligazító, betartható regulák?... Ez a könyv szabad könyv. A szabadság hatja át minden sorát. Várszegi Asztrik a II. Vatikáni Zsinat által megújult katolikus egyházat képviseli függetlenséggel és alázattal. Én felszabadult értelmiségi vagyok, annak minden előnyével és hátrányával. Másoktól nem várhatjuk el, nem követelhetjük, hogy felelőssé­get vállaljon elődeink hibáiért és bűneiért, de magunktól igen. Elvállaltuk ezt a felelősséget. Lengyel László

Hankiss Elemér - Gombár Csaba - Kende Péter - Lengyel László - Szilágyi Ákos - Nova Eszter - Standiesky Éva - A ​konszolidációról
A ​kötetben közölt hét írás - melynek szerzői Gombár Csaba, Hankiss Elemér, Kende Péter, Lengyel László, Nova Eszter, Standeisky Éva és Szilágyi Ákos - a konszolidáció értelméről, feltételeiről, megvalósult példáiról és kudarcairól folytatott hosszú viták nyomán készült. A Korridor kutatócsoport eddig megjelent munkáihoz hasonlóan az egymással is vitatkozó szerzők a jobb megértést szeretnék szolgálni.

Lengyel László - Markó Béla - Engedd ​hazámat értenem
Mit ​ér az ember, ha demokrata Magyarországon és Erdélyben? Lengyel László (1950) közgazdász-politológus és Markó Béla (1951) költő, politikus beszélget Erdélyről, nacionalizmusról és patriotizmusról, a magyar és a román rendszerváltásról, a parlamenti demokráciák kiépítéséről, működtetéséről, majd elapadásáról. Lengyel negyedszázada elemzi a politikát, Markó tizennyolc éven át vezette az erdélyi magyarok szövetségét. - Miközben nálunk fölépült egy autokrata rendszer, s hiába írtam, beszéltem a nyugati demokráciáért, aközben kiderült, hogy amíg te a magyar ügyekért harcolsz negyedszázadon át, a romániai rendszer is visszafordul, befordul egy zsákutcába, egy másféle tekintélyi rendszerbe. - Mégiscsak a fékek körül van a baj. Nálunk Romániában a kézifék is be van húzva, fékezünk is az egyik lábunkkal, és nyomjuk a másik lábunkkal a gázt tövig, de csak a motor bőg veszettül, a kocsi nem mozdul, nálatok meg fék nélkül rohan a rendszer neki a falnak

Gombár Csaba - Hankiss Elemér - Lengyel László - Szilágyi Ákos - A ​kérdéses civilizáció
Az ​Olvasó e kötetben a fogyasztói civilizáció, a közép-európai civilizáció, a történeti gondolatfolyamként ható orosz civilizáció és a globális civilizáció kérdéseivel találkozhat, s eközben jót mulathat azon, miként bajmolódnak a szerzők magával a civilizáció fogalmával. Közös munkánk kezdetekor sem véltük azt, hogy szóhasználatunk egyneműsíthető. Beszélgetéseink során azonban a civilizáció kategóriájának értelmezésében vitába keveredtünk egymással is. Társadalmi következményekkel jár annak eldöntése, hogy kultúrák vagy civilizációk ütköznek-e egymásba (s ütközet-e ez vagy csak horzsolódás), miként az is, hogy létezik-e globális civilizáció. A globális civilizáció esetében pedig kérdéses, hogy egy egységes civilizációs hullám boldogítja-keseríti a világot, vagy sok-sok új civilizációs mikroklíma alakul ki. A részkérdéseken azonban átível annak észlelése, hogy olyan korfordulót élünk át, amelyben körülöttünk és bennünk sok minden meghökkentően változik - és talán meg is kell változnia.

Kollekciók