Ajax-loader

Szörényi László könyvei a rukkolán


Szegedy-Maszák Mihály - Veres András - Bojtár Endre - Horváth Iván - Szörényi László - Zemplényi Ferenc - Irodalom ​III.
Az ​átdolgozott régi-új gimnáziumi tankönyv - a magyar irodalmat világirodalmi összefüggéseiben vizsgálja - szakít az értelmezés és értékelés uniformizáló felfogásával - bemutatja, hogy a műveknek több érvényes értelmezése lehetséges - az értékelés legfontosabb szempontja a művészi ábrázolás igazsága - írói portrékat, életműveket történetiségükben mutatja be - nem hallgat az alkotó és a közösség között fennálló konfliktusokról sem - magából a műből fejti a "beletitkolt" eszméket - nagy súlyt helyez a formaproblémákra, a művek nyelvi, retorikai és poétikai jellemzésére

Szegedy-Maszák Mihály - Szörényi László - Veres András - Horváth Iván - Zemplényi Ferenc - Irodalmi ​szöveggyűjtemény a gimnázium II. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szegedy-Maszák Mihály - Veres András - Bojtár Endre - Horváth Iván - Szörényi László - Zemplényi Ferenc - Irodalom ​II. a gimnázium II. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szörényi László - A' ​bohóság lánczsora
"Sokan ​hiszik azt, hogy fölösleges az irodalomtörténet, napjaink populáris kultúráját kell bészívni, és abból majd mindent megértünk. Ez nem egészen működik, hiszen ahhoz, hogy tömegeknek eladható sikeres árucikként forgalmazzanak valami silányságot, rendkívül felkészült filoszokra volt szükség, legalábbis a régi burzsuj világban, amikor királyok, hercegek és grófok jártak a kuplerájba, hogy a néptől kizsarolt zsírt megitassák a görlökkel (Utóbbi mondat érzékelteti, hogy milye az, amikor a pornó összecsap a horrorral.) Viszont lehet, hogy a mai demokratikus világban már elég tévét nézni ahhoz, hogy valaki olyan hülye legyen, mintha tényleg analfabéta volna." (részlet a könyvből)

Szörényi László - Arany ​János évében
A ​már megszokott Magyar Nemzet-beli tárcák adják az első ciklust, a második ciklus pedig – a 200. évfordulóra született Arany János-tanulmányokból áll. A Szörényi Lászlótól megszokott szellemes és olvasmányos, ironikus, humoros stílus nemhogy levonna, de még erősíti is a szerző páratlan lexikális tudását.

Szörényi László - Nem ​olvastam hiába
Ezekben ​a különféle interjúkban az idén hetvenesztendős Szörényi professzorról nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy "mindentudó" a bölcsészet világában, de azt is, hogy a sok tudás nem jár feltétlenül unalmassággal és szárazsággal. A vele töltött beszélgetések a legjobb időtöltések közé tartoznak, nem olvassuk hiába!

Szörényi László - Delfinárium
A ​delfinológia, amelyből a delfinárium szó képződött, Szörényi László fogalma. A nyolcvanas években ő kezdte vizsgálni azt a kiadói gyakorlatot, amely 1945-től 1990-ig a magyar klasszikusok némely szövegeinek megcsonkított, vagy esetenként átírt kiadásához vezetett. Ennek a gyakorlatnak esett áldozatul többek között Bessenyei György, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Karinthy Frigyes és Szerb Antal - hogy csak néhány kirívó példát említsünk. Amint közismert, a szövegek megcsonkításának és átírásának "klasszikus" előzménye a francia trónörökös számára előkészített szövegek preparálása, amelyet az _Ad usum Delphini_ toposza őrzött meg a későbbi korokban. Szörényi László tanulmánya a mi delfinológiánkról annak idején először csak egy egyetemi kőnyomatos kiadványban láthatott napvilágot, majd közölte ugyan egy folyóirat is, de megcsonkítva. Teljes terjedelmében már csak a rendszerváltozás idején jelenhetett meg. Kötetben való közzététele hozzájárul közelmúltunk hiteles művelődéstörténetének megismeréséhez, és szatirikus, illetve ironikus közlésmódja révén a szélesebb olvasóközönséggel is megismertetheti a groteszk filológiai jelenségek mögött meghúzódó irodalomtudományi problémákat. A kötet második felében olyan tanulmányok találhatók, amelyek ugyancsak a cenzúra ténykedését vizsgálják. S végül a szerző kritikákban és glosszákban veszi célba közelmúltunk kulturális és politikai képtelenségeit. _______________________________________________________________ _BODNÁR GYÖRGY_

Szörényi László - Hafner Zoltán - Hogyan ​él a múlt
Szörényi ​László a hazai irodalomtörténet-írás nemzetközileg is elismert tudósa, népszerű egyetemi oktató, akit legendás műveltsége méltán tett szakmai körökön túl is ismertté. Mivel kiváló előadói és mesélőképességekkel rendelkezik, kézenfekvő volt, hogy felkérjük, meséljen nem mindennapi életéről. Szörényi professzor hatalmas tudományos apparátust mozgat lenyűgöző könnyedséggel, és közérthető, élvezetes stílusban beszél távoli korokról és a magyar közelmúltról. A könyv egyúttal számvetés is azokkal a történelmi traumákkal és társadalmi problémákkal, amelyek a diktatúrák elmúltával is velünk maradtak. Az interjút Hafner Zoltán irodalomtörténész, Szörényi hajdani tanítványa, jelenleg intézeti munkatársa készítette; a kötethez Krasznahorkai László írt bevezető kisesszét.

Szörényi László - "Új-Zélandot ​választottam ki új hazámul"
A ​Nyugat-nemzedék kiemelkedő szerzőivel (Babits, Krúdy, Karinthy, Márai stb.) induló kötet egészen napjainkig, Kertész Imre Nobel-díjáig ível, kiemelkedő helyet szentelve Mészöly Miklósnak (akinek egyébként a szerző barátja is volt). Részletesen elemzi a ’80-as évek több, mára klasszikussá vált darabját (például Nádas Péter, Esterházy műveit), s kitér kevésbé méltatott, ám jelentős életművek (Hajnóczy Péter, Sziveri János, Lábass Endre stb.) értékelésére is. A társművészetek közül mindenekelőtt a film- és a képzőművészet áll közel Szörényihez: többek között Gazdag Gyula és a Gulyás fivérek, illetve Triznya Mátyás munkáival foglalkozik behatóan, új megközelítésben.

Szörényi László - Latin ​és röhej
Nem ​látszik, hogy szerzőnk elmúlt 70 éves… Csak úgy özönölnek tolla alól az újabb és újabb írások! Ezek a tárcák és latin témájú tanulmányok Szörényi László páratlan műveltségét, sokoldalúságát, humorát tükrözik. Miközben letehetetlenül izgalmas sztorikat mesél az ó-, közép- és újkorból, rákoppint a nagyképű tudatlanok műveletlenségére, persze nem gúnyosan, hanem finom iróniával.

Szörényi László - Önfiloszhattyú ​- Irodalomtörténeti rejtélyek
Ötödfélszáz ​év magyar irodalmi rejtvényeit bogozza a kötet, amelynek középpontjában egy remekmű áll: Zrínyi Miklós Syrenája. Zrínyire hat a teljes antikvitás, de mellette Dante, Petrarca népnyelven, azaz olaszul írt művei is; Zrínyi hatása pedig jól felismerhető a XVIII. század végén a magyar irodalom újjászületésében. Petrarca munkásságával, eszmetörténeti hatásával több tanulmány is foglalkozik. Külön érdekessége a kötetnek Dante magyar vonatkozásainak újragondolása, amely a szerző szerint ahhoz a felvetéshez vezethet, hogy a Pokol egy - mindmáig megfejthetetlen nyelven írott - sora magyarul értelmezhető; Dugonics András nagy latin regénye az aranygyapjúért útra kelő hősökről pedig legendás ősmagyar szereplőket is teremt.

Szörényi László - "Már ​eleget éltünk?"
Ha ​valaki kisiskolás korában nem tanul meg rendesen olvasni, vagyis úgy jár, mint a mai magyar közönség több mint kilencven százaléka, akkor egy életre elveszíti minden esélyét arra, hogy érintkezzen egy olyan világgal, amely csodavilág, s amelybe az olvasás révén van bejárás.... Egyébként pedig – azaz ha nem kezdünk el újra olvasni – irgalmatlanul érvényesülni fog Mikszáth ítélete a közönyről és a három asztalról, amelynek jegyében "a magyar közönség kezdi feladni irodalmát, és elzárkózik a szellem és a haladás elől" – írja Szörényi László e kötet címadó tárcájában, és minden szavát ez a csodavilág hitelesíti. Ennek, vagyis hatalmas tudásanyagának birtokában arra is képes, hogy könnyed eleganciájával, elragadó humorával úgy szóljon létezésünk legmélyebb titkairól, mint aki csak szórakoztatni akar minket.

Szegedy-Maszák Mihály - Veres András - Bojtár Endre - Horváth Iván - Szörényi László - Zemplényi Ferenc - Irodalom ​II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szörényi László - Hunok ​és jezsuiták
Szörényi ​László könyvének tárgya a magyarországi, főleg jezsuiták által megalapozott és általuk is művelt hun tárgyú, de a hun-magyar azonosságot valló történetszemléletnek megfelelően akkor honfoglalási témájúnak értelmezett epikus költészet. ...A jezsuiták 18. századi hazai történetéhez, ugyancsak kiegészítésképpen, az tartozik még, hogy a rend ebben az időben az egész hazai felsőoktatás túlnyomó részét kezében tartotta, és a harcos ellenreformáció évtizedei után - úgy a 30-as évektől kezdve - jól szervezett értelmiségi csoportként is felfogható már, amelynek körében a Rákóczi-szabadságharc után igen figyelemreméltó, roppant korszerű tendenciák kerültek előtérbe: a természettudósok és hivatásos történetírók mellett éppen azok, akik a szerző munkájában példás méltatásban részesülnek. Mindeme információk aztán messzemenően hozzájárulnak a liber gradualisok szerzői által már feltételezett közönség reális felméréséhez. Érdemes ezt szóba hozni azért is, mert a kutatásban mintha megint háttérbe szorulna a 18. századi, nálunk igen gazdag latin költészet, amely - a humanistákéhoz képest - még mindig nem kapott megfelelő méltatást: feltehetően mindig azért, mert egyesek csupán az anyanyelvi irodalom megkésett kialakulásának félreismerhetetlen és netán szégyellni való jelét látják benne, és ha ismeretessé vált is belőle egy és más, a kutatások a tématörténet vizsgálatáig még nem jutottak el, még kevésbé a műfajtörténetig. Az 1993-ban megjelent első kiadáshoz a szerző hozzáillesztette az eltelt 25 év alatt született hasonló tematikájú írásait.

Szabó G. Zoltán - Szörényi László - Kis ​magyar retorika
A ​kötet a klasszikus, hagyományos retorika témaköreit tárgyalja, beleértve mindazt, amit a pozitivizmus korától a "stilisztika" fogalomkörébe utaltak. Mind a prózai, mind a verses alkotások elemzéséhez, értelmezéséhez nyújt egy - a modern irodalomtudományban újra időszerűvé vált - szemléletmódot. Foglalkozik a művek nagyszerkezetének kérdéseivel csakúgy, mint részegységeivel s a tropusok és alakzatok teljes körével, megadva a görög és latin terminusok jelentését. Miközben az ókori és a modern nemzetközi szakirodalomra támaszkodik a témák kifejtésekor, a fogalmakat a magyar irodalomra alkalmazza. A szerzők gazdag példatára Zrínyitől Pilinszkyig, Pázmánytól Esterházyig terjed, bemutatva, miképp működnek a kétezer éves retorikai formák az élő magyar irodalomban.

Szörényi László - Az ​Isonzó a Dunába ömlik
"...a ​gyerekek, akik régebben az általános iskola első osztályának második félévében már tudtak olvasni, ma ezt még az ötödik osztályban sem mondhatják el magukról; alig van ének- és zeneoktatás, a Kodály-módszert leginkább Japánban alkalmazzák; a tornaterem -ha van egyáltalán- többnyire életveszélyes. A gimnáziumban megszűnt az érettségi jelentősége, akárcsak a logikusan egymásra épülő tantárgy-hierarchia. Egyetemre analfabétákat örömmel vesznek fel, különösen magyar szakra. Régen csináltam egy szellemesnek szánt mondást, mára szomorú valósággá vált: - a hallgatók csak képzelik azt, hogy diszlexiások, valójában analfabéták. (Ma már csak azért nem merem elsütni az órákon, mert ezeket az idegen szavakat sem ismerik.) Teljesen világosan kirajzolódik a tendencia: előbb-utóbb, de inkább előbb, mint utóbb, a magyar nyelv és irodalom, illetve a történelem oktatása meg fog szűnni az iskolákban, az egyetemeken az erre képző szakokat is bezárják." (részlet a kötetből)

Szörényi László - Bacchus ​kocsmája
A ​Bacchus kocsmája a Kortárs Kiadó Borozgató Magyarok sorozatának első darabja. Bacchus itala az antik görög-római költői hagyomány része és kulturális identitásképző elem – különösen a magyarság számára: a környező népekkel szembeni, azoktól való gazdaságfilozófiai elkülönülést fejezi ki. E vidéken a magyar „a” bortermelő. Bacchus kocsmája pedig mindennapi és ünnepélyes találkozóhely a magyar hagyományban. Itt születnek a modern létértelmezések is: akár a költészetben, öröm és bú mellett, a szent és a profán találkozásában. Szörényi László ezeket a találkozási pontokat veszi sorra tanulmányában, szemléltetve azt a változatosságot, miként viszonyult a magyar szellem a borhoz (a részegesség kárhoztatásától a hazai fajták himnikus megénekléséig), s miként emelkedtek sorjában borvidékeink – a Szerémségtől a Somlóig – a nemzeti mitológiánk magaslatába. A kötet második része szöveggyűjtemény a 14. századtól napjainkig, bőséges művészi illusztrációanyaggal.

Szörényi László - A ​mindenkit eltöltő balgaság dicsérete
Jelen ​kötetünk hasonló szerkezetű, mint Szörényinek az utóbbi fél évtizedben a Nap Kiadónál megjelent művei, vagyis az első ciklus a kicsit könnyedebb hangvételű (bár a tudás itt is ÓRIÁSI) tárcáké, a második pedig a nagyobb lélegzetű irodalmi tanulmányoké (itt viszont a könnyed, olvasmányos stílus, a humor teszi még élvezhetőbbé az olvasást). A tanulmányok csokorba gyűjtve egymást erősítik és tovább rajzolják a hatalmas Életművet.

Szörényi László - "Multaddal ​valamit kezdeni"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szörényi László - Petrarca ​Budapesten
Szörényi ​László a szakmai köztudat szerint a legtöbbet olvasó, a legszélesebb körben tájékozódó irodalomtörténész. Ezt a képet most kiegészíthetjük azzal, hogy kiváló ismeretterjesztő és kritikus is, akinek ítéletei nemcsak megalapozottak és pontosak, hanem világos, plasztikus, szellemes stílusa is magával ragadja olvasóját.

Szörényi László - Hosszúlépés
Hölgyeim ​és uraim, helyezkedjenek el kényelmesen, ragadják magukhoz pohárkájukat (hosszúlépés) és engedjék, hogy az irodalomtörténész feledve a tanáros gesztusokat most az irodalom eszközeivel mesélje el élete legfontosabb történeteit. Terézvárosi iskola az ötvenes években, egyetem valamivel később, osztálytársak, csoporttársak, híres és elhíresült tanárok. A közelmúlt évtizedei elevenednek meg a kacagtató, olykor szívszorító kisprózákban. Az írásokat a szerző gyermekkori napló-naptárának firkái és megjegyzései színesítik. A hosszúlépés szórakoztató anekdoták tárháza, melyet korra és nemre való tekintet nélkül mindenki élvezettel forgathat.

Szörényi László - "Álmaim ​is voltak, voltak..."
Szörényi ​Lászlót a XIX. századi magyar irodalom legnagyobb klasszikusai közül három költő, illetve író érdekelte a legjobban, akiknek életművéhez több összefüggésben, sokszor viszonylag hosszú, más irányú kutatások után is újra meg újra visszatért. Ezek a tanulmányai a legkülönbözőbb folyóiratokban, tanulmánykötetekben, illetve konferenciaaktákban jelentek meg, ezért a szerző úgy gondolta, hogy összegyűjtésük hasznos lehet az olvasóknak, akik - legalábbis a hivatkozások szerint - néha több évtized után is találtak benne hasznosítható gondolatokat. Mindenesetre az összegyűjtött szövegek olvasása önmagában is hasznos lehet, hiszen legalább három fontos kérdést élesen megfogalmaz: Vörösmarty történetfilozófiai és részben teológiai gondolkodásának eredetét; Arany két alaphangoltságának, az elégikusnak és az epikusnak az összefüggését; végül Jókai egyszerre ironikus és igenlő viszonyát az utópiához.

Szörényi László - Éljen ​Kun Béla! Suzy nimfomán
E ​két mondat van felfestve olaszul a római magyar nagykövetséggel szemközti kőkerítésre. Ott volt már 1990–1995-ben is, amikor tudós humanista szerzőnk nagykövetként hajmeresztő kalandokon esett át. Karcolataiban ezeket idézi fel, derűvel, bölcsességgel, humorral, megcsillogtatva kivételes emlékezőképességét, műveltségét.

Kollekciók