Ajax-loader

Gombár Csaba könyvei a rukkolán


Enyedi Zsolt - Gombár Csaba - Kende Péter - Romsics Ignác - Szilágyi Ákos - Vásárhelyi Mária - Két ​Magyarország?
A ​Korridor-kutatócsoport vitasorozatának eredményeként hét szerző hétféleképpen közelíti meg ezt a kérdést, de alapjában mindannyian vitatják az ország kettészakadtságát, a polgárháborús helyzetet vizionáló riogatásokat. Igaz, se szeri, se száma a leegyszerűsítő ellentéteket használó minősítéseknek, ám ez régen is így volt (kuruc-labanc, népi-úri, zsidó-keresztény, keleti-nyugati stb.). Romsics Ignác a két háború közötti állapotokat elemezve arra a következtetésre jut, hogy hiába hangoskodtak leegyszerűsítően a politikusok, akkor sem volt két Magyarország. Kende Péter viszont úgy látja, hogy nem a pártok, hanem a történelem alakított ki máig ható, egymással durván szemben álló politikai érzületeket. Gombár Csaba történetileg is és nemzetközileg is inkább egységesnek látja az állami intézmények tehetetlenségi ereje által is egyben tartott magyar társadalmat. Ezt a viszonylagos egységet azonban Szilágyi Ákos szerint tribalizáló törekvések bontják meg. Vásárhelyi Mária az empirikus adatok fényében vonja kétségbe a kettészakadtságot, míg Enyedi Zsolt a politikai pártok megosztásra törekvő voluntarizmusát elemzi. Lengyel László ugyanakkor a történelmi fordulópontokból magyarázza társadalmunk mély barázdáltságát, s amellett érvel, hogy nem egy vagy kettő, hanem több Magyarország van.

Gombár Csaba - A ​politika parttalan világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gombár Csaba - Hankiss Elemér - Kende Péter - Lengyel László - Romsics Ignác - Szilágyi Ákos - Várhegyi Éva - Volosin Hédi - Magyarországi ​Egyesült Államok?
A ​Korridor-csoport tanulmánykötetében ismét olyan témákról olvashatunk, amelyek napjaink legfontosabb társadalomtudományi, politikai fogalmait próbálják tisztázni, ebben a kötetben leginkább a globalizáció menetét, fogalmát, veszélyeit, előnyeit.

Gombár Csaba - Politika ​címszavakban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gombár Csaba - Írások ​az államról
Korrupt ​állam? Rendőrállam? Tehetetlen állam? Milyennek látszik a magyar gyakorlat a világ legkülönbözőbb államalakulatainak tükrében? Napjaink égető kérdései ezek, indulatos viták kereszttüzében. Gombár Csaba, a kitűnő szociológus, politológus szenvedélyes röpiratai nemcsak az állami intézmények jelenét, hanem a máig vezető történelmi utat is vizsgálják, anekdotikus, izgalmas művelődéstörténeti adalékokkal szolgálva.

Gombár Csaba - Volosin Hédi - Képtelen ​háború
A ​Korridor kutatócsoportban évekig foglalkoztunk a globális civilizációs folyamat, majd pedig a birodalom kérdéseivel, s nem hunyhattuk be a szemünket: a civilizációk és azzal szoros összefüggésben a birodalmak felemelkedése és bukása háborúk története is. Így kerültünk szembe (szerencsénkre csak így) a háborúval. Az a körülmény azonban, hogy 2001 szeptemberétől az amerikai elnök háborúban állónak tekintette országát a globális terrorizmussal, s hogy 2003 márciusában tényleges háborút indított Irak ellen - csak részben indokolta, inkább nehezítette munkánkat. Nehéz volt ebből kilátni, távlatot nyerni - de már benne voltunk. Eredendő problémánk három, egymással is ütköző nézet. Van, aki úgy tartja, hogy a civilizációs folyamat a belső gátlások kialakításával a barbár erőszak megfékezése, ami békésebb együttélést jelent. Mások úgy látják, hogy bármiféle civilizáció terjesztése mindig erőszakkal történik és háborúval terhes. De ha nem is terjesztik - így a harmadik nézet -, akkor is terjed, s a meglévő civilizációs különbségek már önmagukban is háborúra okot adó törésvonalak. Mind a három álláspontnak van irodalma, vannak követői, s mind a három politikaformáló jelentőségű - mert hát plurálisan létezünk. Nos, miből következik valójában a háború? Mi egyáltalán az, hogy háború?

Gombár Csaba - Hankiss Elemér - Lengyel László - Szilágyi Ákos - A ​kérdéses civilizáció
Az ​Olvasó e kötetben a fogyasztói civilizáció, a közép-európai civilizáció, a történeti gondolatfolyamként ható orosz civilizáció és a globális civilizáció kérdéseivel találkozhat, s eközben jót mulathat azon, miként bajmolódnak a szerzők magával a civilizáció fogalmával. Közös munkánk kezdetekor sem véltük azt, hogy szóhasználatunk egyneműsíthető. Beszélgetéseink során azonban a civilizáció kategóriájának értelmezésében vitába keveredtünk egymással is. Társadalmi következményekkel jár annak eldöntése, hogy kultúrák vagy civilizációk ütköznek-e egymásba (s ütközet-e ez vagy csak horzsolódás), miként az is, hogy létezik-e globális civilizáció. A globális civilizáció esetében pedig kérdéses, hogy egy egységes civilizációs hullám boldogítja-keseríti a világot, vagy sok-sok új civilizációs mikroklíma alakul ki. A részkérdéseken azonban átível annak észlelése, hogy olyan korfordulót élünk át, amelyben körülöttünk és bennünk sok minden meghökkentően változik - és talán meg is kell változnia.

Gombár Csaba - Kende Péter - Lengyel László - Romsics Ignác - Szilágyi Ákos - Nem ​élhetek birodalom nélkül
Ma, ​a XXI. század elején nincsenek nyilvánvaló birodalmak. De birodalmi törekvések - az adott ország méretétől függetlenül - jócskán vannak. A birodalmi törekvéseket pedig korántsem csupán nagyravágyás fűti, hanem sokkal inkább a rendezettség iránti vágy, hogy adott világukban viszonylagos nyugalmat teremtsenek. Tartunk tőle, hogy - kimondatlanul is - igen sokan vágynak a világ-rendetlenség közepette valamiféle rendezettségre és békére. ha az csak birodalmi lehet, hát akkor birodalmira. Birodalom, impérium, imperiális - ismert szavak. Pax Romana, Pax Britannica, Pax Sovietica, Pax Americana - birodalmi gőggel árnyalt magasztos szavak. A Gonosz Birodalma vagy a Birodalom visszavág - metaforikus fordulatok. A birodalmi szervező elv - ha jó elv egyáltalán - föltehetően csak birodalom által alkalmazható a globális civilizációs folyamatban is. Így aztán nem kerülhető meg a kérdés: van-e birodalom a XXI. század elején?

Gombár Csaba - Államoskönyv
Valamikor ​a hetvenes években az épülő szocializmus egy rendületlenül szépülő tudományos intézetében Gombár Csaba - intézeti parancsra - hosszútávú munkatervet állított össze. A nyolvanas évek második felét maga elé képzelve az jutott eszébe, hogy akkor már ötvenéves lesz, és talán már nem is lesz mit kutatnia. Ám a nyolcvanas évek második felétől megszaporodtak az olyan jelenségek, amelyeket nem értett, és az ezeket firtató kíváncsiságból született az Államoskönyv. Az állam, vagyis az államváltozást megtestesítő rendszerváltás foglalkoztatja, izgatja, ezért veszi górcső alá a Németh-kormány működését, ezért rajzolja meg imponálóan biztos vonalvezetéssel az Antall-kormány életgörbéjét és vázolja hasonló precizitással a Horn-kormány működésének kezdetét. A vonatkozó magyar szakirodalom és kutatások állapotából is következik, hogy míg egy fölvetett kérdésre körvonalazódik a válasz, másik három megválaszolandó merül fel. A kötet belső szerkezetét éppen ez adja: kérdésfelvetés és megválaszolás, újabb kérdésfelvetés és megválaszolás, ... Az Államoskönyvben összerendezett tanulmányok tíz év kutatómunkáját, a rendszerváltó Magyarország átfogó és mély elemzését tartalmazzák.

Gombár Csaba - Magammal ​vitázom
A ​különböző nyelveken beszélő, különböző történelmi kultúrájú embercsoportok mint etnikumok között különbségek vannak, és a hétkönapi életben kétségkívül ezernyi apró konfliktus, horzsolódás van. Ha az embereket békén hagyják, akkor a mindennapi konfliktusok nem is gerjednek tovább. Ha azonban ezek a kérdések állampolitikai szintre kerülnek, ha külön törvények rendelkeznek az etnikumokról, ha külön minisztériumok, ha külön kormányhivalatok létesülnek az etnikai ügyek kezelésére, akkor azt hiszem, ezzel a problémák megsokszorozódnak. Az etnika kérdések államosítása ugyanúgy nem megoldás, mint a kultúra kérdésének az államosítása, vagy a gazdaság államosítása. Úgy vélem, hogy az etnikai és az etnizált szemléletnek az elhatalmasodáa éppen azt teszi nehézzé, hogy a különféle gondokat differenciáltan lássuk.

Hankiss Elemér - Gombár Csaba - Kende Péter - Lengyel László - Szilágyi Ákos - Nova Eszter - Standiesky Éva - A ​konszolidációról
A ​kötetben közölt hét írás - melynek szerzői Gombár Csaba, Hankiss Elemér, Kende Péter, Lengyel László, Nova Eszter, Standeisky Éva és Szilágyi Ákos - a konszolidáció értelméről, feltételeiről, megvalósult példáiról és kudarcairól folytatott hosszú viták nyomán készült. A Korridor kutatócsoport eddig megjelent munkáihoz hasonlóan az egymással is vitatkozó szerzők a jobb megértést szeretnék szolgálni.

Kollekciók