Ajax-loader

Gábor Eszter könyvei a rukkolán


Gábor Eszter - Budapesti ​villák
Egy ​változatos és vonzó épülettípus csaknem évszázados virágzásáról ad rövid áttekintést ez a kis könyv. A múlt század közepén a budai hegyekben és a pesti Városliget peremén megjelent villák még nyaralók voltak, az 1870-es évektől az Andrássy út külső szakaszán kialakított villanegyed már a gazdag polgárság állandó lakóhelye. A következő évtizedekben egyre növekvő számban épültek Zuglóban, a Sváb-hegyen, a Gellérthegyen, a Rózsadombon és Pasaréten a változó ízlést és változó korstílsut követő villák és villanegyedek.

Gábor Eszter - A ​CIAM magyar csoportja
A ​könyv a két világháború közötti magyar építészet egyik igen jelentős - a további fejlődés szempontjából talán legfontosabb - fejezetével foglalkozik. A CIAM magyar csoportja néven tíz évig működő és publikáló építészettársaság tagjaia legkorszerűbb építészeti elképzeléseket igyekeztek Magyarországon elterjeszteni és a gyakorlatban megvalósítani. A munka elsőként dolgozza fel e társaság történetét és építészeti munkásságát. Előbb a csoport történetén belül tárgyalja tevékenységük különböző formáit, s a csoport építészeti munkásságát, a gyakorlatban is megvalósult terveket. A feldolgozott téma érdekességét fokozza, hogy olyan építészek fiatalkori közös munkájáról és törekvéseiről van szó, akik különböző helyekről indultak és a harmincas évek óta is igen különboző helyekről indultak és a harmincas évek óta is igen különböző helyekre sodródtak. Major Máté a Budapesti Műszaki Egyetem professzora; Dávid Károly a Népstadion tervezője; Fischer József a negyvenes évek végén Budapest főépítésze, jelenleg az USA-ban él; Breuer Marcel a párizsi UNESCO-székház egyik tervezője, a második világháború óta él az USA-ban.

Gábor Eszter - Andrássy ​út
Az ​Andrássy út, a pesti Sugárút nemcsak egy város reménysége, hanem egy korszak jelképe is lett. Megnyitásának eszméje alig egy évvel a kiegyezés után, öt évvel a városegyesítés előtt merült fel. Építése az Országos Kiállításig tartott, fénykorát az első világháborúig élte. A "boldog békeidők" elmúltával jelentősége halványult, de varázsa mindmáig megmaradt. 2002 nyarától az Andrássy út a világörökség része.

Gábor Eszter - Az ​Andrássy út körül
Budapest ​legrangosabb útvonaláról szól Az Andrássy út körül című tanulmánykötet. Megtudhatjuk belőle, hogyan alakult ki és miért szűnt meg itt Pest legkorábbi villanegyede, mennyit nyert gróf Andrássy Gyula az út területének kisajátítása során, vagy azt, hogyan jött létre a főváros első művésztelepe, és kik voltak a lakói. Részletes betekintést kapunk a kor egyik leggazdagabb magyar polgárának otthonába, amelyben minden tárgy azonos szellemben készült, a legmagasabb művészi színvonalat képviselve. A könyv végigvezet az úton, miközben kisebb-nagyobb kitérőket tesz nemcsak térben, a környező mellékutcákra, hanem a témákban is. Bemutatja a megépült, majd idővel átalakított épületeket, építtetőiket és tervezőiket, de szól a későbbi lakókról is. Mágnások és nagypolgárok, művészek, írók, köztük Jókai Mór, tudósok, politikusok vonulnak el előttünk, megjelennek a mindennapi életben, jelmezes művészestélyeken vagy éppen örökösödési ügyekben. Mégsem pletykás könyv ez a kötet, hanem építészet- és társadalomtörténet. Hiteles levéltári dokumentumok alapján tárja fel mindezt, bebizonyítva, hogy a száraz adatok mögött maga az élet lüktet, egy épület alaprajzából egy különös család legintimebb titkai fejthetők fel. A tudományos alaposság érzékletes leírásokkal párosul, és azzal a finom, enyhén ironikus felülnézettel, amely belehelyezi ugyan az olvasót a korba, de egyben egy kis távolságot is tart tőle. A kötetet dokumentumok, tervrajzok, egykori és új, színes fotók teszik teljessé.

Beke László - Gábor Eszter - Prakfalvi Endre - Sisa József - Szabó Júlia - Magyar ​művészet 1800-tól napjainkig
A ​kötet egy évvel előtte megjelent elődjének, a magyarországi művészetet a kezdetektől 1800-ig bemutató összefoglalásának a gondolatmenetét folytatva, kronologikus rendben tárgyalja az 1800-tól napjainkig eltelt több mint kétszáz év művészetét. Öt nagy fejezetét a korszak legjelesebb szakemberei írták, akik a legújabb módszerek és tudományos eredmények érvényesítésén kívül arra is gondoltak, hogy a művészet fejlődését a történelem és a kultúra alakulásával párhuzamosan mutassák be. A korábbi hasonló témájú könyvektől eltérően az építészet és a képzőművészetek tárgyalása nem a legutolsó korszakhatárral zárul, hanem számot vet szinte az utóbbi hónapok művészeti eseményeivel is. A szöveget több mint 400 kép, gazdag bibliográfia, valamint mutatók egészítik ki. Megjelent 2002-ben.

Kollekciók