Ajax-loader

Kiss Dénes könyvei a rukkolán


Kiss Dénes - Hegedüs István - Mátyás ​király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Dénes - Tatár ​a göncölszekéren
Ancsa-Pancsát ​édesapja, kissé ferde vágású szeme miatt, elnevezte Tatárnak. Ebben a könyvben tehát Tatárral találkozunk, aki már tizenkét éves. A története elején, szüleivel együtt, Helsinkiben sirályok kopogtatása ébreszti egy szállodában. De nemcsak északi rokonainknál játszódnak a különös események - hiszen eljutnak az Északi-sarkkörig is -, hanem a Balaton partján és Zalában, ahol Ancsa-Pancsa.Tatár rokonoknál nyaral. Lovas kocsival járja a határt, megszereti a lovakat, megismerkedik a vidéki emberek munkaeszközeivel és a méhészettel. A csillagokkal teleszórt, nagy esti egek valósággal megbabonázzák. Így történik meg, hogy egyik nyári estén, bár valódi lovak húzzák a kocsit, egyszer csak alattuk is, fölöttük is csillagok ragyognak, mintha nem is a földön járnának. Mintha a tejút sűrű fényében száguldanának, suhannának a Göncölszekéren ülve. S a kocsit is különleges táltos lovak ragadják magukkal: Cassiopeia és Androméda. Pedig valóságos lovak, ahogy valóságos minden, ami a könyvben történetté vált, ám Tatár képzeletében mégis feledhetetlenné, varázslatossá alakul.

Kiss Dénes - Mondd ​a falaknak!
"- ​Ha az embereknek mondunk valamit, az néha csak annyi, mintha a falaknak mondanánk. S ha... - Gombási folytatta: -... s ha a falaknak, akkor megértik az emberek is!" Néha valóban igaz ez a különös megfigyelés, hiszen csak bizonyos földi körülmények között a legrövidebb út két pont között az egyenes. De a mindenségben és az emberek tudatában minden mozgásban van, ezért különösek az embereket egymással összekötő vonalak. Így igaz ez Dani és Fűmag esetében is. A regény e két, sok mindenben talán ellentétes adottságú fiú barátságának történetében bontja ki az életben való elindulás korszakának szövevényes problémáit. Az első próbatételek a két fiúból ellentétes hatásokat váltanak ki: Dani ragaszkodik dédelgetett gyerekkori eszményeihez, Fűmag viszont mindent elkövet, hogy ügyesen tájékozódjon a mindennapok útvesztőiben. A nehéznek látszó témát az író mindig izgalmasan tárja olvasói elé. Az ábrázolt konfliktusok lírai feszültsége segíti abban, hogy mondanivalóit közérthetően, költői szuggesztivitással mondja el.

Covers_141321
elérhető
1

Kiss Dénes - Bábu ​bál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Dénes - Játék és törvény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Dénes - Beszélgetések ​az aggyal - aki fázik fát keres
A ​könyv sajátos összefoglaló a nyelvről, annak játékosságáról, mélységeiről, teljesen új eszmét képvisel.

Kiss Dénes - K. ​Ferenc léglakatos
"K. ​Ferenc léglakatos az apám volt. Meg kellett halnia ahhoz, hogy megtudjam, mennyire szerettem. Életéből, sorsából a szeretet, a megértés hiányzott a legjobban. Késő, késő ez a sugárzás. Késő, mert hiábavalóan enyészik el az űrben, és sohasem éri utol őt. Önvédelem marad, silányságom csillogó takarója. Önvakítás! Nem kímélhettem senkit ebben a könyvben, legkevésbé magamat. Akár sikerült szándékom, akár nem, semmiféle utólagos igazolás nem feledtetheti a jóvátehetetlent. Két könyvet adok át ebben a kötetben. Az egyik anyámé, a másik apámé. Talán sohase kerültek egymáshoz ennyire közel, mint itt - mint bennem. Tudom tehát, hogy nem is békülhetnek ki soha, tusakodnak ádázul. Ez az én gyönyörű büntetésem" - írja új könyvéről Kiss Dénes.

Kiss Dénes - Merénylet ​Visegrádon
Karoberto ​- vagy ahogyan a magyar történelem és hagyomány elnevezte: Károly Róbert - érdekes alakja népünk történetének. Amilyen joggal nevezzük Árpádot honfoglalónak, amilyen joggal nevezzük Szent Istvánt államalapítónak, amilyen joggal nevezzük IV. Bélát második honfoglalónak, ugyanilyen joggal nevezhetnénk Károly Róbertet második államalapítónak. Az Árpád-ház 1301-es kihalása után több trónkövetelő is jelentkezett, akik anyai ágon az Árpád-házból származtak. Viszályuk, háborúskodásuk, a hazai főnemesség ingadozása már-már végveszélybe, pusztulásba sodorta az országot. Ilyen trónkövetelő volt a nápolyi Karoberto is, aki azonban erős, karizmatikus személyiségnek bizonyult, s szívós küzdelemben, okos kompromisszumokkal megszerezte a hatalmat, s megszilárdította az országot. Halálakor fiának, Lajosnak egy olyan országot hagyományozott, amely erős európai hatalmi tényező volt, s amely - a korban kissé szokatlan módon létrejött - szövetségi rendszerre támaszkodhatott. A király azonban ember is volt, gyarlóságokkal, kétségekkel, tévedésekkel. Ennek köszönhette Zács Felicián visegrádi merényletét vagy a nápolyi királyság megszerzésére irányuló kalandját. Ezt az összetett személyiséget mutatja be a könyv a visegrádi merénylet titokzatos hátterének boncolgatásával.

Kiss Dénes - Porba ​rajzolt szobafalak
Kiss ​Dénes versei a faluról városba kerülő, az életformateremtés gondjaival küzdő munkás-értelmiségi fiatalok gondolat- és érzésvilágát tükrözik. Legsikerültebb költeményeiben a falusi emlékek, az üzemi munka, a fiatalok gondja, öröme kapnak rokonszenvesen nyílt és friss hangú megfogalmazást. A fiatal lírikus figyelemre méltó erénye éppen az, hogy a hétköznapi élet, a mindennapi munka epizódjait hitelesen és költőien fejezi ki.

Kiss Dénes - Mátyás ​király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Dénes - Eb ​vagy kutya
Ez ​a könyv azokhoz szól, akik szeretik az állatokat, és át tudják érezni, miért vágyott annyira Ancsa-Pancsa kutyára. A kislány gyakran nógatja édesapját, ha már nem engedi meg, hogy bérházban kutyát tartsanak, legalább meséljen Basáról, apuék gyerekkori házőrzőjéről. Közben a régi kutyatörténethez újabb csatlakozik: megjelenik a színen Floki, de addig még sok mindennek kell történnie, amit előre nem árulhatunk el. .. A vidám, kalandos történetet Mészáros Márta illusztrációi kísérik.

Kiss Dénes - A ​csönd születése
Visszaemlékezés ​ez a könyv a második világháború utolsó esztendejére az "emlékezés csöndjén" keresztül - ahogy az író bevezetőjében vallja. A regény egy év történetét foglalja magába, a háború utolsó esztendejét, amikor is Dini, könyvünk főalakja egy dunántúli kis faluban, Pacsán éli át barátjával, Lacival együtt a háború veszélyeit, a bátorkodó és mégis annyi félelmet keltő, "külön háborúsdi" játékokat. Aki Kiss Dénes úttörőregényeit olvasta, Az utolsó indián nyárt és a többit, jól emlékeztet Dinire és nagyszüleire, ezekre a kemény, mégis szeretetteli, öreg parasztokra, mai gyerekirodalmunk remekbe vésett két figurájára. A csönd a háborús zajok elültével születik meg egy utolsó, izgalmas jelenet után, melyben Dini életét veszíthette volna, de megmenekült - és megszűnik az aknák zaja.

Kiss Dénes - A ​titokzatos ősnyelv
A ​magyar nyelv sok ezer éves méhében olyan szerkezetet, építményt tervezett, amit kettős piramisként ismerhettünk meg. Ez olyan alakzat, amely megoldotta a gömb sajátos kockásítását, hiszen belül gömbteret képez. Vagyis lényegében ezzel a kör négyszögesítése is megoldódott. Önmagában ez is figyelemre méltó és mondhatjuk nyugodtan, hogy mindez a magyar nyelv és a logika, a számtan és mértan szoros ősi kapcsolatát bizonyítja. Egyúttal a világ nyolcadik csodája. E kiadványban megmutatjuk – több változatban is – azt az alap-alakzatot, amely olyan, mintha e piramis keresztmetszete volna. Alaposan kell, tanulmányozni, ismerni nyelvünk egészen sajátos törvényeit, mert nyelvként is rendkívüli használati lehetőségeket kínál, de eredeti eszméje is van, valamint ősi tudással is rendelkezik. E „keresztmetszet”, hangzók – betűk – mértani alakzatának minden sora jobbról balra, balról jobbra, alulról fölfele és föntről lefele is olvasható és a soroknak minden irányban jelentése van. A leghosszabb sort ez a három hangzó így adja ki: E KÉK EKEKÉKEK ÉKE KÉK EKÉK EKEKÉKE Természetesen ez a sor is olvasható mindkét irányban. Sőt, hogyha a hoszszabb sorokban máshova tesszük ki a vesszőt, több jelentéstartalmat is kapunk. Ezek után már törvényszerű, ha arra is gondolunk, hogy a logikaalapú magyar nyelv arra is alkalmas, hogy kellő tanulmányozás után a magyar IQ-t is növelje. A kutakodással már évek óta ez a legfontosabb célunk. De ez csak segítő szándékú, a lényeget fölfogó tanárokkal, tanítókkal közösen lehetséges. Nagy kincsünk és megtartó erőnk a nyelvünk, amely lényeges tulajdonságait tekintve eltér a világ minden nyelvétől. Olyan ősi alapszerkezettel rendelkezik, ami a számtan s mértan lényege. Eleve a nyelvünk alapja a logika, arra épülnek mássalhangzó rendszerek. Ragozó és képző lehetőségei szinte beláthatatlan szókincset hozhatnak létre, amelynek ősi magja a valóság. Ami pedig a logikát illeti, a magyar nyelv működése teljes mértékben hasonlít az emberi agy működéséhez, szinte azt másolja. Mindezeket nekünk, magyaroknak mindenekelőtt kötelező tudnunk, mert csakis a nyelvünk tudatos használatával maradhatunk meg a világban és csakis így vagyunk képesek betölteni hivatásunkat.

Kiss Dénes - Emberszám
Ragozó ​nyelv: „összeadó” nyelv. Az alapjelentéshez – ősgyökhöz – képzőket, ragokat, toldalékokat adunk és így alakul ki a szavak végső jelentéstartalma. A magyar nyelv alaptörvénye olyan, mint a számtané.

Kiss Dénes - Bábel ​után
Egyszercsak ​eljön az idő, amikor megmutatkoznak határaink és minden mennyiségi elvárás helyett fontosabb lesz a minőség. Eljön az idő - vagy talán már itt is van?! -, amikor akadálya lesz a tudásnak az ismeretözön. Amikor gáttalanul és gátlástalanul, ok-okozati megvilágítás nélkül zúdulnak ránk adatok, hírek, lényegtelen történések százai, ezrei. Olyanok, amelyek csak telítenek, de nem táplálnak. Példával élve, a víz életszükséglet. Kell, hogy tisztán áradjon csövekben, patakokban, folyókban. Életellenessé válik azonban, amint árvíz özönlik ránk vagy hatalmas hullámokkal tör, zúz. Az ilyen helyzetben nem hogy úszni, hajózni sem lehet. És különben is, mi közöm gyorsan eltűnő, tizenkettő egy tucat, ilyen-olyan "sztárok" és egyéb kikiáltók, elég gyakran botrányos ügyeihez? Miközben a sorsomról, sorsunkról csak hébe-hőba, akkor is tudatlanok és középszerek közreműködésével közvetít a média, ám ezeket a feledhető dolgokat - mely önmaga és megtestesítőinek is lényege - óriási mennyiségben zúdítja ránk.

Kiss Dénes - Lova ​csönd, lova köd
Kiss ​Dénes a játékos kedvű költők közé tartozik, és most sem tagadja meg magát. Gyermek módra ámuldozik a furcsa szavakon, különös hangzású rímeken, nagy örömmel és biztos tehetséggel játszik a szavakkal, új és új kincseket kutat fel nyelvünk kimeríthetetlen kincsesházából. Vidáman csábítja olvasóját, gyereket és felnőttet egyaránt, hogy kövessük a szavakkal való játszadozásban, eresszük szabadjára képzeletünket, s tündérkedjünk is egy kicsit a verseket olvasva. S mi, olvasók boldogan követjük a költőt a régi utcákon át a csillagokig. A kötetet Káldi Judit beleérző és hangulatos rajzai díszítik.

Kiss Dénes - Kányadombi ​indiánok
"A ​regény hősei gyermekkorom igazi barátai. Magam is nagyon örültem, amikor újra láttam arcukat, hallottam szavaikat, és ráismerhettem mozdulataikra, amelyek már-már elvesztek a múló évek ködében. Eddig nem is sejtettem, hogy mennyire elevenen hordozom őket magamban. Ahogy jó pajtásait nem feledheti el az ember, nem felejti el a közös izgalmakat, az alkonyatba vesző játékokat, a csaták nemegyszer igazi kockázatait. Amit elmondok, igaz volt, bár nem minden történt szó szerint így. Pajtásaim nevét is megváltoztattam, olykor a dűlők, utak nevét is, de egyvalamit sehol sem tudtam volna megváltoztatni: az ifjúság feledhetetlen csodáit, azokat az izgalmakat, amelyek most laptól lapra végigkísérik fiatal olvasóimat."

Kiss Dénes - Ancsa-Pancsa ​varázslatai
Igaz ​is, mese is, amit e könyvből Ancsa-Pancsáról és varázslatairól olvashatunk. Igaz, mert az író nem talált ki semmit, csak hagyta a képzeletet szabadon nekifutni az utaknak, réteknek, mezőknek vagy akár a kéklő égnek. Igaz, mert minden történet valódi ebben a kis könyvben, ahogy maga Ancsa-Pancsa is létező, valódi lény. S a történetek kiindulópontja Ancsa-Pancsa egy-egy cselekedete vagy mondata. S mi nem igaz, amit a játszó gyerekek képzelete megelevenít?! Igaz és valódi például azért is, mert ott, azokon a helyeken - a Hortobágyon, a Balaton mellett - történt minden, amiket e lapokon emlegetünk... De mese is, mert nem egészen úgy estek a történetek, ahogy olvashatjuk. Azazhogy pontosak legyünk: Ancsa-Pancsa számára minden úgy történt, ahogy olvashatjuk, de nem biztos, hogy mindenki számára...

Kiss Dénes - Bábel ​előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Dénes - Az ​ősegy titka és hatalma avagy a magyar nyelv tana
TANULSÁG ​A FELISMERÉSRŐL A NYELV VIZSGÁLATA KÖZBEN Minden felismerés folyamat eredménye, amelyet gondolati módszerek és rendszerek révén segítünk a világra. A felismerés igazi visszaigazolása- maga a törvény, mely változataiban is a maradandóságot jelképezi. Az igazi felismerések lényege tehát megmarad; ezeket eredeti módszerek és rendszerek képesek megvilágítani, azaz: a fényre hozni a sötétből, ahol sajátos rendszerek működnek az idők kezdetétől az idők végezetéig. A titok nem más, mint annak felismerése, hogy az eredendő módon, eredetien való közelítések már maguk is egyenlő értékűek a megtalálható rendszerek és összefüggések felismerésével. Vagyis a titok nem elérhetetlen az ember. számára, csak rejtvény, amely megfejthető, ám mindig csak újabb rejtvény világlik elő, múlt végtelen láncolat része. Tehát nem tudásunk mennyiségét kell gyarapítanunk, hanem a minőségét. Ez a minőség sem más, mint azonos, tehát változatlan mennyiségek rendszereinek változata. Igaz ez eszmére - szellemre, lélekre -, valamint anyagra egyaránt. Magyarán: az út és az eszköz összhangja egybeesik a céllal. Noha ezt nem mindig vesszük észre. A megismeréssel az ismeretlen száma nem csökken, mert a változatok száma akkor is végtelen lehet, ha a benne résztvevő "valóság" végesnek mutatja magát. Hiszen mi mindig a változó valóságot észleljük az adott helyen és pillanatban. Ahogy másutt emlegettük: fényszórónk sugarának hosszabbodása örökké csak arra figyelmeztet: milyen roppant kiterjedésű a sötétség! Ez is a felismerés törvényéhez tartozik. (Részlet Kiss Dénes ajánlójából. Forrás: Valós Történelem)

Kiss Dénes - Vica ​mama
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Dénes - Az ​utolsó indián nyár
"Amikor ​kezünkben volt a végleg lezárt általános iskolai bizonyítvány, nemcsak örömet éreztünk, egy kis szomorúság is ott szorongott lelkünk zugában. Nem, nem beszéltünk róla. A nap is ugyanolyan fényesen sütött, de mégis, mintha finom árnyékok lopakodtak volna a fákra, a füvekre, a házak arcára, a megszokott színek és formák közé. Másfajta nyár következett. Azt hiszem, nemcsak a mi nemzedékünk érezte így, hasonlót éreznek a ma végző nyolcadikosok. De ez az érzés nem az iskolaév végén moccant meg bennünk, hanem korábban. Jelen volt az órákon, a szünetekben, meghatározta játékainkat, és változtatott az addigi barátságokon. Újfajta izgalmat kavart, újfajta csodákat jelentett." Így vall könyvéről a szerző. Az olvasók ebben a könyvben újra találkozhatnak a Kányadombi indiánok című regény hőseivel, hiszen ez a könyv, bár magában is külön történet, valamennyire mégis annak folytatása.

Kiss Dénes - Hét ​gömb rendje
"A ​világ?" - Anyám leült egy kis fatörzsből faragott padra. - A világ, fiam, hét gömbön áll - mondta váratlanul hangosan, ellentmondást nem tűrően. Úgy is nézett rám. Arcán ott volt a szent és végleges meggyőződés ereje. - Hét gömbön?!... - Most aztán igazán meglepődtem, s hiába igyekeztem ezt eltitkolni, nem nagyon sikerült. - Bizony azon! - tette hozzá nagy meggyőződéssel, majd halkabban, tűződve folytatta, mintha csak magának mondaná. - Csak azt tudnám, hogy az a rengeteg csillag miből van?... De hát azt mondom, kár ezen törni az ember fejét."

Kiss Dénes - Föltámadnék ​én is...
"Tizenkilenc ​évesen olyan verset írtam kb. két perc alatt, ami miatt jött a börtön, az internálás, kizárás az ország összes egyeteméről és főiskolájáról! Ez a kizárás mindmáig érvényes. És igen, ezzel szemben részese voltam a csodálatos forradalomnak! Olyan elragadtatásnak, ami évszázadokban is ritkán adódik. Nekünk adódott. Amire ez a könyv megjelenik, "félig-meddig" hatvanéves leszek (vagyok) s a könyvet barátok készítik. "Szép könyvet készítünk neked, meglátod!" - Mondja Ilona, aki kiszedte a verseket. Ő találta ki ezeket a formákat a betűtípussal együtt. Ilona biztat: "Szép könyv lesz..." Szép? De minek és kinek, Ilona? Budapest, 1995. január 21."

Kiss Dénes - Mező Miklós - Turny Zoltánné - Rendszerfejlesztési ​dokumentáció
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Dénes - Tatár ​kalandjai tíz országban
"És ​akkor barátunk, Jean-Luc párizsi lakásának nagy, kerek asztallapján ragyogni kezdett a tenger!... Elfáradtunk a nagy sétában, mégis siettünk "haza" zongorázni. Igen, így mondtuk: megyünk haza! Párizsból talán éppen ezért leginkább az otthonosság maradt meg emlékként. De azon a nyári napon, amikor este tízkor is világos volt még, a tengerről kezdtünk beszélgetni. Hány tengert is láttunk már együtt?"

Kiss Dénes - Jégenválasztott ​király
1990-ben ​lesz ötszáz éve, hogy az egyik legnagyobb magyar király, Corvin Mátyás meghalt. Uralkodása alatt a korabeli európai reneszánsz királyi udvarokhoz tette méltóvá Budát, példát adott hadászatból, művészetpártolásból, jogalkotásból. Életműve legendássá vált, s a róla született legendák, cselekedeteivel együtt mind a mai napig fennmaradtak. Az író mesélő stílusban, cselekményesen, gyakran váratlan fordulatokall izgalmasan mutatja be Mátyás király korát, annak embereit, a királyi udvart, a fekete sereget, s mindazt, ami Mátyás nevéhez fűződik. Kiss Dénes érdekes megoldást választott a közelítéshez: abból indult ki, hogy a hazai és az európai hasonló példákkal ellentétben a gyermekként királlyá választott Mátyás helyett nem az anyakirálynő, nem a főurak regnáltak, hanem a tizennégy éves ifjú azonnal kezébe vette az ország irányítását. Itt kezdődik a regény, amely egyszerre állít emléket a félezer éve halott királynak és ad a mai olvasó kezébe tanulságos, izgalmas olvasmányt.

Kiss Dénes - Sólyomidő
"A ​repülés, ejtőernyőzés sokak vágya. Engem az a szerencse ért, hogy már középiskolás koromban ugorhattam ejtőernyővel, és vezethettem vitorlázó repülőgépet. Tizenhat évesen már több ejtőernyős ugrás volt mögöttem, máig megőrzött ejtőernyős igazolványom tanúsága szerint. Nem, nem voltam bátrabb azoknál, akik nem ugrottak, sőt, inkább a félelmeimet akartam legyőzni. Így történt, hogy másodikos gimnazista koromban már ejtőernyős segédoktató lettem, majd vizsgáztattam a »Repülést tanulmányozó kör«-ben. Az érettségi előtti év nyarán pedig vitorlázórepülő-táborban vettem részt Madocsán. Új könyvem megírását is valósággal kényszerítették a felejthetetlen élmények. Amíg írtam, úgy éreztem, visszajönnek a régi nyarak, a bátorságpróbáló napok, hetek, esztendők. S talán tovább is élnek e könyv lapjain" - mondja könyvéről az író.

Kiss Dénes - Kó-Fic-Kó
Ez ​a verseskötet csupa játék. Játék a szavakkal, a ragokkal, a hangokkal, a színekkel és hangulatokkal. Csupa ritmus, mely ringó hullámokban oldja föl a törvényszerűségeket. A költészet alapjait ismeri itt meg az olvasó: a képek és hangok egymásra találását, a szavakból kitapintható szikrák szabályos formákba hulló tűzijátékát. A kötetet Szabados Árpád művészi rajzai illusztrálják.

Kiss Dénes - Mesélnek ​a fák
"Azon ​az estén olyan különös dolog történt, amit a kisfiú nem felejt el soha. Elkezdett beszélni a szekrény...", és a belőle kinövő nyírfa mesét mondott a kisfiúnak. Egy másik este az öreg fonott karosszék moccant meg, s lassan fűzfává terebélyesedett. Aztán mesélt. Ettől kezdve alig várta a kisfiú, hogy a fák megszólaljanak. Estéről estére meghallgatta a dió-, a szelíd- és vadgesztenye- meg a fenyőfa meséjét... Ha erdőben, folyóparton jártok, emlékezzetek ezekre a mesékre! Balogh Péter rajzai nyomán ismerősötök lesz a sokféle fa és mindaz, ami belőlük készül.

Kiss Dénes - Szauruszok ​hajnalban
Kiss ​Dénes 1935. Szilveszter estéjén született Zala megyében, Pa­csa községben. Apja géplakatos, anyja napszámos. Szülei Tür­jére költöztek. Apja járta az országot, hol bányász volt, hol gép­kocsi vezető vagy gépész. Középiskolába Nagykanizsára járt. Tizenhat évesen ugrott először ejtőernyővel. Tizenhét éves ko­rában „C” vizsgás vitorlázó repülő. 1956-ben lett főiskolás. 1957-ben kizárták az ország összes egyeteméről és főiskolájáról, az 1956. október 24-én meg­jelent, Velünk vagy ellenünk c. verséért. Két börtön után Kistarcsára inter­nálták. 1957 novemberétől négy éven át segédmunkás a fővá­ros­ban. Bölöni György segítségével gyakornok az Esti Hírlapnál. Többszöri kérvényezés után sem foly­tathatta egyetemi tanulmányait, két éves újságíró iskolát végzett. Tíz évig dolgozott üzemi lapoknál, majd a Népszavánál és több lapot, folyóiratot is szerkesztett. Ez az 56. könyve. József Attila-, és Kölcsey díjas, illetve 1999-ben meg­kapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjat. Hat nyelvből fordít, verseiből kilenc nyelvre fordítottak..

Kiss Dénes - Így ​élt Mátyás király
Kiss ​Dénes 1936. január 1-jén született Pacsán. Író, babérkoszorús költő, szerkesztő. A szójátékok, nyelvi lelemények mestere. Prózaírói munkásságában főként az önéletrajzi jelleg , a személyesség a meghatározó. Az Így élt... sorozatban megjelent Mátyás királyról szóló Kiss Dénes-kötet, történelmünk nagy alakjának, "az igazságos uralkodónak" az életútját követi nyomon.

Kollekciók