Ajax-loader

Hédervári Péter könyvei a rukkolán


Hédervári Péter - A ​Föld különös jelenségei
Kéregmozgások; ​ Szokatlan geofizikai események; Felszín alatti vulkánosság; Vulkáni por az atmoszférában; Rendkívüli hang- és fényjelenségek; A földrengések és a szökőárak kísérteties fénytüneményei

Hédervári Péter - Üstököskutatás ​az űrkorszakban
Vajon ​igaz-e, hogy a Föld üstökösökkel ütközött össze, és ennek a több milliárd évvel ezelőtt lezajlott eseménynek a során jutottak a legelső, életképes csírák bolygónkra? Megfelel-e a valóságnak, hogy az óriási dinoszauruszok kihalása egy üstökösmag lezuhanásának a következménye volt? Egyáltalán, mit tudhatunk ma a Naprendszer e különös égitestjeiről? Honnan jönnek? S mi lesz a további sorsuk?

Hédervári Péter - A ​Naprendszeren innen és túl
A ​sok nagy sikerű könyv szerzője legújabb művében arra vállalkozik, hogy a világegyetemmel ismertesse meg olvasóit. A megszokottól eltérően legtágabb "otthonunkból", a világmindenségből szűkíti a kört, először azzal foglalkozva, hogyan is keletkezett a világegyetem, (ősrobbanás elmélete, a kozmikus űrökkel kapcsolatos legújabb szovjet és amerikai kutatási eredmények, a szuperhalmazok, a kvazárok stb.) Ezután a Tejútrendszert mutatja be, szerkezetét, a kozmikus ködöket, világító és sötét felhőket, csillagtársulásokat, a csillagok keletkezését, fejlődését, típusait. Így közeledünk „hazafelé”, a Naprendszerbe. Megismerhetjük a mindannyiunkat éltető Napot, társainkat a bolygókat, a holdakat, üstökösöket, meteorrajokat stb. A könyv felépítése újszerű, hiszen nem anyabolygónkból indul ki, s így általánosít, hanem az irtózatos méretektől halad a parányi ember felé, aki kicsiny ugyan, de tudása, szellemi ereje képes legyőzni a hatalmas távolságokat is. A könyv alapgondolata világnézeti szempontból rendkívül fontos: a világ megismerhető! Számos fénykép – több színes is – teszi érdekessé, izgalmassá A Mi Világunk című ismeretterjesztő könyvsorozat első darabját. (A sorozat következő kötete: Juhász Árpád – A kék bolygó)

Hédervári Péter - Amiről ​a Föld mesél...
A ​geológia azon tudományág, amelyről viszonylag keveset tud az, aki nem szakember. A naprendszer, a bolygók - közöttük a Föld - keletkezése, "életet" mindenkit érdekel. Sikerült-e a tudósoknak kitartó aprómunkával sok, sok kis mozaikkő összerakásával erre a kérdésre választ kapniuk? És a kövek összerakása közben mindenkinél azonos kép rajzolódott-e ki? Hogyan keletkeztek a kontinensek, alakjuk maradandó-e? Mikor kezdték élőlények benépesíteni a Földet, milyenek voltak ezek? Milyen fajok pusztultak bele a létért való küzdelembe, melyek tudták továbbörökíteni jó tulajdonságaikat? Milyen erők működnek ma is a földön, s mik a jövő kilátásai? Ezekre a tudományos kérdésekre kapunk választ Hédervári Péter könyvében, közérthetően, szinte egy "krimi" izgalmasságával. Az érdekes illusztrációk emelik a könyv értékét.

Hédervári Péter - Csillagunk: ​a Nap
Első ​ismerkedés a Nappal Néhány szó a műszerekről és a módszerekről Az energia eredete Szoláris kémia A neutrino-rejtély Fotoszféra, kromoszféra, korona Mágnesség és szupergranulák A Föld a naplégkörben kering! Tiltott vonalak "Láthatatlan" foltok és aktív régiók Koronasugarak és koronalyukak A Skylab- és a Helios-kísérletek A napszél és a Föld "csóvája" Granulák, pórusok, napfoltok A mágneses napfoltciklus A napfoltok osztályozása és fejlődése Szoláris hatások a Földön A relatív szám

Hédervári Péter - Mi ​újság a Földön?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hédervári Péter - Üstököskutatás az űrkorszakban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hédervári Péter - Ismeretlen ​(?) Naprendszerünk
Az ​Univerzum-könyvtár e kötetében arról kívánunk jelentést adni olvasóinknak, hogy az űrkutatás megindultával milyen forradalmi változások zajlanak le azokban az ismereteinkben, amelyeket évezredek során szűkebb világunkról, a csillagos égről, s benne Naprendszerünkről kialakítottunk. Az első, még kezdetleges távcsövekkel végzett megfigyelések alapján értettük meg igazán, hogy a Föld nem a világ közepe, hanem társaival a Nap körül kering egy rendszer tagjaként, amelynek középpontja a Nap. E megfigyelések óta szakadatlanul változott az a kép, amelyet Naprendszerünkről kialakítottunk, de mégis még századunk közepéig is abban a meggyőződésben élhettünk, hogy többé-kevésbé jól ismerjük ezt az egyetlen Naprendszert, amelyet puszta szemmel is láthatunk...

Hédervári Péter - Születő ​óceánok - haldokló tengerek
"[...] ​lenyűgözően érdekes új elméletek születtek a közelmúltban, s egész földtani világképünk átalakulóban van; hogy régebben soha nem sejtett összefüggésekre derült fény, és a földtudományok története során első ízben sikerült egységes képbe foglalni bolygónk egész fejlődéselméletét. Ahhoz, hogy mindez megtörténhessen, valóban forradalmi jellegű átalakulásra volt szükség. [...] Ez a forradalom több évtizeden át tartott, s még most sem fejeződött be. Az átalakulás forradalmi jellege ezek szerint egyáltalán nem időbeliségében rejlik, hanem abban, hogy gyökeresen, alapvető módon változtatta meg a tudósok szemléletét."

Hédervári Péter - Az ​óceán foglyai
A ​Mairana-árokban nyomtalanul eltűnt egy tengeralattjáró... Így indul a történet, az X-d4 tengeralattjáró személyzetét azonban nem kell féltenünk - minden veszélyes kalandból kisegíti őket lélekjelenlétük, bátorságuk és ügyességük. Pedig egy cseppet sem könnyű a dolguk: nemcsak zabolátlan természeti jelenségekkel, hanem hétpróbás gonosztevőkel is meggyűlik a bajuk. Az izgalmas történetet olvasva szinte észre sem vesszük, hogy mennyi újat tudtunk meg vulkánkitörésekről, egzotikus állatokról és növényekről, a modern technika csodáiról. Hédervári Péter könyve hasznos, jó szórakozást ígér."

Hédervári Péter - Képes ​csillagvilág
Ez ​a könyv nem a csillagászat tudományának fejlődését mutatja be, hanem annál nehezebbre vállalkozik: azt foglalja össze, amit ma a Naprendszerről és a rajta kívüli galaktikákról tudunk. Fő erénye tehát, hogy a legfrissebb, jórészt űrszondákkal kiderített ismereteket továbbítja a fiatal olvasónak, közérthető feldolgozásban. Külön szót érdemel a kötet képanyaga, mely a világ nagy csillagászati intézeteinek felvételeiből válogat, számos közülük még soha nem szerepelt magyar kiadványban.

Fáy Gyula - Hédervári Péter - Korunk ​fizikai világképének alapjai / Földszerkezet és földrengések
A ​Korunk fizikai világképének alapjai című rész a fizikai ismeretek terjedelmes összességéből azokat az elemeket tárgyalja, amelyeknek különösen erős világnézeti vonatkozásuk van. Korszerű világnézeti tanulságokat von le a fizikai alapfogalmak modern szemléletű kifejtésével. Gazdag ábra- és fotóanyaga (tervezett holdlaboratórium, videotelefon, a Moszkvai Atomkutató Intézet irányítópultja, a Nap energiáját tároló berendezés, kísérleti atomreaktor, rakétakilövő cirkáló, a bjelojarszki atomerőmű gépterme, a világ első atomjégtörő hajója stb.) közel hozza az olvasóhoz a tárgyalt fizikai fogalmakat, és közvetlenül mutatja meg a technikai alkalmazás területeit. A Földszerkezet és földrengések című rész a geofizika egyes különösen érdekes fejezeteinek tárgyalását keresztül vázolja a geofizikai megismerés útját. Feldolgozza a legújabb kutatások eredményeit, és közérthető stílussal, sok fotóval és vonalas ábrával teszi érthetővé a problémákat. A tanulmány nemcsak az érdeklődő olvasó, de a szakember számára is sok új, érdekes ismeretet ad.

Hédervári Péter - A ​Hold - és meghódítása
Az ​ismert planetológiai és vulkanológiai kutató újabb érdekes könyvében a holdkutatás egész történetét foglalja össze. Ennek megfelelően - könyvének első fejezetében - összefoglalja azokat a mitoszokat, elképzeléseket, amelyek az emberiség gondolkodását akkor jellemezték, amikor a Holdkutatás még a fantázia világába tartozott. Ezután az olvasó részletesen megismerkedhet szinte valamennyi ténnyel és ismerettel, amelyet a holdkutatók az utóbbi időkig összegyűjtöttek. Hédervári Péter igen érdekesen, logikus csoportosításban mutatja be az űrhajózás egyes állomásait, egészen a legújabb eredményekig. Igen sokrétű adatanyagot is felhasznál, így a laikus érdeklődőkön túl, könyvét nagy haszonnal forgathatják az Uránia csillagvizsgálók, az iskolai fizikai és csillagászati szakkörök, valamint az amatőr csillagászok népes táborának a tagjai is. - A könyvet igen gazdag ábra- és fényképanyag teszi még szemléletesebbé és érdekesebbé.

Hédervári Péter - A ​Hold közelről
Látta-e ​már az Olvasó közelről égi kísérőnket, a Holdat? Természetesen nem annyira közelről, mint a Hold körül vagy a Holdon járt űrhajósok, de legalábbis csillagászati távcsövön (teleszkópon) át? Ha még nem volt alkalma erre, keresse fel a budapesti Uránia Csillagvizsgálót vagy vidéki csillagvizsgálóink egyikét. Csodálatos élményben lesz része! Különös, kráterekkel tarkított, szakadékokkal át- és átszabdalt vidék tárul a szeme elé, s bizonyos vagyok benne, hogy nem könnyen válik majd meg a semmi máshoz nem hasonlítható, káprázatos látványtól! S ha elfogad egy jó tanácsot is: lehetőleg ne telihold idején látogassa meg a csillagvizsgálót. Ilyenkor ugyanis a Hold fénye túlságosan erős, szinte vakít, és a felszíni képződmények nem vetnek árnyékot. A Holdat első nagyed vagy utolsó negyed körüli időben tanácsos megnézni. De mit is jelent ez?

Hédervári Péter - Évezredek, ​vulkánok, emberek
Az ​Univerzum Könyvtár új kötete hosszú, az egész Földet és évezredeket felölelő utazásra hívja olvasóit, éspedig a regék, mesék, mítoszok szárnyain. Tulajdonképpen egy legendáriumot kívánunk átnyújtani, amelyben vulkánokról és földrengésekről született mítoszokat gyűjtöttünk egybe. Utazásunk a Csendes-óceán egy parányi szigetén, Kapakuelán kezdődik, abban a pillanatban, amikor a tűzistennő, Pele menekülni kényszerül, s élethalál-harcát vívja ősi ellenségével, az óceánnal, a vízzel. Nyomon követjük utazását, amelynek során szigetről szigetre haladva megteremti a hawaii vulkánok láncolatát, és végül otthonra lel a Halemaumau óriási lávatavában. A csendes-óceáni legendákon kívül a vulkánokhoz, földrengésekhez kapcsolódó közel-keleti, afrikai, amerikai legendákkal is megismerkedhet az olvasó. A szerző a görög-római antik világ tűzhányókra vonatkozó legendáit is ismerteti, kutatva a mítoszok, legendák valóságtartalmát. Hatalmas katasztrófákat mutat be, így a Mont Pelée, a Krakatau kitörését. Különös alapossággal foglalkozik a Szantorin bronzkori kitörésével. A legújabb kutatások szerint ugyanis ez a kitörés egész népek sorsát változtatta meg: egy virágzó kultúra, Kréta minoszi kultúrája valószínűleg ennek esett áldozatul; a kutatók úgy vélik, hogy ez a kitörés az Atlantisz-legenda kulcsa. Az itt folyó ásatásokat, tengertani kutatásokat a szerző részletesen tárgyalja. További izgalmas kultúrtörténeti kérdés: vajon az ókor olyan nagy jelentőségű irodalmi alkotása, mint a Biblia, mit őrzött meg azon területek földtani jelenségeiből, amely területeken a benne tárgyalt események lejátszódtak. Többek között igen érdekes elemzését kapjuk az egyiptomi tíz csapásnak, amelyet az utóbbi időben a tudósok kapcsolatba hoznak a Szantorin-kitöréssel. A Biblia alighanem kitűnően őrizte meg e kitörést kísérő jelenségeket, amelyek a Földközi-tenger egész keleti medencéjében nagyon is érezhetők lehettek. Nem kevésbé érdekes annak bemutatása, mint tükröződnek a Buddha-legendában a tibetiek vagy a Srí Lanka-iak vulkánokról, földrengésekről szerzett tapasztalatai. A modern ember számára a földrengéseket kísérő fényjelenségek, a vulkánok ébredésének előjelei, vagy az állatok feltűnő nyugtalankodása érdekes természeti jelenségek, amelyek veszélyre hívják fel a figyelmét, és ezeket a jeleket tudatosan a maga védelmére és hasznára fordítja. A kötet zárógondolata: az ember ma egy re több reménnyel veszi fel a harcot, a természettel. A kötet legendákkal, istenek, óriások harcával, vagyis a természetet félő ember világképének elénktárásával kezdődik, és a vulkanológusok hősi munkájával záródik, akik igazán titáni harcot vívnak a természet pusztító erőivel és okos előrelátással máris emberek millióinak biztosítanak nyugalmasabb életet.

Hédervári Péter - A ​jávai tekercsek
A ​jávai Sangkuriang-legenda egy évezredekkel ezelőtt lejátszódott vulkánkitörés emlékét is megőrizte az indiai származású királyné történetében. Ez a tény máris elegendő magyarázattal szolgál, miért is keltette föl az ókori keleti szerelmes história a szerzőt, Hédervári Péter figyelmét. Hisz Hédervári Péter tudományos szakíróként ismert: vulkán-geofizikus. Most azonban vérbeli szépíróként mutatkozik be. Régies zamatú, keleties bájú, de mégis modern regényt formált az indonéz legendából. Máskülönben az alapul vett történet Hédervári feldolgozásában nem is annyira indonéz, mint inkább indiai: a két főhős, Aparadzsitá hercegnő és Rámakrishna mintha a klasszikus indiai irodalomból léptek volna elénk. Romantikus barátságuk története, amely sorsszerűen végződik ugyan tragikus epizóddal, de amely mégsem komor fatalizmust sugall, hanem mindvégig reményt áraszt, remek alkalmat ad az írónak egyrészt arra, hogy az indiai kultúra iránt érzett vonzódását alkotó módon "bizonyítsa", másrészt pedig arra, hogy az oly távolinak tetsző, hagyományosan csodás elemekkel át- meg átszőtt világnak racionális, modern - s minden közvetlen erőltetettség nélküli - természettudományos magyarázatát adja. E "magyarázat" azonban a művészi ábrázolás módszereivel történik, mindvégig lebilincselően, szórakoztatva.

Hédervári Péter - Amiről ​a Hold mesél
Hogyan ​és mikor keletkezett a Hold? Hegyeit, medencéit, krátereit milyen erők hozták létre? Volt-e vagy lehet-e élet rajta? Fedi-e vastag porréteg, melyben a holdjárművek elsüllyednének? Rengeteg izgalmas probléma, melyeknek egy részére - hála a fejlett űrtechnikának - ma már sejtjük a választ. Más kérdések megoldása még a jövő feladata.

Hédervári Péter - A ​görög Pompeji
"A ​görög Pompeji? - Csakhogy a Szantorin bronzkori kitörése sokkalta korábban történt, mint a Vezúv "pompeji" erupciója, s akkoriban sem Krétán, sem magán a tűzhányón nem görögök laktak. Így hát a "görög Pompeji" elnevezés nem éppen tudományos pontosságú, mégis így szokták emlegetni, hiszen itt is egy kultúrát temetett maga alá a vulkánkitörés, s e kultúra maradványait a mai görög régészet tárja fel. A két esemény kultúrtörténeti jelentőségének hasonlósága teszi jogossá az asszociációt. Régészet és történelem, vulkanológia és geofizika, mitológia és nyelvészet - megannyi tudomány, amely az ún. Szantorin-kongresszuson összefogott (s ennek egyik résztvevője volt a szerző), hogy a későbbi vulkánkitörések ismert eredményei alapján, a mai földtudomány és régészet módszereivel derítsen fényt egy rég elsüllyedt kultúrára. A szerző, aki ott volt az ásatások színhelyén, s akinek a kutató tudósok személyes barátai, első kézből nyújtja át az információkat e roppant érdekes kultúrtörténeti és vulkanológiai esemény feltárásáról. A "görög Pompeji" képe most bontakozik ki a világ előtt. Ám a kutatások máris oly sok érdekességet hoztak napvilágra, hogy méltán rászolgáltak az olvasó érdeklődésére. A könyvet számos értékes fénykép - köztük több a szerző eredeti felvétele - teszi még szebbé, tanulságosabbá."

Kollekciók