Ajax-loader

Harry Martinson könyvei a rukkolán


Harry Martinson - Messzi ​volt Klockrike
Az ​író - az 1974. évi Nobel-díjas - néhol hangot vált ebben a lírai alaphangú regényben: szikáran, érdesen tudatja, hányan vándoroltak ki Svédországból a századforduló gazdasági válságának éveiben, mekkora volt az öngyilkosok száma a munkaképes férfiak tömegében, mekkora a fiatalabb nők népességcsoportjában, és hányan váltak munkásból, kisiparosból, béresből csavargókká. A skandináv író vándorokról, bolyongókról, csavargókról írta ezt a regényét 1948-ban: nyugtalan boldogság- és szabadságkeresőkről és derűsekről, akik minduntalan visszatérő alakjai, hősei a skandináv irodalomnak, Ibsen Peer Gyntje óta szakadatlanul a modern irodalomnak is. De ez a sajátosan skandináv - történelmi és társadalomtörténeti - regény egyben egy világjelenség sajátos, szép és igaz vizsgálata is lett: Martinson évtizedeink csavargóiról - a társadalomból kiszakadtakról, kiszakadni vágyókról, társadalomtagadókról, munkátlan-igénytelen hippikről, hippizmusról - is írta ezt a regényt. Megelőzve azokat az évtizedeket, amikor a kapitalista világban ezrek vágtak neki a világ országútjainak, kerestek újféle hitet, alapítottak neo-buddhista szektákat, hirdettek életforma-tagadó anarchiát. Az európai jelen egy nagy írója egy munka nélkül maradt szivargyártó-manufaktúrai munkás csavargó-sorsának állomásán ugyanarról a boldogság- és szabadságkeresésről is beszélt, amiről Ibsen óta annyian. És történelmet is föltár. És embertelen kapitalizmust vádol, amely elől nem menekül, aki magányosan az országutakra menekül. A csavargók eltűnnek, szektáik föloszlanak a regény végén. az új tömeg neve: munkanélküliek. Egyesült föllépés az embertelen kapitalizmus ellen. A forradalom szót Martinson nem mondja ki: a történelmi távlat a figyelmes mai olvasó előtt nyílik meg.

Harry Martinson - Aniara ​(svéd)
Vi ​tror att det räcker med att överlämna åt politikerna att klara en del praktiska sammanlevnadsdetaljer. Men vi måste alla känna vår meddelaktighet i världssituationen. Vi måste uppleva vårt medlemskap i kosmos och vår medansvarighet när förstörelsen släpp lös. Harry Martinson, 1957 Aniara, Harry Martinsons stora rymdepos, är på en gång en förtvivlans varning i kärnvapnenes och de ekologiska hotens tid och det kanske fulltonigaste uttrycket för Martinsons livslånga projekt att visa oss människans försök att se sig själv och sin roll i skapelsen. Aniara publicerades första gången 1956 och fick ett storartat mottagande. Men kanske är det först idag som rymdeposet fullt ut framstår som ett av vår tids konstnärligt och intellektuellt mest utmanande verk.

Harry Martinson - Nässlorna ​blomma
Nässlorna ​blomma är än idag en ovanligt omskakande läsupplevelse. Å ena sidan skildrar berättelsen om sockenpojken Martin Tomasson och hans öden på de gårdar där han ackorderas ut en ensamhet som ter sig närmast avgrundsdjup. Han förlorar ju i stort sett alla människor som betyder någonting för honom. Å andra sidan gestaltar Nässlorna blomma lika övertygande Martins envisa och okuvliga överlevnadsvilja, hans förmåga att trots allt söka det ljusa i tillvaron. Nässlorna blomma publicerades första gången 1935 och betraktas vanligen som Martinsons huvudverk på prosa.

Harry Martinson - Virágzik ​a csalán
Az ​1974-ben Nobel-díjjal kitüntetett svéd költő nagyszabású, önéletrajzi ihletésű sorozatának első kötete öttől tizenhét éves koráig követi a szerzőt megszemélyesítő kis Martin életútját. Apám meghalt, anyám Karlifóniában van - ezzel a mondattal állított be a kis árva Martin, az egyházközség gondjaira bizott falugyereke évről évre változó nevelőszüleihez. Útja, amely kamaszkorára végül a szegényházba vezetett, ridegséggel, részvétlenséggel, közönnyel volt kikövezve, s az érzékeny gyermek sehol sem kapta meg az olyannyira kívánt szeretetet és gyendégséget. A rideg és szomorú valóságból csak gazdag fantáziája ragadta ki - de álmodozásaiban mindig ott lappang a félelem, a szorongás. Mint e nemzedék többi autodidakta íróját - Eyvind Johnsont és Jan Fridegardot - Martinsont sem közötték a kor és a műfaj irodalmi sémái, a harmincas évek prózai avantgardjának teljes kelléktárát felvonultatja. Rövid néhány oldalas epizódokból, tájképekből, portrékból, filozofikus kitérőkből versbe sűrűsödő lírai betétekből, bravúros és könnyed nyelvi leleményekből bontakozik ki a regény: az otthontalan gyermek útja az első világháború korának "csalános" Svédországban.

Harry Martinson - Úton ​a tenger felé
A ​tizenkét-tizenöt éves kora közötti időszakot írja meg az író, az első világháború esztendeit, egy magára maradt árva gyerek hányattatásait a semleges, éhínség sújtotta Svédországban. Megrázó képet fest a kisparaszti világról, melyet a szegénység, a félelem, az irigység kormányoz, s ahol az életben maradás egyik alapfeltétele a hazugság. Martin Tomasson arra kényszerül, hogy cseppet sem rózsás gyermekéveit széppé hazudja, hogy szüleinek nyomorából gazdagságot fantáziáljon. De közben megutálja azt a környezetet, ahol mindenki a maga képére akarja formálni, előbb a Mocsárba, a tőzegtermelők közé, majd a répaszedők világába menekül, egyre nyugatabbra, míg végre eléri a tengert - ám a haditengerészeti iskolában sincs nyugvása, onnan is megszökik, hogy aztán újabb gyári kitérő után a kereskedelmi hajózásban lelje meg a kiutat.

Harry Martinson - Aniara ​(angol)
The ​great Swedish writer Harry Martinson published his masterpiece, Aniara, during the height of the Cold War - right after the Soviet Union announced that it had exploded the hydrogen bomb. Aniara is the story of a luxurious space ship, loaded with 8,000 evacuees, fleeing an Earth made uninhabitable by Man's technological arrogance. A malfunction knocks the craft off course, taking these would-be Mars colonists on an irreversible journey into deep space. Aniara is a book of prophecy, a panoramic view of humanity's possible fate. It has been translated into seven languages and adapted into a popular avant-garde opera. This volume is the first complete English language version and received the prestigious American Scandinavian Foundation Award

Kollekciók