Ajax-loader

Petrőczi Éva könyvei a rukkolán


Petrőczi Éva - Képes ​beszéd
Petrőczi ​Éva, akit a kritika az "újholdasok" szellemi örököseként tart számon, s aki a nagyközönség előtt számos más műfajban is ismert, korábban megjelent, kaphatatlan köteteiből és új terméséből úgy válogatott, hogy minden olvasó - iskolázottságtól függetlenül - örömét lelheti benne.

Petrőczi Éva - A ​bokályos házban
Sárospataknak ​történetét, Lorántffy Zsuzsanna csempehímes fogadótermét, a bokályos házat idézi meg. „Látszólag, mert a címadással szeretném érzékeltetni: amióta csak írok, mindig és mindenütt (...) bokályos házban élhetek, ahány vers, annyi virágos csempe. Menedék, oltalom a szürke gond-verte napokban is” - vallja. A második versciklus a költőnő ironikus-önironikus verseit tartalmazza, míg a harmadik angliai és írországi élményeit örökíti meg.

Petrőczi Éva - Donátus
A ​Donátusban a pannon költészet legnemesebb, legjelentősebb hagyományait folytató, pécsi és dunántúli kötődésű költő szólal meg sokszínű, sokszólamú hangján: az intellektualitás, a mély lelkiség mellett a gondolati-nyelvi játékosságra is hajlamos alkotó, aki ugyanakkor a már hosszabb utat bejárt művész tapasztalatával és bölcsességével szemléli a világot. Ám bárhová is jutott kalandozásai során, Tokajtól Heidelbergig, Kolozsvártól Leuvenig, soraiban mindig ott lüktet a szülőföld és a gyermekkor soha nem múló emléke, az "egyetlen város", a bölcső, a tudatra ébredés, a pályakezdés helyszíne, ahová most e kötettel ismét hazatért a költő: Pécs.

Petrőczi Éva - Áfonyahegyi ​jegyzetek
„Heidelberg, ​a Szenci Molnár Albertnek is oly kedves német egyetemi fészek mindig felszabadító hatással van rám, ugyanúgy, mint szülőhelyem, Pécs, az Áfonyahegy másik fontos helyszíne. Így történt ez 2010 csikorgóan hideg januárjában is, amikor ebben a franciásan könnyed német városban az itt olvasható napló-önéletrajzot papírra vetettem. Mondhatnám, hogy Olvasóimat – akiknek szeretete, ragaszkodása sok nehéz korszakon átsegített már – akartam meglepni ezzel az erőteljesen vallomásos, hitről, családról, tanári-tudósi-költői hivatásról , életre szóló olvasmányaimról, pályatársaimról, sőt konyhai, továbbá a szűk esztendőket „szivárványosító” furfangjaimról valló kis könyvben” – írja első prózakötetéről a költőként és irodalomtörténészként egyaránt jól ismert Petrőczi Éva.

Petrőczi Éva - Heléna ​bálja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petrőczi Éva - Ida ​és Gyula
Petrőczi ​Éva anyai dédszüleinek valós dokumentumokra épülő, egyszerre regényes és kortörténeti pontosságú életrajza, kettős portréja ehhez a múltfeltáráshoz nyújt segítséget. Ebből a fordulatokban gazdag, érdekes könyvből igaz mesét kapunk arról, hogyan valósult meg a teljes szerelmi, házastársi harmónia egy szegedi zsidó leány és egy Arad megyei katolikus fiatalember között.

Petrőczi Éva - Dido ​utolsó üzenete
Hosszú ​iker-múzsafi-múzsalány barátság állomása ez a kis kötet. Csaknem harminc évvel ez-előtt a Fiatal Művészek Klubja hozott össze nemzedéktársammal, Barabás Mártonnal. A mintegy három baráti évtized, az együtt érző jelenlét egymás életében igen fontos számunkra, miként a tudat is, hogy van kire számítanunk a mai magyar művészeti élet nem mindig kék, nem mindig kristály-tiszta ege alatt, továbbá ebben a mi átmeneti életszakaszunkban, amikor ifjúnak már vénecskék, vénnek még valamelyest ifjak vagyunk.

Petrőczi Éva - "Mint ​a gyerekkor"
Az ​elmúlt fél év – kötetben meg nem jelent – verstermése. A versek tematikailag tartalmazzák mindazt, amit a szerző az új évezred szűk másfél évtizedében megélt: sok örömöt és fájdalmat, emberi veszteséget és nyereséget, bemutatják a költő belső, lelki tájainak történéseit, az évek múlásával, a korosodással együtt járó küzdelmét és vele, az unokák hozta örömöket. Felvillantja az ősök és elődök példáját, a kortársakkal kapcsolatos reakciókat is. A földrajzi horizont is széles, magában foglalja mindenekelőtt a szülőhelyet, Pécset és Baranyát (ahová a költő most „visszahonosodik”), az alkotómunkájában fontos szerepet játszó Ferencvárost és Balatonfüredet, és tágulása folytán más európai helyszíneket is. Petrőczi Éva József Attila - díjas költő, ez tizenharmadik önálló verseskötete

Petrőczi Éva - A ​patak éneke
Ezek ​a versek "tetőablakok", amelyeken nemcsak kitekintünk magunkból magunkra, hétköznapjainkból hétköznapjainkra, hanem közben "kényszerülünk" felfelé tekinteni. E verseskötet "tetőablak", "kilátás a Mindenségre"... Petrőczi Éva verseit olvasva még akkor is adatott számomra ez az ihlet, amikor igen "evilági" hangulatban, elcsigázottan kezdtem olvasni a sorokat, és mire letettem, mássá lettem, közben "valami több" történt, ami, hiszem, versolvasás közben is a Szentlélek megújító munkája, Isten-közelség, istentapasztalat. (Részlet Steinbach József ajánlójából)

Petrőczi Éva - Katicamesék
A ​sokműfajú - költő, irodalomtörténész, műfordító és publicista - Petrőczi Éva nem újonc "katica " ügyekben. Éppen hároméves volt, amikor Pécsett anyukájával játszani kezdték, hogy ő egy pettyét vesztett kis katica, akire az elveszett, majd megtalált kis fekete pontocskát vissza kell ragasztani. A költészet barátai eddig csak felnőtteknek szóló bogaras verseivel, rádiós és tévés portréjával találkozhattak. Most viszont ebből a több, mint hatvan éve tartó "katicáskodásból" megszületett a _Katica Kata pettye_ című verses mese. A kötet másik műve - _A bicikliző katica_ - pedig egy fiú katica, a gömbölyűsége miatt sokat bánkódó, de találékony Gergő története. ___A szerző - nagycsaládos édesanya és hat kislány nagymamája - egész múzeumra való katicabogaras tárgy boldog tulajdonosa. E gyűjteményben a sapkától a papucsig, a morzsaporszívótól a perselyig szinte minden megtalálható. ___Petrőczi Éva nagy szeretettel készítette e könyvet a 2017-es gyermeknapra - természetesen a Katica Könyv Műhely kiadásában. Munkáját két szerzőtárs segítette - egy fiatal anyuka, az illusztrációkat festő Thár Lujza, és a bábos függeléket készítő, négy fiúgyermeket nevelő Babos Eszter.

Petrőczi Éva - Szürkeháj
Két ​szürkehályog műtét szubjektív leírása a könyv, az orvosi beavatkozások előtti félelem, sőt rettegés, később az orvossal való megismerkedés bátorító hatása, a műtétek alatti érzések, közben minden momentum megfigyelése és a gyógyulásba vetett hit - első megközelítésben ez lenne a könyv. A versekkel gazdagított betegségkrónika nemcsak a szerző saját- és családi ,,szemészettörténetét" mutatja be, de izgalmas orvos- és kultúrtörténeti kitérőkkel idézi a neves ,,hályogosokat" is.

Petrőczi Éva - Évamesék ​szépiában
Az ​itt csokorba fűzött részben a szerző által „novelettáknak” becézett, rövid novellák, illetve hosszabb, önvallomásos előadások lapozgatása, ízlelgetése még inkább elmélyítheti érdeklődésünket és szeretetünket az ezzel a kötettel már negyven könyves szerzővé vált József Attila díjas költő, irodalomtörténész és Rát Mátyás életmű díjas publicista, Petrőczi Éva művei iránt. Változatos, hol megható, hol kacagtató és nagyon gyakran hitépítő epizódok ezek. Segítségükkel eljuthatunk az írónő szülővárosába, Pécsre, továbbá a számára oly kedves balatoni tájra, de gyakran külföldre is. Például a most éppen 500. születésnapját ünneplő reformáció fővárosába, Wittenbergbe, s a generációnkat világutazóvá avató arany Prágába, vagy a Felvidék egyik nagy múltú és ehhez a ragjához mindmáig méltó szellemi központjába, Eperjesre. Egy esetben pedig az Adria egyik gyöngyszem-szépségű településére, Malinskára… Nagyon fontos részét, vonulatát képezik a kötetnek azok a kisportrék is, amelyekben a szerző életét, egyéniségét meghatározó szereplők lépnek.

Petrőczi Éva - Berni ​maci
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lipovszky György - Petrőczi Éva - A ​természet képei - A természet versei
"Dr. ​Lipovszky Györgyöt egy kis nógrádi falu, Kálló és környéke orvosaként végez áldozatos munkát már évtizedek óta, derűsen és fáradhatatlanul. Ez a szép hivatás az utóbbi években kibővült egy másikkal: a természetfotózással, s páratlan szépségű tárlatok anyagát állította össze. Mindnyájan jól ismerjük azt a szemészek által is igazolt elméletet, amely szerint a zöld szín jó hatással van a meggyengült, fáradt szemre, gyógyítja, frissíti a látást. Ezt az elméletet a jelen albumra alkalmazva: Lipovszky doktor akkor is orvos - amikor fényképez. Fizikai és lelki látásunkat egyaránt regenerálja. Agyon civilizált, természettől távoli hétköznapjainkban igazi élet-gyógyító ereje van felvételeinek, ábrázoljanak bár robusztus szarvasbikát, vagy éppen Isten bogarát, a katicát. Mivel pedig jómagam a költészetet, alkotótársamhoz nagyon hasonló módon, az olvasók-nézők lelki gyógyulásának eszközeként fogom fel, nem volt nehéz ráhangolódnom ezekre a képekre. Miniatűr vers-visszhangjaim többnyire pár perccel az adott kép megpillantása után keletkeztek. Olyan, spontán társulás volt ez, amelyet egyik fél sem érdekből "szervezett meg", sem a fényíró, sem a szavak írója, de - nagyon reméljük - éppen ezért két műfaj hiteles találkozása. S nem hamisítja meg azt, amit mindketten nagyra becsülünk, s a magunk eszközeivel óvni igyekszünk: Isten teremtett világának, kicsiny és nagy teremtményeinek szépségét, harmóniáját, épségét!" Petrőczi Éva

Petrőczi Éva - Legenda, ​változatlan
Ha ​nem is a Költészet Napján, de a költészet hetében születtem, 1951 Golgotákkal teli esztendejében. Versben beszélni nagyon korán, kétéves korom táján kezdtem, részben erre céloz nyolcadik kötetem címe, a „Legenda, változatlan”. Részben pedig arra, hogy nem vagyok az éles-látványos stílusváltások embere, ahogyan az állandóan változó külsőé sem: gyerekkori arcom számos vonását megőrizte mai, anyókából és kamaszból összegyúrt ábrázatom. Versírói céljaim sem változtak: makacsul igyekszem felfedezni, s az Olvasóval is felfedeztetni még a legkeservesebb élethelyzetek örömlehetőségeit is. Ezúttal, hála fordítóimnak, anyanyelvemen kívül angolul és németül.

Petrőczi Éva - Ez ​is történelem
Petrőczi ​Éva 1951. április 7-én született Pécsett. Az alap-és középfokú tanulmányok után a szegedi bölcsészkaron szerzett diplomát, majd költészetelméletből doktorált. Volt tanár, tanácsi dolgozó, lektor, jelenleg az Új Tükör levelezési rovatának munkatársa. Dolgozik ezenkívül a Magyar Nemzetnek, a Magyar Rádió több osztályának, a Móra Kiadónak és több irodalmi lapnak. Negyedik éve Budapesten él. Az 1985-ös év tavaszán Amerikában és Kanadában járt. Ezt a könyvet részben a Soros Foundation Bizottság ösztöndíjasaként írta. Eddigi kötetei: Heléna bálja (1979) Hárfakalitka (1984) Petrőczi Éva írja: "Nem árt, ha az ember meg-megáll a >>barlang<< előtt: mindig többet és mást hall belőle, mint a külső világból (...és igazabbat !)." Olyan dedikációból - Jékely Zoltántól kapott utolsó ajándékkönyv számomra immár testamentumerejű ajánlásából - idézem ezeket a sorokat, amely nélkül harmadik kötetem jó néhány versét soha nem vethettem volna papírra. Mindez korántsem annyit jelent, hogy a kötet minden darabja egyformán méltó Jékely elmélyülést sugalló búcsúszavainak szelleméhez. Korántsem. " A lélek kész, de olykor még erőtlen " - szabadon önmagamra alkalmazva a bibliai idézetet, körülbelül idáig jutottam most, életem harmincötödik esztendejében. Ilyen képességek birtokában igyekszem hírt adni a magam és mindnyájunk történelméről. Az Olvasó ítéletére bízom, mely pillanatokban érzi leginkább a szándék és a megvalósulás harmóniáját.

Petrőczi Éva - Billy ​bocs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petrőczi Éva - Hónapsoroló
Hasznos, ​játékos hónap- és évszak tanuló gyerekeknek versekben, társasjátékkal.

Kollekciók