Ajax-loader

Szántó T. Gábor könyvei a rukkolán


Szántó T. Gábor - Mószer ​/ Én?
A ​Mószer naplóregény, mely a fikció szerint egy idős budapesti főrabbi három hónapi, [1996.] június 19. és szeptember 19. között írt feljegyzései. Mint utóbb kiderül: az utolsók. A rabbi és a felesége a második világháború végét koncentrációs táborban érték meg, az oroszokra mint felszabadítókra néztek, akik a biztos pusztulásból mentették ki őket. Később kivándoroltak Izraelbe, de nem bírván megszokni az új hazát, vállalva a veszélyt, visszatértek Magyarországra. Megpróbáltatásaik azonban csak ezután kezdődtek. Itthon külön-külön kezelésbe vették mindkettőjüket, és a belügy, egyikőjüket a másikkal sakkban tartva, beszervezte a házaspárt. Informátorok lettek, akik javadalmazás fejében jelentéseket írtak a környezetükben élőkről. Előbb itthon, majd amikor a rabbit Berlinbe helyezték, a német feletteseiknek. Nem voltak jelentős személyek, csupán a gépezet apró, de olajozottan működő fogaskerekei.

Szántó T. Gábor - A ​tizedik ember
A ​kötet címe - illetve egyik novellája - arra az ortodox zsidó vallási követelményre utal, mely szerint tíz ember kell ahhoz, hogy istentiszteletet tarthassanak. ; Szántó T. tehetségesen, érzelmi sűrítéssel, de érett realizmussal idézi fel novelláinak első ciklusában (Végjáték) a zsidó kisemberek alakját. Ez a jó portretírozó készség a későbbiekben finom, önironikus humorral egészül ki, sőt a drámai megjelenítéshez is jó érzéke van a szerzőnek. A második ciklus (Beavatás) "maibb" témákat hoz, különösen érdekes a címben jelzett, hirdetett szer, az LSD leírása, amely a pszichedélikum hatásmechanizmusát rögzíti (ebben Nádas: Szerelem című elbeszélésére emlékeztet). A három ciklus az utolsó, az Illumináció sorozata, illetőleg a kötet szövegjátékszerű függeléke (P.S.) nyomán egy közvetlen személyes, önelemző leírásig jut el az olvasó, akit, ha érdekel az újabb magyar próza alakulása, érdemes lesz figyelnie Szántó T. Gábor munkáira.

Sárközy Mátyás - Lábass Endre - Benedek István Gábor - Lugosi Viktória - Deutsch Gábor - Szántó T. Gábor - Németh Gábor - Zeke Gyula - Kövek ​meséi / Stories in the Stones
Kétnyelvű ​(magyar-angol) kiadványunkban neves kortárs írók képzeletbeli sétára invitálják az olvasót: bemutatják a magyarországi zsidóság nagy korszakának kulturális atmoszféráját őrző klasszicista, romantikus, eklektikus és szecessziós épületeket. Feltárják a több évszázad során kialakult, szinte háborítatlanul megmaradt, emberléptékű utcákat, a rejtett belső kerteket, s elmesélik azokat boldog vagy szomorú történeteket, melyeknek tanúi voltak egykoron. Az elbeszéléseket helytörténeti ismertető archív és mai fotók gazdag gyűjteménye színesíti.

Szántó T. Gábor - Kafka ​macskái
Egy ​idős máramarosszigeti zsidó a Budapest felé tartó repülőn megpillantva Kafka fényképét azt állítja, hogy nem halhatott meg 1924-ben, mert ő húsz évvel később Auschwitzban találkozott vele. A regényíró az események kelepcéjébe kerülve nyomozásba kezd. Budapesttől Auschwitzon, Prágán, Bécsen, Berlinen és Oxfordon át egészen Tel-Avivig utazik azért, hogy a titokra választ találjon. Mi történhetett Kafkával a Bécs melletti szanatóriumban és utána két évtizeden át? A nyomozás során nemcsak Kafka sorsa, hanem a 20. századi közép-európai lét egésze válik kérdésessé. Mi lesz a sorsa annak, aki nem bírja elviselni a szerelmet, mert teher a hontalanság élménye, de nem könnyű a hazaérkezés sem, hiszen választható hazájában se lehet igazán otthon? A nyomozás, a különleges tel-aviv-i betörés hihetetlen története, a Kafka-hagyaték csak mellékszál két ember, egy férfi és egy nő váratlan egymásra találásában.

Szántó T. Gábor - A ​szabadulás íze
"Kinek ​a nyelve ez / melyet számba adtatok? / kinek a nyelve ez / melyen szólnom kell veletek? / e nyelven magamról nem szólhatok nem kiálthatok" - írja Szántó T. Gábor jelen kötete egyik versében, mely emblematikus tömörségében és sokértelműségében költészetének valamennyi dimenzióját magába sűríti. Megannyi konfliktus: a civilizáció és az ösztönök viaskodása, a huszadik századi traumák személyiségünkbe ivódó, kínos emléke, a diaszpóra- és kisebbségi sors is eszünkbe juthat. Ez a sokszólamúság jellemzi a kötet verseit, melyek az érzékiség, a szerelem, a vallás, az individuális és a népi lét, az elnyomás, az idegenség, a nemzedéki konfliktusok és az összemberi halandó sors egymásba játszó témáit vonultatják fel és a kifejezés korlátjait feszegetik. Nem kisebb a tétje Szántó T. Gábor verseinek, mint hogy található-e érvényes nyelv, melyen a szüntelen ellentmondások között élő ember megszólalhat, és gyötrő dilemmáit is néven nevezheti. Találhat-e olyan nyelvet, mely híd a hagyományhoz, a szűkebb és tágabb emberi közösséghez, ám egyúttal félreérthetetlenül a modern kor és az ember saját, személyes nyelve, melyen önmagát megfogalmazhatja.

Szántó T. Gábor - Keleti ​pályaudvar, végállomás
A ​Rajk-per idején játszódó regény a korabeli zsidóság meghurcolásának állít emléket. A szerző elfogulatlan hangon, a kérdést több szemszögből megvilágítva keresi a választ a hatalom és az elnyomatás, a küzdelem és a reményvesztettség, a kirekesztés és a kirekesztettség örökké aktuális problémáira. Tartalom Szántó T. Gábor új regénye a kommunista diktatúráról és a huszadik századi zsidó sorsról szól. A Rajk-per idején játszódó cselekmény középpontjában a végsőkig meggyötört Friedmann Benjámin és kihallgatója, Benedek György államvédelmi tiszt története áll. Egymással és önmagukkal folytatott küzdelmük hátterében kirajzolódik közelmúltunk megrendítő erejű képe. Széthulló életek és családok: hatalmukban tobzódó kommunisták, kivándorlásra váró cionisták, bizonytalan jövőjű ortodoxok és neológok, talajvesztett pesti polgárok, hitehagyott túlélők, betiltott írók, Garay téri kereskedők tűnnek fel a regény lapjain. A szerző úgy tárja fel az üldöztetés, megalkuvás, embertelenség mozgatórugóit, hogy mindvégig tárgyilagos marad.

Szántó T. Gábor - Édeshármas
Egy ​mester, egy tanítvány és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból az ezredforduló Budapestjének jellegzetes helyszínein: az Újlipótvárosban, a Duna-parton, divatos bárokban vagy éppen romkocsmákban, a zsidónegyed sikátoraiban. Hol együtt, hol külön, hol egymást segítve, hol egymás elől menekülve keresik a választ: hogy viseljék el a szerelmet, az életet és a halált? Keresik a választ: kiléphetnek-e a múlt árnyékából, vagy holtig magukban hordozzák? Keresik a választ: hogy lehet így élni és szeretni?

Szántó T. Gábor - 1945 ​és más történetek
Szántó ​T. Gábor kötetének címadó elbeszéléséből Török Ferenc rendezett játékfilmet, mely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról és az amerikai Miamiból is közönségdíjjal tért haza. Tudjuk, mi történt a II. világháború Európájában, de tudjuk-e, mi történt közvetlenül utána a hazatérő zsidókkal, a kitelepített svábokkal, a lakosságcsere áldozatául esett felvidéki magyarokkal? Mi történt azokkal, akik saját kezükbe szerették volna venni az igazságszolgáltatást? A 20. század Közép-Európájának nagy társadalmi drámái éppúgy témái e felkavaró kötetnek, mint az egyéni sors: hogyan feszíti szét a vágy a mindennapos normák és szokások kereteit, hogyan tesz tönkre, vagy vet másik földrészre életeket? Mi történik az emberrel, ha férfitestbe születik, nőként kíván élni, de választott hivatása vallási normák betartását írja elő? Mi lesz a sorsa az élete első szerelmét átélő kamasznak, akinek tanárnője a fiú legjobb barátjára vet szemet, és gonosz játékot űz a serdülőkkel? Mi lehet a végzete a paraszti sorban megesett asszony süketnéma fiának, aki végső kirekesztettségében az emberi társadalomból, az állatoknál keresne vigasztalást? Amikor a történetek végére érünk, nem úgy tesszük le Szántó T. Gábor kötetét, ahogyan írói világába beléptünk. Miközben olvassuk, átírhatja életünket, gondolkodásunkat.

Kollekciók