Ajax-loader

Plutarkhosz könyvei a rukkolán


Plutarkhosz - Négy ​görög életrajz
Plutarkhosz ​"Párhuzamos életrajzok" című, hosszú évszázadok óta világhírű ötven életrajzot magában foglaló művéből a görög történelem négy nagy alakjának arcképét kapja kézbe kis kötetünkben az olvasó. Szolón, a nagy államférfi, törvényhozó és bölcselő, Themisztoklész, a szalamiszi csata hőse, Alkibiadész, az ókori történelem legtehetségesebb kalandora, és Démoszthenész, a nagy szónok emberi közelségbe kerül Plutarkhosz nemesen egyszerű s mégis anekdotaszerűen eleven történeti arcképeiben. Plutarkhosz (i. sz. 50-125) a klasszikus ókor legélőbb szerzője, minden kor számára volt mindanivalója, bölcsessége és szabadságszeretete elevenen szól a ma emberéhez is.

Plutarkhosz - Híres ​rómaiak
Plutarkhosz ​neves görög történetíró Párhuzamos életrajzok c. művéből kap ízelítőt e könyvben az olvasó. "Olyan ez a munka - írja Plutarkhosz -, mintha napok hosszat együtt élnék hőseimmel, mintha írás közben sorra vendégül látnám őket, és házamba fogadva magam elé állítanám mindegyiket, hogy elnézzem, mekkora, mily gyönyörű. Tetteik közül kiválogatom a legszebbeket és a megismerésre legméltóbbakat." Romulus, Coriolanus, Fabius Maximus, Tiberius és Caius Gracchus, Pompeius, Marius, Sulla, Julius Caesar, Cicero és még nyolc jeles római hadvezér és államférfi életrajzán keresztül a római történelem belviszályokkal, véres, hódító háborúkkal tarkázott hét évszázada bontakozik ki az olvasó előtt. Plutarkhosz eredeti munkájának rövidített és átdolgozott kiadása elevenebbé, pergöbbé teszi a mintegy kétezer évvel ezelőtt született, helyenként hosszadalmas és nehézkes mű olvasását.

Plutarkhosz - Három ​életrajz
A ​történelem az élet tanítómestere - vallja a latin szólásmondás, s ennek a mondásnak a szellemében írta meg Plutarkhosz, az ókor egyik legnagyobb hatású történésze, Párhuzamos Életrajzok című művét, huszomöt jeles görög és ugyanannyi, nem kevésbé jeles római férfiú életrajzát - mintául és okulásul az utódoknak. Kétezer év nagy idő, és kétszáz híján ennyi telt el azóta, hogy Plutarkhosz művét papírra vetette. De a Párhuzamos Életrajzok-at is abból az "ércnél maradandóbb" anyagból gyúrták, melyet "sem az irigy üdő, sem tűz el nem bonthat". Máig eleven, élvezetes olvasmány. Kötetünk három életrajzot mutat be az ötven közül, Marius, Julius Caesar és Cicero életrajzát: egy hadvezérét, egy államférfiét s egy szónokét, s azért éppen ezt a hármat, mert mindhárman egy kor gyermekei és jellemző képviselői, s így a három életrajzból - ha nem is hiánytalanul - kikerekedik az i.e. első század, Róma sorsfordító századának történelme is.

Plutarkhosz - Iszisz ​és Oszirisz
Az ​Isziszről és Osziriszról szóló filozófiai értekezés - a hallatlanul termékeny író egyik utolsó, öregkori alkotása - a császárkori görög-római világban legnépszerűbb, Egyiptomból származó misztériumvallást, a megsanyargatott, sikertelen életű embereknek túlvilági boldogságot ígérő Iszisz-kultuszt vizsgálja-elemzi, régi titkos iratok, már Plutarkhosz korára is elfeledett szerzők felidézésével. A misztérium középpontjában álló két istenalak, Iszisz, a női princípium, a testvér-feleség-anya – egyszersmind a Föld termékenységének költőien átélt jelképe – és Oszirisz, a fivér-férj, a férfi nemzőerő maga, megharcolnak az Alvilág erőivel, visszatérnek a halálból az életbe, eloszlatják a gyászt és a sötétséget, mert ők maguk a diadalmas, elpusztíthatatlan élet. Az istenpár történetének ez a Plutarkhosz-mű az egyetlen részletes, összefüggő elbeszélése: amit tudunk erről a nagy jelentőségű, ókori vallási-szellemi áramlatról, azt lényegében Plutarkhosznak köszönhetjük.

Plutarkhosz - Moralia ​- Erkölcsi, filozófiai, állambölcsészeti kérdések
Plutarkhoszt ​elsősorban az antik irodalom életrajzírójaként tartják számon, aki számos híres görög és római történelmi alak élettörténetét hagyta hátra az utókornak. A Kr. u. 1. század végén-2. század elején alkotó szerző azonban emellett erkölcstani filozófiai jellegű írásaival legalább ekkorát alkotott, ezeket a hagyomány Moralia címmel őrizte meg. Az athéni filozófus gondolatainak összefoglalása, értékelése, az évtizedek alatt felvetett kérdések továbbgondolása volt a nemrégiben elhunyt, szegedi tudós, Rakonczai János célja a most megjelent kötettel. A kötet lapozgatása közben az ógörög-római világban érezhetjük magunkat - nem fordítást olvashatunk, hanem bő szinopszist, egyfajta olvasónaplót készített a szerző az eredeti műből.

Plutarkhosz - Párhuzamos ​életrajzok
A ​római császárkor elején, az i. sz. 1-2. század fordulóján élt Plutarkhosz ebben a munkájában, mely ötven életrajz-novellát tartalmaz, a görög és római történelem egy-egy kiemelkedő alakját állítja párhuzamba egymással. Izgalmas olvasmányok ezek az életrajzok, ám mégsem egyszerű anekdotagyűjteményről van szó. A szerző a római provinciává lett Görögország és a hódító Róma történelmének összehangolhatóságáról írt bennük. Plutarkhosz hitt abban, hogy a görög és római történelem hősei irtózatos vétkeikkel és óriási erényeikkel az emberi természet határainak felismerésére tanítanak. S ahogyan a reneszánsz is ebből a munkából vette át az emberi nagyság példaképeit, úgy a francia forradalom, Shakespeare, Goethe, sőt még Nietzsche is visszanyúlt hozzá.

Plutarkhosz - Morálfilozófiai ​értekezések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Plutarkhosz - Szókratész ​daimónja
„...Nem ​is annyira a bűn, mint inkább a büntetés késlekedése teszi erőtlenné és reménytvesztetté azt, akit igazságtalanság ért, ugyanakkor viszont növeli a gazember merészségét és arcátlanságát. Ezzel szemben, ha a vakmerő gonosztettek azonnal elnyerték büntetésüket, megakadályoznák a kitervelt gazságok elkövetését, s a lehető legnagyobb vigasztalást jelentenék azoknak, akiket sérelem ért...” – mondja Az isteni büntetés késlekedéséről szóló plutarkhoszi dialógus egyik szereplője, s fejtegetésével izgalmas gondolatsort indít el a jelenlevő társaság valamennyi tagjában, éppúgy, mint napjaink olvasójában. A vélemények cseréje, ütköztetése nemcsak vallásfilozófiai fejtegetésekre ad alkalmat, hanem olyan színes mítoszok elbeszélésére is, amelyek alapján fogalmat alkothatunk arról, hogyan képzelte az Apollón papjaként is tevékenykedő, neves ókori író, Plutarkhosz és köre a lélek újjászületésének kérdését, milyen szerepet tulajdonítottak a „tisztulás” különböző fokozatain túljutó, végül átlátszóvá ragyogóvá lényegülő daimónoknak, „akik” egy mítikus távoli szigeten vagy éppen a Hold felszínén lelnek honra, ám az arra fogékony és érdemes embereket, mint belső lelkiismereti hang, irányítják. A nagy ógörög bölcselőt, Szókratészt is mindig daimónja irányította; nem véletlen tehát, hogy a kései filozfusok szívesen választják vitatémául a daimónok vagy éppen a Szókratész daimónja kérdést. Plutarkhoszt a magyar olvasók eddig elsősorban a Párhuzamos életrajzok nagyszerű szerzőjeként ismerték. Kötetük a görög vallásfilozófia sokszínű tudósaként mutatja be.

Plutarkhosz - Nagy ​Sándor és Iulius Caesar
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Plutarkhosz - Caesar ​élete
Az ​a tény pedig, hogy Plutarkhosz sejteni engedi a Caesar túlfokozott életlendületéből fakadó konfliktust, bizonyítja, hogy talán mégsem tévedett Shakespeare, mikor antik tárgyú tragédiájában (Julius Caesar, Coriolanus, Antonius és Cleopatra) sok helyen megdöbbentő hűséggel követi Plutarkhoszt, és Európának az a másik kiváló szelleme sem, aki azt a különösen hangzó meggyőződést vallotta, hogy Plutarkhosz a legújabb időkig Európa legjelentősebb, vagy talán egyetlen jelentős életrajzírója. A következő oldalakból erről magunk is véleményt alkothatunk. Plutarkhosz egyik legdrámaibb életrajza következik: a határtalanul tágulni vágyó s megállást nem ismerő Caesar tragédiája - írja Sárosi Gyula bevezetőjében.

Kollekciók