Ajax-loader

Sugár István könyvei a rukkolán


Sugár István - Bornemissza ​Gergely deák élete
Az ​egri vár legismertebb tisztje és kapitánya, Dobó István mellett, kétségtelenül a tragikus sorsú Bornemissza Gergely deák. Mivel azonban teljesen ismeretlen maradt eddig élete és működése, - úgy hiszem - hogy részben hiányt pótol, de méltán érdeklődésre is számot tarthat a lehetőség keretei között maximális teljességre törekvő életrajza.

Sugár István - A ​budai vár és ostromai
A ​kiadó várköteteinek ismert szerzője ezúttal a magyar uralkodók központjául szolgáló vár súlyos harcokkal terhes hét évszázadát tárja az olvasók elé, érdekesen megírt, gazdagon illusztrált munkájában. A "szakállas Budától" nevet nyert erősség a tatárjárás után indul fejlődésnek. IV. Béla betelepíti a Várhegyet, és erős fallal véteti körül. A király 1299-ben Esztergomból Budára költözik. Nagy Lajos már véglegesen Budán tartja székhelyét, és a hegy eddig pusztán álló déli nyúlványán megépítteti az első, a várostól különálló várat és királyi palotát. A vár első virágkorát Luxemburgi Zsigmond alatt éli, ekkor ölt végleges formát védelmi rendszere is. Hunyadi Mátyás uralkodása hozza meg Budavár és a középkori Magyarország fénykorát, amely ekkor a birodalom politikai, katonai, gazdasági, közigazgatási, diplomáciai és tudatosan formált kulturális, művészeti központja is. 1302 szeptemberében indul Buda első ostroma. Károly Róbert hívei a támadók, de a védők vállalják a kirohanás kockázatát. A véres harc a budaiak fölényes győzelmével zárul. 1526. szeptember 11-én a mohácsi síkon győztes oszmán sereg kardsuhintás nélkül veszi birtokába a várat, de hamarosan sorsára hagyja. Megkezdődik az ostromok hosszú sora. 1529, 1530, 1540, 1541, 1542, 1598, 1602, 1603, 1684 és 1686, amikor végre örökre lekerülnek a török hadijelvények a budai vár falairól; 1849 április–májusában ismét magyar vér öntözi az öreg vár falait. 1849. május 22-én Kossuth szózata tudatja a diadalt a nemzettel: "Budavár a miénk!" A századfordulón folyó hatalmas építkezések alakítják ki a barokk uralkodói rezidenciát. Itt jelenti be Ferenc József Bosznia és Hercegovina okkupációját, és itt írja alá Horthy a lemondó levelét. 1945. február 13-án a déli órákban fejezik be a szovjet Vörös Hadsereg katonái Budapest és a vár felszabadítását. A küzdelemből kiveszik a részüket a Budai Önkéntes Ezred vörös szalagos katonái is.

Sugár István - Az ​egri vár és viadala
Élő ​hősi múltunk egyik nagyszerű tényének színes, hiteles krónikája. A könyv egy regény izgalmasságával írja le a vár ostromának hősöket szülő eseményeit.

Sugár István - Szigetvár ​és Viadala
A ​magyar várak hadtörténetét tudományos gondossággal, nagy szeretettel kutató szerző e munkájában a szigeti vár XIII. századtól napjainkig ívelő történetét dolgozza fel. A könyv érdekességét fokozza, hogy nemcsak a vár építésének szakaszait, az ostromokat, a korabeli harceljárásokat, katonákat, fegyvereket mutatja be, hanem színes képet rajzol a vár védőinek veszélyekkel, gondokkal, munkával teli életéről is.

Sugár István - Az ​egri vár históriája
"Negyven ​napig tartott a harc. de a vár elfoglalása könnyűszerrel nem volt lehetséges. mert bástyáinak ormai az égig érnek, falának alapja a tengerben van. védői a szerencsétlenség elhárításában tökéletes mesterek. fortély és hadicsel dolgában serények valának," (Dzselalzáde Musztafa, török történetíró) A könyv megismertet egri várvédő őseink sorsával. hősies tettekkel dicső és árulásokkal terhes hétköznapjaikkal "Históriás könyvünk" a legújabb kutatásokat felhasználva. a számítógépes rekonstrukció segítségével kalauzol az egri vár múltjában. Lapjain újra éled a történelem. Eger várának históriája az egri emberek élete - puskaporszagúan, vérrel, verítékkel, emberközelben, A történelem igézete alól nehéz szabadulni. kivárt, ha olyan felkavaró élményt nyújtó könyv a kalauzunk. mint ez a népszerű tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait követő. gazdag és hiteles kultúrtörténeti áttekintést nyújtó kötete A vár ostromának 450. évfordulójára készült könyv avatott vezetője a történelem kedvelőinek a várbeli sétákon a múltban. s a jelenben - Egerben.

Sugár István - Lehanyatlik ​a török félhold
Közeledvén ​a török kiűzésének, s Budavár 1686-os visszafoglalásának 300. évfordulójához, sokan fognak érdeklődni ezeknek az eseményeknek szaktudományos, de mégis népszerű feltárása, illetve közzététele iránt. Ennek az elvárásnak akarunk eleget tenni Sugár István könyvével. A szerző nagy szeretettel és tudományos gondossággal írta meg ezt a művét kiadónknál eddig megjelent sikeres kötetei - _Az egri vár viadala, Szigetvár és viadala, A budai vár és ostromai_ - után. A Lehanyatlik a török félhold az első bátor kísérlet a felszabadulás utáni történetírásunkban a visszaszerző háború monografikus feldolgozására.

Kollekciók