Ajax-loader

Török Gábor könyvei a rukkolán


Török Gábor - A ​lakott sziget
Az ​emberiség egyik legfontosabb és legveszélyesebb találmányával építeni és rombolni is lehet. A politika önmagában, egy lakatlan szigeten vagy élettelen bolygón nem értelmezhető, hiszen csak az emberek kezében válik eszközzé. A résztvevők természetesen változnak, cserélődnek, ezért a politika célja, formája, tartalma és meghatározása is változhat. De mire való igazán ez az eszköz? Mi a politika lényege? Török Gábor politológus hiánypótló, teljes áttekintést nyújtó kötetében nem csupán tudományos megközelítéseket használ, hanem népszerű filmsorozatokon keresztül is bemutatja e szövevényes rendszer játékszabályait. Különösen hasznos útmutató mindazoknak, akik most ismerkednek a politika világával.

Török Gábor - Ciszterna ​és forrás
Ez ​a kötet Török Gábor művészettörténeti témájú elemzéseit gyűjti egybe. A legfontosabb tárgyuk Giovanni Pisano életművét ismerteti meg a szakmai és az érdeklődő közönséggel.

Török Gábor - József ​Attila-kommentárok
Tartalom HOGY ​KÖZÖS ALAPRÓL INDULJUNK EL... (A KÖLTEMÉNY BELSŐ VÉGTELENSÉGE, KIMERÍTHETETLENSÉGE) (A MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉGRŐL) (MIT, HOGYAN MIÉRT KOMMENTÁLUNK?) VERSRÉSZLETEK MIKROSZKÓP ALATT A SZÜKSÉGSZERŰSÉG FOKAIRÓL (CSISZOLÁS VAGY CSORBÍTÁS?) A Medvetánc szövegkritikája Változatok a mérlegen Egy vers változatai? Vagy két vers? FEJEZETEK A VERSNYELVI ANYAGISMERETBŐL (MALACVILÁGOSSÁG: A METAFORIKUS FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK EGY TÍPUSA) Tárgyilagos meghökkentés Mit jelent a harmadik sor? Groteszkség A malacvilágosság renard-i szükségessége (ÜGYELETES: TÖBBJELENTÉSŰ KÉPZŐK ÉS SZÁRMAZÉKSZÓK) Jelzős szerkezet - az alkotáson kívül A József Attila-i gond Nemcsak ügyeletesek, hanem tanulságosak is Képzett szó a versben (DALOCSKÁD LENNÉK: LÍRAI KICSINYÍTÉS) Mit jelent kicsinyíteni? A kicsinyítő képzés közelebbi rokonsága Főnevek kicsinyítő képzése Személyek nevének a kicsinyítése Tárgyak, jelenségek nevének kicsinyítése Kicsinyített melléknevek A kicsinyítő jelzős szerkezet A cselekvés elaprózása, kicsinyítése Van-e igei alaptagú kicsinyítő szószerkezet? A képi kicsinyítés Irányelvek A főbb kicsinyítési jelenségek gyakorisága "Holt" számok, eleven vers (HARS: SZÓFAJT NEM VÁLTÓ ELVONÁS) Életképes-e Ady szava? Elvonással létrejött szavak stilisztikai értékelése A szövegből kiemelt harsány - hars szópár A hars a szövegösszefüggésben József Attila más elvonásait is értékeljük Eredet és hatás (TOPOG: JELENTÉSFELÚJÍTÁS, MAGAS-MÉLY ALAKPÁROK) Mi a topog, topogás József Attila-i jelentése? Mit szolgál a jelentésmódosítás? A hangrendi átcsapás lehetőségei (HIBBAN: ALAKI HASONLÓSÁGON ALAPULÓ JELENTÉSÁTVITEL) A kimeríthetetlen Eszmélet A hibban ige Az eredeti jelentés és József Attila verssora A jelentésátvitel SZÖVEGTANI BÖNGÉSZÉS: RÉSZLETEK A KÖLTŐ SZERKESZTÉSTANÁBÓL (A LÍRAI VERS ZÁRÓJELEI) Zolnai Béla nyomán - József Attila nyomában Az erős elhatárolás és hatása "Mellékesítés"? A közlésviszonyok módosítása Írásjelváltozatok A zárójel "hangzása" "(a mű világának minden pontja archimédeszi pont)" (A NYELVTANI ELSŐ ÉS MÁSODIK SZEMÉLY A LÍRÁBAN) Én - én - én Te és ti A statisztikázó őszinte vallomása Szempontok a statisztikához Hol van az én, hol van a mi? a) Az egyes szám első személyű alak késleltetése b) A többes szám első személy késleltetése c) Az én-mi irányú kései grammatikai azonosulás d) A vizsgált eszközök eloszlása és gyakorisága A második személy a lírai életműben a) A nyílt felhívás hiánya b) A csak formális második személyek c) A valós második személyeket szólító versek d) Többes szám második személyt tartalmazó költemények A második személyű szóalak helye a versben Ismét: "Én nem vagyok te..." (A LÍRAI ÉN IDÉZ) Újabb én és te? Reminiszcencia, idézetszerű utalás, idézet a versben Az idézet kategóriája, fajai, az önidézet Az egyenes, a "függő" vagy tartalmi és a "szabad, megelevenítő függő" idézés A versbeli idézés írásmódja A versbeli idézetek írásjelezésének tanulságai A lírai versbe ékelt idézetek művészi funkciója Az idézetes és önidézetes versek gyakorisága (ÖNRÍMEK) Az önrímelés Az önrímek poliszémiája A toldalékrímek Az önrímek, toldalékrímek és a rímhosszúság Az önrímek mondatelőzményei A Szegényember balladája rímei MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉG - NYELVI SZÜKSÉGSZERŰSÉG (BABITS ÉS JÓZSEF ATTILA KEZEI: PÁROS TESTRÉSZEK NEVÉNEK TÖBBES SZÁMA) Nyelvhelyesség - lírai szükségszerűség Babits kezei És József Attiláé... A kezei-félék feladatai További problematikus többes számok (A VASTŐR ÉS A FATUTAJ VASA ÉS FÁJA? FOGALMI TERJENGŐSSÉG A KÖLTÉSZETBEN) Nemcsak az értelem szól az értelemhez Miféle nyelvi alakulat a mi vastőrünk, fatutajunk? A fa- és vas- funkciója (EGY HOSSZAN EJTETT RÖVID U KÖRÜL: AVAGY A KÖLTŐI ÉS AZ ELŐADÓI SZABADSÁGRÓL) Poetica licentia: mit tehet a nyelvvel a költő? A ritmikai-rímelési feladatot teljesítő poetica licentia József Attila verstani műhelyében Előadói szabadság? A József Attila-költemények hiteles szövege Következtetés (NYOLCSZÓTAGNYI VERS A MIKROSZKÓP ALATT) Az ámulok-elmulok rímpár Sortöltelék-e az Én? Az elmulok egyes szám első személyűsége A hogy rangja Hat mély : két magas Összefoglalás? JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK SZÓ- ÉS TÁRGYMUTATÓ VERSMUTATÓ

Török Gábor - A ​pecsétek feltörése
Tartalom Ajánlás ​az autonóm emberhez Meg lehet-e tanulni, hogyan olvassunk modern verset? Hogyan olvasunk? A líraolvasás játékszabálya Nem mind líra, ami átvitt értelmű! Pop-art líra: költőivé emelt talált tárgyak és tanulságaik A versben van a többértelműség vagy bennünk? Az elsőleges jelentés ellenállása A MODERN LÍRA REJTJELEZETT NYELVE Szökellő gondolatok, merész kapcsolatok Az ellhallgatás beszédessége Ponttalanul = pontatlanul? És mégis költészet lehet az írásjelekben! A feszített, a csonka meg a többi: az aktivizáló versmondat Nyelvtan: magánhasználatra? Korlátdöntögetés? Képzők a költő kezében Összekapcsolt és összekovácsolt szavak Lírai szavak vegykonyhája Jelentésjáték A költői "halandzsa" tanulságai A VERS SZERKEZETHÁLÓZATA, AMELY ELŐKELŐBBEN STRUKTÚRÁNAK IS MONDATIK A művészileg megértett-átélt disszonancia Szerkesztési elv - az azonos versmondatformákból Ismétlődő jelentésegységek lírai szőttese A lírai idő Térbeliség és filmszerűség A költő, a lírai én és az egyes szám első személy Ki a lírai vers címzettje? Végén csattan? A tárgyszerű, az "objektív" vers Mit mutat a vers szerkezetéből a versszak, a szakasz? Sorvég és mondatvég ellentéte Amit a nyomtatás láttat a vers szerkezetéből Számadatokká "nyomorított" versek, szentségtörő statisztikázás? A VERS ÉS AMI KÖRÜLÖTTE VAN Az "irodalmi" költészet Francia mondat magyar versben? Kollázs A VERS GYÖKEREI Élmény és vers Válasz a múltból - válasz a múlt nyelvén Szókincs a város pereméről Lírai nyelvünk pincéjéből - a kertjébe Anyag és forma a népköltészetből

Török Gábor - Tóth Csaba - Négy ​választás Magyarországon
A ​következőkben olvasható elemzések az elmúlt 12 év politikai történéseit próbálják meg értelmezni, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt a korábbi kötetünkben is tettük. Ahogy akkor, most is követő módban dolgoztuk fel az eseményeket, azaz az egyes írások nem a mából tekintenek vissza az összes eseményre, hanem folyamatos feldolgozás és utólagos szerkesztés eredményei: így arra is lehetőséget adnak, hogy elemzői tévedéseket, hibás logikákat, rossz következtetéseket dokumentáljanak. A kötetbe került írások bizonyos értelemben töredékek, ezért is neveztük sajátos elemzői naplónak 2002-ben a vállalkozásunkat, de úgy gondoljuk, hogy egyben olvasva, 2015-ből visszatekintve is rendelkeznek érvényes mondanivalóval. Arra törekedtünk, hogy az egyes ügyek kapcsán általános érvényű, a magyar politikai rendszerre, a hatásmechanizmusokra vonatkozó állításokat is megfogalmazzunk. Természetesen nem gondoljuk azt, hogy a magyar politikának lennének egyedi, mindig és minden körülmények között érvényesülő törvényszerűségei, ugyanakkor egyes ügyek, ügycsoportok és szereplők kapcsán eljutottunk olyan állításokig, amelyek megítélésünk szerint hozzájárulhatnak a magyar politika megértéséhez, ugyanakkor egyes ügyek, ügycsoportok és szereplők kapcsán eljutottunk olyan állításokig, amelyek megítélésünk

Kenyeres János - Lovászy Csaba - Méhes Tamás - Péterfalvi Attila - Sárközy Szabolcs - Török Gábor - A ​magánjog alapjai
A ​tematika felöleli a magánjog egészét, részletesen foglalkozik az elhatárolási kérdésekkel, felvillantja a római jogi gyökereket, ami különösen egyes ma is hatályos alapfogalmak megértését segíti elő. A műben helyet kapott a szövetkezetekkel foglalkozó rész is. Külön figyelmet fordítottak a szerzők a személyhez fűződő jogok védelmére - ami napjainkban egyre fontosabbá váló kérdés. Szinte megelőlegezve a családjog Ptk.-ba való visszakerülését rövid áttekintést kapunk a magyar családjogi rendszerről. Mivel széles értelemben felfogott magánjogi tankönyvvel állunk szemben ezért nem hiányozhat belőle a polgári eljárásjog alapfogalmainak az ismertetése sem. A könyv egyrészt speciális oktatási igényeket szolgál, másrészt viszont - éppen a fogalmi meghatározások tömörsége miatt - ajánlható a szélesebb jogkereső közönség számára is.

Török Gábor - Lírai ​igefüggvények stilisztikája
Tartalom A ​stilisztikai jelenségtudomány Az ige és bővítményei a mondatban Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái A kiegészítős szerkezetek Igei szerkezetek esetleges bővítményei Szintaktikai összeférhetetlenség A tárgyas és határozós szerkezetek tagjainak jelentésviszonya Nyomatékosító, erősítő alanyok, tárgyak, határozók A kiemelő határozók (tárgyak, alanyok) Jelentésbeli összeférhetetlenség a szerkezetekben A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek A különféleképpen kötött szerkezetek föllazítása Igekötők hiánya a lírában Az igéjükkel ütköző igekötők Zárszó Rövidítések Tárgymutató Név- és versmutató

Török Gábor - A ​magyar társasági jog alapjai
A ​társasági jog – jellegénél fogva – a viszonylag gyorsan változó jogterületek közé tartozik. Érthető ez, hiszen a gazdasági élet folyamatainak változásaira, illetve e folyamatok kívánt irányba való terelésére időről időre szükséges a tételes jogi normák „finomhangolása”. Az első kiadás megjelenése óta eltelt négy év, hazai illetve Uniós joganyagának változásai szükségessé tették a második javított kiadás elkészítését. Ugyanakkor rendkívül fontos szempont volt, hogy a könyv terjedelme alapvetően ne változzék, hiszen vélhetőleg a munka összefogottsága, viszonylagos rövidsége és emiatt könnyen kezelhetősége nagyban hozzájárult a könyv sikeréhez, amit egyebek között az is jelez, hogy a teljes első kiadás már 2009-ben elfogyott. Bár elsődlegesen a könyv tanulmányi célokat szolgál, de gyakorlat orientáltsága és közérthetősége miatt a szélesebb, nem csak szakmai közönség érdeklődésére is számot tarthat. Lezárva: 2010. 12. 02.

Körösényi András - Török Gábor - Tóth Csaba - A ​magyar politikai rendszer
A ​magyar politikatudomány egyik legfontosabb művének átdolgozott és korszerűsített változatát tartja kezében az olvasó. A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és "civil" intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez. A könyv teljes körűen mutatja be a magyar politikai rendszer egészét: a magyar politika főbb ntézményeit - a parlamentet, a kormányt, az alkotmánybíróságot, szereplőit - a pártokat, a politikai elitet, vagy éppen az érdekszervezeteket és a médiát - és jellegzetességeit - a politikai kultúrát, vagy a szavazói viselkedést. A magyar politikai rendszer legújabb kiadása a korábbiaknál egyszerűbb és tömörebb; igazodva a felsőoktatás változásaihoz, BA szintű tankönyvnek készült. A könyv azonban nem csak a társadalomtudományok hallgatóinak jelent nélkülözhetetlen olvasmányt. Éppen úgy hasznos munka a magyar politikával hivatásszerűen foglalkozók számára, mint azoknak, akik egyszerűen a napi politikán túli, mélyebb ismereteket szeretnének szerezni a hazai közélet szereplőiről és intézményeiről.

Gíró-Szász András - Török Gábor - Kettős ​látás
"Giró-Szász ​András és Török Gábor nem sodródhattak szerepzavarba. S ez nemcsak nagy előny, de határozott erény is. Igaz, könnyebb dolguk is akadt, mint mestereiknek, mert nekik nem kellett, hogy részük legyen a honi demokrácia kitalálásában, kialakításában és működési zavarainak kiküszöbölésében. Ők már sokkal profibb közeget bírálhattak vagy dicsérhettek. Nekik már a majdnem késszel van dolguk. Ezért is őrizhetik meg magukat, elemzői mivoltukat, s ezért sem keverednek össze a kritizáltakkal" - fogalmaz a könyv előszavában Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője. A rovatban 2004 novemberétől 2005 decemberéig megjelent összes írást tartalmazó gyűjteményes kötetben helyet kaptak a szerzőkkel készült interjúk, amelyekben a politológusok értékekről, tudományos munkásságról, a magyar belpolitikáról és terveikről is vallanak.

Török Gábor - Tóth Csaba - Politika ​és kommunikáció
A ​"megértő politológia" talán a nyomozói tevékenységhez áll a legközelebb. A politikai történések rekonstrukciója, az egyes szereplők szándékainak megértése a feladat, amelyek mögött - mint a kriminális cselekedetek esetében is - csak az esetek egy részében fedezhető fel ráció és logika. Elemzéseinkben ezzel együtt egy sajátos racionalitást veszünk alapul: a politika évezredes kódrendszerét, a politikai versenyhelyzet javítására - azaz végső soron a hatalomra jutásra vagy abban maradásra - irányuló törekvést. Természetesen ez a logika olykor tévútra vezethet, hiszen a politikai cselekvők esetében is érvényesülhet a korlátozott racionalitás vagy éppen az irracionalitás, ám ez még csak az első buktatót jelenti a politikai elemzés során. A források korlátozottsága, a döntések hátterére vagy a jövőre vonatkozó ismeretek teljes hiánya még tovább nehezíti a politikai elemző helyzetét. A politikai eseményekre vonatkozó tudás megszerzésének korlátai ellenére létezhet alapos, elméletileg megalapozott, elfogulatlan és kizárólag a tényekre figyelő politikai elemzés.

Török Gábor - A ​politikai napirend
Reményeim ​szerint a könyv segít megismerni és megérteni a politika egyik, hatását tekintve kiemelten fontos területét. Ha a szerző jól végezte munkáját, az olvasó megért valamit abból a kapcsolatrendszerből és folyamatból, amelynek főszereplői a politika, a média és a közvélemény, valamint azok a témák, ügyek és üzenetek, amelyek ebben az erőtérben "keringenek". Meggyőződésem, hogy létezik egyes politikai közösségekre és időszakokra jellemző sajátos "napirendi logika". Ez a működésmód nem független sem a média, sem a politika logikájától, sem a közvélemény állapotától és igényeitől, de mégsem egyenlő azzal. Bízom benne, hogy a napirendi ismereteket minden szereplő (kutató, politikus, hírszerkesztő és állampolgár) egyaránt jól hasznosítja majd.

Dr. Boóc Ádám - Sándor István - Török Gábor - Fábián Ferenc - A ​civilisztika dogmatikája
„Bizonyos ​fokig rendhagyó és kísérleti jellegű munkát tart kezében a kedves olvasó. Rendhagyó, amennyiben a könyv tételes jogi tárgyat alapvetően a tételes jog nélkül tárgyal, kísérleti pedig annyiban, hogy a polgári jog alapintézményeit dogmatika szempontból vizsgálja, így próbálván el nem évülő ismereteket szolgáltatni. Közismert, hogy a magyar Országgyűlés 2008 őszén napirendjére tűzte a 10 éve készülő új Polgári Törvénykönyv javaslatának tárgyalását. Ezzel párhuzamosan az is köztudott, hogy jelenlegi hatályos Ptk.-nk az elmúlt 10 évben 90 módosításon esett át, ami - ha pusztán az oktatásra fókuszálunk - szinte megoldhatatlan feladat elé állítja azon kollégákat akik célul tűzték ki a mindenkori hallgatók írott tananyaggal való kiszolgálását is. Ezért merült fel az az ötlet, hogy próbáljunk egy olyan munkát kiadni kezünkből, amely nincs annyira kitéve a tételes jog napi normaszöveg változásainak és amely a magánjog lényegére fókuszál. A vizsgálati módszert a dogmatika szolgáltatja, mivel ez az az iránytű amelynek segítségével megismerhetjük a civilisztikai gondolkodás évezredek során kialakult kategóriáit és ha ezeket ismerjük, akkor sokkal könnyebben eligazodhatunk a tételes jogi változások dzsungelében."

Kollekciók