Ajax-loader

Kamarás István könyvei a rukkolán


Kamarás István - Bumbala, ​avagy a lakatlan liget titka
Társra ​mindenkinek szüksége van, s ha nem talál, elképzel magának egyet felnőtt is, gyerek is. A lakatlan ligetben csupa titokzatos lény tanyázik: mindegyiküket egy-egy kisgyerek találta ki valahol bánatában, más-más országban. azután a bánat elmúlt, a kitalált társakat pedig elfelejtették, és most azok szomorkodnak a lakatlan ligetben. A titokzatos lények nem ismerik egymást, véletlen találkozásuk alkalmával derül fény történetükre, s így ismerjük meg az őket kitaláló gyerekeket is. Humor, líra, fantázia, szeretet szövi át a kisregényt, amelynek valóságos és elképzelt hősei egyaránt megtanulják, hogy a bánatra is van orvosság. S hogy mi az: ez a lakatlan liget titka.

Fogarassy Miklós - Kamarás István - Olvasó ​a labirintusban
Egy ​nemzetközi összehasonlító olvasásszociológiai kutatás keretében két hatásos magyar novella (Sánta: Nácik, Örkény: Meddig él egy fa?) fogadtatását és befogadását vizsgálták a szerzők budapesti, varsói, moszkvai és szófiai 16-17 éves középiskolások körében. Az értékrend és az irodalmi beállítódás, valamint az olvasói értékelés és értelmezés összefüggéseit kutatják. Ezek eredményeiről számol be a kötet.

Ladó Annamária - Kamarás István - Szövedék
A ​két szerző az Ordo Joculatorum Dei, azaz Isten Bohócainak Rendjébe tartozónak vallja magát. Művük valóban hordoz bohócvonásokat. Ladó Annamária apja utáni kutatásával indul, hiszen nem tudja, hogyan érkezett a világra. Viszont fiatalon ugyan, de a Sacré Coeur Társaság civilruhás nővéreinél landol és további életét, misszióit, misszionáriusi kapcsolatait, kalandjait mint e társaság apácája, illetve mint Isten bohóca tölti. A pikareszk-regényeket felülmúló, a valóságot éppen csak érintő egymás után sorjázó történések, kalandok tele humorral, az egyházi és világi élet határán mozgó szerzetesek virtuális mindennapjaiba, utópikus terveibe avatják be az olvasót, aki végül rájön: egy szót sem szabad elhinni a szerzőknek, minden csak játék.

Kamarás István - Erkölcstan
Készült ​a középiskolák 11. évfolyama számára "Csak akkor lehetséges a tanítás, ha van tanulás is. Tanulásról pedig csak akkor lehet szó, ha ti magatok tanítjátok valamire saját magatokat." A. De Mello: A csend hangjai

Kamarás István - Utánam, olvasók!
Kamarás István OJD mint tudós olvasáskutató már többféleképpen vizsgálta műalkotások befogadását, az olvasói viselkedést, eddig azonban ezt jobbára szociológiai és szociálpszichológiai empirikus kutatások keretében művelte. Ezúttal egy határmenti (a szakirodalom és a szépirodalom egymást átfedő halmazaihoz tartozó) műfaj keretében vizsgálja az irodalmi mű olvasásának folyamatát. A Mester és Margarita hét különböző nemű, korú, történetű, élethelyzetű, értékrendű, ízlésű és világnézetű olvasója reflektál új művében egyfelől a világhírű regényre, másfelől egymás olvasatára. Így egyszerre lesznek szereplői a regénynek, társszerzői az írónak és a műalkotás hatására önmagukat jobban megismerő befogadói a műnek. Így lehet ez a rendhagyó olvasmány olvasmányregény, vagyis egyszerre szórakoztató fikció, másfelől érzékletes bemutatása az olvasó és az irodalmi mű közötti találkozásnak, melyet a most olvasmányregényt alkotó író több évtizedes saját irodalomszociológiai kutatásai eredményei hitelesítenek.

Kamarás István - Kommercializálódik-e a művészet?
A kommercializálódás és demokratizálódás kérdésének vizsgálatakor napjainkat is érintően kardinális problémaként vetődnek fel a következők: a világkultúra mércéjével nézve mennyire demokratikusak a mi közművelődési viszonyaink? Milyen az egyén szabadságának és közösségi integrációjának foka? Eléggé differenciált-e a nyilvánosság? Eléggé civilizált-e és kulturált-e az életmód? Az értéktiszteletről és a kulturális önmozgásról szólva a ’80-as évek végének egyik mérvadóan elfogadott álláspontja alapján a lehetséges kiutat az erőteljes állami jelenlét, az alkotói felelősség és a közművelődés fokozottabb társadalmasítása jelentheti.

Kamarás István - Embertan-erkölcstan ​sztori
A ​szerző a Nemzeti Alaptanterv Emberismeret fejezetének megfogalmazója, ember-erkölcstan tankönyvek szerzője, antropológia és etika egyetemi tanszék alapítója és vezetője, egy konszenzus-etika alapján álló, multidiszciplináris modell kidolgozója. Ez a könyv az ő sztorija, még akkor is, ha dokumentumokban is bővelkedik, és így legalább annyira szociográfia, mint vallomás és vitairat. Arról szól, hogy Kamarás és társai mennyire válhattak hazájukban prófétává, és arról is, hogy ha zsákutcába is jutott ez a világon szinte egyedülálló vállalkozás, a nyomait nehéz lesz eltüntetni. E nyomokat követve indulhat el az Olvasó, és alakíthatja ki saját olvasatát, állásfoglalását.

Kamarás István - Ipiapi ​atya
Ipiapi ​atya az Ordo Joculator (azaz Istenbohóca) rend tagjaként az óceáni szigetvilághoz tartozó Naurun missziónál élő magyar származású szerzetes, a rendszerváltozás hírére hazaérkezik Azért jön,, hogy ithon hirdesse az Evangéliumot, vagyis az örömhírt, amit ő halálosan komolyan vesz. Mármint az örömöt és derüt, ami mind a profán világban, mind a katolikus egyházban ugyancsak hiányzik.

Kamarás István - Utánam, ​Olvasó!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Az ​irodalmi mű befogadása
Az ​ismert művészetszociológus a hazai irodalomolvasás-szociológiai és -szociálpszichológiai kutatások adatait és eredményeit szembesíti az irodalomelmélet olvasóra vonatkozó megállapításaival, adatokkal támasztja alá vagy helyesbíti. A könyvben több olyan megállapítást olvashatunk, mely a hazai irodalomolvasás-kutatás nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményének tekinthető, mint például a műhöz túl közel kerülő és túl távol maradó, valamint az optimális befogadói sávba kerülő olvasó; a vágyvezérelt és valóságvezérelt olvasói stratégiák és azok ötvözete; a társadalmi rétegenként eltérő „tetszési” szokások, értékelési mércék; az élményalakzatok és élménykörök; a redukáló olvasattípusok; az újraolvasás jelenségének alaposabb megismerése, a hivatásos és laikus olvasók összehasonlítása; az „akinek van, annak adatik” és az „annak is adatik, akinek nincs elég” elvek empirikus igazolása.

Kamarás István - Világverseny ​a berekben
Az ​erdők, mezők, pagonyok lakói távolugró világversenyt rendeznek. A nagyszámú és a versenyben aktívan „szurkoló” nézőközönség előtt előbb a béka, a nyúl, a kenguru – és később a földigiliszta – közreműködésével folyik a verseny, amelyet az „igazság” kedvéért tizenhétszer megismételnek, mert a vesztesek nem tudnak a vereségükbe belenyugodni…

Kamarás István - Légvárak ​vagy végvárak?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Apuapu ​és a leleplezett rakoncaficánka
Történetünk ​főszereplője, a tizenegy éves Péter szülei válása után nem tud napirendre térni apja, s egyben "törzsfőnöke", Apuapu elvesztése felett. Otthonukban többféle "apu" is színre lép, de az édesanya próbálkozásai rendre elbuknak, s ebben Péter is ludas. Péter barátjai a Szalkai ikrek nyomozni kezdenek Apuapu után. Közben feltűnik Kornél, s vele együtt újabb titkok, újabb feladat a nyomozóknak. Kornél mindazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, amelyekre a kisfiú vágyott, de kérdés, képes-e pótolni Apuaput, befogadja-e őt Péter. További kérdések, hogy Kriszta, Péter jó barátja őt választja-e, vagy a hatodikos nyomozókat, vagy éppen Dzsekyt, a neves pop-énekest, aki ugyancsak nyomozási célszemély lesz. Végül már az iskola összes tanulója részt vesz a kutató tevékenységben, mely már a rakoncaficánkára is kiterjed, és ennek keretében Péter és barátai nagy kincsre bukkannak Gézuka személyében, miközben otthon is megszületik a megoldás.

Kamarás István - Kalamona ​kalamajka
Létezik ​egy örökmese, amiben együtt szerepel a szélkötő Kalamona, Micimackó, Vuk, Süsü meg a rettenetes Hollófernyiges. Minden mese ebből az örökmeséből bújik elő, még az is, amit Nagyapa ír. Eszter, Sára, Ábel, Dorottya (akit egyszerűen csak Dodónak hívnak) és kicsi Milán csak átbucskáznak a fejükön, és már ott is találják magukat Nagyapa meséjében, hogy kiszabadítsák a szelet a hájas Kalamona fogságából. A baj akkor kezdődik, amikor Nagyapát elrabolja az otromba Hollófernyiges. Ekkor lesz fontos a Nagyapától szerzett tudás: csak a páratlan fejű sárkány gonosz, a Kalamona ereje a gatyamadzagjában található, az Istennek vaníliaillata van, ha pedig bekopogsz egy ajtón, azt mondd, hogy szolgálatot keresel.

Kamarás István - Olvasó-próba
A ​szerző nyomtatásban már megjelent, olvasásszociológiai tárgyú tanulmányai kaptak helyet a kötetben. Az első részben egyes irodalmi művek: Bulgakov, Géczi János, Hesse, József Attila, Kosztolányi Dezső, Nagy László, Pilinszky és Örkény műveinek fogadtatásával és befogadásával foglalkozik. A második részben a magyarországi recepciókutatásban eddig alig-alig előforduló nonfiction-befogadásvizsgálatok szerepelnek: egy evangéliumi fejezet, egy neves középkori arab filozófus művének fogadtatása, valamint egy, a New Age és a New Science határterületére tájolható Varga Csaba-írás recepciójának vizsgálata.

Kamarás István - Kis ​magyar religiográfia
A ​neves vallásszociológus ebben a könyvében a hazai vallásosságnak a nyolcvanas-kilencvenes években végbement változásairól nyújt szociológiai és szociálpszichológiai nézőpontú áttekintést. A nyitó (a vallás jelenlegi világhelyzetének körképe) és a zárófejezet (a vallás jövője) között három nagy témakör vizsgálata szerepel. Az elsőben a legnagyobb magyarországi felekezet, a katolikus egyház (az intézményes és a mozgalmi egyház, a papság, a vallásos média) bemutatására vállalkozik a szerző. A másodikban az új vallási jelenségek (a régi-új szekták, az új vallási mozgalmak, a New-Age jelenség, valamint a történelmi egyházak hozzájuk való viszonya) állnak a vizsgálódás középpontjában. A harmadikban a vallásosság alakulásáról olvashatunk megváltozó társadalmunkban, így többek között az egyházon belüli rendszerváltásról, a keresztény értelmiség helyzetéről és szerepéről, az ezredforduló babonás és mágikus jelenségeiről, a globalitás és a lokalitás vallási megnyilvánulásairól és a keresztény alternatíva lehetőségéről a posztmodern világban. A Szabó Zoltán-díjas szociográfus és Szinnyei József-díjas olvasáskutató, a Veszprémi Egyetem Antropológia és etika tanszék vezetőjének új könyve nélkülözhetetlen szakkönyv a könyvtárakban, az oktatásban és az új jelenségek iránt fogékony olvasók számára egyaránt.

Kamarás István - Értéktérkép
Kamarás ​István, az ismert szociológus-szociográfus író könyve két önálló, lényegileg mégis egybetartozó tanulmányt tartalmaz. Nemcsak a kutatás tárgya (két, mintegy harmincezer fős magyar város a kutatási terep), nemcsak a kutató stáb összeszokott magja (a szerző és Mr Bookbird, UNESCO-diplomata) köti össze a két írást, hanem azok kultúrszociológiai, művelődésszociológiai, olvasásszociológiai irányultsága. A kutatók a helyi közművelődési viszonyok elemzését tűzték ki célul, vizsgálatukat igen változatos módszerekkel, a teljességre törekedve végzik: a könyvesbolt, a könyvtárak forgalmát elemzik, az olvasók otthoni környezetét, könyvállományát veszik szemügyre, a művelődési intézmények, iskolák működését ismertetik, értékelik, és sok-sok beszélgetésen vesznek részt: meginterjúvolják a két kisváros párt-, állami és népfrontvezetőit, papságát, értelmiségi csoportjait, érdekes, figyelemre méltó embereit. Az Értéktérkép azonban túl is mutat a művelődésszociológia problematikáján. A hetvenes évek végi, nyolcvanas évek eleji vizsgálatok, interjúk, beszélgetések már felfedik azt a kirobbanni készülő válságot, azt a vajúdást, értékvesztést és értékkeresést, amely igazából a nyolcvanas évek végén tört (törhetett) hazánkban felszínre, és amely gazdasági, társadalmi struktúrák, hatalmi viszonyok újragondolását teszi (tenné) szükségessé, elkerülhetetlenné. A tegnapról, a közelmúltról van szó a könyvben, arról az időről, amikor még a "jók a határozatok, csak a társadalom rosszul hajtja végre őket" jelszavai helyettesítik az újragondolást; a pluralizmus bűnös, büntetendő eszmének számít, a "válság" szót nem lehet használni, de a társadalom már mind nyersebben dobja felszínre a krízis jeleit. A hosszú, alapos vizsgálat eredményeit tartalmazó könyv mindvégig elegáns, érdekes, jó stílusban íródott, a sorjázó tényeket, adatokat, interjúkat különösen a második részben élénkíti, színesíti szellemes humor és irónia.

Kamarás István - Vörös Klára - Embertan ​III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Krisnások ​Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Olvasó ​a határon
Az ​irodalmi művel találkozó olvasó határhelyzetbe kerül: amikor olvas, kilép a napi rutinból, kikapcsolódik, s lehetőséget kap arra, hogy átlépjen egy másik világba, egy másik dimenzióba, ami korántsem mindig történik meg: a határhelyzetbe kerülésből - ez minden olvasni tudó ember számára adva van - még nem következik a határ átlépése. Ennek a határhelyzetnek a tanulmányozására ez esetben az Iskola a határon című Ottlik-regény olvasásának sociológiai-szociálpszichológiai vizsgálata adott alkalmat. A cím azt is sugallhatja, hogy Ottlik könyvének befogadása különös helyzetbe hozná olvasóit. Bár ezzel is lehet számolni - vagyis azzal, hogy ez a határhelyzet mennyiben tér el más efféle határhelyzetektől -, könyvem egyfelől arró szól, mi is történik az irodalmi mű és olvasója között az olvasás határhelyzetében, másfelől pedig az Ottlik által ábrázolt határhelyzetnek a befogadásáról (fogatatásról, értelemezésről és hatásról). Mint az irodalmi mű és az olvasó kapcsolatát vizsgáló kutató, azt tapasztaltam, hogy az az olvasó képes átlépni, s gazdagodva, személyében továbbépülve visszatérni a mindennapok világába, aki már valamennyire gyakorlott az átlépésben.

Kamarás István - Varga Csaba - A ​szerelemről - komolyan
Ősi ​témáról, kétneműnek születő emberek egymás iránt fellobbanó szenvedélyéről szólnak e kötet írásai. Filozófiai, szociológiai, lélektani vagy irodalmi-esszéírói megformálásban olyan személyiségek mondanak véleményt a szerelemélmény mai helyzetéről, mint Ancsel Éva, Buda Béla, H. Sas Judit, Mérei Ferenc, Miskolczi Miklós, Nyíri Tamás, Radnóti Sándor vagy Szilágyi Ákos. Létezhet-e szerelem a modern világban? Mi az individualitás és a szolidaritás részaránya a modern szerelemben? Hányszor lehetünk szerelmesek életünkben? Mi a tiszta erotika, és mi a házasság viszonya a szerelmi élményhez? Milyen szerelemképük van a faluközösségben élő embereknek, s milyen a mai városi fiataloknak? Az egymással is vitázó írások nagyon sok elgondolkodtató érvet és bizonyságot fogalmaznak meg a szerelemélmény mai problematikusságáról, és kikezdhetetlen jövőjéről.

Kamarás István - Csigamese
Balatonfenyvesen, ​a szociológus nagyapa és unokái kertjében él: csiga, vakondok, méhecske, imádkozó sáska, Sikló, Varangyos Béka, Keresztes Pók, Bodobács, rengeteg hangya és lepke. Eszter, az egyik kisunoka véletlenül rálép Csigára, és összetörik a háza, ott áll (ül) meztelenül a Jóisten sámlija alatt - aki épp szájharmonikázik -, és nagyon bús, mert épp házasodni készül. A Jóisten elküldi a négy égtáj felé a több ezer szeráfot, meghirdetve a csigaház-építés pályázatát. A beérkező pályaműveket háromtagú zsűri bírálja el: Leonardo da Vinci, Le Corbusier és Makovecz Imre. A végleges döntés értelmében csiga tervei alapján készül el a nyálból épülő, tornyos, kis titokkamrás, piros szivekkel díszes házikó. Így már nincs akadálya, hogy a csiga férjhez menjen. Nyolcvan tojást rak le, ennyi gyereket szeretne felnevelni. A nagy kérdés: hol rejtheti el biztonságosan a tojásokat? Vakond felajánlja föld alatti labirintusát, de az sajnos olyan tekervényes, hogy eltévednek benne. Így inkább egy jól betemetett gödörbe kerülnek a tojások, és a kert kedves állatai felváltva állnak mellette őrséget. A fenyvesi üdülőben eközben sok minden történik: a gyerekek is, a kisállatok is Ki mit tud?-ot és triatlon bajnokságot rendeznek (bodobács pl. vicceket mesélt, hangya pedig elmondta A hangya című József Attila verset). A humorban és nyelvi leleményekben is igen gazdag "földközeli" történet fordulatos, fantasztikus, csillogóan áttetsző nyelven megírt, bölcsnek is nevezhető könyv végére "megszületik" a nyolcvan csiga, akiknek Keresztes Pók elmagyarázza: - ez pedig, látjátok, a világ. Ebbe van beleszőve a hazátok, Magyarország. Ez pedig a mi rétünk.

Kamarás István - Bensőséges ​bázisok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Amatitka
Volt ​egyszer hat unoka, növekvő sorrendben: Zorka, Milán, Dorottya, Ábel, Sára és Eszter. Az volt a nevezetességük, hogy nagymamájukat mindannyian Amának hívták. Ha megkérdezték tőlük, hogy miért éppen Amának, a kisóvodás Zorka azt felelte: – Azért, mert Ama az Ama. – Mert Ama csak egy van – válaszolta a másodikos Milán, aki több száz emlőst és több tucat őslényt volt képes felismerni és megnevezni. – Mert Ama különleges – szögezte le az ötödikes Dorottya, aki tánc- és illemtanárnak készült. – Mert ez a neve – állapította meg a hetedikes Ábel, aki több száz autómárkát volt képes felismerni és megnevezni. − Mert rá ez illik, nem? – kérdezte vissza a tizedikes Sára, aki még nem tudta eldönteni, hogy védőnő, védőügyvéd vagy környezetvédő legyen. – Mert ez egy igazi gyermeknyelvi lelemény – felelte a magyartanárnak készülő tizenkettedikes Eszter, egészen halkan és szemlesütve, ugyanis éppen ő keresztelte el így nagymamáját még két és fél éves korában. Kamarás István más meséihez hasonlóan ebben is ki-ki megtalálhatja, ami neki szól: a kicsik, a nagyobbacskák, a még nagyobbak, valamint szüleik és nagyszüleik is. Az _Amatitka_ mesebeli rajzait a mese egyik szereplője, Kamarás Zorka varázsolta.

Kamarás István - Szász Ilma - Dienes István - Balogh Gábor - Kiss Endre - László András - Héjjas István - Metaelmélet, ​metafilozófia
A ​posztmodern korszak sokszor joggal kérdőjelezte meg a Nagy Elméleteket, miközben az új típusú nagy és átfogó elméletek hiánya nyomasztóan akadályozza az elméleti és gyakorlati kutatásokat. Ezért a tudományfejlődés jelenlegi korszakában az egyesített elméletek születése várható. A tudástársadalom korának tudománya különben is transzdiszciplináris gondolkodás, miközben egyelőre a tudományágakon belül sem ment végbe az integrált elméletek létrehozása. A metaelméletet ígérő tudományos és poszt-tudományos kutatások számának gyors növekedése azonban elindult: tudományelméletek, rendszerelméleti teóriák, mindenség elméletek, egyesített természettudományi koncepciók, kvantumfilozófiák, vallás-összehasonlítások, ismeretelméleti kutatások, tudatkutatások, tudományt és vallást egyesítő felfogások, stb. A metaelméletnek nincs és nem is lehet hivatalos definíciója. Az egyesített tudással azonban láthatóan lényegileg új és alapjaiban más tudás (és valóság) ismerhető meg. Ez műfaja szerint lehet ugyan új filozófia, új tudomány, új valláselmélet, új gondolkodás, új paradigma, s együtt pedig tényleges metaelmélet vagy/és metafilozófia, ami ideális esetben egyszerre filozófia, tudomány, valláselmélet, művészet. A szintézis egyszerre előfeltétel a metaelmélethez, s egyben következmény is, amely egyúttal a résztudásokat is alapjaiban újragondolásra kényszeríti. A Stratégiakutató Intézet metaelméleti kutatócsoportja másfél-két ezelőtt alakult meg, és első feladatának azt tartotta, hogy a programadó közös metaelméleti-metafilozófiai kötetet megírja és összeállítsa. A szerzők abban gondolkodtak, hogy a könyv minden tanulmányának együtt kell felmutatnia a lehetséges metaelméletet, és egyben a metaelmélet eltérő alternatíváit. Az euroatlanti tudományban ma párhuzamosan létezik a normál tudomány, a poszt-normál tudomány és a poszt-tudomány. Könyvünk szerzői közül van olyan, aki nem szívesen hagyja el a normál tudomány talaját. Van, aki viszont a poszt-normál tudományban érzi magát otthonosnak, s van olyan kutató is, aki legszívesebben tagadná a poszt-tudomány alternatíváját, míg mások a metaelmélethez szükséges tudás-összekapcsolást minden irányból igyekeznek elvégezni. A szerzők kivétel nélkül transzdiszciplináris gondolkodást képviselnek. Néhányan a természettudományok felől érkeztek, s többen természetesen a bölcsészettudományokból indultak el. Az egyik szerző olyan megismeréstudományt művel, amely kevés szellemi irányba zárja le a kapukat, ugyanakkor másik kutató pedig a tudományok és a teológiai gondolkodások közötti átjárókat szélesíti. A kötetben van olyan szellemi ember, aki tradicionális gondolkodónak tekinthető, s van olyan, aki a tradíciókat szinte nem is tartja fontosnak. Néhány elme posztmodern szerzőnek minősíthető, míg több tudós szükségképpen túllép a poszt-posztmodern határán is. Talán mindnyájan közösek abban, hogy magas elméleti igényességet képviselnek, s az egymás közötti dialógust elemi kötelességnek és lehetőségnek tartják. Magyarország most a nemzetközi metaelméleti kutatások élbolyába lépett. Amikor Enrico Fermi fizikust (akiről a híres Fermi paradoxont keresztelték el) megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, állítólag azt válaszolta, hogy már itt vannak, s magyaroknak nevezik őket. Könnyen elképzelhető, hogy ez a könyv - miután rövidesen megjelenik angolul is - erősítheti ezt a különös feltételezést.

Kamarás István - Zónák ​és átlépők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Megjelöltek
"Lirico-groteszk? ​Utópia-paródia? Megértő szatíra? Kisvárosi misztika? Titokban csetlő-botló álszociográfia? Egyik sem, de egy kicsit mindegyik, egyszóval zavarbaejtő. Labirintus. Csapda. Mégis be kell lépnünk, mégis bele kell lépnünk. Olvasáskutatóból lett író állította nekünk. Vigyázzunk! Be ne lépjünk ebbe a labirintus-csapdába fonál nélkül, mert elveszünk! Elvi fonálként szolgálhat Stégh Adélnak, a szocióvári Általános Művelődési Központ főigazgató-helyettesének kitűnő, sziklaszilárd elvi alapokon álló elemzése, amely a Zémegyei Néplapban jelent meg." (Szocióvári Kultúrszemle)

Kamarás István - Ipiapi ​atya levelei
Igazolom, ​hogy Ipiapi atya nevezetű személy a) valóban létezik, b) nem szélhámos, c) hanem az általam irányított istenbohóca szerzetesrend (az OJD) tagja, nálunk Cosinus, első missziós helyén, Nauruban, Tupuapati, második helyén, az Önök kedves országában Ipiapi atya néven szolgál Istent és embert. Ipiapi atya valóban különös figura, Csudabogár. Öltözete, viselkedése, stílusa Önöknek bizonyára legalább annyira furcsa, mint amennyire nekünk az Önöké. Ne feledjük azonban: a csudabogár is Isten csudája.

Kamarás István - Betlehembe ​kéne menni
Sűrű ​pelyhekben hull a hó. Az állatkertben a dél-amerikai tapír és a vízidisznó angyalokat lát és égi eledelt lakmározik. A Hárompúpú pedig elmeséli, hogyan és miképp történhetett, hogy még siheder teve korában Betlehembe vitte a háromkirályokat. Hamarosan maguk a napkeleti bölcsek, Gáspár, Menyhért és Boldizsár is megjelennek a mesekönyv lapjain, persze nem egészen úgy, ahogyan a karácsonyi történetből ismerjük őket. Vagy mégis ugyanúgy? Megismétlődhet-e minden éveben a szent történet akár a kelenföldi lakótelepen vagy egy iraki hadikórház falai közt? Kamarás István meséi ezt bizonyítják: Krisztus születésének csodás eseményét modern világunkba ágyazva, különböző kultúrával és világképpel rendelkező gyermekek számára teszik mindenkor aktuálissá és megélhetővé.

Kamarás István - A. ​A. Milne: Micimackó / Micimackó kuckója - munkafüzet
Olvasónapló ​a szerzőről, a cselekményről, a szereplőkről, a művészi eszközökről.

Kamarás István - Karácsonyi ​angyal
Bő ​évtizeddel az Ipiapi atya evangéliuma után újabb meghökkentő bibliai parafrázisokkal jelentkezik Kamarás István. Ezúttal a karácsonyi történet motívumait és központi üzenetét helyezi bizarr módon mai körülmények közé. Ezért aztán a megszokott angyalok, pásztorok és királyok mellett felbukkan pingvin, apáca, sőt még kacsacsőrű emlős, pelikán, tapír, vakegér, hárompúpú teve, lantmadár, buszsofőr, agysebész és emelődaru is. S ha ez nem volna elég, akkor megismerkedhetünk a három zsákos emberrel, a kacsával, a csizmás kandúrral, a kisharanggal és személyesen a böhöm nagy pézsmatulokkal is. Közben pedig a budapesti hajléktalanok Szűz Mária szerepére Janics Natasát kérik fel, és amikor az olimpiai bajnok kajakos ezt elfogadja, akkor ők zúgó „Hajrá, magyarok!”- ban törnek ki. (Jól mutatja a bibliai történethez képest felgyorsuló időt, hogy kis hazánkban immár nem köszönti ez a buzdítás Janics Natasát.) A barlangistálló mellett pedig hósipkásan ott toporog Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, aki ugyan József szerepét nem fogadta el, de annál boldogabban jeleníti meg az agg Simeont… Ha figyelmesen nézzük ezt a tódításaiban is mélyen őszinte könyvet, akkor az egyik rajzon a szerző arcát is felismerhetjük. Nem a nemzetközileg jegyzett vallásszociológusét, hanem az atyai jóbarátét, a testvérét, aki büszkén vállalja az OJD címet: ő az Ordo Joculator Dei, vagyis az Isten Bohócainak Rendje tagja. Örülünk, hogy annak az egyháznak a kiadója jelentetheti meg ezt a könyvet, amely közösség Kamarás István szerint egy, az egyházak számára sok kísértést kínáló korban is igyekszik hitelesen megélni a jézusi hitet. Fabiny Tamás püspök

Kamarás István - Ferenc ​pápa-legendárium
Ez ​a könyv provokáció… „A provokáció tényét bibliai idézettel is alá kívánom támasztani. Tekintettel arra, hogy a könyv a római pápáról szól, a perdöntő bibliai mondatot mindenekelőtt latin nyelven idézem: „…et consideremus invicem in provocationem caritatis et bonorum operum.” Magyar fordításban: „Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre provokáljuk (buzdítsuk).” (Zsid 10,24) Kétségtelen, hogy ezen a ponton mind az újszövetségi levél szerzője, mind a magát Isten bohócának nevező Kamarás István Jézus tanítványaként ír. Mert az igazán nagy provokátor a Názáreti volt. Nem csupán azzal, hogy szombaton gyógyított, hogy megannyi álszentségükkel szembesítette a farizeusokat, vagy hogy felborogatta a templomi árusok asztalait, hanem leginkább azzal, hogy – és ahogy! – szeretett. Erről a jézusi szeretetről szól a szerző is, akinek görbe tükre keresetlen őszinteséggel mutatja meg egyházaink és társadalmunk mai állapotát. Budapest, 2015 reformáció ünnepén (egy másik nagy provokációra is emlékezve) FABINY TAMÁS püspök

Kollekciók