Ajax-loader

Kamarás István könyvei a rukkolán


Ladó Annamária - Kamarás István - Szövedék
A ​két szerző az Ordo Joculatorum Dei, azaz Isten Bohócainak Rendjébe tartozónak vallja magát. Művük valóban hordoz bohócvonásokat. Ladó Annamária apja utáni kutatásával indul, hiszen nem tudja, hogyan érkezett a világra. Viszont fiatalon ugyan, de a Sacré Coeur Társaság civilruhás nővéreinél landol és további életét, misszióit, misszionáriusi kapcsolatait, kalandjait mint e társaság apácája, illetve mint Isten bohóca tölti. A pikareszk-regényeket felülmúló, a valóságot éppen csak érintő egymás után sorjázó történések, kalandok tele humorral, az egyházi és világi élet határán mozgó szerzetesek virtuális mindennapjaiba, utópikus terveibe avatják be az olvasót, aki végül rájön: egy szót sem szabad elhinni a szerzőknek, minden csak játék.

Kamarás István - Bumbala, ​avagy a lakatlan liget titka
Társra ​mindenkinek szüksége van, s ha nem talál, elképzel magának egyet felnőtt is, gyerek is. A lakatlan ligetben csupa titokzatos lény tanyázik: mindegyiküket egy-egy kisgyerek találta ki valahol bánatában, más-más országban. azután a bánat elmúlt, a kitalált társakat pedig elfelejtették, és most azok szomorkodnak a lakatlan ligetben. A titokzatos lények nem ismerik egymást, véletlen találkozásuk alkalmával derül fény történetükre, s így ismerjük meg az őket kitaláló gyerekeket is. Humor, líra, fantázia, szeretet szövi át a kisregényt, amelynek valóságos és elképzelt hősei egyaránt megtanulják, hogy a bánatra is van orvosság. S hogy mi az: ez a lakatlan liget titka.

Fogarassy Miklós - Kamarás István - Olvasó ​a labirintusban
Egy ​nemzetközi összehasonlító olvasásszociológiai kutatás keretében két hatásos magyar novella (Sánta: Nácik, Örkény: Meddig él egy fa?) fogadtatását és befogadását vizsgálták a szerzők budapesti, varsói, moszkvai és szófiai 16-17 éves középiskolások körében. Az értékrend és az irodalmi beállítódás, valamint az olvasói értékelés és értelmezés összefüggéseit kutatják. Ezek eredményeiről számol be a kötet.

Kamarás István - Íme, ​az ember!
Tankönyv? ​Főiskolai jegyet? Ismeretterjesztő kötet? Az emberrel kapcsolatban megfogalmazható kérdések könyve? - teszi fel a kérdést az Előszóban Kocsis Mihály 1990-ben. A könyv szerves következménye egy "embertan" elnevezésű tantárgynak, mely az Oktatáskutató intézet kísérleteinek keretében próbáltatott ki. Tartalom: 1. „Ilyen állat nincs is!” I. HA AZ EMBER ÖNMAGÁBA NÉZ 2. Két lábon járó szárnyatlan angyalok 3. Érezzük magunkat 4. Vagyunk, tehát gondolkodunk 5. Egyes szám első személy vagyunk 6. Meddig vagyunk kicsik, mettől vagyunk nagyok? II. KÖZÖS NEVEZŐINK (Az ember és a másik ember ) 7. Társaink tükrében 8. Értünk a szóból 9. Kikhez kapcsolódunk 10. Hogyan kapcsolódjunk 11. Ketten eggyé 12. Hovatartozásaink 13. Mivel foglakozzunk? 14. Egyenlők, egyenlőbbek, legegyenlőbbek 15. Mit művelünk? 16. Jólét és jól-lét III. A VILÁGVEVŐ EMBER (Az ember és a világ) 17. Átléphető határaink 18. Kérdőjelek vagyunk 19. „Honnan- hová” lények vagyunk 20. Napfivérünk, holdnővérünk, földanyánk 21. Térképeink 22. Iránytűink 23. Amikor rendben vagyunk 24. „Lesz még egyszer ünnep e világon” 25. Nem ér a nevem! 26. Amikor a csúnya is szép 27. „Születek meghalni, meghalok születni” 28. Vagy mindenem nekem” 29. „Egy különös Úr vendége voltam” 30. Hetedikek vagyunk

Kamarás István - Erkölcstan
Készült ​a középiskolák 11. évfolyama számára "Csak akkor lehetséges a tanítás, ha van tanulás is. Tanulásról pedig csak akkor lehet szó, ha ti magatok tanítjátok valamire saját magatokat." A. De Mello: A csend hangjai

Kamarás István - Utánam, olvasók!
Kamarás István OJD mint tudós olvasáskutató már többféleképpen vizsgálta műalkotások befogadását, az olvasói viselkedést, eddig azonban ezt jobbára szociológiai és szociálpszichológiai empirikus kutatások keretében művelte. Ezúttal egy határmenti (a szakirodalom és a szépirodalom egymást átfedő halmazaihoz tartozó) műfaj keretében vizsgálja az irodalmi mű olvasásának folyamatát. A Mester és Margarita hét különböző nemű, korú, történetű, élethelyzetű, értékrendű, ízlésű és világnézetű olvasója reflektál új művében egyfelől a világhírű regényre, másfelől egymás olvasatára. Így egyszerre lesznek szereplői a regénynek, társszerzői az írónak és a műalkotás hatására önmagukat jobban megismerő befogadói a műnek. Így lehet ez a rendhagyó olvasmány olvasmányregény, vagyis egyszerre szórakoztató fikció, másfelől érzékletes bemutatása az olvasó és az irodalmi mű közötti találkozásnak, melyet a most olvasmányregényt alkotó író több évtizedes saját irodalomszociológiai kutatásai eredményei hitelesítenek.

Kamarás István - Kommercializálódik-e a művészet?
A kommercializálódás és demokratizálódás kérdésének vizsgálatakor napjainkat is érintően kardinális problémaként vetődnek fel a következők: a világkultúra mércéjével nézve mennyire demokratikusak a mi közművelődési viszonyaink? Milyen az egyén szabadságának és közösségi integrációjának foka? Eléggé differenciált-e a nyilvánosság? Eléggé civilizált-e és kulturált-e az életmód? Az értéktiszteletről és a kulturális önmozgásról szólva a ’80-as évek végének egyik mérvadóan elfogadott álláspontja alapján a lehetséges kiutat az erőteljes állami jelenlét, az alkotói felelősség és a közművelődés fokozottabb társadalmasítása jelentheti.

Kamarás István - Amatitka
Volt ​egyszer hat unoka, növekvő sorrendben: Zorka, Milán, Dorottya, Ábel, Sára és Eszter. Az volt a nevezetességük, hogy nagymamájukat mindannyian Amának hívták. Ha megkérdezték tőlük, hogy miért éppen Amának, a kisóvodás Zorka azt felelte: – Azért, mert Ama az Ama. – Mert Ama csak egy van – válaszolta a másodikos Milán, aki több száz emlőst és több tucat őslényt volt képes felismerni és megnevezni. – Mert Ama különleges – szögezte le az ötödikes Dorottya, aki tánc- és illemtanárnak készült. – Mert ez a neve – állapította meg a hetedikes Ábel, aki több száz autómárkát volt képes felismerni és megnevezni. − Mert rá ez illik, nem? – kérdezte vissza a tizedikes Sára, aki még nem tudta eldönteni, hogy védőnő, védőügyvéd vagy környezetvédő legyen. – Mert ez egy igazi gyermeknyelvi lelemény – felelte a magyartanárnak készülő tizenkettedikes Eszter, egészen halkan és szemlesütve, ugyanis éppen ő keresztelte el így nagymamáját még két és fél éves korában. Kamarás István más meséihez hasonlóan ebben is ki-ki megtalálhatja, ami neki szól: a kicsik, a nagyobbacskák, a még nagyobbak, valamint szüleik és nagyszüleik is. Az _Amatitka_ mesebeli rajzait a mese egyik szereplője, Kamarás Zorka varázsolta.

Kamarás István - Az ​irodalmi mű befogadása
Az ​ismert művészetszociológus a hazai irodalomolvasás-szociológiai és -szociálpszichológiai kutatások adatait és eredményeit szembesíti az irodalomelmélet olvasóra vonatkozó megállapításaival, adatokkal támasztja alá vagy helyesbíti. A könyvben több olyan megállapítást olvashatunk, mely a hazai irodalomolvasás-kutatás nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményének tekinthető, mint például a műhöz túl közel kerülő és túl távol maradó, valamint az optimális befogadói sávba kerülő olvasó; a vágyvezérelt és valóságvezérelt olvasói stratégiák és azok ötvözete; a társadalmi rétegenként eltérő „tetszési” szokások, értékelési mércék; az élményalakzatok és élménykörök; a redukáló olvasattípusok; az újraolvasás jelenségének alaposabb megismerése, a hivatásos és laikus olvasók összehasonlítása; az „akinek van, annak adatik” és az „annak is adatik, akinek nincs elég” elvek empirikus igazolása.

Kamarás István - Világverseny ​a berekben
Az ​erdők, mezők, pagonyok lakói távolugró világversenyt rendeznek. A nagyszámú és a versenyben aktívan „szurkoló” nézőközönség előtt előbb a béka, a nyúl, a kenguru – és később a földigiliszta – közreműködésével folyik a verseny, amelyet az „igazság” kedvéért tizenhétszer megismételnek, mert a vesztesek nem tudnak a vereségükbe belenyugodni…

Kamarás István - Kalamona ​kalamajka
Létezik ​egy örökmese, amiben együtt szerepel a szélkötő Kalamona, Micimackó, Vuk, Süsü meg a rettenetes Hollófernyiges. Minden mese ebből az örökmeséből bújik elő, még az is, amit Nagyapa ír. Eszter, Sára, Ábel, Dorottya (akit egyszerűen csak Dodónak hívnak) és kicsi Milán csak átbucskáznak a fejükön, és már ott is találják magukat Nagyapa meséjében, hogy kiszabadítsák a szelet a hájas Kalamona fogságából. A baj akkor kezdődik, amikor Nagyapát elrabolja az otromba Hollófernyiges. Ekkor lesz fontos a Nagyapától szerzett tudás: csak a páratlan fejű sárkány gonosz, a Kalamona ereje a gatyamadzagjában található, az Istennek vaníliaillata van, ha pedig bekopogsz egy ajtón, azt mondd, hogy szolgálatot keresel.

Kamarás István - A ​"Keresztények" - egy szekta születése és gyermekbetegségei
A ​kutatónak lehetősége volt a magukat csupán „Keresztények”-nek nevező, de a kilencvenes években hazánkban „a dunaföldvári szekta” néven elhíresült és kellőképpen rettegett csoport eddigi történetét szociológusként, szociográfusként végigkövetni, egyúttal egy teljesen új, mozgalmi jellegű, szociológiai értelemben szektának tekinthető vallási jelenséget alakulás közben tanulmányozni. Amikor először írt róluk a szerző, megállapította, hogy jó szándékú, ártalmatlan társaság, akik Jézus őskeresztény híveit szándékoznak utánozni, ellenállva mindenfajta intézményesülésnek, életüket missziós tevékenységnek szentelve. Néhány szociológus kollégában felmerült azonban a gyanú, hogy  a szerzővel szemben kifejezetten barátságos és nyitott  „Keresztények” (akár M. Meadet a „vadak”) megvezették a kutatót. Nem ez történt, hanem valami más: az akár rokonszenvesnek is ítélhető vallási csoport története második évtizedében szektásodni kezdett. Belső konfliktusaikat egyre merevebben, szektásabb és autoriterebb módon oldották meg, egyre kevésbé tolerálták tagjaik egyre erőteljesebben megmutatkozó másságát. A kilépőkkel és a bennmaradtakkal készült interjúkkal és másfajta tényanyagra támaszkodva sikerült elkészíteni az identitása megőrzése keretében megmerevedő, bezáruló vallási csoport, a szektásodó szekta látleletét. Az esettanulmány egy konkrét eset leírásán és értelmezésén, vagyis a „betekintésen” kívül lehetőséget kínál az olvasónak a „kitekintésre” is: a vallás mozgalmi és intézményi dimenzióinak, valamint a szektának mint vallási és a szektás habitusnak mint vallásossági jelenségnek a bemutatására.

Kamarás István - Júdások ​vagy Péterek?
Kényes ​területre merészkedik a szerző témaválasztásával: tabutéma ez az egyházban, különösen nehéz pedig objektíven írni olyan történésekről, melyek akaratlanul is állásfoglalásra kényszerítik az embert. A címbeli kérdés választása ugyanakkor éppen arra akarja felhívni a figyelmet, hogy nincs jogunk ítéletet mondani fölöttük, s a szerzőnek sem ez a szándéka: Csupán fel akarja tárni az események okait és mikéntjét, hogy helyes képet alkothassunk magunknak a problémáról.

Kamarás István - Kereső-mese
Ez ​a mese is a hagyományos mesékben gyökerezik. Felbukkan benne a gyerekek számára ismerős garabonciás, a hollófernyiges, a királylány és a gonosz törpe. Egyesek kissé másképpen mutatkoznak: például itt Csipkerózsika helyett Kamupipőke-Csipkejózsika-Jozefina jelenik meg. Ráadásul olyan szereplők is felbukkannak, akik eddig nem szerepeltek mesében, csak detektívregényben (Hercule Poirot, a legendás magándetektív), egyperces novellában (Wolfné) vagy a Brehm-féle Allatok világa 7. kötetében (a pézsmatulok). És mi mást keresnének a szereplők ebben a mesében, mint... Na mit? Nem mást, mint életük értelmét. De nagyon. És keresztülkasul mindenen. És az olvasókkal együtt. Mert nélkülük semmire sem mennek. Hogy az olvasók dolga könnyebb legyen, a szerző unokájának, Kamarás Milánnak a varázslatos rajzai segítik belendíteni az olvasók képzeletét. Fekete-fehérek ezek a rajzok, hogy a mesehősökkel együtt kutató olvasók színes képzetvilága is kellőképpen működhessen. Mit is kívánhat a kiadó? Sikeres együttműködést a keresésben - mert aki keres, az talál!

Kamarás István - Kis ​magyar religiográfia
A ​neves vallásszociológus ebben a könyvében a hazai vallásosságnak a nyolcvanas-kilencvenes években végbement változásairól nyújt szociológiai és szociálpszichológiai nézőpontú áttekintést. A nyitó (a vallás jelenlegi világhelyzetének körképe) és a zárófejezet (a vallás jövője) között három nagy témakör vizsgálata szerepel. Az elsőben a legnagyobb magyarországi felekezet, a katolikus egyház (az intézményes és a mozgalmi egyház, a papság, a vallásos média) bemutatására vállalkozik a szerző. A másodikban az új vallási jelenségek (a régi-új szekták, az új vallási mozgalmak, a New-Age jelenség, valamint a történelmi egyházak hozzájuk való viszonya) állnak a vizsgálódás középpontjában. A harmadikban a vallásosság alakulásáról olvashatunk megváltozó társadalmunkban, így többek között az egyházon belüli rendszerváltásról, a keresztény értelmiség helyzetéről és szerepéről, az ezredforduló babonás és mágikus jelenségeiről, a globalitás és a lokalitás vallási megnyilvánulásairól és a keresztény alternatíva lehetőségéről a posztmodern világban. A Szabó Zoltán-díjas szociográfus és Szinnyei József-díjas olvasáskutató, a Veszprémi Egyetem Antropológia és etika tanszék vezetőjének új könyve nélkülözhetetlen szakkönyv a könyvtárakban, az oktatásban és az új jelenségek iránt fogékony olvasók számára egyaránt.

Kamarás István - Bevezetés ​az embertanba
Emberek ​beszélgetnek az emberről (…). A társaság összetétele a meglepő: civili­zált ember és bennszülött, munkásember, parasztasszony, pszichológus, filozófus, teológus – és mindegyikből szigorúan csak egyetlen. (…). Mindegyik a magáét fújja a különböző, az emberrel kapcsola­tos megközelítések során, eszmecseréikre meglehetősen sok idő áll a rendelkezé­sükre. (…) Hihetetlen szorgalom, olva­sottság, tájékozottság, stílusérzék szük­ségeltetett ennek a könyvnek a megírá­sához. (…) Szerencsés, ám szükségszerű, elkerülhetetlen találkozás a pedagógiával. (…) A szerző nem vágja hanyatt magát semmiféle tekintély előtt. Fölötte áll. Ki mer mondatni olyan téziseket, mint az, hogy a boldog gyermekkor – ámítás. Hajdu Péter

Kamarás István - Zónák ​és átlépők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Lelkierőmű ​Nagymaroson
(„Religiográfia” ​-- szociográfia a nagymarosi féllegális katolikus ifjúsági találkozókról)

Kamarás István - Karácsonyi ​angyal
Bő ​évtizeddel az Ipiapi atya evangéliuma után újabb meghökkentő bibliai parafrázisokkal jelentkezik Kamarás István. Ezúttal a karácsonyi történet motívumait és központi üzenetét helyezi bizarr módon mai körülmények közé. Ezért aztán a megszokott angyalok, pásztorok és királyok mellett felbukkan pingvin, apáca, sőt még kacsacsőrű emlős, pelikán, tapír, vakegér, hárompúpú teve, lantmadár, buszsofőr, agysebész és emelődaru is. S ha ez nem volna elég, akkor megismerkedhetünk a három zsákos emberrel, a kacsával, a csizmás kandúrral, a kisharanggal és személyesen a böhöm nagy pézsmatulokkal is. Közben pedig a budapesti hajléktalanok Szűz Mária szerepére Janics Natasát kérik fel, és amikor az olimpiai bajnok kajakos ezt elfogadja, akkor ők zúgó „Hajrá, magyarok!”- ban törnek ki. (Jól mutatja a bibliai történethez képest felgyorsuló időt, hogy kis hazánkban immár nem köszönti ez a buzdítás Janics Natasát.) A barlangistálló mellett pedig hósipkásan ott toporog Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, aki ugyan József szerepét nem fogadta el, de annál boldogabban jeleníti meg az agg Simeont… Ha figyelmesen nézzük ezt a tódításaiban is mélyen őszinte könyvet, akkor az egyik rajzon a szerző arcát is felismerhetjük. Nem a nemzetközileg jegyzett vallásszociológusét, hanem az atyai jóbarátét, a testvérét, aki büszkén vállalja az OJD címet: ő az Ordo Joculator Dei, vagyis az Isten Bohócainak Rendje tagja. Örülünk, hogy annak az egyháznak a kiadója jelentetheti meg ezt a könyvet, amely közösség Kamarás István szerint egy, az egyházak számára sok kísértést kínáló korban is igyekszik hitelesen megélni a jézusi hitet. Fabiny Tamás püspök

Kamarás István - Titkos ​kutatónapló
A ​szociológus nagyapa vezetésével egy balatoni nyaralás közben szociológiai kutatómunkába kezd Nagyapa három unokája, Bertalan, Lilla, Anna és unokatestvérük, Mötyő. Első kutatásuk során azt vizsgálták, hogy ki mit válaszol a nyaralók közül a _Tudja-e, hol lakik Ajahtan Kutarbani király?_ kérdésre. Ez követte a balatonfenyvesiek fagylaltozási szokásainak vizsgálata. Ősszel iskolatársaik és tanáraik körében Micimackó-kutatást bonyolítottak le. E kutatás közben megismerkedtek a százéves olvasáskutatóval, akit megtanítottak az internethasználatra, hogy segíthessen nekik az adatok feldolgozásában. Következett a karácsony-kutatás: ki mit szeretne adni vagy kapni karácsonyra? A lázas és lelkes munkavégzés során egymás után sorjáznak az egyre érdekesebb kutatási témák. A Bosnyák téri piacon azt kutatják, hogy mi van a bevásárlószatyorban, és hogy mennyire lehet ebből következtetni a vásárlók élethelyzetére és kulturáltságára. A kutatás az Intersparban folytatódik, ahol megismerkednek és összebarátkoznak Hajléktalan Gyulával, aki bekapcsolódik a _Ha azt mondom, hogy…_-kutatásba. A _Ki ad a koldusnak? Miért igen? Miért nem?_ kutatás során így már külső szaktanácsadó is segíti a munkát. Vajon mi mindent lehet megtudni a társadalom tagjairól és közösségeiről olyan kérdések alapján, hogy „Tudja-e, hol lakik Ajahtan Kutarbani király?”; „Mi van a bevásárlószatyorban?”; „Ki hogyan ajándékozik?”; „Miért kell Wolfné nevét megjegyezni?”; mit gondolnak a vallásról, hitről a rockerek, metálosok, house-osok, hip-hoposok, tecktonikosok, punkok és szkinhedek, vagy mit lehet megtudni az emberekről az állatkertben tanúsított viselkedésük alapján egy képzeletbeli földönkívüli faj nézőpontjából, vagy abból, hogy ki melyik szállóigét tudja vagy nem tudja folytatni? Kamarás István OJD _Csigamese_ című könyve (mely 1998-ban az év gyerekkönyve volt) a malakológusok (csigászok) szerint mesekönyv létére is teljesen szakszerű volt a csigákat illetően. A nyugdíjas vasútállomásokról szóló hangjátéka a vasutas szakma elismerését váltotta ki. Legújabb ifjúsági regényéből, _A titkos kutatónaplóból_ „szakszerűen” be lehet avatódni a szociológiai kutatás rejtelmeibe, néhány kutatás ráadásul nagyon is valóságos alappal rendelkezik. Mindez persze nem zárja ki a kisebbfajta csodákat sem, amelyekre igencsak szükségünk van mai modern pragmatikus-racionális világunkban.

Kamarás István - Légvárak ​vagy végvárak?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Krisnások ​Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Varga Csaba - A ​szerelemről - komolyan
Ősi ​témáról, kétneműnek születő emberek egymás iránt fellobbanó szenvedélyéről szólnak e kötet írásai. Filozófiai, szociológiai, lélektani vagy irodalmi-esszéírói megformálásban olyan személyiségek mondanak véleményt a szerelemélmény mai helyzetéről, mint Ancsel Éva, Buda Béla, H. Sas Judit, Mérei Ferenc, Miskolczi Miklós, Nyíri Tamás, Radnóti Sándor vagy Szilágyi Ákos. Létezhet-e szerelem a modern világban? Mi az individualitás és a szolidaritás részaránya a modern szerelemben? Hányszor lehetünk szerelmesek életünkben? Mi a tiszta erotika, és mi a házasság viszonya a szerelmi élményhez? Milyen szerelemképük van a faluközösségben élő embereknek, s milyen a mai városi fiataloknak? Az egymással is vitázó írások nagyon sok elgondolkodtató érvet és bizonyságot fogalmaznak meg a szerelemélmény mai problematikusságáról, és kikezdhetetlen jövőjéről.

Kamarás István - Sárkányos ​mese igazából
"A ​repülő kastély, a szélkötő Kalamona, a Hollófernyiges, a Világszép Nádszálkisasszony, valamint a hatfejű, a tizenkét fejű és a huszonnégy fejű sárkányok sokaknak ha nem is közeli, de nem is olyan nagyon távoli ismerősei. Nem mondható el ugyanez Zebikéről, Ágacskáról, a Kálkápolnai Nagypapáról és a Nyomozódetektívről. Őket legfeljebb a Dembinszky utca 22. lakói ismerik, de ők sem ismerik dr. Privoda Bélát, mert ez az illető nem illető, hanem sárkány, méghozzá jóságos. Mindenki tudja jól, hogy van mesélés és mesehallgatás, hiszen mindenki hallgatott és majdnem mindenki mondott már mesét, de kevesen sejtik, mi is az a mesejárás. Persze egyszerű: lefekvés után egy titokzatos csigalépcsőn le kell osonni a mesébe. Ezt tették, nem is egyszer, Zebike és Ágacska, ezt tette a Nyomozódetektív, aki utánuk lopózott, ezt tette a Kálkápolnai Nagypapa, aki mindig abban a mesében ébredt fel, amelyikben éppen elaludt. Persze akár a mese végéig ott ácsoroghattak volna a mese legelején, ha nem csatlakozik hozzájuk dr. Privoda Béla, aki ugyancsak járatos ezekben a sárkányos mesékben, amelyeket eddig nélkülük hallgattunk" – írja a szerző könyvéről, melyet Bányai István kitűnő illusztrációival adunk közre.

Kamarás István - Betlehembe ​kéne menni
Sűrű ​pelyhekben hull a hó. Az állatkertben a dél-amerikai tapír és a vízidisznó angyalokat lát és égi eledelt lakmározik. A Hárompúpú pedig elmeséli, hogyan és miképp történhetett, hogy még siheder teve korában Betlehembe vitte a háromkirályokat. Hamarosan maguk a napkeleti bölcsek, Gáspár, Menyhért és Boldizsár is megjelennek a mesekönyv lapjain, persze nem egészen úgy, ahogyan a karácsonyi történetből ismerjük őket. Vagy mégis ugyanúgy? Megismétlődhet-e minden éveben a szent történet akár a kelenföldi lakótelepen vagy egy iraki hadikórház falai közt? Kamarás István meséi ezt bizonyítják: Krisztus születésének csodás eseményét modern világunkba ágyazva, különböző kultúrával és világképpel rendelkező gyermekek számára teszik mindenkor aktuálissá és megélhetővé.

Kamarás István - Szász Ilma - Dienes István - Balogh Gábor - Kiss Endre - László András - Héjjas István - Metaelmélet, ​metafilozófia
A ​posztmodern korszak sokszor joggal kérdőjelezte meg a Nagy Elméleteket, miközben az új típusú nagy és átfogó elméletek hiánya nyomasztóan akadályozza az elméleti és gyakorlati kutatásokat. Ezért a tudományfejlődés jelenlegi korszakában az egyesített elméletek születése várható. A tudástársadalom korának tudománya különben is transzdiszciplináris gondolkodás, miközben egyelőre a tudományágakon belül sem ment végbe az integrált elméletek létrehozása. A metaelméletet ígérő tudományos és poszt-tudományos kutatások számának gyors növekedése azonban elindult: tudományelméletek, rendszerelméleti teóriák, mindenség elméletek, egyesített természettudományi koncepciók, kvantumfilozófiák, vallás-összehasonlítások, ismeretelméleti kutatások, tudatkutatások, tudományt és vallást egyesítő felfogások, stb. A metaelméletnek nincs és nem is lehet hivatalos definíciója. Az egyesített tudással azonban láthatóan lényegileg új és alapjaiban más tudás (és valóság) ismerhető meg. Ez műfaja szerint lehet ugyan új filozófia, új tudomány, új valláselmélet, új gondolkodás, új paradigma, s együtt pedig tényleges metaelmélet vagy/és metafilozófia, ami ideális esetben egyszerre filozófia, tudomány, valláselmélet, művészet. A szintézis egyszerre előfeltétel a metaelmélethez, s egyben következmény is, amely egyúttal a résztudásokat is alapjaiban újragondolásra kényszeríti. A Stratégiakutató Intézet metaelméleti kutatócsoportja másfél-két ezelőtt alakult meg, és első feladatának azt tartotta, hogy a programadó közös metaelméleti-metafilozófiai kötetet megírja és összeállítsa. A szerzők abban gondolkodtak, hogy a könyv minden tanulmányának együtt kell felmutatnia a lehetséges metaelméletet, és egyben a metaelmélet eltérő alternatíváit. Az euroatlanti tudományban ma párhuzamosan létezik a normál tudomány, a poszt-normál tudomány és a poszt-tudomány. Könyvünk szerzői közül van olyan, aki nem szívesen hagyja el a normál tudomány talaját. Van, aki viszont a poszt-normál tudományban érzi magát otthonosnak, s van olyan kutató is, aki legszívesebben tagadná a poszt-tudomány alternatíváját, míg mások a metaelmélethez szükséges tudás-összekapcsolást minden irányból igyekeznek elvégezni. A szerzők kivétel nélkül transzdiszciplináris gondolkodást képviselnek. Néhányan a természettudományok felől érkeztek, s többen természetesen a bölcsészettudományokból indultak el. Az egyik szerző olyan megismeréstudományt művel, amely kevés szellemi irányba zárja le a kapukat, ugyanakkor másik kutató pedig a tudományok és a teológiai gondolkodások közötti átjárókat szélesíti. A kötetben van olyan szellemi ember, aki tradicionális gondolkodónak tekinthető, s van olyan, aki a tradíciókat szinte nem is tartja fontosnak. Néhány elme posztmodern szerzőnek minősíthető, míg több tudós szükségképpen túllép a poszt-posztmodern határán is. Talán mindnyájan közösek abban, hogy magas elméleti igényességet képviselnek, s az egymás közötti dialógust elemi kötelességnek és lehetőségnek tartják. Magyarország most a nemzetközi metaelméleti kutatások élbolyába lépett. Amikor Enrico Fermi fizikust (akiről a híres Fermi paradoxont keresztelték el) megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, állítólag azt válaszolta, hogy már itt vannak, s magyaroknak nevezik őket. Könnyen elképzelhető, hogy ez a könyv - miután rövidesen megjelenik angolul is - erősítheti ezt a különös feltételezést.

Kamarás István - Vörös Klára - Embertan ​III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Sárkány Klára - Embertan ​- középhaladóknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Olvasatok
TARTALOM BEVEZETÉS ​(1995) MIÉRT KELL WOLFNÉ NEVÉT MEGJEGYEZNI? (1991-1994) OLVASÓ A LABIRINTUSBAN (Egy Örkény- és egy Sánta-novella befogadása bolgár, magyar, orosz és lengyel olvasók körében) (1979) Értékrend, beállítódás, olvasottság, ízlés Fogadtatás és értékelés A novellák értelmezése Befejezésképpen UTÁNAM, OLVASÓ! (1984, 1995) Bevezetés Woland fogadtatása Magyarországon A Mester és Margarita értelmezése Az olvasás folyamata A befogadás Epilógus AZ IRODALOM OLVASÓJA (1993) MARKÓ JÉZUSÁNAK HATÁSA (1987-1994) A TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN (Egy Tarkovszkij-film lenyomata) (1994) ZÓNÁK ÉS ÁTLÉPŐK (Tarkovszkij Stalkerének befogadása) (1988-1994)* A vállalkozásról Előfeltételek Zónajárás Megérkezés Övezetek és átlépők

Kamarás István - Olvasó-próba
A ​szerző nyomtatásban már megjelent, olvasásszociológiai tárgyú tanulmányai kaptak helyet a kötetben. Az első részben egyes irodalmi művek: Bulgakov, Géczi János, Hesse, József Attila, Kosztolányi Dezső, Nagy László, Pilinszky és Örkény műveinek fogadtatásával és befogadásával foglalkozik. A második részben a magyarországi recepciókutatásban eddig alig-alig előforduló nonfiction-befogadásvizsgálatok szerepelnek: egy evangéliumi fejezet, egy neves középkori arab filozófus művének fogadtatása, valamint egy, a New Age és a New Science határterületére tájolható Varga Csaba-írás recepciójának vizsgálata.

Kamarás István - Csigamese
Balatonfenyvesen, ​a szociológus nagyapa és unokái kertjében él: csiga, vakondok, méhecske, imádkozó sáska, Sikló, Varangyos Béka, Keresztes Pók, Bodobács, rengeteg hangya és lepke. Eszter, az egyik kisunoka véletlenül rálép Csigára, és összetörik a háza, ott áll (ül) meztelenül a Jóisten sámlija alatt - aki épp szájharmonikázik -, és nagyon bús, mert épp házasodni készül. A Jóisten elküldi a négy égtáj felé a több ezer szeráfot, meghirdetve a csigaház-építés pályázatát. A beérkező pályaműveket háromtagú zsűri bírálja el: Leonardo da Vinci, Le Corbusier és Makovecz Imre. A végleges döntés értelmében csiga tervei alapján készül el a nyálból épülő, tornyos, kis titokkamrás, piros szivekkel díszes házikó. Így már nincs akadálya, hogy a csiga férjhez menjen. Nyolcvan tojást rak le, ennyi gyereket szeretne felnevelni. A nagy kérdés: hol rejtheti el biztonságosan a tojásokat? Vakond felajánlja föld alatti labirintusát, de az sajnos olyan tekervényes, hogy eltévednek benne. Így inkább egy jól betemetett gödörbe kerülnek a tojások, és a kert kedves állatai felváltva állnak mellette őrséget. A fenyvesi üdülőben eközben sok minden történik: a gyerekek is, a kisállatok is Ki mit tud?-ot és triatlon bajnokságot rendeznek (bodobács pl. vicceket mesélt, hangya pedig elmondta A hangya című József Attila verset). A humorban és nyelvi leleményekben is igen gazdag "földközeli" történet fordulatos, fantasztikus, csillogóan áttetsző nyelven megírt, bölcsnek is nevezhető könyv végére "megszületik" a nyolcvan csiga, akiknek Keresztes Pók elmagyarázza: - ez pedig, látjátok, a világ. Ebbe van beleszőve a hazátok, Magyarország. Ez pedig a mi rétünk.

Kamarás István - Kétfülűek
Kamarás ​István OJD - gyermekkönyvek, regények, misztériumjátékok és utópiák, tucatnyi tudós könyv szerzője, a Magyarország felfedezése sorozat szociográfusa, az emlékezetes Jézus projektum alkotója, az MTA doktora, ismert vallásszociológus, az Ordo Joculatorum Dei (az isten bohócai rendje) alapítója. Negyven éve egy gyári munkásokból alakuló baráti társaság tagja és animátora lett. Ez a tényregény nagyrészt az ő életük 2012-ig tartó válságos, kisebb részben pedig az ezután következő, elképzelt története. Eszerint a társaság immár 65-70 éves tagjai animátoruk emlékére hősies vállalkozás keretében végigjárják az országos kéktúra útvonalát, közben végigbeszélgetik életük nagy kérdéseit. Ebből az izgalmas diskurzusból az olvasó sem maradhat ki...

Kollekciók