R. Várkonyi Ágnes könyvei a rukkolán

R. Várkonyi Ágnes - Két ​pogány közt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bene Sándor - G. Etényi Nóra - Hausner Gábor - Kelenik József - R. Várkonyi Ágnes - Zrínyi-album
A ​költő, hadvezér és államférfi Zrínyi Miklós (1620 - 1664) munkásságát az elmúlt évtizedek kutatásai új nézőpontokból világították meg és új összefüggésekbe helyezték. A forrásokból kibontakozott Zrínyi egyetemes híre, európai jelentősége, amit jelzett, hogy 1664 tavaszán (még életében) angol nyelvű életrajz jelent meg róla Londonban, amelynek bevezetője szerint "Zrínyi az, akire a Gondviselés Európa sorsát bízta". A kötet történész, irodalom- és hadtörténész szerzői magyar és angol nyelven, kép és szöveg együttesével, albumszerűen idézik fel Zrínyi tetteit, írói és politikai törekvéseit, történelmi jelentőségét, bemutatva portréjának változó vonásait, egyúttal bőséges szakirodalmi tájékoztatást nyújtva a hazai és a külföldi érdeklődők számára.

R. Várkonyi Ágnes - A ​pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II.
Hol ​álltunk múltunkról alkotott képünkkel, a történettudomány feladatáról, társadalmi elkötelezettségről vallott nézeteinkkel Európa népei között a polgári forradalmak és a nemzeti szabadságharcok sorsdöntő időszakában? Erre a kérdésre ad feleletet R. Várkonyi Ágnes munkája magyar, angol, francia, német történelmi művek összehasonlító elemzése alapján. Levelezések, íróasztalban maradt kéziratok, anyaggyűjtések, tervek, műhelymunkák, elfelejtett kritikák egész sorát tárta fel. A tudományos élet csaknem minden ágát átfogva vizsgálta a tudomány és a kor kölcsönhatásait. A pozitivizmus megalapítói és jeles képviselői alkotásainak elemzése során mutatja be e történet-szemlélet alapvető módszereit és elméleti megállapításait; áttekinti a magyar történetírás jellegéről folyó vitákat is. A II. kötetben történetírók, politikusok, gondolkodók, természettudósok munkásságát elemezve mutatja ki, hogy a pozitivista történet- szemlélet és a magyar polgárosulás kapcsolata olyan történelmi jelenség, amelynek ismeretében filozófiai igénnyel vizsgálható a pozitivizmus ideológiai funkciójának kérdése.

R. Várkonyi Ágnes - Erdélyi ​változások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

R. Várkonyi Ágnes - Magyarország ​keresztútjain
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

R. Várkonyi Ágnes - Három ​évszázad Magyarország történetében 1526-1790. I.
A ​16-18. század történetét három kötetben áttekintő munkában a szerző kutatásai, tanulmányai és egyetemi tanári munkájának tapasztalatai alapján a régebbi és a legújabb hazai és nemzetközi történetírás eredményeit foglalja össze, jól áttekinthető formában. A most közreadott első kötet: A megosztottság évszázada (1526-1606), és az előkészületben lévő második és harmadik kötet: Az országegyesítés évszázada (1606-1686), A fény és az árnyék évszázada (1686-1790) egyaránt hangsúlyozza mindazt, ami meghatározta az egyes korszakok sajátos arculatát, és ami szétválaszthatatlan egységbe foglalta az évszázadokat. A politika, a társadalom a gazdaság és a művelődés területeit áttekintve a szerző kiemeli a magyar történelem európai beágyazottságát, együttmozgását a közép-európai térséggel, felvázolja az ismert és kevésbé ismert személyiségek portréit és bemutatja a társadalom teljesítményeinek, önszerveződésének elfelejtett értékeit. Az egyetemisták, főiskolások, történelemtanárok és a szélesebb körű olvasóközönség számára készült munka bőven idéz korabeli dokumentumokat és megszólaltatja a magyar történetírók különböző generációit.

R. Várkonyi Ágnes - Török ​világ és magyar külpolitika
Igaz-e, ​hogy Magyarország felszabadítására a török uralom alól Zrínyi korában csak két elgondolás létezett: egy provinciális magyar és egy - a dinasztia érdekeihez igazított - habsburgiánus? Volt-e a XVII. sz. közepén a hivatalos császári mellett önálló magyar külpolitika? Miért vonult vissza seregei élén Montecuccoli, s hogyan születhetett meg a fényes szentgotthárdi győzelem után a szégyenletes vasvári béke?

R. Várkonyi Ágnes - Megújulások ​kora
1526 ​és 1711 között Magyarországot az államalapítás óta történelmének legnagyobb kihívása érte. A két évszázad, a megújulások kora. Magyarország vagy befogadja Európa új áramlatait, vagy elnyeli a pogány világ. Az oszmán és Habsburg világbirodalmak ütközőterületévé vált, három részre szakadt ország, alig négymilliós népességével is képes volt régi értékeit megőrizve újakat teremteni, és maga is gyarapította a sokoldalúbbá lett Európát. Fráter György, Báthory István, Pázmány, a Nádasdyak, az Esterházyak, a Zrínyi- és a Rákóczi-család, Balassi Bálint, Tinódi, Mikes és Apáczai Csere János kora ez. Szakadatlan harcok közben az ország befogadta a reformációt, a reneszánszt, a hadügyi forradalmat, a katolikus reformot, kialakította az anyanyelvi műveltséget és az új magyar államot. Tényező lett az európai hatalmi egyensúlyban, és beépült a nemzetközi gazdaságba. A népszerű Új Képes Történelem-sorozat gazdagon illusztrált kötetéből megtudhatjuk, miként történt a túlélés és a megújulás.

Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes - II. ​Rákóczi Ferenc
A ​kötet II. Rákóczi Ferencről és szabadságharcáról, illetve az azt követő bujdosásról, diplomáciai és politikai viszonyokról szóló monográfia. A Rákóczi-szabadságharc történetét, "az ország nélküli fejedelmet", a Magyarország szabadságáért küzdő politikust R. Várkonyi Ágnes, a korszak kiváló ismerője írta meg; a bujdosó Rákócziról Köpeczi Béla foglalta össze mindazt, amit a kutatók eddig feltártak. A kötet, amely először 1976-ban a Gondolat Kiadónál látott napvilágot, most átdolgozva, javítva és új jegyzetanyaggal ellátva jelenik meg.

R. Várkonyi Ágnes - A ​tűzvész tanúi
Ezek ​az írások az utóbbi évek kísérletei és próbálkozásai. Témájuk és műfajok miatt kívánkoztak közös kötetbe. A téma hatalmas, szinte végtelen. Régi évszázadok és a velünk történő mindennapok, a múlt és a jelen: egymásba játszó változékonyságukban. Ahogy megélt pillanataikat feltartózhatatlanul alakítják történelemmé a holnapok, és előrejutva az irdatlan időben egyre újabb, eddig nem is álmodott arcait fordítja felénk a múlt. Röviden: az írások közös témája a történelem, ahogy történt, ahogy átélték az emberek, s ahogy rekonstruálták az egyes korszakok, s ahogy felfedezzük eltagadott szereplőjét, a természetet. Műfajuk az esszé, a válságok, átalakulások korának, a kora úkori Európának szülötte. Montaigne felfogásában kísérlet - Baconéban próbálkozás. Kísérlet: megfogalmazni a gondolat születését, elkapni a pillanatot, amikor a személyes élmény átlendül az elvont szférákba és addig alig sejtett felismeréséket ragyogtat fel a fecsegés. Próbálkozás: "keresni az igazságot, vagyis szerelmesen megudvarolni." Történettudós művelői szerint az esszé töredék, vázlat a súlyosan dokumentált tanulmányokhoz, a tudományos írásokból kimaradó személyesség, a készülő vagy soha meg nem írható monográfia részlete. Vagyis tényanyagában, gondolataiban szigorúan igényes beszélgetés a kortársakkal, múltbeliekkel és maiakkal, olvasóinkkal és önmagunkkal, párbeszéd a múlt, a jelen és a jövő között. Sőt ennél is több. Az igazi esszé lényege nyitottságában rejlik, nyitott az olvasó beavatására, nyitott továbbgondolásra, új, eddig nem is sejtett világok megismerésének szellemi kalandjaira. Mennyiben valósíthatják meg ezek az írások a régi mesterek követelményeit? Az író nem hiszi, hogy a feltétlen igazság letéteményese lenne, sőt tudja, hogy könnyen tévedhet. De nem vonulhat ki a történészi életformából, helyesebben korából, mindabból, ami szakadatlan tanulást kíván tőlünk; a részletek alaposabb megfigyelésére, a folyamatok mélyebb megértésére, a nagy egységek élesebb látásának elsajátítására, a felismerések jobb megfogalmazására ösztönöz. Nem vonulhat ki a századunkra jellemző peregrinus létélményéből. Sokszor van szó írásaimban utazásokról. Generációm egyetemi évei arra az időre estek, amikor a hatalom erőszakkal megszakította a tanulmányok külföldi utakkal való befejezésének évszázados hagyományát, s a nyugati határ menti városokba is csak rendőrségi engedéllyel mehettünk. A korábban gyér, majd az utóbbi évek gyakoribb utazásai nem pótolták ugyan az elmulasztottakat, de a nagyobb rálátás különleges élményeit adták. Azzal a biztos eszmélkedéssel például, hogy Európa történeti és kulturális egység, változatosságában hordja közös lényegét, amit a kora újkor évszázadai igyekeztek átmenteni. S hiába akarták puszta földrajzi térségnek tekinteni, hatalmi érdekszférákká homogenizálni később a militárius nézetek hangoztatói, kisajátítani és feldarabolni a nagy birodalmak; Európát évszázadok és kultúrák fogalmazzák szakadatlanul újra, s hordják magukban az újraszületés képességét a háborúk és katonai diktatúrák történelmi tűzvészeiből. Ajánlom ezeket az írásokat Tacitusnak, aki meggyőzött, hogy számíthatunk az utókor megértésére, ajánlom Babitsnak, aki szakadatlanul figyelmeztet, hogy Magyarország története nem eshet ki a közös európai emlékezetből. És ajánlom általában mindenkinek, akik tanítottak és ösztönöztek a történeti látás izgalmas örömeire. Élőknek és holtaknak, néhány hazai és határainkon túli barátomnak.

R. Várkonyi Ágnes - A ​kuruc kor hősei
R. ​Várkonyi Ágnes tizennégy rövid portré segítségével mesél a szabadságharcról. Találkozhatunk a történelemkönyvekből ismerős alakokkal - Esze Tamással, Béri Balogh Ádámmal, Vak Bottyánnal -, de ennek a könyvnek mégsem ők az igazi hősei, hanem azok a katonai kiképzésben alig-alig részesült közemberek, akik erejüket megfeszítve harcoltak "édes Urukért" - Rákócziért - és a szabadságért. Közéjük tartozott Trencsényi Mátyás, a Szepes várának elfoglalásában kulcsszerepet játszó szabólegény, Koncz Márton, a furfangos molnár, aki a császári seregben kémkedett, és Féli János, aki súlyos sebesülése után sem hagyta el bajtársait, hanem ezreddobosként részt vett a csatákban. A szerző kiemeli az elfelejtett szabadságharcosokat a névtelenségből, s megérdemelt helyükre helyezi őket: a hősök közé.

R. Várkonyi Ágnes - A ​kuruckor hősei
R. ​Várkonyi Ágnes tizennégy rövid portré segítségével mesél a szabadságharcról. Találkozhatunk a történelemkönyvekből ismerős alakokkal - Esze Tamással, Béri Balogh Ádámmal, Vak Bottyánnal, de ennek a könyvnek mégsem ők az igazi hősei, hanem azok a katonai kiképzésben alig-alig részesült közemberek, akik erejüket megfeszítve harcoltak "édes urukért" - Rákócziért - és a szabadságért. Közéjük tartozott Trencsényi Mátyás, a Szepes várának elfoglalásában kulcsszerepet játszó szabólegény, Koncz Márton, a furfangos molnár, aki a császári seregben kémkedett, és Féli János, aki súlyos sebesülése után sem hagyta el bajtársait, hanem ezreddobosként részt vett a csatákban. R. Várkonyi Ágnes kiemeli az elfelejtett szabadságharcosokat a névtelenségből, és odahelyezi őket megérdemelt helyükre: a hősök közé.

R. Várkonyi Ágnes - A ​királyi Magyarország
Ez ​a könyv a három részre szakadt Magyarország nyugati és felső részének, vagyis a Királyi Magyarországnak a történetét foglalja össze, amelyről eddig a magyar történeti irodalomban nem volt szó. Bemutatja milyen szerepet játszottak "országunk gallérjának" politikusai, katonái, lakosai a magyar identitás megőrzésében és a történeti folytonosság biztosításában.

R. Várkonyi Ágnes - Buda ​visszavívása, 1686
"Délután, ​pontosan hatkor megdördültek az ostromágyúk... Janicsárok, szpáhik, azabok és a vad kumbaradzsik, a gránátosok elfoglalták állásaikat. Északról, a Toprak kuleszi oldaláról és a Becs kapuszu felől, délről pedig a palotát védő fal hatalmas réseitől megindultak a rohamoszlopok... Vértesek, hajdúk, dragonyosok... elárasztják a várost, és behatolnak a palota udvaraiba... Ostromlókat és ostromlottakat nem lehet többé szétválasztani... A várat beborította a vér meg a füst, és a pasa szerájának kapuja fölül letépték az arannyal hímzett zászlót." 1686. szeptember 2-án Buda vára felszabadult. Ennek előzménye és története elevenedik meg a közel 300 fényképpel díszített kötet lapjain.

R. Várkonyi Ágnes - Századfordulóink
Megírásuk ​szerint az 1990-es évek szülöttei a kötetbe foglalt esszék és tanulmányok. De nem kizárólag századunk utolsó évtizedében keletkeztek. Pontosan mikor és hol, nehéz megmondani. Bizonyos, hogy néhány gondolat még a 70-es évek mélyéről indult el. A mátraházi délutánról, amikor gyanútlanul elmondtam neves társaság előtt, hogy Pázmány 1635-ben beírta az Egyetem alapítólevelébe, hol legyen a helye, ha a törököt kiűzik az országból, s valaki összecsapta a tenyerét: „még ötven évet kell várnunk?” És mindenki, mindenki nevetett. Pedig sehol, ameddig ellátott a szem, senki sem tudta, hogy 1989 bekövetkezik. S hogy mi lesz azután, az elektronikus hírhálózatok tágas horizontjainak legtávolabbi határvidékein sem sejtették a futurológusok.

R. Várkonyi Ágnes - A ​fejedelem gyermekkora
Ez ​a könyv II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) első tizenkét évéről szól, és mindarról, amit az Európa akár békésebb, akár háborúk dúlta tájain élő gyermekekről feltárt a tudomány. Hogyan fogadták jelentkezésüket, miként születtek meg, milyen esélyekkel vészelték át a csecsemőkort és a betegségeket? Bölcsőjükbe hogyan hullottak az anyanyelv szavai? Hogyan eszméltek környezetükre, a tájra, a sokszínű világra a 17. század végén a gyerekek? Milyen mesék, játékok, tankönyvek nyitogatták értelmüket? Milyenek voltak körülöttük az emberek? Hogyan készítették szüleik a felnőttkorra a korszakváltás idején, a következő évszázadra felnövő gyermekeiket? Mit tárt fel róluk a demográfia? Mit fejez ki lényükről a művészet? Hogyan ragadható meg az izgalmas folyamat, amint az újkori Európa tovább viszi és átformálja a görög-római mitológia és a középkori kereszténység szakralizált eszményeit, s a gyermek, a különös érték egyszerre lesz formálódó egyéniség és a vágyott jövő, az igaz emberség szimbóluma. Vázolja a könyv, hogy mennyi mindent tudtak már róluk. Hogyan írták meg gyermekkorukat, amióta ráébredtek az emberek, hogy személyiségük egyszeri, és az élet megismételhetetlen? Miként lett a szülők kapcsolata bensőségesebb gyermekeikkel, és hogyan érvényesült a játék személyiségfejlesztő, közösségszervező hatása? Keresztelőing, járóka, csörgő, csiga, karika, a lovak és a karácsonyok, - mint a tükör szilánkjai egy egész világ képei. Közös gondolkozásra hív a könyv, hogy összerakjuk az eltűnt gyermekkor széthullott darabjait és kiderítsük, mennyiben voltak olyanok, mint ma, és mégis egészen mások több mint három évszázaddal ezelőtt a gyerekek. Miként lehetett meghatározó ez a röpke tizenkét esztendő a Fejedelem életében, Európa nagy átalakulása, és Magyarország viharos változásai idején? Bármely életkorú olvasó megtalálja benne a neki szóló részt. A könyv közli a régi és a legújabb szakirodalom válogatott jegyzékét. A Rákóczi, Lorántffy, Báthory, és a Zrínyi család történetén, a köztörténeti eseményeken kívül olyan újonnan feltárt témakörökről ad páratlan együttesben tájékoztatást, mint a gyermekkor, a családi gyógyítás, a játék, az életmód, a hírközlés, a közvélemény, kémkedés, kertkultúra és Magyarország európai híre.

Pach Zsigmond - R. Várkonyi Ágnes - Magyarország ​története 1526 - 1686 I-II.
A ​sorozat két részre tagolt 3. kötete a mohácsi vésztől Buda visszafoglalásáig terjedő 160 év történetét tárja az olvasó elé. Átfogó egyetemes történeti bevezető után részletesen bontja ki a kor hazai politikai eseménysorozatának fő motívumait: a középkori magyar államot megdöntő török hódítókkal vívott harcok és a Habsburg-ellenes függetlenségi küzdelmek menetét, a magyar etnikum és államiság hányattatásait a két nagyhatalom szorításában, a három részre szakadt ország újraegyesítésének meg-megújuló kísérleteit. A szerzők széles nemzetközi keretbe illesztve kísérik nyomon az ország gazdasági-társadalmi viszonyainak alakulását, a nyugat-európai fejlődéstől való elkanyarodását, a késő feudális földesúri-jobbágyi rend létrejöttét és megszilárdulását. Sokrétűen mutatják be művelődéstörténetének e nyomasztó politikai és társadalmi viszonyok közepette is termékeny és fontos periódusát, a nemzettudat korabeli formáit, a reformáció befogadását, az ország magyar és nem magyar lakosságának hétköznapi életét. A köteteket több száz kép és számos térkép egészíti ki. A részletes forrás- és irodalomjegyzék, valamint az időrendi áttekintés az egyes kérdések további áttekintés az egyes kérdések további tanulmányozását is lehetővé teszi.

R. Várkonyi Ágnes - Így ​élt Vak Bottyán
„Szerette ​népét, és a nép is szerette őt” – maga Rákóczi fejedelem jellemezte így kiváló generálisát, aki köznemesi sorból lett végvári vitéz, császári tiszt, majd kuruc tábornok. Hosszú és változatos élete volt Bottyán Jánosnak, két időszak történelme elevenedik meg életrajzában. A török kiűzésekor már császári szolgálatban áll, Rákóczi dunántúli, csallóközi és Vág menti harcainak ő a vezetője. A kötetet több mint száz korabeli metszet, rajz, festmény illusztrálja.

R. Várkonyi Ágnes - Európa ​Zrínyije
1664 ​tavaszán Zrínyi nevétől visszhangzott egész Európa: "aki oly súlyos időkben a keresztény világban reményt ébresztett; akire a Gondviselés Európa sorsát bízta"; aki "Európa szíve"! Magyar történelmi személyiségek nemzetközi elismerései között nincs nyoma, hogy bárkit a keresztény világ reményének, Európa jövője letéteményesének neveztek a múltban. Sőt, Európa bátorsága, éltetője nevet kapta volna meg, amit a XVII. században a szív fogalma kifejezett, a vérkeringés felfedezése kapcsán az aktivitás, a mozgás, a fáradhatatlanság képzetével együtt. Mi volt Zrínyi európai jelenlétének titka? Hogyan jött létre? Mit tartalmazott? És miért lett elfelejtve, megtagadva, betemetve ez a jelenlét? Az elmúlt másfél évtizedben készült tanulmányaimban, amelyek közül néhány először ebben a kötetben lát napvilágot, ezekre kerestem a választ. Együttesen, könyvbe összefűzve a horvát bán politikai tevékenységét ismertetik, a nevével fémjelzett politikai kultúráról nyújtanak új megvilágításban többletet.

R. Várkonyi Ágnes - Europica ​varietas - Hungarica varietas
Mit ​tanult Erasmustól V. Károly császár és Szapolyai János király? Miért Toledóban írták alá a váradi béke egyik példányát? Mi volt Pázmány Erdély-élménye Rómában, és miféle együttműködés lehetett Bethlen Gábor, a nagy fejedelem és az esztergomi érsek között? Mikor idézte Zrínyi Miklós V. Károlyt, és miért figyelmeztették a magyar világi és egyházi főméltóság-viselők a magyar királyt és a Habsburg-császárt nagy előde példájára? Merre mehet tovább a kutató, ha az 1666-ra datált Szövetséglevélben a Zrínyi név mellett a kivakart papírra írt "Péter" mögül az ultraviola lámpa fényénél "Miklós" tűnik elő? Milyen következményekkel számolt Comenius, megtudván, hogy a vesztfáliai békéből kihagyták Csehországot? Mennyit tévedtek a béke megszerkesztői könnyelműen megfeledkezve arról, hogy ha majd a Balkánra szorítják vissza az oszmán birodalom nyugati határát, mi lesz Közép-Európával? Hogyan jött létre a béke pillanata a keresztény országok között, hogy másfél évszázados készülődés után Európa minden nemzete hullatta vérét Budavár visszafoglalásáért? Hogyan értelmezte az európai hatalmi egyensúly elvét Marlborough herceg és hogyan II. Rákóczi Ferenc fejedelem? Miért mondta Lord George Stepney, Anglia bécsi követe: annyi, mintha "fejszét fognának a fa gyökerére", hogyha az Erdélyi Fejedelemség elveszti állami önállóságával a vallásszabadságot? Miben vélte felismerni Bél Mátyás a Kárpát-medence jövőjének, az egymással keverten élő közép-európai nemzetek békéjének garanciáját? És még jó néhány hasonlóan nehéz vagy talán kényes kérdésre vázol fel válaszokat a szerző, többnyire hazai és külföldi levéltárakból újonnan feltárt források alapján. R. Várkonyi Ágnes, az ELTE Közpkori és Kora-Újkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára több mint két évszázados folyamat kritikus csomópontjait világítja meg. Tanulmányait összefogja a közös történelem, az, amely a 16. század elejétől a 18. század első harmadáig újra meg újra egymásra rajzolta Európát és Magyarországot. A képek együttese izgalmas tabló: az önazonosságát kereső Európa, és a túlélés, a megújulás esélyeiért küzdő Magyarország kölcsönösen egymásrautaltságának története.

R. Várkonyi Ágnes - A ​rejtőzködő Murányi Vénus
Ki ​volt a Murányi Vénus? Több mint két évszázadon át senki sem kételkedett benne, hogy Széchy Mária. Számos író és költő a 17. századi főúri nőt híres és hírhedt szépasszonynak énekelte meg. Hogy kerül akkor kötetünk borítójára az ő képmása helyett egy férfia arcképe? Induljunk ki az ismert történetből, melyet Gyöngyösi István híres költeménye is megörökített: I. Rákóczi György hadjárata idején Wesselényi Ferenc füleki kapitány beleszeretett a murányi sziklafészek asszonyába, Széchy Máriába, és a szerelmesek kalandos körülmények között átjátszották a Habsburgoknak a várat. De miért éppen 1663/64-ben írja meg és adja ki Gyöngyösi az árulás és érdekházasság történetét, amikor a nemzet válságos idejét éli, a török újra támad és Zrínyi felégeti az eszéki hidat? Talán politikai üzenet akart ez lenni a kor titkos jelképrendszere segítségével? S a beavatott kortársak számára Vénus alakja nem csak a szépség és szerelem megtestesítője lenne? Ki volt valójában a "magyar Márs" - Zrínyi - politikai szövetségese? Sorozatunk új kötete e kérdésekre választ kereső kutatás izgalmas története. A szerző hazai és külföldi levéltári dokumentumok, titkosírás levelek, számmisztikába burkolt üzenetek segítségével vizsgálja a Murányi Vénus rejtélyét, s eközben beavat a korszak gondolkodásmódjába.

R. Várkonyi Ágnes - Pelikán ​a fiaival
Minden ​korszak, minden civilizáció sajátos idő-tudatban él. Sok mindent átvesz a múltból, van, amit megőriz, mást elhagy, s talán észre sem veszi, hogy merőben másként kezeli az időt, mint elődei. Az idő-képek jelzik a társadalmak, személyiségek, országok civilizációs szintjét, értékrendjét, teherbíró, önfenntartó, megújuló képességét. „Kibeszélik” titkaikat, félelmeiket és reményeiket, viszonyukat az élethez és a halálhoz. Idő-képzet: a kor látlelete önmagáról. Sűrített világértelmezés. Az emberek idő-tudata diagnosztikus értékű. Minden társadalom szembesül az idő nyugtalanító kérdéseivel. Főleg válságok és korszakváltások idején. ... A történeti ökológia azt vizsgálja, hogy az ember az évszázadok folyamán miként alakította ki együttélését a természettel, mennyiben ismerte fel a természet törvényszerűségeit, hogyan teremtett egyensúlyt igényei és a természet szabta lehetőségei között. Olyan közismert történeti jelenségek mögöttes világát keresi, mint például a francia pásztorok természetkímélő technikája. Arra kíváncsi, hogy milyen természetismeretre épültek az ókori vízszabályozások és útépítések, milyen „ökológiai szemléletmód” és gyakorlati igény hozta létre a 16–17. század kertkultúráját. Milyen ökológiai tudás rejlik a part menti lakosságnak a folyók látszólag szeszélyes életét hasznosító gyakorlatában. Abból a szinte közhelyszerű felismerésből indul ki, hogy a természet védelme, az alkalmazkodóképesség a természethez egyidős a civilizációval. Természetes velejárója az ember egységben látó képességének, a holnappal, a jövővel számoló életvitelének. (R. Várkonyi Ágnes)