Ajax-loader

Siklós László könyvei a rukkolán


Siklós László - A ​házasságok a földön köttetnek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sulyok Katalin - Siklós László - Elsüllyedt ​(B)irodalom
Égesd ​el a kézirataimat, suttogta Katalin a halála előtt. Kiadatlan regényeid, novelláid, közös műveinket is? kérdeztem. Nem válaszolt. Halála után tíz évig egy kivétellel nem tudtam hozzányúlni a kötegelt papírokhoz sem ilyen, sem olyan szándékkal. Aztán elővettem a Kádár-korszak panoptikumát, a nagyregényt, mert azt a kort azóta sem írta meg senki. A könyv szereplői hétköznapi emberek és politikacsinálók. Diktátorok Kádártól, feleségétől és Aczél Györgytől lefelé: polbiz.-tag, KB-tag, párttitkár, miniszter, tanácselnök, ügyész, főszerkesztő, téesz-elnök, munkásőr, miniszter, tanácselnök, ügyész, főszerkesztő, téesz-elnök, munkásőr; gyilkosok és áldozatok; Nagy Imre szelleme, Bibó István szelleme; a hatalommal kényszerű szimbiózisban élő téesz-fogatos, kútásó, tudós, fejőnő, orvos, favágó, rendőr, böllér, temetőcsősz, vendéglős, patikus, pszichiáter, pék, varrónő, bazáros, hullamosó, ápolónő, író, művész, újságíró; mi magunk magánéletünkkel, macskáinkkal, besúgókkal, barátokkal és ellenséggel. Emlékeztetünk: az emberek nem akartak ütközni a diktatúrával, az ütközött velük, Velünk. Útjában állt mindenki, aki nem görnyedt előtte, nem tapsolt, nem hazudott. Kibújni következmények nélkül nem lehetett. A többség túlélte, néhányan belehaltak. A rendszerváltáskor vér nem folyt, csak megalvadt.

Siklós László - Neveletlenek
"A ​család havi kosztjára 15 ezret szánok. Nem érdekel, miből készül a kocsonya. Példaképem nagymamám és az indiánok. Az apukám is fél. Biztos jó szerelmesnek lenni. Együtt lakhatnak a szülők. Apa is a családhoz tartozik. Hol étkezzünk? Hát étteremben. Az italboltot meg lehet szokni. Inkább dolgozom, mint tanulok." A válaszokat olyan serdülőktől kaptam, akik nem a család meghitt légkörében nőttek fel, akiknek életéből hiányzik a gondoskodás, a szeretet. Veszélyeztetettnek hívjuk ezt az állapotot. Különösen azzá teszi a kamaszkor: a fiatalok egyszerre bizonytalanok, félénkek és agresszívek. Kötetemben fogódzók szeretnék adni: mit tehetnénk, hogy behozzák hátrányukat, szeressenek dolgozni, legyenek eszményeik, érzelmeik, s megállják helyüket az életben, mint bárki más.

Siklós László - Három ​év a kisházban
Ez ​a regény a szerző hatodik könyve. Látszatra minden kötete más, mégis azt mondhatjuk, hogy ezt a művét készítette elő két szociográfiája, amelyet fiatal házasokról és fiatalon elváltakról írt; két művelődés-szociográfiája, amelyben munkásfiatalok igényeit, hétköznapjait éri tetten; novellás kötete, amelynek minden darabja egy változó életstílus, életszemlélet és család vonzáskörét tükrözi. Valahol a hegyek között, csörgedező patak közelében, kert végében áll a regénybeli rózsaszínű ház, ahol három házaspár legszebb éve játszódik: az indulásé. A kis ház a korlátlan lehetőségek kerete. A házasok sorra beköltöznek, birtokba veszik környezetüket és egymást, együtt csicseregnek a madarakkal, és rettegnek a téltől, fölforgatják a rendet, a világot... Aztán eltelik az első borzongató ősz, a tél, csalódottan köszönt rájuk a tavasz. Leszedik a falról a képeket, a Füles címlapfotóit, összekötözik használt bőröndjeiket, ládáikat és elköltöznek. Mi űzte őket? Megfutamodtak a nehézségek elől? Önmaguk elől? Nem tudták vállalni a házasságot? Nem vállalták sorsként munkás voltukat? A rózsaszín mögött vörös izzású, fekete világ bontakozik ki. Éles kontrasztok, fájón pontos valóságképek és költészet olvas egymásba; kitűnő szerkesztéssel. Fontos és aktuális írás: a hetvenes évek, a jelen bontakozik ki a regény lapjain.

Siklós László - Válunk, ​válogatunk
Így ​kezdődik:... tánc, táborozás, Balaton, klubest, mozi, csónakázás, Ifjúsági Park; szerelmek szövődése, lobogó-lángoló vagy higgadtabb kapcsolatok szövevénye, amelyek egy része minőségileg átváltozik; a csókból, az ölelésből - műszakok, túlórázás, maszekolás, fusizás után - tökgyalu, húskiemelő villa, vállfa, szemetesbadella, előszobafal, televízió, könyv, szőnyeg, bútor, egyszóval otthon lesz; s a minőségi változások sorrendje úgy hozná magával, hogy a tárgyak visszaváltozzanak meghitt estékké, családi örömmé, házastársi szeretetté, de e ponton a lendület megtörik, az utolsó fázis minőségi változása elmarad, az addig mormolt, duruzsolt, harsányan énekelt varázsszavakat sokszor elfelejtik... A kötet riportjai olyan fiatalokról szólnak, akik már elfelejtették a varázsszavakat - és elváltak.

Siklós László - A ​járvány
Én ​átvészeltem az egész Kádár-Aczél korszakot megalkuvás nélkül. De nagy marha voltam. Írtam egy drámát az AIDS-ről 1988-89-ben, írtam egy másikat tíz éve, amelyet Nagy Imre szelleme leng át, nos, miféle emberek élnek körülöttem, akik mindkettőt totális közönnyel és hallgatással fogadják? Milyen szabadság az, és milyen vállalkozás kora, amely továbbra is a hangoskodókat, a hőbörgőket, a brancsban élőket veszi észre és továbbra sem értékmérő az érték. 1945. december 21-én, Sztálin születésnapján játszódik a Disznók évadja, 1960 körül a Konszolidált diktatúra és a nyolcvanas évek végén A járvány és a Haláltáncház. A dátumok meghatározók, mutatják: milyenek voltak a sorsfordító idők. Még nyílt seb a háború, de már kibontotta vörös zászlaját A PÁRT. Az a párt, amely az 56-os forradalom megtorlása után mindent elkövet, hogy az emlékezés kiirtásával is erősítse hatalmát. Na meg gyilkossággal is, hiszen ne feledjük, Nagy Imre nevének puszta említése újabb halál… És nem csak az ideológia pusztít. Mivel az nem véd semmitől, begyűrűznek a vírusok, akár az AIDS is. És hiába éled az új generációban a gyökerekhez visszanyúlás vágya – amit a táncházmozgalom bizonyít -, ott teljesedhetne be az újjászületés, ez csak álom. A velejéig rohadt negyvenöt év romhalmazán nem születik új, tiszta, független, boldog nemzet. Mivel nálunk bármiből járvány lehet… Siklós László kötete tökéletes irodalmi reprodukciója mindannak, ami Magyarországon zajlott le az utóbbi fél emberöltőben, 1945-től a rendszerváltozás időszakáig. Botrányszagú művek, melyek igazságától megijedtek vagy visszakoztak a rendezők, miközben a darabokat kisebb-nagyobb átdolgozással alapvetően jónak és előremutatónak tartották. Előadásként mai napig nem vállalta fel senki… a/z/ /irodalom/történet, a jelen történelmünk pikantériája, hogy a mondanivaló most is aktuális…

Siklós László - Picasso ​a gyárban
Hamarosan ​műszakváltás lesz, a kapuk elsötétülnek a kiáramló tömegből. Együtt lélegzik most az utca: nők, férfiak, idősek, fiatalok jönnek, minden kockakőre jut egy láb. Ahogy ellép, újabb láb. Súlyos léptek. Elnehezült karok, kezek, ujjak. Mennyi erőfeszítésbe kerül itt egy könyvet kézbe venni? Egy igazán lepkekönnyű színházjegyet a tárcába dugni? Könnyebb álldogálni akár órákat a művelődési ház büféjében, a restiben, mint mondjuk ülni egy ismeretterjesztő előadáson... Sok fiatalnak nehezére esik a művelődés. Egyesek dicséretet várnak érte, órabéremelést vagy szabadnapot, és nehezen hiszik el: a jutalom maga az olvasás, a gyönyörködni tudás a festmény előtt, a taps öröme a színházban, a hallgatás zene közben, amitől az ember boldogabb lesz. Riportok vallanak napjaink munkásfiataljairól, azokról, akik még nem érzik ezt az örömöt, s azokról is, akik már teljesebb emberré váltak.

Siklós László - Táncház
A ​hetvenes évek elejéről, a Táncház-mozgalom kezdeteiről, a napi vitákról, küzdelmekről, sikerekről, Siklós László írói eszközökkel felöltöztetett helyszíni közvetítésének - e nagy sikerű könyvnek - az újbóli közreadása azért is időszerű, mert érdemes egy kicsit felidézni az előzményeket, még a ma már kissé furcsán ható ellenvéleményeket is. Beleolvasva kiderül, hogy csak a díszletek és a szereplők mások, a harc lényege mit sem változott: tudatlanság és műveltség, passzivitás és kreativitás vívja csatáit egy üzletileg tömegtermelésre berendezkedő furcsa világban.

Siklós László - A ​család(-regény)
A ​társadalom perifériájára szorult, a lét alatti lét sivár szoba-konyháiban, füstös kocsmapincéiben vegetáló emberekről szól Siklós László regénye. Főhőse, P.-né harmincegynéhány éves asszony, aki sűrűn váltakozó munkahelyein takarítónőként, segédmunkásként tevékenykedik. Iszonyú lelki nyomorúságban élő, tudatlan, nagyszájú, rapszodikus ösztönlény, aki a valóságról szerzett ismereteit kocsmákban, férfiak ágyában gyarapítja és kamatoztatja. "Proliságára" büszke, sőt ahol lehet, meg is lovagolja, teljesen azonosul sorsával, nem tud, de nem is akar változtatni életén. "A proli ne legyen kényes" - mondja, ha elhanyagolt, éhező gyermekei sorsát számon kéri valaki. Szellemi és érzelmi tompultságából nem tudja kimozdítani sem a passzív, de legalább némi anyagi biztonságot teremtő élettárs, sem az új lakás, de még kisfia tragikus halála sem. Az író kíméletlen tárgyilagossággal ábrázolja, hogyan "termelődik" újra P.-né gyermekeiben a lumpenlét, a társadalomba való beilleszkedés tragikus lehetetlensége. Igaz, a nagyfiú, Péter, iszonyú erőfeszítések árán megpróbál kitörni, új, emberibb életet kezdeni. Siklós László a félresiklott életek, a múlt torzulásait bélyegként magukon viselő emberek egész panoptikumát tárja elénk. Kíméletlen, felkavaró látleletet ad a társadalomnak arról a mélyvilágáról, ahonnan a felemelkedés szinte reménytelennek látszik. De ez a keménység nem a szenvtelen kívülállóé, hanem a társadalom minden tagjáért felelősséget érző író aktív kiállása azokért, akik a lét legkülső köreire szorulnak.

Sulyok Katalin - Siklós László - Vetéstől ​a tálalásig
A ​szerzők saját tapasztalataik alapján adnak az olvasóknak egyszerű, gyakorlati, kézzelfogható tanácsokat, hogy kertjükben aránylag kevés idő és pénz ráfordításával termeljenek, és amit megtermeltek, azt az utolsó szálig sokoldalúan hasznosítsák. A kötet többek között kezdő és haladó kertészkedőknek, biokertészeknek, háziasszonyoknak, főzni szerető férfiaknak s végül, de nem utolsó sorban fogyókúrázóknak szól, akik el sem tudják képzelni, mi mindent ehetnek kenyér, rizs és nokedli helyett. A könyvet lektorálta és a borítószöveget írta Dr. Bálint György kertészmérnök, a népszerű Bálint gazda.

Siklós László - Fölkészülés ​a házasságra - önismereti kézikönyv
18 ​éves lány vallomása: „Én nem akarok úgy élni, ahogy a szüleim élnek. Nekem az ősök ne meséljék elavult eszményeiket, kudarcaikat. Nem kérek a példabeszédekből, nem kérek tanácsot a felnőtté váláshoz, a házassághoz. Önmagamat és jövendő páromat magamtól akarom megismerni. Milyen vagyok én, milyen ő? Mik a szokásaink? Miben egyezünk és miben ellentétes a természetünk, a felfogásunk, a jellemünk? Hol és hogyan akarunk élni, mi módon képzeljük el közös életünket, céljainkat, mennyi gyereket szeretnénk? Annyit sejtek, idejében kell megismernünk egymást, különben még a próbaházasság is kockázatos, hát még a tartós együttélés, a gyerekek, a családi élet! Engem minden érdekel, ami Veled kapcsolatos. Téged érdekel az én életem? Én kérdezlek - kérdezz te is! Vagy szégyellsz? Vagy nem akarsz? Vagy nem tudsz? Találtam ezt a könyvet, írója olyan kérdéseket is megfogalmazott, ami csak évek múlva, nehéz helyzetben jutna eszembe. Amikor talán már késő. Ne nevess. Ez nekem komoly. Neked is az lesz, mihelyt érett leszel rá. Ha a társam akarsz lenni. Én sem nevetlek ki, mert a társad akarok lenni."

Siklós László - A ​kommunizmus áldozata: a család
„Köztudott, ​hogy mai társadalmunk egyik alappillére a család, s minden jel arra mutat, hogy ezt az intézményt – beláthatatlan ideig – a jövőben sem tudjuk nélkülözni.” Ezzel az idézettel kezdődik a Demográfiai–Szociológiai füzetek 1979/II. száma. Pedig mindez csak porhintés, hazugság volt. Hiszen ekkor már több lépcsőben megtámadták a család intézményét, és készen állt az ideológia, valamint az átfogó koncepció arra, hogy létalapjuktól, az összetartozás lehetőségétől is megfosztják a családokat. A cél a bomlasztás, a régi, úgynevezett kispolgári eszmények szerint élő közösségek alapokig tartó letarolása, és – minden más alternatíva/lehetőség elől az utat elzárva – erőszakkal fölépíteni a szocialista embertípust, aki már új közösségben él és gondolkodik.

Kollekciók