Ajax-loader

Kelemen Erzsébet könyvei a rukkolán


Kelemen Erzsébet - Napkelte
Kelemen Erzsébet kötetének történelmi-irodalmi ciklusba tartozó művei új fejezetet nyitnak a kortárs vizuális költészetben: nemcsak az irodalmi köztudatból kiszorult, vagy még mindig nem az őket megillető helyen lévő alkotóknak (pl. Tormay Cécile), a nemrég elvesztett, nagyra becsült költőnknek, irodalomtörténészünknek, karmesterünknek és zeneszerzőnknek (Nagy Gáspár, Görömbei András, Záborszky József), nevezetes történelmi személyeknek, eseményeknek (Klebelsberg Kuno, Tokaji Ferenc, Rákóczi-szabadságharc stb.) adózik tisztelettel, de a képvers-irodalomban eddig még ismeretlen téma is megszólal benne: a vizuális költemények a tizenkét hortobágyi kényszermunkatábor áldozatainak is emléket állítanak, illetve szembesítik az utókort az 1950-es évek borzalmaival, a magyar Gulággal. A Vendégszöveg (1), Vendégszöveg (2) című alkotások L. Simon László Nem lokalizálható című kötetének védelmében születtek. A különféle alkalmakra (név- és születésnapok, évfordulók, ünnepi események, kortárs alkotók köszöntése) megalkotott művek mellett a kortárs képversek tematikájában igencsak ritka istenes versek, valamint a logo-mandalák szintén a hazai vizuális költészeti tárlatot gazdagítják, akárcsak a szerelmes képversek ciklusa, ami mind tartalmilag, mind formailag a szöveg és kép művészi egységének vagy feszültségének erejéből táplálkozik. A szemlélődés során a befogadó így megtapasztalhatja, hogyan válik vizuális élménnyé a szöveg, életté a holt betű, s új dimenziót feltáró textussá, alkotói üzenetté a kép.

Kelemen Erzsébet - Itt ragadt lélek
A pszicho-thriller Kelet-Magyarország egyik városában, napjainkban játszódik. A szereplőkkel Debrecen nevezetes helyeit is bejárhatjuk, és a 20132014. évi közéleti események is felvillannak a műben, viszont a legrészletesebben az 1950-es évekről, a magyar Gulágról értesülhetünk, arról a tizenkét hortobágyi kényszermunkatáborról, ahová tömegével és önkényesen, ítélet és minden indok nélkül, közigazgatási határozattal hurcolták el az áldozatokat. A csecsemőtől az aggastyánig. De beletekinthetünk a szovjet Gulág szörnyűségeibe is. Ezek a történelmi tények és emlékek a szereplőkön keresztül ma is elevenen ható eseménnyé válnak. A regény történetét egyetlen mondatba így lehetne sűríteni: a hortobágyi kényszermunkatábort és a szovjet Gulágot megjárt Faragó János lelke kísért egy fiatal lányt, aki szörnyű megpróbáltatások, szenvedések árán végül megtudja, miért is zaklatja, bántja az itt ragadt lélek. A regény műfaját a klasszikus mitikus műfajjal rokoníthatnánk, amely valós történelmi tényeket ötvöz fiktív, fantasy elemekkel. Ezzel a műfaji színességgel erősíti az írónő a valós történelmi háttér befogadását és megőrzését az utókor számára, valamint segíti a megélt történelmi traumák feldolgozását a jelenben. A mű emléket állít a hortobágyi kényszermunkatábor áldozatainak, s tisztelgés Szent II. János Pál pápa emlékének is.

Kelemen Erzsébet - Viaszpecsét
Kelemen ​Erzsébet új verseskötetében roppant távlatok kapcsolódnak egymásba, a személyes lét és a végtelen tér-idő kérdéseit egy sűrűszövésű intertextuális és motivikus hálóba helyezi a költő. E háló csomópontjait olyan szövegterek alkotják, mint az Újszövetség, a katolikus liturgia textusai, archaikus, régi magyar irodalmi szövegdarabok, illetve a távol-keleti haikuk érzékenyen miniatürizáló versvilága, és természetesen a kortárs alkotók művei, amelyekre sok ponton játszanak rá e versek. A költemények azonban nemcsak szövegszerűségükben ragadják magukkal az olvasót, hanem zeneiségükkel is, s ez a zeneiség a ritmikai, formai elemeken túl versszervező erőként is megjelenik több darabban. A verssorokból előlépő váratlan, éles metaforák sokrétű, izgalmasan illeszkedő jelentéssíkokat nyitnak meg, amelyek elvezetnek bennünket annak a belátásához, hogy a szent és a profán egészen különleges módon képes összeszövődni, s életünknek háttérkárpitjául szolgálni. Erre az erős szövetre szükségünk is van, hiszen a versekből kibontakozó világban olyan hiányokkal kell szembenéznünk, mint az idősebb kolléga, pályatárs elvesztése (Fohász Nagy Gáspárért, Fényesedjetek), vagy napjaink közviszonyainak törpesége (SMS az országfosztogatóknak), vagy a múlt korok tragédiáinak máig cipelt terhei (Arad, Történelmi egysorosok kókuszdióhéjban, Trianoni árva). E verseskönyv megszívlelendő és örömet adó olvasmány mindannyiunk számára. ___ ___ ___ Thimár Attila

Kelemen Erzsébet - Getszemáni ​magány
A ​dráma 1941. április 2-át, a tragikus sorsú miniszterelnök életének utolsó napját jeleníti meg. Idősíkváltásokkal azonban a jövő képei mellett a múlt is elénk tárul a színpadi jelenetekben: Teleki miniszterelnökségének második kabinetje, az 1939 és 1941 közötti időszak. A német körgyűrű szorításában már csak egyetlen lélegzési lehetőség marad: a déli rész, Jugoszlávia szomszédsága. A németek ultimátumszerű követelésével azonban a végzetes következményű események elindulnak...

Kelemen Erzsébet - A ​szöveg testén túl
L. ​Simon László napjaink irodalmi és közéletének sokszínű és összetett életművel rendelkező személyisége. Eddig megjelent tizenhat könyvében fontos szerepet kap a líra, a vizuális költészet, valamint az irodalom határterületeinek kutatása. Ezért az irodalmi munkásságát feldolgozó, két kötetesre tervezett monográfiámnak most kézben tartott első részében a lírai énre fókuszálva L. Simon korántsem lezárt költői életművének lineáris és vizuális költeményeivel foglalkozom, bemutatva az egyéb vizuális alkotások egy életművön (néha egy köteten) belüli jelenlétét is. Esszéista, próza- és tanulmányírói munkásságát pedig a következő monográfiában dolgozom fel. A vizuális költészet terén L. Simon László által teremtett új utakat, műfajokat feltárva, a köteteinek, műveinek interpretációs leírásával arra is választ próbálok adni, hogy ez az életmű miképpen járul hozzá a kortárs magyar költészet gazdagításához, valamint a világirodalomhoz. Bemutatom a költői életmű hozadékát, a magyar irodalom életében betöltött inspiráló erejét. Bízom benne, hogy a mű-megközelítésekkel közelebb hozom az olvasót a vizuális költészethez és egy gazdag életmű felfedezéséhez, értékeléséhez is. Kelemen Erzsébet KELEMEN ERZSÉBET (1964) Debrecenben élő író, költő, irodalomtörténész és minősített kutatótanár. Doktori (PhD) fokozatot 2011-ben szerzett. Eddig tizenhét kötete jelent meg. Fő kutatási területe a kortárs szépirodalom.

Kelemen Erzsébet - Hexameron
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelemen Erzsébet - Tiszta ​szándék
Az ​1848-49-es forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökének nobilis alakja elevenedik meg előttünk, mégpedig hiteles és valóságos emlékezések, leírások, vallomások, illetve tényleges és pszeudo-memoárok, naplók, levelek, konfessziók összetömörített szövegkonstrukciója által. Valóságnak, fantáziának, lélektani és történelmi rekonstrukciónak ez a vérbő keverése adja ki azután azt a sugallatos összképet, amely egy valóban tiszta szándékú és gondolkodású, de éppen a legnemesebb progresszív törekvései miatt alantas érdekek kelepcéjébe zuhant vértanú hős heroikus erőfeszítéseit és vívódásait úgy jeleníti élővé, hogy abba magyar történelmünk egész tragikus sorsdrámája is katartikusan belesűrűsödhetik. Kelemen Erzsébet kitűnő új műve, a 'Tiszta szándék' a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium irodalmi pályázatának díjnyertes alkotása volt 2007-ben, majd a Hitel című folyóirat 2008/10. számában jelent meg, s most könyvalakban is méltán kerülhet a szélesebb olvasóközönség elé. Bertha Zoltán

Kelemen Erzsébet - Tiván
A ​Taksony és Géza fejedelem uralkodása idején játszódó Tiván című ifjúsági történelmi regény az ősmagyarok szokásaival, táltoshitével, a kalandozó hadjáratok izgalmaival, a mocsaras, lápos víz ringatta Bodrogközzel ismerteti meg az olvasót. A mű 1996-ban pályadíjat nyert. Később érettségi tételként is szerepelt. Akárcsak a jelen (immár negyedik) kiadás: a regényt 2012. évi érettségi kortárs irodalom témakörébe választották Debrecenben.

Kelemen Erzsébet - Testet ​öltött szavak
Kelemen ​Erzsébet alapos, többdimenziós, egyszerre komplex és részletekbe menő vizsgálódása kimutatja az életmű heterogenitásának és egységének minőségazonosságát, s briliáns komplex elemzésekkel és a gazdag összefüggésrendszerben való biztos tájékozódással tárja fel a Papp Tibor-i költészet korszakos nyelvi, formai és történeti jelentőségét. Kiemelkedően figyelemreméltó az a rendkívüli gondolati fegyelem és szinte tévedhetetlen szerkezeti építkezés is, amely a vizsgált tárgyhoz, vagyis Papp Tibor in utero sokoldalú és sokrétű költészetének komplex elemzéséhez, illetve az e művelet elvégzéséhez szükséges műveltségnek, tájékozottságnak és elmélyedésnek az elemzői horizontra való bekapcsolásához nélkülözhetetlen. Az életmű minden egyes fázisa, fejezete, lényegi összetevője, vetülete alapos szakmai elemzés tárgya, az elemzésekből kirajzolódó tárgykörök és minőségmozzanatok összefüggő rendszerbe épülnek, és feltárják annak gazdag és kreatív hatásmechanizmusait. Ez a monográfia kiemelkedő szakmai teljesítmény, témáját és szemléletét tekintve is hiánypótló erejű munka. - (Szkárosi Endre)

Kelemen Erzsébet - Itt ​ragadt lélek
A ​pszicho-thriller Kelet-Magyarország egyik városában, napjainkban játszódik. A szereplőkkel Debrecen nevezetes helyeit is bejárhatjuk, és a 2013-2014. évi közéleti események is felvillannak a műben, viszont a legrészletesebben az 1950-es évekről, a magyar Gulágról értesülhetünk, arról a tizenkét hortobágyi kényszermunkatáborról, ahová tömegével és önkényesen, ítélet és minden indok nélkül, közigazgatási határozattal hurcolták el az áldozatokat. A csecsemőtől az aggastyánig. De beletekinthetünk a szovjet Gulág szörnyűségeibe is. Ezek a történelmi tények és emlékek a szereplőkön keresztül ma is elevenen ható eseménnyé válnak. A regény történetét egyetlen mondatba így lehetne sűríteni: a hortobágyi kényszermunkatábort és a szovjet Gulágot megjárt Faragó János lelke kísért egy fiatal lányt, aki szörnyű megpróbáltatások, szenvedések árán végül megtudja, miért is zaklatja, bántja az itt ragadt lélek. A regény műfaját a klasszikus mitikus műfajjal rokoníthatnánk, amely valós történelmi tényeket ötvöz fiktív, fantasy elemekkel. Ezzel a műfaji színességgel erősíti az írónő a valós történelmi háttér befogadását és megőrzését az utókor számára, valamint segíti a megélt történelmi traumák feldolgozását a jelenben. A mű emléket állít a hortobágyi kényszermunkatábor áldozatainak, s tisztelgés Szent II. János Pál pápa emlékének is.

Kelemen Erzsébet - Rorate
Kelemen ​Erzsébet (Edelény, 1964) Debrecenben élő író, költő, drámaíró, vizuális művész, irodalomtörténész, szaktanácsadó és minősített kutatótanár. Doktori (PhD) fokozatot 2011-ben szerzett. 2016-ban Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Vigasztalom hát magamat, magunkat, a mellém kuporodó kérdezőt, nehogy szomorúságában kétségbe essék, vagy valami mérges gyökér szárba szökkenjen, mint egykoron, hosszú évtizedeken át, kárt okozzon, sokakat megfertőzzön. Hiába a vigasz holdatlan éjben, egyre súlyosabb lesz ölemben a könyv. Ima a nemzetért (részlet)

Kelemen Erzsébet - A ​szent zene és a hitoktatás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelemen Erzsébet - Emberismeret ​és etika
Tankönyvet ​adunk az érettségizők kezébe, melynek segítségével mind a tanórákra való felkészülés, mind az érettségi tételek elsajátítása könnyebbé válik, tekintettel arra, hogy ugyan az etika választható érettségitárgy, használható tankönyv nemigen van forgalomban.

Kollekciók