Gene Wilder könyvei a rukkolán

Gene Wilder - Kis ​francia szajhám
Az ​első világháború végén járunk. A milwaukee-i Paul Peachy, a fiatal vasúti alkalmazott és amatőr színész szembesül házassága kudarcával. Jelentkezik katonának és rövidesen behajózzák Franciaországba. Azonnal rájön, hogy olyan helyzetbe került, ami tehetetlen bábként sodorja magával, és -mindennek tetejébe- még el is fogják. Kockázatos menekülési utat választ: német bevándorlók gyermekeként folyékonyan beszél németül, és így el tudja hitetni az ellenséges katonákkal, hogy német tiszt - ráadásul a németek leghíresebb kémje. Egy olyan világba kerül, aminek létezéséről addig fogalma sem volt: fényűző élet, életunt férfiak és könnyűvérű nők. De amikor az egyik nő -Annie, a fiatal és gyönyörű kurtizán- több mint, aminek első pillantásra tűnik, Peachy élete örökre megváltozik...

Gene Wilder - A ​nő, aki nem
Minél ​hihetetlenebb egy történet, annál inkább elhiszem. Harminchárom éves vagyok. 1903-ban idegösszeroppanást kaptam, és kényszerzubbonyban elmegyógyintézetbe vittek. Az egész dolog háttere még mindig homályos, de azért elmesélem, mire emlékszem. Koncerthegedűs vagyok, legalábbis az voltam az idegösszeomlásom előtt. 1903 májusában az Ohio állambeli Clevelandben Csajkovszkij D-dúr hegedűkoncertjét játszottam, amikor is - pontosan annak a kadenciának a közepén, amit hetek óta gyakoroltam -hirtelen leraktam a hegedűmet és nekiálltam összetépni az első hegedűs kottáját. Amilyen gyorsan csak tudtam, fecnikre szaggattam, aztán vizet öntöttem az egyik tuba tátongó szájába és ököllel püföltem a zongorabillentyűket - de csak a feketéket -, majd sírva lekuporodtam a földre. A közönség tátott szájjal bámulta ámokfutásomat egészen addig, amíg a biztonsági őrök be nem rohantak és ki nem vonszoltak a színpadról.