Ajax-loader

Kassák Lajos könyvei a rukkolán


Kassák Lajos - Vagyonom ​és fegyvertáram
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Emberek ​sorsok
Részlet ​a könyvből: "Arra az útra - mondta Virág Balázs keserű, vontatott hangon - igazság szerint a fiamnak kellett volna elindulni. De abban az időben már se a bot, se a szép szó nem használt volna. Lator volt a kölyök s nem egyszer gondoltam felőle, talán nem is az én fiam. De ez csak olyan üres okoskodás volt, mert ha mondhatnék is egy és más rosszat boldogult feleségemről, bűnt követnék el, ha azt állítanám, hogy hűtlen természet volt. Nehezen éltünk, néha megmartuk egymást, de azért, ha józan fejjel visszagondolok azokra az időkre, egészen jól megvoltunk. Azt mondhatnám, mikor elvettem, párját ritkította a környéken. Fiatal volt és majd kicsattant az egészségtől. Több, mint egy esztendeig futottam utána, aztán mégis csak beadta a derekát s mikor átköltöztem a házukba, apósom és anyósom is jó szívvel fogadtak. Később elváltunk az öregektől, én a járás bíróéknál voltam parádéskocsis, ő pedig a ház körül foglalatoskodott hajnaltól estig és jól végezte el a munkát, amibe belekezdett."

Kassák Lajos - Egy ​szegény lélek megdicsőülése
Tartalom: Egy ​szegény lélek megdicsőülése Tragédia Sötétben Pünkösdi virágzás Csendélet A harmadik ember Halott a Dunán A fekete vonat

Kassák Lajos - Éposz ​Wagner maszkjában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Három ​történet
EVOKÁCIÓ ​anélkül, hogy a Múzsáktól és az Istenektől segítséget kérnék benne. Ezekkel az égi hatalmakkal csak meglennék valahogyan, de mit tegyek egy földi Nagyúrral szemben, aki a politikus fölényével akarja agyonütni művészetemet. - A Baumgarten-díj letiltására legyen válasz ez a könyv, melyet a legjobb képességeimmel írtam és a művészetet megbecsülő emberek figyelmébe ajánlok.

Kassák Lajos - Angyalföld
Részlet ​a könyvből: "Az ajtó kinyílott. Az ajtó egészen kinyílott és egy kisgyerek jött ki rajta. A kisgyereknek szőke feje, o-alakú lábai voltak, és egy nagy vörös labdát tartott a kezeiben. A kisgyerek lassan, akárha mélységből kúszna föl, egészen kijött a folyosóra, tiltott, majdnem idegen vidék volt ez az ő részére, óvatosan nézelődött. Aztán egyszerre kiestek belőle a félelmek, a szája nevetősen széthúzódott s a kék szeme ragyogott a ragyogó vörös labda fölött. Hallotta, hogy valaki barátságosan a nevén szólítja. Egy sovány, fekete ruhás öreg ember ült a folyosó végén, a sarokban egy kis ládikón. A kisgyereknek úgy tűnt, emlékszik erre az emberre, barátságosan visszagagyogott valamit. - Dobd ide azt a szép labdát - mondta az öreg. - elkapom, aztán én is visszadobom neked."

Kassák Lajos - Egy ​lélek keresi magát
Részlet ​a műből: "Közhit szerint az lenne a művész feladata, hogy a hétköznapok embere előtt feltárja az élet rejtelmeit. Ha nem megy másképp, akár az ördög segítségével is ásson le a dolgok lényegére, nevezze nevén a megnevezhetetlent és mutassa fel a kulcsot, amellyel a titkos zár kinyílik. A hétköznapok embere előtt mindez, ha nem is könnyű, de egy kiválasztott lény által végrehajtható műveletnek látszik. Arra csak a legkevesebben gondolnak, hogy hány kiváló szellem roppant már össze ennek a csekély feladatnak a megoldása előtt, hány mögött záródott be az őrültek házának gumicellája, hányan emeltek önmaguk ellen fegyvert éppen sikeres életük delelőjén és pogány hitükkel hányan tértek meg Isten zsámolyához. Akik hódítani indultak, végül is meghajtják szép fejüket a megalázó tehetetlenségben. Körülbelül így járt Dorogi Károly, a festő is egy pillanatban. Igaz, mint minden pillanatnak, ennek is évekre nyúltak vissza gyökerei s ami most láthatóvá vált, hosszú ideig erjedésben, érésben volt, hogy végül teljes valójában megmutatkozzék. Dorogi Károly ötven éves elmúlt, háta mögött le nem becsülhető sikerekkel, még mindig ígéretekkel a jövőre s most hirtelen úgy látszik, betelt a mérték, a terhek megsokasodtak fölötte s az utak összeszűkültek. Akármerre tekint, érdemtelennek és reménytelennek lát maga körül mindent. Érezte, hogy bekövetkezik ez a pillanat, de még remélte, hogy nem ilyen vágtatva érkezik s talán nagyobb megpróbáltatások nélkül át is vergődik rajta. Most úgy érezte, csakugyan nincs tovább. Az egyik műgyűjtő estélyéről ballag hazafelé s úgy érzi, mintha túlságosan teleette, teleitta volna magát, fáj a feje, nyomást érez a gyomrában s általában kegyetlenül rossz hangulatban van. pedig hát semmi különösebb rossz nem érte ezen az estén. Úgy körülbelül ő volt a társaság legmegbecsültebb tagja, a házigazda udvarolt neki, kollégái akarva sem tudták volna eltakarni irigykedésüket s volt ott egy nő is, egy a többiek között, érdekes, vakmerő fiatalasszony, aki, azt lehetne mondani, valósággal felkínálkozott. Ha jól jól meggondolja tehát, semmi panaszolni valója nem lehet s ha mégis ilyen letörten, testi és lelki fáradsággal lépeget hazafelé, mindennek az oka egyedül benne van, úgy rágják a szomorúságok és kétségek, mint a férgek."

Kassák Lajos - Mesterek ​köszöntése
Kassák ​Lajos új verseskönyvében a modern festészet nagy úttörőiről írott költeményeit gyűjtötte össze. Picasso, Matisse, Braque, Léger, Franz Marc, Chagall, Klee, Rousseau a hősei ennek a könyvnek, akik ma már a modern piktúra halhatatlan klasszikusai közé számítanak, akiknek a műve - ha nem is ültek még el a róluk és körülöttük zajló viták - maradandó és megbecsülést érdemlő közös érték. Kassák versei tiszteletadások, szubjektív élménybeszámolók, de ugyanakkor szinte műtörténeti tanulmányok is e mesterek munkásságáról. Kassák avatott kalauz a modern művészet útvesztőkkel teli birodalmában. A tíz verset tíz színes reprodukció kíséri.

Kassák Lajos - Csavargók, ​alkotók - Válogatott irodalmi tanulmányok
Esszék, ​vitairatok, írói arcképek, kritikák, válogatás majdnem öt évtized terméséből. Személyes ügyben is, más alkotók ügyeiben és egyes művek dolgában is: egy következetesen és szenvedélyesen képviselt társadalmi eszme és művészeti felfogás szigorú szolgálata. Igazságot és bizonyosságot kereső szolgálat, aminek során az író kételkedést, tévedést is vállal, és a valóság állandó változását is vállalja: saját álláspontját is szigorúan vizsgálja felül, módosítja, ha a fejlődés parancsa ez. Ez a szolgálat nem lehetett ellentmondások nélküli, ezek az írások nem keletkeztek az örökérvényűség igényével. A vitatkozó, kételkedő, kérdező, társadalmat és művészetet változtatni akaró író ítéletére egyben-másban rácáfolt a fejlődés, egyes részítéleteivel nem ért egyet a marxista irodalomtörténet, nem érthet egyet a mai olvasó. Ez a gyűjtemény azonban - amely sem nem teljes, sem kritikai kiadás igényével nem lép föl - az írások céljához hűen, nem kíván örök érvényű igazságok gyűjteménye lenni. A vitatkozó és kritizáló Kassák arcképe ez. Azé, akinek részítéletein, egyes véleményein eluralkodott a saját, szenvedélyesen, konokul képviselt nézőpontja - mint Ady forradalmiságának megítélése esetében, s Petőfit, Kossuthot, de akár a nagy írókortársakat szemlélve is -: de a harcos portréja csak szenvedély-vonásaival együtt hű. Résztévedéseinek a nyomaival együtt - saját nézeteinek önkritikus módosításaival együtt is - hű a Kassák-életműnek ez az új Kassák-portrékötete. A nagy elődökről és kortársakról írt tanulmányok és cikkek együttesei, ezeknek az időrendje, a magyar írókról és külföldi írókról, művekről írt kritikák, az esztétikai és kritikai vitacikkek idősorrendje ennek a portrénak a változását, az író önmagával szemben is érvényesített kritikus szigorát is érzékelteti. "Volt hozzá erőm, hogy egy életen át lépést tartsak korom művészet-kísérletezőivel, komoly teljesítményeket követeltem magamtól, és szégyenkezés nélkül iparkodtam megkorrigálni útközben elkövetett tévedéseimet" és: "Ne kiszolgáltatottjai, hanem alakítói legyünk az életnek" - az 1961-ben publikált művészi önarcképnek ezeket a mondatait is illusztrálja ez a kötet.

Kassák Lajos - Földem ​virágom
Két ​kor között, két nemzedék ütközőjén, féllábbal már a közelmultban, jobbanmondva a félmultban, féllábbal pedig a jövőben, pontosabban Utópiában, már-már majdnem időtlenül, bár mint a Ma költője jelentkezett, s hovatovább társtalanul, jóllehet az egész Emberiséget jött megmozgatni, harsány jelszavak sugárívében, melyek fakultságukban is eltakarják, előfutári s forradalmi lendületek hőse és rabja gyanánt s mintegy előttünk nőve és gyökerezve a multba, a mába a maradandóságba: - vajjon ki és mit hoz nékünk Kassák? s mit jelent ő ma a magyar költészetnek? Talán nem ő a mi legdivatosabb költőnk, de vajjon van-e időszerűbb? s talán nem ő a legékesebb, de aligha van emberibb. Most, hogy minden alkalom nélkül s minden kelendő jelszó ellenére kiáll, hogy megmutassa magát s költői termése legjavát, száz, legjobbnak vagy legalább is legjellemzőbbnek érzett versét, talán itt az ideje, ha nem is a végleges értékelésnek, amely csak a jövendő évek lassú lehiggadásával alakul ki, nem is a fölényes ítélkezésnek, amely csak egyoldalú lenne és hideg, hanem pár oly szál kibogozásának, pár oly vonás hangsúlyozásának, amelyek így együttesen egy igazi költő képét, Kassák lényeges arcát mutatnák, igazolásul azoknak, akik ezt eddig is ismerték s meglepetésül azoknak, akik restelltek mélyebbre látni. Nincs itt szó "fehérremosás"-ról: ennek senki se látná hasznát; inkább csak Kassák beiktatásáról a magyar költészet telekkönyvébe. Mi köze van s van-e köze a "hazátlan" a "gyökeretlen", a "nemzetközi" Kassáknak ahhoz a magyar s európai, tehát mélyen hagyományos költészethez, amellyel első pillanatra s nem egy magyarázója szerint olyan homlokegyenest látszik ellenkezni? S ha valóban van köze, ád-e és mit ennek a közösségnek? Mi az, ami költészetének, az egész magyar költészeten belül, külön hangot, külön ízt, külön létjogot biztosít? Költő-e Kassák? magyar költő-e? s hol a helye azon a külön magyar Parnasszuson, ahonnan minden és mindenki kirekeszteni látszott eddig s amelyet ő maga is oly szűknek érezhetett sokáig? Ez a rövid bevezetés ezekre a kérdésekre óhajt válaszolni.

Kassák Lajos - Utazás ​oda és vissza
Az ​Új Magyar Museum első darabja Kassák Lajos novelláiból nyújt válogatást. A kortárs előd, Mikszáth palócai köszönőviszonyban sincsenek Kassák tót figuráival, annál inkább megvonható a móriczi világhoz való rokonság,... „... persze meglepő, hogy ezt a párhuzamot meg tudjuk vonni, hiszen írónk ízig-vérig nagyvárosi figura, aki a paraszti világba csak látogatóba, anyaggyűjtés okából látogat el. Ahogy Babits és Kosztolányi elbeszélő irodalmának hatásait sem lenne tanulságmentes végre kimeríteni, de legalább felvázolni. Avagy, megejteni egy vizsgálatot, hogyan erősödik fel az intellektuális prózakezelés az alkotó korosodásával,megérésével. Esetleg észrevenni, hogy a legtöbb novellája halállal vagy pusztulással végződik […], és meglepő erővel vonzódik a sötét tónusokhoz, úgymint vér, nyomor, elnyomorodás, kilátástalanság… […] Összevetni a kassáki prózanyelvet költészete nyelvével, és elcsodálkozni a hihetetlen találkozásokon és a még hihetetlenebb elkülönbözéseken… A gyermek- és kamaszábrázoláshoz megidézni Csáth novellisztikáját…”– írja Zalán Tibor a kötet utószavában.

Kassák Lajos - Szegények ​rózsái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Játék
A ​magyar próza klasszikusai sorozat köteteként napvilágot látott novellagyűjtemény Kassák Lajos teljes életművéből - időrendbe sorolva - válogatott harminc írást tartalmaz. 1912- től 1957-ig újságban, folyóiratban vagy kötetben már megjelent novellák alatt ott olvasható az első megjelenés helye és ideje. Kassák számára az eredeti tehetségnek kijáró irodalmi rangot novellái hozták meg a század tízes éveiben.

Kassák Lajos - Anyám ​címére
Ötven ​évvel ezelőtt jelent meg először s máig utoljára az Anyám címére, amely egyedülálló mű Kassák Lajos életművében, sőt az egész magyar esszéirodalom egyik páratlanul szép alkotása. Az író, akinek prózájából olyannyira hiányzik a líra, az ellágyulás, a személyes hang, talán ebben az egyetlen könyvben engedett szabad utat érzelmeinek, megnyitva szívét és lelkét, feltárva érzelmein átszűrt gondolatait. A mű fiktív levelek sorozata, melyeket Kassák édesanyjához, a Mutterkához írt, s ezek a lírai vallomások mintegy összefoglalják azokat a gondolatokat, amelyek Kassákot ez idő tájt, a 30-as évek közepén foglalkoztatták: a közelgő háború előszele, a fokozódó erőszak a világ minden táján, a szegénység, a nyomor, a művészet "elpolitizálódása", az individuum, az emberi-művészi szuverenitás megtépázása. Kassák nemcsak gyönyörűen tud írni a szegény emberekről, hanem pontosan látja a szegénység megnyomorító, demoralizáló erejét, mely testi, szellemi posványba taszítja az embert. A polarizálódó világban, a hatalmi harcok közepette, ahol jövendő győzők és legyőzöttek néznek farkasszemet egymással, Kassák rendíthetetlenül őrzi személyes és művészi szabadságát, az "eszmének sem torreádora, sem áldozati barma" nem kíván lenni, mégis tudjuk, igenis "lecsatlakozott" ő is valahova: a szegény emberek, a dolgozó proletariátus oldalára, a kiszolgáltatottak, az elnyomottak mellé. Színes és gazdag ez a könyv, lírai vallomás a világról, és az emberekről, a művészetről; a száz éve született Kassák Lajos maradandóan szép alkotása.

Kassák Lajos - Máglyák ​énekelnek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Éljünk ​a mi időnkben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Képzőművészetünk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Számozott ​költemények
Ebben ​a kötetben Kassák írói életművének legfurcsább, legszokatlanabb darabjaival találkozhat az olvasó. A számozott versekként emlegetett költemények annak idején először napilapokban, folyóiratokban jelentek meg többé-kevésbé létrejöttük sorrendjében: két vers a Bécsi Magyar Újságban (1921), ötvenkettő a Mában (1921-1925), öt a 365-ben (1925), kettő a Fundamentumban (1926), hat a Népszavában (1925-1929), tizenegy a Dokumentumban (1926-1927), tizenhét a Nyugatban (1927-1929) és egy a Munkában (1929). Ezzel legtöbbször szinte egyidejűleg Kassák új verskötetei révén is az olvasók elé kerültek. E kötetek: 1-Ma (1921), Világanyám (1921), Új versek (1923), Tisztaság könyve (1925), 35 vers (1931).

Darvas József - Déry Tibor - Kassák Lajos - Nagy Lajos - Virradat ​előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Az ​út vége
Az ​út vége egy nyilas miniszter élettörténete: silány karrierje és csúfos bukása özvegyének szikár, elfogulatlan, de a belső lelki motívumokra is figyelő visszaemlékezésében. Makai egy szociáldemokrata kultúrcsoport tagjaként kapcsolódik be a munkásmozgalomba, de karrierizmusa, agresszivitása, fegyelmezetlensége és zavaros eszméi miatt hamarosan kizárják a pártból. Bethlen bukása után kerül kapcsolatba a nyilasokkal, s ettől kezdve személyes sorsa egybefonódik a fasizmuséval. A felelősségre vonást nem kerülheti el: a háború után felakasztják. Kassák ebben a regényben nem a nyilas mozgalom keletkezésére kíváncsi: elsősorban az a folyamat érdekli, amelynek végén hőse prominens nyilassá, hóhérrá válik: egy politikai kalandor lélektani arcképét rajzolja meg.

Kassák Lajos - Novelláskönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Válogatott ​versek
"Mindenki ​ismerőse vagyok / és mégis mindenkinek idegen. / Keresd meg gyökereimet / számláld meg ágaimat / és a testvérem leszel" - olvasható Kassák 1963-ban megjelent Vagyonom és fegyvertáram című verseskötetének mottója. Ez az önmeghatározás - a mindenki számára egyszerre ismerős és mégis idegen - a költő-prózaíró-képzőművész szinte egész pályájára érvényes. A magyar irodalom európai rangú egyénisége, aki a külföldi avantgárd irányzatok legjelesebb költőivel, művészeivel egyidejűleg vívja meg a maga forradalmát, világérzéséhez és valóságlátásához új formát teremtve, hajlíthatatlan jellemmel, erkölcsi tisztasággal ragaszkodva önmagához. Viták kereszttüzében élt és alkotott, nemegyszer elhallgattatva, a publikációtól is eltiltva. Ez a válogatás a költői életmű legjavát adja, a kötetek megjelenésének sorrendjében, azok szerkezetét megtartva. Csak az Éposz Wagner maszkjában (1915) című, elsőként megjelent kötetét közlik teljes terjedelmében a szerkesztők, valamint a Mesterek köszöntése című, a modern festészet és az egyetemes zenetörténet mestereinek remekbe készült portréit tartalmazó gyűjtemény teljes anyagát. A posztumusz megjelenésű Üljük körül az asztalt után következnek az 1936 és 1965 között írt, kötetbe eddig nem került versek - többségük nyilván politikai okokból maradt ki, mint például a Törvényt ültek felettem című költemény, mely a pártból történt 1955-ös kizárásának története, a "rögeszme huszonhét megszállottja" előtt vergődő költő megrázó erejű vallomása. (Ez a kizárás záró mozzanata volt a Kassák és a párt közötti több mint három évtizedes viszálynak, mely a tanácsköztársaság idején, Kun Bélával történt összecsapásával kezdődött, s folytatódott 1949 utáni elhallgattatásával.) Ebben a ciklusban olvashatók az 56- os versek is: A diktátor; Változó idők; Vihar után; Egy elsötétített ház. Az előző kiadásokban föllelhető szöveghibákat a szerkesztők a Kassák Múzeumban őrzött kéziratanyag segítségével korrigálták, s földerítették a versek keletkezésének időpontját is. A könnyebb eligazodást betűrendes mutató segíti, Csaplár Ferenc utószava a költő alkotói pályájának vázlatát adja.

Kassák Lajos - Kassák ​Lajos új versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Mélyáram
A ​szerző, akinek új kötetét kezében tartja az olvasó, a század magyar irodalmának eleddig legkalandosab pályájú írója: első verseit kivéve minden műve körül vita támadt, barátok és ellenfelek csaptak össze (sokszor a szó szoros értelmében is) egy-egy előadásán, s volt olyan időszak (a tízes-húszas években), amikor az egész közvélemény visszhangzott nevétől. De nemcsak a közönség számára maradt többé-kevésbé izgató talány Kassák Lajos művészete: egyelőre az irodalomtörténetírás is csak egyes korszakaiban vizsgálódik, s még nem kísérli meg átfogni egész életművét. Valóban nehéz megkeresni az állandóan kísérletező író-festő útján azokat a jegyeket, melyek mindvégig kísérik, s azokat, melyeket csak ideig-óriág visz magával; nem könnyű feladat a mű egészére jellemző vonásokat az egyes korszakokétól elválasztani, s ezért helyét is nehéz kijelölni irodalmunkban. Most azonban, hogy lassan lehetőségünk nyílik - egy-egy vers- vagy novellaválogatás alkalmával - végigtekinteni munkával telt öt évtizedén, egyre nehezebben bújhatunk ki a ránk súlyosodó feladat alól. Még egy olyan majdhogynem esetlegesen együvé került kötet anyagában is, mint a Mélyáram, már legalább vázlatszerű összefoglalás után kiáltanak azok az esztétikai nézetek, tartalmi kérdések és formai tulajdonságok, melyek külön-külön esetleg megmagyarázhatatlanoknak és követhetetlennek látszanak, összeségükben azonban történetileg érthetővé válnak. De segítséget nyújthat ez a vázlat az életmű egészének és egyes korszakainak értékeléséhez is. E gyűjtemény elbeszéléseinek születési időpontját nem jelöli évszám, s a kíváncsi olvasó még az írások sorrendjétől sem lesz okosabb: sem időrendi, sem tematikai szempontok nem vezették az összeállításkor a szerzőt. Mégis mindenki, aki figyelemmel halad végig a lapokon, hamarosan fel tud állítani magában bizonyos kategóriákat: érezni fogja, hogy mely novellák íródhattak a korai időszakban, a tízes évek elején, melyek születhettek a világháború borzalmas éveiben s azt követően, végezetül melyek lehetnek későbbi évtized termékei. Ebben az önkéntelen korszakolásban nemcsak az egyes témák segíthetik, de az írások mélyén meghúzódó világnézeti különbözőségek és a szembeötlő formai eltérések is. Feladatunk - ebből következően - az, hogy az irodalomtörténet eddig feltárt adataival az olvasó segítségére siessünk, tényekkel támasszuk alá megsejtéseit, és néhány összefüggésre hívjuk fel figyelmét. De nemcsak tartalmi és formai oldalról kell feltérképeznünk a kötet, hanem a periodizálás munkáján túl, a novellák értékeivel és hibáival kapcsolatosan is el kell mondani véleményünket. Hiszen nemcsak a mondanivaló változásai, az előadásmód különbözőségei tűnhettek fel az olvasónak, hanem minden bizonnyal az egyes írások közötti színvonal-eltérés is; az, hogy a jól szerkesztett, érdekes, hű légkört teremtő, élő alakokat elénk állító és maradandó értékű alkotásokat sokszor két-három gyengébb, szürkébb és vitatható írás követi. Kassák Lajos irodalmi munkásságának mérlegeléséhez igen hasznos, hogy ezek az egyenetlen színvonalú művek is kötetbe kerüljenek, s könyvkiadásunk így, a teljes kép elénk állításával segíti a tájékozódást, de ezzel a jó és kényelmes lehetőséggel csak akkor tudunk élni igazán, ha magyarázatot adunk a nyilván világnézeti eredetre visszavezethető segítő és fékező erőkre, egyszóval, ha tudunk némi támpontot nyújtani az író alkotói módszerének értékeléséhez. S tehetjük ezt akár csak e válogatás anyagának felhasználásával, és nemcsak azért, mert a mondanivalónkat illusztráló szöveg azonnyomban visszakereshető, hanem azért is, mert ezekből az alkotásokból általánosságban felvázolhatjuk Kassák útját, megvonhatjuk egyes korszakainak határait, leáshatunk művészi elveinek mélyére, és megfejthetjük titkainak jó részét.

Kassák Lajos - Fekete ​kandúr
Kassák ​Lajos (1887-1968) a századelő magyar avantgarde mozgalmainak legsokoldalúbb alakja: kiváló képzőművész, költő, prózaíró, művészeti teoretikus. Ebben a kötetében a kispróza mestereként mutatkozik be: huszonnégy elbeszélés, egy jelenet, valamint hat publicisztikai remek és egy lírai önvallomás bizonyítja tehetségét és gondolati eredetiségét. Könyvünk mintegy keresztmetszetét adja a kassáki életműnek, hiszem a romantikus kapitalizmus-ellenes írásoktól a leghamisíthatatlanabb naturalizmusig, a szentimentális természet- és életimádattól a legsötétebb nyomorleírásokig, a megváltás hitétől a szocializmus győzelmének hirdetéséig megtalálható itt a kassáki oeuvre minden lényeges gondolata. A kötet kuriózumát (...) ezek az írások a mai napig folyóiratokban (...) újságoldalakon rejtőztek, így egyetlen Kassák- gyűjteményben sem találhatók meg.

Kassák Lajos - Angyalföld ​/ Egy kosár gyümölcs
M. ​Pogány Béla :Az „Angyalföld” témája maga, a legszerencsésebb trouvaille: írói aranybánya, de Kassáknak kellett eljönnie kiaknázására. Az Angyalföld: városnegyed vagy. szinte külön város vagy ország, ismeretlen univerzum, amiről kósza legendák, gyanus rendőri rovatok és homályos napihírek regéltek valamit. Az irodalom itt-ott a megszépítő romantika fátylát vetette rá és a naturalizmus gyötrő árnyalatokkal feketítette alá, de a legjobb esetben is elirodalmiasították. Kassák a fölfedezők riporteri tárgyilagosságával s a költők mindenhatóságával úgy tárja elénk, mintha szűz talaján ő járna először. Szuggesztív művészetével megteremti bennünk az igazság s az élet hitét, megmaradó élményt ad, miként a fölfedező Petőfi adott az Alföldről, mely ő előtte csak geográfiailag létezett. Kassák, a külváros szakértője, az Angyalföldet örökítette meg. Kardos László: EGY KOSÁR GYÜMÖLCS Kassák Lajos regénye Ha valaki egykor rendszerező kedvvel számbaveszi Kassák Lajos munkásságát, bizonyosan három szakaszra fogja tagolni az író pályáját. Az első szakasz a Könyörtelen Lázadás epochája lesz. Ebbe tartoznak majd a nyelv- és világromboló riadók, az egekbe harsogó proletariádák, a kalapácszengésű nagy, fenyegető ódák, az egész hódító kassáki líra. A második szakasz a Fegyelmezett Toll korszaka lesz. Itt fogja felsorolni az eljövendő filológ a letört lázadó önéletírását és regényeit, amelyekben egy zsákutcába jutott lélek próbál - olykor sután és érdektelenül - számot adni magának a világról és önmagáról. Ez a lélek becsületes elszánással tornássza föl magát régi önmaga fölé, és letörölve aktuális politikai céljait, az egyetemes humanitás jegyében s aszketikus igyekezettel vállalja a tiszta prózaírás igáját. A harmadik korszak, amelybe az Egy kosár gyümölcs is tartozik, a Szerencsés Idill korszaka lesz. Kassákban, bármily sűrűn sodródott is kicsinyes furcsaságokba és dacos rigolyákba, voltaképp kezdettől fogva ott élt a monumentális egyszerűség, sőt a tiszta naivság vágya. Mint ahogy a bűvészmester tarka és obskurus varázslatok után kitárja és mosolyogva felmutatja tiszta tenyereit, úgy zárta le Kassák egy-egy régebbi fortélyos és meghökkentő újszerűségekben gazdag versét bukolikus, szelíd és tiszta képekkel. Ebben az új könyvében már minden ilyen egyszerű. Nemcsak elgondolkoztató furcsaság nincs e műben, de még csak egy homályos mondat sem találkozik benne. Többet mondok: nincs meg benne még a tömörségnek vagy a mélységnek az a tekintélyes "homálya" sem, amely úgy el tudja mélyíteni az olvasó élményét. Az Egy kosár gyümölcsben minden szárat, minden levélkét, minden szem szőlőt és szilvát déli napfény süt. Az író sietés nélkül, nagy türelemmel körül- meg átvilágít minden pontot. Az egész könyv üvegszerűen átlátszó. Szerencsés Idillt mondottam, s az az idill, amelynek Kassák újabb írásaiban tanúi vagyunk, igazán semmilyen sem inkább, mint szerencsés. Ami Kassákkal, az íróval, és Kassákkal, az emberrel történt, az szinte csak csoda folytán vezethetett ehhez a majdnem boldog rezignációhoz. Minden kísérlet, amely a kassáki mű és kassáki élet korábbi pontjaiból próbálta volna az író jövőjét "prekonstruálni", tragikus hullásokkal és fordulatokkal számolt volna. A sorsnak különös kegye, hogy az író annyi válságon átlábolva, íme, egy kedves falusi kertbe érkezett, ahol vallásos bizalommal pihen meg egy kényelmes padon. Az új regényben különben egy adótiszt, egy széplelkű dilettáns író beszéli el élete történetét. Komoly és szép könyv ez a regény, egy-egy fejezetben hibátlannak érezzük. Mindazáltal nem veri fel bennünk azt a sajátos izgalmat, amellyel az igazán jelentős írásoknak adózik a lélek. Egyszerűsége, világossága, egyensúlya nagyon is egyszerű, világos és egyensúlyos. Nem sejlik mögötte a valóság irdatlan súlya és gyilkos zavara. Szóljon bár a vidám vagy szomorú dolgokról, az író mindent teljesre kerekít, kiír, kiesztergál, simává és könnyűvé csiszol. Szinte semmit sem bíz az olvasóra, nem veszi őt "társszerzőül". Így aztán nem csoda, ha a könyv, akármilyen szívesen olvastuk is, utolsó szaván túl már nem foglalkoztat.

Kassák Lajos - Misilló ​királysága / A telep / Éjjel az erdőben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Azon ​a nyáron / Hídépítők
A ​kötet Kassák Lajosnak két regényét tartalmazza. Az Azon a nyáron 1940-ben jelent meg, és ahogy a korabeli kritikák bizonyítják: "Kassák Lajos falun is meg tudja fejteni érett művészete segítségével a lélek titkait." Az egyszerű, szinte mindennapos történetben is a lélek örök, izgalmas vívódásait ábrázolja az író. A Hídépítők, mely az Egy ember élete mellett Kassák Lajosnak talán a legelmélyültebb és legművészibb regénye, 1942-ben jelent meg. Levélformában íródott, egy Kooróban hídépítésen dolgozó szegecselő munkás írja a leveleket gyermekkori barátjának, a magyar írónak. A történet persze csak ürügy arra, hogy az író e levelekben elmondja mindazt, amit szerelemről, házasságról, családról, becsületről és művészetről gondol, hogy műveltségének, életismeretének óriási, átgondolt rendszerbe ötvözött anyagából ízelítőt adjon az olvasónak.

Kassák Lajos - Isten ​báránykái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Kis ​könyv haldoklásunk emlékére
1944 ​március első hetében fáradalmaimat kipihenni Zircre utaztam. Ekkor már Budapesten, azok számára, akik ízlelni tudtak, keserű utóízü volt az étel s akik egy szebb, emberségesebb világ után vágyódtak, összecsuklottak elhagyatottságukban, vagy elutaztak arrafelé, amerre néptelenebb a táj és békességgel szolgáló a természet. így indultam el én is, menekülőn innen és bizakodón abban, ami felé robogott velem a vonat. Havas szép tél volt, fehérbe öltöztek a Bakony fái és egészséggel tápláló az éles hegyi levegő. Jó vidék volt ez testnek és léleknek, ízlett az étel, visszasegített magamhoz a csönd és hosszúikat aludtam. 19-én délelőtt azzal köszönt ránk a szomszéd, hogy Budapestre bevonultak a németek. Ez a szomszédunk repülőszázados volt, abból a fajtából, akik a reakció emlőjén nevelkedtek és mindenképpen készen állottak a németek előtti behódolásra. Hihetetlen volt a hír, kételkedtem benne, bárha rég tudtam, hogy ennek az eseménynek be kell következni, kifejeztem kétségeimet, de ugyanakkor valami riadt döbbenet vett rajtam erőt. Éreztem, hogy a verem szélére értünk, ahol a végső pusztulás leselkedik ránk. Izgalmas és elszomorító volt ez a nap. Semmit sem tudtam biztosan, de éreztem, hogy minden lehetséges.

Kassák Lajos - Akik ​eltévedtek
KASSÁK ​LAJOS új, nagy regénye úgy is, mint kiforrott, nagyszerű írásmű és úgy is, mint komoly figyelmet érdemlő társadalmi dokumentum, megkülönböztetett helyet foglal el a magyar könyvkultúra területén. TÉMÁJA mindnyájunk életét példázza. Sűrítetten, egy kiváló írói egyéniség fogalmazásában jelennek meg előttünk korunk gazdasági és lélektani ellentmondásai. Az író nem pártoskodik, nem prédikál, de mégis minden sorával a szociális közösség ügyét szolgálja - leleplez, hogy világosan lássuk a valóságot és küzdelemre serkent, hogy megközelíthessük magasabb rendű ideáljainkat. STÍLUSA szélesen hömpölygő elbeszélő készségről, robbanásig izzó lírai átérzésről és megjelenítő erőről tanúskodik. Ezért is hisszük, hogy ez a könyv a legigényesebb művészetkritikai szempontból is érdekes és értékes gazdagodást jelent irodalmunkban.

Kassák Lajos - Napok ​- A mi napjaink
Kassák ​Lajos (1887-1967) a magyar avantgárd világszínvonalú képviselője. Költő, prózaíró, festő, irodalomszervező. A gazdasági válság élesedő politikai harcaiban fő műfajai a publicisztika és az irányregény. Munkásmozgalmi nézeteit Napjaink átértékelése 1934 című kötetében összegezte. A művészetnek szociális cselekedetként való felfogása ihlette a korszak irányregényeit (Napok, a mi napjaink, 1928; Angyalföld,1929; Marika, énekelj!,1929; Megnőttek és elindulnak, 1931; Munkanélküliek, 1932; A telep,1933; Az utak ismeretlenek,1934; Akik eltévedtek, 1936). A regénysor egyben határozott elmozdulás a szociografikus hűségtől a miliőrajz és a lélektani regény irányába, s egyben a következő generációk életét és vágyait is érzékeltetve.

Kollekciók