Ajax-loader

Kassák Lajos könyvei a rukkolán


Kassák Lajos - Vagyonom ​és fegyvertáram
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Isten ​báránykái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Megnőttek ​és elindulnak
Három ​hete nem esett az eső. Mi lesz a világgal. Az ember ugy érzi, ég és föld közül elszállt a levegő, az élet fulladozik, emberek és állatok pórusain majdnem, hogy kibuggyan a vér. Ó, irgalom, irgalom! De minek is a beszéd. Hiábavaló itt minden. Az lenne a leghelyesebb, nagy megnyugvással elnyúlni a kemény, majdnem tüzesre izzott földön és meghalni szó nélkül, alázatos megadással, mint a mezőn a virágok. Dél van. Sárga, fülledt izzásban bukdácsolok céltalanul. Azért indultam el. hogy valahova, valamilyen kitűzött célba beérkezzem. De már elfelejtettem indulásom okát és a célt is, amit magam elé tűztem. Alig merek átmenni az ut egyik oldaláról a másikra. Látom, hogy a járókelők talpai alatt milyen kocsonyásan remeg a megolvadt aszfalt. Egy nő, akit átvilágít a nap, akárha üvegből lenne, rémülten felsikolt. A kétségbeejtő hang ugy jelenik meg a szemem előtt, mint valami rozsdás borotvapenge. - Hagyja a papucsot és menjen tovább! - mordulok felé halálos elszántsággal. - Fontos, hogy elevenen a szárazra jussunk. Átmentem a kőjárdára.

Kassák Lajos - MA ​Képarchitektúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Angyalföld ​/ Egy kosár gyümölcs
M. ​Pogány Béla :Az „Angyalföld” témája maga, a legszerencsésebb trouvaille: írói aranybánya, de Kassáknak kellett eljönnie kiaknázására. Az Angyalföld: városnegyed vagy. szinte külön város vagy ország, ismeretlen univerzum, amiről kósza legendák, gyanus rendőri rovatok és homályos napihírek regéltek valamit. Az irodalom itt-ott a megszépítő romantika fátylát vetette rá és a naturalizmus gyötrő árnyalatokkal feketítette alá, de a legjobb esetben is elirodalmiasították. Kassák a fölfedezők riporteri tárgyilagosságával s a költők mindenhatóságával úgy tárja elénk, mintha szűz talaján ő járna először. Szuggesztív művészetével megteremti bennünk az igazság s az élet hitét, megmaradó élményt ad, miként a fölfedező Petőfi adott az Alföldről, mely ő előtte csak geográfiailag létezett. Kassák, a külváros szakértője, az Angyalföldet örökítette meg. Kardos László: EGY KOSÁR GYÜMÖLCS Kassák Lajos regénye Ha valaki egykor rendszerező kedvvel számbaveszi Kassák Lajos munkásságát, bizonyosan három szakaszra fogja tagolni az író pályáját. Az első szakasz a Könyörtelen Lázadás epochája lesz. Ebbe tartoznak majd a nyelv- és világromboló riadók, az egekbe harsogó proletariádák, a kalapácszengésű nagy, fenyegető ódák, az egész hódító kassáki líra. A második szakasz a Fegyelmezett Toll korszaka lesz. Itt fogja felsorolni az eljövendő filológ a letört lázadó önéletírását és regényeit, amelyekben egy zsákutcába jutott lélek próbál - olykor sután és érdektelenül - számot adni magának a világról és önmagáról. Ez a lélek becsületes elszánással tornássza föl magát régi önmaga fölé, és letörölve aktuális politikai céljait, az egyetemes humanitás jegyében s aszketikus igyekezettel vállalja a tiszta prózaírás igáját. A harmadik korszak, amelybe az Egy kosár gyümölcs is tartozik, a Szerencsés Idill korszaka lesz. Kassákban, bármily sűrűn sodródott is kicsinyes furcsaságokba és dacos rigolyákba, voltaképp kezdettől fogva ott élt a monumentális egyszerűség, sőt a tiszta naivság vágya. Mint ahogy a bűvészmester tarka és obskurus varázslatok után kitárja és mosolyogva felmutatja tiszta tenyereit, úgy zárta le Kassák egy-egy régebbi fortélyos és meghökkentő újszerűségekben gazdag versét bukolikus, szelíd és tiszta képekkel. Ebben az új könyvében már minden ilyen egyszerű. Nemcsak elgondolkoztató furcsaság nincs e műben, de még csak egy homályos mondat sem találkozik benne. Többet mondok: nincs meg benne még a tömörségnek vagy a mélységnek az a tekintélyes "homálya" sem, amely úgy el tudja mélyíteni az olvasó élményét. Az Egy kosár gyümölcsben minden szárat, minden levélkét, minden szem szőlőt és szilvát déli napfény süt. Az író sietés nélkül, nagy türelemmel körül- meg átvilágít minden pontot. Az egész könyv üvegszerűen átlátszó. Szerencsés Idillt mondottam, s az az idill, amelynek Kassák újabb írásaiban tanúi vagyunk, igazán semmilyen sem inkább, mint szerencsés. Ami Kassákkal, az íróval, és Kassákkal, az emberrel történt, az szinte csak csoda folytán vezethetett ehhez a majdnem boldog rezignációhoz. Minden kísérlet, amely a kassáki mű és kassáki élet korábbi pontjaiból próbálta volna az író jövőjét "prekonstruálni", tragikus hullásokkal és fordulatokkal számolt volna. A sorsnak különös kegye, hogy az író annyi válságon átlábolva, íme, egy kedves falusi kertbe érkezett, ahol vallásos bizalommal pihen meg egy kényelmes padon. Az új regényben különben egy adótiszt, egy széplelkű dilettáns író beszéli el élete történetét. Komoly és szép könyv ez a regény, egy-egy fejezetben hibátlannak érezzük. Mindazáltal nem veri fel bennünk azt a sajátos izgalmat, amellyel az igazán jelentős írásoknak adózik a lélek. Egyszerűsége, világossága, egyensúlya nagyon is egyszerű, világos és egyensúlyos. Nem sejlik mögötte a valóság irdatlan súlya és gyilkos zavara. Szóljon bár a vidám vagy szomorú dolgokról, az író mindent teljesre kerekít, kiír, kiesztergál, simává és könnyűvé csiszol. Szinte semmit sem bíz az olvasóra, nem veszi őt "társszerzőül". Így aztán nem csoda, ha a könyv, akármilyen szívesen olvastuk is, utolsó szaván túl már nem foglalkoztat.

Kassák Lajos - Emberek ​sorsok
Részlet ​a könyvből: "Arra az útra - mondta Virág Balázs keserű, vontatott hangon - igazság szerint a fiamnak kellett volna elindulni. De abban az időben már se a bot, se a szép szó nem használt volna. Lator volt a kölyök s nem egyszer gondoltam felőle, talán nem is az én fiam. De ez csak olyan üres okoskodás volt, mert ha mondhatnék is egy és más rosszat boldogult feleségemről, bűnt követnék el, ha azt állítanám, hogy hűtlen természet volt. Nehezen éltünk, néha megmartuk egymást, de azért, ha józan fejjel visszagondolok azokra az időkre, egészen jól megvoltunk. Azt mondhatnám, mikor elvettem, párját ritkította a környéken. Fiatal volt és majd kicsattant az egészségtől. Több, mint egy esztendeig futottam utána, aztán mégis csak beadta a derekát s mikor átköltöztem a házukba, apósom és anyósom is jó szívvel fogadtak. Később elváltunk az öregektől, én a járás bíróéknál voltam parádéskocsis, ő pedig a ház körül foglalatoskodott hajnaltól estig és jól végezte el a munkát, amibe belekezdett."

Kassák Lajos - Egy ​lélek keresi magát
Részlet ​a műből: "Közhit szerint az lenne a művész feladata, hogy a hétköznapok embere előtt feltárja az élet rejtelmeit. Ha nem megy másképp, akár az ördög segítségével is ásson le a dolgok lényegére, nevezze nevén a megnevezhetetlent és mutassa fel a kulcsot, amellyel a titkos zár kinyílik. A hétköznapok embere előtt mindez, ha nem is könnyű, de egy kiválasztott lény által végrehajtható műveletnek látszik. Arra csak a legkevesebben gondolnak, hogy hány kiváló szellem roppant már össze ennek a csekély feladatnak a megoldása előtt, hány mögött záródott be az őrültek házának gumicellája, hányan emeltek önmaguk ellen fegyvert éppen sikeres életük delelőjén és pogány hitükkel hányan tértek meg Isten zsámolyához. Akik hódítani indultak, végül is meghajtják szép fejüket a megalázó tehetetlenségben. Körülbelül így járt Dorogi Károly, a festő is egy pillanatban. Igaz, mint minden pillanatnak, ennek is évekre nyúltak vissza gyökerei s ami most láthatóvá vált, hosszú ideig erjedésben, érésben volt, hogy végül teljes valójában megmutatkozzék. Dorogi Károly ötven éves elmúlt, háta mögött le nem becsülhető sikerekkel, még mindig ígéretekkel a jövőre s most hirtelen úgy látszik, betelt a mérték, a terhek megsokasodtak fölötte s az utak összeszűkültek. Akármerre tekint, érdemtelennek és reménytelennek lát maga körül mindent. Érezte, hogy bekövetkezik ez a pillanat, de még remélte, hogy nem ilyen vágtatva érkezik s talán nagyobb megpróbáltatások nélkül át is vergődik rajta. Most úgy érezte, csakugyan nincs tovább. Az egyik műgyűjtő estélyéről ballag hazafelé s úgy érzi, mintha túlságosan teleette, teleitta volna magát, fáj a feje, nyomást érez a gyomrában s általában kegyetlenül rossz hangulatban van. pedig hát semmi különösebb rossz nem érte ezen az estén. Úgy körülbelül ő volt a társaság legmegbecsültebb tagja, a házigazda udvarolt neki, kollégái akarva sem tudták volna eltakarni irigykedésüket s volt ott egy nő is, egy a többiek között, érdekes, vakmerő fiatalasszony, aki, azt lehetne mondani, valósággal felkínálkozott. Ha jól jól meggondolja tehát, semmi panaszolni valója nem lehet s ha mégis ilyen letörten, testi és lelki fáradsággal lépeget hazafelé, mindennek az oka egyedül benne van, úgy rágják a szomorúságok és kétségek, mint a férgek."

Kassák Lajos - A ​ló meghal, a madarak kirepülnek
A ​ló meghal, a madarak kirepülnek két utazást ír le. Az első a földrajzi, a fizikai út, mely meglehetős pontossággal, lineárisan vonul végig a versen. A másik út a belső utazás, a költővé válás folyamata, illetve a személyiség megtalálásának fázisai. A költővé válás egyes állomásait a kiszólások jelzik („még utóbb is költő lesz belőlem”, „én költő vagyok”, „mert akkor már költő voltam megoperálhatatlanul”, „én csak együgyű költő vagyok csak a hangomnak van éle”). Az utolsó megnyilatkozás a konstruktivizmus, illetve aktivizmus ars poeticája, mely a világ, illetve önmagunk építésére szólít fel. Az önépítés végső fázisa a sokak által dadaistának mondott zárlatban fogalmazódik meg. A csupa nagybetűvel szedett név arra utal, hogy a változó, kiismerhetetlen világban a személyiség - ha megtalálta és fölépítette magát - csak önmagára számíthat. A sokfelé elágazó gondolati tartalom egyik legfontosabb összetevője a hittétel a forradalom, elsősorban az orosz forradalom mellett. A „szőke tovaris” ódikus-himnikus monológja a jövő felépítésének szkeptikus reményét hordozza. Erre utal vissza bizonyos értelemben a költemény utolsó sora is, mely egyszerre jelzi a történelemből való kiesettséget, a meg nem valósult magyar forradalmat, de a világ irracionalitását is.

Kassák Lajos - A ​fal mögött áll és énekel
Már ​legelső méltatói észrevették, hogy "Kassák novellái nem lezajló történeteket adnak, de mozdulatlanságba komolyodó életdarabokat, melyek nem lepergésükben, de gesztussá merevedő jelentőségükben hordják értéküket. Bár semmi szimbolikus bennük - mindenik novellája sokkalta több önmagánál" (Lesznai Anna, 1913). A mai olvasóra pedig az újrafelfedezés erejével hathatnak a kötet több évtized elteltével is eleven fényű darabjai, mert a kallódó életek kísértetiességét csak e század második felének abszurd írói jelenítették meg ilyen zord iróniával s meggyőző költői erővel.

Kassák Lajos - Kassák ​Lajos válogatott versei
"Kilencven ​éve született. Tíz éve halt meg. Kegyetlenül megformált arca ebben a halhatatlanságban eltöltött évtizedben sem lett kevésbé engesztelhetetlen, mint az örökös harcban eltelt nyolcvan év alatt... Az ő arcának faragását csak befejezte, nem megkezdte a föld, az ő költészetének vizsgálatához mindmáig kevésnek bizonyultak az utókor eszközei" - írja Veress Miklós Kassák Lajosról, válogatásának előszavában. Így igaz ez: sok fiatal költő látja fényesen maga fölött Kassák fényesedő csillagát, és bizonyos, hogy fiatal olvasók ezreihez fog utat találni ez a kis kötet.

Kassák Lajos - Misilló ​királysága / A telep / Éjjel az erdőben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Szegények ​rózsái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Egy ​ember élete
"Kassák ​életét és korát...önéletrajzi verseiből s még inkább önéletrajzi regényéből, az Egy ember életé-ből ismerhetjük meg legjobban - mondja Gyergyai Antal Kassák válogatott versei elé írott tanulmányában. - Ez a könyv több okból is fordulót jelentett Kassák pályáján: nemcsak a hang, a felfogás, a téma bámulatos eredetisége, nem csak az író meghökkentő, sőt féktelen őszintesége miatt, hanem, mert Kassák akkor jutott első és osztatlan sikeréhez, neve akkor vált ismeretessé az egész magyar közönség előtt... Ma már, negyven év távlatában kissé másképp szemléljük e kivételes könyv sikerét, s joggal vethetjük fel a kérdést, le tudna-e úgy kötni bennünket, ha csak egy akármilyen szerző akármilyen érdekes önéletírásának nézhetnénk, nem pedig Kassák, a költő megrendítő pályaképének?... Kassák elsősorban költő, s legtöbb prózai írásművét, ha persze nem is kizárólagosan, az ő költői pályája legjobb magyarázatainak tekinthetjük, vagyis Kassák - a prózaíró - Kassáknak, a költőnek első és legjobb értelmezője." Vitathatatlanul tény, hogy az Egy ember életé-nek éppúgy, mint minden önéletírásnak megkülönböztetett jelentőséget ad a szerző személye, mondhatni, a könyv értékétől független jelentőséget, pusztán az a tény, hogy Kassákról van szó. De az Egy ember élete nem egyszerűen emlékezés, nem csupán élettények rögzítése az idő rendje szerint; igazat kell adnunk Komlós Aladárnak: "nem emlékezés ez, újjáteremtés". S ez már-már függetlenné teszi az Egy ember életé-t a szerző személyétől. Megértett és megalkotott élet története ez, tehát nem egyszerűen önéletírás, hanem regény, méghozzá nem regény, melynek szuverén valósága nem szorul az élet valóságának igazolására, csak éppen felfokozott jelentőséget kap tőle. Regény- és életvalóságának teljes egysége teszi az Egy ember életé-t hőskölteménnyé, Komlós Aladár szavai szerint: "a tiszta és felfelé törekvő szegénység hőskölteményévé, s aki olvassa, úgy érzi, hogy maga is tisztább és keményebb lett tőle". Magvető Könyvkiadó, 1974

Kassák Lajos - Nehéz ​esztendők I-II.
A ​testi és lelki nyomor, az éhezés, a háborúk, a munkanélküliség rokkantjai ezeknek az elbeszéléseknek a hősei, azok az emberek, akiknek sorsa és tragédiája a legközelebbről érintette az írót, az elsőt, aki az ipari proletariátus soraiból lépett a magyar irodalom porondjára. Az égbekiáltó társadalmi igazságtalanságok következményeivel szemben azonban tehetetlennek bizonyulnak ezek a hősök, a cselekvés útján nem lelik, s csupán zabolátlan indulatukkal, féktelen szenvedélyükkel, végletesen aszociális magatartásukkal próbálnak tiltakozni a fennálló rendszer, a kapitalista társadalom ellen. Nem a kifinomult formák, kerekre csiszolt történetek mestere Kassák, az effajta tökélyre sohasem törekedett. Tárgyilagos hangú novellái nem aprólékos gonddal, mívesen megmunkált ékszerek, hanem súlyos tömbök, melyeket - miként a verseit - le lehet tenni az asztalra, mint egy szobrot. S ezekben a szobrokban megláthatjuk nemcsak a sötét, komor színekkel festett "nemzeti nyomort", hanem fölragyog bennük a szocialista ember és művész.

Kassák Lajos - Válogatott ​versek
"Mindenki ​ismerőse vagyok / és mégis mindenkinek idegen. / Keresd meg gyökereimet / számláld meg ágaimat / és a testvérem leszel" - olvasható Kassák 1963-ban megjelent Vagyonom és fegyvertáram című verseskötetének mottója. Ez az önmeghatározás - a mindenki számára egyszerre ismerős és mégis idegen - a költő-prózaíró-képzőművész szinte egész pályájára érvényes. A magyar irodalom európai rangú egyénisége, aki a külföldi avantgárd irányzatok legjelesebb költőivel, művészeivel egyidejűleg vívja meg a maga forradalmát, világérzéséhez és valóságlátásához új formát teremtve, hajlíthatatlan jellemmel, erkölcsi tisztasággal ragaszkodva önmagához. Viták kereszttüzében élt és alkotott, nemegyszer elhallgattatva, a publikációtól is eltiltva. Ez a válogatás a költői életmű legjavát adja, a kötetek megjelenésének sorrendjében, azok szerkezetét megtartva. Csak az Éposz Wagner maszkjában (1915) című, elsőként megjelent kötetét közlik teljes terjedelmében a szerkesztők, valamint a Mesterek köszöntése című, a modern festészet és az egyetemes zenetörténet mestereinek remekbe készült portréit tartalmazó gyűjtemény teljes anyagát. A posztumusz megjelenésű Üljük körül az asztalt után következnek az 1936 és 1965 között írt, kötetbe eddig nem került versek - többségük nyilván politikai okokból maradt ki, mint például a Törvényt ültek felettem című költemény, mely a pártból történt 1955-ös kizárásának története, a "rögeszme huszonhét megszállottja" előtt vergődő költő megrázó erejű vallomása. (Ez a kizárás záró mozzanata volt a Kassák és a párt közötti több mint három évtizedes viszálynak, mely a tanácsköztársaság idején, Kun Bélával történt összecsapásával kezdődött, s folytatódott 1949 utáni elhallgattatásával.) Ebben a ciklusban olvashatók az 56- os versek is: A diktátor; Változó idők; Vihar után; Egy elsötétített ház. Az előző kiadásokban föllelhető szöveghibákat a szerkesztők a Kassák Múzeumban őrzött kéziratanyag segítségével korrigálták, s földerítették a versek keletkezésének időpontját is. A könnyebb eligazodást betűrendes mutató segíti, Csaplár Ferenc utószava a költő alkotói pályájának vázlatát adja.

Kassák Lajos - Kassák ​Lajos új versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Angyalföld
Részlet ​a könyvből: "Az ajtó kinyílott. Az ajtó egészen kinyílott és egy kisgyerek jött ki rajta. A kisgyereknek szőke feje, o-alakú lábai voltak, és egy nagy vörös labdát tartott a kezeiben. A kisgyerek lassan, akárha mélységből kúszna föl, egészen kijött a folyosóra, tiltott, majdnem idegen vidék volt ez az ő részére, óvatosan nézelődött. Aztán egyszerre kiestek belőle a félelmek, a szája nevetősen széthúzódott s a kék szeme ragyogott a ragyogó vörös labda fölött. Hallotta, hogy valaki barátságosan a nevén szólítja. Egy sovány, fekete ruhás öreg ember ült a folyosó végén, a sarokban egy kis ládikón. A kisgyereknek úgy tűnt, emlékszik erre az emberre, barátságosan visszagagyogott valamit. - Dobd ide azt a szép labdát - mondta az öreg. - elkapom, aztán én is visszadobom neked."

Kassák Lajos - Novelláskönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Csavargók, ​alkotók
A ​húszas évek végén Európa csavargói kongresszust tartottak, melyen felhívták a nemzeteket, hogy támogassák törekvéseiket. Kassák, aki maga is belekóstolt egykor a keserűen nagyszerű csavargóéletbe, csodálkozva olvassaa hírt: lehetséges, hogy a társadalmon kívüliek, a szabadság megszállottjai immár odáig jutottak, hogy a társadalmak segítségét kérik fennmaradásukhoz? Úgy látszik - állapítja meg -, a kalandozások kora lejárt. Ennek a jelenségnek okait kutatja e tanulmányban, három jellegzetes, sajátos arculatú művész, Gorkij, Jack London és Panait Istrati alkotásait, életpályáját elemezve.

Kassák Lajos - Szénaboglya
E ​sorok, amelyek a Szegények rózsái című kötet nyitóverséből (Óda 1948) valók, szinte fókuszpontként fogják egybe Kassák felszabadulás-élményét s azt a hitet, alkotókedvet, amelyet a népi demokratikus fejlődés távlatai váltottak ki benne s a vele együtt gondolkodókban. 1945 meghozza számára a teljes elismerést. Sorra jelennek meg verskötetei, egyre növekvő szerepet kap az irodalmi és társadalmi életben: beválasztják az újjáalakuló Új Idők szerkesztőbizottságába, országgyűlési képviselő lesz, elfoglalja helyét a Magyar Művészeti Tanács vezérkarában, ebben a minőségben a tanács folyóiratának, az Alkotás-ank irányítása is a kezébe kerül, 1947 őszén megbízást kap egy további lap, a szociáldemokrata párt által támogatott kortárs főszerkesztésére. Még hivatalt is vállal, mint 1919-ben: a közoktatási minisztérium munkatársaként tevékeny szerepet visz a képzőművészeti élet és ismeretterjesztés újjászervezésébe. Hatvanadik születésnapján megjelennek összegyűjtött versei, köszöntésének dokumentumait emlékkönyv foglalja össze, s a közoktatásügyi minisztérium 25 ezer forinttal jutalmazza, mintegy kiegészítve a kormány korábbi ajándékát, egy békásmegyeri telket és házat.

Kassák Lajos - Pán Imre - Izmusok
1955/56-ban ​írt művüket a szerzők nemcsak irodalom- és művészettörténeti szakmunkának szánták, hanem vitairatnak is. Arról akarták az információktól jó ideje elzárt, a modernizmussal szemben előítélettel viseltető hazai közvéleményt meggyőzni, hogy a 20. század első három évtizedében színre lépő avantgárd irányzatok közösségi érzelmek és törekvések kifejezésére születtek meg, felszabadító, gazdagító hatásuk a magyar kultúrában is kitörölhetetlen nyomott hagyott. Az egyes mozgalmak pályafutásának dokumentáris ismertetése, szerepük méltatása után Kassák az események hajdanvolt főszereplőjeként mutatja be az izmusok magyarországi megjelenését, térhódítását, személyes emlékek, találkozások fölidézésével hozva közelebb az olvasóhoz kultúránk történetének e különleges fejezetét. Az adatokban és értékelő részekben egyaránt gazdag tanulmány "irodalompolitikai problémák" miatt csak másfél évtizedeel keletkezése után jelenhetett meg, ekkor is megcsonkított, cenzúrázott szöveggel. A teljes szöveget közlő mostani kiadás többek között ezért is számíthat a nagyközönség és a szakma megkülönböztetett érdeklődésre.

Kassák Lajos - 35 ​vers
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Számozott ​költemények
Ebben ​a kötetben Kassák írói életművének legfurcsább, legszokatlanabb darabjaival találkozhat az olvasó. A számozott versekként emlegetett költemények annak idején először napilapokban, folyóiratokban jelentek meg többé-kevésbé létrejöttük sorrendjében: két vers a Bécsi Magyar Újságban (1921), ötvenkettő a Mában (1921-1925), öt a 365-ben (1925), kettő a Fundamentumban (1926), hat a Népszavában (1925-1929), tizenegy a Dokumentumban (1926-1927), tizenhét a Nyugatban (1927-1929) és egy a Munkában (1929). Ezzel legtöbbször szinte egyidejűleg Kassák új verskötetei révén is az olvasók elé kerültek. E kötetek: 1-Ma (1921), Világanyám (1921), Új versek (1923), Tisztaság könyve (1925), 35 vers (1931).

Kassák Lajos - Napok ​- A mi napjaink
Kassák ​Lajos (1887-1967) a magyar avantgárd világszínvonalú képviselője. Költő, prózaíró, festő, irodalomszervező. A gazdasági válság élesedő politikai harcaiban fő műfajai a publicisztika és az irányregény. Munkásmozgalmi nézeteit Napjaink átértékelése 1934 című kötetében összegezte. A művészetnek szociális cselekedetként való felfogása ihlette a korszak irányregényeit (Napok, a mi napjaink, 1928; Angyalföld,1929; Marika, énekelj!,1929; Megnőttek és elindulnak, 1931; Munkanélküliek, 1932; A telep,1933; Az utak ismeretlenek,1934; Akik eltévedtek, 1936). A regénysor egyben határozott elmozdulás a szociografikus hűségtől a miliőrajz és a lélektani regény irányába, s egyben a következő generációk életét és vágyait is érzékeltetve.

Kassák Lajos - Kis ​könyv haldoklásunk emlékére
1944 ​március első hetében fáradalmaimat kipihenni Zircre utaztam. Ekkor már Budapesten, azok számára, akik ízlelni tudtak, keserű utóízü volt az étel s akik egy szebb, emberségesebb világ után vágyódtak, összecsuklottak elhagyatottságukban, vagy elutaztak arrafelé, amerre néptelenebb a táj és békességgel szolgáló a természet. így indultam el én is, menekülőn innen és bizakodón abban, ami felé robogott velem a vonat. Havas szép tél volt, fehérbe öltöztek a Bakony fái és egészséggel tápláló az éles hegyi levegő. Jó vidék volt ez testnek és léleknek, ízlett az étel, visszasegített magamhoz a csönd és hosszúikat aludtam. 19-én délelőtt azzal köszönt ránk a szomszéd, hogy Budapestre bevonultak a németek. Ez a szomszédunk repülőszázados volt, abból a fajtából, akik a reakció emlőjén nevelkedtek és mindenképpen készen állottak a németek előtti behódolásra. Hihetetlen volt a hír, kételkedtem benne, bárha rég tudtam, hogy ennek az eseménynek be kell következni, kifejeztem kétségeimet, de ugyanakkor valami riadt döbbenet vett rajtam erőt. Éreztem, hogy a verem szélére értünk, ahol a végső pusztulás leselkedik ránk. Izgalmas és elszomorító volt ez a nap. Semmit sem tudtam biztosan, de éreztem, hogy minden lehetséges.

Darvas József - Déry Tibor - Kassák Lajos - Nagy Lajos - Virradat ​előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - 1 ​Ma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Azon ​a nyáron / Hídépítők
A ​kötet Kassák Lajosnak két regényét tartalmazza. Az Azon a nyáron 1940-ben jelent meg, és ahogy a korabeli kritikák bizonyítják: "Kassák Lajos falun is meg tudja fejteni érett művészete segítségével a lélek titkait." Az egyszerű, szinte mindennapos történetben is a lélek örök, izgalmas vívódásait ábrázolja az író. A Hídépítők, mely az Egy ember élete mellett Kassák Lajosnak talán a legelmélyültebb és legművészibb regénye, 1942-ben jelent meg. Levélformában íródott, egy Kooróban hídépítésen dolgozó szegecselő munkás írja a leveleket gyermekkori barátjának, a magyar írónak. A történet persze csak ürügy arra, hogy az író e levelekben elmondja mindazt, amit szerelemről, házasságról, családról, becsületről és művészetről gondol, hogy műveltségének, életismeretének óriási, átgondolt rendszerbe ötvözött anyagából ízelítőt adjon az olvasónak.

Kassák Lajos - Egy ​szegény lélek megdicsőülése
Tartalom: Egy ​szegény lélek megdicsőülése Tragédia Sötétben Pünkösdi virágzás Csendélet A harmadik ember Halott a Dunán A fekete vonat

Benjámin László - Kassák Lajos - Garai Gábor - Simon Lajos - 77 ​vers Leninről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Játék
A ​magyar próza klasszikusai sorozat köteteként napvilágot látott novellagyűjtemény Kassák Lajos teljes életművéből - időrendbe sorolva - válogatott harminc írást tartalmaz. 1912- től 1957-ig újságban, folyóiratban vagy kötetben már megjelent novellák alatt ott olvasható az első megjelenés helye és ideje. Kassák számára az eredeti tehetségnek kijáró irodalmi rangot novellái hozták meg a század tízes éveiben.

Kassák Lajos - Az ​izmusok története
"1863-ban, ​a Visszautasítottak Szalonjának felállításával kettészakadt a művészet. Megkezdődött a nagy küzdelem az akadémikus és a modern művészet között. Azonban míg 1863-ban Manet és Pissarro a visszautasítottak közé került, még a hivatalos mesterek között volt Corot! Ki állt szemben ötven év múlva Matisse-szal, Picassó-val? Már csak egy Albert Besnard.... ...Delacroix-t még csak firtatták, Courbet-t kigúnyolták, Manet-t már üldözni kezdték. A posztimpresszionisták fellépése rendkívüli felháborodást váltott ki, Cézanne képeinek őrizetére rendőröket kellett kivezényelni a kiállításra." - S íme a küzdelem, hisszük, az ö győzelmükkel ér véget: a modern művészet bevonult a múzeumokba, helyet kapott a főiskolákon, egyetemeken" - foglalja össze Kassák a művészettörténet közismert tényeit s könyve summáját. A könyv az előzmények - impresszionizmus, fauve-mozgalom stb. - vázlatos áttekintése után a modern művészet történetének legfontosabb izmusait mutatja be: a kubizmust, futurizmust, expresszionizmust, konstruktivizmust, dadaizmust, szürrealizmust, megismerteti az olvasót a fontosabb művekkel és mesterekkel, elmondja a mozgalom történetét, elemzi szerepét és jelentőségét a művészet történetében. A könyv második részében a magyar avantgarde történetét elemzi, melynek ö volt a vezető mestere, melynek főként az ö lapjai adtak teret: A Tett, a Ma, a Dokumentum, a Munka. Ismerteti a folyóiratok történetét, bemutatja munkatársait, s bőséges idézetekkel elemzi a fontosabb publikációkat. Történelmi dokumentum ez a könyv, mert tényeket, adatokat, valaha pár száz példányban megjelent lapokban közölt manifesztumokat idéz; irodalomtörténeti és művészettörténeti monográfia, mely arra a kérdésre keresi a választ, óriási adattömeg elemzésével: mely irányzatok és művészek munkája nyomán született meg korunk művészetének egységes stílusa, amely méltó a múlt nagy korszakaihoz? Mik a jellemző vonásai, tulajdonságai ennek a stílusnak, miben új, miben XX. századi? S egyben önéletrajz is, hiszen e könyv írójának élete és munkássága elválaszthatatlanul eggyé forrt a könyv témájával, a modern művészettel.

Kollekciók