Ajax-loader

Goda Gábor könyvei a rukkolán


Goda Gábor - Vallomások ​regénye
Goda ​Gábor új regényének főalakját, Tóth Flórián írót, az olvasóközönség már a _Magányos utazás_ -ból ismerheti. Ám azonos hőse ellenére is a _Vallomások regénye_ önálló mű. Goda Gábor Tóth Flórián olaszországi nyaralásának történetében az "érzelmek szintézisét", az új regényben pedig a "gondolati szintézist" teremtette meg, lebilincselő költőiséggel. Ez a szintézis a kor legizgalmasabb kérdéseinek összegező válasza: az úgynevezett egyetemes humanizmus és az igazi humanizmus különbsége, a kettős arcú múlt továbbélése a jelenben, a vágy és nosztalgia tényváltoztató realitása, - mindig szoros kapcsolatban áll a több rétegű regény változatos történetével s a szereplők sorsával. Minden egyes szereplő új színt, új levegőt hoz magával a regénybe. Zsóka néni nézeteiben az engesztelhetetlen múlt szava szólal meg, emlékeiben pedig a másik, az erőt adó múlt támad fel: Tóth Flórián apjának s baráti körének világa. Kántor Katalin színésznő a színház légkörébe téríti a történetet, Rózsika pedig a mai falu megváltozott életéről ad hírt. Legmegragadóbb azonban Karolina alakja, aki - jóllehet nincs is jelen a regényben, csak mások beszélnek róla - mégis varászlatos módon egy csodálatosan szép és nagy szerelem hősnőjévé lesz, s történetének groteszk báját a megrendítő vég teszi jelképessé.

Covers_219645
elérhető
0

Goda Gábor - Concerto
A ​concerto fogalmát, amint azt a kötet mottója is jelzi - a zenetörténetben, különböző szemben álló csoportok, hangszeres és vokális egységek, felelgetéséra is alkalmazták. Ilyen "felelgetés" folyik a címadó elbeszélésben a falu vezetői és egy öreg kommunista építőmester között. Komár János mestere a szakmának, és nyugdíjasként sem akar elszakadni tőle. Különösen foglalkoztatja a falu új és máris rozzant kultúrháza. Terve is volna a rendbe hozására, de hiába... Viszont a falu párttitkára és a katolikus plébános egymással szinte versenyezve győzködik, hogy a falu műemlék templomának boltíves mennyezetét neki kellene rendbe hoznia. Folyik a "felelgetés", s az egyszerű történetből a kis falu viszonyai fölé emelkedő problémák, gondolatok, érzések és hangulatok bomlanak ki: hogyan szolgáljuk jól az embereket? Elképzelhető-e, hogy a kommunisták egységre jutnak a néppel, ha feladják saját elveiket? És túl a közéleti gondokon: mesterség és művészet, zene és építőművészet testvériségét mutatja föl az író gazdag tartalmú elbeszélésében. A kötet többi kisebb terjedelmű írásában tovább folyik a concerto. Kivel így, kivel úgy. A fasizmussal - amely még nem vesztette el honosságát európában - az éles szatíra nyelvén; magunk közt - iróniával, de mindenképp fordulatos cselekmények keretei között. És az építőmester, Komár János kitűnően megmintázott figurája mellett érdekes alakok és elgondolkoztató szituációk egész sorával találkozik e kötet olvasója.

Goda Gábor - Miért ​nem nőtt az ember az égig?
A ​Kossuth-díjas író elbeszéléseinek újabb válogatását kapja kézhez e kötettel az olvasó. Mint minden jelentős, igazi alkotónak, Godának is megvannak a maga specifikus témái, gondolatai, kifejezési formái. E kötetben megjelent novellákból úgy tűnik, mintha művész és alkotás bonyolult, konfliktusokban gazdag, igézetesen szép és veszélyes kapcsolata izgatná leginkább. E válogatásnak bizonyos mértékig ez is volt az alaptencenciája. De mert Goda Gábor vérbeli epikus: költői, művészei, tudós professzorai, Tóth Flóriánjai és Gavarinjai csak legbelül azonosak vele, az íróval - leváltak és elkülönültek tőle, önálló, sajátos életüket s jellemüket építik. Ám mélyebb, valódibb értelemben az ő sorsuk is csak összefoglalója, jelképe az emberi élet egészének - azt feszültséget példázva, amely az ember felelőssége, körülményei és akarata között van. Goda humanizmusa: szocialista humanizmus. Goda nemcsak az ember felelősségében, de akaratában, tisztességében is hisz. Abban az akaratban, amely többnyire latensen és bujkálva ösztökéli az embert, hogy hozzátegyen valamit a világhoz, amitől az jobbá váli. Még akkor is, ha a körülmények olykor bénítóak - mint a múltban -, vagy kuszák, nehezen áttekinthetőek, s olykor bizony korrekcióra szorulnak, mint napjainkban. Oldott, nyugodt ritmusú, olykor lebegő prózájában Goda különös előszerettel fordul a jelképek felé. A harmincas években született Legendák fénye ma sem kopott meg; s a groteszkül kedve Gavarini- és Tóth Flórián-történetek példázatértéke elmélyült és árnyaltabbá vált a figurákat átszövő poézistől s az iróniától, amelyet talán elsőként kell az olvasó figyelmébe ajánlanunk Goda sajátos írói eszközei közül.

Goda Gábor - Poldini ​úr
Goda ​Gábor új, szatírikus regényében, a Poldini úrban az el nem kötelezettségre törekvő nyárspolgár képe rajzolódik elénk már-már természettudományos pontossággal. Az író szatírikus ábrázolása mikroszkópos vizsgálatokra emlékeztet, nagyító lencserendszerével a nyárspolgár monstrumává növeli Poldini úr alakját, hogy magatartását közvetlenül tanulmányozhassa. Ahogy a Planétás ember Gavarinijában a "gavarinizmus", a bonyolult kóklerség gyűjtőfogalmát sikerült szemléletesen ábrázolnia, úgy a Poldini úrban a "poldinizmust" mintázta meg. Az író egyértelmű ítéletet mond a "poldinizmusról": a félelem és gyávaság szülte semlegességről, amely előbb-utóbb szembekerül a haladással. S mivel a főalaknak a menekülését a "történelem provokációi" elől csak végletekig kiélezett történelmi helyzetben lehet világosan megfigyelni, Goda Gábor a regény időpontjául az 1956-os ellenforradalom napjait választotta. Ám az ellenforradalmi események csak annyi helyet kaptak a regényben, amennyire beférkőzhettek Poldini úr lelki világába, s amennyiben védekezésre ingerelték. A szatírikus ábrázolás és a gúnyos esszé-hangütés, a szellemes ötletek és látványos okfejtések serege mindvégig szüntelenül sugallja az író határozott mondanivalóját: a figyelmeztetést a "poldinizmus" veszélyeire, amely ha sokszor észrevétlen is – de fennáll, s ezért sohasem szabad kihagyni a számításból.

Goda Gábor - A ​planétás ember
A ​planétás ember-rel, Gavarinivel 1954-ben találkoztunk a cincefői vásár forgatagában, s ott találunk mindenkit, aki egy ilyen alkalommal helyet keres és kap. Ott van a maszek palacsintasütő és az állami cukrászat osztályharcos vezetője; a kegyszerárus és a cirkuszi műlovarnő; a helyi pap és a körhintás; Szatyorka Teréza, a plébánosnak a halandó test szükségletei iránt oly fogékony házvezetőnője és Dagi Mariska hárfaművésznő; levitézlett földbirtokos és megyei pártember - és Dobos Misi, a Népboltból kiebrudalt, botcsinálta kultúros. Gavarini mester, a hajdani planétás ember és madárkereskedő, a szerető iróniával ábrázolt öreg kókler körül hullámzik a nyüzsgő vásár bonyolult zűrzavara: feltűnő egyéniségével közvetlenül és természetesen kerül kapcsolatba a különféle elveket, erkölcsöket és magatartási formákat képviselő figurák tarka sokasága. Szemforgató ájtatosság, mucsaiság, elbizonytalanodott szektásság, korlátolt hiszékenység, frázisok mögött bujkáló csibészség, orvul leselkedő támadási szándék és naiv jóakarat kavarog e jelképes zűrzavarban, s végül is hirtelen felcsap és egész Cincefőt megsemmisüléssel fenyegeti a gyújtogatás riasztó lángja.

Goda Gábor - Levelek ​Judithoz
Judit, ​Lengyel Gyulának, a Tanácsköztársaság emigrációba kényszerült népbiztosának a lánya 1948-ban tért haza. Goda Gábor ekkor ismerte meg őt, majd Judit 1974-ben bekövetkezett haláláig huszonöt együtt töltött esztendő következett. Két évvel később született meg az első levél, amellyel az író elindította vallomásos emlékezéseit, megkezdte Judit portréjának irodalmi megformálását. „Ha szobrász volnék, márványba faragnálak, ha festő lennék, megfestenélek, de mert író vagyok, írok rólad, ahogy megígértem..." - mondja Goda Gábor. Judit a levelek címzettje és a hősnője is egyben. Róla szól ez a könyv, és korunkról, mert alakjában mindazt megtaláljuk, ami őt a század jelképévé teheti. Nemcsak a csinos, elegáns „vörös hercegnőről", ahogy az emigrációban nevezték, a súlyos betegségekkel küzdő asszonyról készült a portré, hanem a történelmi sorsfordulókban, a kitartó megfeszített munkát követelő időszakokban mindig tisztán látó és töretlen hitű emberről is. De a hetvenegy levélnek mi, olvasók is címzettjei vagyunk. Az író tolmácsolásával Judit ítéleteinek tükrében megláthatjuk hibáinkat éppúgy, mint erényeinket, erőt meríthetünk belőle, vagy példát vehetünk róla.

Goda Gábor - Márciusi nyár
Jegyzetek, versek egy indiai utazásról.

Goda Gábor - Fontos ​történetek
Sok ​mindenről szó van ezekben az elbeszélésekben. Hiába sorolom fel az emberséget és embertelenséget, a halálnál is erősebb szerelmet, a belénk szorult és még fel nem oldódott hiúságokat, a fontoskodókat - ez csak hiányos felsorolás lenne, hiszen minden eszeveszett írói szerénység mellet is látható, hogy sokkal többről van szó: lényegében arról, hogy mint válik az ember felnőtté.

Goda Gábor - Bolondóra
A ​regény főhőse Goda Gábor panoptikumának különös figurája, Titanovics Gáspár. Árva, lelencházban nevelkedett, vörös hajú emberke, egyetlen foga van csak, joggal hiszi róla mindenki, hogy szerencsétlenebb és tehetetlenebb embertársainál. Ő azonban lassanként rájön, hogy a természet csodatévő sajátosságokkal áldotta meg. Rendkívüli képességeit - vesztére - Krumm Lenke üzemi szakácsnő is fölfedezi, és megindítja harcát. Terve: előbb meghódítani Titanovicsot, majd Titanovicson át a világot. S valóban, hősünk csodát csodára halmoz. Jobban szeret a kezén járni, mint a talpán, fölröppen a levegőbe, és ha kedve szottyan, sétára indul a szivárvány ívén. Titanovics Gáspár tehát "ámulatba ejti a világot", mint a Bolondóra alcíme mondja.

Goda Gábor - Két ​csacsi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Goda Gábor - Ördögűzés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Goda Gábor - Mennyei ​csavargók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Goda Gábor - Családi ​kör
Goda ​Gábor, az ironikus próza kiváló mestere, új novellafüzérben gyerekkorának különös és varázslatos világába vezeti az olvasót. Ennek a világnak külön napja van: a családfő, az önálló gondolkodású, haladó világszemléletű művész, aki ha már nem tudja megmenteni családját a szegénységtől és megaláztatásoktól, legalább bőven áradó humorával és szilárd fölényével teszi azt számukra elviselhetővé. Váratlan tettei, eredeti magyarázatai, sikertelen ravaszkodásai és szerencsésen végződő balfogásai nyomán a 20-as évek magyar társadalmának egészen újszerű, kegyetlenül mulatságos és humorosan pontos képe bontakozik ki az olvasó előtt. Goda áhítatos hűséggel ábrázolja az egykori kisfiú feltétlen bizalmát, ugyanakkor gyengéd iróniával érzékelteti a felnőtt férfi kiábrándulását is, aki már megértette, hogy hajdan csodálatos hősnek látott apja voltaképpen csak a Don Quijoték rokonszenves családjának kései leszármazottja volt.

Goda Gábor - Az ​ember, aki madár lett
A ​régebbről jól ismert novellák füzérét a legutóbbi évek termésével kiegészítve, Goda Gábor összegyűjtött, rövidebb novelláit találja az olvasó ebben a kötetben. Goda Gábor a nagy alakteremtők közé tartozik. Figuráit, jellegzetesen "godás" világukat nem felejtjük el, ha egyszer találkozunk velük. Szatíráiban nemcsak a kispolgár válik nevetségessé, hanem az a társadalom is, amely embertelen normáival, ostoba kötöttségeivel emberi méltóságától fosztja meg az embert. Gúnyolódása célba talált a harmincas-negyvenes években éppúgy, mint az ötvenes években, mikor a szolgalelkűséget, a tudatlanságot frázisokkal pótló cinizmust támadta, de napjainkban is megteremnek a tollára való figurák és helyzetek. Nem csupán a maró szatíra nyelvén ért, hanem vállalja az öniróniát is, felidézve azt a kalandot, mikor a főváros kultúrtanácsnokaként az Állatkertben a Nagygoda nevű, kalitkába zárt madárral találkozott. Goda Gábor nemcsak kitűnő novellista és regényíró, de remek mesélő is. "Nagy öröm mesélni - vallja -, és akinek nem okoz örömet, lehet bölcs ember, tanáros lélek, de igazi művész soha."

Goda Gábor - Volt ​egyszer egy család
Volt ​egyszer egy család... Szüntelenül képtelen, frucsa, szabályellenes dolgok történnek ebben az egyszer volt családban .A tanácsköztársaság fennnállásának legutolsó napján a fehérterror elő, a család emigrációba vonul, Bécsbe igyekeznek, de Szombathelyről visszafordulnak - hiszen félni úgy istenigazában undorodni is csak otthon, a régi barátok között lehet. - Ez a regényes krónika valóságos történeti regénnyé szélesül, a családi legendák ízes és hűséges társadalomrajzán át. A család tagjai: az apa, a századforduló kimagasló szellemiségű publicistája és novellistája, az anya, ma szépségéről Pest szerte híres, finomlelkű, okos asszony; rokonok és ismerősök sora és a két gyerek,az idősebbik, aki épp olyan tehetséges a festészetben, mint a technikában és a mindig bámészkodó kisebbik, aki nem más ,mint e kötet írója. A Kossuht-díjas író egyik legsikeresebb művének új kiadását kapja kézhez az olvasó.

Goda Gábor - Bolondóra ​/ Mennyei csavargók
A ​két regény főhőse Goda Gábor panoptikumának különös figurája, Titanovics Gáspár. Árva, lelencházban nevelkedett, vörös hajú emberke, egyetlen foga van csak, joggal hiszi róla mindenki, hogy szerencsétlenebb és tehetetlenebb embertársainál. Ő azonban lassanként rájön, hogy a természet csodatévő sajátosságokkal áldotta meg. Rendkívüli képességeit - vesztére - Krumm Lenke üzemi szakácsnő is fölfedezi, és megindítja harcát. Terve: előbb meghódítani Titanovicsot, majd Titanovicson át a világot. S valóban, hősünk csodát csodára halmoz. Jobban szeret a kezén járni, mint a talpán, fölröppen a levegőbe, és ha kedve szottyan, sétára indul a szivárvány ívén. Titanovics Gáspár tehát "ámulatba ejti a világot", mint a Bolondóra alcíme mondja. A Mennyei csavargók-ban a világ ejti ámulatba hősünket. Az írói fantázia itt a világmindenséget teszi a regény színterévé. Titanovics Gáspár zseniális, ám méltatlanul mellőzött tudós barátjával, Viola tanár úrral a naprendszeren túli világba repül űrhajóján. Bürotomán, Fotomán, Fantasztomán, Erotomán, Korgomán, Etikomán, Megalomán lakói egy-egy nagyon is ismert emberi sajátosság groteszk ötvözetét személyesítik meg.

Goda Gábor - A ​planétás ember és a többiek
E ​két kötet Goda Gábor négy regényes szatíráját tartalmazza. Az első kötet A planétás embert, a második a Vihar előttöt, a Flamingókat és a Rendes embert. Mind a négy az író különféle korszakainak szülötte, de mindannyian megegyeznek abban, hogy visszatükrözik Goda Gábor teljesen egyéni, sajátos hangját és világát. Az 1954-ben írt Planétás ember c. szatíra egy "kisvárosi" városról szól, egy planétás emberről, egy kultúrosról, papról, szerelemről, erről-arról, de persze Goda számára mindez csak keret és alkalom számára, hogy a kor igazi nagy problémáiról beszéljen, egyéni írói eszközeivel, bölcs, ugyanakkor villogó, csúfondáros és líraian meleg humorral. E kötetben jelenik meg először az 1936-ban írt Flamingók, amelyben polgárokról, a polgári ifjúságról és még sok mindenről van szó, s a 30-as évek hangulatát idézve egy kredenc "halálát" írja meg, szimbólummá növelve ez ódon bútordarabot. Az 1937-ből való Vihar előtt egy tizenöt perces séta története, s e tizenöt percben egy kor jellegzetes vonásai lepleződnek le. Ugyanakkor most jelenik meg először a kötetben Goda Gábor első kisregénye, a Rendes ember, amely a 30-as évek elején első változatában folyóiratban való megjelenésekor újszerűségével, groteszk fintorával, antikapitalista társadalomszemléletével nagy feltűnést keltett. Tagadhatatlan, hogy Goda Gábort elragadó mesélőkészsége és gazdagon hangszerelt stílusa azon magyar írók közé sorolja, akik távol vannak minden kisszerűségtől, provincializmustól, igazi rokonai a magyar- és világirodalom melegszívű, okos gúnyolói.

Goda Gábor - Zsidó ​mesék és legendák
A ​háromszoros József Attila- és Kossuth-díjas író Goda Gábor (1911-1996) fiatalon írt műve a közel négyezer éves zsidó történelem legendáiból merít, ám ugyanakkor eredeti, mondhatni színtiszta költői alkotás. Ezeke a legendák emberi közelségbe hozzák a régi-régi történéseket. Az ősi zsidó bölcsesség tanításai a szeretetről, a jóságról, a ragaszkodásról, az elpazarolt tehetségről és az oly nehezen föllelhető boldogságról szólnak. A szépen megírt, tanulságos mesék komoly élvezetet jelenthetnek gyermeknek, felnőttnek egyaránt. A borítón és a könyvben Raj Ráhel rajzai a gyerekek számára emlékezetessé és jól elképzelhetővé teszik a szép magyar nyelven megírt legendákat.

Goda Gábor - Magányos ​utazás
A ​regény főalakja Tóth Flórián író, aki a turista szezon végén az olaszországi ligur tengerpart egyik városkájába utazik pihenni. Itt már megérkezése napján különféle emberekkel ismerkedik meg, Darinettivel, a telekügynökkel, s Beltramelli doktorral, majd a férjhezmenés előtt álló Nerina Parodival, akinek révén rövidesen belesodródik a kisváros életébe. Légiesen finom és szépséges szerelem szövődik közöttük, egy beteljesületlenségében is teljes kapcsolat. A regény utolsó szakaszában fokozatosan "leépül" Tóth Flórián körül ez a frissen nyüzsgő élet, az új ismerősök sorjában elhagyják a várost, Nerina is elmegy újdonsült férjével, s ő ott marad egyedül az ősz csendességében, gondolataival. E varázslatos nyaralás néhány hetének története, a regényben Tóth Flórián elragadóan lírai, mély vallomássá nemesedik. Ez a líraiság sokkal bonyolultabb összetételű, hogysem egy-két elemből kielégítően megmagyarázhatnánk. Az utazás és idegenség izgalma, a szépség- és életszeretet, a szerelem és a verőfényes mediterrán táj sugaras hangulata, az öregedés és a szezonvégi csönd sajgó mélabúja s a főalak vallomása a szerelemről, életről, halálról, magányról és közömbösségről, a történet elbeszélésének pszichológiai finomságai s az alakok elevensége, együttesen árasztják azt a vonzó atmoszférát, amelyben a köznapi jelenségek is új fénnyel ragyognak, s ahol a líra és gondolat nemes szintézise uralkodik.

Goda Gábor - A ​rendes ember / Flamingók vagy a kredenc halála
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Goda Gábor - Panoptikum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Goda Gábor - Szülőföldem, ​Budapest
Részlet ​a műből: "Régen foglalkoztat az a terv, hogy megírom a magam módján, tehát főként szépirodalmi eszközökkel, Budapest kultúrpolitikai tevékenységének első öt esztendejét, az 1945 és 1950 közötti korszakát, amelyben magam is részt vettem, amint az a Fővárosi Közlöny 1945. szeptember 20-i számából is kiderült: "A polgármester ... Goda Gábor budapesti lakost, mint tiszteletdíjas főjegyzőt... 1945. évi szeptember 1-jei hatállyal alkalmazta, és a polgármesteri titkárság keretében a kultúrpolitikai ügyek intézésével megbízta. Izgalmas és tevékeny évek voltak ezek, és feltétlenül megérdemelnének egy alapos és pontos memoárt, amely érthetővé tenné a legapróbb részletekig egy ízekre szétrombolt város lényegében villámgyors újjáépítésének és az élet megindításában történelmi korszakát. Én azonban sohasem akartam memoárokat írni, és mindig vigyáztam arra, hogy szabályos történelmi munkák írását ne vállaljam. Elvégre is mindaz, aminek bizonyára csak töredékét mondom el a felszabadulás utáni "székesfőváros" kulturális tevékenységéről, nem feledteti velem, hogy e munkám óta több mint negyven esztendő telt el. Negyven év pedig nagy idő, és azt tapasztalom mások emlékezéseiből, hogy az ember a legjobb szándék mellett is alá van vetve az idő torzító hatásának. Az idő pedig nemcsak az emlékezetet torzítja, hanem óhatatlanul kiemeli az eseményeket az adott korból, és mindenkor a jelen lencséjén pislogtat vissza az eltorzított múlt felé. Elvégre hetvennyolcadik életévemben bolondság volna azt állítani, hogy mindenre pontosan emlékszem, de az a reményem is megvan, hogy a távolság sok tekintetben a lényeget jobban kiemelve készteti az embert bizonyos összefoglaló emlékezői magatartásra."

Goda Gábor - A ​hóhér halála
Furcsa ​hősök panoptikuma ez a könyv: munkanélküli hóhér, aki jobb híján önmagát köti fel, a saját halálát kommentáló író, városligeti viaszbábkészítő, az Állatkert lakóit zsidó és keresztény kategóriákba soroló állatügyi főtanácsos, Cucumia, vagyis Uborkafaország irodalmár lakói, két szamáron meggazdagodni akaró rózsadombi polgárok - mindmegannyi különös figura. A különc alakok megformálása, az abszurd, néha morbid szituációk bemutatása Goda Gábor esetében nem az "egyedi" megragadást jelenti: típusokat, jellegzetes helyzeteket, történelmi korszakokat ábrázol segítségükkel, általában a maró szatíra eszközeivel. Ezt érezzük az 1973-79-ben írt Legendák mögött, és ez jellemzi az ötvenes-hatvanas években keletkezett Két csacsi-t, a Mennybemenetel-t, a Dióhéj-t, vagy a Concertó-t is. Villanó ötletekből, játékosságból, különös érzelmekből, magasrendű intellektualitásból szövődnek Goda Gábor kisregényei.

Goda Gábor - Flamingók
Goda ​Gábor három regénye az írói pálya első szakaszában, a harmincas években keletkezett: A rendes ember 1931-1934, a Flamingók 1936-1938 között, s a Vihar előtt 1937-ben. A rendes ember-ben, egy bankigazgató fiának naplószerű önéletrajzában, a gazdag polgárság élősdi életformáját s ezen belül az egymással szembekerülő két nemzedék hasonlóságát és különbségét leplezi le az író, hiteles légkört teremtve az életforma jellemző vonásainak ironikus rajzával. A Flamingók a gazdasági válság idején álkultúrába menekülő fiatal entellektüelek és kispolgárok gúnyos és ugyanakkor lírai és részvétteljes ábrázolása, egybeszőve a polgárság agóniájának jelképes jelenetével. A harmadik regény, a Vihar előtt, az emlékezésnek és elmélkedésnek lírai ötvözete. "Egy tizenöt-húsz perces séta anyagát dolgoztam fel benne - mondja róla az író. Nem rendkívüli vagy csodálatos dolgokat, csak parányi jelenségeket, amelyeken keresztül talán sikerült érzékeltetnem a vihar előtti esztendő (1937) roppant nyomorúságát, gyötrő kínjait s e szabadság nélküli élet fullasztó szenvedéseit." Goda Gábor bölcselkedő gúnyolódását, fanyarságát az emberismeret kimeríthetetlen energiatelepei táplálják, s így lett a regényből lírai vallomás, előzetes tiltakozás a későbbi szörnyűségekkel szemben s a nagy tisztító vihar várásának szorongató dokumentuma.

Goda Gábor - Vihar ​előtt
A ​nagy vihart, a második világháborút megelőző évek nyomasztó, fojtogató atmoszféráját idézi tollával Goda Gábor. A kis könyv cselekménye mindössze ennyi: valaki elindul a lakásából. De mindennapi életének társai, a tárgyak, a környezet, a ház annyi gondolatot sugalmaz, hogy mindent, amit akar, elmondhat róluk és általuk. Kisemberek, állatok, tárgyak: ez a könyv tartalma. S a mondanivalója: emberek, vigyázzatok! A Vihar előtt 1937-ben íródott, szellemes, hajlékony intellektuális próza: a harcos antifasizmus fegyverténye volt a maga idejében, és ma is változatlanul érdekes.

Goda Gábor - Egy ​naplopó naplója
Goda ​Gábor életmű sorozatának új kötetéből idézzük: "Naplopó vagyok, és aki jól lopja a napot, az lop igazán kincseket." De miről vezethet naplót, aki elvonul egy Duna menti községbe, elhatározza, hogy egy nyáron át nem csinál semmit, csak pihen, hallgatja a rádiót, figyeli a világot, a falubelieket? Nyilván: semmiről. És mégis mindenről: a naplopó napjába belefér a mai valóság regénye. Ha az olvasó izgalmas eseményekre kíváncsi, kalandos történetekre vár, ha merész vállalkozásokról, nyaktörő sportteljesítményekről szeret olvasni, vagy az íncsiklandó szerelmi históriákat kedveli - megtörténhet, sőt meg is történik minden. Aki nem hiszi, kérdezze meg N. község lakosait, vagy akár Katit, az éjnek évadján N. községbe látogató merész hajadont. Amikor aztán belefáradt a nyomozásba, jöjjön szépen vissza, s hallgassa a mesét. Higgye el az írónak, hogy amit az ember képzel, éppúgy hozzá tartozik, mint amint tesz. Hogy vágyaival - ha jól vágyakozik - éppúgy a jövőn munkál, mint tetteivel. S hogy bárhová bújik, önmaga elől nem bújhat el: minden cselekedete és minden gondolata a világ egyetemes mozgásának függvénye.

Kollekciók