Ajax-loader

Kosztolányi Dezső könyvei a rukkolán


Kosztolányi Dezső - Kínai ​kancsó
A ​Kosztolányi-stílus feltűnő vonása valami éber kíváncsiság, valami éles fogékonyság, valóságos lesben állás a témák, az élmények, az emberi, állati, növényi sorsok ijesztően izgalmas őserdejében, egyrészt az eszményi újságíró tökéletes szimatja, másrészt a magát feledni vagy tágítani vágyó lélek más, távoli, minél távolibb lelkekben való elmerülése... »a részvét - mint az Édes Anná-ban mondja -, mely egy idegen életet is éppoly végzetesen szükségesnek érez, mint az önmagáét« - ez termi a legmeghatóbb, legemberibb Kosztolányi-műveket..."

Kosztolányi Dezső - Alakok
Kosztolányi ​Dezső szinte minden műfajban - a drámát kivéve - kimagaslót alkotott. Fölényes írástudása, ragyogó stílusa mint prózaírót is az élvonalba emelte, európai léptékű lírája mellett, ezért is nehéz eldönteni, hogy költői vagy az epikus művészete jelentősebb-e hatalmas életművében; annál is inkább, mert lírája és epikája között az ún. átmeneti művek egész sorát alkotta. Jelen kötete - az 1929-ben megjelent kiadás hasonmása - olyan írásokat tartalmaz, amelyek az újságírás kényszere alatt születtek meg, műfajilag azonban legjobb novelláival egyenértékűek. ; A 35 műfajilag nehezen meghatározható írás egy-egy foglalkozás, hivatás leírását adja a "bölcsőtől a koporsóig", vagyis a bába ténykedésétől a sírásóig. Kosztolányi azt kutatja segítségükkel, hogy mit jelent az embernek, a különböző foglalkozást űzőknek maga az élet. Végső indítéka itt is az a - költői ars poetikájából már ismert - sajátos meggyőződése, hogy az élet olyan csoda, amelynek megélése során végig küzdeni kell létéért. Hogy miként éli meg ezt a borbély, a szemetes, a telefonos kisasszony, a fényképész vagy a diplomata, és természetesen az író, az egy-egy válasz a végső nagy kérdésre: érdemes-e élni, és hogyan oldja fel az életet a halál. Kosztolányi tehát tulajdonképpen nyomozást folytat alakjai megkérdezésével. Riportalanyai szánalmasak, az élet értelméről - Kosztolányi "szomorú tudásával" megegyezően - csak lehangoló ítéletet mondhatnak. Valamennyi írást áthatja a valóságtisztelet, a már-már orvosi pontosságú társadalomrajz, amelyet feloldanak a humánus tartalmú megfigyelések azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a szegénység még mindig közelebb viszi az embereket az általános emberi értékek elfogadásához, mint az "úri silányság" mindennapos megnyilvánulásai. Az írásokat Molnár C. Pál csodálatos rajzai illusztrálják, amelyek művészi teljesítménye nem marad el Kosztolányi prózaművészetétől. ; A szépkiállítású kötet a bibliofil gyűjtők érdeklődésére is számot tarthat, ám azoknak is maradandó élményt nyújt, akik a Kosztolányi-próza remekműveit olvassák (újra) lapjain.

Kosztolányi Dezső - Sötét ​bújócska
Kosztolányi ​publicisztikája része írói munkájának, nem melléktermék: az élet apró eseményeit, jelenségeit, különös vagy természetes gesztusait, derűs vagy bús pillanatait, jelentéktelennek látszó, de bonyolult összefüggéseket rejtő kis tragédiáit és kis örömeit senki sem emelte a művészi alkotás olyan magasságába hírlapi írásaiban, mint Kosztolányi. Remekbe készült miniatűrjeiből kitetszik: képzett, sőt tudós esztéta írta őket, olyan művész, aki ismeri a típusalkotás törvényeit; megírt figuráit - ha mégoly furcsák vagy egyéniek is - társadalmi és történelmi kötöttségek és lelki adottságok határozzák meg; így éri el, hogy a groteszkben vagy legalábbis az egyediben általános emberi, társadalmi és történelmi igazságokat mutasson meg. A nagy művész keze nyoma van minden hírlapi írásán. Gyűjteményünket Réz Pál, a Kosztolányi-életmű kitűnő ismerője állította össze, akárcsak sorozatunk eddigi köteteit, az Álom és ólom címűt, a Füst-öt, a Hattyú-t, az Én, te, ő-t, továbbá a Nyelv és lélek címűt. Kötetünk Kosztolányinak 1933 és 1936 között írt hírlapi cikkeit és a Zsivajgó természet remekművű miniatűrjeit tartalmazza.

Kosztolányi Dezső - Aranysárkány
Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Kosztolányi Dezső - Mindent ​bevallhatok
_"Költő, ​író egyetlen mondanivalója az élet a maga ezerszínű és ezerhangú_ _gazdagságában..."_ - vallja Kosztolányi. Éppen ez a sokféleség, a témák, műfajok, hangulatok, stílusok változatossága a legfőbb értéke és varázsa a _Mindent bevallhatok_ című kötetnek, amely az írói életmű ritkaság- és újdonságszámba menő darabjait gyűjti egybe. Tárcákat, vallomásokat Kosztolányi tollából, zöld tintával írva, a világ dolgairól, saját életéről, mindennapjairól. Körkérdésekre adott válaszait, amelyekben gyakran egy banális felvetés kapcsán mond el minden titkot, amit tudni és érezni érdemes, például a női ideálról vagy éppen a házasságról. Beszélgetéseket, interjúkat alkotásról, ihletről, művészetről, irodalomról. A feleség, Harmos Ilona, és a fiú, Kosztolányi Ádám visszaemlékezéseit. A kötetből árnyaltan, érzékletesen rajzolódik ki a sokoldalú. halhatatlanná lett művész és az esendő, halandó ember portréja. Egész élete az olvasó elé tárul, kisiskolás korától, első irodalmi szárnypróbálgatásától kezdve egészen a haláláig. Őszintén vall önmagáról, büszkén vállalja önmagát: _"Vagyok, ami vagyok."_ És arról, hogy kicsoda is ő valójában. Olyan apró-cseprő, hétköznapi dolgokat, amelyek azt bizonyítják, hogy kijelentésével ellentétben az író nem csak papíron él. Hiszen kiderül, hogy mielőtt vegetáriánus lett, a kedvenc étele a borjúpörkölt volt túrós csuszával, vagy negyven cigarettát elszív naponta, töméntelen feketekávét iszik, és hogy ihletet merítsen, az íróasztalán álló illatszeres üvegcséket szagolgatja. És különféle tréfákat eszel ki barátai ugratására. Sarkos véleményt formál súlyos erkölcsi kérdésekről, társadalmi problémákról is, a háborúról, bevezet írói módszerébe, megfogalmazza, mi a jó költészet és irodalom: az, amit a költő olyan kedvteléssel űz, mint ahogy csókolódzik. Bármit vizsgál, remek megfigyelőként éles szemmel látja és láttatja a lényeget, és ha humorral is, de mindig metsző pontossággal önti szavakba. Mert tudva tudja, a szó, az irodalom tett, szavakkal játszani annyi, mint magával az élettel játszani. _"A szavak... oroszlánok, melyek már_ _óriásokat is széttéptek."_ Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a _Mindent bevallhatok_ című kötet.

Kosztolányi Dezső - Látjátok, ​feleim
"Kötetünkbe ​Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes. Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)

Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Kosztolányi Dezső - Édes Anna (Millenniumi Könyvtár)
A kiadás éve: 2000 "-Te, egy novellatéma jutott az eszembe - szóltam. Egy tökéletes cselédlány, aki végül is meggyilkolja a gazdáit."

Kosztolányi Dezső - Kínai és japán költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Idegen költők I.
Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Írország, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország és Franciaország költőinek versei.

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi válogatott műfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Hazugság
"Hogy ​is kell hazudni? - tűnődött Esti Kornél. A kísérleti lélektan azt javallja, hogy amikor ürügyekkel akarunk élni, olyan dolgokra hivatkozzunk, amelyek lépten-nyomon előfordulnak az életben. Ha például vacsorára vagyunk híva, s nincs kedvünk elmenni, hozzunk föl egy ártatlan betegséget. Fejfájás, nátha stb. Minthogy ezek a betegségek a leggyakoribbak, nyilvánvaló, hogy - a valószínűségi számítás alapján - el is hiszik." (K. D., 1932)

Kosztolányi Dezső - Boszorkányos ​esték
Abban ​az időben izgatott, zavaros mesékről suttogtak a kisváros házaiban. A farsang vége felé járt már. A frissen esett hó bortól és vértől piroslott. Kora hajnalban sápadt emberek részegen, hadonászva estek neki a kapunak és a város vén korhelyét egy reggel a piszkos hóban, megfagyva találta a sarki rendőr. Felkelt a nap, vöröses pára szüremlett szerteszét s mindjárt ferdeszáju, ijesztő, siró álarcok vigyorogtak az emberre, annyi tarka ringy-rongy és bolond cafrang, hogy az ember fejéhez kapott és szerette volna elhesselgetni magától az eszeveszettség e vig gyászát. Este aztán titokzatos emberek kukkantak be az ajtón, akikről senki sem tudta bolondok-e, vagy csak bolondoznak. A gyerekek gyertyát gyujtottak a kivájt tökben és rémült nevetéssel táncolták körül. Ez a nevetés elhangzott a nedves udvarokig, a kamrák és benyilók homályos mélységéig s mindenütt fájó nyilalást keltett a szivekben.

Kosztolányi Dezső - Kaláka ​- Kosztolányi Dezső
1. ​Fejtörő felnőtteknek 2. Ódon, ónémet, cifra óra 3. Lásd kisfiam, ezt mind neked adom most 4. Az apa 5. A játék 6. Unalom 7. A rossz élet 8. Rózsa 9. A hosszú, hosszú, hosszú éjszakán 10. Aranyvonat 11. Litánia 12. Azon az éjjel 13. Akarsz-e játszani? 14. A lámpagyújtó énekel 15. Ideges rímek 16. Lecsuklik minden pilla most 17. Boldog, szomorú dal 18. Könyörgés az ittmaradókhoz 19. Hajnali részegség 20. Lánc, lánc, eszterlánc

Kosztolányi Dezső - Válogatott ​novellák
A ​kötetben Kosztolányi Dezső 33 novellája olvasható.

Kosztolányi Dezső - Európai ​képeskönyv
Kíváncsi, ​lázas szellem volt Kosztolányi. Akár az életet, az utazást is csodálatos kalandnak tekintette. Mindent meg akart ismerni, ami a földön megismerhető - s persze, hiszen költő volt -, elsősorban önmagát. Nem véletlen, hogy igen sok elbeszélésének kerete egy utazás, színhelye a vonatfülke. "Elsősorban azért utazom - írja -, mert az emberek nem ismernek s jobbnak képzelnek, vagy rosszabbnak, okosabbnak vagy ostobábbnak, szegényebbnek vagy gazdagabbnak, mint ami vagyok, szóval: másnak. Mindig ez a legnagyobb úti élményem. Ha belépek éjszaka egy vonatfülkébe, egyformán gondolhatnak lelkésznek vagy kloroformos rablónak... Minden elmúlhat, minden újra kezdődhet. Utazni annyi, mint játszani, minden szerepet egyszerre." Másutt: "Nincs nagyobb tévedés, mint azért utazni, hogy élményeket gyűjtsünk. Azok már eleve bennünk vannak, s ki tudja, mitől, miért rezzennek meg. Egy jelentéktelen holmi gyakran jobban megragad, mint egy székesegyház." Kosztolányit minden érdekelte, de leginkább egy nép lelke, életformája, stílusa. "Még a növények is hazájukat idézik. Ennek a banánpálmafának a levele félig kigöngyölten olyan, mint egy irattekercs, melyet az írnok magasba tart. Amott pedig egy datolyapálma levele búsan és lassan leng, mint egy elefántfül. Az egyik Egyiptomról, a másik Indiáról álmodik." Ebben a könyvben, mely Kosztolányi Dezső valamennyi útirajzát tartalmazza, az olvasó megtalálhatja azokat a verseket is, amelyek egy-egy városról, tájról, úti élményéről adnak hírt. Az _Európai képeskönyv_, mely szervesen kapcsolódik Kosztolányinak esszéit, riportjait, újságcikkeit tartalmazó köteteihez, miként az eddigiek, az _Álom és ólom_, a _Füst_, a Hattyú, az Én, te, ő, a Nyelv és lélek, a Sötét bújócska, az Ércnél maradóbb, a Látjátok feleim, az Egy ég alatt és a Színházi esték I-II, Réz Pál gyűjtésében és gondozásában jelenik meg.

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi ​Dezső levelezése I. 1901-1907
A ​Kosztolányi-életmű kritikai kiadásának újabb darabja, a Levelezés első kötete nemcsak a Kosztolányi által írt leveleket, hanem a hozzá írtakat is tartalmazza, köztük számos olyat, melyről eddig nem volt tudomása az olvasóközönségnek. A pályakezdő Kosztolányi nemcsak nemzedéktársaival (Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, Csáth Gézával) váltott fontos leveleket, hanem idősebb pályatársaival is, amiből érzékletes képet nyerhetünk a kor irodalomtörténeti forrongásáról.

Kosztolányi Dezső - Akarsz-e ​játszani?
Kosztolányi ​imádta az életet minden kis jelenségében, minden legapróbb borzongásában; ezen kívül csak a Semmit hitte. Ez volt a sötét háttere könnyűségének, művészete boldog céltalanságának. Tartalom: Üllői-úti fák; Koporsó és bölcső közt; Akarsz-e játszani?; Boldog, szomorú dal; Az apa; Számadás; Életre-halálra; Énekek éneke; Litánia; Ha negyvenéves...; Esti Kornél éneke; Könyörgés az ittmaradókhoz; Már megtanultam; Halotti beszéd; Hajnali részegség; Ének a semmiről; Szeptemberi áhítat Máté Gábor előadásában

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő / Aranysárkány
Az ​Európai Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Kosztolányi két regénye először jelenik meg az Európa Diákkönyvtár sorozatban.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő / Pacsirta / Édes Anna
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi ​Dezső elbeszélései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Horoszkóp
"A ​valóság egyetlen pillanata, impulzusa, mozzanata sokkal sűrűbb, hevesebb, káprázatosabb, semhogy bármivel is mérhető volna. Kosztolányi a létezésnek ebből a sértetlen, absztrakciókra nem bontott alaprétegéből ragad meg és ad át mindig valamit, abból a nevenincs teljességből, amit tényleg átéltünk. Valamit, ami felfedezés és mégis ősi-ismerős. Ráismerünk mind tulajdonunkra. S ahogy mondják: segít élni. (...) Segít visszatalálni a saját életünkbe, a mindennapjaink eredeti teljességébe, ahol a mérhető adatoknak, megfogalmazható tényeknek, vagyis mindannak, amiről azt hisszük, hogy e világban történik, velünk vagy körülöttünk, igen csekély a fontossága." (Ottlik Géza)

Kosztolányi Dezső - Lenni, ​vagy nem lenni
Kosztolányi ​irodalomtörténeti írásra nem készült. Klasszikusaink közül azok arcmását faragta ki, akikhez kedv és hála vonzotta. Így ez a könyv is vallomás. Az értő kettős okulását meríti ebből a válogatásból: az ismertetésekből megismeri a magyarázó író lelkületét és művészetét is. Egy-két évszám a szöveg elé és a diák eszményi irodalomtörténetet olvashat Balassáról, Mikesről, Gyöngyösiről, Aranyról- író vezeti be az irodalomba otthonosan, házigazdagént. A "tananyag" varázslatosan megelevenül: a szöveg-magyarázatban az a szépség bővül, ami a klasszikus szövegből vett szemelvényekben, ez is az írói alkotás. Ilyenben ritkán vehetünk részt. Kosztolányi e könyve ezt nyújtja.

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél éneke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Hét ​kövér esztendő
"Én ​írónak készülök - szeretné megvallani Esti Kornél, akinek a külsején is, belső arcvonásain is könnyűszerrel fedezi fel az olvasó a fiatal Kosztolányit. A szemérmesen elhallgatott vallomás egy vasúti kupéban hangzana el. Ott a vonatfülkében, útban Itália felé, a fiatalembert furcsa kaland éri; hatására úgy érzi, hogy alkalma volt bepillantania az élet mélységeibe.- Ha egyszer majd megtanulom ezt a nehéz mesterséget, mert méltóztassék elhinni, ezt is tanulni kell- folytatja gondolatban vallomását- , folyton virrasztani, szenvedni, megérteni ömagunkat és másokat, kegyetlennek lenni önmagunkhoz és másokhoz, szóval, akkor egyszer talán meg is írom ezt. Olyan író akarok lenni, aki a lét kapuin dörömböl, s a lehetetlent kísérli meg. Ami ezen alul van, azt lenézem, tessék megbocsátani szemérmetlenségemért, hiszen még senki vagyok és semmi - mégis lenézem, mélységesen megvetem." 1915-ben, Nyomdafesték című publicisztikájában így ír önmagáról, vágyairól, írói törekvéseiről: "Kié azonban a vérem most, és kié a tintám? Nekem úgy rémlik a szegényeké...Azon gondolkodom, mi nekik a szeretetem - milyen hasztalan és ócska dolog - , s hányan lehetnek, akik igazán szeretnek engem. Nem vérem vagy értékjelzésem szerint, vagy aszerint, hogy jót vagy rosszat cselekedtem velük, de a belső arcomért. Az egyik kezem ujjain olvashatom meg őket? Vagy mind a két kezem ujjain? Ettől a boldogságtól őrjöngve járok az utcán. Hadd olvassam össze őket, ezen a két kezemen, az imádkozó két kezemen, mellyel most fohászkodom hozzájuk, az ismeretlenekhez, az olvasókhoz, akik szeretnek, és imádkozom értük meg magamért. Ne ítéljetek el. Nem hiúság epilepsziája ez, nem terjeszkedési vágy és szereplési viszketeg. Csak fájdalom és alázat, olyan, mint az , hogy még mindig itt vagyok a nyomda előtt, alamizsnaváró koldus a templom küszöbén." Könnyednek, elegánsnak, szellemesnek tartja az irodalomtörténet Kosztolányit, aki a forma szépségét - ezen ő elsősorban a kifejezés pontosságát értette - mindennél többre becsülte. Joggal. De az idézett vallomás arról, hogy miért ír, kiknek ír, csakúgy jellemzők rá, mint stílusának elbűvölő ereje.

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél / Esti Kornél kalandjai
"Kosztolányi ​költészete kétségkívül gyönyörűséges, megrendítően mély, odakacsintóan aktuális, léha és sírós.. mindehhez alig ötven évet élt, mégis mindent megcsinált, ami neki adatott." Kiadónk gondozásában megjelenő, talán legismertebb, legszeretettebb műve az Esti Kornél, melyet most Esti Kornél kalandjaival egy kötetben, Tandori Dezső előszavával ajánlunk az irodalmat szerető közönség figyelmébe.

Kosztolányi Dezső - A ​véres költő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Füst
Kosztolányi ​a magyar hírlapírásnak is halhatatlan mestere. A Füst című gyűjtemény a költő hírlapi írásait közreadó sorozat második kötete, 1914 és 1920 közötti írásokat tartalmaz, jobbára olyanokat, amik kötetben még nem jelentek meg.

Kosztolányi Dezső - Innen-onnan
125 ​éve született Kosztolányi Dezső! Ebben a kötetben Lengyel András filológiai kutatásának eredményeképpen Kosztolányi kétszázötven, eddig ismeretlen írását adjuk közre, melyek A Hét című lap Innen-onnan rovatában jelentek meg szignóval, álnéven, a lap gyakorlata szerint. Nemcsak irodalomtörténeti különlegesség ez a kötet: nagyon szórakoztató olvasmány is! Örkény István szándékosan írt „régi” híreket, amelyek mainak hatottak; Kosztolányi igazi régi újságcikkei mainak hatnak. Mi, emberek, az idővel nem sokat változtunk, és Kosztolányi tollából szívesen magunkra és a világunkra ismerünk.

Kosztolányi Dezső - Patália
"A ​műforma már nem kérdéses. A két világ hatalmas összeütközésére csak a dráma kínálkozik" - írja 1904 júliusában, Juhász Gyulához intézett levelében. A nagy igényű dráma azonban - melyben "két ellentétes eszme-fluidummal ellátott nemzedéknek szikráit, lángkévéit és villámait" akarta reprodukálni - terv marad. Ugyanennek az évnek decemberében már egy másik drámatervéről számol be barátjának, de csak a tervét vázolja föl; nem írta meg soha. Vonzódása a drámához, a színpadhoz azonban nem hagyta nyugton, s 1910-ben megírja költői, szimbolikus mesejátékát, a _Lótoszevők_-et. Színpadi műveiben is költő: a _Csodá_-nak és _A szörny_-nek - mindkettőt 1917-ben írta, s mindkettő alcíme: _Bábjáték, rímjáték_ - és 1919-ben írt "óflamand" verses játékának _(A lovag meg a kegyese)_ káprázatos rímsorozataiban tűzijátékszerűen lobbannak föl szikrázó, nemegyszer groteszk ötletei. _Kanári_ (1924) című jelenetében ugyanaz a lelkiismeret-ébresztő indulat van jelen, mely a háború után keletkezett karcolataiban, rajzaiban, sőt verseiben is föllelhető, s melynek legnagyobb igényű, legdrámaibb megjelenítése az _Édes Anna_. A színház belső világát, a kulisszák mögötti világot ábrázolja _Patália_ (1925) című jelenetében - bizarr ötletek, játékos kedvű kajánkodások szellemes sorozatán át. Kosztolányi színpadi játékait ez idáig alig ismerhette olvasóközönségünk, pedig megérdemlik a figyelmet: ott van a helyük a legjelentősebb Kosztolányi-alkotások mellett. Kötetünket Réz Pál, a Kosztolányi-életmű kítűnő ismerője állította össze.

Kosztolányi Dezső - A ​léggömb elrepül... és más novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók