Ajax-loader

Kosztolányi Dezső könyvei a rukkolán


Kosztolányi Dezső - Elsüllyedt ​Európa
„Egy ​korszak attól lesz múlt, hogy megírják. Elevenedj meg, mondja álnokul a művész az időre; az időnek ehhez legelőször is meg kell halnia. Ezek a múlt-teremtők, ezek a jelen-gyilkosok itt élnek közöttünk. Nincsenek sokan, de némelyik nagyobb munkát végez, mint Dzsingisz kán. A város, ahol Jókai csak félórára is megfordult, azon nyomban legendává változott. Krúdy lába nyomán fű se nő többet, hacsak nem az emlékezetben, az emlékezet tündéri smaragd-ragyogásával. Móricz megnézett egy alföldi piacot: még ma is úgy áll, öröklétbe merevedve; ember legyen, aki megmozdítja. Kosztolányi óvatosabb volt. Mosolyogva járt köztünk, szerénykedve titkolta rettenetes képességét, épp csak jegyzőkönyvében tett néhány vonást. Ámulva nézem, minden vonás egy halott idő, egy darab eleven múlt. Mi jártunk, keltünk s közben ő a hátunk mögött szorgalmasan süllyesztgette Európát az öröklétbe, „lezárt egy korszakot.” (Illyés Gyula)

Kosztolányi Dezső - Pacsirta
Pacsirta ​nagydarab, csúnya vénlány. Pacsirta Sárszegen él szüleivel, ahol egész évben hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene veri fel az éjszakákat. Pacsirta szülei - kisvajkay és köröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia - régóta elszoktak már e zajoktól. Maguknak élnek, csendesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: Pacsirtát, a csúnya lányt. Boldogok, elégedettek. Legalábbis ezt hiszik magukról. De egy napon, ennek a történetnek a kezdetén Pacsirta vidékre utazik a rokonaihoz. Egy hétig van távol a szülői háztól, és ez az egy hét elegendő arra, hogy könyörtelenül szembesítse Vajkayékat az igazsággal. Egy csúnya arcban felmutatni az emberi lét iszonyatos kegyetlenségét, az öreg házaspár néhány napjában a tömlöcbe zárt sorsok groteszk tragikumát - könnyű kézzel, halálos biztonsággal - ez Kosztolányi művészete, a Pacsirta halhatatlanságának titka.

Kosztolányi Dezső - A ​léggömb elrepül
Könnyednek, ​elegánsnak, szellemesnek tartja az irodalomtörténet Kosztolányit, aki a forma szépségét - ezen ő elsősorban a kifejezés pontosságát értette - mindennél többre becsülte. Joggal. De az idézett vallomások arról, hogy miért ír, kiknek ír, csakúgy jellemzők rá, mint stílusának elbűvölő ereje.

Kosztolányi Dezső - Sötét ​bújócska
Kosztolányi ​publicisztikája része írói munkájának, nem melléktermék: az élet apró eseményeit, jelenségeit, különös vagy természetes gesztusait, derűs vagy bús pillanatait, jelentéktelennek látszó, de bonyolult összefüggéseket rejtő kis tragédiáit és kis örömeit senki sem emelte a művészi alkotás olyan magasságába hírlapi írásaiban, mint Kosztolányi. Remekbe készült miniatűrjeiből kitetszik: képzett, sőt tudós esztéta írta őket, olyan művész, aki ismeri a típusalkotás törvényeit; megírt figuráit - ha mégoly furcsák vagy egyéniek is - társadalmi és történelmi kötöttségek és lelki adottságok határozzák meg; így éri el, hogy a groteszkben vagy legalábbis az egyediben általános emberi, társadalmi és történelmi igazságokat mutasson meg. A nagy művész keze nyoma van minden hírlapi írásán. Gyűjteményünket Réz Pál, a Kosztolányi-életmű kitűnő ismerője állította össze, akárcsak sorozatunk eddigi köteteit, az Álom és ólom címűt, a Füst-öt, a Hattyú-t, az Én, te, ő-t, továbbá a Nyelv és lélek címűt. Kötetünk Kosztolányinak 1933 és 1936 között írt hírlapi cikkeit és a Zsivajgó természet remekművű miniatűrjeit tartalmazza.

Kosztolányi Dezső - Életre-halálra
"Kosztolányi ​Dezső döntő élménye ifjúkorában az érzéki világ vad és értelmetlen színpompája, férfikorában a világ üresedése, az impressziók ismétlődésének és elkopásának értelmetlen unalma, a belső ember magáramaradása, és végül az állati lét megszűnésének komor iszonya volt, tetőzve a rákos évek és a lassú halál kínjával, az értelmi és érzelmi reagálás minden változatával. Bármily rettenetesnek látszik és bármennyire az volt, ez az út szellemileg a gyógyulás útja: a túlzott irodalmiasságtól a realizmuson át a klasszikus eszmény felé, a pirosmellényes művészi nihilizmustól és a modern neuraszténiától az edződésen és józanodáson át egy hit nélküli erkölcsi magatartásig ível. " Szabó Lőrinc

Kosztolányi Dezső - A ​csók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Kosztolányi Dezső - Aranysárkány
Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Kosztolányi Dezső - Kínai ​kancsó
A ​Kosztolányi-stílus feltűnő vonása valami éber kíváncsiság, valami éles fogékonyság, valóságos lesben állás a témák, az élmények, az emberi, állati, növényi sorsok ijesztően izgalmas őserdejében, egyrészt az eszményi újságíró tökéletes szimatja, másrészt a magát feledni vagy tágítani vágyó lélek más, távoli, minél távolibb lelkekben való elmerülése... »a részvét - mint az Édes Anná-ban mondja -, mely egy idegen életet is éppoly végzetesen szükségesnek érez, mint az önmagáét« - ez termi a legmeghatóbb, legemberibb Kosztolányi-műveket..."

Kosztolányi Dezső - Látjátok, ​feleim
"Kötetünkbe ​Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes. Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)

Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Kosztolányi Dezső - Alakok
Kosztolányi ​Dezső szinte minden műfajban - a drámát kivéve - kimagaslót alkotott. Fölényes írástudása, ragyogó stílusa mint prózaírót is az élvonalba emelte, európai léptékű lírája mellett, ezért is nehéz eldönteni, hogy költői vagy az epikus művészete jelentősebb-e hatalmas életművében; annál is inkább, mert lírája és epikája között az ún. átmeneti művek egész sorát alkotta. Jelen kötete - az 1929-ben megjelent kiadás hasonmása - olyan írásokat tartalmaz, amelyek az újságírás kényszere alatt születtek meg, műfajilag azonban legjobb novelláival egyenértékűek. ; A 35 műfajilag nehezen meghatározható írás egy-egy foglalkozás, hivatás leírását adja a "bölcsőtől a koporsóig", vagyis a bába ténykedésétől a sírásóig. Kosztolányi azt kutatja segítségükkel, hogy mit jelent az embernek, a különböző foglalkozást űzőknek maga az élet. Végső indítéka itt is az a - költői ars poetikájából már ismert - sajátos meggyőződése, hogy az élet olyan csoda, amelynek megélése során végig küzdeni kell létéért. Hogy miként éli meg ezt a borbély, a szemetes, a telefonos kisasszony, a fényképész vagy a diplomata, és természetesen az író, az egy-egy válasz a végső nagy kérdésre: érdemes-e élni, és hogyan oldja fel az életet a halál. Kosztolányi tehát tulajdonképpen nyomozást folytat alakjai megkérdezésével. Riportalanyai szánalmasak, az élet értelméről - Kosztolányi "szomorú tudásával" megegyezően - csak lehangoló ítéletet mondhatnak. Valamennyi írást áthatja a valóságtisztelet, a már-már orvosi pontosságú társadalomrajz, amelyet feloldanak a humánus tartalmú megfigyelések azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a szegénység még mindig közelebb viszi az embereket az általános emberi értékek elfogadásához, mint az "úri silányság" mindennapos megnyilvánulásai. Az írásokat Molnár C. Pál csodálatos rajzai illusztrálják, amelyek művészi teljesítménye nem marad el Kosztolányi prózaművészetétől. ; A szépkiállítású kötet a bibliofil gyűjtők érdeklődésére is számot tarthat, ám azoknak is maradandó élményt nyújt, akik a Kosztolányi-próza remekműveit olvassák (újra) lapjain.

Kosztolányi Dezső - Édes Anna (Millenniumi Könyvtár)
A kiadás éve: 2000 "-Te, egy novellatéma jutott az eszembe - szóltam. Egy tökéletes cselédlány, aki végül is meggyilkolja a gazdáit."

Kosztolányi Dezső - Kínai és japán költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Idegen költők I.
Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Írország, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország és Franciaország költőinek versei.

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi válogatott műfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő / Édes Anna
Nem ​kisebb ember, mint maga Thomas Mann, korunk egyik legnagyobb író-gondolkodója írta Kosztolányinak, amikor ezt a regényét német fordításban elolvasta: ".... ez a mű több mint a kultúra s egy nemzeti vagy akár európai színvonal terméke... Egyéni merészség jelét viseli homlokán, bátor magányból született s olyan emberséggel indítja meg lelkünket, amely fáj, annyira igaz.

Kosztolányi Dezső - Válogatott ​novellák
A ​kötetben Kosztolányi Dezső 33 novellája olvasható.

Kosztolányi Dezső - Beszélő ​boldogság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Nyelv ​és lélek
Kosztolányi ​Dezsőnek a magyar nyelvvel és az irodalommal, elsősorban is a költészet általános kérdéseivel foglalkozó esszéit gyűjtötte össze Réz Pál. A rég nem kapható kötet nyolc új, közöttük kötetben eddig meg nem jelent cikket, és javított, bővített jegyzeteket tartalmaz.

Kosztolányi Dezső - Én, ​te, ő
Kötetünk ​Kosztolányinak 1928 és 1932 között írt hírlapi cikkeit tartalmazza, köztük mintegy negyven olyan írást, amely könyv alakban itt jelenik meg először.

Kosztolányi Dezső - Ércnél ​maradóbb
"Emléket ​hagyok itt, mely ércnél maradóbb, s a királyi gúlák ormánál magasabb, éhes záporeső, bamba-dühös vihar el nem döntheti ezt, állja a végtelenévek hosszú sorát s a rohanó időt" - írta Horatius az I. században. És Kosztolányi Dezső 1935-ben, a Pesti Hírlap hasábjain, amikor az ódákat fordította. A jelen válogatás Kosztolányi irodalmi publicisztikáiból azokat az írásokat tartalmazza, amelyek a világirodalom legismertebb és legfontosabb szerzőiről szólnak, bemutatva egy-egy kort, korszakot és pályaívet, miközben szemtanúi vagyunk Kosztolányi enciklopédikus tudásának is. Valamennyi szerzőről úgy tud írni és véleményezni, hogy az olvasó csak lenyűgözve ámul, micsoda alázat és tisztelet vezérelte a szerzőt, amikor irodalmi elődeiről nyilatkozik. Az antológia a latin műveltségtől kezdve teljes európai körképet tár elénk, Horatiustól Shakespeare-n és Goethén keresztül Puskinig, Dosztojevszkijig, Thomas Mannig, a Kalevalától Rilkéig. A kulturális "utazások"-at 1910 és 1935 között vetette papírra Kosztolányi, de üzenetük és értékrendjük időtlen. Szerkesztő-válogató Réz Pál.

Kosztolányi Dezső - Könyvek ​és lelkek
A ​kötetben Kosztolányi Dezső legjobb íróportréinak válogatását olvashatjuk. "Kosztolányi életében nem jelent meg tanulmányainak, esszéinek gyűjteménye, csak halála után adta ki irodalmi tárgyú írásai egy részét Illyés Gyula a "Lenni vagy nem lenni", a "Lángelmék" és a "Kortársak" köteteiben. A "Könyvek és lelkek" szerkezete is ennek alapján épül fel. A régi magyar irodalom nagyjait felelevenítő írásokat a világirodalom klasszikusairól készített arcképek követik, majd a modern szerzőkről szóló esszék, melyekben kortársait jellemzi a költő. Bár kötetünk válogatás, arra törekedtünk, hogy összegyűjtsük a legfontosabb és legátfogóbb, ma is élő kérdéseket érintő értekezéseket, melyekben az írónak volt tere érdemben elmondani véleményét. A szöveget mai helyesírással közöljük, meghagyva azonban Kosztolányi sajátos szóhasználatát és néhány központozási jellegzetességét. A "Könyvek és lelkek" nemcsak az irodalom iránt érdeklődőknek nyújt élvezetes olvasmányt, hanem különös életutak és művészi pályák együttes alakulását is tanulmányozhatja az alkotói sorsokra kíváncsi olvasó." (Fráter Zoltán)

Kosztolányi Dezső - Hét ​kövér esztendő
"Én ​írónak készülök - szeretné megvallani Esti Kornél, akinek a külsején is, belső arcvonásain is könnyűszerrel fedezi fel az olvasó a fiatal Kosztolányit. A szemérmesen elhallgatott vallomás egy vasúti kupéban hangzana el. Ott a vonatfülkében, útban Itália felé, a fiatalembert furcsa kaland éri; hatására úgy érzi, hogy alkalma volt bepillantania az élet mélységeibe.- Ha egyszer majd megtanulom ezt a nehéz mesterséget, mert méltóztassék elhinni, ezt is tanulni kell- folytatja gondolatban vallomását- , folyton virrasztani, szenvedni, megérteni ömagunkat és másokat, kegyetlennek lenni önmagunkhoz és másokhoz, szóval, akkor egyszer talán meg is írom ezt. Olyan író akarok lenni, aki a lét kapuin dörömböl, s a lehetetlent kísérli meg. Ami ezen alul van, azt lenézem, tessék megbocsátani szemérmetlenségemért, hiszen még senki vagyok és semmi - mégis lenézem, mélységesen megvetem." 1915-ben, Nyomdafesték című publicisztikájában így ír önmagáról, vágyairól, írói törekvéseiről: "Kié azonban a vérem most, és kié a tintám? Nekem úgy rémlik a szegényeké...Azon gondolkodom, mi nekik a szeretetem - milyen hasztalan és ócska dolog - , s hányan lehetnek, akik igazán szeretnek engem. Nem vérem vagy értékjelzésem szerint, vagy aszerint, hogy jót vagy rosszat cselekedtem velük, de a belső arcomért. Az egyik kezem ujjain olvashatom meg őket? Vagy mind a két kezem ujjain? Ettől a boldogságtól őrjöngve járok az utcán. Hadd olvassam össze őket, ezen a két kezemen, az imádkozó két kezemen, mellyel most fohászkodom hozzájuk, az ismeretlenekhez, az olvasókhoz, akik szeretnek, és imádkozom értük meg magamért. Ne ítéljetek el. Nem hiúság epilepsziája ez, nem terjeszkedési vágy és szereplési viszketeg. Csak fájdalom és alázat, olyan, mint az , hogy még mindig itt vagyok a nyomda előtt, alamizsnaváró koldus a templom küszöbén." Könnyednek, elegánsnak, szellemesnek tartja az irodalomtörténet Kosztolányit, aki a forma szépségét - ezen ő elsősorban a kifejezés pontosságát értette - mindennél többre becsülte. Joggal. De az idézett vallomás arról, hogy miért ír, kiknek ír, csakúgy jellemzők rá, mint stílusának elbűvölő ereje.

Kosztolányi Dezső - Német ​költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Mindent ​bevallhatok
_"Költő, ​író egyetlen mondanivalója az élet a maga ezerszínű és ezerhangú_ _gazdagságában..."_ - vallja Kosztolányi. Éppen ez a sokféleség, a témák, műfajok, hangulatok, stílusok változatossága a legfőbb értéke és varázsa a _Mindent bevallhatok_ című kötetnek, amely az írói életmű ritkaság- és újdonságszámba menő darabjait gyűjti egybe. Tárcákat, vallomásokat Kosztolányi tollából, zöld tintával írva, a világ dolgairól, saját életéről, mindennapjairól. Körkérdésekre adott válaszait, amelyekben gyakran egy banális felvetés kapcsán mond el minden titkot, amit tudni és érezni érdemes, például a női ideálról vagy éppen a házasságról. Beszélgetéseket, interjúkat alkotásról, ihletről, művészetről, irodalomról. A feleség, Harmos Ilona, és a fiú, Kosztolányi Ádám visszaemlékezéseit. A kötetből árnyaltan, érzékletesen rajzolódik ki a sokoldalú. halhatatlanná lett művész és az esendő, halandó ember portréja. Egész élete az olvasó elé tárul, kisiskolás korától, első irodalmi szárnypróbálgatásától kezdve egészen a haláláig. Őszintén vall önmagáról, büszkén vállalja önmagát: _"Vagyok, ami vagyok."_ És arról, hogy kicsoda is ő valójában. Olyan apró-cseprő, hétköznapi dolgokat, amelyek azt bizonyítják, hogy kijelentésével ellentétben az író nem csak papíron él. Hiszen kiderül, hogy mielőtt vegetáriánus lett, a kedvenc étele a borjúpörkölt volt túrós csuszával, vagy negyven cigarettát elszív naponta, töméntelen feketekávét iszik, és hogy ihletet merítsen, az íróasztalán álló illatszeres üvegcséket szagolgatja. És különféle tréfákat eszel ki barátai ugratására. Sarkos véleményt formál súlyos erkölcsi kérdésekről, társadalmi problémákról is, a háborúról, bevezet írói módszerébe, megfogalmazza, mi a jó költészet és irodalom: az, amit a költő olyan kedvteléssel űz, mint ahogy csókolódzik. Bármit vizsgál, remek megfigyelőként éles szemmel látja és láttatja a lényeget, és ha humorral is, de mindig metsző pontossággal önti szavakba. Mert tudva tudja, a szó, az irodalom tett, szavakkal játszani annyi, mint magával az élettel játszani. _"A szavak... oroszlánok, melyek már_ _óriásokat is széttéptek."_ Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a _Mindent bevallhatok_ című kötet.

Kosztolányi Dezső - Tükörfolyosó
"Valószínűleg ​gondolkozó szívünkkel és hevesen dobogó, lüktető agyunkkal alkotunk" - írta egy jegyzetében Kosztolányi Dezső. Ez a gyönyörűen érzékletes formula nemcsak verseire és regényeire, novelláira talál, hanem tanulmányaira, kritikáira is. Rövid élete során több száz esszét, bírálatot írt, a legtöbbet persze magyar írókról, magyar művekről. A Tükörfolyosó minden eddiginél gazdagabb, teljességre törekvő gyűjteménye ezeknek az írásoknak, több, kötetben eddig nem olvasható kritikát is közöl - a megidézett írók időrendje szerint, Balassi Bálinttól Gelléri Andor Endréig.

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél éneke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Angol ​és amerikai költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Furcsa ​dolgok
"Kötetünkben ​Kosztolányi Dezső önmagáról, műveiről, alkotói hitvallásáról, írói módszeréről szóló vallomásainak válogatott gyűjteményét lapozhatja fel az olvasó. Önéletrajzait, melyeket különböző kiadványok számára készített, időrendben adjuk, miként a napló, vallomás, emlékezés műfaját már címükkel is jelző publicisztikai írásait s egyéb, apró életrajzi elemeket is tartalmazó cikkeit. Az időrendet némiképp megbontva, külön ciklust alkotnak az író családját, rokonságát felidéző kisportrék. A "Furcsa dolgok" összeállításakor nagy segítségünkre volt, hogy a folyóiratbeli, hírlapi megjelenések erősen megrostált töredékét már Kosztolányi néhány vegyes műfajú kötetébe felvette, Hátrahagyott műveiben a cikkekből Illyés Gyula bővebb válogatást adott, a mindmáig legteljesebb életműsorozatban pedig Réz Pál kutatómunkájának eredményeként az író publicisztikájának túlnyomó többsége megtalálható. Ily módon szinte a maradéktalan egészből válogathattunk kötetünk tematikus szempontjainak megfelelően. A publicisztika elsősorban köznyelvi stílust igényel, ezekben a tárcákban alig-alig fedezhetünk fel egyéni szóalkotásokat, ritkán használt, elavult és tájnyelvi szavakat. A szöveget alapvetően mai helyesírással közöljük, egyes esetekben megtartva azonban Kosztolányi sajátos írásmódját, különösen az idegen eredetű szavak közlésekor." (Fráter Zoltán)

Kosztolányi Dezső - Lenni, ​vagy nem lenni
Kosztolányi ​irodalomtörténeti írásra nem készült. Klasszikusaink közül azok arcmását faragta ki, akikhez kedv és hála vonzotta. Így ez a könyv is vallomás. Az értő kettős okulását meríti ebből a válogatásból: az ismertetésekből megismeri a magyarázó író lelkületét és művészetét is. Egy-két évszám a szöveg elé és a diák eszményi irodalomtörténetet olvashat Balassáról, Mikesről, Gyöngyösiről, Aranyról- író vezeti be az irodalomba otthonosan, házigazdagént. A "tananyag" varázslatosan megelevenül: a szöveg-magyarázatban az a szépség bővül, ami a klasszikus szövegből vett szemelvényekben, ez is az írói alkotás. Ilyenben ritkán vehetünk részt. Kosztolányi e könyve ezt nyújtja.

Kosztolányi Dezső - Álom ​és ólom
A ​Szépirodalmi kiadó Réz Pál szerkesztésében 1969-ben indította útjára Kosztolányi-életműsorozatát, melyet a rendszerváltás miatt nem sikerült befejezni. (A Naplók-Levelek már az Osiris gondozásában jelent meg.) A sorozat induló kötete a korai publicisztikai írásokat tartalmazó Álom és ólom, a fiatal költő és újságíró 1904 és 1913 között megjelent cikkeinek gyűjteménye, kivétel nélkül olyan írások, amelyek kötetben nem jelentek meg máshol.

Kollekciók