Kosztolányi Dezső könyvei a rukkolán

Kosztolányi Dezső - Mindent ​bevallhatok
_"Költő, ​író egyetlen mondanivalója az élet a maga ezerszínű és ezerhangú_ _gazdagságában..."_ - vallja Kosztolányi. Éppen ez a sokféleség, a témák, műfajok, hangulatok, stílusok változatossága a legfőbb értéke és varázsa a _Mindent bevallhatok_ című kötetnek, amely az írói életmű ritkaság- és újdonságszámba menő darabjait gyűjti egybe. Tárcákat, vallomásokat Kosztolányi tollából, zöld tintával írva, a világ dolgairól, saját életéről, mindennapjairól. Körkérdésekre adott válaszait, amelyekben gyakran egy banális felvetés kapcsán mond el minden titkot, amit tudni és érezni érdemes, például a női ideálról vagy éppen a házasságról. Beszélgetéseket, interjúkat alkotásról, ihletről, művészetről, irodalomról. A feleség, Harmos Ilona, és a fiú, Kosztolányi Ádám visszaemlékezéseit. A kötetből árnyaltan, érzékletesen rajzolódik ki a sokoldalú. halhatatlanná lett művész és az esendő, halandó ember portréja. Egész élete az olvasó elé tárul, kisiskolás korától, első irodalmi szárnypróbálgatásától kezdve egészen a haláláig. Őszintén vall önmagáról, büszkén vállalja önmagát: _"Vagyok, ami vagyok."_ És arról, hogy kicsoda is ő valójában. Olyan apró-cseprő, hétköznapi dolgokat, amelyek azt bizonyítják, hogy kijelentésével ellentétben az író nem csak papíron él. Hiszen kiderül, hogy mielőtt vegetáriánus lett, a kedvenc étele a borjúpörkölt volt túrós csuszával, vagy negyven cigarettát elszív naponta, töméntelen feketekávét iszik, és hogy ihletet merítsen, az íróasztalán álló illatszeres üvegcséket szagolgatja. És különféle tréfákat eszel ki barátai ugratására. Sarkos véleményt formál súlyos erkölcsi kérdésekről, társadalmi problémákról is, a háborúról, bevezet írói módszerébe, megfogalmazza, mi a jó költészet és irodalom: az, amit a költő olyan kedvteléssel űz, mint ahogy csókolódzik. Bármit vizsgál, remek megfigyelőként éles szemmel látja és láttatja a lényeget, és ha humorral is, de mindig metsző pontossággal önti szavakba. Mert tudva tudja, a szó, az irodalom tett, szavakkal játszani annyi, mint magával az élettel játszani. _"A szavak... oroszlánok, melyek már_ _óriásokat is széttéptek."_ Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a _Mindent bevallhatok_ című kötet.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Kosztolányi Dezső - Látjátok, ​feleim
"Kötetünkbe ​Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes. Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)

Kosztolányi Dezső - Alakok
Kosztolányi ​Dezső szinte minden műfajban - a drámát kivéve - kimagaslót alkotott. Fölényes írástudása, ragyogó stílusa mint prózaírót is az élvonalba emelte, európai léptékű lírája mellett, ezért is nehéz eldönteni, hogy költői vagy az epikus művészete jelentősebb-e hatalmas életművében; annál is inkább, mert lírája és epikája között az ún. átmeneti művek egész sorát alkotta. Jelen kötete - az 1929-ben megjelent kiadás hasonmása - olyan írásokat tartalmaz, amelyek az újságírás kényszere alatt születtek meg, műfajilag azonban legjobb novelláival egyenértékűek. ; A 35 műfajilag nehezen meghatározható írás egy-egy foglalkozás, hivatás leírását adja a "bölcsőtől a koporsóig", vagyis a bába ténykedésétől a sírásóig. Kosztolányi azt kutatja segítségükkel, hogy mit jelent az embernek, a különböző foglalkozást űzőknek maga az élet. Végső indítéka itt is az a - költői ars poetikájából már ismert - sajátos meggyőződése, hogy az élet olyan csoda, amelynek megélése során végig küzdeni kell létéért. Hogy miként éli meg ezt a borbély, a szemetes, a telefonos kisasszony, a fényképész vagy a diplomata, és természetesen az író, az egy-egy válasz a végső nagy kérdésre: érdemes-e élni, és hogyan oldja fel az életet a halál. Kosztolányi tehát tulajdonképpen nyomozást folytat alakjai megkérdezésével. Riportalanyai szánalmasak, az élet értelméről - Kosztolányi "szomorú tudásával" megegyezően - csak lehangoló ítéletet mondhatnak. Valamennyi írást áthatja a valóságtisztelet, a már-már orvosi pontosságú társadalomrajz, amelyet feloldanak a humánus tartalmú megfigyelések azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a szegénység még mindig közelebb viszi az embereket az általános emberi értékek elfogadásához, mint az "úri silányság" mindennapos megnyilvánulásai. Az írásokat Molnár C. Pál csodálatos rajzai illusztrálják, amelyek művészi teljesítménye nem marad el Kosztolányi prózaművészetétől. ; A szépkiállítású kötet a bibliofil gyűjtők érdeklődésére is számot tarthat, ám azoknak is maradandó élményt nyújt, akik a Kosztolányi-próza remekműveit olvassák (újra) lapjain.

Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
"Egy ​tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével." Kosztolányi Dezső Édes Annája nem véletlenül vált a magyar irodalom egyik legismertebb nőalakjává, története pedig klasszikus olvasmánnyá. A regény ugyanis számos olyan kérdést és problémakört vet fel, amely jóval túlmutat a krisztinavárosi cselédlány élettörténetén, s így megjelenése után közel száz évvel is épp olyan fontossággal és aktualitással bír, mint a maga korában.

Kosztolányi Dezső - Sötét ​bújócska
Kosztolányi ​publicisztikája része írói munkájának, nem melléktermék: az élet apró eseményeit, jelenségeit, különös vagy természetes gesztusait, derűs vagy bús pillanatait, jelentéktelennek látszó, de bonyolult összefüggéseket rejtő kis tragédiáit és kis örömeit senki sem emelte a művészi alkotás olyan magasságába hírlapi írásaiban, mint Kosztolányi. Remekbe készült miniatűrjeiből kitetszik: képzett, sőt tudós esztéta írta őket, olyan művész, aki ismeri a típusalkotás törvényeit; megírt figuráit - ha mégoly furcsák vagy egyéniek is - társadalmi és történelmi kötöttségek és lelki adottságok határozzák meg; így éri el, hogy a groteszkben vagy legalábbis az egyediben általános emberi, társadalmi és történelmi igazságokat mutasson meg. A nagy művész keze nyoma van minden hírlapi írásán. Gyűjteményünket Réz Pál, a Kosztolányi-életmű kitűnő ismerője állította össze, akárcsak sorozatunk eddigi köteteit, az Álom és ólom címűt, a Füst-öt, a Hattyú-t, az Én, te, ő-t, továbbá a Nyelv és lélek címűt. Kötetünk Kosztolányinak 1933 és 1936 között írt hírlapi cikkeit és a Zsivajgó természet remekművű miniatűrjeit tartalmazza.

Kosztolányi Dezső - Aranysárkány
Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Kosztolányi Dezső - Édes Anna (Millenniumi Könyvtár)
A kiadás éve: 2000 "-Te, egy novellatéma jutott az eszembe - szóltam. Egy tökéletes cselédlány, aki végül is meggyilkolja a gazdáit."

Kosztolányi Dezső - Kínai és japán költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Idegen költők I.
Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Írország, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország és Franciaország költőinek versei.

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi válogatott műfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Lenni, ​vagy nem lenni
Kosztolányi ​irodalomtörténeti írásra nem készült. Klasszikusaink közül azok arcmását faragta ki, akikhez kedv és hála vonzotta. Így ez a könyv is vallomás. Az értő kettős okulását meríti ebből a válogatásból: az ismertetésekből megismeri a magyarázó író lelkületét és művészetét is. Egy-két évszám a szöveg elé és a diák eszményi irodalomtörténetet olvashat Balassáról, Mikesről, Gyöngyösiről, Aranyról- író vezeti be az irodalomba otthonosan, házigazdagént. A "tananyag" varázslatosan megelevenül: a szöveg-magyarázatban az a szépség bővül, ami a klasszikus szövegből vett szemelvényekben, ez is az írói alkotás. Ilyenben ritkán vehetünk részt. Kosztolányi e könyve ezt nyújtja.

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél / Esti Kornél kalandjai
"Kosztolányi ​költészete kétségkívül gyönyörűséges, megrendítően mély, odakacsintóan aktuális, léha és sírós.. mindehhez alig ötven évet élt, mégis mindent megcsinált, ami neki adatott." Kiadónk gondozásában megjelenő, talán legismertebb, legszeretettebb műve az Esti Kornél, melyet most Esti Kornél kalandjaival egy kötetben, Tandori Dezső előszavával ajánlunk az irodalmat szerető közönség figyelmébe.

Kosztolányi Dezső - A ​kulcs
"Intimitás ​– talán ez a szó fejezi ki legtömörebben Kosztolányi értékét. Közelebb jön az emberhez, mint más író, sőt talán közelebb, mint az ember saját élményei, és segít megfejteni rejtett értelmüket." (Szerb Antal)

Kosztolányi Dezső - Aranyfonál ​/ Fürdés / Kínai kancsó
Füléhez ​szorítja a kagylót... Hangot hall, meleg, puha, muzsikás leányhangot, és a szoba egyszerre csupa édesség lesz és derű. Boldogan veszi el a fülétől a kagylót, a magasba emeli, és hagyja, hogy a hang belenyúljon az üres homályba, mint egy eleven, meleg aranyfonál. (részlet)

Kosztolányi Dezső - Kaláka ​- Kosztolányi Dezső
1. ​Fejtörő felnőtteknek 2. Ódon, ónémet, cifra óra 3. Lásd kisfiam, ezt mind neked adom most 4. Az apa 5. A játék 6. Unalom 7. A rossz élet 8. Rózsa 9. A hosszú, hosszú, hosszú éjszakán 10. Aranyvonat 11. Litánia 12. Azon az éjjel 13. Akarsz-e játszani? 14. A lámpagyújtó énekel 15. Ideges rímek 16. Lecsuklik minden pilla most 17. Boldog, szomorú dal 18. Könyörgés az ittmaradókhoz 19. Hajnali részegség 20. Lánc, lánc, eszterlánc

Kosztolányi Dezső - Ezüst ​Mária
"...Igen ​ám, de elmúlik minden; tele vagyunk tervekkel, várakozásokkal, elképzelésekkel a jövőről [...] aztán egyszerre, 40, 50, 60 év, jóformán el sem kezdtük a tervbe vett életünket, máris itt a vége. És mégis, Kosztolányi kiegyenesíti a derekunkat: halállal, romlással, kudarccal, bukással, vereséggel szembenézni, füstbe ment reményekkel békében együtt élni rangot ad a nyomorúságnak, méltóságot a katasztrófának, megszépíti - nem, nem szépíti: új, soha nem ismert szépséget ad a boldogtalanság csúfságának. A szenvedés is lehet új erőt adó, ha például vezeklés a legnagyobb szégyenünkért, a szeretetnélküliségért..." (Ottlik Géza)

Kosztolányi Dezső - Furcsa ​dolgok
"Kötetünkben ​Kosztolányi Dezső önmagáról, műveiről, alkotói hitvallásáról, írói módszeréről szóló vallomásainak válogatott gyűjteményét lapozhatja fel az olvasó. Önéletrajzait, melyeket különböző kiadványok számára készített, időrendben adjuk, miként a napló, vallomás, emlékezés műfaját már címükkel is jelző publicisztikai írásait s egyéb, apró életrajzi elemeket is tartalmazó cikkeit. Az időrendet némiképp megbontva, külön ciklust alkotnak az író családját, rokonságát felidéző kisportrék. A "Furcsa dolgok" összeállításakor nagy segítségünkre volt, hogy a folyóiratbeli, hírlapi megjelenések erősen megrostált töredékét már Kosztolányi néhány vegyes műfajú kötetébe felvette, Hátrahagyott műveiben a cikkekből Illyés Gyula bővebb válogatást adott, a mindmáig legteljesebb életműsorozatban pedig Réz Pál kutatómunkájának eredményeként az író publicisztikájának túlnyomó többsége megtalálható. Ily módon szinte a maradéktalan egészből válogathattunk kötetünk tematikus szempontjainak megfelelően. A publicisztika elsősorban köznyelvi stílust igényel, ezekben a tárcákban alig-alig fedezhetünk fel egyéni szóalkotásokat, ritkán használt, elavult és tájnyelvi szavakat. A szöveget alapvetően mai helyesírással közöljük, egyes esetekben megtartva azonban Kosztolányi sajátos írásmódját, különösen az idegen eredetű szavak közlésekor." (Fráter Zoltán)

Kosztolányi Dezső - Japán ​versek
Kosztolányi ​Dezső harmadik fordításkötete a japán átültetéseket tartalmazza, szám szerint 203 rövid verset. Ezeket Kosztolányi közvetítő nyelvekből fordította, ő maga nem látta az anyanyelvi szövegeket. A kötet egyik újdonsága, hogy sajtó alá rendezője több évi kutatómunkával szinte teljes egészében megtalálta a japán eredetiket is, ennek következtèben ebben a kötetben két nyelv versei helyett háromé olvashatók. A kiadás másik érdekessége, hogy a Kosztolányi által fordított japán versek korábban sohasem jelentek meg így egybegyűjtve, ebben az összetételben Japánban sem adták ki őket. Ezért e kritikai kiadás anyanyelvi szövegei nem egyszerű forrásközlést jelentenek, hanem a japán versek első együttes közlését is, azok magyar fordításaival és az angol, német, francia közvetítő szövegekkel kiegészítve. A kötetet több részletes, a megértést segítő tanulmány és mutató zárja.

Kosztolányi Dezső - A ​véres költő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Akarsz-e ​játszani?
Kosztolányi ​imádta az életet minden kis jelenségében, minden legapróbb borzongásában; ezen kívül csak a Semmit hitte. Ez volt a sötét háttere könnyűségének, művészete boldog céltalanságának. Tartalom: Üllői-úti fák; Koporsó és bölcső közt; Akarsz-e játszani?; Boldog, szomorú dal; Az apa; Számadás; Életre-halálra; Énekek éneke; Litánia; Ha negyvenéves...; Esti Kornél éneke; Könyörgés az ittmaradókhoz; Már megtanultam; Halotti beszéd; Hajnali részegség; Ének a semmiről; Szeptemberi áhítat Máté Gábor előadásában

Kosztolányi Dezső - Könyvek ​és lelkek
A ​kötetben Kosztolányi Dezső legjobb íróportréinak válogatását olvashatjuk. "Kosztolányi életében nem jelent meg tanulmányainak, esszéinek gyűjteménye, csak halála után adta ki irodalmi tárgyú írásai egy részét Illyés Gyula a "Lenni vagy nem lenni", a "Lángelmék" és a "Kortársak" köteteiben. A "Könyvek és lelkek" szerkezete is ennek alapján épül fel. A régi magyar irodalom nagyjait felelevenítő írásokat a világirodalom klasszikusairól készített arcképek követik, majd a modern szerzőkről szóló esszék, melyekben kortársait jellemzi a költő. Bár kötetünk válogatás, arra törekedtünk, hogy összegyűjtsük a legfontosabb és legátfogóbb, ma is élő kérdéseket érintő értekezéseket, melyekben az írónak volt tere érdemben elmondani véleményét. A szöveget mai helyesírással közöljük, meghagyva azonban Kosztolányi sajátos szóhasználatát és néhány központozási jellegzetességét. A "Könyvek és lelkek" nemcsak az irodalom iránt érdeklődőknek nyújt élvezetes olvasmányt, hanem különös életutak és művészi pályák együttes alakulását is tanulmányozhatja az alkotói sorsokra kíváncsi olvasó." (Fráter Zoltán)

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél éneke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Mostoha
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Pacsirta ​/ Aranysárkány
Pacsirta ​Sárszegen él, szüleivel. Sárszegen, ahol egész éven át hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene, nótaszó veri fel az éjszakát. Pacsirta szülei – kisvajkai és kőröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia – régóta elszoktak már a zajoktól. Maguknak élnek, csendesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: Pacsirtát, a csúnya lányt. Boldogok, elégedettek. Legalábbis ezt hiszik magukról. De egy napon, a történet kezdetén, Pacsirta vidékre utazik, a rokonaihoz. És ez az egy hét elegendő arra, hogy könyörtelenül szembesítse Vajkayékat az igazsággal: önmagukkal. Akárcsak a _Pacsirtá_-nak, az _Aranysárkány_-nak is Sárszeg a színhelye, az alföldi kisváros; Kosztolányi szülőhelyének, Szabadkának az "égi mása". Egy pisztoly csattan el az _Aranysárkány_ első sorában. Barátságos csattanás; ifjúsági futóverseny kezdetét jelzi. S egy sárkány száll fel a májusi kék, tiszta égbolton, a regénynek címet adó aranysárkány. Novák Antal középiskolai tanár, derűsen szemléli az egyre magasabbra szálló papírsárkányt, a felhőtlen boldogság és szabadság szimbólumát, amit a diákok jókedve, ügyessége fabrikált remekre. Matematika, fizika, kémia: szigorú, komoly tantárgyak tanára "A Tóni" – ahogy a diákok Novákot egymás között hívják –, de ő maga cseppet sem rideg, nem is szigorú; megérti, s mi több: szereti a fiatalokat. Megvan a képesség benne a boldogságra, a harmóniára is. S egy másik pisztolycsattanás a regény vége felé mégis az ő életének tragikus végét jelzi.

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél énekei
A ​kötet Kosztolányi Dezső válogatott verseinek és novelláinak foglalata. Az anyag összeállítója, Osztovits Szabolcs minden, az író pályájának részletére kiterjedő figyelemmel tervezte meg a válogatást, amely így az életmű egészéről ad számot a középiskolás diákoknak. A versek nyolc, az eredeti kötetek megjelenését követő ciklusba (Négy fal között; A szegény kisgyermek panaszai; Mák; Kenyér és bor; A bús férfi panaszai; Meztelenül; Számadás; Hátrahagyott versek) rendezve, a kötet első felében olvashatók, míg az Esti Kornél írások a második részben kaptak helyet. Ez az eredetileg 1933-ban megjelent novellafüzér költőien fantasztikus világba kalauzol. Címszereplője az író író játékos természete, a romantikus életvitele - amelytől Kosztolányit a polgárosuló jólét elvonta - Esti Kornél történeteiben él tovább. A lebegő valószínűtlenség határán imbolygó, angyalian tiszta és angyalian romlott Esti Kornélról szóló elbeszélések, valamint a válogatott versek hű képet adnak Kosztolányi életművéről, amelyet - minden középiskolás diáknak ismernie kell.

Kosztolányi Dezső - Ábécé
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Műhelytitkok
Lehet-e ​izgalmasabb megszólalás, mint amikor költő vall az írói mesterség titkairól? Hát még ha ez a költő Kosztolányi, aki éles szemű kritikus, kiváló tollú esszéista és személyes indíttatású értekezések szerzője is volt, s nem mellesleg a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze. Kosztolányi hírlapi tárcában, folyóiratbeli tanulmányban, nyílt levélben foglalt állást élmény és eredmény, hatás és nyelvi megformálás összefüggéseiről. Válogatásunk, melyet az alkotás lélektanáról és a stílus titkairól szóló írásokból készítettünk, Kosztolányi esztétikai ábécéjének foglalata. Ajánljuk mindenkinek, aki máig érvényes szempontokat keres irodalmi művek megítéléséhez, és eligazító szavakat vár az igényes nyelvhasználat kérdéseire. A válogatás és a szöveggondozás Fráter Zoltán munkája.

Kosztolányi Dezső - A ​szegény kisgyermek panaszai
Kosztolányi ​korai költészetének legsikerültebb kötete az 1910-ben megjelent A szegény kisgyermek panaszai, mellyel lírájának leggazdagabb forrása fakadt föl: az örök gyermek egyszerű érzékeléseiből eredő, eleven hangulatiság, a homályos ösztönök és bizonytalan félelmek szorongása, a rideg felnőtt világtól a gyermekkor emlékeibe való visszahúzódás vágya, az ártatlanság hamva. Vagyis ahogy maga írja a ciklus nyitó versében: "cikázva lobban sok-sok ferde kép / és lát, ahogy nem látott sose még" (Mint aki a sínek közé esett). Ehhez az életérzéshez és látáshoz társul az impresszionisták pillanatrögzítő szándéka, a sugallatok megérzékítése, a metaforikus jelbeszéd, a szimbolizmus jelentéstöbblete. A költő így idézi föl gyermeksége emlékeit és egykori - immár örök - önmagát, és eközben úgy tesz, mintha véletlenül talált volna rájuk, elérzékenyül az idő múlásán, és mellérendeléssel sorolja egymás után tétova emlékeit, melyeknek végül teljesen odaadja magát (A doktor bácsi; Már néha gondolok a szerelemre; Mostan színes tintákról álmodom stb.). A tétova állapotrajzokban passzív örömmel a költő titkokat sejt meg, és ügyel arra, hogy ezek mások számára is sokat mondóak, fontosak és érthetőek legyenek. Ezért szinte átvilágítja, irizáló-remegő fénybe állítja eleven élményként ható hajdani emlékeit (A délutánoktól mindig futottam; Jaj, az estét úgy szeretem; Mi van még itt?; Milyen lehet az élet ott kívül? stb.). A századelő magyar költészetének különös színfoltját jelentő és ritka értéket megtestesítő ciklus.

Kosztolányi Dezső - Spanyol ​műfordítások
Kosztolányi ​Dezső életében spanyol műfordításai közül mindössze egy verses drámafordítás és négy versfordítás jelent meg kötetben. Jelen kritikai kiadás a rendelkezésre álló, és egymástól gyakorta igen eltérő kéziratok, folyóiratközlések és kiadások alapján Kosztolányi valamennyi, spanyol nyelvből készített átültetését egybegyűjti, s bemutatja a fordítások feltételezett forrásául szolgáló spanyol szövegeket is.

Kosztolányi Dezső - Béla, ​a buta / A rossz orvos
A ​Kosztolányi-életmű kritikai kiadásában ezúttal két 1920-ban megjelent kisprózakötetet rendeztünk egy kötetben sajtó alá. A Béla, a buta és A rossz orvos Kosztolányi Dezső első kísérletei a regény műfajában, melyek mellé kilenc, illetve négy elbeszélést is kötetbe válogatott. A kritikai szövegközlés bemutatja az írásoknak a szerző életében megjelent valamennyi ismert szövegváltozatát. A Jegyzetekben a kötetekről és a közölt írásokról összegyűjtött információkat adjuk közre, valamint tárgyi magyarázatokkal és recepciótörténettel igyekszünk segíteni az értelmezést.

Kosztolányi Dezső - Gyémántgöröngyök
Versek, ​műfordítások, publicisztikai írások, nyilatkozatok, riportok, melyek először jelennek meg egy kötetben.