Ajax-loader

Gergely Márta könyvei a rukkolán


Gergely Márta - Nehéz ​egyetem
Fiatalokról, ​egyetemistákról szól a népszerű írónő új regénye. A szép fekvésű várost, ahol a két tóegresi fiatal tanul, eleven idegszálak kapcsolják a szülőhelyhez, de mintha éppen a gyerekek, az annyira ellentétes jellemű s mégis egymáshoz illő Margit és Jóska előrehaladása ébresztené fel az idősebb generáció furcsa, anakronisztikus, sőt, tisztességtelen indulatait. Nehéz egyetem lesz a fiataloké, hiszen még alig kezdődött el új életük, máris olyan tárgyakból kell vizsgát tenniök, mint állhatatosság, életrevalóság, emberség. Kettőjük közül a lány, Sipos Margit a műveltebb, de bezárkózó, félénk, kevés gyakorlati érzékkel megáldott. A fiú, Góczán Jóska nyers, őszinte, gyakorlatias, semmitől sem tart annyira, mint attól, hogy félrevezessék vagy önmagát félrevezesse. Ostobaságnak tartja az áldozatokat, de nem fél a felelősségtől .- ravasz, ha arról van szó, hogy meg kell védeni érdekeit, egyéniségének talán éppen ez az erőteljes érdekvédelem a legfeltűnőbb vonása. Illúziótlan regény lenne a Nehéz egyetem? Nem az. Nem szeretjük a fiatalokat, ha nem ismerjük s ha nem arra tanítjuk őket, amire nekik is és a társadalomnak is valóban szüksége van.

Gergely Márta - A ​füstréti Madonna
Füstrét ​Budapest egyik földszintes külvárosa: nevét a mozdonyok füstjéről kapta. Itt született Vigan mozdonyvezető leánya 1942-ben. Mint a fiatalok általában, korának gyermeke szeretne lenni. 1958 őszén, harmadikos gimnazista korában, ő tartja az évnyitón az iskola zászlaját, úgy látszik ő lesz a KISZ-szervezet csúcstitkára. De néhány nap múlva férjhez megy egy fiatal tanárához, és néhány hónap múlva özvegyen marad egy gyerekkel. Könyvtáros lesz a füstréti kultúrotthon könyvtárfiókjában, olvasói adják neki a füstréti madonna nevet. Három esztendeig tart, amíg sikerül visszatalálni korához, és nem egykönnyen. Úgy látszik, hogy második nagy szerelme megint csak nem illik hozzá: egy munkásfiú, akit ő maga "szerez be" politechnikai oktatónak régi iskolájába.

Gergely Márta - A ​mi tanítónk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Márta - A ​salakmosó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Márta - Kicsi ​a bors
Gergely ​Márta kisregényében egy úttörőőrs születését, kollektívájának megerősödését és első győzelmét írja meg. Egy fővárosi általános iskola ötödikes és nyolcadikos úttörői a regény szereplői. A cselekmény a szeptemberi iskolakezdéssel indul. A nyolcadik osztály tanulói hosszú idő óta hatalmaskodnak a kicsinyek felett, csúfolják és verik őket ott, ahol érik. A kis ötödikesek tehetetlenek a goromba kamaszokkal szemben mindaddig, míg egy váratlan esemény gyökeres változást nem hoz a két osztály tanulói életébe. Laczkó Bélának, az ötödikesek őrsvezetőjének egy bátor cselekedete életre kelti az őrs bajtársi szellemét. E pillanattól fogva az őrs "működni" kezd. Első haditervük kitűnően sikerül. A sportpályán megverik a verekedős nyolcadikosokat, ezzel azonban nincs vége a dolognak. Számos kaland és érdekes fordulat után a kis ötödikesek leleplezik a verekedős, iskolakerülő nyolcadikosokat s visszavezetik őket az iskola közösségébe. Végül kibékülnek s közös futballcsapatuk győz a szomszéd utca csapata ellen. Ezzel a regénnyel Gergely Márta ismét bebizonyította, hogy jól ismeri az úttörőket, mindennapi életük izgalmait, romantikáját. A kicsik és nagyok közti ellentét eleven problémája minden iskolának. Ebben a történetben sok úttörő és úttörőcsapat magára ismerhet ; a regény hőseit pedig szívébe fogja zárni.

Gergely Márta - Teréz, ​a kedves halhatatlan
Kétszáz ​éve lesz nemsokára, hogy megszületett Pozsonyban Brunszvik Mária Terézia. Élt nyolcvanhat évet - vagy ha úgy tetszik három-négy év híján kétszázat. Neve ott szerepel minden magyar és néhány külföldi lexikonban is, mert ő alapította Magyarországon és az európai kontinensen az első kisdedóvókat, és mert sokan benne sejtették Beethoven halhatatlan kedvesét. A halhatatlanság igaz akkor is, ha azok a rejtélyes Beethoven-levelek nem hozzá íródtak. Beethoven asztalának titkos fiókjában egy arcképet találtak, amely kétségtelenül őt ábrázolja, és alighanem saját keze műve, mert Brunszvik Teréz szenvedélyesen rajzolt, festett és írt. Egész szekrényre való feljegyzés, napló, költemény maradt utána. Mindez azonban nem tette volna halhatatlanná. Nem volt művész sem tudós, igazában még nevelőnek is műkedvelő maradt mindvégig. Egyes-egyedül érzelmeiben volt rendkívüli abban, ahogy a sorssal küzdő embert szeretni tudta. A leendő embert óvjuk, szeressük a gyermekben, az emberiség jövőjét - ez életének és művének legfontosabb tanulsága, legfőbb szellemi hagyatéka. Gergely Márta finom gyengéd ecsetvonásokkal kelti életre Teréz törékeny, mégis hihetetlenül erős, megható és tiszteletet parancsoló alakját, a kort és a környezetet, amelyben élt, Martonvásár és Buda, Pozsony és Bécs világát, a népes Brunszvik családot, egyszóval: a kedves, a halhatatlan Brunszvik Teréz szomorú, mégis boldogító és felemelő sorsát. 1972, Szépirodalmi Könyvkiadó

Gergely Márta - Iskolatársak
"Már ​azt hittem, végleg elbúcsúzom Szöszitől, amikor egyszer, egy tavaszi délutánon, betévedtem egy budapesti gimnáziumba. Minden folyosó tele volt fiatalokkal, lányokkal és fiúkkal. Húsz év körüli volt köztük a legtöbb: esztergályosok, marósok, segédmunkások, gépírónők és szövőnők, de találtam közöttük fodrászt is, nem egyet. Kétszázezer fiatal jár ma országunkban a dolgozók esti gimnáziumába! Többségükben olyanok, akik valamikor alig várták, hogy elvégezzék a nyolc általánost, és dolgozni mehessenek. És most mégis önként visszaültek az iskolapadba, olykor semmi másért, csak azért, hogy művelt ember legyen belőlük. Egy fiatalasszony, aki világoskék ballonkabátot viselt, annyira hasonlított Szöszihez, hogy abban a pillanatban eldöntöttem: regényt írók róluk, esti iskolásokról. És miért ne járna velük Körmendi Árpádné Varga Szöszi is?"

Gergely Márta - Sárfényes
Gyermekvárosainkról ​időnként képek és cikkek jelennek meg az újságokban, a képeslapokban. Kirándulócsoportok, érdeklődő külföldiek is szívesen látogatják a korszerű nevelésnek egy-egy ilyen műhelyét. Kzvéleményünk mégis eléggé tájékozatlan. mosolygós gyermekarcok, zuhanyozó fiúk, labdázó lányok jutnak eszünkbe, ha kimondjuk a szót: gyermekváros. A Sárfényes című regény megkísérli, hogy beavassa az érdeklődő olvasót egy vidéki gyermekváros küzdelmes mindennapi életébe. Miféle gyerekek nevelődnek itt, honnan jöttek és hová kerülnek innen ? A gyermektörténetek azonban- bármilyen fontosak és izgalmasak is - nem a főszólamot viszik a regényben, hanem arra szolgálnak, hogy érzékeltessék, a nevelők közti konfliktusokat, az újnak és a réginek azt a küzdelmét, amely e látszólagos zárt kis világban és ez társadalmunk harcát tükrözik az új embereszményért. Hősei pedagógusok, főhőse pedig egy olyan egyéniség, aki egész életét tett az ősi és egyben égetően mai kérdésre, amelyen már Szókrátész is töprengett: tanítható-e az erény, nevelhető-e az ember, mennyire és milyen eszközökkel? A Sárfényes felfedező regény. Azokhoz az olvasókhoz szól, akik a könyvtől elsősorban életük és önmaguk jobb megismerését várják.

Gergely Márta - Többsincs ​osztály
A ​regénybeli többsincs osztályban sok-sok iskolás ráismerhet saját osztályára. Mert minden, ami ebben a regényben történik, a kutyalopástól a regényírásig, bármelyik iskolás olvasóval is megtörténik. Egy budapesti iskola nyolcadik osztályában néhány fiú és leány szeretné megírni az osztály történetét, mert úgy érzi, sok érdekes és kedves dolog történt velük, aminek nem szabad feledésbe merülnie. Könnyű vagy nehéz dolog regényt írni? Aligha van olyan osztály akár Budapesten, akár vidéken, amelynek néhány tanulója meg ne kísérelte volna, hogy megírja osztálya történetét. A Többsincs osztály a regényírás titkaiba avatja be olvasót, és ha a regényíráshoz nem is csinál kedvet mindenkinek, az olvasáshoz igen!

Gergely Márta - Miss ​Nihil
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Márta - Második ​nemzedék
"A ​Kupeczky Büffé R.-T. 1940. tavaszán ünnepelte fennállásának húszéves jubileumát. Ebből az alkalomból a Vendéglősök Közlönye emelkedett hangú cikkben méltatta Budapest egyik legnépszerűbb vendéglátó-üzemnek jelentőségét és közölte az üzem alapítójának és vezérigazgatójának, Kupeczky Jenőnek fényképét és rövid életrajzát. Aki ezt a cikket elolvasta, megtudhatta belőle, hogy Kupeczky Jenő negyven évvel ezelőtt mint mosogatólegény kezdte pályáját, kétszer kiment Amerikába, visszajött, végigharcolta a háborút, azután megalapította híres üzletét, "lankadatlan szorgalommal és kiváló hozzáértéssel felvirágoztatta" és most itt látható a mellékelt képen, kis nyírottbajszú, kiugró pofacsontú emberke, akinek a balszeme egy kicsit nagyobb a másiknál. Ezt a cikket roppant kevesen olvasták, de nem azért, mintha Kupeczky Jenő élete senkit sem érdekelt volna. Kupeczky Jenő élete igenis többeket érdekelt, hiszen ez az élet valóságos karriér és nincs az ilyennél érdekesebb történet. Ettől a rövid életrajztól eltekintve egész sereg apró anekdóta és legenda kering Kupeczky személye és múltja körül. Szaktársai és alkalmazottai sokat foglalkoznak vele."

Gergely Márta - Meghívó ​az Állatkertbe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Márta - U-gu
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Márta - Az ​örökös
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Márta - Házasságból ​elégséges
Ha ​valakinek, hát Varga Szöszinek igazán esze ágában sincs férjhez menni. Tizenhét éves, jó szakmája van, szépen keres, szereti a szép ruhákat, órák hosszat cicomázza magát a tükör előtt. A mesebeli királylány sem élhet gondtalanabbul. Körmendi Árpád sem akar megnősülni. Tanulni akar, méghozzá nem is idehaza, hanem külföldön. Megvan már az útlevele, a vízuma, holnapután indul Németországba... De nem ez történik. Két hét sem telik el, és Körmendi Árpád az anyakönyvvezető előtt áll Varga Szöszivel. Ugyan hogy sikerül ez a gyerekfejjel kötött házasság? Körmendiék csak öthetes házasok, amikor az olvasó elbúcsúzik tőlük. Házasságból: elégséges - ennél jobb osztályzatot nem érdemelnek. Legalábbis egyelőre nem. De minden remény megvan arra, hogy egyszer még jelesre vizsgáznak.

Gergely Márta - Sanyi
Bajnok ​Sanyi talán a legnépszerűbb fiú a hetedik á-ban. Igaz, hogy nem a legjobb tanuló, de ügyes kezű ezermester, tehetséges sportoló, jó pajtás és még táncolni is tud. A fiúk körében, akik szívesen barátkoznak Sanyival, nagy meglepetés, amikor hősünk a "kísérleti" vegyes őrsbe jelentkezik, abba az őrsbe, amelynek egy lány, az apró termetű Rózsa Jutka a vezetője. A hangzatos Olimpia nevet viselő vegyes őrsnek nem kevés külső és belső akadállyal és előítélettel kell megbirkóznia ahhoz, hogy bebizonyítsa létjogosultságát és életrevalóságát. S amikor ez végre sikerülne, borzasztó dolog történik. Bajnok Sándor hetedik á osztályos tanulót, az Olimpia őrs helyettes vezetőjét kicsapják az iskolából. Gergely Márta mindvégig izgalmas, fordulatos regénye mégsem ér itt véget. Bajnok Sanyi és az Olimpia őrs története még sok meglepetést tartogat az olvasó számára.

Gergely Márta - A ​mi lányunk
A ​regény 1918-19-be vezeti vissza az olvasót. Színhelye egy nagy múltú, jellegzetesen dunántúli város. Itt lakik a könyv ifjú hősnője: a tizenkét éves Jakab Zsófi; nem a Belváros kosaras ablakú, előkelően zárkózott házainak egyikében, hanem kint, a város szélén, a hepehupás Ótemető utcában. De Zsófi azért gyakran megfordul a Belvárosban is, hiszen - szegény proletár kislány létére - az apácákhoz jár polgáriba. Zsófi szépre, jóra sóvárgó lelkét vonzza a gazdagok világa, mely annyival szebbnek, jobbnak tűnik a szemében, mint a magafajta szegények nyomorúságos élete. Azért tanul, hogy egyszer ő is olyan finom és művelt lehessen, mint a gazdagok, s az oltár előtt térdepelve, könnyekkel a szemében könyörög szíve alázatosságáért. Hiszen az a legnagyobb hibája - legalábbis Mater Marcella szerint -, hogy nem elég alázatos! Zsófi azonban hiába igyekszik, hiába tanul, eljön a nap, amikor Mater Marcella sátánnak bélyegzi őt, s kitiltják az iskolából. Nehéz próbatétel ez Zsófi számára. Minek éljen, ha nem tanulhat tovább, ha nem válhat különbbé, mint a többiek? A választ - sok tízezer hasonló sorsú munkásgyerekkel együtt - Jakab Zsófi is a születő Tanácsköztársaság új eszméitől kapja meg. Hogyan ismerkedik meg Jakab Zsófi a szegények igazságával? Hogyan alakul sorsa mint "munkásiskolásé"? Hogyan válik belőle a mi lányunk, aki a Tanácsköztársaság bukása után is megmarad azon a becsületes úton, melyet egy életen át követhet - erről szól Gergely Márta fordulatos, finom lélekrajzokban és erőteljes képekben gazdag új írása.

Gergely Márta - Szöszi
Szöszi ​tizennégy éves kislány, az a fajta, akiből tizenkettő megy egy tucatra. Tanácstalanul bukdácsol a serdülőkor hangulatváltozásai között. Amikor megismerkedünk vele, éppen hullámvölgybe jutott: rosszul tanul, semmihez sincs kedve, durcás. Hogyan viselkedik egy ilyen hányaveti kislány, ha saját makacssága folytán nehéz helyzetbe kerül? Hogyan találja meg a maga emberségét, életcélját a legválságosabb időkben? Erről szól Gergely Márta lebilincselően érdekes lányregénye, amely harmadik kiadásban lát napvilágot.

Kollekciók