William Faulkner könyvei a rukkolán

William Faulkner - Példabeszéd
A ​regény Faulkner kései műve. Azt gondolhatnánk tehát, hogy lehiggadt, letisztult, klasszicizáló öregkori mesterdarab. De nem: a Példabeszéd még a csupa rendhagyó vállalkozásból összeálló életműben is különleges kivétel: újabb kísérlet. Elüt a többitől mind témáját, mind ábrázolásmódját tekintve. Nem a Yoknapatawpha megyei Jeffersonban játszódik, hanem az első világháború francia hadszínterén: nem a "déli mítoszt" jeleníti meg a szimbolikus naturalizmus korábban megismert faulkneri eszközeivel, hanem az Újszövetséget "modernizálja" allegorikus példázat formájában. Egy fiatal francia tizedes és tizenkét követője zendülést szít a közkatonák közt a front mindkét oldalán. Békét hirdet. A háború megakad, de csak egy hétre, mert az ellenfélként szemben álló tábornokok is összefognak, s hamar helyreállítják a "rendet". A lázadót (történetesen épp két közönséges bűnözővel együtt) kivégzik, majd holttestét (furcsa véletlen folytán) kihantolják, s mint Ismeretlen Katonát a Diadalív alá temetik, ahol örökmécs ég fölötte. Ami illik is hozzá, hiszen (a körülmények különös összjátéka következtében) épp a szövetséges hadakat vezérlő agg marsall természetes fia, a felkínált és megtagadott hatalom egyetlen örököse... A sorozatos "véletlenek" nemcsak könnyen behelyettesíthető bibliai párhuzamok, hanem - paradox módon - azt is jelzik, hogy a regény az egyszerű példázatnál jóval több, bonyolultabb gondolatot vet föl. A hősi legendát egy lólopás groteszk története egészíti ki; a naiv allegóriát modern látomás: a tehetetlenül sodródó s mégis célratörő, hatalmas és elpusztíthatatlan embertömeg állandó konkrét jelenléte ellensúlyozza. Ettől a kiegészítéstől és ellentpontozástól, a tiszta bölcselethez merészen hozzákevert nyers valóságtól lesz a rendhagyó regény szabályosan faulkneri kompozíció: egyszerre összegzés és új kezdeményezés. Kívül esik a korábbi könyvek körülhatárolt epikai világán, de ugyanarról szól, amiről az egész életmű: az emberi élet értékéről, az erkölcsi döntés és cselekvés lehetőségéről, az egyén és a közösség viszonyáról, az emberiség végzetéről. Ahogy az író a Nobel-díj átvételekor a híres stockholmi beszédben megfogalmazta: a "megmaradás" és a "fennmaradás" dilemmájáról. William Faulkner ezen a regényén dolgozott legtöbbet: kilenc évig írta. Azt várhatnánk tehát, hogy megnyugtató eszmei lezárást, végső megoldást találunk benne. De nem: mint minden Faulkner-mű, ez is befejezetlen - drámai megjelenítése csupán a sorskérdésnek, amelyre az olvasó felzaklatott lelkiismeretében keresendő a felelet.

William Faulkner - Sírgyalázók
A ​Nobel-díjas író regénye gyilkossággal kezdődik. Egy öreg négert azonnal letartóztatnak, s lincselés fegyegeti, az áldozat sírját pedig vagy négyszer fölássák, hol a tettes, hol azok, akik utána nyomoznak... Mindez néha valóban izgalmas, mégsem több, mint egy nagy író keserű tréfája. Sokkal fontosabb, hogy a cselekménynek ezt az érdekes-mulatságos szólamát gazdag ellenpontozással kíséri Faulkner nagyszerű pszichológiája, mely az amerikai Dél lelkét belülről mutatja meg - egész abszurd valóságában. És olvasója nem képes kivonni magát szuggesztivitása elól, fojtogatja a nyomasztó légkör, mégse szabadulhat... A Sírgyalázók kitűnő regény: igazi művészet és igazi bestseller egyszerre, s emellett az új, emberségesebb világba vetett hit dokumentuma.

William Faulkner - Az ​öreg
A ​rendkívüli erejű történet a Mississippi 1927. évi sokáig emlékezetes áradásra épül. A cím is erre utal; partjának lakói a legendás folyamot emlegetik az "Öreg" néven, s az "Öreg" a nagy amerikai írónak megjelenítő erőben, művészi értékben egyik legnagyobb alkotása. Különleges körülmények közé helyezi hősét, a fegyencet.. Rozoga csónakon felveszi a harcot az elemekkel, a tomboló árvízzel: kimenti a vajúdó asszonyt, biztonságba helyezi, hogy megszülje gyermekét. Megküzd árral, kígyókkal, aligátorokkal - de tehetetlen az emberi önzéssel, előítéletekkel, az ostoba bürokráciával szemben. Vállrándítással veszi tudomásul, hogy újabb tíz évet nyomnak rá, mit is tehetnének - ha már egyszer holttá nyilvánították, s ezt írja elő a formula. A kisregény mozgalmas, tömör - kevés a történet, de az annyira művészi és letisztult, hogy valósággal mitológia, s a hősök örökké élők: a NŐ, a FÉRFI, a FOLYÓ.

William Faulkner - New ​Orleans Sketches
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Faulkner - Flags ​in the Dust
Flags ​in the Dust is a novel by the American author William Faulkner, completed in 1927. It is the first novel set in his fictional Yoknapatawpha County. His publisher heavily edited the manuscript with Faulkner's reluctant consent, removing about 40,000 words in the process. That version was published as Sartoris in 1929. Faulkner's original manuscript of Flags in the Dust was published in 1973, and Sartoris was subsequently taken out of print.

William Faulkner - Rózsaszál ​Emily kisasszonynak
Az ​életmű-sorozat újabb darabja az író elbeszéléseiből nyújt átfogó válogatást, melyek nem kevésbé izgalmasak, mint regényei, és cselekményükben ezer szállal kötődnek azokhoz. Az 1968-ban megjelent Hajnali hajtóvadászat kötetből ismert elbeszélések mellett újabb remekekkel is megismerkedhetünk, Géher István nagyszerű válogatásában és szerkesztésében.

William Faulkner - Sartoris
A ​Sartoris önéletrajzi fogantatású családregény. A dinasztiaalapító legendás John Sartoris ezredes dédapjáról mintázta Faulkner. Még fontosabb és érdekesebb a szerző ifjúkori önarcképe: az első világháborúból hazavetődő Sartoris unoka, Bayard. Az ő világa, az "elveszett nemzedék" szemlélete a regény prizmája: ezen át látjuk - ironikus ellenfényben - a polgárháborús déli múltat is. Az idő felbontása-összebogozása a könyv ábrázolásmódja és mondanivalója. Mint minden Faulkner-mű, a Sartoris is korunk sorskérdését faggatja: azt vizsgálja, hogyan birkózik meg a modern tudat a régi időkből rámaradt - éltető és mérgező, megbéklyózó és továbbsegítő - örökséggel. A Sartoris-ban együtt van a faulkneri univerzum minden későbbi motívuma, jóformán minden későbbi szereplője is. Az olvasó, ha megismerni kívánja ezt az "Újvilágot" - a huszadik század talán legnagyobb regényírói életművét -, a felfedezések valóságos aranybányáját lelheti benne.

William Faulkner - The ​Hamlet
This ​darkly comic masterpiece is the first novel of the trilogy about the Snopes family, the grasping clan that comes to dominate the mythical county of Yoknapatawpha, Mississippi after the fall of the Confederacy.

William Faulkner - Míg ​fekszem kiterítve
Meghalt ​egy tanyasi öregasszony, Addie Bundren, s most az övéi - férj és öt gyerek - szekérre rakják a maguk ácsolta koporsót, hogy az elköltözött földi maradványait - végső meghagyása szerint - a városban, rokoni csontok között helyezzék örök nyugalomra. Felkerekednek, viszontagságos, hosszú úton szekereznek végig, hogy a szó szoros értelmében "tűzön-vízen át" végbevigyék, amire szavukat adták. A vízben megúsztatott, tűzben felejtett, kézen-közön hányódó rakomány, amivel annyi nevetni való furcsaság esik - koporsó. Vivői nemcsak maskarába való "típusok". Lelkük mélyén - akárcsak rozoga batárjukéban - tragédiát hurcolnak át hetedhét határon: bűnt, kétségbeesést, lázat, testvérszerelmet, gonosz kapzsiságot, erőszakot, magányt, nyomort, bizonytalanságot. Az 1930-ban született regény a modern amerikai próza klasszikus mesterének egyik legmegrendítőbb alkotása.

William Faulkner - Father ​Abraham
A ​sale of fiery wild ponies, which manage to escape their corral after they are sold, introduce Flem Snopes, the man behind the sale, to the town of Frenchman's Bend.

William Faulkner - Requiem ​for a Nun
Nancy, ​a black nursemaid, is about to be hanged for killing her mistress' baby. The lawyer, Gavin Stevens, compels the mistress to confess the reason for Nancy's crime. The law takes its course; but justice, in Faulkner's sense, has been done.

William Faulkner - Megszületik ​augusztusban
Faulkner ​regénye tíznapnyi jelen, ugyanakkor e tíz napra nehezedő ólomsúlyú múlt: gyilkosságok, fajgyűlölet, erőszak és kiszolgáltatottság megrázó históriája. Fájdalmas történet a Mississippi vidékéről, "az elátkozott Délről". A regény Lena Grove, az egészséges gondolkodású, egyszerű parasztlány utazásának történetét mondja el, aki terhességének utolsó heteiben törhetetlen elszántsággal útra kel, hogy felkutassa születendő gyermeke apját. Az ő tekintetén át tárul elénk a Mississippi menti világ: ültetvényes arisztokraták és "szegény fehérek", néger rabszolgák és félvér felszabadultak, bigott papok, ravasz kereskedők, korrupt bírák és kegyetlen gengszterek népes serege, akiket kegyetlen, rideg törvények irányítanak. Ez a világ töri össze Lena Grove hőn remélt boldogságát, és ez szabja meg újszülött gyermekének sorsát is. A Megszületik augusztusban 1932-ben jelent meg, az irodalomtörténet Faulkner egyik legjobb regényeként tartja számon.

William Faulkner - Tanyán
A ​Tanyán a Faulkner több regényében szereplő Snopes család krónikájának első kötete: a Snopesok bevonulása Yoknapatawpha megyébe, Flem Snopes buborék-karrierjének első állomására. A színhely az állam délkeleti sarka, Franciagát, a Míg fekszem kiterítve és A szentély kötetéből ismerős vidék. Civilizálatlan tanyás parasztok világa: ős-Amerika. Bukolikus táj, de kíméletlen, vad indulatok, elemi erők csatatere. Maga az alig megszelídített amerikai Vadon, szinte még történelem előtti állapotában - sugallja megfejtését az allegória, ámde rögtön felsejlenek a hajdani pompás kastély romjai, az elpusztult ültetvény maradványai. A titokzatos francia, a földrajzi névvé - Franciagát - szublimált Grenier csillogó kultúrát telepített ide valamikor, de aztán összecsapott a feje fölött a polgárháború és a lebírhatatlan erejű ősbozót. Nagyon is történelem utáni állapot tehát, amit látunk: az elsöpört civilizációt követő második barbárság korszaka. Franciagát tanyásainak testi-lelki nyomorúságán Will Varner uralkodik, a boltos, vállalkozó, földbirtokos, csodadoktor, a környék pátriárkája, maga a megtestesült, derűs és bölcs kisszerűség, aki már visszfényét sem sugározza a polgárháborúban leáldozott nemesebb világnak. Franciagát szűkös, ám patriarkálisan harmonikus társadalmába törnek be a honfoglaló Snopesok; előbb az apa, azután a fiú, Flem Snopes - a ravasz, zseniális, de örömtelen és szenvedélytelen új ember, aki hiába tör nagyra, a lelke eredendően szolgai. Az ő pályafutását követi a regény. Valahányszor egy-egy fokkal följebb kapaszkodik, a régi helyére egy unokatestvér lép, aki viszont további unokatestvéreket segít maga után. Patkány módra, feltartóztathatatlanul rajzanak elő a Snopesok az apátlan-hazátlan semmiből, mintegy a romba dőlt régi világ nyomában maradt üresség szívóhatásának engedve; szaporodnak és gyarapodnak, formálják a készséges világot önnön képükre és hasonlatosságukra. Az amerikai Dél nyomorúságos, falusi világa mögött Faulkner ősi, mitologikus mozgatóerőket fed fel; ősszabályok szerint zajló törzsi életszertartást, profán misztériumdrámát. A laza fonatú, mégis mesterien egybeszerkesztett regény minden pillanata tragédiáktól feszül, az alaphangot azonban a komikum, Faulkner bölcs humora adja. A Tanyán vitathatatlanul az életmű egyik csúcsa.

William Faulkner - Barn ​Burning / Gyújtogató
Az ​amerikai Dél. Forróság. Kavargó szenvedélyek, születés és halál, gyilkos ösztön és gyermeki ártatlanság. A könyv lapjain életünk közhelyei, méltóságunk támfalai különös háttérfényt kapnak. Ragyogóbbak a színek, zengzetesebb a beszéd. A faulkneri hang - akár angolul, akár magyarul - egybevág a szívdobbanásunk ritmusával, belőlünk szól, hozzánk beszél.

William Faulkner - Vad ​pálmák
A ​Vad pálmák-ban két cselekményszál fut egymással összeszőve. Mi volt az elképzelése, milyen hatást óhajtott kiváltani? Elmondani a történetet, amit el akartam mondani, mármint az orvosét meg az asszonyét, aki feladott férjet, családot, hogy vele szökjön. Hogy ezt így elmondhassam, támasztékot kellett hozzá találnom, ezért kerítettem egy másik történetet, az előbbinek teljes antitézisét, hogy ellenpontként használhassam. Úgy írtam meg őket, ahogy itt olvasható, ahogy a fejezetek egymást váltogatják... Gondolom, ahogy a muzsikus is dolgozik, amikor egyensúlyra van szüksége. Egyensúlyra igen, hogy formát adhasson az egyensúlyvesztés tragikus élményének. S a fordított tükörképének ellenpontozott szimmetriája, hogy az élmény önmagát megsokszorozva, a végtelenbe vetüljön. Egyfelől a Vad pálmák-ban: A "rendezett" emberi társadalom szennycsatornáin hányódó ős-tiszta szenvedély, másfelől Az öreg-ben: a felkavarodott ős-elem sodrába vetett emberi akarat - ugyanaz a konok kiszolgáltatottság, ugyanaz a riadt hősiesség. A két történet külön-külön két kitűnő szabályos kisregény, együtt: egyetlen nagyformátumú rendhagyó faulkneri remekmű.

William Faulkner - Augusztus ​fénye
Faulkner ​1932-ben megjelent művét a legjobb regényeként tartják számon. Egy egyszerű parasztlány, Lena Grove utazásának története, aki terhességének utolsó heteiben útra kel, hogy felkutassa születendő gyermeke apját. Az ő tekintetén át tárul elénk a Mississippi menti világ, és töri össze a főhős remélt boldogságát, ez szabja meg újszülött gyermekének sorsát is.

William Faulkner - Eredj, ​Mózes
Az ​Eredj, Mózes egyrészt kisregények és elbeszélések füzére. Egyik-másik darabja megjelent már magyarul. Másrészt azonban központi témák, azonos vagy rokon szereplők köré szerveződő regény is ez a könyv - regény az író mitikus déli megyéjéről, az ültetvényesek és rabszolgák Yoknapatawphájáról. Faulkner többféle szemszögből vizsgálja, láttatja benne, hol megrázóan tragikus, hol fergetegesen mulatságos formában, de mindig lenyűgöző művészi erővel, az amerikai Dél évszázadon keresztül változó világát, a fekete és a fehér ember, az ember és a föld, a természet kapcsolatát. A Volt egyszer emberséges, vén bohóc-birtokosai, a Tűz és tűzhely gyilkos konfliktusai, kincskereső mániákusai, az Egy fekete Pantalone tragikus négersorsa, a Régiek természetszeretete, bölcsessége, az Ősz-ben megismétlődő vérfertőzés-motívum, az Eredj, Mózes-ben megismétlődő négersors, és nem utolsó-, hanem elsősorban A medve több mint száz esztendőt átfogó, bonyolult mintázatú, de a befejezett műalkotás élményét nyújtó kiseposza - mind része, mozaikdarabja annak a nagy képnek, amely Faulkner többi művében is folyamatosan készül, kerekedik. "Úgy érzem, hogy Faulkner a legjobbat a hosszú novellákban nyújtja - az Eredj, Mózes írásaiban... és a Yoknapatawpha-saga egészében. Amikor Faulkner önmaga legjavát adja, energikus, élettől duzzadó és erőteljes; e tekintetben korának egyetlen amerikai írója sem ér a nyomába" - írja róla szigorú kritikusa-kortársa, Malcolm Cowley.

William Faulkner - A ​hang és a téboly / Míg fekszem kiterítve
William ​Faulkner (1897–1962) az amerikai Dél krónikása, a klasszikus nagyepika századunkban szinte egyedülálló mestere. Húsz regényének, öt novelláskötetének legtöbbje összetartozik, együtt adja ki a képzelet alkotta Yoknapatawpha megye történetét. Ebben a csaknem százötven évet átfogó színjátékban "az ősrégi, egyetemes igazságok, az együttérzés és önfeláldozás, a szerelem és becsület, a szánalom és büszkeség" nagy emberi témái bontakoznak ki előttünk tragikus sorsok tükrében, a létezés alaptörvényeit megvilágítva. Ez a két regény a faulkneri életmű két mesterműve. Az 1929-ben megjelent A hang és téboly az átokverte Compson család históriája, amelyben az író végleges ellentéteket markol össze: durva komikumot és emelkedett hősiességet, bűnt és bűnhődést, múltat és jelent, fehéret és feketéket. Négyen mondják el ugyanazt a mesét, s előadásukban együtt szólal meg az emberi önkifejezés két lehetősége: "a hang", vagyis az értelmetlen fájdalom történelem előtti üvöltése, és a "téboly", azaz a gyötrelmesen érzékeny huszadik századi tudat önmagát tagadó-bizonyító belső párbeszéde. A Míg fekszem kiterítve (1930) más környezetet mutat be. Meghal egy tanyasi öregasszony, s a családtagok szekérre rakják a koporsót, hogy az elköltözött földi maradványait a városban, rokoni csontok közt helyezzék örök nyugalomra. Viszontagságos úton szekereznek végig, hogy végbevigyék, amire vállalkoztak. Komikus eposz ez a történet, amelyben a felbomlás szörnyűsége és az emberi összefogás nagyszerűsége fonódik össze szerves egységgé.

William Faulkner - A ​legyőzetlenek
„Észreveszi-e ​az olvasó, hogy egy folyóiratközlésekből összerakosgatott és átrendezett elbeszélésfüzér már első darabjában (a Cselvetésben) is többet sejtet, mint megannyi kiszínezett polgárháborús kalandot? A kései visszatekintés a múló-elmúlt idővel kíván szembenézni, amikor gyerek, kamasz, felserdült fiatal volt az öregembernek megismert regényalak, és zűrzavaros aktualitás a hagyományban megállapodott hőslegenda. A Sartoris megjelenése után öt-tíz évvel Faulkner szükségét érezte, hogy jellemformáló előtörténettel egészítse ki a második Bayard Sartoris életrajzát. Vagy csak megélhetési krónikásként kerítette elő az »apokrif« családhistóriát? A kritikusok vitatták, kétségbe vonták a kötet fogantatását és értékét. Az olvasó kevesebbet meditál: örömét leli az olvasmányban. Amit most először olvashat magyarul Pék Zoltán erős sodrú, faulkneri ihletésű fordításában.” (Részlet Géher István utószavából.)

William Faulkner - Three ​Famous Short Novels
“You ​cannot swim for new horizons until you have courage to lose sight of the shore.” —William Faulkner These short works offer three different approaches to Faulkner, each representative of his work as a whole. Spotted Horses is a hilarious account of a horse auction, and pits the “cold practicality” of women against the boyish folly of men. Old Man is something of an adventure story. When a flood ravages the countryside of the lower Mississippi, a convict finds himself adrift with a pregnant woman. And The Bear, perhaps his best known shorter work, is the story of a boy’s coming to terms wit the adult world. By learning how to hunt, the boy is taught the real meaning of pride, humility, and courage.

William Faulkner - A ​Rose for Emily
"A ​Rose for Emily" is a short story by American author William Faulkner first published in the April 30, 1930 issue of Forum. This story takes place in Faulkner's fictional city, Jefferson, Mississippi, in the fictional county of Yoknapatawpha County. "A Rose for Emily" is the story of an eccentric spinster, Emily Grierson. An unnamed narrator details the strange circumstances of Emily's life and her odd relationships with her father, her lover, and the town of Jefferson, and the horrible secret she hides. The story's subtle complexities continue to inspire critics while casual readers find it one of Faulkner's most accessible works. The popularity of the story is due in no small part to its gruesome ending.

William Faulkner - The ​Sound and the Fury
A ​novel which describes the dissolution of the once aristocratic Compson family in the American South, told through the eyes of three of its members. In different ways they prove unable to deal with either the responsibility of the past or the imperatives of the present.

William Faulkner - Barn ​Burning
Centers ​around the family of Abner Snopes, a poverty-stricken, unscrupulous Southern tenant farmer of the post-Civil War era. Because of his father's misplaced compulsion for revenge against his economic and social superiors, Snopes' youngest son is thrown into a conflict between feelings of loyalty to his cruel father and his own growing sense of justice and integrity.

William Faulkner - Fiam, ​Absolon!
A ​név, amely a múlt század végi amerikai Délen nevelkedett fiatalember emlékezetén, képzeletén és lelkiismeretén végigvisszhangzik: a Thomas Sutpené. Azé az emberé, aki puszta kézzel uradalmat hasít ki a vadonból, házat épít, dinasztiát alapít; aki átküzdi magát nélkülözésen, társadalmi előítéleten és polgárháborún, egészen a végső és teljes bukásig: gazdagsága odavész, családja szétzüllik, gyermekei egymást pusztítják, maga erőszakos halállal dicstelen véget ér. A történet: tündöklés és nyomorúság; fölívelés és lehanyatlás: klasszikus tragédia. Jellegzetesen déli történet: a fajgyűlöletben gyökerező "különleges intézmény" átkos következményeinek elrettentő példája. De jellegzetesen amerikai történet is: a "korlátlan lehetőség" illúziójára épült nagyszabású válallkozás paradox példázata. Megmutatja, hogy mire képes - és mire nem - önerejéből, önmagát maradéktalanul megvalósítva (és megsemmisítve) az ember. Közönséges emberi történet tehát? A halált, az embertelenséget bontja ki az egyéni sors és a nemzeti hagyomány fájdalmasan eleven anyagából. Mi történt Sutpen Százán; mit tett Thomas Sutpen: Az olvasó is éppúgy találgathatja, mint a négy elbeszélő akármelyike; akár úgy is, mint egyikük, az a megszállott déli fiatalember: A hang és a téboly ismerői számára oly emlékezetes Quentin Compson. Mit tudhat az öngyilkosjelölt Quentin a mások életéről; mit tudhat az európai olvasó az amerikai Délről: csak kérdezgetni tudunk. Kérdéseinkre négyen felelgetnek; ugyanazt mondják, de nem ugyanúgy. Hallomásból és emlékezetből, merész fantáziával és konok szenvedéllyel idézik, toldozzák-foldozzák a mesét; s így teremtenek, visszamenőleg és maradandó érvénnyel, mítoszt - abból, ami krónikának már rég bevégeztetett. Ők, az elbeszélők az elbeszélés igazi hősei, mert a nagy történet, végső soron: egy nagy regény keletkezéstörténete, amelyben elválaszthatatlanul egy az alkotó, a befogadó és a szereplő, a fikció és a valóság. Megosztva és együttvéve valamennyien részesei az egy és oszthatatlan emberi "igazságnak". "Az ember egymaga - mondta regényét magyarázva a szerző - sohasem tud szembenézni az igazsággal. Az igazság vakít. Belenézünk, de csak egy változatot látunk belőle..." Faulkner "igazságát" nem annyira a látvány sejteti, mint inkább a hang: az Elbeszélés Hangja. A hang az emberiség történetének legmélyéről hallatszik - mint az Atreidák meséjének görög tengermoraja... mint a bibliai Dávid király sírása: "... Édes fiam, Absolon! Absolon, édes fiam!..."

William Faulkner - Hajnali ​hajtóvadászat
Az ​elbeszélések - műfaji adottságaikból következően - olyan írói vonásokat is előtérbe állítanak, amelyek a bővebb folyással hömpölygő, bonyolultabb indázó regényekben nem ötlenek mindjárt szemünkbe: a drámai tömörséget, az áttekinthető világosságot. Minden egyes darab hibátlanul megformált, tökéletes műalkotás, felejthetetlenül szórakoztató és tartalmas élmény forrása. Ez a gyűjtemény azonban még ennél is többet, további jó szolgálatot is igér az olvasónak: tájékozódását segíti, felfedező útját egyengeti az ismerkedésre csábító izgalmakkal és figyelmes elemzőmunkát kívánó rejtélyekkel egyaránt telezsúfolt faulkneri világban.

William Faulkner - Zsiványok
Faulkner ​utolsó művét tartja kezében az olvasó. Mintha csak pihenni, megkönnyebbülni akart volna az amerikai Dél s az emberiség jövőjét-útját nem sok optimizmussal szemlélő nagy író: a gátlástalan Snopesokról szóló trilógia harmadik darabja, a Kastély (1959) után végtelenül derűs regényt alkotott, amely egyben életművének egyik csúcsa lett. A Zsiványok-ban tehetségének azt az oldalát csillogtatja meg, amelyről többnyire elfeledkezünk, noha számos könyvében felfedezhető, igaz, sötétebb árnyékok közé szorulva: a humorérzékét. Hisz mi lehetne annál kacagtatóbb, mint amikor a nagyapa, Lucius Priest részletesen elmeséli (feltehetően tizenegy éves) unokájának, miképp kötötte el ő tizenegy éves korában, a század elején a maga nagyapjának automobilját, a legelsőt Jeffersonban, két "zsiványtársával", a néger kocsis Ned William McCaslin Jefferson Mississippivel és a félvér indián istállómester-helyettessel, egyben önjelölt sofőrrel, Boon Hogganbeckkel, hogy nekivágjanak a világnak, s árkon-bokron-iszaptengeren át meg se álljanak - egészen a szomszéd állam fővárosáig, Memphisig, ahol másnp - ráadásul egy nyilvánosházban! - arra ébrednek: nincs már automobiljuk, van viszont helyette egy öszvértermészetű versenylovuk? S ez még a kalandoknak csak a kezdete. A régi és az új világ mezsgyéjén kóborolnak a Zsiványok hősei. A rabszolgaság számukra már csak egzotikus emlék (igaz, a memphisi Beale utcában már készülőben az új: a gettó), a 20. század technikai korszaka még egzotikus ismeretlenség. A nagyapa elbeszélésére figyelő, azon nevelkedő, emberséget-tisztességet abból tanuló unoka pedig talán 1950-ben született. Ő a faulkneri életmű legifjabb, legmaibb "szereplője": kortársunk, aki velünk együtt hallgatja a történelem számunkra is érvényes meséjét.

William Faulkner - Light ​in August
Joe ​Christmas does not know whether he is black or white. Faulkner makes of Joe's tragedy a powerful indictment of racism; at the same time Joe's life is a study of the divided self and becomes a symbol of 20th century man.

William Faulkner - A ​medve
Egy ​különös vadászat és e vadászat hátterében egy család, az egész Dél, szinte az egész nemzet története. Hősei: Isaac McCaslin, rabszolgatartó földbirtokosok kései utóda, aki még jóformán gyermekfejjel elhatározza, hogy jóváteszi őseinek vétkeit: Sam Fathers, néger rabszolgák és indián főnökök leszármazottja, az utolsó férfi, aki ismeri még a rengeteg erdők minden titkát: Lion, a hatalmas kék kutya, Old Ben, a medve, akinek nevét hetedhét határban minden ember ismeri és maga az erő, a roppant vadon. S mellettük és velük együtt - mulatságos és tragikus ízű anekdotákban - számtalan érdekes figura: emberségesebb életet szomjazó, de bűneik és tehetetlenségük miatt halálra ítélt nemzedékek jellegzetes alakjai.

William Faulkner - As ​I Lay Dying
The ​death and burial of Addie Bundren is told by members of her family, as they cart the coffin to Jefferson, Mississippi to bury her among her people. And as the intense desires, fears and rivalries of the family are revealed in the vernacular of the Deep South, Faulkner presents a portrait of extraordinary power - as epic as the Old Testament, as American as Huckleberry Finn.

William Faulkner - Early ​Prose and Poetry
Contains ​16 poems, 16 pen-and-ink drawings, and 17 prose pieces. Edited by Carvel Collins. 134 pages.

William Faulkner - A ​hang és a téboly
A ​kísérlet: Faulkner legnagyobb, méltán leghíresebb regénye. A történet: a faulkneri legendakör legteljesebb összegzése. Egy átokvert család, mint "az elátkozott Dél" megtestesítője - ismerős képlet, ám a Compsonok históriája jóval szövevényesebb, semhogy mindenestül beleférne. Sorstragédia, mint az Atreidáké. S mint minden tragédia, mondataiban - áradó és meg-megbicsakló, darabokra töredező és oldalak, évtizedek távolából is egymást kereső, eltéphetetlenül összetartozó mondataiban - roppant ellentéteket markol össze: durva komikumot és nemes heroizmust, bűnt és bűnhődést, jót és rosszat, feketéket és fehéreket. Tragikus költészet ez, szemléletében, szerkesztésmódjában és stílusában egyaránt. És tragikus filozófia, melyben egyszerre szólal meg az emberi önkifejezés két végletesen távoli lehetősége: "a hang" - az értelmetlen iszonyat történelem előtti üvöltése, és "a téboly" - a túlhajszolt értelem, a betegesen érzékeny huszadik századi tudat önmagát tagadó-bizonygató vitája. Négy elbeszélő - három Compson-testvér (egy idióta, egy öngyilkosjelölt, egy kisvárosi Jágó) és végezetül maga a szerző - mondja el ugyanazt a históriát. Négy változatban pereg le előttünk ugyanaz az álom: korunk látomása. A modern világ ős-egyszerű elemekből összeálló bonyolult rendszere tárul föl benne, a modern ember végzetesen bizonytalan, de mégis gyötrelmes bizonyossággal létező erkölcsi világrendje.

William Faulkner - Szentély
A ​Nobel-díjas amerikai író e szinte legendás hírű regényének ma már kétségkívül századunk klasszikusai között a helye. De hogy mi teszi remekművé, azt egyáltalán nem könnyű megfejteni, hiszen ponyvapatronok, rémregény-fordulatok, gengszter- és bordélyromantika teszik rossz értelemben is "érdekessé", izgalmassá. Ám a rikító mez alól egy párját ritkító írói géniusz alkotása bontakozik ki: az abszurd történet egyszerre lesz társadalmilag éppúgy, mint lélektanilag hitelessé, s ugyanakkor mélyebb - jelképes - értelmet is nyer; az erőszak és elidegenedés plasztikus képeinél pedig végül erősebb a vád és részvét gesztusa.