Ajax-loader

Csepeli György könyvei a rukkolán


Csepeli György - ...és ​nem is kell hozzá zsidó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csepeli György - Szociálpszichológia ​mindenkiben
A ​szociálpszichológia a társas élet tudománya. Különleges ez a tudomány, hiszen amit ez tud, azt mindenki tudja. Senki sem élhet a társadalmon kívül, senki se kerülheti el, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, s senki se maradhat meg a társadalomban anélkül, hogy tudja, mit tudnak a többiek a világról, melyben együtt élnek. Ennek a könyvnek az a célja, hogy a bennünk meglévő, reflektálatlan, mindennapi szociálpszichológiai tudást tudatosítsa, rendszerezze, átvilágítsa. Főbb témakörei: (1) Az ember a társadalomban; (2) A társadalom az emberben; (3) A virtuális élet szociálpszichológiája.

Csepeli György - Előítélet ​és antiszemitizmus
A ​könyv a szociálpszichológia eszközeivel közelít az antiszemitizmushoz. A kulcsszavak:identitás, társadalmi nagycsoportok, kategóriák, előítéletek, sztereotípiák, agresszió, tekintélyelvű személyiség. A modernitás vége véget vetett az egyre tökéletesedő jövőbe vetett hitnek. A posztmodern világ az egyenes vonalú haladás pályájára tért át. Visszatért az egyéni szabadságot és méltóságot nem ismerő, csoport- hovatartozás alapján mozgósuló szeretet és gyűlölet ősi típusa. Ez a könyv segíthet abban, hogy szembenézzünk a múlttal, mely a jövő évezredben vár ránk.

Csepeli György - A ​meg nem gondolt gondolat
Csepeli ​György új könyve a mindennapi antiszemitizmusról szól, amelyet meg kellett írnia, mivel a hallgatás is szólás lett volna. El kellett mondania, milyennek tartja ezt a világot, mit helyesel, s mit vet el benne. Az antiszemitizmusban felbonthatatlanul együtt gomolyog vallás, művelődés, politika, gazdaság, társadalmi struktúra, ész és szenvedély. Mindig ugyanúgy, és mindig másképpen. A történeti áttekintésen túl a szerző hangsúlyosan foglalkozik a politikai antiszemitizmus és a magyar nemzeti identitás viszonyával. A Trianon és a holokauszt traumája zsidónak és árjának minősített magyart egyaránt ért, s e két egymást erősítő trauma mind a mai napig mérgezi mindennapjainkat. A rendszerváltás nem oldotta békévé az emlékezést. Az ellenkezője történt. Európában életre kelt az új tekintélyelvűség, melynek már nem a család és az állam szent szövetsége, hanem a bizonytalanság, a káosz, a bevándorlás rettenete lett az éltető ereje. A modernitás véget vetett az egyre tökéletesedő jövőbe vetett hitnek. Visszatért az egyéni szabadságot és méltóságot nem ismerő, csoport-hovatartozás alapján mozgósuló szeretet és gyűlölet ősi típusa. Ez a könyv talán segíthet abban, hogy felismerjük, vajon mennyire tartja markában a múlt a jövőt.

Csepeli György - Ferenczi Borbála - Sors-húzó
A ​hetvenedik életévét betöltött Csepeli György Ferenczi Borbálával folytatott beszélgetései során feleleveníti élete meghatározó pillanatait. "Soha nem tudtam eldönteni biztosan, mi is akarok lenni. Nem volt egy erős szervezőelv vagy vezérfonál, amit követtem volna. Ilyen értelemben nem volt életstratégiám. Lehetőségeket kaptam a sorstól, amelyeket igyekeztem jól kihasználni. A tudomány az életem fontos része, de legalább ilyen erős a publicisztikai és a tudományos ismeretterjesztő munkám is. Azt hiszem, mindig is hatni akartam. Nem volt elég, hogy csak cikkeket és tanulmányokat irkálok. Valószínűleg ezért kóboroltam el a politika irányába is. A kommunizmus alatt nem mehettem volna a politika felé, de amikor lehetőség nyílt rá, megragadtam ezt a lehetőséget is. Soha nem tudtam eldönteni azt sem, hogy külföldön vagy itthon akarok élni. Állandóan pattogtam a két pólus között, mint egy pingponglabda. Tulajdonképpen mindig Fabrizio del Dongónak gondoltam magam, aki tudja, hogy mi a jó és az igaz, de nem tudja, hogy mikor hol van, s valamiképp mégis megmarad az eredeti értékei vonzásában. Őt is a sors hányta ide-oda. Végül Fabrizio del Dongónak lett egy élete, ami persze nem volt érdektelen élet, mint ahogy az enyém sem az. De nem mondhatom, hogy lett volna egy egységes terv, ami engem belülről vezérelt volna. Ez persze kívülről nem látszik, nem látható, de én belülről jól látom ezt a szétesettséget. Kívülről az látszik, hogy írtam 22 könyvet, körülbelül 300 cikket, bejártam rengeteg egyetemet, előadtam számtalan konferencián. Kívülről rendben van a karrierem. De belülről nekem ez olyan, mint egy sajt, ami tele van lyukakkal." A beszélgetésekből kiderül, hogy Csepeli Györgynek sikerült-e kihoznia a saját képességeiből és adottságaiból a maximumot. "... a képességek és lehetőségek felismerése és kihasználása csak egy tényező. A szerencse jön először. Az én életem összes meghatározó pontján ott volt a szerencse. Ilyen szempontból a szerencse fia vagyok. Az én életemben mindig a véletlenek voltak a meghatározók. Más kérdés, hogy ezek szerencsés véletlenek voltak. Ha egy jelszót lehet mondani, akkor ez a Sors bona, nihil aliud. Jó szerencse, semmi más."

Csepeli György - A ​hétköznapi élet anatómiája
Csepeli ​György könyve a hétköznapi élet legelemibb szociálpszichológiai jelenségeibe vezeti be az olvasót közérthetõen, sok példával . A rövid és külön is olvasható írások olyan mindannyiunkat érintõ és érdeklõ problémával foglalkoznak, mint például a konfliktusok szerepe a mindennapokban, a társadalmi megismerést nehezítõ elõítéletek, a stigmák és a bûnbakképzés, a befolyásolás és hatáskeltés módszerei, vagy a pánik, rémhír és fanatizmus.

Csepeli György - Emberek ​vetése
A ​globalizációs folyamatok felgyorsulása radikálisan átrajzolta a huszonegyedik századba lépett világ politikai és kulturális határait. Dekonstruálódtak az emberek nagy csoportjai (osztályok, nemzetek, vallások, nemek) közötti különbségeket kijelölő határok, és nyugtalanítóan felszínre kerültek a rejtve, lappangva korábban is mindig meglévő, de hatalmi szóval észrevétlenné tett kétértelműségek és bizonytalanságok. A kötetbe fogtalt írások e folyamatot elemzik szociológiai és szociálpszichológiai eszközökkel.A globalizációnak megfelelő kulturális állapot a multikulturalizmus, amelynek következtében a nemzeti identitást létrehozó feltételek sorában felértékelődnek a társadalomlélektani elemek. Megváltozik a többség és a kisebbség viszonya, új, megállíthatatlan népvándorlás veszi kezdetét. Közép- és Kelet-Európa államai visszanyerik függetlenségüket, de csak azért, hogy nemzetállami létüket mindjárt alárendelhessék az európai integrációnak, amely vonakodik befogadásuktól. A holocaust emléke hosszú árnyat vet a régióra, miközben egy korábban észrevétlen új transznacionális kisebbség keresi identitását. Mindehhez járul a posztszocialista társadalom kapitalista szerkezetének kialakulása. A piacgazdaság, a politikai pluralizmus és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló jogállamiság páratlan egzisztenciális és episztemológiai bizonytalanságba sodorja a közép- és kelet-európai társadalmakat, kockáztatva a szabadság rendjén alapuló politikai és gazdasági berendezkedés legitimációját.Adhatók-e és milyen válaszok adhatók a XXI. század szociálpszichológiai kihívásaira? E kötet a kérdések megfogalmazására és a válaszok keresésére tesz kísérletet. Csepeli György

Csepeli György - Csoporttudat ​– Nemzettudat
Az ​utóbbi években keletkezett társadalom-lélektani tanulmányait, esszéit gyűjtötte össze ás rendezte kötetbe Csepeli György - amelyekben nemcsak egy fiatal kutató és egy fiatal tudományág kettős "fejlődésregénye" tárul fel és bontakozik ki, de társadalmi, emberi viszonyaink, viselkedésünk, beidegzettségeink is mérlegre kerülnek. A nagy felkészültséggel, szellemesen, polemikusan és konkrét vizsgálatok alapján megírt dolgozatok előbb az emberkép és szociálpszichológia, utóbb a csoport - nemzet kérdéseit járják körül, s ekként - többek között - szóba kerülnek vitakultúránk, tájékoztatásunk betegségei, a gazdasági reform társadalom-lélektani következményei, a mindennapi élet vagy éppen a "rosszindulatú társadalmi folyamatok" - míg a nemzeti kérdést is más oldalról, konkrét kutatások felől közelíti meg Csepeli: mit is jelent magyarnak lenni az 1970-es években és különféle társadalmi rétegekben, nemzeti tudatunk "szekrényében" miféle, rögzült ítéletek "csontvázait" őrizzük, mit jelentenek az előítéletek, mit a nemzeti karakter fogalma. A korszerű szemlélettel, eredeti szellemmel és társadalmunk alapkérdéseire koncentrált figyelemmel megírt esszé- és tanulmánysorozat nemcsak izgalmas "diagnózis", vitaindító és tudományos vallomás, de érdekfeszítő olvasmány is, mindazok számára, akik társadalmunk problémái iránt még (már) érdeklődnek.

Csepeli György - A ​szervezkedő ember
Az ​ember aligha élhetne meg a világban szervezetek nélkül, de sivár és boldogtalan élet lenne az, mely nem ismer többet, mint a szervezetek valóságát. Ez a könyv a szervezetekkel foglalkozó legfrissebb szociológiai és szociálpszichológiai irodalomra támaszkodva, kiegyensúlyozott képet kíván adni a szervezetekről, megadva a szervezetnek is és az embernek is a magáét. A könyv célja elsősorban a gyakorlati életbe kikerülő szakemberek, vezetők, humánpolitikusok, szervezetfejlesztők felkészülésének segítése. Tankönyvről lévén szó, a kötet minden fejezetét különböző nehézségű ellenőrző kérdések egészítik ki, amelyek az önálló tanulást, a vizsgára való felkészülést és a vizsgáztatást egyaránt segíthetik.

Csepeli György - Nemzeti ​tudat és érzésvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csepeli György - Örkény Antal - Az ​alkony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csepeli György - Prazsák Gergő - Örök ​visszatérés?
Az ​internet mélyreható változásokat indított el a világban. Nem volt azonban olyan könyv eddig, mint amilyen a szociálpszichológus professzor és munkatársa e kötete, amely megkeresné a kulcsmozzanatot: az internet által kiváltott hatások miként viszonyulnak a múlthoz, mit törnek szét, s mit tartanak meg a múltból – mindezt a legújabb gazdag empirikus adatok tükrében tárják az olvasó elé.

Csepeli György - Szociálpszichológia
Csepeli ​György tankönyve áttekinti a modern nyugati szociálpszichológiai gondolkodás kialakulás-történetét, bevezet a szociálpszichológiai kutatás muhelytitkaiba. Részletesen tárgyalja a tudomány fontosabb középfokú elméleteit a tömeglélektantól az attitudökön át az előítéletekig, és összegzi a legfontosabb eredményeket. A főként amerikai és európai kutatási eredményekből építkező szociálpszichológiai tudás bemutatása mellett különös hangsúlyt fektet a közép- és kelet-európai társadalmi kontextus által felvetett sajátos társadalom-lélektani problémák tárgyalására. Az idei kiadás a nagy sikeru tankönyv változatlan utánnyomása.

Csepeli György - Örkény Antal - Nemzet ​és migráció
Nehezen ​képzelhető el aktuálisabb könyv annál, amelyet az ELTE két jól ismert professzora, Csepeli György és Örkény Antal írtak. A szerzőpáros több évtizedes kutatási tapasztalatok és friss eredmények alapján a világban napjainkban zajló migrációs folyamatok megértéséhez nyújt fogódzót. A jelenségek megértéséhez kiindulópontként a nemzetek felemelkedésének politikai elképzelése szolgál, amelynek Nyugat-Európában a 18-19. század fordulóján kialakult mintáit a globalizáció a Föld minden pontján meghonosította. A nemzetté válás hajdan egységesedést ígért, de az elképzelt ideális egységet mindenütt megtörte a tényleges sokféleség. A kisebbségek kísérteteitől a modern nemzetállamok azóta sem tudtak megszabadulni. A szerzők egy földrajzi értelemben vett, egész Európát átfogó tipológiát mutatnak be, amely a múlt továbbélését tanúsítja. Ismertetik, hogy az Európa egyes térségeiben élő állampolgárok miként küzdenek a bennük élő idegenellenességgel, a mássággal szemben érzett szorongással, miként néznek szembe a bevándorlás mindennapos tényleges és képzelt fenyegetéseivel. A migránsok pályái az integráció, az asszimiláció és a szegregáció versengő alternatíváinak terében rajzolódnak ki. A hazai adatok azt mutatják, hogy a magyar társadalom a mindennapi élet színterein korántsem annyira elutasító, zárt és idegenellenes, mint azt a média által szított morális pánik felfokozott izgalmi állapotában gondoljuk.

Csepeli György - Vonzalmak ​és kapcsolatok
Amikor ​mások személyiségét igyekszünk meghatározni, bánjunk nagyon óvatosan a szavainkkal, figyelmeztet Csepeli. E könyvében az intim szféra legizgalmasabb kérdéseit - a vonzalmat, hízelgést, a féltékenységet stb. - vizsgálja a szociálpszichológia eszközeivel. Könyve az angolszász ismeretterjesztés legremekebb példái mellé kívánkozik.

Csepeli György - A ​nagyvilágon e kívül...
"Egyeseket ​megrémísztett, másokat megörvendeztetett, de mindenkit meglepett, hogy a rendszerváltást követően a nemzeti érzés és tudatvilág teljes vértezetben jelent meg az összes közép-és kelet-európai nemzet nyilvánosságában. A magyarok sem képeztek kivételt. Alaptalannak bizonyult az a korábban széles körben elterjedt aggodalom, mely szerint a nemzeti sajátosságok eltűnnek és értékek elsajátítására alkalmatlan arctalan tömeggé, mondhatni puszta lakossággá torzul a magyar társadalom."

Bruckner Éva - Csepeli György - Csepeli Miklós - A ​tengerszemű hölgy rejtélye
Könyvünk ​a patkós-teszéri Zámory családról szól, melyet II. Mátyás helyezett a nemesi rendbe. Az 1613-ban kezdődött és azóta is tartó történet ezernyi szálon kötődik a mindenki számára közös magyar történelemhez és művelődéshez, nem általánosan mutatja be azt, hanem egyetlen család, pontosabban annak anyai ága perspektívájából nézve közelíti.

Csepeli György - A ​hatalom anatómiája
Ez ​a könyv nem ortodox módon közelít a politika világához, s nem illeszkedik be egyik szaktudomány kánonjába se. A szerző személyes tapasztalatok birtokában ír a politikáról azoknak, akik többet és mélyebben akarnak tudni a politikai hatalom jelenségeiről. Úgy véli, nekik hasznos lehet ez az írás, mely az emberi lét határhelyzetéről tudósít, ahol a rend és a káosz találkozik – ez pedig a legfelső politikai hatalom. A könyv célja a politikai hatalom filozófiai antropológiai alapjainak a feltárása. A szerző áttekinti a hatalom megszerzésének és megtartásának a praktikáit, részletesen kitér a hatalom és az ember viszonyára, a politikai mező és a poli tikai cselekvés lehetőségeire, taglalja a politikus személyiségét, szerepét és szerepkészletét, továbbá a politikai kommunikációt, amely felhasználja a mani puláció és propaganda egész eszköztárát, beleértve a botrányt, a hajszát, a kampányt és a kormányzati kommunikációt is. Mind eközben soha nem téveszti szem elől, hogy a modern világban a politikuson kívül senki nem maradt, akié a szuverenitás lehetősége abban az értelemben, hogy elrendelheti azt a rendkívüli állapotot, mely túl van a renden, s a rend bizonyosságához képest maga a teljes bizonytalanság.

Csepeli György - Kígyós Éva - Popper Péter - Magára ​hagyott generációk
A ​mai fiatal nemzedéket megelőző két generáció szomorú örökséget hagy maga után: világháborúk, totális rendszerek, a természet tönkretétele, az emberi kapcsolatok elbizonytalanodása. A mai fiatalok jogosan fordulnak el elődeiktől, abban bízva, hogy ők talán jobb világot teremtenek. Ám felkészültek-e erre? A "lélek mesterei" arról értekeznek a Mesterkurzus eme kötetében, hogy milyen szellemi és erkölcsi értékek kerültek veszélybe, mit érdemes megőrizni a múltból - és mi az, amitől megszabadulva boldogabb élet bontakozhatna ki.

Csepeli György - A ​meghatározatlan állat
Bevezetve ​a szociálpszichológia tudományába, a könyv azokról a társas, társadalmi meghatározásokról szól, amelyek révén emberré válhatunk, a születés alfája és a halál omegája között nyújtózó életünk sorssá alakul. A meghatározás elsőképpen önmagunk által történik, ám a könyv minden sorát áthatja a meggyőződés, hogy nem vagyunk, és nem is lehetünk egyedül ebben a csodálatos vállalkozásban. Ezt a könyvet egyaránt ajánljuk azoknak, akik most kezdik a szociálpszichológiával való ismerkedést, és azoknak, akik már haladónak számítanak ebben a tudományban.

Bíró Judit - Csepeli György - Kis ​emberhatározó
"Könyvünk ​segítséget kíván nyújtani minden embernek, akit érdekelnek az emberek. Mi azt tartjuk csodálatosnak az emberben, hogy benne van a végtelen, ugyanúgy, ahogyan kívüle is ott van. Aki ezt a kettős végtelent hordozza, annak élete véges, melynek tartama alatt bárkivé lehet" - írják a szerzők, hozzátéve, az a céljuk, hogy a közösségek tagjai ismerjék fel a jellegzetes helyi "emberféléket" és szerezzenek jártasságot az emberhatározásban. A kötet meghatározásai - Szunyoghy Viktória illusztrációival - szórakoztatóan segítenek eligazodni abban, hogy akikkel összehoz a véletlen vagy a szándék, miféle változatai az emberlét sokféleségének.

Csepeli György - Murányi István - Prazsák Gergő - Új ​tekintélyelvűség a mai Magyarországon
"Az ​ELTE Társadalmi Konfliktuskutató Központjának Új tekintélyelvűség projektje - a Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitika Tanszékének közreműködésével - a napjaink magyar társadalmában jelen lévő tekintélyelvűség empirikus vizsgálatára vállalkozott."

Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária - Nemzetek ​egymás tükrében
A ​könyv a Kárpát-medence sokszínű interetnikus viszonyaiba vezeti be az olvasót. Az egyes fejezetekben Dél-Szlovákia és Erdély többségi és kisebbségi helyzetben élő nemzetiségi csoportjainak önmagukról és egymásról alkotott képét, sztereotípiáit, etnikai és nemzeti identitását ismerhetjük meg. Sajátos ellenpontját adja mindennek a magyarországi szlovák kisebbség helyzetével, identitásvesztésével, illetőleg napjainkban alakuló új identitásával foglalkozó fejezet. Bőségesen találunk példákat arra, miként érhető tetten az etnocentrizmus, a csoporthatárokat elmerevítő sztereotipizáció, a társadalmi távolságérzet, a másik felet hibáztató, a saját oldalt felmentő magatartás, és ezek miként ébresztik gyakorlati létre az eredendően a szellemi valóság részeit képező nyelvi-szimbolikus elemeket.

Örkény Antal - Székelyi Mária - Csepeli György - Poór János - Várhalmi Zoltán - Nemzeti ​érzés és európai identitás
„Fiamnak ​az új eszmék emberének kell lennie, s a mellé az ügy mellé kell állani, amelyet én vittem mindenütt diadalra. Mindenütt azokat az eszméket kell végrehajtania, amelyek a hűbériség nyomait kiirthatják, amelyek az ember méltóságát biztosítják, s a boldogságnak azokat a csíráit ébresztik, amelyek már évszázadok óta szunnyadoznak, a nagy emberközösséget kell abban részeltetnie, ami eddig csupán keveseknek előjogokkal védett birtoka volt, Európát fölbonthatatlan szövetségi láncolatba kell fűznie…” Napóleon diktálta ezeket a sorokat Szent Ilona szigetén pár nappal halála előtt, arra gondolva, hogy amire neki nem volt módja és ideje, azt majd a fia fogja bevégezni. Európa nemzetállamai nyilvánvalóan Napóleon szándékai ellenére jöttek létre és erősödtek a 19. és 20. században. Ráadásul a nemzetállamok létrejöttében és megerősödésében munkáló akarat nem kis mértékben belejátszott a császár bukásába. Ugyanakkor ez a vizsgálat azt mutatja, hogy a bukást követően majdnem kétszáz évvel később megvalósulóban van az egységes Európa, visszavonulót fúj a nemzetállam. Miközben megmaradnak az egyes nemzetek elképzelései a térről és az időről, az európai országokban nő azoknak száma, akik az európai identitást és a nemzeti identitást harmóniába képesek rendezni. Társszerzők: Székelyi Mária, Csepeli György, Poór János, Várhalmi Zoltán. Az Arktisz Stúdió és a Balassi Kiadó közös kiadása.

Csepeli György - Papp Zsolt - Pokol Béla - Modern ​polgári társadalomelméletek
Tudományos ​tudatunkban és a szakoktatásban is elsősorban Max Weber, Émile Durkheim és általában a szociológia "alapító atyái" kerülnek terítékre, ha a polgári szociológia általános elméleteiről esik szó. Kevésbé ismert, hogy az empirikus szakszociológiák hosszú uralma után az elmúlt évtizedekben a szociológia történetében is egyfajta fordulat következett be. Fokozatosan teret nyertek azok a próbálkozások, amelyek általános társadalomelméleti megfontolások alapján a meglévő tényanyag szintézisét célozták meg. Ezek közül mutatnak be néhányat kötetünk tanulmányai. Azokkal az elméleti szintézisekkel - Alfred Schütz tudásszociológiai-fenomenológiai indíttatású elméletével, valamint Talcott Parsons és Niklas Luhmann funkcionalizmusával és szociológiai rendszerelméletével - foglalkoznak a kötet szerzői, amelyeknek felismerései, igényessége a hazai kutatásokra és a szociológiai megismerés alapjait feszegető próbálkozásokra is megtermékenyítően hathatnak.

Bitó László - Csepeli György - Dragomán György - Heller Ágnes - Kun Árpád - Lángh Júlia - Markó Béla - Máté Gábor - Parti Nagy Lajos - Solymosi Frigyes - Szelényi Iván - Varnus Xaver - Végel László - Dr. Czeizel Endre - Hazám
A ​Hazám című esszégyűjtemény 14 magyar értelmiségi - köztük író, orvos, szociológus, filozófus - vallomását tartalmazza arról a hazáról, amelyet többségi vagy kisebbségi alkotóként, gondolkodóként nap, mint nap megélnek. Fájdalmas, önmagukat olykor a pátosz hangjától sem kímélve írnak a bennük lakó egyetlen, mások arról a sok hazáról, amelyet magukkal hurcolnak mindenütt a világban, ahol alkotó emberként, vagy civilként megfordulnak. Töprengések és vívódások. Hol van a haza annak, aki Romániában él, de Magyarországra is gondol, amikor félnie, féltenie kell. Hol van a haza a többszörös disszidensnek? Hol annak, akit a haza egyszer eldobott, és, amikor tehette, akkor sem fogadta vissza? A haza-e az, aki elenged, és nem fogad? S akinek több hazája volt - hiszen magyarok vagyunk Közép-Kelet-Európában -, annak melyik az igazi. A kötetet József Attila Hazám című verse vezeti be, majd abc sorrendben következnek a szerzők: Bitó László, Czeizel Endre, Csepeli György, Dragomán György, Heller Ágnes, Kun Árpád, Lángh Júlia, Markó Béla, Máté Gábor, Parti Nagy Lajos, Solymosi Frigyes, Szelényi Iván, Varnus Xavér, Végel László, és Kemény István Búcsúlevél című verse zárja. Az illusztrációkat magyarországi, erdélyi, délvidéki, és felvidéki tájakról készült felvételekből válogattuk.

Csepeli György - A ​szociálpszichológia vázlata
A ​szociálpszichológia talán a legkülönösebb az emberrel foglalkozó tudományok között. Anélkül, hogy tudná, voltaképpen mindenki szociálpszológus. A hétköznapi életben szerzett embeismeretünk azonban szervezetlen, eseti jellegű, néha ellentmondásos, s túlzottan énközpontú. Mintha a világ velünk kezdődött volna. A szociálpszichológia segíthet abban, hogy kiszabaduljunk énünk börtönéből, megpróbáljuk önmagunkat külső szemmel nézni. Mindenki haszonnal forgathatja ezt a kis könyvet, akit érdekel, hogy miként él az ember a társadalomban, s a társadalom az emberben. A szociálpszichológia mindazok számára fontos ismeretforrás, akiket érdekel a társadalom, történelem, irodalom, közgazdaságtan. Ajánlom ezt a könyvet egyetemistáknak, főiskolásoknak ismerkedésül ezzel az izgalmas tudományterülettel, tankönyvül a középiskolai diákoknak, s tananyagul a különböző médiakurzusok, vállalkozó- és menedzserképzők, képességfejlesztő tréningek résztvevőinek. A szociálpszichológiai tudás titka, hogy minél többet tudunk meg a tudomány segítségével másokról, annál inkább ismerjük meg egyben saját magunkat is.

Kollekciók