Ajax-loader

Kodolányi János könyvei a rukkolán


Kodolányi János - Futótűz
A ​regény egy nyár története a világháború utolsó évéből. Erre a nyárra a forradalom őszi vihara zúg le s ez a vihar sodorja el egymástól a regény szereplőit s szakítja el a gazdag történet fonalát. De a forradalom viharában ott zúg az első szerelem vihara is a fiatalság minden vágyával és érzelmi válságával. Ez a vihar tép bele két ifjú barát életébe. Barátságukat, amelyen a gyermekkori pajtásság pecsétje ég, csaknem széttépi egy mesteri tollal megrajzolt, ravasz kis falusi démon cselszövénye. Vergődő, ábrándos rajongás és egészséges férfiszerelem ütköznek itt össze. Az utóbbi győz, de józan életszemléletével ez segíti át barátját is az első csalódás nagy válságán. A kettős szerelem-feszültségnek drámai hátteret ad a forradalom felé érő helyzet izzása, amelynek villamos légkörében szinte monumentális körvonalakat kap Kodolányi többi mesterien megformált alakja is. A regény komoly, nagy értéke az újabb magyar szépirodalomnak.

Kodolányi János - Süllyedő ​világ
1940-ben ​jelent meg először a Süllyedő világ, Kodolányi János életrajzi regénye. A húszas évek drámai novellái, a harmincas évek nagyszabású történelmi regényei után saját gyerekkorába és ifjúságába nyúl vissza. A századforduló és az első világháború magyar életében keresi az előzményeket és az okokat, amelyek őt és kortársait a harmincas-negyvenes évek eseményeihez elvezették. Megrázó erővel eleveníti meg családja, gyerekkori környezete indulatoktól és szenvedélyektől terhes légkörét, azokat a rendkívüli alakokat, akik ifjúsága élményeit meghatározták, s egyéniségének kibontakozását befolyásolták. Az önéletrajz nehéz korban született. "Ezekben az apokaliptikus időkben - írja Kodolányi - rajtam is keresztülsivított nemegyszer a pusztulás vihara, az én álmaim is nyomasztóak voltak, éjszakáim gyötrelmesek, nappalaim pedig ellentétes erők vonzásának-taszításának szédületében teltek el." Évtizedek múltán vette csak ismét kézbe ezt a művét, és az első kiadás szövegéből néhány részletet kihagyott. Kiiktatta őket mint életművébe "oda nem tartozókat". És így rendelkezett: "A halálom után netán elkövetkező kiadásba felvételüket megtiltom, és csak azt a helyes, igaz és hiteles szöveget jelentem ki autentikusnak, amit ebben a kiadásban vesz kézbe az olvasó... Dixi et salvavi animam meam. És így lesz ez a kis írás is végrendeletté." Önéletrajzi regényciklusának ez az első és önálló fejezete ma már történelem, korhű dokumentum. De csodálatos lélektani regény is, őszinte, könyörtelen, kegyetlen önelemzés, amire csak a legnagyobbak képesek.

Kodolányi János - Kodolányi Gyula - Tüskés Tibor - Suomi
Finnországról, ​a finn népről aligha írtak valaha is szebben, mint Kodolányi János e két a Nap Kiadó által itt és most újra megjelentetett munkájában. A Suomi, a csend országa (1937) és a Suomi titka (ebből csak egy részlet) is Finnország és Magyarország sorsfordító éveiben készült. Az ihletet e művek megírásához az adta, hogy a kora gyermekkorától fogva finnbarát szerző, aki rendkívül érzékeny volt a magyarság sorsa, a magyar vidék életben maradási lehetőségei iránt, az 1930-as évek második felében öt alkalommal is Finnországban járt, s úgy látta, sőt meggyőződéssel vallotta, hogy a finn népnek a kor kihívásaira adott válaszai és megoldásai, mind a magán-, mind a közéletben, úgy a művészetben, mint a hivatali életben, de még a politikában is mintául szolgálhatnak a rendkívül válságos időket élő magyarság, a magyar értelmiség számára. Kodolányi leírása a finn népről, annak természetéről, szívósságáról, állhatatosságáról, becsületességéről és egyenességéről, a másik embert egyenrangú félnek tekintő szemléletéről, a művészeti, hivatali és politikai életnek az egyszerű embert is emberszámba vevő hozzáállásáról az idősebb nemzedékek számára még mind a mai napig ismerős. A mai nemzedék természetesen már sok tekintetben másmilyen, de a leglelkében még most ott vannak ezek az ősi múltból hozott tulajdonságok. Szóljunk még Kodolányi János csodálatos írásművészetéről! A mű mint olvasmány is elgyönyörködtet! A Nap Kiadó Finnország 100. évi függetlenségi ünnepe alkalmából ezzel a kötettel kíván a finn nép előtt tisztelegni. A könyvet az EMMI-NKA támogatta.

Kodolányi János - földindulás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodolányi János - Keserű ​ifjúkor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodolányi János - A ​hazugság öl
Ha ​nem követeljük magunknak az örökkévalóságot, elveszítjük a mát is - mondta Kodolányi János 1943 nyarán Balatonszárszón. 1927-ben a dunántúli falvakban pusztított az egyke, a parlamentben erkölcsről, jogrendről, Mária-kultuszról, az anyaság szentségéről prédikáltak a honatyák. Kodolányi János zengő című, indulatos, vádló röpiratot írt: A hazugság öl. A honatyák a jelent, Kodolányi János a jövőt akarta megmenteni.

Kodolányi János - Börtön
Kodolányi ​János műveinek gyűjteményes kiadása most két hosszabb elbeszéléssel és három kisregénnyel bővül. Még a húszas években keletkezett valamennyi, témájuk az egykéző ormánsági nép, e hajdan virágzó országrész tragikus pusztulása. A naturalista társadalomrajz látomásos, expresszionista, költői vízióvá tágul bennük. E remek kisepikákat a szerző a harmincas években nagy hatást kiváltott drámákban vitte színre. Érdemes széles körben ajánlani.

Kodolányi János - Fekete ​sátor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodolányi János - Suomi
Kodolányi ​János két finn tárgyú munkáját - Suomi, a csend országa és Suomi titka - foglalja magába ez a könyv. Egy nagy író vall egy országról, melyhez gyermekkora óta valami csodálatos érzelmi kapcsolat fűzi. Földje, népe, kultúrája bontakozik ki előttünk a lapok során. Falva, tanyák, városok életét, ünnepeit és hétköznapjait rajzolja elénk az író mesteri tolla, s a sorok olvasása közben egyre jobban érezzük a finn lelket, egyre közelebb jutunk e nagyszerű néphez, a finn kultúra teremtőjéhez, hogy megérthessük Suomi titkát. A könyv harminckét oldal válogatott képanyaga szemléltetően járul hozzá az író mondanivalóinak megvilágításához.

Kodolányi János - Küszöb
Bele ​tud olvadni tárgyaiba, de - amire azok nem képesek - meg is tudja szólaltatni őket... A realisztikus ábrázolás diadala ez. Az író nincs jelen, mert átváltozik, tehát éppen ezért jelen van mindenütt, benne lakozik minden tárgyában, s ha megszólaltatja, természetesen maga szólal meg általuk. Egyik bírálója, Szabó Lőrinc nem habozik "isteni képességnek" nevezni ezt a "kísérteties valóságidézést", s csakugyan, a személytelenségnek és a teljes önkitárásnak ez az egyidejű bűvészmutatványa a legfőbb képessége és egyéni sajátsága Kodolányinak, amelyről csalhatatlanul ráismerünk. (Várkonyi Nándor)

Kodolányi János - Új ​ég, új föld
Kodolányi ​János a könyvéről: Az Új ég, új föld a történelemelőtti időkbe vezeti el az olvasót. A mindent elpusztító Vízözön után lassan éled újjá az emberiség, hogy régi bűneitől megtisztulva, új örömök és gyengeségek között építse meg az új életet. Azt az új életet, melyben bármennyire is ügyelnek az örök hagyományokra, annak elemei feloldódnak egy másfajta, magasabb fejlettségű kultúrában. A roppant anyagi és szellemi vállalkozás megtestesítője Gilgames, ki csak kétharmadában isteni lény, így kénytelen egyharmad emberi mivoltában vállalni a földi sorssal járó dolgokat - végső fokon: a halált. Életének és művének ellentmondásai is ebből fakadnak. Nemcsak környezete, olykor népe sem érti magasba szárnyaló terveit, de még az istenek is szembefordulnak vele, ellenfelet küldenek a rettenetes erejű Enkidu személyében. Nem sikerül őt elpusztítani. De hiába minden, külső és túlvilági erők küzdelmében felülmarad ugyan, pusztulását ott hordja magában: a barátjává és harcostársává lett Enkidu halála rádöbbenti saját mulandóságára is. A felismerés okozta kétségbeesésében megpróbálja a lehetetlent, felkeresi a másvilágon halhatatlan nevelőatyját, Utnapistimet, hogy megtudja tőle az örök élet titkát. Hosszú bolyongás után a kisgyermek Gilgames kertjében rátalál az örök élet kék virágára, azonban hazatérőben elragadja tőle egy mérges kígyó. Ezt a pár sort nem szánom tartalmi összefoglalásnak, azt, amit el akartam mesélni, rövidebben úgysem tudnám elmondani, mint a könyv lapjain tettem. Régi-régi történettel találja szembe itt magát az olvasó, amint az a sumér-asszír ékírásos táblák bizonyítják: az i. e. IV-III. évezred táján keletkezett történet könyvben való megformálása számomra sok gyönyörűséget szerzett. Tiszta szívemből kívánom ezt az olvasónak is.

Kodolányi János - Jajgatunk ​és kacagunk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodolányi János - Fellázadt ​gépek I-II.
Kodolányi ​János elbeszéléseinek legjavát tartalmazza ez a gyűjtemény. Pályakezdésétől napjainkig. Első novelláiban kegyetlen és ismeretlen világot fedezett fel az irodalom számára: az Ormánságot, a nagybirtok, a középkori sötétség szorításában vergődő falut és a falu tehetetlenül gyötrődő vagy kétségbeesésében tragédiába rohanó népét. A parasztság belső bomlását, meghasonlottságát ábrázolja, a bajok történelmi, társadalmi gyökereit, de sorsközösséget is vállal vele, bízva a felemelkedés és változás reményében. A tárgyi hitelesség igényével, a folklorista és szociográfus alaposságával mutatja be a falut - távol áll tőle minden teátrális, a Szabó Dezső-s póz, eszményítő romantika -, de nem a dokumentum igény, hanem a valóság művészi bemutatása, eleven típusok ábrázolása a célja. A húszas évek paraszti világának tragikus sötétsége, egy emberi sors genézise, a történelem, a legendák ködébe vesző múlt a kötet témái s egyben Kodolányi írói útjának legfontosabb állomásai. Vívódások és ellentmondások, küzdelmek, egy ember számára szinte megoldhatatlanul súlyos problémákkal, vallomások és útkeresések torlódnak össze, súlyosodnak egymásra a könyv lapjain, Kodolányi gazdag és eredeti művészetének sodrásában.

Kodolányi János - Éltek, ​ahogy tudtak
Amint ​mondtam, az utóbbi időben könyvem revíziójával bíbelődtem. Meguntam már, mondhatom, a saját műveim olvasását, pláne a régieket. Rettentő sok bennük a hiba, elámulok, mennyire nem tudtam az anyanyelvemet, s ennek ellenére sikerült valamit írnom. Szégyenlem a rengeteg stílushibát is, legjobb volna valamennyit elejétől végig átírni, helyesebben megírni, dehát az ördög törődjék már ezzel. Elképesztő, hogy kritikusaim mennyire nem vették észre hibáimat. Dehát ők még úgy sem tudtak magyarul, mint én. Mindennek ellenére jó könyv lesz, csak az a baj, hogy édeskevés már hozzá a közöm, úgy túl vagyok már rajta, mint az ifjúságomon, s ifjúságom sok illúzióján. Igen, ha a Bika, a Mózes, a Júdás jelenhetne meg, annak volna valami teteje.

Kodolányi János - Julianus ​barát
A _Julianus ​barát_ – mely most ötödik kiadásban jelenik meg – Kodolányi János egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. 1938-ban írta, abban az időben, amikor már Hitler bevonult Bécsbe, kirobbanóban volt a „szudéta-válság”, s lényegében Csehszlovákia tragédiája megkezdődött. A szomszédos ország tragikus sorsában Kodolányi intő példát látott, és írói eszközeivel figyelmeztetni akarta a közelgő veszedelemre mindazokat, akiknek drága volt Magyarország függetlensége, szabadsága, jövője. A regény a középkorban játszódik ugyan, de olyan politikai szituációban, amelyben a német-osztrák terjeszkedés ugyancsak veszélyeztette hazánkat, és így az írónak lehetősége nyílt arra, hogy a történelmi regény – a középkor eseményeinek keretében – a nácik elleni gyűlöletét kifejezze. Ugyanakkor az olvas nyomon követi a regény főhősének életútját, és szinte maga is részesévé válik mindannak a történésnek, amelynek során Julianus megvalósíthatja gyermekkora nagy álmát, s eljut a Ázsiában maradt magyarokhoz. Az ő sorsával, küzdelmeivel, kudarcaival és sikerével is példát akar mutatni az író: igazán széppé csak nemes célokért, a köz üdvéért, a népért vállalt áldozatok tehetik az ember életét. A középkor nagyszerű rajza, nyelvi erő, érdekes cselekményesség teszik teljessé a regény értékeit.

Kodolányi János - Feketevíz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodolányi János - József, ​az ács
Évtizedekkel ​keletkezésük után olvasva ezeket a döbbenetesen eleven és változatlanul katartikus hatású művészi látleleteket a korabeli Magyarország és az egykori ormánsági élet mindennapos drámáiról, egyre inkább igazat kell adnunk magunkban egykori kritikusának, Németh Lászlónak, aki azt írta e Kodolányi-novellák naturalizmusáról, hogy az nem más, mint "a közelről nézett élet fényjátéka."

Kodolányi János - Ormánság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodolányi János - Visszapillantó ​tükör
Új ​életrajzi művében Kodolányi János a Süllyedő világ-ban elkezdett emlékezéseit folytatja, de attól eltérő formában. A két világháború között, a második világháború alatt és után az élet meggyorsult, az események sűrűbbé váltak, Kodolányi Jánost számtalan élmény érte - ezeket időről időre megírta, írásainak egyike-másika megjelent, a többit félrerakta, mindezekből válogatta össze a legjellemzőbbeket. Seregszemlét tart egykori barátai fölött, így Móricz Zsigmondnak, a nagy író emlékének áldoz, megírván kapcsolatuk legfontosabb mozzanatait, barátságuk és szakításuk történetét, közben nagyszerűen jellemezve a kort s a kortársakat. Kiemelkedő helyet kap Kodolányi János életében az a barátság is, amely József Attilához fűzte, s amelyről érdekes adalékokkal szolgál. Cholnoky László, Szabó Lőrinc, Bajcsy-Zsilinszky Endre alakját is elénk állítja, éppen úgy, mint azokét az egyszerű finn emberekét, akik megszerettették vele Suomi északi országát. Irodalmi és politikai események, társadalmi problémák egyaránt helyet kapnak ebben az érdekes könyvben, a Visszapillantó tükör-ben, amelynek szinte azt a feladatot szánja az író, hogy visszatekintve a múltra, summázza élete munkáját és eredményét.

Kodolányi János - Vízválasztó
Az ​ország szerb megszállás alatti területének egyik falujában vagyunk, a Tanácsköztársaság bukása után. Itt, az Ormánságban is készülődnek már a "nemzeti érzésű" urak és "pógárok" arra az időre, amikor majd a szerbek átadják a helyet Horthy sastollasainak. S itt kísérlik meg a kommün hívei is, kommunisták, szocialisták s a falvak és tanyák kisemmizettjei, hogy újból tömörüljenek, talpra állítsák a pártot, folytassák harcukat. E két, egymással szemben álló tábor elkeseredett küzdelmet vív egymással, s ennek ábrázolása során éles és eleven keresztmetszetét kapjuk a társadalomnak. A regény főhőse Németh Laci, akit értelme és érzelmei a kommunisták közé visznek, de akit kötnek a származás, a család úri béklyói. Segíti az ifjú válságának megoldását az a szerelem, amelyet a malomgépész kommunista lánya iránt érez, és amely tisztán és nemesen bontakozik ki hősünk lelkében, sok vívódása és keserű csalódása után. A regény - egyben az Ormánság egyik sikerült néprajzi dokumentuma is - számos társadalmi és egyéb problémát vet fel, s a problémákra adott válaszában Kodolányi az "úri" Magyarország kérlelhetetlen bírálójaként mutatkozik olyannak, aki szinte fenntartás nélkül ismeri el a kommunista eszmék igazságát, s megmutatja nemcsak a kapitalizmus, de a kisparaszti életforma reménytelenségét is. Hősét válaszút elé viszi, de nem hagy kétséget afelől, melyik a járandó út.

Kodolányi János - Boldog ​Margit
A ​Boldog Margit általános középkori problémákat, eszméket, különösen az aszketizmust, a világtól való elkülönülés eszméjét vizsgálja IV. Béla különös leányának sorsában. A könyvet ma is élvezetessé teszi Kodolányi történelmi atmoszféra teremtő képessége, hasonlíthatatlanul ízes nyelve, remek stílusa, és a gondosan megkomponált mű alakjainak reális, lélektanilag is indokolt ábrázolása.

Kodolányi János - Szakadékok ​/ Feketevíz
Témájuk ​közel áll egymáshoz: az Ormánság földművelő népének sorskérdései kerülnek a cselekmények középpontjába.

Kodolányi János - Ojbarsz ​futása
Kodolányi ​János Emese álma címmel nagyszabású magyar történeti tárgyú regénysorozatot tervezett a honfoglalás koráról. Az Istenek (1941) és a Holdvilág völgye (1942) című kötetek folytatásaként - melyek még az író életében, 1968-ban Pogány tüzek közös cím alatt is kiadásra kerültek - jelent meg a Sorsunk című folyóirat 1943. és 1944. évfolyamában az Ojbarsz futása, amely könyv alakban mind ez idáig nem volt hozzáférhető. Pedig méltó az újraközlésre, a megismerésre. A jelen kiadással egy önmagában töredékesnek tekinthető, de fontos Kodolányi-mű, a honfoglalás kori regényfolyam egy további töredékkel egészül ki.

Kodolányi János - A ​vas fiai
A ​tatárjárás ideje, IV. Béla tragikus küzdelme országa világi és egyházi nagyjaival, a "hűséges" szövetségessel, Harcias Frigyes osztrák herceggel, Batunak, a hódításra éhes, mégis megfontolt mongol vezérnek pusztító hadjárata elevenedik meg Kodolányi János jelentős regényében, e szélesen hömpölygő, művészi hitelű krónikában. Gyöngéd szerelem és erőszak diplomáciai cselfogások és belső viszályok, hazaszeretet és árulás, emberi nagyság és önzés váltják egymást, és szövődnek össze a könyv lapjain, mely felidézi történelmünk egyik legválságosabb, de ugyanakkor legérdekesebb korát. Kodolányi írói vállalkozása igen jelentős alkotást hozott létre, mely megjelenése idején alkalmas volt arra, hogy a történelmi regény eszközeivel intse, figyelmeztesse az országot, annak haladó és hazaszerető erőit a német fasizmus terjedésének veszélyére. A könyv értékei, művészi szépségei ma is élvezetet nyújtanak az olvasónak.

Kodolányi János - ifj. Kodolányi János - Baranyai ​utazás
Egyre ​nagyobb figyelemmel s egyre forróbb szeretettel fordulunk a Dunántúl felé. Szeretjük, mint Erdélyt, aggódunk magárahagyott népéért, a millió földtelen letargiába esett magyarért. Kodolányi bejárja ezt a tájat, feltárja a nép és a vezetők bűneit, a halálos nemtörődömséget, - keresi a kiutat, optimizmust és erőt akar sugározni a tömeg felé: föl akarja emelni népét. Lehet-e ma hősibb és keményebb feladat magyar író számára?

Kodolányi János - Várkonyi Nándor - Kodolányi ​János és Várkonyi Nándor levelezése
Kodolányi ​János terjedelmes levelezésének eddig csak elenyésző töredéke jelent meg nyomtatásban, főleg csekélyebb példányszámú vidéki folyóiratokban. Köztudomású, hogy az író igen sok levelet írt, nemcsak a kényszerű akarattyai magány éveiben, hanem már korábban is. Levelezésének egyik jelentős csoportját a Várkonyi Nándornak írott és a tőle kapott levelek alkotják. 1945–1946-tól Várkonyi Nándor tudományos kutatói munkásságában egyre nagyobb szerepet játszottak a művelődéstörténet legkorábbi szakaszai, Kodolányi János figyelme pedig az ókori kultúrák, mítoszok, eposzok világa felé fordult. Kodolányi János a szépíró eszközeivel fogalmaz meg kérdéseket regényeiben, és igyekszik válaszolni azokra, Várkonyi Nándor a művelődéstörténeti kutatás területén teszi ugyanezt. Kérdéseket tesznek föl egymásnak, vitatkoznak, ám mindezekből művek születnek.

Kodolányi János - Esti ​beszélgetés 1-2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodolányi János - Szabó István - Kodolányi ​János és Szabó István levelezése
Mester ​és tanítvány kapcsolatának levélregényét kapja kézbe az olvasó Csűrös Miklós irodalomtörténész jóvoltából, aki egy Kodolányi János-monográfia munkálatai közben figyelt föl a különös értékű szövegekre, az ötvenes években elhallgattatott élő klasszikus, Kodolányi és a pályakezdő író, Szabó István kapcsolatának dokumentumaira. Szabó István tizennyolc esztendős, amikor 1949 nyarán levélben fordul az akkor már Balatonakarattyára szorult Kodolányihoz. A cserszegtomaji fiatalember finn nyelvtanulásához kér segítséget a Suomi szerzőjétől. Kodolányi ígéretes, de sokmindenben eligazításra szoruló új nemzedék képviselőjét fedezi föl benne, s a nevelő felelősségével fordul felé. Megindul a levelek folyamata, és tart egészen addig, míg - jelképes egyidejűséggel - Kodolányi János újra visszatérhet, a kitűnő novellista Szabó István pedig beléphet az irodalmi életbe.

Kodolányi János - Tavaszi ​fagy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodolányi János - Pünkösdi ​dáridó
Kodolányi ​1922 és 1933 közötti írott rövidebb elbeszéléséit tartalmazza a pünkösdi dáridó .

Kodolányi János - Jehuda ​bar Simon
Olyan ​időben élnek az "emlékirat" hősei, amikor a bibliai legendák összemosódnak a történelmi eseményekkel, és olyan színhelyen, ahol az ókortól napjainkig az egész világot befolyásoló eszmeáramlatok, ellentétek és ellentmondások csapódnak össze: a Szentföldön, a nagy Római Birodalomnak ebben a kis provinciájában. Itt születik, él s alakul a hős,a hibás lábú, de remek értelmű Jehuda bar Simon, aki fogékony elmével issza magába a kor eszmei áramlatait, és válik furcsa, számító, egyben tétovázó, nagyot akaró, ugyanakkor hamar csüggedő lénnyé. Maga sem tudja, merre vegye útját - megmaradjon-e ügyes kezű kereskedőnek, vagy pedig vonuljon vissza, éljen távol a világtól. Érdeklődik a kor eszméi iránt, azok iránt is, amelyeket egy újonnan felbukkant nabi - nem nehéz ebbe a nevén meg nem nevezett prófétában felismerni Jézust - hirdet. A kor, a társadalom és a vallás erkölcseivel szemben álló szerelem és annak tragikus befejeződése érleli ki azután Jehuda bar Simeon jellemét.

Kodolányi János - Istenek
Istenek ​kerülnek szembe egymással a magyar tájakon, a keresztények Istene a pogány magyarság istenével.

Kollekciók