Ajax-loader

Györe Imre könyvei a rukkolán


Györe Imre - Idill ​és vége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Györe Imre - Októbert ​megtanulni
A ​költő írja könyvéről: Miért kell Októbert tanulni, amikor Október egyszeri és megismételhetetlen? S azonkívül, hogy évente ünnepélyes főhajtással emlékezünk meg róla - most, hetvenedik évfordulóján pedig még hangsúlyozottabban - számtalan gondjaink, nehézségeink közepette, milyen tanulságokkal segíthet az előrejutásban? Mindenekelőtt azzal, hogy volt. Marx és Engels elméleti és gyakorlati forradalmi tevékenysége nélkül ez aligha következett volna be. A Párizsi Kommün gyakorlati tapasztalatai nélkül, aligha találták volna meg a bolsevikok a legfontosabb tennivalókat. Lenin, bármilyen lángelme volt is, az előzmények és tapasztalatok nélkül, nem bizonyos, hogy felismerte volna a cselekvés lehetséges pillanatát. Minden történelem, de nem vége, hanem kezdete a munkásosztály önfelszabadításának. Ha egyszerűen történelemnek nézzük, mely az Időben eltávolodik, s nem egy folyamatnak, amelyek folytatódik más körülmények, más lehetőségek között, most is - akkor aligha találunk választ mai kérdéseinkre. Október - maga költészet - így természetes, hogy versben emlékezem rá, és a hozzávivő útról, amely út nem szakadt meg, hanem nekünk és utódainknak kell továbbépítenünk, gondolom, még századokon keresztül.

Györe Imre - A tényező
Györe Imrét a forradalmár-magatartás erkölcsi és lélektani problémái foglalkoztatják. Ebben szenvedélyes következetességet tanúsít. Hogyan válaszolnak a forradalom hívójeleire a különböző alkatú, vérmérsékletű, érdekeltségű, személyiségű történelmi szereplők, s hogyan mutatják meg igazi arcukat? Ezúttal - a Balgatag leányzók, a Dózsa koporsói után - 1848-49-et jeleníti meg két "történelmi játékban". A száraznak tűnő kötet, ill. darabcímet egy szenvedélyes Petőfi-vallomásból metszette ki a szerző. A félreszorított, keserű Petőfi mondja: "Nem tudom, meddig tart lelkemnek ezen ájulása? De azt tudom, mire ütni fog a bosszú órája, amelynek ütnie kell, akkorára visszanyerem tízszerezve, és tényező leszek az ítéletnek ama véres napjain, midőn e nemzet elégtételt vesz megtiprott jogaiért, fölrúgott becsületeiért!" A tényező hőse: a fölöslegessé vált Petőfi. A másik játék épp azzal tüntet, hogy Petőfi nem szerepel benne, sugalmazva: nélküle csak ennyik vagytok-voltatok, ilyen törpék, kisszerűek... Györe Imre e kevert műfajú drámai kísérletekben 1848-49, tágabb értelemben a magyar forradalom és szabadságharc teljes értékű megértéséért küzd, egyszersmind a csonka, felületes történetszemlélet ellen.

Györe Imre - Látomás, ​1919
Alkalmi ​vers? Igen. Abból az alkalomból, hogy hetven éve jött létre a Magyar Tanácsköztársaság.

Györe Imre - Magyar ​monológok
"Több ​mint fél évtizede kezdtem hozzá a Magyar monológok összefoglaló című verses monológsorhoz, melynek szereplői öt évszázad magyar költői és gondolkodói. Ebben a formában mintegy vallanak korukról, magukról, életükről, reményeikről, kudarcaikról, és kivétel nélkül: a Hazáról. Noha fiktív monológok ezek, történetileg, irodalomtörténetileg mégis teljesen hitelesek, mivel a szereplők teljes megismeréséhez tudományos igényű anyaggyűjtést folytattam. Ami fikció, az a költészet, de ez egyúttal valóságlényegű is, mivel igyekeztem hőseim korának és költészetének nyelvével, formanyelvével azonosulni. A szereplők: Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Széchenyi István, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Radnóti Miklós és József Attila."

Györe Imre - Elröpültek ​a lángosok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Györe Imre - Az ​élők napján
Györe ​Imre 1934-ben, Keszthelyen született. Budapestre újságíró szakos egyetemi hallgatóként került; azóta a fővárosban él. Veseit 1954 óta publikálja, első kötete 1955-ben látott napvilágot. Szerkesztője és egyik legmarkánsabb egyénisége az irodalomtörténeti jelentőségű Tűztánc antológiának (1958). Folyamatosan jelennek meg vers- és drámakötetei: tizenkilenc önálló könyv áll mögötte. Az élők napján nagyrészt a nyolcvanas évek közepén született költeményeit tartalmazza. Györe Imre most is jellegzetes verstípusban, a maga összetéveszthetetlenül egyéni - sajátosan "költőietlenített" dikciójával, a marxista gondolati rendszert képviselve önti formába indulatoktól fűtött ellenvéleményeit társadalmi fejlődésünk visszásságait látva, érzékelve. Így emel szót - filozófiai tisztázottságra is törekedve, egyszersmind azonban meggyőző művészi erővel és retorikus lendülettel - többek közt a magyarországi szegények nevében és érdekében helyzetük jobbításáért, s tesz hitet a kommunizmus eszméje mellett. De látszólag "magánérdekű" felháborodásai is nyilvánvalóan közösségi tartalmúak: önnön gondjainak, nehézségeinek "felpanaszolásában", a torz jelenségek szarkasztikus gúnnyal való ostorozásában a döntő szerepet a szociális érzékenység játssza. Az a szociális érzékenység, amely költészetünkben - sajnos - mintha mind kisebb súllyal képviseltetné magát, bár tevő jelenlétére égető szükség volna. Ezért is figyelemre méltóak Györe Imre gondolkodására ösztönző, új versei.

Györe Imre - Halálűző
Az ​egész világ legfájóbb kérdése, gondja ma: Vietnam. A haladó emberiség, a gondolkodók, a művészek, tudósok legkiválóbbjai, együtt az egyszerű emberek millióival és százmillióival tesznek hitet nap mint nap a vietnami nép szabadságjoga mellett. Ilyen vagy olyan formában mindannyian harcolunk a vietnami népet ért agresszió ellen - a vietnami harcosok fegyverrel, mi munkával, szóval, költőink a vers erejével. Györe Imre kötete is költői tett: az aggódó ember indulatát, keserű iróniáját és lobogó hitét mondja ki verseiben. A kötetet Hincz Gyula rajzai díszítik, nem egyszerű illusztrációként: velük együtt teljes a könyv.

Kollekciók