Ajax-loader

Bécsy Tamás könyvei a rukkolán


Bécsy Tamás - "E ​kor nekünk szülőnk és megölőnk"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bécsy Tamás - A ​színjáték lételméletéről
Bécsy ​Tamás rendkívüli következetességgel építi fel tudományos életművét, melyben a dráma és a színjáték eddig még a nemzetközi szakirodalomban sem kellőképpen elemzett alapvető elméleti, filozófiai, esztétikai, dramaturgiai kérdéseit tárgyalja. Ez a kötete, A színjáték lételméletéről írott mű mintegy kerete és szintézise eddigi munkásságának. A színjátékelmélet mindmáig nem tudott megszabadulni a napi színházkritika értékszemléletének maradványaitól, s Bécsy elsőként törte át ezt a már-már mágikusnak érzett korlátot.

Bécsy Tamás - A ​dráma lételméletéről
Bécsy ​Tamás könyve az írott drámai művek kérdéskörét abban a viszonyrendszerben vizsgálja, amely a Művész, a Mű és a Befogadó között jön létre, s amelyet alapvetően meghatároz a Művésznek és a Befogadónak a valósághoz való viszonya. Ebből az ontológiai nézőpontból igen lényegessé válnak a műnemi, s ezen belül a műfaji törvényszerűségek. Elméletének e részében felhasználja és továbbépíti A drámamodellek és a mai dráma című könyvének megállapításait. További fejezeteiben a drámai művekben megjelenő alakok, majd a cselekmény, illetve a tér és az idő legfontosabb ontológiai kérdéseivel foglalkozik. Végül vizsgálja az írott dráma és a színjáték viszonyát is. Bécsy Tamás munkája úttörő vállalkozás, mivel az általános esztétikák az irodalmi, de főként a drámai művek létezésének kérdéseit csak mint részproblémát tárgyalták. A szerző többek között felhasználja Ingarden és Hartmann nézeteit; alapvetően azonban Lukács György A társadalmi lét ontológiájáról című művének megállapításaira épít. A munkát gazdag jegyzetanyag egészíti ki, amelyben az olvasó a kérdéskör további részleteire vonatkozóan is tájékozódást kap.

Bécsy Tamás - Magyar ​drámákról - 1920-as, 1930-as évek
Előszó ​Ez a könyv kissé szokatlan. Az I. és a II. résznek külön Bevezetése és külön Utószava van. A két Bevezetés több okból szükséges. Az I. rész külön is megjelent azonos címmel és rögzíteni kellet azokat a kérdésköröket, amelyek a darabok kiválasztásáról illetve a szerzőkről tájékoztatták az olvasót. Az itt írottak nem érvényesek a II. rész drámáit és íróit illetően. Más problémakörök kerülnek elő és ezért látszik célszerűnek itt is egy Bevezetés. A két Utószót is hasonlóképpen indokolhatom. Másfajta elvi-elméleti következtetéseket lehet levonni a két részben értelmezett-elemzett munkákból. Kissé szokatlan ez a könyv talán azért is, mert mindkét részhez egy meghatározó szempontból válogattam a két évtized magyar drámái közül. A két rész ezért együtt sem a korszak magyar drámáinak a története. Az nemcsak az ún. irodalomtörténet problematikussága miatt nem az. Azért nem drámatörténet, mert a válogatás önkényes. Igaz, hogy a sikerdarabok a nagyoperettekkel és egyéb vígjátékokkal együtt dominálták a korszak magyar drámairodalmát és talán igaz az is, hogy a II. részben elemzettek érintkezésbe kerültek, vagy közel kerültek a korszak magyar lírájában, illetve az európai irodalomban megfogalmazott tárgykörrel: az én-és-a világ összefüggésével, válságával ? de mégsem adják ki a két világháború között megírt drámák összességének szellemi arculatát. Talán csak egyetlen aspektusban és erről lesz szó a II. rész Utószavában. Talán szokatlan ez a könyv továbbá azért is, mert megírása némiképp eltér a hasonló munkákban szokásostól; elsősorban, ami módszerét illeti. Az I. rész Bevezetésében utalni kellett arra, hogy mivel a darabok jószerével ismeretlenek, közölni kell cselekményüket. De az eseménymeneteket a II. részében is közöltem, más okból. Azért, hogy ennek alapján viszonylag ellenőrizhető legyen az értelmezés, amelyet saját értelmezési keretemben elmondok. Ugyanakkor az I. részben a darabokról keresztmetszetben szólok, vagyis ?A siker receptjeinek? különböző összetevői alapján értelmezem a szövegeket. A II. részben nem kellett követni ezt a módszert, mert lényegében egy nézőpont adja az értelmezés keretét: az alakok önreflexiója, önértelmezése. Ez pedig markánsan elemezhető külön-külön vizsgálva a drámákat. Talán azért is furcsa ez a könyv, mert Utószavában vázolom fel azt a gondolatmenetet, amely a történetek boldog végét megkísérli összekapcsolni a boldogság szimbolikusan elgondolt rendjével.

Bécsy Tamás - A ​siker receptjei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bécsy Tamás - A ​dráma esztétikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bécsy Tamás - A ​drámamodellek és a mai dráma
A ​szerző a könyvében a drámai műnem sajátosságait vizsgálja. A drámairodalom történetét áttekintve három drámamodellt különböztet meg: a konfliktusos drámát, a középpontos és a kétszintes drámát. Rámutat arra, hogy a nem konfliktus a drámai műnem fő specifikuma, hanem a szituáció és az ebből kiinduló cselekmény. A szerző állítását 45 dráma elemzésén keresztül igazolja. Szól a négyezer éves óegyiptomi Koronázási drámáról, az európai középkor misztériumdrámáiról. Elméletében ezek is valódi drámának minősülnek, akárcsak a sokáig előadhatatlannak tartott könyvdráma. Kifejti, hogy Ibsen fellépésétől kezdve eltűnnek az ún. konfliktusos drámák, és helyükbe a középpontos és kétszintű drámák lépnek. Ez utóbbi modellnek jellemzőit a 20. századi drámai művek elemzésén keresztül tárja fel.

Bécsy Tamás - Színház ​és/vagy dráma
Olvasható, ​hogy jelentős nagy dráma csak bizonyos korszakokban születik. Általában a válság-korszakokban. Ha ez így lenne, az utóbbi három-négy évtizedben igen nagy, mindenkit megrázó drámáknak kellett volna születniök. Nem így történt.

Bécsy Tamás - A ​drámaelmélet és a dramaturgia Csokonai műveiben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bécsy Tamás - Gerold László - Kilián István - Major Rita - Mályuszné Császár Edit - Szilágyi Katalin - Magyar ​színháztörténet I.
1990-ben ​kétszáz éves múltjára tekinthet vissza a hivatásos magyar színművészet. Ez a könyv első része annak az új, kétkötetes színháztörténetnek, amely a Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságának kezdeményezésére készül. Fejezeteinek többsége az 1790 és 1873 közötti évtizedekről szól. A történetnek azonban előzményei is vannak, tehát bevezető fejezetek emlékeznek meg a magyar középkor és reneszánsz színjáték-kezdeményeiről, az iskolai színjátékok rétegeiről, a nemesi-főúri rezidenciákban kibontakozó színházkultúráról. A történeti összképben helyet kap a hazánkban folytatott idegen nyelvű, elsősorban német színjáték is. A kötetben nyomon követhető az az út, amelyen a magyar színházművészet részt vállalt a nemzeti nyelv kiműveléséért, érvényesítéséért, megőrzéséért, a nemzeti függetlenségért vívott harcban. A történelmi fejlődést ábrázolva mutatja be a kötet az egyes korszakok jellegzetes színjátéktípusait, elemzi az ily módon kialakult műsorrétegeket, szoros összefüggésüket a magyar dráma kibontakozásával, a színpadi zenés műfajok történetével. Új módszerrel világítja meg a színpártolás változó társadalmi formáit, a színházi épülethálózat kialakítását. Az intézmény- és műsortörténetbe szervesen kapcsolja be a színházi alkotók - színészek, rendezők, tervezők, igazgatók - sorsát, elemezve művészetüket, eredményeiket. A szöveget több mint százötven, részben először közölt, tematikus csoportokban szerkesztett kép egészíti ki. A továbbkutatást fejezetenkénti rendben segíti a Források és feldolgozások bibliográfiája, valamint a részletes helység-, név- és cím-mutató.

Bécsy Tamás - Drámák ​és elemzések
Bécsy ​Tamás drámaelméleti alapvetései mellett nagy teret szentelt a drámai előadások, drámaírók bemutatására is. Jelen kötetébe azokat a tudományos publikációit rendezte, amelyek az elmúlt évtizedekben szinte hozzáférhetetlenekké váltak, ugyanakkor az egyetemi hallgatók, magyartanárok továbbképzésében, a téma iránt érdeklődő szakemberek számára fontos tanulmányok. A kötet tartalmából: Európai drámák: Euripidés újítása - A Mandragora jelentősége a műnem történetében - Triptichon a Téli regéről: Az istennők (A dráma műfajáról); Apolló követe (A "jóvég" és a szerelem); Hermész fia (A művészetről) - Az expresszionista drámabeszéd - Líraiság és a mai dráma: Lorca: Öt év múlva c. drámájáról - Magyar drámák: Kétféle királyság: egy Csíksomlyói Passióról - Diskurzus a műfajjal: Az ember tragédiája lehetséges értelmezéséről - Balázs Béla három drámája: Doktor Szélpál Margit; Az utolsó nap; Halálos fiatalság - A modern cselvígjáték: Molnár Ferenc darabjairól - Drámaelmélet: A Politika és a mai műelmélet - Szemantika és drámaelmélet - Klasszikus drámák-mai előadások - A testbeszéd lehetséges módjáról. A kötet a Theatrology-Dialóg Campus szakkönyvek része.

Bécsy Tamás - Az ​irodalomesztétikai tudásról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bécsy Tamás - Mi ​a dráma?
Bécsy ​Tamás - először 1987-ben, az Akadémia Kiadónál megjelent - könyve azt vizsgálja, hogy a drámák a műnem speciális törvényszerűségeivel milyen korkérdéseket, világképeket és a világhoz való viszonyokat formálnak műalkotásvilággá az európai dráma története során. Ezért a kizárólag dialógusokban felépülő világszerűség állandó, elméleti törvényszerűségeinek és a mindig változó történetiségnek az egységében tekinti át a dráma történetét a görögöktől a 19. század végéig. Nemcsak azokat a korszakokat vizsgálja, amelyekben jelentős tragédiák születtek - így arra is rávilágít, hogy ennek a műnemnek a története is folyamatos. Közben a műnem legfontosabb elméleti ismérvei mellett kifejti az epika és a dráma, az írott dráma és a színházi műalkotás közötti különbségeket is. Bécsy Tamás - nagy sikert aratott - könyvében úgy rögzíti a műnem történetét és elméletét, hogy munkája kézikönyvként és szakkönyvként egyaránt használható.

Szappanos Balázs - Bécsy Tamás - Harsányi Zoltán - Tanulmányok ​a műelemzés köréből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bécsy Tamás - A ​cselekvés lehetősége
Bécsy ​Tamás drámaelméleti tanulmánykötete, többek között Shakespeare, Corneille, Goldoni, Schiller, Goethe, Ibsen, és Csehov művein keresztül keresi a válaszokat - a drámai akciók változásának vizsgálatával - miként, miért, és hogyan nő ki a polgári tragédia, a "polgári dráma", a polgári irodalom előtti vígjátékokból. A kötet a Dialóg Campus szakkönyvek sorozat része.

Bécsy Tamás - Rítus ​és dráma
A ​drámaelmélet neves tudósa, korábbi műveinek szintézisén túl, kutatásainak új következtetéseit adja közre a drámának mint műnemnek a geneziséről. "Talán"-jaival is hangsúlyozottan, egyik lehetséges megfejtését kínálja a ma közhasznúan drámának nevezett műfaj ős-előzményeinek, kialakulása szükségszerűen társadalmi igény-feltételeinek. Bécsy írása bízvást nélkülözhetetlen segédkönyvként ajánlható mindenekelőtt a színházi szakma, a dramaturgia művelői, az oktatók és diákok számára. Minden érdeklődő olvasójában felkeltheti azonban az oknyomozás izgalmát, az alkotó együttgondolkodás szép élvezetét. A tanulmány a görög drámai klasszika ismert példáin túl forrásértékű ismereteket közvetít és magyaráz a rítusok (mint a későbbi dráma egyik esetleges eredetvidéke) világából, a rituálék természetéből, tradícióiról, megjelenésükbeli jellemzőiről, tárgyairól, meséjéről.

Bécsy Tamás - Kalandok ​a drámával
Bécsy ​Tamás tizenkettedik önálló drámaelméleti könyve elsőként rajzol átfogó képet az elmúlt évtizedek magyar drámáiról. Vizsgálódásához a szerző olyan nézőpontot választott, amelyben összeegyeztethető az általa kidolgozott ontológiai drámaelmélet az interpretációelmélettel, és amely egyszersmind a legalkalmasabb e történelmileg és szociológiailag korántsem egységes korszak magyar drámáinak átfogó értelmezésére. Tudós mű, ugyanakkor sok-sok szellemi-spirituális kaland, "mint manapság minden cselekvés, minden gondolat és minden érzelem".

Kollekciók