Ajax-loader

Lev Tolsztoj könyvei a rukkolán


Lev Tolsztoj - Ivan Iljics halála és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_225098
elérhető
1

Lev Tolsztoj - Hóvihar
Tolsztoj ​Leo Nikolájevics gróf (1828-1910), orosz regényíró Jasznaja Poljanán született. Családja még Nagy Pétertől kapta a grófi címet. A fiatal Tolsztoj atyja birtokán közvetlen közelről ismerte meg az orosz jobbágysorsot. Nem véletlen tehát, hogy hatalmas életművében a kizsákmányolt muzsik figurája láthatóan vagy láthatatlanul, de állandóan jelen van. Itt közölt, Hóvihar c. elbeszélésének főalakjai is parasztok, akik valami derűs beletörődéssel viselik a szenvedést, az elemekkel és a szegénységgel való küzdelmet.

Covers_353729
elérhető
0

Lev Tolsztoj - Luzern
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Egy ​ló története
Ez ​a nálunk mindeddig kiadatlan kisregény nagy fölfedezés lesz a magyar olvasóközönség számára. Egy tarka ló történetét meséli el. Holsztomjer, a könyv hőse, híres versenylovaktól származik, előkelő istállóban születik, azonban váratlan és megszégyenítő tarkasága belesodorja a lóéletnek olyan megpróbáltatásaiba és viszontagságaiba, melyektől arisztokrata származása egyébként megkímélte volna. - Tolsztoj kisregénye Holsztomjer születésétől, csikókorán, szerelmein és szenvedésein át szörnyűségében is magasztos haláláig vezet, ugyanazzal az erővel s az elbeszélőművészet ugyanolyan magaslatára, mint nagy regényeiben a Háború és béké-ben, a Karenina Anná-ban, vagy, hogy ugyancsak egy kisregényét említsük, az Iljics Iván halálá-ban. A lélek- és a természetábrázolás hatalmas realizmusa és a tolsztoji szeretet evangéliumi fénye ragyog rajta át. Megjelenése a magyar művelődésnek is fontos eseménye: az orosz irodalomról, az orosz lélekről való ismeretünk nagy gazdagodása. A fordítás Szőllősy Klára hűséges és művészi munkája.

Lev Tolsztoj - A ​két huszár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Műveltség ​gyümölcse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az aranyhajú királylány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - A ​három medve és más mesék
Lev ​Tolsztoj a meséit nemcsak szórakoztatásra, hanem oktatásra is szánta. Reméljük, ez a válogatás a kellemes időtöltés mellett sok tanulsággal is szolgál.

Lev Tolsztoj - Szevasztopol
E ​három elbeszélés Tolsztoj korai alkotása, mintegy előtanulmány a Háború és békéhez, de már itt is teljes fényében csillog a nagy író művészete. Az elbeszélések az 1853-1856-as krími háború döntő szakaszát, a Szevasztopol körüli harcokat örökíti meg, amikor az orosz katonák hosszú hónapokon át halálmegvető hősiességgel védték városokat az egyesült francia és angol hadsereg támadásaival szemben. Tolsztoj maga is részt vett a harcban, személyes élményei alapján, szépítés nélkül mutatja meg a háború borzalmait, és szenvedélyesen szót emel a béke gondolata mellett.

Lev Tolsztoj - Mindennapra ​- Január
A ​gondolatokat, amelyeket itt összegyűjtöttem, tömérdek írásból és dokumentumból merítettem, amelyek jegyzéke a könyv végén van. Azok a gondolatok, amelyeknek szerzője nincs megnevezve, vagy oly gyűjteményekből származnak, amelyekről a szerző megjelölése hiányzott, vagy pedig én vagyok a szerzőjük. A többi gondolat alá oda van ugyan írva a szerző neve, de a gondolatok összeállításakor - sajnos - elmulasztottam pontosan feljegyezni, hogy milyen művekből való idézetek.

Lev Tolsztoj - William ​Shakespeare
A ​Palatinus kiadó sorozatában (-ról, -ről) világhírű írók, zeneszerzők és képzőművészek vallanak mestereikről, pályatársaikról. Bár tudom, hogy az emberek többsége olyan szilárdan hisz Shakespeare nagyságában, hogy az ítélet jogosultságának még sok lehetőségét sem fogja megengedni, én mégis, amennyire tőlem telik, megkísérlem kimutatni, miért hiszem, hogy Shakespeare-t nem lehet nagy zseninek, sőt még csak átlagos írónak sem elismerni - írja Lev Tolsztoj. Többek között. Shakespeare (1564-1616) anyja földbirtokoslány volt, az apja kesztyűkészítő, kereskedő, majd polgármester, aki elszegényedett. 18 éves, amikor feleségül veszi a nála nyolc évvel idősebb Anna Hathaway-t. Állítólag vadorzás miatt kellett elhagynia szülővárosát, ahonnan Londonba ment. Londonban fokozatosan vált színésszé, rendezővé, drámaíróvá. A század végén már ünnepelt szerző. No és Tolsztoj (1828-1910): Grófi családban született Jasznaja Poljanán, ahol élete nagy részét töltötte. A kazanyi egyetemen tanult keleti nyelveket és jogot később katonaként a Krímben szolgált. 1855-ben utazik Pétervárra, ahol belevegyül az irodalmi életbe. 1862-ben megházasodik és Jsznaja Poljanai birtokán letelepedik. Mint író és bölcselő óriási hatással volt korára és az utókorra egyaránt. Leghíresebb regényei: Háború és Béke, Anna Karenina.

Lev Tolsztoj - Feltámadás
A ​regény alapgondolatát egy valóságban megtörtént bírói eset adta, amelyet az író ügyvéd barátjától hallott. A regény hőse Nyehljudov herceg, egy előkelő úr, akiben felébred a lelkiismeret, hogy egykori kedvesét, Katyusa Maszlovát a prostitúció fertőjébe kergette. A lányt gyilkossággal vádolják. Ártatlansága kiderül, ám formai hibák miatt mégis négyévi kényszermunkára ítélik. Nyehljudov, hogy jóvátegye bűnét, hajlandó lenne Katyusát feleségül venni, és hogy megossza vele büntetését, utánamegy Szibériába vezekelni. A századvégi orosz élet szörnyűségeit Tolsztoj a fogolykaraván szibériai útja során mutatja be. A társadalmi igazságtalanság bemutatása ellenére a regény mégsem nyomasztó olvasmány. Alaphangját az ember erkölcsi értékeibe, az egyszerű emberek jóságába vetett hit adja meg, s az, hogy a gonosz elleni harc egyetlen eszköze az erkölcsi tökéletesedés.

Lev Tolsztoj - Mesék
Lev ​Tolsztoj több évtizedes pedagógiai munkásságának gyümölcse az Új ábécé és a négy Orosz olvasókönyv. A meséket különös gonddal alkotta meg, mert legfogékonyabb, leglelkesebb olvasóinak a gyermekeknek szánta őket. "Nagyon nehéz elmondanom, hogy mit jelent számomra ez a sok éves munka - írja az Ábécéről egyik levelében. - Sok merész, büszke álmot szövögettem róla: belőle és csak belőle fog tanulni minden orosz gyerek... És ebből a könyvből kapják majd az első költői benyomásokat, élményeket. Ha befejeztem, úgy érzem, nyugodtan meghalhatok." Határtalan egyszerűség és világosság jellemzi ezeket a kis történeteket, párosulva a magvas gondolatisággal és tartalmas érzelmekkel, színes hangulatokkal. Mintha csak szó szerint vette volna Tolsztoj azt, amit így fogalmazott meg: ahhoz, hogy írásainkat megértse a nép is, "sorainkat alá kell vetnünk a béresek, kocsisok, mosogatólányok cenzúrájának".

Lev Tolsztoj - Egy ​szegény asszony élete
Különös ​és érdekes könyv az "Egy szegény asszony élete". Nemcsak azért érdekes, mert a múlt századvégi orosz paraszt életéről ad egyszerűségében is - vagy talán annál inkább - megrázó leírást, hanem érdekes a szenvedélyes irodalomtörténeti vita miatt is, amely ennek az írásnak a keletkezése és szerzősége körül kialakult. A történetet Tolsztoj tette közzé először egy orosz folyóiratban, ő azonban váltig hangoztatta, hogy a történet egy parasztasszonyról, Ivanovna Aniszjától származik, ő - Tolsztoj - csak átnézte, itt-ott átjavította és címet adott neki. A történet eredetét illetőleg azonban hamarosan éles irodalmi viták kerekedtek. a vitát máig sem sikerült eldönteni. Az irodalomtörténet azonban Tolsztoj nevével kapcsolta össze ezt a remekművet, amelynél a nagy író csak az "íródeák" szerény szerepét volt hajlandó vállalni.

Ruben Saillens - Lev Tolsztoj - Panov ​apó különös napja
Ruben ​Saillens meséjének Lev Tolsztoj által átdolgozott változata. Panov apó, az öreg suszter magát az Urat várja karácsony napján látogatóba. A nagy előkészületek után mindenféle szegény, rászoruló ember kopogtat be hozzá, akiket vendégül lát. Az Úr azonban nem jön, pedig megígérte. Karácsony szent estéjén az elszomorodott suszter arca egyszerre csak felderül. Hirtelen rádöbben az isteni valóságra...

Lev Tolsztoj - Kozákok
Moszkva ​egyik előkelő francia vendéglőjében hajnalig tartó dáridó: reggel felé három fiatalember beszél a nőkről, az életről, a szerelem reménytelenségéről és hiábavalóságáról. Közülük indul Olenin hadapród a századához, a Kaukázusba, a kozákok közé. A több napig tartó szánút közben, a ragyogó havas tájak láttán Oleninben megerősödik a csömör a moszkvai aranyifjúság a szokványos életétől s felébred a vágy az egyszerű és tiszta élet után. Állomáshelyén kibontakozik előtte a kozákok életének minden szépsége és kívánatossága. De hiába akarja megnyerni bizalmukat, gyanakvással nézik szeretetét, idegennek tekintik őt. Beleszeret házigazdája lányába, egy szép kozáklányba, eleinte nem mer közeledni hozzá, később már-már megnyeri őt, de az utolsó pillanatban a lány vőlegénye megsebesül és Marjánka ráébred, hogy mégiscsak ehez a fiatal kozákhoz tartozik. Olenin fájdalmas kiábrándultsággal hagyja ott a kozák falut. Ennyi az egész regény. De ez a regény Tolsztoj klasszikus realizmusának és egyetemes szeretetének egész nagy skálája felragyog benne. Akár az aranyifjúság mulatságairól olvasunk, akár a kozákok ivásairól és játékairól, a vadászatról, a háborúról, a mezei és kerti munkákról, a kaukázusi tájakról, moszkvai és kaukázusi ételekről, férfikedélyről, asszonyi testről, tájakról, felejthetetlen alakokról, - mindig az élet jó ízeit érezteti meg velünk.

Lev Tolsztoj - Gyermekkor, ​serdülőkor, ifjúság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Válogatott ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.

Lev Tolsztoj - Tolsztoj ​levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Szofja Tolsztaja - Kreutzer ​szonáta / Ki a bűnös?
1891-ben ​jelent meg Lev Tolsztoj Kreutzer szonáta című kisregénye, amelynek addigra már óriási volt a híre. Több ezer másolat terjedt a műről szerte az országban, és mindenki el akarta olvasni azt a könyvet, amelyben a nagy író akkoriban szokatlan szókimondással beszélt a testi szerelemről, és emiatt a cári cenzúra egy ideig nem is akarta engedélyezni a kinyomtatását. Tolsztoj ekkor már elutasította a szexualitást (jóllehet a valóságban mégsem tudott lemondani róla), teljes önmegtartóztatást és tisztán szellemi életet hirdetett. Sokan a Kreutzer szonáta hatására fogadtak szüzességet… Ez a könyv valóságos földrengésként hatott Oroszországban, de Tolsztoj már hallani sem akart róla – nem szerette, minél gyorsabban túl akart lépni rajta, s elkezdte írni a Feltámadás-t. Szofja Tolsztaja azonban nem tudott „túllépni”; úgy érezte, hogy a Kreutzer szonátá-ban a férje megsértette és megalázta őt és általában a női nemet; s nem értette, mekkora különbség van a férfi alapvetően testi és a nő idealizált, költői, gyengéd szerelme között. Úgy döntött, versenyre kel férjével a szerelem és a nemiség ábrázolásában, és 1892–93-ban megírta „válaszát” a Kreutzer szonátá-ra. Egy fiatalasszony érzéseit írta le benne, aki szenved anyagias gondolkodású, önmagát filozófusnak tartó, de közben érzéketlen, a házasságban csak a testi gyönyör könnyű lehetőségét látó férje mellett. Akár didaktikus feminista műnek is mondhatnánk – ám a kisregény hősének, Annának az érzékenysége folytán mégiscsak igazi irodalommá válik. Egy olyan „női regénnyé”, amely sok tekintetben ma is izgalmas olvasmány lehet; bár Szofja Tolsztaja sokkal inkább a saját házasságát és titkos szerelmét, egyszóval a saját életét írta meg, mint Tolsztoj a maga kisregényében, mégiscsak van a művében valami egyetemes női érzés, női sors… A mű oroszul is csak a megírása után mintegy száz évvel jelent meg; magyar kiadása nemcsak egy irodalomtörténeti érdekesség közreadása, hanem egy kiváló írónő bemutatása, aki nagyrészt zseniális férjének szentelte életét, de ezzel a kisregénnyel és Moja zsizny (Életem) című hatalmas önéletrajzi munkájával azért létrehozta saját életművét is.

Lev Tolsztoj - Az ​aranyhajú királyleány / Золотоволосая царевна
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az ​ördög
Az ​ördög-öt Tolsztoj 1889 őszén, a Kreutzer szonáta befejezése után írta. A két kisregény összetartozik, a Bibliából idézett mottójuk is azonos, kiegészítik, egyben cáfolják is egymást. A Kreutzer szonáta házasságtörő asszonya azért bűnhődik, mert vállalni merte a testi szerelmet, Az ördög-ben viszont mintha az aszketizmus szellemében ítélkező Tolsztoj maga is elismerné a testi vágyak fékezhetetlen erejét. Az ördög-ben Tolsztoj személyes emlékei is megelevenednek:házassága előtt viszonya volt egy Jasznaja Poljana-i parasztasszonnyal. Az először betiltott Kreutzer szonáta kiadásához Tolsztoj felesége járta ki a cári engedélyt, Az ördög csak az író halála után jelenhetett meg: kéziratát gondosan elrejtette hozzátartozói elől.

Lev Tolsztoj - Elbeszélések
Kötetünk ​Tolsztoj 1863 és 1886 között írott elbeszéléseit tartalmazza. Első darabja a Kozákok, utolsó az Ivan Iljics halála. E negyedszázad alatt írta meg Tolsztoj a Háború és béké-t és az Anna Kareniná-t, ekkor élte át gyötrelmes belső válságát, amelyből az orosz eszmetörténet jelentős fejezetét alkotó "tolsztojánus" tanok születtek meg. A nagyszabású regényépítés s az intellektuális keresés kettős erőfeszítése szerényebb helyet juttatott Tolsztoj szellemi munkásságában a novellairodalomnak. Elbeszéléseit erkölcsi eszméinek hordozójául szánta - sok közöttük a tanmese, példázat s az iskolai ábécéskönyve részére írott gyermekmese. E tömör és rendkívül egyszerű írásokat éppen parabolisztikus élességük miatt érezheti korszerűnek a mai olvasó, s egyszersmind tanúja lehet annak a különös szellemi ellentmondásnak, hogy Tolsztoj a tanító célzatú írásokkal szinte egy időben írta a teremtő művészi elfogulatlanságnak olyan mesterműveit, mint a Polikuska, a Holsztomer és a Dekabristák.

Lev Tolsztoj - Polikuska
Lew ​Nikolájevics Tolsztoj 1828-1910 A legnagyobb költők egyike. Orosz gróf, tiszt a cár hadseregében, a Kaukázusban szolgál. Dúsgazdag. Még fiatalon otthagyja a fényes, pompás életet, visszavonul birtokára s megírja nagy műveit. Angliából hazatérőben 1861-ben, Brüsszelben írta "Polikuska" című novelláját. Két hétig tartózkodott ott, mert meg akarta látogatni Proud'on szocialistát, kihez a Londoban élő Herzen ajánlotta. Ennek a novellának megírása azonban bizonyára mélyebb forrásból fakadt: Londonban tudta meg Tolsztoj, hogy hazájában megszüntették a jobbágyságot s egyúttal kinevezték az ő kerületében békés "közvetítőnek", hogy rendezze a viszonyt a hajdani lélekbirtokosok és a jobbágyok között. Most mintha "Polikuska" című novellájában az író még egyszer elénk akarná állítani a jobbágyság példátlanul felháborító igazsgátalanaságát, minden emberi viszonyra mérgező hatását. Itt azt mutatja be, hogy a szándékolt jótett, és pedig az, mely emberien helyes és éppen az orosz néppel szemben indokolt: az erkölcsi segítség a kimutatott bizalom révén, hogy épp az ilyen jótett, ha alapjában sikerrel jár is, mégis balul üt ki, amint beleszül egy ostoba kis véletlen. Talán még soha senki nem hallott a műve kezdetében ennyi jól meghallott, szociális hamis hangot, talán nem jutott még egyszerű, igénytelen eszközökkel soha senki eddig a határig, mely a szívekbe markol. És egyúttal félelmetes az a mindent meglátás, amely ebből a sajátos fanyar gúnnyal átitatott elbeszélésből kiárad. Minden alakját a tisztára emberi tökéletes típusává emeli. Turgenyev el volt ragadtatva ettől a novellától, csak éppen a kisgyermek halálát vélte fölöslegesnek. Holott Oroszország proletariátusát ma a városban a példátlan lakásnyomor hihetetlenül írtja. Rakásra pusztulnak ott az emberek. Tolsztoj igazat adott Turgenyevnek s ostoba fecsegésnek minősítette "Polikuska" -t - mely nem csupán mestermű, hanem nagyértékű költői emlék.

Lev Tolsztoj - A ​hamis szelvény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Medve ​a szekéren
A ​nagy realista mesemondóként sem tagadja meg önmagát: mindvégig mértéktartó, logikus elbeszélő, színes állatfigurái - az ezopusi hagyományt követve - valójában népi alakok, észjárásuk s kalandjaik, erényeik és gyarlóságaik egyaránt a természetben élőemberről vallanak. A klasszikus hagyományt követi Tolsztoj abban is, hogy állatmeséi többnyire rövid példázatok: mély életismeretről tanúskodó megfogalmazásai egy-egy meglátásnak, igazságnak. A "kicsapongó" fantáziát visszautasítja, mégsem válik szárazzá, az érzékletesség mindig megóvja attól, hogy a "tanulságra" redukáljuk történeteit. Tanításának máig érvényes alaptétele az összetartozás, az egymásrautaltság: "tehet jót egy kisegér is", a hangya is segíthet a galambnak; alighanem ez a "humanizmus" Tolsztoj állatmeséinek egyik legrokonszenvesebb vonása. A népi hősök közvetlenül is megszólalnak; a gyűjtemény nagy része "valódi történet" egyszerű emberekről, főként muzsikokról, de a válogatást számos lírai darab, novellisztikus állattörténet is kiegészíti (A kismadár; Filipok; A talált gyermek; Mi történt Bulkával Pjatyigorszban). Tolsztoj a népköltészetből is sokat merített, némelyik népi ihletésű meséje, mint például a Lipunyuska vagy a Három medve a kötet legszebb darabjai közé tartozik. A könyv meséit már a nagycsoportos óvodások is élvezhetik.

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat / Az ördög
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.

Kollekciók