Ajax-loader

Lev Tolsztoj könyvei a rukkolán


Lev Tolsztoj - A ​két huszár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Műveltség ​gyümölcse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_353729
elérhető
0

Lev Tolsztoj - Luzern
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_225098
elérhető
1

Lev Tolsztoj - Hóvihar
Tolsztoj ​Leo Nikolájevics gróf (1828-1910), orosz regényíró Jasznaja Poljanán született. Családja még Nagy Pétertől kapta a grófi címet. A fiatal Tolsztoj atyja birtokán közvetlen közelről ismerte meg az orosz jobbágysorsot. Nem véletlen tehát, hogy hatalmas életművében a kizsákmányolt muzsik figurája láthatóan vagy láthatatlanul, de állandóan jelen van. Itt közölt, Hóvihar c. elbeszélésének főalakjai is parasztok, akik valami derűs beletörődéssel viselik a szenvedést, az elemekkel és a szegénységgel való küzdelmet.

Lev Tolsztoj - Egy ​ló története
Ez ​a nálunk mindeddig kiadatlan kisregény nagy fölfedezés lesz a magyar olvasóközönség számára. Egy tarka ló történetét meséli el. Holsztomjer, a könyv hőse, híres versenylovaktól származik, előkelő istállóban születik, azonban váratlan és megszégyenítő tarkasága belesodorja a lóéletnek olyan megpróbáltatásaiba és viszontagságaiba, melyektől arisztokrata származása egyébként megkímélte volna. - Tolsztoj kisregénye Holsztomjer születésétől, csikókorán, szerelmein és szenvedésein át szörnyűségében is magasztos haláláig vezet, ugyanazzal az erővel s az elbeszélőművészet ugyanolyan magaslatára, mint nagy regényeiben a Háború és béké-ben, a Karenina Anná-ban, vagy, hogy ugyancsak egy kisregényét említsük, az Iljics Iván halálá-ban. A lélek- és a természetábrázolás hatalmas realizmusa és a tolsztoji szeretet evangéliumi fénye ragyog rajta át. Megjelenése a magyar művelődésnek is fontos eseménye: az orosz irodalomról, az orosz lélekről való ismeretünk nagy gazdagodása. A fordítás Szőllősy Klára hűséges és művészi munkája.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Sok ​regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. "A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye" - Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t - egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

Lev Tolsztoj - Háború ​és béke
Nagy ​tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakzatok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége - egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, ha csak egy nem: az Iliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendőjében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve "csak írónak", semmi másnak vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: "Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, amely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet."

Lev Tolsztoj - Ivan Iljics halála és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az aranyhajú királylány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Ljev ​Nyikolájevics Tolsztoj levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - A ​hamis szelvény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - És ​a fény világít a sötétségben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Kreutzer-szonáta
Egy ​úri gyilkos vallomása, oly költői részletekkel, hogy sokszor szinte nem is olvassuk,hanem zsibbadtan hallgatjuk Beethoven: Kreutzer szonátáját, hol hegedű sír benne, hol gordonka panaszkodik fájdalmasan. Nyilvános gyónás ez a regény, melyben a gyilkos könnyíteni akar szerelmes lelke gyötrelmein. Tolsztoj Kreutzer szonátája a rosszul megalapozott házas élet, a tévesen értelmezett szerelem és a félreértések miatt egymástól elforduló házastársak talán mindennapos, de mégis mélyen megrázó tragédiája. A fiatal, szerelmes férj feleséggyilkossá válik, s ezzel két életet olt ki egyszerre, mert a gyilkost folyton üldözi bűne. A társaságbeli gazdag fiatalember örök tavasznak, szerelemnek nézi az életet. Minden leány neki serdül, minden asszony neki virul. Pillangómódra azt szereti, akit lehet, akit szabad. Egy fiatal leány tiszta szerelme hálóba keríti csapongó szenvedélyét s a házasság békóiba veri. Szűzi ártatlansága folytán eleinte tündért lát ifjú nejében, de ha csillapodik vére, más nő lép a tündér helyébe, s az asszony is más férfire veti vágyódó tekintetét. féltékenység marja kiegéett szívüket, s kínjuk el nem ül soha, mert egy pillanatig sem lehetnek biztosak élettársuk hűségében. A tragédia aláfestő zenéje, melynek akkordjainál a bűnös viszonyuk szálai szövődnek, a Kreutzer Szonáta.

Lev Tolsztoj - Tolsztoj ​levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Vitalij Bianki - A ​tűzoltó kutyák / Пожарные собаки
Ki ​ne szeretné a meséket, és ki ne szeretne tankönyv helyett mesekönyvet olvasni? Sorozatunkban másodszor jelenik meg orosz-magyar nyelven irodalmi alkotás, hogy kedvet csináljon a nyelvtanuláshoz. Ebben a könyvben párhuzamosan olvashatjátok Lev Tolsztoj klasszikus, szép meséit, Vitalij Bianki kedves, lírai állattörténeteit, valamint azok magyar szövegét Áprily Lajos és Rab Zsuzsa kitűnő fordításában. A mesék nyújtotta élményen túl azt is nyomon követhetitek, milyen eszközökkel érik el a rangos műfordítók az eredetivel egyenértékű magyar tolmácsolást. A szép kis könyv rajzait Navratil Zsuzsa készítette.

Lev Tolsztoj - Polikuska
Lew ​Nikolájevics Tolsztoj 1828-1910 A legnagyobb költők egyike. Orosz gróf, tiszt a cár hadseregében, a Kaukázusban szolgál. Dúsgazdag. Még fiatalon otthagyja a fényes, pompás életet, visszavonul birtokára s megírja nagy műveit. Angliából hazatérőben 1861-ben, Brüsszelben írta "Polikuska" című novelláját. Két hétig tartózkodott ott, mert meg akarta látogatni Proud'on szocialistát, kihez a Londoban élő Herzen ajánlotta. Ennek a novellának megírása azonban bizonyára mélyebb forrásból fakadt: Londonban tudta meg Tolsztoj, hogy hazájában megszüntették a jobbágyságot s egyúttal kinevezték az ő kerületében békés "közvetítőnek", hogy rendezze a viszonyt a hajdani lélekbirtokosok és a jobbágyok között. Most mintha "Polikuska" című novellájában az író még egyszer elénk akarná állítani a jobbágyság példátlanul felháborító igazsgátalanaságát, minden emberi viszonyra mérgező hatását. Itt azt mutatja be, hogy a szándékolt jótett, és pedig az, mely emberien helyes és éppen az orosz néppel szemben indokolt: az erkölcsi segítség a kimutatott bizalom révén, hogy épp az ilyen jótett, ha alapjában sikerrel jár is, mégis balul üt ki, amint beleszül egy ostoba kis véletlen. Talán még soha senki nem hallott a műve kezdetében ennyi jól meghallott, szociális hamis hangot, talán nem jutott még egyszerű, igénytelen eszközökkel soha senki eddig a határig, mely a szívekbe markol. És egyúttal félelmetes az a mindent meglátás, amely ebből a sajátos fanyar gúnnyal átitatott elbeszélésből kiárad. Minden alakját a tisztára emberi tökéletes típusává emeli. Turgenyev el volt ragadtatva ettől a novellától, csak éppen a kisgyermek halálát vélte fölöslegesnek. Holott Oroszország proletariátusát ma a városban a példátlan lakásnyomor hihetetlenül írtja. Rakásra pusztulnak ott az emberek. Tolsztoj igazat adott Turgenyevnek s ostoba fecsegésnek minősítette "Polikuska" -t - mely nem csupán mestermű, hanem nagyértékű költői emlék.

Lev Tolsztoj - Mindennapra
A ​gondolatokat, amelyeket itt összegyűjtöttem, tömérdek írásból és dokumentumból merítettem, amelyek jegyzéke a könyv végén van. Azok a gondolatok, amelyeknek szerzője nincs megnevezve, vagy oly gyűjteményekből származnak, amelyekről a szerző megjelölése hiányzott, vagy pedig én vagyok a szerzőjük. A többi gondolat alá oda van ugyan írva a szerző neve, de a gondolatok összeállításakor - sajnos - elmulasztottam pontosan följegyezni, hogy milyen művekből való idézetek. Sok idézet nem az eredetiből, hanem más nyelvekre való fordításokból van átültetve, amivel vele jár az a lehetőség, hogy fordításaim nem fedik mindig tökéletesen az eredetit. Egy másik oka annak, hogy ezek az idézetek nem fedik tökéletesen az eredetit, az, hogy ezek a gondolatok nem ritkán hosszú értekezésekből vannak véve, amikor is a világosság és a hatás tökéletessége kedvéért egyes szavaknak és prepozícióknak el kellett esniök. Itt-ott, bár ritkán, némely szó mással van pótolva."

Lev Tolsztoj - A ​három medve és más mesék
Lev ​Tolsztoj a meséit nemcsak szórakoztatásra, hanem oktatásra is szánta. Reméljük, ez a válogatás a kellemes időtöltés mellett sok tanulsággal is szolgál.

Lev Tolsztoj - Tanulmányok, ​cikkek, vallomások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Válogatott ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Iljics ​Iván halála és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat / Az ördög
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.

Lev Tolsztoj - Szevasztopoli ​elbeszélések / Albert
1854-56- ​ban, Szevasztopol védelménél ott harcol egy fiatal orosz tiszt. Nemcsak egyszerű szemlélője az eseményeknek: élményeit és véleményét az orosz katonák hősiességéről csakhamar elbeszélésekké formálja. Lev Tolsztoj - mert ő volt a tiszt - írói pályájának még csak kezdetén áll ekkor, de műveire egyre jobban felfigyelnek. Már fiatalon is szenvedélyes igazságkeresés fűti, boncolgatni próbálja az emberi kapcsolatokat, megkísérli feltárni a társadalomban rejlő fonákságokat.Minden művében fellelhetjük ezeket a törekvéseket, akár az orosz paraszt keserves sorsát vetíti elénk megdöbbentő képekben akár a külföldön dőzsölő, léha arisztokrata vagy a kiskirálykodó földesúr alakját mintázza meg. Tolsztoj korai írási között akad olyan elbeszélés, kisregény, amely még csak próbálkozás, előtanulmány későbbi nagy regényeihez, de néhány miniatűr remekmű már sejteti az orosz író-óriás halhatatlan alkotásai.

Lev Tolsztoj - Kozákok ​/ Kreutzer szonáta
Ez ​a kötet átfogó képet nyújt Lev Tolsztoj elbeszéléseiről, kisregényeiről a múlt század ötvenes éveitől egészen a nyolcvanas évek végéig. Változatos, hosszú utat tett meg ezalatt az író. Művészete gazdagodott, realista ábrázolásmódja tökéletesedett, erkölcsi látásmódja elmélyült. Alkotásai azonban sokszor ellentmondásosak. A családi boldogság fiatalasszonyának lelki életét aprólékos gonddal elemzi, egyéni érzésnek és eseménynek nagy figyelmet szentel, de a megkapó elbeszélés társadalmi vonatkozásokban nem tükrözi a korszakot. A hatvanas évek demokratikus fellendülésében, amikor az 1861-es jobbágyreform után Oroszország a kapitalista fejlődés útjára lép, Tolsztoj egyre jobban felismeri a Bűnös pénz lélekromló hatását, a tragédiák igazi okát azonban nem látja meg, idealizálja a patriarkális paraszti életet. A Kozákok-ban már felbukkan a később tetté érlődő tolsztoji gondolat: el kell szakadni a nemesi-arisztokrata köröktől, meg kell találni az igazi kapcsolatok a néppel. Erre a szakításra azonban csak később, a nyolcvanas években kerül sor. A nyolcvanas évek írásai közt művészi teljesség és társadalmi mondanivaló tekintetében kiemelkedő alkotás az Ivan Iljics halála. A magasrangú államhivatalnok életének és halálának története lehetőséget nyújt az írónak, hogy könyörtelen realitással ábrázolja a cári csinovnyikok álszent és önző világát. A Kreutzer szonátában ismét - mint az Anna Kareninában - a családi élet problémáit boncolgatja, bepillantást nyújt a nemesi-buzsoá társadalom erkölcseibe. A meggyőző erejű leleplezés mellett azonban kifejezésre jutnak a regényben Tolsztoj vallásos-aszketikus nézetei is a testi szerelemről. Világnézetének e vonásait megtaláljuk az Ördög című elbeszélésben is. Jevgenyij Irtyenyev hiába küzd a test bűnös kívánságai ellen , a harc itt is tragédiába torkollik.

Lev Tolsztoj - Mindennapra ​– Március
Lev ​Tolsztoj orosz író magyarul Mindennapra címmel megjelent idézetgyűjtemény-sorozata az év minden napjára szolgál útmutató, elgondolkodtató sorokkal. Az író a bevezetőben megemlíti, hogy az idők folyamán nem mindig fordított gondot az idézet forrásának kiderítésére, megjegyzésére. Ahol nincs odaírva, annak az idézetnek a kinyilatkoztatója bárki lehet, talán maga az Anna Karenina írója, vagy másvalaki a történelemből.

Lev Tolsztoj - Családi ​boldogság / Szergij atya
Tolsztojt ​a 19. század írójaként tartja számon a világ, de, amint Németh László a 20. századi tapasztalatok birtokában Tolsztoj életművének idő fölötti epikai jellegét felismerve megállapítja: vannak olyan tulajdonságai, amelyek éppen hogy újkori művésszé teszik. A könyvünkbe felvett kisregényekkel és elbeszélésekkel az élő Tolsztojt kívánjuk bemutatni, a művek kiválasztásánál természetesen a jelentősebb műelemzések egyetemes érvényű megállapításait is figyelembe vettük. Tolsztoj kisebb terjedelmű szépprózai alkotásai művészileg egyenértékűek a nagyregényekkel, noha művészetét mégiscsak módosította a lelkek rövidre fogott ábrázolása, a benső dráma koncentráltsága az emóciók általánossága írta Romain Rolland, Tolsztoj értő tanítványa. Olvasásra buzdítanak, reméljük, az itt következő sorok, amelyekben a 20. század írói részben még kortársaink vallanak Tolsztoj novelláinak lenyűgöző hatásáról, az egyes művek lényegi elemeiről, vagy éppen a tolsztoji írásművészet ellesett titkairól. Tolsztojnak nem volt kezdő korszaka, írói pályája 1852-ben a Gyermekkor című kisregényével, majd az 1853-ban publikált Rajtaütés-sel, rögtön két remekművel indult. A Háború és béke több típusa a Rajtaütés-ben próbálgatja először szárnyait: Hlopov kapitány az igazi hős, aki nem mulatságból verekszik, hanem kötelességből. Romain Rolland

Lev Tolsztoj - Egy ​szegény asszony élete
Különös ​és érdekes könyv az "Egy szegény asszony élete". Nemcsak azért érdekes, mert a múlt századvégi orosz paraszt életéről ad egyszerűségében is - vagy talán annál inkább - megrázó leírást, hanem érdekes a szenvedélyes irodalomtörténeti vita miatt is, amely ennek az írásnak a keletkezése és szerzősége körül kialakult. A történetet Tolsztoj tette közzé először egy orosz folyóiratban, ő azonban váltig hangoztatta, hogy a történet egy parasztasszonyról, Ivanovna Aniszjától származik, ő - Tolsztoj - csak átnézte, itt-ott átjavította és címet adott neki. A történet eredetét illetőleg azonban hamarosan éles irodalmi viták kerekedtek. a vitát máig sem sikerült eldönteni. Az irodalomtörténet azonban Tolsztoj nevével kapcsolta össze ezt a remekművet, amelynél a nagy író csak az "íródeák" szerény szerepét volt hajlandó vállalni.

Lev Tolsztoj - Szevasztopol
E ​három elbeszélés Tolsztoj korai alkotása, mintegy előtanulmány a Háború és békéhez, de már itt is teljes fényében csillog a nagy író művészete. Az elbeszélések az 1853-1856-as krími háború döntő szakaszát, a Szevasztopol körüli harcokat örökíti meg, amikor az orosz katonák hosszú hónapokon át halálmegvető hősiességgel védték városokat az egyesült francia és angol hadsereg támadásaival szemben. Tolsztoj maga is részt vett a harcban, személyes élményei alapján, szépítés nélkül mutatja meg a háború borzalmait, és szenvedélyesen szót emel a béke gondolata mellett.

Kollekciók