Ajax-loader

Lev Tolsztoj könyvei a rukkolán


Lev Tolsztoj - Ivan Iljics halála és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Egy ​ló története
Ez ​a nálunk mindeddig kiadatlan kisregény nagy fölfedezés lesz a magyar olvasóközönség számára. Egy tarka ló történetét meséli el. Holsztomjer, a könyv hőse, híres versenylovaktól származik, előkelő istállóban születik, azonban váratlan és megszégyenítő tarkasága belesodorja a lóéletnek olyan megpróbáltatásaiba és viszontagságaiba, melyektől arisztokrata származása egyébként megkímélte volna. - Tolsztoj kisregénye Holsztomjer születésétől, csikókorán, szerelmein és szenvedésein át szörnyűségében is magasztos haláláig vezet, ugyanazzal az erővel s az elbeszélőművészet ugyanolyan magaslatára, mint nagy regényeiben a Háború és béké-ben, a Karenina Anná-ban, vagy, hogy ugyancsak egy kisregényét említsük, az Iljics Iván halálá-ban. A lélek- és a természetábrázolás hatalmas realizmusa és a tolsztoji szeretet evangéliumi fénye ragyog rajta át. Megjelenése a magyar művelődésnek is fontos eseménye: az orosz irodalomról, az orosz lélekről való ismeretünk nagy gazdagodása. A fordítás Szőllősy Klára hűséges és művészi munkája.

Covers_353729
elérhető
0

Lev Tolsztoj - Luzern
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - A ​két huszár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veadandp0331
elérhető
13

Lev Tolsztoj - Feltámadás
A ​regény alapgondolatát egy valóságban megtörtént bírói eset adta, amelyet az író ügyvéd barátjától hallott. A regény hőse Nyehljudov herceg, egy előkelő úr, akiben felébred a lelkiismeret, hogy egykori kedvesét, Katyusa Maszlovát a prostitúció fertőjébe kergette. A lányt gyilkossággal vádolják. Ártatlansága kiderül, ám formai hibák miatt mégis négyévi kényszermunkára ítélik. Nyehljudov, hogy jóvátegye bűnét, hajlandó lenne Katyusát feleségül venni, és hogy megossza vele büntetését, utánamegy Szibériába vezekelni. A századvégi orosz élet szörnyűségeit Tolsztoj a fogolykaraván szibériai útja során mutatja be. A társadalmi igazságtalanság bemutatása ellenére a regény mégsem nyomasztó olvasmány. Alaphangját az ember erkölcsi értékeibe, az egyszerű emberek jóságába vetett hit adja meg, s az, hogy a gonosz elleni harc egyetlen eszköze az erkölcsi tökéletesedés.

Covers_225098
elérhető
1

Lev Tolsztoj - Hóvihar
Tolsztoj ​Leo Nikolájevics gróf (1828-1910), orosz regényíró Jasznaja Poljanán született. Családja még Nagy Pétertől kapta a grófi címet. A fiatal Tolsztoj atyja birtokán közvetlen közelről ismerte meg az orosz jobbágysorsot. Nem véletlen tehát, hogy hatalmas életművében a kizsákmányolt muzsik figurája láthatóan vagy láthatatlanul, de állandóan jelen van. Itt közölt, Hóvihar c. elbeszélésének főalakjai is parasztok, akik valami derűs beletörődéssel viselik a szenvedést, az elemekkel és a szegénységgel való küzdelmet.

Lev Tolsztoj - Műveltség ​gyümölcse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az aranyhajú királylány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Mindennapra
A ​gondolatokat, amelyeket itt összegyűjtöttem, tömérdek írásból és dokumentumból merítettem, amelyek jegyzéke a könyv végén van. Azok a gondolatok, amelyeknek szerzője nincs megnevezve, vagy oly gyűjteményekből származnak, amelyekről a szerző megjelölése hiányzott, vagy pedig én vagyok a szerzőjük. A többi gondolat alá oda van ugyan írva a szerző neve, de a gondolatok összeállításakor - sajnos - elmulasztottam pontosan följegyezni, hogy milyen művekből való idézetek. Sok idézet nem az eredetiből, hanem más nyelvekre való fordításokból van átültetve, amivel vele jár az a lehetőség, hogy fordításaim nem fedik mindig tökéletesen az eredetit. Egy másik oka annak, hogy ezek az idézetek nem fedik tökéletesen az eredetit, az, hogy ezek a gondolatok nem ritkán hosszú értekezésekből vannak véve, amikor is a világosság és a hatás tökéletessége kedvéért egyes szavaknak és prepozícióknak el kellett esniök. Itt-ott, bár ritkán, némely szó mással van pótolva."

Lev Tolsztoj - Napló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Elbeszélések
Kötetünk ​Tolsztoj 1863 és 1886 között írott elbeszéléseit tartalmazza. Első darabja a Kozákok, utolsó az Ivan Iljics halála. E negyedszázad alatt írta meg Tolsztoj a Háború és béké-t és az Anna Kareniná-t, ekkor élte át gyötrelmes belső válságát, amelyből az orosz eszmetörténet jelentős fejezetét alkotó "tolsztojánus" tanok születtek meg. A nagyszabású regényépítés s az intellektuális keresés kettős erőfeszítése szerényebb helyet juttatott Tolsztoj szellemi munkásságában a novellairodalomnak. Elbeszéléseit erkölcsi eszméinek hordozójául szánta - sok közöttük a tanmese, példázat s az iskolai ábécéskönyve részére írott gyermekmese. E tömör és rendkívül egyszerű írásokat éppen parabolisztikus élességük miatt érezheti korszerűnek a mai olvasó, s egyszersmind tanúja lehet annak a különös szellemi ellentmondásnak, hogy Tolsztoj a tanító célzatú írásokkal szinte egy időben írta a teremtő művészi elfogulatlanságnak olyan mesterműveit, mint a Polikuska, a Holsztomer és a Dekabristák.

Lev Tolsztoj - És ​a fény világít a sötétségben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Szofja Tolsztaja - Kreutzer ​szonáta / Ki a bűnös?
1891-ben ​jelent meg Lev Tolsztoj Kreutzer szonáta című kisregénye, amelynek addigra már óriási volt a híre. Több ezer másolat terjedt a műről szerte az országban, és mindenki el akarta olvasni azt a könyvet, amelyben a nagy író akkoriban szokatlan szókimondással beszélt a testi szerelemről, és emiatt a cári cenzúra egy ideig nem is akarta engedélyezni a kinyomtatását. Tolsztoj ekkor már elutasította a szexualitást (jóllehet a valóságban mégsem tudott lemondani róla), teljes önmegtartóztatást és tisztán szellemi életet hirdetett. Sokan a Kreutzer szonáta hatására fogadtak szüzességet… Ez a könyv valóságos földrengésként hatott Oroszországban, de Tolsztoj már hallani sem akart róla – nem szerette, minél gyorsabban túl akart lépni rajta, s elkezdte írni a Feltámadás-t. Szofja Tolsztaja azonban nem tudott „túllépni”; úgy érezte, hogy a Kreutzer szonátá-ban a férje megsértette és megalázta őt és általában a női nemet; s nem értette, mekkora különbség van a férfi alapvetően testi és a nő idealizált, költői, gyengéd szerelme között. Úgy döntött, versenyre kel férjével a szerelem és a nemiség ábrázolásában, és 1892–93-ban megírta „válaszát” a Kreutzer szonátá-ra. Egy fiatalasszony érzéseit írta le benne, aki szenved anyagias gondolkodású, önmagát filozófusnak tartó, de közben érzéketlen, a házasságban csak a testi gyönyör könnyű lehetőségét látó férje mellett. Akár didaktikus feminista műnek is mondhatnánk – ám a kisregény hősének, Annának az érzékenysége folytán mégiscsak igazi irodalommá válik. Egy olyan „női regénnyé”, amely sok tekintetben ma is izgalmas olvasmány lehet; bár Szofja Tolsztaja sokkal inkább a saját házasságát és titkos szerelmét, egyszóval a saját életét írta meg, mint Tolsztoj a maga kisregényében, mégiscsak van a művében valami egyetemes női érzés, női sors… A mű oroszul is csak a megírása után mintegy száz évvel jelent meg; magyar kiadása nemcsak egy irodalomtörténeti érdekesség közreadása, hanem egy kiváló írónő bemutatása, aki nagyrészt zseniális férjének szentelte életét, de ezzel a kisregénnyel és Moja zsizny (Életem) című hatalmas önéletrajzi munkájával azért létrehozta saját életművét is.

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat / Az ördög
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.

Lev Tolsztoj - Drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - "Mindennapra" ​Tolsztojtól januárra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Mindennapra ​- Február
Tolsztoj ​gyűjteménye saját és nagy gondolkodók idézeteiből - mindennapra.

Lev Tolsztoj - Ljev ​Nyikolájevics Tolsztoj levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Regények ​és elbeszélések I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Ifjúságom ​regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Eszméljetek
Amióta ​emberek a háborúskodás borzalmas és utálatos mesterségét űzték, nem mutatkozott be annak állatias és erkölcstelen volta olyan szembeötlően, mint a mostani orosz-japán háború alkalmából. Azt várták, hogy a technika haladása folytán a hadakozás kevésbé kegyetlen, úgyszólván civilizáltabb formát ölt és íme épen ez a háború, mely a modern fegyvereket először a nagy tömegben való hadakozásban mutatta be, épen ellenkezőleg a tömeges gyilkolásnak, eddig nem tapasztalt legundokabb képeit szolgáltatja. Egyrészt látjuk, miként söpörtetnek el sok ezerre menő embertömegek, láthatatlan ellenségnek teljesen védetlenül és tehetetlenül kiszolgáltatva, a mely ezeket a tömeges ép és egészséges embereket néhány perc alatt robbanó lövegeivel vértócsákban fetrengő húscafrangokká változtatja át.

Lev Tolsztoj - Családi ​boldogság
A ​Családi boldogság-ot az akkor 30 éves fiatal író 1858 decemberében kezdte írni, és 1859 április elején fejezte be. Az életrajzi vonatkozásokban is gazdag művében azt bizonyítja, hogy az igazán boldog családi élet harmóniája milyen erőt, lelki nyugalmat és biztonságot ad, s milyen békés, gyengéd szeretetben egyesíti a férjet, feleséget, szülőket és gyermekeket. A kötet másik kisregényét, Az ördög-öt Tolsztoj harminc évvel később, 1889 őszén, a Kreutzer szonáta befejezése után írta. A két kisregény kölcsönösen kiegészíti, egyben cáfolja is egymást, a Bibliából vett mottója is azonos. A Kreutzer szonáta házasságtörő asszonya a testi szerelem miatt bűnhődik, Az ördög-ben viszont mintha az aszketizmus szellemében ítélkező Tolsztoj maga is elismerné a testi vágyak fékezhetetlen erejét. Az ördög-ben is felbukkannak az író személyes emlékei: házassága előtt viszonya volt egy Jasznaja Poljana-i parasztasszonnyal. Az először betiltott Kreutzer szonáta kiadásához Tolsztoj felesége szerezte meg a cári engedélyt, Az ördög csak az író halála után jelenhetett meg: kéziratát gondosan elrejtette hozzátartozói elől.

Lev Tolsztoj - Három ​halál
Az ​Ivan Iljics halála Tolsztojnak talán a legtökéletesebb kisepikai műve. A címadó hős negyvenöt éves törvényszéki bíró, aki látszólag harmóniában él környezetével és önmagával mindaddig, míg kiderül, hogy rákos beteg. Rádöbben, hogy minden, amit eddig értéknek hitt, talmi és üres, egész élete feltartóztathatatlan sodródás volt a tisztátlanság és hazugság mocsara felé. A halállal szembenéző ember eljut a tragikus felismerésig, hogy "nem úgy élt, ahogyan kellett volna". A magány keserűsége, az őt körülvevő rokonok és barátok közömbössége rávezeti Ivan Iljicset a lelki megvilágosodás, a megváltás szükségszerűségére. Ez a mű az 1884-86 közötti években született, megírására Tolsztojt egy megtörtént eset ihlette. A Bál után című novella a képmutatásnak, hatalom torzító, elembertelenítő hatásának kegyetlenül kritikus rajza. A Három halál című novella Tolsztoj panteisztikus lépfilozófiáját fejti ki egy egyszerű történet keretében. Az úrnő, a kocsis és a fa halála a különböző létformák hierarchiájából, a halál jelentőségéről és szerepéről vall a klasszikus realizmus nyelvén.

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.

Lev Tolsztoj - Szevasztopoli ​elbeszélések / Albert
1854-56- ​ban, Szevasztopol védelménél ott harcol egy fiatal orosz tiszt. Nemcsak egyszerű szemlélője az eseményeknek: élményeit és véleményét az orosz katonák hősiességéről csakhamar elbeszélésekké formálja. Lev Tolsztoj - mert ő volt a tiszt - írói pályájának még csak kezdetén áll ekkor, de műveire egyre jobban felfigyelnek. Már fiatalon is szenvedélyes igazságkeresés fűti, boncolgatni próbálja az emberi kapcsolatokat, megkísérli feltárni a társadalomban rejlő fonákságokat.Minden művében fellelhetjük ezeket a törekvéseket, akár az orosz paraszt keserves sorsát vetíti elénk megdöbbentő képekben akár a külföldön dőzsölő, léha arisztokrata vagy a kiskirálykodó földesúr alakját mintázza meg. Tolsztoj korai írási között akad olyan elbeszélés, kisregény, amely még csak próbálkozás, előtanulmány későbbi nagy regényeihez, de néhány miniatűr remekmű már sejteti az orosz író-óriás halhatatlan alkotásai.

Lev Tolsztoj - Kreutzer ​szonáta / Családi boldogság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Ivan ​Iljics halála / Szergij atya
Az ​elbeszélés alapötlete 1889-ből származik. Az első szövegváltozatot Tolsztoj 1891-ben fejezte be. 1898-ban amikor az író nagyobb pénzösszeggel próbálta segíteni a cári kormány büntető intézkedési elől Kanadába kivándorló duhoberec szekta híveit, újra elővette az első fogalmazványt, tovább csiszolgatta, művét azonban még így sem tekintette befejezettnek. ... Végül 1911-ben jelent meg Moszkvában. "Alighogy az ember megszabadul a bujaság vétkeitől nyomban újra meghátrál és belezuhan az emberi dicsőség legkomiszabb kelepcéibe." Az elbeszélés első ízben magyarul Trócsányi Zoltán fordításában jelent meg 1917-ben. (idézet -Helikon 958.old.)

Lev Tolsztoj - Mindennapra ​- Január
A ​gondolatokat, amelyeket itt összegyűjtöttem, tömérdek írásból és dokumentumból merítettem, amelyek jegyzéke a könyv végén van. Azok a gondolatok, amelyeknek szerzője nincs megnevezve, vagy oly gyűjteményekből származnak, amelyekről a szerző megjelölése hiányzott, vagy pedig én vagyok a szerzőjük. A többi gondolat alá oda van ugyan írva a szerző neve, de a gondolatok összeállításakor - sajnos - elmulasztottam pontosan feljegyezni, hogy milyen művekből való idézetek.

Kollekciók