Ajax-loader

Lev Tolsztoj könyvei a rukkolán


Lev Tolsztoj - Ivan Iljics halála és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború ​és béke
Tolsztoj ​két (külön-külön is sok ágú) szálból szőtte hatalmas regényét. Az egyik Rosztov gróf, Bolkonszkij herceg és több más család öregjeinek és fiataljainak regénye, mely híven tükrözi az orosz nemesség életét I. Sándor cár korában. A regény másik szála az 1812-es napóleoni hadjárat leglényegesebb cselekményeinek története. Bemutatja azt az igazságos védelmi háborút, amelyet az orosz nép, hallatlan szenvedések közepette, diadalmasan vívott meg a betolakodók ellen. Valóságos eposz ez, melynek hőse maga a nép. A regény ezernyi epizódjában rengeteg ember jelenik meg előttünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit elevenné s feledhetetlenné teszi. Mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényű. Ezért él és hat ez a csodás regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

E15629
elérhető
0

Lev Tolsztoj - Luzern
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Műveltség ​gyümölcse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev-tolsztoj-hovihar_2iwh6aja
elérhető
1

Lev Tolsztoj - Hóvihar
Tolsztoj ​Leo Nikolájevics gróf (1828-1910), orosz regényíró Jasznaja Poljanán született. Családja még Nagy Pétertől kapta a grófi címet. A fiatal Tolsztoj atyja birtokán közvetlen közelről ismerte meg az orosz jobbágysorsot. Nem véletlen tehát, hogy hatalmas életművében a kizsákmányolt muzsik figurája láthatóan vagy láthatatlanul, de állandóan jelen van. Itt közölt, Hóvihar c. elbeszélésének főalakjai is parasztok, akik valami derűs beletörődéssel viselik a szenvedést, az elemekkel és a szegénységgel való küzdelmet.

Lev Tolsztoj - Egy ​ló története
Ez ​a nálunk mindeddig kiadatlan kisregény nagy fölfedezés lesz a magyar olvasóközönség számára. Egy tarka ló történetét meséli el. Holsztomjer, a könyv hőse, híres versenylovaktól származik, előkelő istállóban születik, azonban váratlan és megszégyenítő tarkasága belesodorja a lóéletnek olyan megpróbáltatásaiba és viszontagságaiba, melyektől arisztokrata származása egyébként megkímélte volna. - Tolsztoj kisregénye Holsztomjer születésétől, csikókorán, szerelmein és szenvedésein át szörnyűségében is magasztos haláláig vezet, ugyanazzal az erővel s az elbeszélőművészet ugyanolyan magaslatára, mint nagy regényeiben a Háború és béké-ben, a Karenina Anná-ban, vagy, hogy ugyancsak egy kisregényét említsük, az Iljics Iván halálá-ban. A lélek- és a természetábrázolás hatalmas realizmusa és a tolsztoji szeretet evangéliumi fénye ragyog rajta át. Megjelenése a magyar művelődésnek is fontos eseménye: az orosz irodalomról, az orosz lélekről való ismeretünk nagy gazdagodása. A fordítás Szőllősy Klára hűséges és művészi munkája.

Lev Tolsztoj - A ​két huszár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az aranyhajú királylány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - És ​a fény világít a sötétségben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Iljics ​Iván halála és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Mindennapra ​– Március
Lev ​Tolsztoj orosz író magyarul Mindennapra címmel megjelent idézetgyűjtemény-sorozata az év minden napjára szolgál útmutató, elgondolkodtató sorokkal. Az író a bevezetőben megemlíti, hogy az idők folyamán nem mindig fordított gondot az idézet forrásának kiderítésére, megjegyzésére. Ahol nincs odaírva, annak az idézetnek a kinyilatkoztatója bárki lehet, talán maga az Anna Karenina írója, vagy másvalaki a történelemből.

Lev Tolsztoj - Lev ​Tolsztoj meséi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - William ​Shakespeare
A ​Palatinus kiadó sorozatában (-ról, -ről) világhírű írók, zeneszerzők és képzőművészek vallanak mestereikről, pályatársaikról. Bár tudom, hogy az emberek többsége olyan szilárdan hisz Shakespeare nagyságában, hogy az ítélet jogosultságának még sok lehetőségét sem fogja megengedni, én mégis, amennyire tőlem telik, megkísérlem kimutatni, miért hiszem, hogy Shakespeare-t nem lehet nagy zseninek, sőt még csak átlagos írónak sem elismerni - írja Lev Tolsztoj. Többek között. Shakespeare (1564-1616) anyja földbirtokoslány volt, az apja kesztyűkészítő, kereskedő, majd polgármester, aki elszegényedett. 18 éves, amikor feleségül veszi a nála nyolc évvel idősebb Anna Hathaway-t. Állítólag vadorzás miatt kellett elhagynia szülővárosát, ahonnan Londonba ment. Londonban fokozatosan vált színésszé, rendezővé, drámaíróvá. A század végén már ünnepelt szerző. No és Tolsztoj (1828-1910): Grófi családban született Jasznaja Poljanán, ahol élete nagy részét töltötte. A kazanyi egyetemen tanult keleti nyelveket és jogot később katonaként a Krímben szolgált. 1855-ben utazik Pétervárra, ahol belevegyül az irodalmi életbe. 1862-ben megházasodik és Jsznaja Poljanai birtokán letelepedik. Mint író és bölcselő óriási hatással volt korára és az utókorra egyaránt. Leghíresebb regényei: Háború és Béke, Anna Karenina.

Lev Tolsztoj - Kozákok ​/ Kreutzer szonáta
Ez ​a kötet átfogó képet nyújt Lev Tolsztoj elbeszéléseiről, kisregényeiről a múlt század ötvenes éveitől egészen a nyolcvanas évek végéig. Változatos, hosszú utat tett meg ezalatt az író. Művészete gazdagodott, realista ábrázolásmódja tökéletesedett, erkölcsi látásmódja elmélyült. Alkotásai azonban sokszor ellentmondásosak. A családi boldogság fiatalasszonyának lelki életét aprólékos gonddal elemzi, egyéni érzésnek és eseménynek nagy figyelmet szentel, de a megkapó elbeszélés társadalmi vonatkozásokban nem tükrözi a korszakot. A hatvanas évek demokratikus fellendülésében, amikor az 1861-es jobbágyreform után Oroszország a kapitalista fejlődés útjára lép, Tolsztoj egyre jobban felismeri a Bűnös pénz lélekromló hatását, a tragédiák igazi okát azonban nem látja meg, idealizálja a patriarkális paraszti életet. A Kozákok-ban már felbukkan a később tetté érlődő tolsztoji gondolat: el kell szakadni a nemesi-arisztokrata köröktől, meg kell találni az igazi kapcsolatok a néppel. Erre a szakításra azonban csak később, a nyolcvanas években kerül sor. A nyolcvanas évek írásai közt művészi teljesség és társadalmi mondanivaló tekintetében kiemelkedő alkotás az Ivan Iljics halála. A magasrangú államhivatalnok életének és halálának története lehetőséget nyújt az írónak, hogy könyörtelen realitással ábrázolja a cári csinovnyikok álszent és önző világát. A Kreutzer szonátában ismét - mint az Anna Kareninában - a családi élet problémáit boncolgatja, bepillantást nyújt a nemesi-buzsoá társadalom erkölcseibe. A meggyőző erejű leleplezés mellett azonban kifejezésre jutnak a regényben Tolsztoj vallásos-aszketikus nézetei is a testi szerelemről. Világnézetének e vonásait megtaláljuk az Ördög című elbeszélésben is. Jevgenyij Irtyenyev hiába küzd a test bűnös kívánságai ellen , a harc itt is tragédiába torkollik.

Lev Tolsztoj - Ivan ​Iljics halála
"Nem ​szabad úgy élni ahogy élünk!" Lev Tolsztojnak a tizenkilencedik századi próza nagy összefoglalójának három, egymástól sokban különböző művét találja az olvasó ebben a kötetben, de az írások lényege egyformán ez a súlyos ítélet és felhívás - ítélet az egykorú polgári-földesúri világ hazug erkölcsei felett s ugyanakkor felhívás, amely nem veszítheti el erényét soha: minden kor emberét önvizsgálatra, a tiszta, boldog élet kutatására kényszeríti. Az Ivan Iljics halála Tolsztoj legtökéletesebb remekei közül való; ez az a mű, amelyben egyetlen felesleges szó, mozzanat vagy epizód sincs, itt a legelső mondattól kezdve minden a végső kifejlést építi: a halálával szemben álló ember tragikus felismerését, hogy "nem úgy élt, ahogy kellett volna", noha az elmúló élet köznapi fogalmak szerint sikeresnek és boldognak lenne tekinthető. A Kreutzer szonáta a leghíresebb, ugyanakkor a legtöbbet vitatott Tolsztoj írások egyike, hősét Iljics Ivanéval lényegében azonos felismerésre tragédiával befejeződő házassága vezeti - logikus, de rendkívül végletes következtetései azóta is izgalomban tartják az olvasónemzedékeket. A Bál után klasszikus tömörségű és szépségű novella, ifjú hősét kegyetlen élmény döbbenti arra, hogy szakítani kell illúzióival, amelyek egy csillogó felületű, de valójában cinikus és durva lelkű világhoz fűzik.

Ruben Saillens - Lev Tolsztoj - Panov ​apó különös napja
Ruben ​Saillens meséjének Lev Tolsztoj által átdolgozott változata. Panov apó, az öreg suszter magát az Urat várja karácsony napján látogatóba. A nagy előkészületek után mindenféle szegény, rászoruló ember kopogtat be hozzá, akiket vendégül lát. Az Úr azonban nem jön, pedig megígérte. Karácsony szent estéjén az elszomorodott suszter arca egyszerre csak felderül. Hirtelen rádöbben az isteni valóságra...

Lev Tolsztoj - Tanulmányok, ​cikkek, vallomások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Elbeszélések
I. ​kötet - Elbeszélések Ezzel a kötettel indul meg a Magyar Helikon Könyvkiadó tíz kötetre tervezett Tolsztoj sorozata, melynek első nyolc kötete az író szépirodalmi műveit, utolsó két kötete pedig értekező prózájának, leveleinek és naplójegyzeteinek bő válogatását tartalmazza. Az első kötet Tolsztoj Gyermekkor, Serdülőkor, Ifjúság című elbeszélésciklusát, valamint az író fiatalkori, 1852 és 1859 között írott tizennégy novelláját foglalja magába. Tolsztoj fiatalkori írásaiban csodálatosan egyesül a legszemélyesebb élményvilág és a klasszikusan érett realisztikus ábrázolóművészet. Más írók életük delén túl fordulnak vissza gyermekkorukhoz, Tolsztoj - már huszonhárom éves korában - a látás férfias komolyságával és humorával, az ábrázolás biztos művészetével idézte fel gyermekkorának világát. Művészetének legjellemzőbb erényei - a páratlan lélektani éleslátás, a szigorú, s egyszersmind gyengéd jellemrajz, az önámításra képtelen erkölcsi tudatosság, a tárgyi részleteknek s a testi megjelenítésnek érzékletes gazdagsága, az elbeszélés arányos egyszerűsége - mind jelen vannak már ifjúkori műveiben is. II. kötet - Elbeszélések Kötetünk Tolsztoj 1863 és 1886 között írott elbeszéléseit tartalmazza. Első darabja a Kozákok, utolsó az Ivan Iljics halála. E negyedszázad alatt írta meg Tolsztoj a Háború és béké-t és az Anna Kareniná-t, ekkor élte át gyötrelmes belső válságát, amelyből az orosz eszmetörténet jelentős fejezetét alkotó "tolsztojánus" tanok születtek meg. A nagyszabású regényépítés s az intellektuális keresés kettős erőfeszítése szerényebb helyet juttatott Tolsztoj szellemi munkásságában a novellairodalomnak. Elbeszéléseit erkölcsi eszméinek hordozójául szánta - sok közöttük a tanmese, példázat s az iskolai ábécéskönyve részére írott gyermekmese. E tömör és rendkívül egyszerű írásokat éppen parabolisztikus élességük miatt érezheti korszerűnek a mai olvasó, s egyszersmind tanúja lehet annak a különös szellemi ellentmondásnak, hogy Tolsztoj a tanító célzatú írásokkal szinte egy időben írta a teremtő művészi elfogulatlanságnak olyan mesterműveit, mint a Polikuska, a Holsztomer és a Dekabristák. III. kötet - Elbeszélések A Tolsztoj-sorozat harmadik kötete az író 1890-től haláláig írott elbeszéléseit, a függelékrészben pedig 1851 és 1908 között írott, befejezetlen novellatöredékeit tartalmazza. Az előbbiek közül kimagaslik a Kreutzer szonáta hatalmas erejű és megdöbbentően elfogult vitairata a gazdagok házassági erkölcse és általában a testi szerelem ellen, a Szergij atya önkínzóan ironikus példázata a passzív, emberektől elvonult szentségkeresés lehetetlenségéről, a Gazda és cseléd mélyre világító s megfogalmazásában kristályosan egyszerű párhuzama a vagyonszerzés és szeretet összeférhetetlenségéről, a Hadzsi Murat színgazdag és kemény rajzú nagy körképe a hódító Oroszországról, a leigázott kaukázusi törzsektől a cári udvarig. Valamennyi kései novellában megnyilatkozik a válaszaiban utópikus tolsztoji filozófia, itt-ott elhalványítja a művészi ábrázoló erőt, sokszor azonban az irányzatosság kiélesíti az író látását, felvillanyozza szatírikus erejét, vagy éppen szenvedélyes költői lendületet ad az öreg Tolsztoj novellákba rejtett reménytelen prófétáinak.

Lev Tolsztoj - Gazda ​és cseléd / Hadzsi Murat
Ebben ​a kötetben a nagy orosz klasszikus emlékezetesen szép öregkori elbeszéléseit, kisregényeit nyújtjuk át az olvasónak. Tolsztoj e termékeny korszakából való a Hadzsi Murat című híres regény is. A népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét. Elemző gonddal vezet végig a meghasonlott Szergij atya élettörténetén, akit a testi vágyak kolostori magányába is elkísérnek. De Tolsztoj számos regényhőse közül mindenkor kimagaslik a romlatlan lelkű, egyszerű orosz paraszt alakja: egyik legmeghatóbb kisregényében, a Gazda és cselédben Nyikita jobbágy élete kockáztatásával próbálja kimenteni urát a halálos hóviharból. A nagyobb lélegzetű regényeken, elbeszéléseken kívül gondos megfigyelőkészségről tanúskodó kisebb írásokat, nemes veretű karcolatokat, pillanatképeket is találunk a Tolsztoj kései alkotásait összefoglaló kötetben.

Lev Tolsztoj - Szevasztopol ​/ A két huszártiszt
A ​hajnalpír most gyúl ki az ég peremén a Szapun-hegy felett; a tenger sötétkék tükre már kibontakozott az éj homályából, s csak az első napsugarat várja, hogy elkápráztasson vidám tűzijátékával; hideg szél és köd árad az öböl felől; hónak nyoma sincs - minden fekete, de csípő hajnali fagy vág az arcunkba, és ropog a lábunk alatt. A hajnal csendjét csak a távolban morajló tenger szüntelen zúgása töri meg, amelybe olykor-olykor belehasít a szevasztopoli ágyúk messze visszhangzó dörgése. A hajókon tompán felhangzik az őrszolgálat végét jelző nyolcadik ütés. Az északi oldalon lassan-lassan nappali sürgés-forgás váltja fel az éjszaka nyugalmát. Fegyvercsörgés közepette őrségváltásra induló csapat vonul végig az utcán. Egy orvos sietős léptekkel a kórház felé tart. Emitt egy katona bújik elő a fedezékéből, jéghideg vízzel megmossa napbarnított arcát, majd a pírban égő keleti látóhatár felé fordulva szaporán keresztet vet és imádkozik. Amott pedig egy tevefogatú, magas, otromba madzsara döcög nyikorogva a temető felé, szinte roskadásig megrakva az elföldelésre váró véres holttestekkel.

Lev Tolsztoj - Kiáltvány ​az emberiséghez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Színművek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az ​aranyhajú királyleány / Золотоволосая царевна
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Vitalij Bianki - A ​tűzoltó kutyák / Пожарные собаки
Ki ​ne szeretné a meséket, és ki ne szeretne tankönyv helyett mesekönyvet olvasni? Sorozatunkban másodszor jelenik meg orosz-magyar nyelven irodalmi alkotás, hogy kedvet csináljon a nyelvtanuláshoz. Ebben a könyvben párhuzamosan olvashatjátok Lev Tolsztoj klasszikus, szép meséit, Vitalij Bianki kedves, lírai állattörténeteit, valamint azok magyar szövegét Áprily Lajos és Rab Zsuzsa kitűnő fordításában. A mesék nyújtotta élményen túl azt is nyomon követhetitek, milyen eszközökkel érik el a rangos műfordítók az eredetivel egyenértékű magyar tolmácsolást. A szép kis könyv rajzait Navratil Zsuzsa készítette.

Lev Tolsztoj - Családi ​boldogság / Szergij atya
Tolsztojt ​a 19. század írójaként tartja számon a világ, de, amint Németh László a 20. századi tapasztalatok birtokában Tolsztoj életművének idő fölötti epikai jellegét felismerve megállapítja: vannak olyan tulajdonságai, amelyek éppen hogy újkori művésszé teszik. A könyvünkbe felvett kisregényekkel és elbeszélésekkel az élő Tolsztojt kívánjuk bemutatni, a művek kiválasztásánál természetesen a jelentősebb műelemzések egyetemes érvényű megállapításait is figyelembe vettük. Tolsztoj kisebb terjedelmű szépprózai alkotásai művészileg egyenértékűek a nagyregényekkel, noha művészetét mégiscsak módosította a lelkek rövidre fogott ábrázolása, a benső dráma koncentráltsága az emóciók általánossága írta Romain Rolland, Tolsztoj értő tanítványa. Olvasásra buzdítanak, reméljük, az itt következő sorok, amelyekben a 20. század írói részben még kortársaink vallanak Tolsztoj novelláinak lenyűgöző hatásáról, az egyes művek lényegi elemeiről, vagy éppen a tolsztoji írásművészet ellesett titkairól. Tolsztojnak nem volt kezdő korszaka, írói pályája 1852-ben a Gyermekkor című kisregényével, majd az 1853-ban publikált Rajtaütés-sel, rögtön két remekművel indult. A Háború és béke több típusa a Rajtaütés-ben próbálgatja először szárnyait: Hlopov kapitány az igazi hős, aki nem mulatságból verekszik, hanem kötelességből. Romain Rolland

Lev Tolsztoj - Eszméljetek
Amióta ​emberek a háborúskodás borzalmas és utálatos mesterségét űzték, nem mutatkozott be annak állatias és erkölcstelen volta olyan szembeötlően, mint a mostani orosz-japán háború alkalmából. Azt várták, hogy a technika haladása folytán a hadakozás kevésbé kegyetlen, úgyszólván civilizáltabb formát ölt és íme épen ez a háború, mely a modern fegyvereket először a nagy tömegben való hadakozásban mutatta be, épen ellenkezőleg a tömeges gyilkolásnak, eddig nem tapasztalt legundokabb képeit szolgáltatja. Egyrészt látjuk, miként söpörtetnek el sok ezerre menő embertömegek, láthatatlan ellenségnek teljesen védetlenül és tehetetlenül kiszolgáltatva, a mely ezeket a tömeges ép és egészséges embereket néhány perc alatt robbanó lövegeivel vértócsákban fetrengő húscafrangokká változtatja át.

Lev Tolsztoj - Mindennapra
A ​gondolatokat, amelyeket itt összegyűjtöttem, tömérdek írásból és dokumentumból merítettem, amelyek jegyzéke a könyv végén van. Azok a gondolatok, amelyeknek szerzője nincs megnevezve, vagy oly gyűjteményekből származnak, amelyekről a szerző megjelölése hiányzott, vagy pedig én vagyok a szerzőjük. A többi gondolat alá oda van ugyan írva a szerző neve, de a gondolatok összeállításakor - sajnos - elmulasztottam pontosan följegyezni, hogy milyen művekből való idézetek. Sok idézet nem az eredetiből, hanem más nyelvekre való fordításokból van átültetve, amivel vele jár az a lehetőség, hogy fordításaim nem fedik mindig tökéletesen az eredetit. Egy másik oka annak, hogy ezek az idézetek nem fedik tökéletesen az eredetit, az, hogy ezek a gondolatok nem ritkán hosszú értekezésekből vannak véve, amikor is a világosság és a hatás tökéletessége kedvéért egyes szavaknak és prepozícióknak el kellett esniök. Itt-ott, bár ritkán, némely szó mással van pótolva."

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Anna ​Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Kollekciók