Ajax-loader

Lev Tolsztoj könyvei a rukkolán


Lev Tolsztoj - Szofja Tolsztaja - Kreutzer ​szonáta / Ki a bűnös?
1891-ben ​jelent meg Lev Tolsztoj Kreutzer szonáta című kisregénye, amelynek addigra már óriási volt a híre. Több ezer másolat terjedt a műről szerte az országban, és mindenki el akarta olvasni azt a könyvet, amelyben a nagy író akkoriban szokatlan szókimondással beszélt a testi szerelemről, és emiatt a cári cenzúra egy ideig nem is akarta engedélyezni a kinyomtatását. Tolsztoj ekkor már elutasította a szexualitást (jóllehet a valóságban mégsem tudott lemondani róla), teljes önmegtartóztatást és tisztán szellemi életet hirdetett. Sokan a Kreutzer szonáta hatására fogadtak szüzességet… Ez a könyv valóságos földrengésként hatott Oroszországban, de Tolsztoj már hallani sem akart róla – nem szerette, minél gyorsabban túl akart lépni rajta, s elkezdte írni a Feltámadás-t. Szofja Tolsztaja azonban nem tudott „túllépni”; úgy érezte, hogy a Kreutzer szonátá-ban a férje megsértette és megalázta őt és általában a női nemet; s nem értette, mekkora különbség van a férfi alapvetően testi és a nő idealizált, költői, gyengéd szerelme között. Úgy döntött, versenyre kel férjével a szerelem és a nemiség ábrázolásában, és 1892–93-ban megírta „válaszát” a Kreutzer szonátá-ra. Egy fiatalasszony érzéseit írta le benne, aki szenved anyagias gondolkodású, önmagát filozófusnak tartó, de közben érzéketlen, a házasságban csak a testi gyönyör könnyű lehetőségét látó férje mellett. Akár didaktikus feminista műnek is mondhatnánk – ám a kisregény hősének, Annának az érzékenysége folytán mégiscsak igazi irodalommá válik. Egy olyan „női regénnyé”, amely sok tekintetben ma is izgalmas olvasmány lehet; bár Szofja Tolsztaja sokkal inkább a saját házasságát és titkos szerelmét, egyszóval a saját életét írta meg, mint Tolsztoj a maga kisregényében, mégiscsak van a művében valami egyetemes női érzés, női sors… A mű oroszul is csak a megírása után mintegy száz évvel jelent meg; magyar kiadása nemcsak egy irodalomtörténeti érdekesség közreadása, hanem egy kiváló írónő bemutatása, aki nagyrészt zseniális férjének szentelte életét, de ezzel a kisregénnyel és Moja zsizny (Életem) című hatalmas önéletrajzi munkájával azért létrehozta saját életművét is.

Covers_353730
elérhető
0

Lev Tolsztoj - Luzern
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - A ​két huszár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_225098
elérhető
1

Lev Tolsztoj - Hóvihar
Tolsztoj ​Leo Nikolájevics gróf (1828-1910), orosz regényíró Jasznaja Poljanán született. Családja még Nagy Pétertől kapta a grófi címet. A fiatal Tolsztoj atyja birtokán közvetlen közelről ismerte meg az orosz jobbágysorsot. Nem véletlen tehát, hogy hatalmas életművében a kizsákmányolt muzsik figurája láthatóan vagy láthatatlanul, de állandóan jelen van. Itt közölt, Hóvihar c. elbeszélésének főalakjai is parasztok, akik valami derűs beletörődéssel viselik a szenvedést, az elemekkel és a szegénységgel való küzdelmet.

Lev Tolsztoj - Bál ​után
Ha ​a felmutatott két tolsztoji történetet mint víziót, allegorikus epizódot szemléljük, akkor egy teljesen más értelmezési lehetőségnek a kulcsát kapjuk meg. Az első történetben a megélés a szerelem boldogító érzése, a cselekmény pedig a bál forgataga; a másodikban a passzívum a megkínzott ember tehetetlen szenvedése, az aktívum pedig az erőszak alkalmazása a katonák és az ezredes részéről. Egyrészt ezek állnak egymással szemben mint a megélésen és a cselekményen belüli ellentétességek, másrészt az opponencia abban is megmutatkozik, hogy az első történet egy boldog és önfeledt, míg a második egy nyomasztó és szenvedéstelt élményről számol be.

Lev Tolsztoj - A ​három medve és más mesék
Lev ​Tolsztoj a meséit nemcsak szórakoztatásra, hanem oktatásra is szánta. Reméljük, ez a válogatás a kellemes időtöltés mellett sok tanulsággal is szolgál.

Lev Tolsztoj - Egy ​ló története
Ez ​a nálunk mindeddig kiadatlan kisregény nagy fölfedezés lesz a magyar olvasóközönség számára. Egy tarka ló történetét meséli el. Holsztomjer, a könyv hőse, híres versenylovaktól származik, előkelő istállóban születik, azonban váratlan és megszégyenítő tarkasága belesodorja a lóéletnek olyan megpróbáltatásaiba és viszontagságaiba, melyektől arisztokrata származása egyébként megkímélte volna. - Tolsztoj kisregénye Holsztomjer születésétől, csikókorán, szerelmein és szenvedésein át szörnyűségében is magasztos haláláig vezet, ugyanazzal az erővel s az elbeszélőművészet ugyanolyan magaslatára, mint nagy regényeiben a Háború és béké-ben, a Karenina Anná-ban, vagy, hogy ugyancsak egy kisregényét említsük, az Iljics Iván halálá-ban. A lélek- és a természetábrázolás hatalmas realizmusa és a tolsztoji szeretet evangéliumi fénye ragyog rajta át. Megjelenése a magyar művelődésnek is fontos eseménye: az orosz irodalomról, az orosz lélekről való ismeretünk nagy gazdagodása. A fordítás Szőllősy Klára hűséges és művészi munkája.

Lev Tolsztoj - Szevasztopoli ​elbeszélések / Albert
1854-56- ​ban, Szevasztopol védelménél ott harcol egy fiatal orosz tiszt. Nemcsak egyszerű szemlélője az eseményeknek: élményeit és véleményét az orosz katonák hősiességéről csakhamar elbeszélésekké formálja. Lev Tolsztoj - mert ő volt a tiszt - írói pályájának még csak kezdetén áll ekkor, de műveire egyre jobban felfigyelnek. Már fiatalon is szenvedélyes igazságkeresés fűti, boncolgatni próbálja az emberi kapcsolatokat, megkísérli feltárni a társadalomban rejlő fonákságokat.Minden művében fellelhetjük ezeket a törekvéseket, akár az orosz paraszt keserves sorsát vetíti elénk megdöbbentő képekben akár a külföldön dőzsölő, léha arisztokrata vagy a kiskirálykodó földesúr alakját mintázza meg. Tolsztoj korai írási között akad olyan elbeszélés, kisregény, amely még csak próbálkozás, előtanulmány későbbi nagy regényeihez, de néhány miniatűr remekmű már sejteti az orosz író-óriás halhatatlan alkotásai.

Covers_5831
elérhető
8

Lev Tolsztoj - Mesék
Lev ​Tolsztoj több évtizedes pedagógiai munkásságának gyümölcse az Új ábécé és a négy Orosz olvasókönyv. A meséket különös gonddal alkotta meg, mert legfogékonyabb, leglelkesebb olvasóinak a gyermekeknek szánta őket. "Nagyon nehéz elmondanom, hogy mit jelent számomra ez a sok éves munka - írja az Ábécéről egyik levelében. - Sok merész, büszke álmot szövögettem róla: belőle és csak belőle fog tanulni minden orosz gyerek... És ebből a könyvből kapják majd az első költői benyomásokat, élményeket. Ha befejeztem, úgy érzem, nyugodtan meghalhatok." Határtalan egyszerűség és világosság jellemzi ezeket a kis történeteket, párosulva a magvas gondolatisággal és tartalmas érzelmekkel, színes hangulatokkal. Mintha csak szó szerint vette volna Tolsztoj azt, amit így fogalmazott meg: ahhoz, hogy írásainkat megértse a nép is, "sorainkat alá kell vetnünk a béresek, kocsisok, mosogatólányok cenzúrájának".

Lev Tolsztoj - Ivan Iljics halála és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az aranyhajú királylány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Ifjúságom ​regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Szevasztopol
E ​három elbeszélés Tolsztoj korai alkotása, mintegy előtanulmány a Háború és békéhez, de már itt is teljes fényében csillog a nagy író művészete. Az elbeszélések az 1853-1856-as krími háború döntő szakaszát, a Szevasztopol körüli harcokat örökíti meg, amikor az orosz katonák hosszú hónapokon át halálmegvető hősiességgel védték városokat az egyesült francia és angol hadsereg támadásaival szemben. Tolsztoj maga is részt vett a harcban, személyes élményei alapján, szépítés nélkül mutatja meg a háború borzalmait, és szenvedélyesen szót emel a béke gondolata mellett.

Lev Tolsztoj - Az ​ördög
Az ​ördög-öt Tolsztoj 1889 őszén, a Kreutzer szonáta befejezése után írta. A két kisregény összetartozik, a Bibliából idézett mottójuk is azonos, kiegészítik, egyben cáfolják is egymást. A Kreutzer szonáta házasságtörő asszonya azért bűnhődik, mert vállalni merte a testi szerelmet, Az ördög-ben viszont mintha az aszketizmus szellemében ítélkező Tolsztoj maga is elismerné a testi vágyak fékezhetetlen erejét. Az ördög-ben Tolsztoj személyes emlékei is megelevenednek:házassága előtt viszonya volt egy Jasznaja Poljana-i parasztasszonnyal. Az először betiltott Kreutzer szonáta kiadásához Tolsztoj felesége járta ki a cári engedélyt, Az ördög csak az író halála után jelenhetett meg: kéziratát gondosan elrejtette hozzátartozói elől.

Lev Tolsztoj - Napló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Ivan ​Iljics halála / Szergij atya
Az ​elbeszélés alapötlete 1889-ből származik. Az első szövegváltozatot Tolsztoj 1891-ben fejezte be. 1898-ban amikor az író nagyobb pénzösszeggel próbálta segíteni a cári kormány büntető intézkedési elől Kanadába kivándorló duhoberec szekta híveit, újra elővette az első fogalmazványt, tovább csiszolgatta, művét azonban még így sem tekintette befejezettnek. ... Végül 1911-ben jelent meg Moszkvában. "Alighogy az ember megszabadul a bujaság vétkeitől nyomban újra meghátrál és belezuhan az emberi dicsőség legkomiszabb kelepcéibe." Az elbeszélés első ízben magyarul Trócsányi Zoltán fordításában jelent meg 1917-ben. (idézet -Helikon 958.old.)

Lev Tolsztoj - Tolsztoj ​levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Kiáltvány ​az emberiséghez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Eszméljetek
Amióta ​emberek a háborúskodás borzalmas és utálatos mesterségét űzték, nem mutatkozott be annak állatias és erkölcstelen volta olyan szembeötlően, mint a mostani orosz-japán háború alkalmából. Azt várták, hogy a technika haladása folytán a hadakozás kevésbé kegyetlen, úgyszólván civilizáltabb formát ölt és íme épen ez a háború, mely a modern fegyvereket először a nagy tömegben való hadakozásban mutatta be, épen ellenkezőleg a tömeges gyilkolásnak, eddig nem tapasztalt legundokabb képeit szolgáltatja. Egyrészt látjuk, miként söpörtetnek el sok ezerre menő embertömegek, láthatatlan ellenségnek teljesen védetlenül és tehetetlenül kiszolgáltatva, a mely ezeket a tömeges ép és egészséges embereket néhány perc alatt robbanó lövegeivel vértócsákban fetrengő húscafrangokká változtatja át.

Lev Tolsztoj - Járjatok ​világosságban
Lev ​Tolsztoj vallásos ihletésű műveit a háború után született generációk igen kevéssé ismerhetik. Pedig az író egész életét áthatotta a keresztény világnézet radikális értelmezése, mely során ugyan időnként túlzásokba esett, de őszinte istenkereséséhez nem fér kétség. Kötetünk címadó kisregénye az ókeresztény korba kalauzolja az olvasókat. Az író a letűnőfélben lévő, hedonista görög-római gondolkodást szembesíti benne a kereszténység új tanításával, s bár ránk bízza annak eldöntését, melyik az igaz eszme, ő maga határozottan állást foglal, amikor főhősét végül elvezeti a keresztény közösségbe. A kötet elbeszélései szintén az evangéliumok talaján sarjadtak. Legyen bár szó az orosz parasztról, aki minden pénzét félretéve Jeruzsálembe zarándokol, a kisvárosi csizmadiáról, aki Krisztust szeretné vendégül látni, vagy a pokolbéli ördögről, aki a népmesék hangulatát idéző módon akarja bűnre csábítani a romlatlan lelkű gazdaembert, Tolsztoj mindegyik történetben az örök és változatlan keresztény értékrend mellett foglal állást.

Lev Tolsztoj - Regények ​és elbeszélések I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Egy ​szegény asszony élete
Különös ​és érdekes könyv az "Egy szegény asszony élete". Nemcsak azért érdekes, mert a múlt századvégi orosz paraszt életéről ad egyszerűségében is - vagy talán annál inkább - megrázó leírást, hanem érdekes a szenvedélyes irodalomtörténeti vita miatt is, amely ennek az írásnak a keletkezése és szerzősége körül kialakult. A történetet Tolsztoj tette közzé először egy orosz folyóiratban, ő azonban váltig hangoztatta, hogy a történet egy parasztasszonyról, Ivanovna Aniszjától származik, ő - Tolsztoj - csak átnézte, itt-ott átjavította és címet adott neki. A történet eredetét illetőleg azonban hamarosan éles irodalmi viták kerekedtek. a vitát máig sem sikerült eldönteni. Az irodalomtörténet azonban Tolsztoj nevével kapcsolta össze ezt a remekművet, amelynél a nagy író csak az "íródeák" szerény szerepét volt hajlandó vállalni.

Lev Tolsztoj - Kreutzer ​szonáta / Családi boldogság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - "Mindennapra" ​Tolsztojtól januárra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Mindennapra ​- Január
A ​gondolatokat, amelyeket itt összegyűjtöttem, tömérdek írásból és dokumentumból merítettem, amelyek jegyzéke a könyv végén van. Azok a gondolatok, amelyeknek szerzője nincs megnevezve, vagy oly gyűjteményekből származnak, amelyekről a szerző megjelölése hiányzott, vagy pedig én vagyok a szerzőjük. A többi gondolat alá oda van ugyan írva a szerző neve, de a gondolatok összeállításakor - sajnos - elmulasztottam pontosan feljegyezni, hogy milyen művekből való idézetek.

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat / Az ördög
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.

Lev Tolsztoj - Ljev ​Nyikolájevics Tolsztoj levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.