Ajax-loader

Vígh Károly könyvei a rukkolán


Vígh Károly - Ugrás ​a sötétbe
Ha ​van drámai dátuma a magyar történelemnek, 1944. október 15-e az! A gyászos emlékű nyilas puccs napja volt ez - csakhogy sok minden előzte meg, kormányzói kiugrási szándék, miniszterelnöki korlátoltság, tiszti árulás, kapkodás, ravaszkodás, politikai és katonai dilettantizmus, de - olykor - helytállás és hősiesség is. Többről van szó e könyvben, mint egy napról és közvetlen előzményeiről: a Horthy-korszak egész politikájáról, a végső bukása előtt álló, ámde épp ezért különösen agresszív hitleri hatalomról, egyszóval az egész bonyolult akkori történelemről.

Vígh Károly - Bajcsy-Zsilinszky ​Endre külpolitikája
Ha ​arra a kérdésre akarunk feleletet kapni, hogy a Horthy Miklós fémjelezte negyedszázad külpolitikájának voltak-e alternatívái, akkor mindenekelőtt olyan ellenzéki politikus megnyilatkozásait kell tanulmányoznunk mint Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki történetpolitikai tanulmányaiban, nagy terjedelmű emlékirataiban, parlamenti beszédeiben, mintegy ezer cikket kitevő publicisztikájában és rendkívül szerteágazó levelezésében fejtette ki nézeteit a magyar külpolitika kérdéseiről. Állásfoglalásának súlya különösen megnőtt a második világháború időszakában, amikor a legnagyobb baloldali ellenzéki szervezet, a Független Kisgazda Párt külpolitikai vezérszónoka volt, és az egész antifasiszta front vezéralakjává emelkedett. A második világháború éveiben sokat foglalkozott a jövővel, és nem egyszer nyilvánosan is hangot adott a háború után újjászülető demokratikus Magyarország iránti reményeinek. E szempontból is nevezetes beszédét 1943. december 9-én mondta el a költségvetési vita során a képviselőházban. Ekkor szólalt fel utoljára a magyar parlamentben és - egyebek között - ezt mondta: „Bennünket a világeseményekből legfőképpen az érdekel, mi lesz az úgynevezett kis nemzetekkel, főleg pedig: hogyan élhetjük a jövőben szabadon a magunk életét s betölthetjük-e a magunk hivatását, itt, Európa szívében. Erős a hitem, hogy az emberiség új fejlődése az egyéni, népi, nemzeti szabadság és önkormányzat, a teljesebb szociális igazság, a mostaninál tisztultabb demokrácia... irányában halad."

Vígh Károly - A ​szlovákiai magyarság sorsa
"Nyelvem, ​mely az emberi hang egyik legcsodálatosabb hangszere volt, kihágási objektummá szürkült. Újság a bűnös nyelven nem jelenhet meg, rádiót tilos hallgatnm. Lekonyult fejjel járok, és némán, és ha lehet ki sem mozdulok emberek közé. Vak, süket és mozdulatlan gettóélet ez mindenképpen: a jogfosztott emberek szégyen- és félelemterhes élete. És az ok? Egyetlenegy tény, vádak vádja: magyarságom." (Fábry Zoltán: A vádlott megszólal. Stósz, 1946)

Vígh Károly - Bajcsy-Zsilinszky ​Endre külpolitikai nézeteinek alakulása
A ​magyar marxista történetírás - főleg a hatvanas évek óta - mind nagyobb figyelmet szentel az ellenforradalmi negyedszázad külpolitikájának, és forráskiadványok egész sora mellett számos jelentős monografikus feldolgozás is foglalkozik a magyar külpolitika alakulásával. Ezek a kiadványok túlnyomó részben a magyar kormánykörök állásfoglalásait és döntéseit tartalmazzák. De a történelem számára nem érdektelen a kormányokkal szembenálló, ellenzéki pártok és személyiségek külpolitikai nézeteinek vizsgálata. A korszak legjelentősebb ellenzéki politikusa Bajcsy-Zsilinszky Endre volt. Történetpolitikai tanulmányait, memorandumait, parlamenti beszédeit, szerteágazó publicisztikai munkásságát, levelezését elemezve a szerző leszögezi, hogy Bajcsy-Zsilinszky szava, különösen a második világháború időszakában, amikor a legnagyobb ellenzéki párt, a független Kisgazda Párt külpolitikai vezérszónoka volt, messze a határokon túlra is elhangzott. Vígh Károly 1918-ban született Losoncon. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, Szekfű Gyula tanítványa volt. Doktori értekezése: A 19. század szlovák hírlaptörténete. 1942-ben a Történettudományi Intézetbe került, ahol 1950-ig előbb szlovák referens, majd a keleti osztály vezetője, 1949-ben az újjáalakuló Magyar Történelmi Társulat főtitkárává választja. 1950-től 1957-ig levéltári területen dolgozik, előbb az Országos Levéltár külügyi levéltárának referense, majd a Pest- és Nógrád Megyei Levéltár vezetője. 1958-tól 1963-ig az Országgyűlési Könyvtári tudományos főmunkatársa. Kezdettől fogva elnöke a TIT Pest megyei történelmi szakosztályának és az Országos Történelmi Választmány elnökségi tagja. Tudományos érdeklődése kezdetben a szlovák nemzetiségi kérdés, majd a helytörténet irányába fordul. 1964 óta főleg Bajcsy-Zsilinszky Endre alakjával foglalkozik.

Kollekciók