Ajax-loader

Drago Jančar könyvei a rukkolán


Drago Jančar - Zajgás ​a fejben
Drago ​Jančar kortárs szlovén prózaíró, korábban novelláskötete jelent meg a Jelenkor Kiadónál. E regénye az 1989-es fordulat irodalmi megformálása: börtönlázadás tör ki a Balkán mélyén, és sajátos rendszerváltásnak lehetünk tanúi. A főszereplő fegyencvezér álmai az egykor Flavius által megörökített biblikus erőd, Maszada eszméjéhez kalauzolnak. Az események az akkori áldozatkészséget torzultan tükrözik, a történelem most komikusan ismétlődik meg. A szellemes történet számot vet az eltelt évtized balkáni eseményeivel, a terror ideológiájával is.

Drago Jančar - A ​gályarab
Ez ​a lélegzet-elállítóan izgalmas, lenyűgöző sodrású regény a boszorkányperek, eretnekégetések , vad tivornyák és a pestishalál korában, a XVII. században játszódik. Hőse különös, magányos ember, akit szüntelen vágyakozása, nyugtalansága, töprengő természete örökös vándorlásra, az inkvizíció elől való menekülésre kényszerít. Perbe fogják, megkínozzák, de csodával határos módon megmenekül. Azután vad ivászatokban, féktelen kicsapongásokban keres feledést. Mikor egyik szeretőjét a német-római császár ágyasává szemelik ki, ráterelődik a figyelem, és újra menekülni kénytelen. Elfogják, és gályarabságra ítélik, de ő a pestiskordonon át újra megszökik...

Drago Jančar - Az ​angyal pillantása
"Ami ​itt elmondatik, ismét olyan tükröt tart elénk, amelyből a kísértetiesen ismerős tekint vissza ránk." (Andreas P. Pittler, _Der Standard_) "Ahogy Jančarnak sikerül megigéznie a személyes és társadalmi delíriumot, látszólag ártalmatlan részletekből létrehozni a fenyegetettség, az iszonyat atmoszféráját, az nagy művészi tehetségről tanúskodik." (Ilma Rakusa, _Neue Zürcher Zeitung_)

Drago Jančar - Kaján ​vágyak
A ​szerző a kortárs szlovén irodalom egyik nagy hatású alakja.

Drago Jančar - Katarina, ​a páva és a jezsuita
Drago ​Jančar 1948-ban született Mariborban. A legismertebb szlovén prózaírók egyike, jelentős szlovén és nemzetközi díjak birtokosa. Új regényének története a 18. század második felében játszódik, Közép-Európában és dél-amerikai, illetve portugál helyszíneken, keretét a hétéves háború és a jezsuita rend feloszlatása adja. Szlovén zarándokok tömege indul a németországi Köln am Rein csodatévő ereklyéihez, köztük Katarina, és a felszámolt dél-amerikai jezsuita mintaállamból csalódottan hazatérő Simon. Windisch, a császári hadnagy ugyanekkor élete első csatájába indul...

Drago Jančar - Staviteľ
V ​Staviteľovi Drago Jančar originálnym spôsobom pretvoril mýtus o Daidalovi a jeho labyrinte. Postava hlavného hrdinu Pavla Areha je založená na skutočnom osude architekta, ktorý dostal príkaz postaviť mohutné nápravno-výchovné zariadenie. Podoba väznice v tvare dvojsečnej sekery (labrys) nám v mysli vyvoláva dvojsečný charakter politickej moci, ktorá súčasne stavia i ničí, oslobodzuje i seká. "Keď som prvýkrát stretol staviteľa a jeho príbeh, hneď sa mi zazdalo, že má v sebe neuveriteľnú historickú iróniu a paradox, ktoré sú typické pre mytologické rozuzlenia, kde bohovia vo veľkej miere riadia veci po svojom. A chcel som... rozpovedať jednoduchý, no vo svojom paradoxe typický príbeh z mytologickej doby, ktorú sme žili a ktorá sa stále viac zdá byť dávnou bájou. Príbeh o staviteľovi a jeho troch láskach."

Drago Jančar - A ​névtelen fa
Janez ​Lipniket magába szippantja a múlt. Rátalál a Nagy Szerető naplójára, aki a második világháború idején, Szlovéniában kezdte szerelmi pályafutását. Lipnik háborús eseményekről és erotikus kalandokról olvas. E történeteken keresztül szövi elbeszélését, és viszi magával olvasóját a szlovén Katyńból, a Kočevski Rogi tömegsírból megmenekülő fiatalember nyomába. Aztán egyszerre a legutolsó háború morajlik a szereplők körül, a nagy szerbellenes nyári horvát offenzíva. A háború és az emigráció éveit végigszeretkező ismeretlen emigráns erotikus feljegyzései felidézik Lipnik gyermekkori emlékeit, szép és szomorú tanítónőjét, a kisfiú első szerelmét, aki talán a Don Juan erotikus kalandjainak egyik hősnője, de bizonyosan áldozata egy politikai okból elkövetett kínvallatásnak. Lipnik történészként a hézagokat pótolja a levéltári anyagokkal, férfiként pedig építi tovább az erotikus jeleneteket; párhuzamot von a második világháború és a fél évszázaddal későbbi horvátországi háború között, amikor ő élte szerelmi regényét egy adriai szigeten. Megelevenednek a múlt mítoszai, Szlovénia, a Balkán és a kontinens válsága. A szerző folyamatosan újraírja annak az embernek a történetét, akit magába szippantott a múlt.

Drago Jančar - Ma ​éjjel láttam őt
Azt ​hiszem, nem fog keresni, mondta Veronika, mégis a délelőtti vonattal utazott el, megvárt Zágrábban, aztán együtt utazunk tovább Belgrád felé, majd tovább, délre. Hogy ne érjen semmi meglepetés a ljubljanai állomáson. Akkor el sem tudtam képzelni az elegáns urat, aki meglephetett volna bennünket, az sem érdekelt, mennyire szenved a felesége elvesztése miatt, akinek mindenben a kedvére akart tenni, annyira, hogy az a végén megszökött tőle. Akkor semmi másra nem gondoltam, mint hogy ez az okos és szép nő úgy döntött, hogy velem tart. A regény hősnője, Veronika Zarnik életvidám, férjezett, extravagáns fiatal hölgy, gondtalan szépség a harmincas évek Ljubljanájában. Lovagolni támad kedve, aztán kikezd oktatójával, Stevóval, a daliás szerb tiszttel. Szerelem, majd viszony szövődik közöttük. Botrány a ljubljanai jobb körökben, főként, amikor a fiatalasszony követi szerelmét Szerbiába. A mostoha körülmények között kihűl a szerelem, és Veronika visszatér türelmes és belátó férjéhez, hogy ott folytassák, ahol abbahagyták. De jön a háború, és a háború végén a házaspár ismeretlen helyre távozik. Talány, hova kerültek és a regény öt különböző nézőpont mozaikjaiból rakja össze a sötét képet, egy fiatal pár végzetes útját az ismeretlenbe. A Ma éjjel láttam őt olvasmányos, lassú könyv olyan emberekről, akik csak túl akarták élni a kegyetlen háborút. Nem volt bennük előítélet, nem voltak politikailag elkötelezettek, csak a háború alatt is olyan törvények szerint akartak élni, mint békeidőkben. Azt tenni, ami örömet szerez: Beethovent hallgatni, társas életet élni, lovagolni. Olyan emberek ők, akik a viharos események peremén éltek, és nem is értették igazán a történteket csupán élni akartak. Drago Jančar szlovén író, drámaíró, esszéista 1948. április 13-án született a szlovéniai Mariborban. Jančar műveit kéttucat nyelvre fordították le szerte Európában, Ázsiában és az Amerikában. Az író 1995-től a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. Díjak és elismerések: A Ma éjjel láttam őt díjai: 2014 a legjobb külföldi regénynek járó díj, Franciaország 2011 Az év legjobb regénye (Kresnik-díj) 2011 Európai Irodalmi Díj További kiemelkedő elismerései: 2003 Herder-díj 2001 Az év legjobb regénye (Kresnik-díj, Katarina, a páva és a jezsuita) 1999 Az év legjobb regénye (Kresnik-díj, Zajgás a fejben) 1994 Európai regény-díj

Kollekciók