Ajax-loader

Mészöly Miklós könyvei a rukkolán


Mészöly Miklós - Az ​atléta halála
"Van ​ennél számonkérhetetlenebb formája is az elszakadásnak; - mikor még együtt fekszünk le, együtt reggelizünk, s talán még jobban is igyekszünk szeretni egymást, mint azelőtt. De mégsem ezen múlik. Egyszer csak jön egy nap, mikor egy táj kezd fölrajzolódni - nem találok jobb szót vagy képet, de Bálint esetében ez nem is hasonlat csupán -, egy táj, ahová tudom, hogy csak a másik léphet be, hiába látom én is." (Részlet a regényből)

Mészöly Miklós - Vadvizek
A ​89. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Mészöly Miklós életműsorozatában a Vadvizek című elbeszéléskötet, amely a szerző első köteteként látott napvilágot éppen 70 éve Pécsett, a Várkonyi Nándor vezette Batsányi Társaság kiadásában. A Vadvizek 1948 óta most jelenik meg másodszor, változatlan kiadásban, így a később átírt Koldustánc című híres novellájának most az ősváltozatát is olvashatjuk a könyvben, amelyhez a sorozatszerkesztő, Szolláth Dávid írt utószót.

Mészöly Miklós - Az ​istálló
"A ​kisepikai forma az elmúlt öt évtized során Mészöly prózakoncepciójának megfelelően sokféle transzformáción esik át. Fokozatosan eltávolodik a novella hagyományos, terjedelmesebb, zártabb, feszesebb műfajváltozatától, és a történet, rövidtörténet, prózaszöveg hagyománytalan alakjában jelentkezik. Egyfelől szűkszavúbb, töredékesebb, kihagyásosabb, vázlatosabb lesz, vagy morzsákká, chipekké tömörül, másfelől visszanyúl a történetelvű anekdota s a még régiesebb beszély oldottságához. Mindkét út a moderntől a posztmodern felé mozdul el, az egyik minimalizálódást, a másik szövevényességet eredményez, szokatlanul új időtudatot érvényesít, s ennek megfelelő szerkezeteket hoz magával." Thomka Beáta

Mészöly Miklós - Az ​elvarázsolt tűzoltózenekar
Mészöly ​Miklós azok közé a ritka magyar mese-írók közé tartozik, akik számára a mese nem alkalmi kaland, hanem a regénnyel, lírával egyenlő nagy műfaj. Olyan műfaj, melyben árnyalatos érzéseit, megragadó látomásait, mély s néha bonyolult gondolatait természetesen és rangos irodalmi szinten fejezi ki. Az elvarázsolt tűzoltózenekar Mészöly Miklós meséinek első nagyobb szabású összefoglalója a Hétalvó puttonyocska és a Hiú-Cserép-királykisasszony című kisebb kötetek után. Olyan kötet, mely világos tagolásával jól elkalauzol Mészöly Miklós sokszínű, eredeti mese-világában; első részén a kisebb gyermekekhez szólva képzeletmozgató játékosság uralkodik, hogy aztán a második részben érettebb meseolvasók számára kirajzolódjék egy jelképekben és látomásokban gazdag kalandos világ, mely elgondolkoztató, felnőttekhez is szóló mély tartalmait, színgazdag líráját a harmadik részben bontakoztatja ki igazán. S ahogy a kötet a hármas tagolásban egyre többet-érő meseolvasókra számít, úgy változik a mesék beszélő hangja is: a magyar népmeséből kiindulva a legigényesebb modern mese stílművészetéig.

Mészöly Miklós - Sutting ​ezredes tündöklése
A ​kötet öt terjedelmesebb novellát, kisregényt válogat egybe a szerző „középső” korszakából, a hetvenes-nyolcvanas évekből. A linearitás megszüntetésének, merész szüzsés eljárások és az archaikus nyelv használatának, a történetmondás új szintű gazdagításának kora ez: a Mészöly-ouevre-re nézvést is jelentős összeállítás egy kísérletező és termékeny periódust jelenít meg.

Mészöly Miklós - Oh, ​che bella notte
A ​magyar olvasó olyan könyvet tart a kezében, amelynek angol, orosz és román nyelvű változata azonos borítóval kerül az említett nyelveken olvasó irodalombarátok elé... Hogy ezt miért fontos hangsúlyozni, egyáltalán: megemlíteni? Egyebek között azért, mert az olvasó közérzete szempontjából sem közömbös, ha tudja. ugyanazt a könyvet, ugyanabban az időben - épp csak különböző nyelveken - Washingtontól Moszkváig sokan forgatják, a kolozsvári magyar és román nyelvű példányok olvasói talán éppen a Magyar novellá-ról vitatkoznak a sétatéri padon. Bátran állíthatjuk, hogy a magyar olvasók számára is újdonságszámba mehet ez a kötet. a más nyelvű változatokhoz képest: elmaradt a "bemutató jellegű" utószó. Helyette azonban első ízben jelenik meg kötetben a Magasiskola keletkezési körülményeit idéző Sólymok csillagvilága.

Mészöly Miklós - Az ​elvarázsolt tűzoltó-zenekar és más mesék
Mészöly ​Miklós gazdag mesetermésének, magyar és külföldi népmese-feldolgozásainak jó részét tartalmazza a válogatás. A Virágok beszélgetése című ciklus az író saját meséit foglalja magába. Sokszínű, kalandos, jelképekben és látomásokban bővelkedő, bizarr légkörű mesék váltakoznak itt népmesei hangú írásokkal. Kevésbé ismert magyar népmesék gyűjteménye a Hajnalfia című rész, míg A párductekintető Fidda meséi a zord északi országok hűvös-homályos-sejtelmes erdeiből a színes, vidám, romantikus Délre és az indiánok világába viszik az olvasót. A kötetet Egyed László illusztrációi díszítik.

Mészöly Miklós - Megbocsátás ​/ Merre a csillag jár
Mészöly ​Miklós életműsorozatának ötödik kötete két olyan hosszú elbeszélést emel ki a hatalmas oeuvre-ből, melyek a nyolcvanas évek magyar prózájának jelentékeny állomásai voltak. A Megbocsátás 1984-ben önállóan, a Merre a csillag jár az azonos című elbeszéléskötet egyik darabjaként 1985-ben jelent meg. Ami a két szöveget irodalomtörténeti jelentőségükön túl egy kötetbe rendezi, az talán a titokzatos szakrális jellegük, szertartásszerű poétikai megszerkesztettségük.

Mészöly Miklós - A ​hiú Cserép-királykisasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mészöly Miklós - A ​bánatos medve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mészöly Miklós - Film
Egy ​Öregember és egy Öregasszony sétál a Csaba utcában. Lassan, kötelességszerűen, csoszogó léptekkel mennek, ki tudja, már hányadszor ugyanazon az útvonalon. A történelem megkövesedett darabjai ők, múltjuk összemosódik a tárgyak, a házak, a kövek múltjával, amelyek között élnek. Emlékezniük kellene, de ki tudja, hogy emlékeznek-e? Pedig a jelenben benne van a múlt. A Csaba utca környékére a képzelet és az emlékezés rávetítheti a hajdani szőlőskertek, présházak, álmos vendéglők képét, pontos helyszínrajzot is találhat a sarki étterem falán függő légypiszkos rézkarcban, amely a Ferenc József-i évek "békebeli" hangulatát árasztja. A hajdani helyszín aztán megelevenít egy furcsa, hatvan év előtti történetet, egy különös bűnügyet, amely itt, a városmajori szőlőkben játszódott le, 1912. május 23-án a "véres csütörtökön"...

Mészöly Miklós - Bolond ​utazás
"Utazz, ​kedves utazó, hiszen mit tehetnél mást. A ráfordított időt pusztán kényszerűségből is a jobb perceid közé fogod számítani, hálával a veszedelmekért, melyek egyedül képesek fogékonnyá tenni az iránt, aki lépteinket irányítja." A novelláskötet a Mészöly Miklós életmű-sorozat 13. darabja.

Mészöly Miklós - A ​pipiske és a fűszál
A ​legkisebbeknek mesélni - ez a legnehezebb. Vagy legalábbis egyike a legnehezebb írói feladatoknak. Egy sereg ritka írói tulajdonság kell hozzá. Természetes gyermeki játékosságtól az első ízben való tapasztalás felfedezői frissességéig. A beszédmódban pedig egyfajta tartalmas leegyszerűsödés, ami mindig többet mond a köznapi szóval, mint amit vele mondani szoktunk. Mészöly Miklós ennek a nehéznek a példaszerű művésze. Kicsiknek való történetei szóljanak bár a vadászni indult ujjakról, az állatok beszélgetéséről vagy arról, hogy miért nem beszélnek a halak, mindig is többről szólnak, mint amiről szólnak; mindig beléjük van rejtve valamilyen gyermekien egyszerű és tiszta lírai felfedezés - valami a valódi költészetből -, amely ugyan más-más fokon, de zavartalan gyönyörűséget ad a mesehallgatónak és a mesefelolvasónak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A pipiske és a fűszál Reich Károly színes illusztrációival Mészöly Miklós gazdag meseterméséből a kicsiknek való írásokat emeli ki és teszi ismét hozzáférhetővé.

Mészöly Miklós - Jelentés ​öt egérről
Az ​egykori katona ott áll az Emke-sarkon, s mint megelevenedett filmszalag kockái, peregnek gondolataiban frontbeli menekülésének kalandos-izgalmas élményei; a pusztai madáridomár mozdulatlanná dermedve órákat tölt lesen, hogy a kitűnő ösztönű vadsólymot "befogja" vadászsólyommá: a három burgonyabegyűjtő egyike a teherautó defektjét kihasználva nyúlvadászni indul, s meghökkentő, új környezetben találja magát, ahol egyszerűen kilép addigi önmagából; öt kisegér kimászik a pinceablakon, biztonságos menedéket keres, hogy végül is kéngázban pusztuljon el. Mészöly Miklós új novelláinak hősei szokatlan közegben, gyakran furcsán és váratlanul cselekszenek: nemegyszer víziók, álmok determinálják magatartásukat, életérzéseiket. A meghökkentő fordulatok, bizarr megoldások - a szerző szándékainak megfelelően - intellektuális élményt nyújtanak az olvasónak. Más, reálisabb miliőben játszódik Teréznek, a betegségével viaskodó erdélyi pártmunkás lánynak szomorú végű krónikája vagy a Történet hányatott életű vadőrének szövevényes, bonyolult históriája.

Mészöly Miklós - Alakulások
Közel ​harminc év novellatermésének legjavát foglalja magába Mészöly Miklós kötete; legkorábbi elbeszélése 1942-ben keletkezett, az utolsó 72-ben. A kötetben vannak kisregények, elbeszélések, groteszk történetek, mesék, pillanatképek. A hangvétel gazdag; az írások hangütése is, jellege is nagy átalakuláson ment keresztül az évek során. Mi az, ami mégis azonos maradt, mi foglalkoztatja Mészölyt? Az ember természetrajza - a legkülönfélébb embereké -, magatartás és viselkedésformák. Az alkalmazkodásra való képesség. A megbúvó komisz ösztönök s az ellenük vívott harc. Az a keserű megalázottság, szégyen, ami az emberben - a nagyjából emberben is feltámad egy időre, ha alulmarad ebben a küzdelemben. A szerelem szépsége és csapdája. A magány szorítása. Indulat és ráció gyakran ellentétes irányú mozgása. "Mészöly - írta többek között tanulmányában egyik legavatottab ismerője, Béládi Miklós - az elsők között próbálkozott a magyar elbeszélés határainak kitágításával; az irreális, groteszk, abszurd elemek fölhasználásával; egy jelentésekkel, utalásokkal telített, összetett ábrázolási módszer kikísérletezésével... Novelláiban a részletek nem a magáról értetődő logika közvetlenségével fűződnek egymáshoz. Az írói figyelem ide-oda kalandozik; a tárgyi világ leírását váratlanul a legbensőbb lélekrezdülések rajza követi, az aprólékoskodóan szabatos környezettanulmányt titok lebegi körül, az írói figyelem ide-oda vibrál közeli és távoli, életteli és elvont között. E novellák világvíziója azt sugallja, hogy az egyéni sors mindennapi és véletlen helyzetei elrendelten érintkeznek a külvilág embertől függetlennek és fölfoghatatlannak tetsző törvényeivel. Mészöly ezt a fölfoghatatlanságot igyekszik élővé, azaz mégis megfoghatóvá tenni."

Mészöly Miklós - Otthon ​és világ
A ​kötet válogatása rendhagyó, a sorozat célkitűzéséhez igazodik. Olyan igénynek igyekszik megfelelni, hogy egyszerre jelezze egy történelmében handicap-es régió gondjait, s túl is mutasson rajtuk. E gondok természetesen csupán tünetei az általánosnak; bár "hőmérsékletük" mindig meghatározóan sugárzott ki Európára, mind szellemi, mind politikai értelemben. Nem alábecsülhető szerep ez, s handicap-jeinek kihordott értékvilága sem. Európa determináltan közös vállalkozás, nem vitrin, melynek kulcsát bármilyen érdemmel vagy szerencsével tartósan ki lehet sajátítani. Ezt igazolja a politikatörténet, s az itt megszületett szellemi és művészeti eredmények gazdagsága. A túlmutatása mindig a művészet szférája volt és marad a maga fegyvertelenségével. Mumford írja, hogy a személyiség megformálásának s a társadalmi erők irányításának problémájával küszködünk mindenkor, s kutatjuk, hogy a dolgok zajos forgatagától és az istenek mindenfajta háborúskodásától visszavonulva, miképp találhatnánk meg intellektuális koncentrációval a szellem megoltalmazásának módozatát. Nem hihetjük, hogy ezen a gondon túl vagyunk, az új kihívások új veszélyeket is szülnek. Ha valahol, éppen a régiónkban nem kell emlékeztetni rá, hogy a művészet s a róla való gondolkodás milyen könnyen megfertőzhető. Jártasságunk és tapasztalatunk e téren elvitathatatlan. A kötet közel ötven év anyagából válogat; ez lehet mentsége, de az üzenete is – egy személytelenségre törekvő személyesség kísérlete.

Mészöly Miklós - Színházon ​kívül
A ​színpadra szánt - vagy talán helyesebb így fogalmazni: az esetleg a színpadi megvalósítás lehetőségét is számításba vevő - szövegek sorozata korántsem mellékága Mészöly szépírói életművének. Az ötvenes években a kényszerűségből s jórészt álnéven végzett dramatizálások, bábszínpadi átdolgozások kezdettől jóval többet jelentettek, mint alkalmi pénzkereseti forrást. A bábszínpad dramaturgiai lehetőségei fölkeltették Mészöly érdeklődését - a témának fontos tanulmányokat is szentelt. Szerencsés véletlen, hogy ezek a bábszínpadi kísérletek egybeestek az előbb csak hírből, hamarosan azonban szövegszerűen is megismert kortársi drámairodalom, különösen az abszurd dráma olvasói tapasztalataival. [...] Mészöly számára a színpad mindig fikció; igaz, annak nagyon is valóságos, és éppen fikcióként része a valódi életnek: a színház színházként realitás az ő számára.

Mészöly Miklós - Pannon ​töredék
A ​könyv Mészöly Miklós beosztását követi. A Pannon töredék, a Térkép Aliscáról, a Balsejtelem lüktető pontocskái, az Anyasirató, a Nyomozás (1–4), a Történet és a Magyar novella című szövegeket tartalmazza. „Mészöly Miklós 1995 nyarán állította össze életműkiadásának tervezetét (…) Különböző gyűjteményes köteteit, válogatásait látva szembeötlik, hogy mindig új meg új összefüggéseket igyekezett találni a már elkészült szövegek között, joggal gondolva, hogy egyvégtében olvasva írásait, az egyes motívumok, újbóli felbukkanásukkor, erősítik a hasonló szöveghelyek hatását, hogy bizonyos munkák részletei mintegy folytatódnak egy másikban, bujtatva vagy nyilvánvalóan, de mindenképp jól érzékelhetően, ha ezt az eredetileg nem szándékolt, ám mégis meglévő mögöttes rendet a minden alkalommal újrarendezett ciklusok világossá teszik az olvasó számára.” (Részlet Wilheim András utószavából)

Mészöly Miklós - Volt ​egyszer egy Közép-Európa
"Volt ​egyszer egy Közép-Európa? Kikelet, zimankó, néhány rongyos vitéz a tüskekalyibában, kik már rég elfelejtették a nevüket, s kiknek mi is elfelejtettük a nevét. Mossa az ülepüket a szőke Duna, s mindezt bevilágítja a hold, alatta üszkösödő templom. A szurdikokban századosan felgyűlt penész és natúr genny, felhősödés esetén lakkozott kosszarvsötét. Mondják, hogy harmadfél nap van hátra az ítéletnapig, utána feltámada, és meghala végleg. A könyv egyik regöse, aki kémlelőnek képzelgi magát végtelen poroszkálása során, fakó foszlányokról beszél, nagy esők évadján. Ő már rég nem nomád lovas, csupán csoszogó. Lábán kocódik a lánc, s a kísértet hozzá a lassúdad országos eső koppanásai szolgáltatják. S mikor meggyújtatik az 1526 emlékgyertya - hun válaszul, hun vigasztalásul -, benépesülnek a terek emberekkel, kik közül némelyik olyan németséggel beszélnek, mit csupán egy görög-zsidó ért meg, aki kunsági pásztorokkal alkuszik örményül, mely pásztorok viszont török szavakat kevernek a magyarba, hogy a cseh városbíró legényét megtévessék. És reng a búzatábla, és kergeti a szél a boszorkánykereket. Volt egyszer egy Közép-Európa? Itt csak az eshet meg, ami megesik. S a gond éppen az, kinek hogyan lehetnél szolgája, hogy rab kedvteléseidnek szabadon örvendezhess a tágaska kalodán belül. S közben az eperfás utak alagútjaiban ilyen kiáltás hallatszik: "Vigyázó! Meddig tart még az éjszaka?" S az alagút másik végéről kiáltják a választ: "Eljön a reggel, de még éjszaka van, jertek el újból!" Máskülönben olyan csend uralkodik, melyben a haraszt várja csupán, hogy megfújja a szél. S a regös teszi, amit tehet: jegyezget, mint porba a földre tört ágvég. Közép-Európa jószerivel nem volt még, csak lehetne talán egykor, ha talpából kinőne a gyökés. Ami volt eddig, az után odakívánkozik a kérdőjel. Ez a könyv is így olvasandó. Elejétől haladva a végéig, ahogy az alagút vezeti az embert. Hogy hová? Mesélik, hogy az Üveghegy aljában egy csecsemő fekszik, és nézi a napot... Az Üveghegy aljában egy vénséges vénasszony ül, és nézi a napot... Az Üveghegy aljában a nap tűzi az üres homokot... - Az alagút túlsó oldaláról mégis úgy szól az üzenet, hogy "eljön a reggel... jertek el újból!" Mégis ilyen nagy lehetne a költészet hatalma?"

Mészöly Miklós - Polcz Alaine - A ​képek megszólítása
A ​katalógus a Mészöly Miklós – Polcz Alaine hagyaték képanyagán túl tanulmányokat tartalmaz, amelyek feldolgozzák a kollekciót, illetve feltárják a Mészöly-házaspár képzőművészeti kapcsolatait.

Mészöly Miklós - Műhelynaplók
Mészöly ​Miklós (1921-2001) Műhelynaplóinak jelen kiadása a szerző kéziratos hagyatékában található, 1948 és 1988 között keletkezett, nem publikált noteszek, füzetek, határidőnaplók anyagát tartalmazza. Ezek a szövegdokumentumok a szerző munkásságának szerves részei. Nem tartalmaznak semmilyen személyes megnyilatkozást, tehát egyik sem áll kapcsolatban a magánélet tényeit vagy a magánszemély és a közvetlen környezetét érintő emlékek, feljegyzések dokumentálási módjaival, műfajaival. Egyértelműen alkotói előmunkálatokról tanúskodnak, melyeknek értéke a 20. századi magyar művelődéstörténet szempontjából sem lebecsülendő. Egy jelentős író műhelymunkájáról, igen széles körű intellektuális és szakmai érdeklődéséről, valamint fogékonyságának olyan összefüggéseiről tanúskodnak, amelyeket megjelent művei alapján nem feltétlenül azonosíthattak eddigi olvasói és művének kutatói. A szerzői előmunkálatok korpuszához tartozó szövegek szakszerű feldolgozását és mostani közzétételét e belátások indokolják.

Mészöly Miklós - Magasiskola
A ​sűrítés szűkítés is: cella; s hogy a cella minden formájában ugyanaz? A végtelennek az ezredrésze is végtelen: ez viszont mindig vigasz maradhat. Mészöly Miklós

Mészöly Miklós - Elégia
Több ​kortárs prózaírónk - mint Cseres Tibor, Bárány Tamás, Hernádi Gyula - kezdte írói pályáját költőként. Mészöly Miklósnál, jóllehet kötetcímadó bölcseleti "esszé-költeményét" kétszer is - legutóbb az Esti térképben, 810689 - megjelentette már, nem erről van szó. Most kiadott könyvéről a szerző maga mondja: inkább "kiemeléseket" tartalmaz arról a senkiföldjéről, "ahol a próza már nem próza s a vers még nem vers. A legkevésbé sem gondolom, hogy prózaíróból bármivé is át tudnék vagy akarnák vedleni." ; Kétségtelen viszont, hogy Mészöly prózájában gyakran adódnak szembetűnően szép költői képek (Tél; Porkoláb-völgy), zeneien érzékelhető lírai helyzetleírások: "Szüreti kárbid-durrogás, / madár-riadó. / A rétek fémszál hangjain túl / kosárszám érett gyümölcs, / néhány felszökkent nádtors." Vannak továbbá olyan tömör pillanatelemzései (Dióverés után; Egy halott leányhoz; Ötperces esti havazás), melyekben az érzéki pontosság, a pszichológiai realitás és a szinte mértani absztrakció egyaránt megtalálható. Nem érdektelenek a Mozgólépcső, illetve Szemle cím alatt összegyűjtött reflexiók, gondolatfoszlányok. Köztük olykor egy-egy paradoxon is több, mint puszta ötlet, láttató és elgondolkodtató voltával döbbenetes erejű: "Krematórium / kapujában / villanó-lámpás / mentőautó"; "emberek menetelnek egy végleges fal felé / ugyanannyian lépnek ki a fal túlsó oldalán"; E tekintetben figyelemreméltóak a kötet Appendixeként, több mint harminc oldalon közzétett aforizmák, maximák, moralizáló megfogalmazások, mint például a szabadságról szóló: "Szemfényvesztő függetlenek, akik az ürességben eveznek szabadon; akik az ingyeneshez úgy nyúlnak hozzá, mintha ők szereznék meg; akik a saját árnyékukkal takaróznak, s még ideájuk sincs a napról, melynek az árnyékukat köszönhetik." - A szerző olvasóinak és a modern, reflexív költészet kedvelőinek ajánlható.

Mészöly Miklós - Az ​én Pannóniám
"Most ​a szűkebb hazáról, az én szűkebb hazámról lenne szó. A kötet anyagát illetően nem akarok itt nyomtatott újdonságokkal szolgálni (kívánom ezt tenni a még tervezett néhány más kötetben) - a furfangosságom itt is csak annyi, amennyit a kalauzoló válogatás szempontjai újdonságként kínálnak. Azt a Dunántúlt, Pannoniát szeretném fölidézni, ahogy egy rokon és kedves arcot tapintunk végig a sötétben az ujjbegyünkkel - az eltűnt és egyre homályosuló históriai időben. Táj, lélek, gondolkodásmód, érzelemhullámzás érzékenység és érzékeny barbárság sajátos ötvözetéről szeretne hírt adni ez a könyv, lehetőleg minden mást kiszűrve a hangulatképből, ami elkalandozik ebből a szűkebb világból."

Vancsó Zoltán - Mészöly Miklós - Szándéktalan ​fény / Unintended Light
Vancsó ​Zoltán legújabb képanyagában képzeletbeli utazásra invitálja nézőit. A sorozat a leszállással kezdődik, a felszállással ér véget, azonban az első képek láttán világossá válhat számunkra: nem egy konkrét utazásról van szó, hiszen a fotók a világ különböző tájain készültek. Nem a helyszín és nem is egy konkrét, bemutatni szándékozott társadalmi vagy kulturális jelenség, megfigyelt sajátosság az, ami egybefűzi a felvételeket, hanem az a már-már fogalommá vált „vancsós” tekintet, amely a látható valóságot újrateremti, új összefüggésekben láttatja. (Böröczfy Virág)

Mészöly Miklós - Séta, ​évgyűrűkkel
Poszler ​György mondja Szederkényi Ervin emlékére írott soraiban, hogy „a férfiévek mélyén... nagy barátságok ritkán szövődnek". A Séta évgyűrűkkel című levelezésgyűjtemény azonban épp egy ilyen kései barátság lassú és figyelmes megteremtését beszéli el. A két levélíró férfiú egyike a huszadik századi magyar irodalom nagy hatású prózaírója, másika pedig 1964 és 1987 között a pécsi Jelenkor folyóirat - túlzás nélkül - legendás főszerkesztője. Mészöly Miklóst bizonyára nem kell bemutatni az olvasónak, Szederkényi Ervin életműve azonban nem a könyvtárak polcain elhelyezett kötetek sorából lehet ismerős, hanem a Jelenkor huszonhárom évfolyamából. Kettejük levelezése mögött körvonalazódik nemcsak a személyes kapcsolat elmélyülésének története, hanem egy ma már irodalomtörténetinek számító korszak háttere is. Jelen kötet nem vállalkozhatott kettejük teljes levelezésének kiadására, hisz az a kultúrpolitikai kor - amelyben mindketten arra tettek kísérletet, hogy a tisztesség ösvényein maradva tegyék láthatóvá azt, ami az adott társadalmi-politikai közegben értéktelennek, tehát méltatlannak ítéltetett - nem kedvezett az őszinte és nyilvános beszédnek, s a levelezésből vélhetően szándékosan nem őrződött meg minden darab. Ezért, hogy a levelekből kirajzolódjék az elbeszélés, tájékoztató jegyzetek és utószó segítik a „nyomjeleken" közlekedő olvasót. A kötet függelékben közli a Magyar Tallózó című művelődéstörténeti sorozat- amelyről sok szó esik a levelekben - némely fontos dokumentumát, amelyekből kitűnik a szerkesztők, így az ötletgazda Mészöly Miklós, nagy szabású terveinek szándéka, s eltávolításuk története a szerkesztőbizottságból.

Mészöly Miklós - Érintések
Mészöly ​Miklós esszéi a filozófia és az irodalom mezsgyéin keletkeztek vagy az élet egy-egy maradandó pillanatát rögzítik. Hosszabb tanulmányok és verslélegzettel írt futamok váltják egymást új könyvében, akár korábbi kötetében. A tágasság iskolájában. Témája sokféle. Egyik hosszabb írásának tárgya Csáth Géza elfeledett pszichiátriai elemzése a skizofréniában szenvedő N. kisasszony naplójáról; ironikus nyelvészeti "tallózás" kutatja régi, ízes, erőteljes és elfeledett nyelvi fordulatainkat: a lehetőséget, hogy majd ismét felhasználtassanak. Szól a tetten ért időről, amikor és ahogy egy műalkotás lelke megszületik, Vörösmarty A rom című kis eposzát elemezve a magyar romantikáról, még inkább a magyar költészet elkerülhetetlen feladatáról: szolgálni. A tényszerű rögzítés lehetőségeiről és kilátástalanságáról. A tényszerű rögzítés lehetőségeiről és kilátástalanságáról a valóság egymást kiegészítő és egymással feleselő dimenzióiban. Napló jellegű emlékezések a gyerekkoráról és az íróvá érés küszöbéről; műhelyproblémák; a tárgyak epikus aurája, a transzcendencia jelenléte dolgaink között. Életprogramját (mely minden írásából kihallható) egy helyütt így fogalmazza meg: "Hilaryt faggatták egyszer az újságírók, hogy mi vitte rá a Himalája megmászására. Mert ott állt, mondta kis gondolkozás után; és ezt mindjárt kőbe is kéne vésni." Hűvösek és lobogóak Mészöly esszéi. Mintha elsőként pillantana meg egy művészeti objektumot, olyan kíváncsian, annyi intenzitással fogja fel esztétikai, emocionális, gondolati sugárzását, élményeit, következtetéseit a végsőkig kifeszíti, de az állításokból, a logikai futamokból nem hagyja el a kérdőjeleket sem. Következetes kérdező. A művészitől nem választja el az ember általánosabb ügyeit: a morált, helyünket a külvilágban, sorsunkat a történelemben. Az ember és a világ titkait kutatja: minél többet elhódítani a homályból, ami kimondásra vár.

Mészöly Miklós - A ​negyedik út
Mészöly ​Miklós életműsorozata nagyrészt az ő 1995 nyarán összeállított kötet-tervezetei szerint jelent meg eddig. A mostani kötettől kezdve azonban el kell térnünk tőle, különösen a tanulmánygyűjtemények esetében. Sem a mostani, A negyedik út, sem az ennek folytatásának is tekinthető Magyar holmi válogatása valójában nem készült el, Mészöly csak megjelölte, hogy miként képzeli el szerkezetüket. Válogatásának alapja az 1990-ben Szombathelyen megjelent A negyedik út című gyűjtemény – ezt metszi két kötetté az életműkiadás tervezete, megjelölve, hogy a második részt kiegészítené az azóta eltelt évek válogatott publicisztikájával. A negyedik út eredeti kiadása a legmostohább sorsú tanulmánygyűjteménye: megjelenésekor a példányok jó része raktárban maradt s szinte elfelejtődött, alig lehetett lehetett hozzájutni; s csak évekkel Mészöly halála után jutottak el az eredeti kiadás előkerült példányai, új borítóval, új kötésben, de változatlan formában a könyvesboltokba (ezért némiképp félrevezetően második kiadásként). Az írások közül néhányat Mészöly ugyan annyira fontosnak érzett, hogy utolsó válogatásába is fölvette (vagy más, meg nem valósult kötetekbe tervezte fölvenni) őket; mások újraközlésétől viszont eltekintett. […] Kétségtelen, hogy rengeteg továbbgondolásra érdemes ötlet és megfontolás van bennük; mai szemmel olvasva azonban főleg két szempontból tarthatjuk őket fontosnak. Egyrészt immár három évtized távolából valóban a kort jól jellemző dokumentumok – kutatóknak s újabb generációknak. Másrészt azonban mára mintha fölerősödnének azok a szálak, amelyek a szépírói életműhöz kötik őket: mintha a nagy történelmi fikciós novellák (az életműsorozat Pannon töredék című kötetében megjelent írások s a Családáradás című regény) háttéranyagául szolgálnának.

Mészöly Miklós - Bunker ​/ Az ablakmosó
A ​kötet darabjait az ötvenes évek végén írta szerzőjük. A modern hazai színműírás gyakorlatában ezek a drámák akkortájt rokontalanoknak tetszettek mind stíluseszményeikben, mind pedig szemléletükben. Mészöly Miklós az absztrakció irányába mutató drámaépítkezésével ugyanis a modern emberi lét tragikumának kettősségét mutatja be: egyfelől az atomjaira széthullt világ értelmetlenségét, másrészt egy-egy hőse révén az emberi értékek megőrzésének a lehetőségét. A "bunkerlét" sosem volt, de lidérces álmokban ott kísértő lét, melynek érzéki valósága éppen agyonrészletezettségével megy át a fantasztikumba, hogy ott mutassa föl abszurd lényegét, s pontosan e lényeg által lázítson minden - emberi létünket deformáló - helyzet- és viselkedési automatizmus ellen. Miként a kötet másik darabja, Az ablakmosó is, a burleszkbe hajló ábrázolás harsányabb eszközeivel.

Mészöly Miklós - Megbocsátás
"A ​vonat már rég kifutott az állomásról, a hosszan kígyózó füstcsík ottfelejtette magát a levegőben. Az lett volna valamilyen győzelem, ha ez a füstcsík nem foszlik szét, továbbra is ott marad a városszél fölött, ott érik az évszakok, túléli a képviselő-választást, a fővárosból érkező „filléres” vonatokat, a búcsúkat és Porszki úr temetését. Ha belesimul az égbolt visszatérő mindennapjaiba. Volt is remény erre, mert még este nyolckor sem foszlott szét, feltűnés nélkül a helyén maradt, mintha puszta felhőalakzat volna, mely olyan döntésre jutott, hogy nem kíván meghalni. ... Este nyolc óra felé vette észre az irattár ablakából, hogy a vonatfüst csíkja változatlanul ott vesztegel a városszél fölött. Mielőtt hazament volna, beugrott egy percre a belvárosi templomba, és farkasszemet nézett az alagútmély homállyal, a macskaszem örökméccsel. Különös gondolata támadt, amibe majdnem gyűlölet vegyült. Kinek a részvétére számíthat, ami egyszer és mindenkorra észrevétlenül pusztult el, anélkül hogy valaha is kitűzték volna a perét tárgyalásra?"

Mészöly Miklós - A ​pille magánya
A ​pille magánya a Jelenkor Kiadó első könyve volt 1989-ben. Mészöly Miklós az 1995-ben megkezdett életműkiadás számára huszonkét kötetbe rendezte írásait. E beosztás szerint az első kiadásban közreadott néhány írás más kötetbe került át, A pille magányának terjedelme azonban több mint kétszeresére bővült az időközben közreadott, illetve máshonnan áthelyezett darabokkal. Az új kiadást, Mészöly Miklós zenéről, filmről, képzőművészetről, irodalomról, pályatársakról, saját alkotói attitűdjéről szóló írásainak eddigi legteljesebb gyűjteményét a kiadó 500. könyveként adjuk közre.

Mészöly Miklós - Esti ​térkép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók