Ajax-loader

Sárközy Tamás könyvei a rukkolán


Sárközy Tamás - Gazdasági ​státusjog
A ​kötet alapvetően a közgazdászképzést szolgáló (vagy tágabban: nem a hivatásszerűen jogász szakemberek igényeinek kielégítését szolgáló) tankönyv-sorozat első kötete. A sorozat a gazdasági élet jogát tárgyalja, a magyar tételes jogra koncentrálva. Ez az első kötet a gazdasági státusjogot tartalmazza - lényegében az amerikai business law irodalom mintájára - a praktikus igényekhez igazítva.

Sárközy Tamás - A ​hatékonyabb kormányzásért
A ​szerzőnek – humán értelmiségi körökben nem túlzottan szimpatikus – véleménye szerint az átalakulási folyamatban az alapvető prioritásnak az egyéni és társas vállalkozásnak, a vállalkozói autonómiának kell lennie. A vállalkozói státus védelme álljon tehát a kialakulóban lévő modern magyar gazdasági alkotmányosság középpontjában. A kölcsönhatást, a nonprofit szférák visszahatását nem tagadva, ezért szerintem abból kell kiindulni, hogy a vállalkozói autonómia a megalapozója az általános civil autonómiának, működőképes és hatékony vállalkozói szféra nélkül nincs egyszerűen eszköz sem a megfelelő szociális és egészségügyi politikához, sem az oktatáshoz, művelődéshez, tudományhoz vagy a sporthoz. De gazdasági teljesítmény nélkül illúzió a hatékony közigazgatás, a demokratikus jogállam működtetése is. (részlet a szerző előszavából)

Sárközy Tamás - Rendszerváltozás és a privatizáció joga
ELŐSZÓ Ez a könyv a volt szocialista országok - hallatlanul nehéz és súlyos ellentmondásokkal terhes - rendszerváltoztató folyamatának központi jelenségével foglalkozik: a tulajdoni struktúra átalakulásával-átalakításával. Ennek lényege: az eddig uralkodó szocialista társadalmi tulajdon helyére a modern piacgazdasághoz elengedhetetlenül szükséges, a magántulajdon elsődlegességén alapuló tulajdoni rendszer lép. E folyamat lényege az állami tulajdon magántulajdonosokhoz juttatása, mégpedig lehetőség szerint magántulajdonosok részére piaci alapon való értékesítése. A privatizáció tehát ezekben az országokban stratégiai jelentőségű. Korábbi munkáimban főleg a szocialista állami tulajdon belső ellentmondásain igyekeztem oldani: egyrészt az állami tulajdonon belül valamifajta vállalati tulajdont indokolni, másrészt feloldani a társadalom tulajdon merev dualizmusát (állami-szövetkezeti tulajdon) és lehetőség szerint másodlagos, kiegészítő tulajdonformákat (pl. társulási tulajdon, társadalmi szervezetek tulajdonjoga stb.) elméletileg kialakítani. A rendszerváltozás után pedig több könyvben is a magyar privatizáció jogát igyekeztem a jogi elmélet oldaláról megalapozni. Ebben a munkában - figyelemmel arra is, hogy a magyar privatizáció lassan lezárul - a volt szocialista országok privatizációjának jogát nemzetközi összehasonlításban szeretném feldolgozni és az általánosítható tapasztalatokat feltárni. A "volt szocialista országok" helyett szinonim fogalomként a "kelet-európai privatizáció" szót is használom, bár ez az utóbbi terminológia nyilván túlzott leegyszerűsítés: Magyarország inkább Közép-, Észtország, Lettország Északkelet-, Albánia vagy Szlovénia Délkelet-Európának minősül, Oroszország jó része pedig túllépi Európa határait. A nemzetközi összehasonlítást egyébként 1997. január 1-jével zártam.

Balásházy Mária - Pázmándi Kinga - Sárközy Tamás - Vállalati ​jog
Rövid ​jogtani és államszervezeti bevezetés után részletesen foglalkozik a társasági, a konszern- és a cégjoggal, a fizetésképtelenségi joggal, az értékpapír- és tőzsdejoggal, valamint a versenyjoggal, ide értve a tisztességtelen versenycselekményeket, a fogyasztóvédelmet, a kartelljogot és a vállalati fúziók-összefonódások ellenőrzését. Ezt követően a gazdasági szerződések általános szabályait elemzi a könyv, majd betekintést ad az alapvető kereskedelmi ügyletek jogába. A kiadvány munkajogi alapismeretekkel zárul.

Sárközy Tamás - Magyar ​sportjog
A ​magyar sportjogban 2010 óta igen jelentős változások történtek. Átalakult a sportirányítás rendszere, szigorúbb szabályok születtek az "álamatőrizmus" visszaszorítására, valamint a dopping, illetve a sporthuliganizmus területén is. Az új civiltörvény, illetve az új Polgári Törvénykönyv is jelentősen érintette a magyar sportot. Sárközy Tamás új sportjogi monográfiája a magyar sportjog minden területét érinti. Így foglalkozik a sportolók, a sportegyesületek, a sportvállalkozások és a sportszövetségek jogállásával, valamint a sport kereskedelmi szerződéseivel is. A kötet részletesen foglalkozik a sportesemények szervezésével, a sportlétesítmények tulajdoni helyzetével, valamint a sporteseményeken résztvevő nézők jogaival és kötelezettségeivel. Részletesen foglalkozik továbbá a sportolók, sportszakemberek és sportszervezetek fegyelmi, valamint kártérítési felelősségével is. A könyvet a sportra vonatkozó alapvető jogszabályokat tartalmazó függelék zárja.

Sárközy Tamás - Kétharmados ​túlzáskormányzás
„A ​polgári állam versenyelvű. Semmilyen kormányzat nem betonozhatja be magát, mert a kormány nem azonos a nemzettel. Az európai integráció elmélyítése pedig összeegyeztethető a nemzeti érdekekkel. Nincs szükségünk szabadságharcra. Kiegyensúlyozott, a valódi közjót szolgáló normális, az európai polgári értékeknek megfelelő nemzeti kormányzást szeretnénk.” Sárközy Tamás szerint a második Orbán-kormány nem maffiaállam, de nem is önálló, mások számára követendő magyar modell. Úgy véli, meg kellene szüntetni a „túlzáskormányzást”, véget kell vetni a szakadatlan forradalomnak és a szükségtelen nemzeti szabadságharcnak. Stabilizálni kell az állam működését, meg kell szüntetni a kaotikus, gondolatnál is sebesebb frakció-törvényhozást. A kormányzás terén is középútra kell kerülni – nemzeti kormányzást kell megvalósítani, az Európai Unió gazdasági és jogi alapértékeinek tiszteletben tartásával. Sárközy Tamás legújabb könyve átfogó képet ad a második Orbán-kormány teljes kormányzati ciklusáról, és érzékelteti a 2018-ig terjedő kormányzati periódusban fennálló lehetőségeket. A hatalom sose szerette, ha valaki középen áll – Szolón törvényben rendelkezett arról, hogy az ilyen szedje a sátorfáját Athénból. Sárközy Tamás évtizedek óta nem hajlandó egyik oldalra sem állni. „Harag és részrehajlás” nélkül értékel; ugyanolyan higgadtan mond véleményt a „gondolatnál is gyorsabb jogalkotásról” vagy az „irányított nemzeti kapitalizmusról”, mint a stadionépítési programról vagy a várható jövőről. Az ilyen vagy olyan előjelű populista summázatokhoz szokott választópolgár nem győz csodálkozni: jé, ezt így is lehet nézni? Egészen egyedi hangvétel ez a szakmaiságot és bírálatot hol kedélyes, hol cinikus megjegyzésekkel ötvöző stílus, benne az érintettség (szem- és fültanúság) váratlanul fel-felbukkanó adomáival. Tábori Zoltán

Sárközy Tamás - Kormányzástan
Az ​államtanból, a közjogból és a politikatudományból nőtt ki a polgári államokban az elmúlt fél évszázadban a kormányzástan (governológia), mint interdiszciplináris alkalmazott társadalomtudomány, némileg másként az Amerikai Egyesült Államokban és másként a kontinentális Európában, részben Franciaországban, részben Németországban. Ez a diszciplína az 1990-es évek végétől megjelent a magyar társadalomtudományokban is és lassan megindult főleg speciális kurzusokon a kormányzástan oktatása is, a magyar egyetemeken. Ez a kormányzástan tárgyát és jellegét bemutatni kívánó munka elsősorban a közgazdasági és közigazgatási mesterképzés alátámasztását kívánja szolgálni, de talán képes lehet a kormányzás problémái iránt érdeklődő szélesebb közönség igényeit is kielégíteni. A könyvben tehát keveredik a tankönyvi és a monografikus jelleg

Sárközy Tamás - Magyarország ​kormányzása 1978–2012
_"A ​kormányzás a legkisebb rossz okozásának művészete"_ Sárközy Tamás legújabb könyve nem egyszerűen tudományos monográfia, sokkal inkább "kormányzati személyes történet". Úgy tárgyalja tizenegy magyar kormány munkáját, hogy megosztja olvasóival számos élményét és magánvéleményét is azokról a "szereplőkről", akikkel megismerkedett, kívülálló szakértőként együtt dolgozott. Miközben arra keresi a választ, hogy mi a kormányzás lényege, hogy mennyiben változtak az állam funkciói és a kormányzás feladatai a globalizáció és az információs társadalom kialakulása következtében, vagy hogy mennyiben lehet egy kormányzás populista, és milyen hibalehetőségek vannak a kormányzásban, "személyes arcképcsarnokában" portrét fest az elmúlt több mint harminc év legmeghatározóbb politikusairól Kádár Jánostól Grósz Károlyon és Horn Gyulán át Gyurcsány Ferencig és Orbán Viktorig. Teszi mindezt a tőle megszokott és már-már elvárt cinikus-sztoikus hozzáállással, fekete humorral, mely számára az "önvédelem, az optimista fennmaradás eszköze." "...ezt a könyvet a pártonkívüliség és a pártsemlegesség jegyében, >>középről<< szerettem volna megírni. Nekem szinte >>tök mindegy<<, hogy balközépről vagy jobbközépről kormányoznak, csak a kormányzás legyen szakszerű és kulturált. (A radikális hőzöngést - balról vagy jobbról - nem kedvelem.) Kicsit szaktudomány, kicsit jelentörténelem, kicsit visszaemlékezés ez a munka. Ez utóbbiból kifolyólag egy öregembernek - akinek csak múltja van, jövője nincs, és egy ilyen könyvvel a kormányzati munkában való használhatósága is megszűnt - talán megbocsátható, ha némileg jelentőségénél több szót ejt saját >>kormányzati<< munkásságáról. Azt a látszatot azonban szeretném elkerülni, hogy csak én voltam okos. Nagyon sok téves javaslatom volt, túl sokat alkudtam meg, választottam a könnyebb utat. De azt azért, ha lehet, ne vitassák el tőlem, hogy - bár nem viselek kokárdát, és nem üvöltöm szívemre tett kézzel a Himnuszt - Magyarország javáért szerettem volna munkálkodni több-kevesebb sikerrel." Sárközy Tamás 1940-ben született Budapesten. Az állam- és jogtudományok doktora. Az ELTE jogtudományi karának elvégzése után az Építésügyi Minisztériumba került. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében tudományos kutató, jelenleg kutató professzor. 1979-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (jelenleg Corvinus Egyetem), 2001-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. 1987–1988 között a kormány modernizációs irodájának vezetője, 1988–1990 között igazságügyminiszter-helyettes, 1989–1990 között deregulációs kormánybiztos, 2004–2005 között a kormányzati szervezet modernizációs javaslatát kidolgozó kormánybiztos. Jelenleg a a Magyar Jogászegylet elnöke. A civiljog, a gazdasági jog, a társasági jog, valamint a kormányzati szervezetrendszer témájában több mint 60 könyvet és 300 tanulmányt írt. 1993 óta a Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője.

Farkas József - Gadó Gábor - Gál Judit - Dr. Komáromi Gábor - Makai Katalin - T. Nagy Erzsébet - Sándor Tamás - Sárközy Tamás - Vezekényi Ursula - Wellmann György - Társasági ​törvény, cégtörvény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gellért György - Sárközy Tamás - Vékás Lajos - Kecskés László - Besenyei Lajos - Kemenes Béla - Petrik Ferenc - Sőth Lászlóné - Harmathy Attila - Benedek Károly - Zoltán Ödön - Domé Györgyné - Szilágyi Dénes - Gárdos Péter - A ​polgári törvénykönyv magyarázata I-II
Több ​mint tíz év telt el azóta, hogy a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában megjelent a Polgári Törvénykönyv magyarázata című háromkötetes mű; ún. nagy-kommentár. A Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) azonban az elmúlt évtized alatt húsz törvény, illetve törvényerejű rendelet módosította és egészítette ki, s a Ptk. által közvetlenül érintett, a korábbi műben is elemzett jogszabályok közül több már hatályát vesztette, illetőleg módosult. Ugyanakkor - különösen a rendszerváltozás óta - számos, a polgári jog területére tartozó, a Ptk.-val szorosan összefüggő jogszabály lépett hatályba. A módosítások és kiegészítések - az öröklési jogot kivéve - mélyreszántóan érintették a Ptk. egész területét. Ennek folytán a korábbi kommentár használhatósága jelentősen csökkent, s mind a jogalkalmazók, mind a különböző gyakorlati területen dolgozó jogászok részéről egyre sürgetőben jelentkezett az igény új kommentár iránt. Ezzel szemben a jogászság körében voltak olyan kritikai hangvételű felvetések is, hogy éppen az imént vázolt módosításokra, valamint a Ptk. több rendelkezését és az ezekkel szorosan összefüggő jogszabályokat érintő - várhatóan már a közeljövőben napirendre kerülő - változásokra tekintettel nem idő előtti-e az új kommentár kiadása. Az ilyen és ehhez hasonló kritikai megjegyzések cáfolatára azonban az új kommentár megjelentetését szorgalmazók több érvet is felhoztak. Az egyik ilyen érv, hogy a jelzett, várható további módosítások folytán az 1981-es mű egyre növekvő számú jogszabályra tekintettel - a jogalkalmazás egységének és a törvényességnek a biztosítása érdekében - a jogalkalmazók aligha nélkülözhetik egy olyan mű kiadását, amelynek célja, hogy az említett jogszabályok és a Ptk. összefüggéseit megvilágítsa, és a Ptk. új rendelkezéseit is elemezze és értelmezze. További érv, hogy a kódex jellegű törvények tervezeteit előkészítő munka időigényességére és az Országgyűlés egyre fokozódó munkaterhére is fegyelemmel az új teljes Polgári Törvénykönyv hatálybalépése két-három éven belül aligha várható.

Sárközy Tamás - Egy ​gazdasági szervezeti reform sodrában
Minden ​jelentősebb szervezeti változtatás kicsit ugrás a sötétbe, egy szervezeti reformot teljes mértékben kikísérletezni, az előnyöket és a hátrányokat, az átmeneti veszteségeket, az új visszaélési lehetőségeket, a továbbgyűrűző és főleg a távolabbi társadalmi-politikai hatásokat teljesen felmérni bármilyen gondos előkészítés esetén sem lehetséges. A szervezeti változások körében elég nagy spontaneitással kell számolni, az egész folyamat teljesen tudatosan nem tervezhető. Az 1984-es magyar szervezeti reform alapelvei tudományosan világosak, megalapozottak, de mind az előkészítés, mind az eddigi végrehajtás eseményei jelzik, hogy még sok be nem épített, váratlan elemmel lehet majd találkozni.

Sárközy Tamás - Illiberális ​kormányzás a liberális Európai Unióban
Sárközy ​Tamás legújabb könyvében kifejti, hogy az Orbán-kormány harmadik, 2014 és 2018 közötti ciklusát egy olyan kormányzás jellemzi, amely alapvetően nem a liberális társadalomszervezési elvekre épül, miközben nem tagadja a liberális alapértékeket, az emberi jogokat, a jogállamot, az elkülönült hatalmi ágak létét. Új vonása, a "kifelé fordulás", azaz hogy a nemzeti identitás és a szuverenitás megőrzése érdekében vívott, már korábban is sokat emlegetett szabadságharcát nemzetközi színtérre, az Európai Unión belülre viszi. A szerző az Orbán-kormány működését elsősorban jogalkotási oldalról vizsgálja, célja, hogy ezt az időszakot - az előnyöket és hátrányokat, a sikereket és kudarcokat összevetve - tárgyilagosan elemezze. Munkájában objektivitásra és pártatlanságra törekszik.

Kollekciók