Ajax-loader

Faludy György könyvei a rukkolán


Balla D. Károly - Baranyi Ferenc - Czigány György - Faludy György - Gergely Ágnes - Görgey Gábor - Juhász Ferenc - Kalász Márton - Lator László - Lászlóffy Aladár - Mezey Katalin - Mozzi Giulio - Nagy Gáspár - Orbán Ottó - Riccardi Antonio - Székely Magda - Szőcs Géza - Takács Zsuzsa - Tari István - Tornai József - Tőzsér Árpád - Turczi István - La giornata della poesia - Antologia poetica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Faludy György - A ​pompeji strázsán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Faludy György - Jegyzetek ​a kor margójára
Faludy ​életének menete mindig rendkívüli események és baljós csillagzatok vonzásában haladt, az igazi alkotó nyugalmat, amelyre fiatal költőként egykoron vágyott, talán csak második amerikai emigrációjában, majd végleges hazatérése után sikerült megszereznie. Máskülönben üldöztetés és menekülés volt a sorsa: zaklatott életpályája során három kontinensen is megfordult Európán kívül: Afrikában, Észak-Amerikában és Óceániában. Átélte a kistarcsai és a recski kényszermunka-tábort; szolgált az Egyesült Államok hadseregében; volt újságíró, egyetemi tanár és munkanélküli; szembefordult a XX. század mindkét totalitárius diktatúrájával: a fasizmussal és a kommunizmussal. Ha a modern magyar költészetnek van Odysseusa, az minden bizonnyal ő, aki nemcsak a messze tengereket járta be, hanem a XX. század mitologikus szörnyetegeivel is találkozott. Talán a legérdekesebb és legváltozatosabb életpályát befutó Faludy 1994-ben rendbe szerkesztette általa legértékesebbnek vélt esszéit, "szerény megjegyzéseit" a XX. század margójára.

Faludy György - Versek ​1956–2006
„Olvasóim ​nélkül nem írtam volna meg e könyv felét sem; nékik köszönöm, hogy soha magányosnak nem éreztem magam, és, akárhogy is fújtak e korszak jeges szelei, nem kellett fáznom és borzonganom” – írta Faludy György versei első gyűjteményes kiadásának utószavában. E töretlen népszerűséget elsősorban színes egyéniségének, intellektuális érzékenységének és kiapadhatatlan, sok szenvedésen érlelődött humanizmusának köszönhette. Verseiben – melyeket diákkorától kezdve egészen haláláig írt – megtalálható mindennek a lenyomata: a széles körű műveltség és világlátottság, a szépség iránti vonzódás. De ugyanígy a különböző szerepekkel való játék, a fordítás és átköltés közti határvonal elmosódása is, melyek már fiatalon megalapozták hírnevét, és amelyek ma, tíz évvel a halála után még aktuálisabbá teszik Faludy költészetét. Jelen kötet e terjedelmes és gazdag életmű második felét, az 1956-os emigrációtól írt műveket tartalmazza.

Faludy György - Testek ​vonzásában
A ​magyar olvasó az elmúlt évszázad végéig nagyrészt csak az európai származású erotikus versek egy részét ismerte. Művészi fordítások nem terjedtek ki az arab, héber, hindu, japán, kínai és perzsa költészetre, noha ezek a versek méltó párjai Catullus vagy Verlaine erotikus verseinek. Faludy György az általa legszebbnek tartott szerelemről és szenvedélyről szóló versekben mutatja be a világirodalom szerelmi lírájának legjavát.

Faludy György - Faludy Zsuzsa - Pálóczi-Horváth György - Egy ​nép tragédiája
Ez ​a különleges történelemkönyv az '56-os forradalmat követő hónapokban készült a bécsi Europa Verlag fölkérésére. Az első részt, amely Magyarország történetét mutatja be a kezdetektől Trianonig, Faludy György írta. A középső részt (1919-1956) a felesége, Faludy Zsuzsa (Tatár Mária álnéven), a harmadik, a forradalomról szóló részt pedig Pálóczi-Horváth György, aki Faludy barátja és éveken keresztül szerkesztőtársa volt a Londonban megjelenő Irodalmi Újságnál. Ötven év elteltével jelenik meg először magyarul, elolvasása-tanulmányozása rendkívüli élmény mindazoknak, akik kíváncsiak a történelmi elméletekre, azoknak, akik ápolják a forradalom emlékét, és azoknak, akik egy újabb Faludy-arcot akarnak megismerni.

Faludy György - Viharos ​évszázad
Faludy ​élete a meg nem alkuvásról és a szépségről szól a tények torzítása nélkül, ahogy egész költészete és ez a könyv is. A Viharos évszázad szubjektív összefoglalása a XX. század objektív történéseinek. "A versek külön-külön és összességükben is különlegesek, csodálatosak és szívszorongatóak" – írja Kőszegi Ferenc. Faludy, aki a XX. században mindvégig jelen maradt, mint lelki fájdalomcsillapító.

Faludy György - 100 ​könnyű szonett
1990-ben ​jelentette meg a Magyar Világ Kiadó Faludy György 200 szonettjét. Élő klasszikusunk, a századdal évtized hiján egyidős Költő kötetét napok alatt szétkapkodták. 1995-re elkészült a folytatás: száz új szonett. Faludy könnyűnek nevezi őket, s valóban azok, hiszen csupán az élet értelméről, a múlandóságról, a rengeteg ellentmondásról és a maradandó értékekről szólnak e csodálatos képek és látomások - "egy csendes, mohó néző" vallomásai.

Faludy György - Faludy Zsuzsa - A ​forradalom emlékezete
A ​kötet, mely 1956 félszázados évfordulójának állít emléket, Faludy György közéleti témájú publikációinak és nemegyszer nyersen őszinte lírájának ötvözete. A gyűjteményt a szerző második feleségének, Faludy Zsuzsának az írásai teszik teljessé. A forradalom napjairól, Nagy Imrének és társainak jelentőségéről, a nemzetközi politikáról, irodalomról és közéletről szóló kortárs tudósítások a Faludy György által szerkesztett, Londonban kiadott Irodalmi Újságban jelentek meg először. A megannyi cikk, hír, glossza, kritika szinte egytől egyig a forradalmi eszme leképezése. A z időrendben közölt cikkek Faludyék perspektívájából rajzolják meg a kései 50-es éveket - a Faludytól megszokott stílusbeli és tartalmi gazdagsággal. Ez a kötet az utolsó, melyet a történelem viharai közepette humanista elveihez mindvégig rendületlenül hű költő-író-műfordító még életében állított össze.

Faludy György - Őszi ​harmat után
Jelen ​kötet három verseskönyvem rövid kivonata: a Franciaországban, Afrikában és Amerikában írottaké. Válogatásomnál nem az esztétika, hanem az egységes kötet összeállításának terve vezérelt. Számos, a feudálfasiszta Magyarország vezetői ellen szerzett politikai versem is kimaradt, melyek ma nyitott kapukat döngetnek. E három kötethez függeléknek csatoltam néhány idehaza szerzett versemet, jelezve: már nem kényszerülök idegen társadalmakat választani tárgyamul; itt vagyok és itt is maradok. A bujdosó író legnagyobb félelme nem a nyakába hulló bomba, üldözés és nyomorúság, hanem a magyar nyelv elfeledésétől való páni rettegés. Félelmét túlkompenzálva, gyakran használ régi, ritka szavakat, melyekért ezúttal bocsánatot kérek. Ugyanekkor, az évek során, megszokja a helyi kiejtést, kivált személy- és helyneveknél. Mivel ez a versek ritmusára és rímeire is kihat, nem minden pironkodás nélkül kénytelen vagyok idejegyezni a legfontosabbakat. Arkansas olvasd: arkenszaa; Atterbury = etterböry; Baltimore = báltimór; Carolina = kerolejna; Connecticut = kanetiköt; Detroit = ditroit; Guadalcanal = gvadalkanál; Illiois = illinojsz; Iwo Jima = ivódzsima, Maine = mén; Manhattan =menhett'n; Maryland = merilend; Massachusetts = messzecsúszettsz; Ohio = ohájó; Pennsylvania = penszilvénia; Tarava = táráva; Wyoming = vejoming. Teddy Roosevelt neve rúzveltnek, F. D. Roosevelt neve rózeveltnek ejtendő, mert angolszász szokás az illető egyéni kiejtésmódját honorálja.

Faludy György - Elfeledett ​versek
Mindig ​a fennálló irodalmi rend ellen lázadt, sosem publikált a Nyugatban. Az őt híressé tevő átköltéseket legkiválóbb kortársainak hada ítélte el; fordítási, az antik formákat elvető és helyesírási tanait a hivatalos literatúra mindig elvetette. Életútja is többször elsodorta az irodalmi élet fősodrából. Mindezek ellenére mégis folyamatosan népszerű volt az olvasók körében, ifjúságától haláláig a közönség szeretete övezte. Ez a születésének századik évfordulójára megjelent válogatás eddig ismeretlen verseit gyűjti össze: kéziratban maradt, újságokban megjelent, ám kötetbe soha sem sorolt, valamint ifjúkori kötetekben szunnyadó költeményeket nyújt át az olvasóknak.

Faludy György - Dobos ​az éjszakában
„1947 ​és 1988 közt Magyarországon verseskötetem nem láthatott napvilágot. Könyveim többsége, költemények és próza, nagyobb részt angolul jelentek meg, mindaddig, míg Püski Sándor 1980-ban, New Yorkban, 600 oldalon közreadta Összegyűjtött verseimet” – mondja Faludy a bevezetőben. A kötet egyik legnépszerűbb verse (talán csak Márai Halotti beszéde vetekszik vele e téren a modern klasszikusok közül) éppen a magyar nyelvhez íródott szerelmi vallomás, amely megmutatja, hogyan írhatott a költő mindenkor és mindenhol magyarként magyarul: „Magyar nyelv! Vándorutamon kísérőm / sértett gőgömben értőm és kísértőm / te hangolás barangoló kalandom / te zengő és borongó hang a lanton / bőröm, bérem, bírám borom, míg bírom / és soraimmal sorson túl a síron, / kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász: / mennyei poggyász.” (Óda a magyar nyelvhez) „Most” folytatja a Magyarországra visszatelepedett kortalan költő előszava, „amikor kétszáz és egynéhány költeményt, vagyis verseim mintegy harmadát válogatom össze, enyhe aggodalmat érzek. Szeretnék mindent beletenni, amit közönségem kedvel vagy legalább tűr, és mindent, amit magam is szeretek, ha esetleg az olvasó nem is fogadja örömmel. Ennek ellenére sem lesz semmi a kötetben, ami bármilyen irányzatú, gondolkodású vagy vallású embert sért, kivéve a nyilasokat és kommunistákat. De e versek számát is nagyon szűkre szabtam, mert náluk fontosabb jelenségek is akadnak a világon.”

Faludy György - A ​század vallomásai
A ​század vallomásaiban többek között az alábbi versek olvashatók: Michelangelo utolsó imája; Ballada F. Gy. egyetlen szerelméről; Ballada Nulla Károly életéről; A judeai helytartó; Barátnő barátnőjéhez; A húszéves magiszter; Német zsoldosdal; Buonaparte Ajaccióban; Fiatalember Jeremiás próféta jobbján; József Attila temetése; Rig Véda: A teremtés; Villon testamentuma; Atlantisz; Óda a magyar nyelvhez; Franciaország megadja magát; Arab mezőn; Marokkó; Szatír a tengerparton; Kiúszom egy sziklára; Támi el-Gláui; Arab tanárral sakkozom; Alba; Kasba tornyán; Sivatag; Kasba; Búcsú a tengerparton; Ibn Amár búcsúja Portugáliától; Honvágy; Beállok katonának.

Faludy György - Barokk ​költészet
A ​barokk idők európai költészetére a realitás a jellemző. A reneszánsz költői hirtelen álmodozókká válnak, ha a spanyol Gongorával vagy akár Miltonnal hasonlítjuk őket össze. Jellemző a korra még az is, hogy amíg Európa nyugati része vallási szempontból egységes volt, addig Hans Sachs és Michelangelo költészete lényegesen különbözött, viszont a barokk költészet - a katolikusok és protestánsok közötti látszólagos ellentét ellenére - az addig nem egyetértő Európát egységesebbé tette. Ugyanekkor az érzésbeli nyugalom vágya átjárja az egész kontinens költészetét és élesen megkülönbözteti a következő kor lázadó hangjától, Byrontól vagy Goethétől. A Harmincéves Háború riasztó emléke valamilyen módon sziget falait rakta a barokk irodalom köré.

Faludy György - Eric Johnson - Jegyzetek ​az esőerdőből
"Remek ​ember, könyve abszolút gyönyörűség ..Vagy negyven évvel ezelőtt olvastam Cyril Connolly The Unquiet Grave című esszéjét. Azóta az egész szépirodalomban egyetlen munkára sem emlékszem, megy ennyire magával ragadott, mint a The Notes form the Rainforest." Brian Fawet /Books in Canada/ Réges-rég meguntuk Szolzsenyicin, Lukács György és más kelet-európai szerzők véget nem érő politikai megszállottságát, elsősorban azt, hogy megmondják nékünk: mit gondoljunk és mit csináljunk. Megszállottságai Faludynak is vannak, de ezek egy nagyon-nagyon civilizált európai megszállottságai, nem pedig egy provinciális emberé.. Prózája eleven, kemény és ellenállhatatlanul érdekes. Robin Skelton /Vancouver Sun/

Faludy György - Dicsértessék
"Finom, ​csendes és bensőséges versek ezek; az örök élet harsonásai. Szeretném, ha a közönség ugyanolyan szeretettel fogadná, mint ahogy szerzőik írták őket, az emberek okulására és az Úr dicséretére. Mert ha nem is "e világból valók", mégis arra szolgálnak, hogy ez a világ énekelje és hirdesse őket." - Faludy György -

Faludy György - Versek ​1926–1956
„Olvasóim ​nélkül nem írtam volna meg e könyv felét sem; nékik köszönöm, hogy soha magányosnak nem éreztem magam, és, akárhogy is fújtak e korszak jeges szelei, nem kellett fáznom és borzonganom” – írta Faludy György versei első gyűjteményes kiadásának utószavában. E töretlen népszerűséget elsősorban színes egyéniségének, intellektuális érzékenységének és kiapadhatatlan, sok szenvedésen érlelődött humanizmusának köszönhette. Verseiben – melyeket diákkorától kezdve egészen haláláig írt – megtalálható mindennek a lenyomata: a széles körű műveltség és világlátottság, a szépség iránti vonzódás. De ugyanígy a különböző szerepekkel való játék, a fordítás és átköltés közti határvonal elmosódása is, melyek már fiatalon megalapozták hírnevét, és amelyek ma, tíz évvel a halála után még aktuálisabbá teszik Faludy költészetét. Jelen kötet e terjedelmes és gazdag életmű első felét, az 1956-os, második emigrációig megírt verseket tartalmazza.

Faludy György - Vitorlán ​Kekovába
Faludy ​György két éve megjelent _Versek_ című műve - mint a fülszövegben állt - azért nem viselte az Összes versek címet, mert a páratlan Mester folytatja és folytatja az írást. Az életmű tehát távolról sem lezárt. A folytatásnak, az új munkának a terméke ez a mostani vékony, de nagyszerű kötet, századunk amolyan történelmi panoptikuma, történései és rémségei vegyítve fanyar, de nagyon kellemes eseményekkel. Bizonyítván a 88 esztendős költő örök ifjúságát.

Faludy György - Börtönversek ​1950-53
Az ​itt közölt verseket 1950 és 1953 közt csináltam az Andrássy út 60. pincéjében, Kistarcsán és az ÁVO recski bűntetőtáborában. A "csináltam" igét azért használom, mert Rákosi börtöneiben csakúgy, mint Hitler megsemmisitő táboraiban, papir és irószer nem állt a rabok rendelkezésére. Igy ezeket a verseket "fejben csináltam"... Legfőbb gondom az volt, hogy verseimet emlékezetembe véssem; eladdig mindig szenvedélyemnek ismertem más verseinek megtanulását, de a magaméit figyelmen kivül hagytam. Ha az első négy sort elkészitettem, elmondtam magamnak nyolcszor-tizszer; a következő négy sorral ugyanezt tettem, aztán a nyolcat ismételtem ötször-hatszor, és igy tovább, mig a napi, átlagos 40 sor penzummal elkészültem. Reggelenként felmondtam magamnak mindazt, amit addig irtam? száz sort, ötszázat, ezret... A fogdáról egész kötet költeménnyel - ezzel a kötettel - fejemben jöttem ki. Ezek után számos rabtársam tanulta meg azokat a verseket, melyeket jobbaknak, vagy a legjobbaknak tartottam. A megtanulás indoka nemcsak a kölcsönös, törhetetlen szeretet volt, melyet akkor és azóta egymás iránt érzünk és nemcsak a magyar nép sajátsága, a költészet iránti, merem remélni múlhatatlan lelkesedés. Sőt még nem is az, hogy ezekből a versekből - akármilyen is legyen irodalmi értékük - erőt tudtak meriteni. Hanem elsősorban az a tény, hogy költeményeimet meg kivánták menteni az utókor számára. Az akkori helyzetben, gyönge fizikumommal rendkivül valószinűtlennek tűnt, hogy túlélem Recsket. A túlélést, számos társammal együtt, nemcsak annak köszönhettem, hogy Sztálin későn ugyan, de a számunk legkedvezőbb pillanatban patkolt el, hanem elsősorban annak, hogy Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a bűntetőtábort feloszlatta... F. Gy.

Vincze Attila - Szepes Mária - Faludy György - Gondolatok ​és portrék, Máraira hangolva
"E ​könyvhöz két "klasszikus" barátommal készített interjúim szolgáltak alapul, ezekből szemezgettem gondolatokat, töredékeket, olyanokat, amelyekről mindketten meséltek, beszéltek nekem. Merthogy az írás mellett mesélni is, emlékezni is köztudottan jól tudnak, és szívesen is teszik. Ebben a formában próbálom tehát bemutatni a Szepes Mária és Faludy György gondolatvilága közötti hasonlóságokat és különbözőségeket egyaránt."

Faludy György - Emlékkönyv ​a rőt Bizáncról
Válogatott ​versek... E kötet összeállításánál kettős feladatot tűztem magam elé. Először, hogy a harmadik verseskönyvemet, ha töredékes formában is, de végre közzéadjam. Másodszor: hogy egyúttal válogatott verseimet egybegyűjtsem. Mindkét célomat csak részben értem el. A többi kötet kárára, igyekeztem az Emlékkönyv a Rőt Bizáncból költeményeit előnybe részesíteni, bár ugyanekkor második emigrációmban irandó két verskötetem egyikéből (a Hesperidák Kertjei-ből) egyetlen egy verset sem, a másikból (Levelek az Utókorhoz) pedig csak három verset közöltem.

Faludy György - Faludy ​György összegyűjtött versei
"1975-ben ​megjelent _Levelek az utókorhoz_ című kötetem zárószavában némi rezignációval említettem, hogy több, mint négy évtizedes írói működésem során mindössze három verskötetem látott napvilágot. (A Levelek volt a negyedik.) Hozzáfűztem azt is, hogy az emigráció szűkös körülményei közt az olvasó ezúttal is a csak verseim harmadát kapja kézhez. A világ alakulása láttán, meg a magam karrierje iránti közönyöm tudatában úgy véltem: ennél sokkal több életemben már amúgy sem lát nyomdafestéket. Annál nagyobb örömmel jegyezhetem ide: tévedtem. A jelen könyv, majd négyszáz verssel, közlésre szánt költeményeimnek nem egy, hanem három harmadát tartalmazza." (F.Gy.)

Faludy György - Latin ​költészet
Faludy ​György a latin költészet klasszikusaiból válogat, amennyiben Catullus, Maecenas, Flaccus, Tibullus és mások költeményeiből nyújt át egy csokorra valót. Az albumnak is beillő verseskötetet pompeji falfreskók és mozaikok, római, nápolyi és a birodalom más részeiről származó szobrok domborművek és stukkók díszítik. A könyvet a szerzők részletes életrajza teszi teljessé.

Faludy György - Emlékezés ​egy régi udvarházra
_Most ​először jön, de olyan, mintha hazajönne._ _E válogatás megjelenése, 2000. októberének végén, egybeesik Faludy György erdélyi_ _körútjának - egészen pontosan: Faludy első erdélyi útjának - időpontjával._ _Faludy átélt egy egész évszázadot, és nem jutott el Kolozsvárra, ahol Gaál Gáboréktól_ _kezdve oly sokan fogadták volna őt oly szívesen, s ahova ő maga oly szívesen látogatott_ _volna el._ _Hiába, az a század nem akarta ezt a látogatást._ _Akkorhát - ha nem, hát nem - Faludy fogta magát és, mit tehetett volna egyebet, túlélte azt_ _a förtelmes, barna pestises, fekete himlős és vörös lobogós évszázadot, majd régi tervét_ _megvalósítva, elindult Kolozsvárra. Abba a városba, amely, hiszen köztudott ez róla, imádja_ _és dédelgeti az ifjú költőket: hogyisne fogadná szeretettel a fiatal halhatatlant, aki még csak_ _most az imént született, Ferenc Jóska idejében._ _Isten hozta itthon, fiatalember!_ (Szőcs Géza)

Faludy György - Jegyzetek ​az idő sodrában
"Kecskeméten, ​egy kiállítás megnyitása után nemrég negyven-ötven emberrel, nagyrészt fiatallal ültem együtt. Vacsora után megkértek: szóljak hozzájuk. Miről? Azt felelték: a világról." - Faludy György pedig éveken át mesélt olvasóinak a világról azokon a hasábokon, ahol ezeket a sorokat írta. Jegyzetei sokoldalúak: szó esik bennük politikáról, irodalomról, kulturális kérdésekről, környezetvédelemről, történelmi aktualitásokról. A kötet Faludy György esszéinek immár második gyűjteménye, az 1991-1994-es időszakból. Az itt közölt írások nem visszaemlékezések, jóval inkább saját koruk naprakész kommentárjai - természetesen Faludy elmaradhatatlan anekdotáival, példaértékű történeteivel fűszerezve.

Faludy György - Karoton
Páratlanul ​izgalmas irodalmi kuriózumot tart kezében az Olvasó. Már a mű sorsa is mesébe illő. Bár megjelent Angliában és Amerikában is, ez a különleges regény mindmáig ismeretlen maradt a magyar olvasóközönség számára. Mi ennek az oka? A magyar kéziratnak nyoma veszett Faludy György odüsszeuszi vándorlásai során. Négy évtized után a Költőfejedelem tanítványa, Orbán János Dénes vállalkozott az eredeti szöveg rekonstruálására. A költői hangvételű, misztikus regény a keresztényüldözések korában játszódik. Faludy megcsillogtatja teljes fegyvertárát: kedvünkre kóborolhattunk a történelem, a politika, a filozófia, a teológia, az ezoterika, a lélektan és a költészet labirintusaiban. De téved, aki azt gondolná, hogy ez pusztán egy elméleti mű: hátborzongató kalandok, kegyetlen szatírák, pikáns anekdoták no meg a mindent belengő, vérpezsdítő erotika teszi lenyűgöző olvasmánnyá ezt a remekművet.

Faludy György - Versek
Az ​1995-ben megjelent Versek (9520105), illetve az azóta, 2001 májusáig keletkezett újabb költemények gyűjteménye ez az edíció, amely a költő és műfordító 91. születésnapja alkalmából jelent meg mint lírájának legteljesebb foglalata. Nagy irodalmi gyűjteményekben érdemes elhelyezni.

Faludy György - Erotikus ​versek
A ​világlíra 50 gyöngyszeme - Faludy György műfordításai

Faludy György - 37 ​vers / 37 poems
2010. ​szeptember 22-én lenne Faludy György 100 éves. A Maecenas Könyvkiadó a költő emléke előtt kétnyelvű kötettel tiszteleg. Ez a harminchét költemény híven tükrözi a hol kalandos, hol megrendítő életút fontos eseményeit: az első költői sikereket jelző Villon-balladákat, a fasizmus elől való menekülés, az amerikai emigráció vagy a recski fogság emlékeit őrző verseket most egymás mellett magyarul és Zollman Péter ihletett fordításában angolul is olvashatjuk.

Faludy György - Pokolbeli ​napjaim után
A ​Pokolbeli víg napjaim nem kevésbé megrázó folytatása a forradalomról, a menekülésről, a hontalanság első éveiről mesél. A költő megpróbáltatásai nem érnek véget a recski táborból való szabadulással: a vörös zsarnokság igáját nyögő Magyarországon újabb meg újabb megpróbáltatások várnak a nyughatatlan költőre. A forradalom extázisát a menekülés követi, s mire Faludy megtalálná a helyét világban, újabb tragédia taglózza le: felesége halála.

Faludy György - Görög ​költészet
Jelen ​könyvben ógörög költemények követik az előző kötetekben napvilágot látott japán, kínai és perzsa verseket. A fordító a válogatást a maga ízlése szerint rendezte, ami azonban csak azt jelenti, hogy korunk nézetei szerint a szerelmes verseket jobban kedvelte a csatára buzdító ódáknál és elégiáknál, elhagyta a közhelyeket, a szentimentalizmust és az idejétmúlta polémiákat. A költemények a világirodalom első, név szerint számon tartott költőjével, Árkhílokhosszal kezdődnek a Krisztus előtti hetedik századból és a világirodalom talán legszomorúbb háromsorosával végződnek... Így e kötet az ezer esztendős görög kultúrát kívánja felidézni.

François Villon - Faludy György - François ​Villon balladái Faludy György átköltésében
A ​Villon-balladák átköltése Faludy György legelső, és mindmáig legkedveltebb verseskötete. Noha sokan kígyót-békát kiáltottak rá, ez mit sem vont le a népszerűségéből, sőt a kötet betiltása, a cenzúra, a kiátkozott emigráns költő legendája még növelte is azt. A kis kötet persze nem szabályos műfordítás, hanem valóban szabados átdolgozás. Ám épp ettől izgalmas olvasmány. Faludy pompás alakmást talált magának Villonban. A középkori vágáns költő és a 20. századi világcsavargó meglelte egymást, mint zsák a foltját.

Kollekciók