Ajax-loader

Urbán Ernő könyvei a rukkolán


Bumer%c3%a1ng
elérhető
1

Urbán Ernő - Bumeráng
Mi ​késztethette Sarang Ferenc harckocsizó honvédet arra, hogy egy gyakorlat közben megkísérelje harckocsijával elgázolni felettesét? Katonai ügyészhez vagy elmeorvoshoz tartozik ez az ügy?... Ez az alapkérdése Urbán Ernő új regényének, melyben a szerző a különös "bűncselekmény" előzményeinek, okának és motívumainak feltárásával foglalkozik. A regény cselekményének gerince szerelmi háromszög, melynek keretében egy katonától elszeretik a feleségét - de a csábító éppen a felettes. A Bumeráng ezért nem egyszerű háromszög-sztori, ezért nem afféle katona-krimi, hanem a bevonulás előtt nősült fiatalemberek nyugtalanságát, és az egyedül hagyott asszonyok kényes helyzetét bemutató, általános társadalmi mondanivalójú írásmű. A többit azonban mondják el a szereplők: Sarang honvéd, a megcsalt katona-férj, Rike, a kikapós feleség, és a női szívek elrablásának szakértője, a felszarvazott férj bosszújának csaknem áldozatává vált őrvezető.

Urbán Ernő - Írott ​malaszt
Azt ​hihetnénk, hogy új munkahelyén megbecsülik Fodorné Balla Irén gondnoknőt, mert teljesen elzüllött elődje után rendbe szedte a rábízott szociális otthont, mert jövetelével megszűntek az előző gondnoknőnek a járási "nagyságokkal" rendezett "lazításai", mert ő egész emberségével a munkája felé fordul. Mégis kinek szúr szemet az új gondnoknő, kik tartják rosszabbnak a réginél? Azok, akik a helyére pályáznak, akik jövetelével elestek a régi lehetőségektől. És hogyan fognak össze ellene? Intrikálással, megfélemlítéssel, hamis leltározással, formailag teljesen kifogástalan, tartalmilag azonban hamis, hazug "hivatalos papírokkal". Ezek a paragrafusok garmadájával megtűzdelt ügyiratok bekerülnek a lassan, de biztosan működő eljárások gépezetébe, és a jót akaró, tisztességes, érzelmi alapon kommunista asszony egyszercsak arra ocsúdik fel, hogy azonnali hatállyal elbocsátották, a kislányával és béna-beteg apjával ki akarják rakni az utcára, rendőrségre és bíróságra hurcoltatják, tönkreteszik maradék erejét és egészségét - azok a vidéki "hatalmasságok", akik helyzetüknél fogva egyszerre védőpajzsként és fegyverként használhatják ellene a törvényt. Urbán Ernő új, modern szerkezetű kisregényében Fodorné Balla Irénért és társaiért harcolva a nemtörődömség, a bürokratizmus és a nyárspolgári törtetés, agoizmus embertelen és antiszocialista szentszövetsége ellen veszi fel a küzdelmet.

Urbán Ernő - A ​kazamaták titka
Hová ​lettek a Rába menti kisváros hercegi kastélyának kincsei? Ezt kutatja Bencsik Tóni egyre fokozódó izgalommal és lelkesedéssel. Tagadhatatlanul szerencséje van egyben-másban, hiszen adatokat tud meg, sőt helyszíni vázlatot is kap a városból elszármazott festőművésztől. Számtalan akadállyal és veszéllyel kell megküzdenie, míg rá nem talál a rejtély nyitjára. Kutatásai keresztezik a volt hercegi jószágkormányzó fiának, Balikó Tamásnak terveit, aki nyugati üzletemberként titkos megbízatással tért vissza az országba. A népszerű író regénye mindvégig izgalmas, váratlan fordulatokban bővelkedő olvasmány. Az illusztrációkat Győry Miklós készítette.

Urbán Ernő - Világunk ​varázsa
"Pörben ​a világgal" írta válogatott novelláinak kötete fölé Urbán Ernő: válogatott riportjait tartalmazó új könyvének címével mintha a régi pört ellenpontozná. Pedig nem így van: a két egymásnak felelő cím egy és ugyanazon élmény, magatartás két vetületére utal. A világgal pörlekedő "világunk varázsa" nevében emel szót, és a varázslat krónikása a pörben is tanú. Urbán Ernő novelláit és riportjait nem választják el éles műfaji határok. Sokszor a riporter általánosítja novellává mondanivalóját (megesett az is, hogy nagy hatású kritikus riportjait az ötvenes években novellának kellett álcáznia), máskor viszont novellára való mondanivalóját áldozza rá, hogy az újságírói beavatkozás igényével tárhasson föl egy-egy ügyet. 1945 óta járja fáradhatatlanul és hivatásszerűen az országot. Az író érzékenységével és a szakember tárgyismeretével figyeli a valóság - mindenekelőtt a paraszti élet - változásait: ezért tudja emberi sorsokban, emberek konfliktusaiban érzékeltetni azt, ami több mint negyedszázad alatt Magyarországon történt. Riportjainak sora nemcsak a valóság krónikája, de a valóságot átformáló politkáé is. Egymáshoz kapcsolódó írásaiból a teljes folyamat rajzolódik ki: az adott helyzet érleli, sürgeti a változásokat, a változtatás szükséglete hívja életre az új programot, és az új program nyomán indul el a meglevőt átalakító fejlődés. Az író maga is benne él a változásban, nemcsak szemmel követi a folyamatot de tudva és akarva résztvevője is: segít feltárni a szükségleteket, sürgeti a változást, propagálja az újat. A hazai riportok négy ciklusát külföldi útirajzok egészítik ki. Urbán Ernő éppoly otthonos magabiztossággal mozog algériai parasztok, mongol pásztorok között, mint a Dunántúl gyerekkorából ismert földjén. Akárhová, akármilyen környezetbe kerül, mindenütt könnyen teremt kapcsolatokat. Mert mindenütt a lényegre kérdez: az életmódra és a munkára.

Urbán Ernő - Nemcsak ​kenyérrel / Az 1001. kilométer
Két ​kisregényt tartalmaz a kötet, Urbán Ernő utolsó írásait. A Nemcsak kenyérrel hőse, Györe tsz-elnök, mintha régi ismerősünk lenne - Urbán régebbi novelláiból, riportjaiból. De míg a hatvanas évek novelláinak a típus egyértelműen pozitív hőse volt, a kisregényben Györe jó tulajdonságai mögül előbukkannak hibái is. Igaz, ő tette az alig döcögő társulást modern mezőgazdasági nagyüzemmé, de gazdasági sikerei közben elfeledkezett róla, hogy a tsz emberek alkotta, embereket formáló közösség, és hogy az elvek tisztasága a gazdasági eseményeknél is fontosabb lehet. Vele szemben most Pungor a pozitív hős: a megnyugvást, belenyugvást nem ismerő puritán kommuista. Kritikája az író véleményét fejezi ki. Az 1001. kilométer filmszerű szerkezete múltat és jelent kapcsol össze: egy falusi lakodalom éjszakai forgatagában fél évszázad történelmének tragikus konfliktusai villannak föl. Pethő egykori kiemelt munkáskáder volt, a felszabadulást követő politikai harcok önfeláldozó aktivistája, ma egykori eszményeit feledve, gazdag kisiparos, önző érdekember. Fekete Gábor tsz-elnök apját fehérterrorista tisztek ölték meg, 1919 augusztusában. Súlyos emlékei ellenére Fekete Gábor - öntudatlanul - számos dologban természetes ellenségei viselkedéséhez igazodott. Ő maga is tudja: különböző hagyományok élnek együtt az emberben, és különböző emberek egymás mellett, akiket emlékeik szembeállítanak egymással. De a közös érdek, a közös cél össze is fűzi őket: hajnalban, amikor az átmulatott éjszaka után váratlanul rohammunkára kell indulniuk, mindenki megtalálja a magához illő feladatot.

Urbán Ernő - Színe ​és visszája
Mikszáth ​Kálmán írja híres szatírájában, az Új Zrínyiászban: "A magyar ember szereti keresni az igazságot. De nem szereti megtalálni. És ha mégis megtalálta, mindjárt beleun: Ejnye, de kellemetlen pofája van!" Magam is csaknem így jártam s viselkedtem pár esztendeje. Egy hátborzongató öncsonkítás híre indított el igazságot keresni, azt meg is találtam és mégsem tudtam vele mit kezdeni egészen az elmúlt tavaszig. Hogy miért, erre próbál válaszolni a regény, esetem pedig arra bizonyság, hogy az igazságot egyes-egyedül csak akkor érdemes sorsokban gondolkodva kimondani, ha az nem csupán mementó, de ítélet is a világról és benne önmagunkról. Hogy mennyire jogos és mennyire érvényes ez az ítélet, azt már a kedves olvasók és bajjal örömet szülő hétköznapjaink fogják eldönteni.

Urbán Ernő - Jó mulatást!
Urbán Ernő új kötete a Jó mulatást!, hangulatos kisregényt, karcolatokat és anekdotákat tartalmaz. Szerelem, vidámság, kétségek és váratlan beteljesülések, vígjátéki félreértések és meglepő fordulatok jellemzik ezt a jól megszerkesztett kisregényt. A hősnő Bársony Kati, kívánatos, ringlószemű kicsattanó egészségű fiatal özvegy, és a hős: a széles vállú, kedvesen esetlen autóbusz-kalauz. Kettejük kalandos, buktakókkal teli szerelmi idilljének szálait a tréfára kész öreg Bársony bácsi is szövögeti, nemcsak a véletlenek. A kötet többi - rövid lélegzetű írása - beleilleszkedik a kisregény által megadott alaphangulatba. Szerzőnk a karcolatok és az anekdoták témáit elsősorban a mai paraszti életből meríti. Ízesen, érdekesen mondja el humorba, szatírába kívánkozó történeteit. Kedélyesen és anekdotázva, a hibák kijavíthatóságába vetett őszinte hittel ír emberi mellékfogásokról, rossz szokásokról. Kellemes és hasznos olvasmány: önálló hang, eleven szín szatirikus irodalmunkban ez a könyv.

Urbán Ernő - Pirkadás
A ​Pirkadás az 1945-ös hídcsatáknak és a földosztásnak állít művészi emléket. Azt mutatja meg, hogy a kommunisták maroknyi csoportja miként tudott motorja lenni a felszabadulást követő történelmi jelentőségű eseményeknek. Urbán Ernő, a magyar falu szerelmese és kiváló ismerője, önéletrajzi ihletésű regényében kitűnő portrék és jelenetek révén idézi fel az évszázados anyagi és szellemi elnyomástól megszabadult parasztság új életre ébredését.

Urbán Ernő - Kutyaszorító
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Urbán Ernő - A ​Krónikás tollával
Külföldi ​útijegyzetet, tárcákat és hazai riportokat tartalmaz ez a könyv. Urbán Ernő a szó legjobb értelmében igazi riporter. Van eredeti látásmódja, és megvan a maga kedves területe is, ahonnét riport-témáit és riport-alanyait veszi. Főként a paraszti világ érdekli itthon és külföldön egyaránt. De mert vérbeli riporter, a legmaibb kérdések izgatják s így a parasztság iránti érdeklődése a kollektív mezőgazdaásg gondjainak, bajainak, örömeinek vizsgálatában nyilvánul meg. Írásait a tőle megszokott könnyed, kellemes stílus, szellemes, humoros előadásmód jellemzi.

Urbán Ernő - Szamba ​hercegnő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Urbán Ernő - Pörben ​a világgal
Izgalmas, ​drámai összecsapások, szívszorító történetek, vidám karcolatok és derűs anekdoták sorakoznak ebben a kötetben. Az ellentétes hangulatú írások úgy váltják egymást, ahogy mindennapi életünk nehéz pillanataira derűsek, majd ismét szomorúak következnek. Mert Urbán Ernő novellái sem egy zárt írói világ mintegy-stílusú benső képeit vetíti elénk, hanem közvetlenül magát, az örökké változó valóságot. Urbán Ernő személyesen ismeri Magyarország mind a tízmillió lakosát - így érzi, aki beszélget vele. Ösztönös és szenvedélyes valóságszeretete, kimeríthetetlen valóságismerete emeli novelláskötetét a falusi Magyarország átalakulásának hű tükrévé. Méghozzá egyszerre az átalakulók és az átalakítók tükrévé. Az elbeszélések nemcsak a magánparaszti vágyaknak és a közös gazdaság új törvényeinek összeütközését ábrázolják, nemcsak a korszerű nagyüzemi gazdaságok harcát a múltból valóságos és vélt sérelmeinek hatásával, hanem a vezetők, a parasztpolitika végrehajtóinak belső konfliktusait is. A falusi párttitkárt, aki nem az utólagos, hanem az 1952-ben lehetséges felismerések jegyében vette föl a harcot a begyűjtés ellen, s a mai szövetkezeti elnököt, aki szívós munkával és merész ötletekkel, hidegvérrel és fantáziával találja meg minden helyzetben a kollektív érdek és egyéni törekvések közös nevezőjét. A falusi funkcionárius belső ábrázolására egyedül Urbán Ernő vállalkozott, ez a többlet teszi kötetét irodalmi értékén túl dokumentumértékűvé is. A Pörben a világgal húsz esztendő novellaírói munkásságának legjavát foglalja magába.

Urbán Ernő - Aranyfüst
A ​regény egy látszólag teljesen értelmetlen, végső kétségbeesésben elkövetett orgyilkosság okait, drámai körülményeit mondja el. Írója a mondanivalót a következőkben összegezi: "A mű főalakja egy dunántúli »pógár«, egy élelmes, jó kiállású s alapjában véve jobb sorsra érdemes »aranyparaszt«, aki 1955 végén muszájból vállalja a Haladás Proletárszövetkezet reklámelnökségét, s aki egy ördögien okos, mindig a talpára eső üzletasszony szeretője és hovatovább engedelmes kiszolgálója lesz, majd az ellenforradalom alatt és után is oly ösztönös-ügyesen árulja el és teszi a kettejük pereputtyának szocialistaálcás vállalkozásává a Haladást, hogy gáncs helyett dícséretet kap, s az illetékes hatóságok személyét szabályt erősítő kivétel gyanánt emlegetik. Mikor azonban kevesek ügyéből közügy, igazi népmozgalom lesz - A Haladás ügye - anélkül, hogy aranyparasztunk leleplezését és felelősségre vonását bárki is hivatalosan napirendre tűzné - elbukik. Egyik napról a másikra s a mindent tudó, mindent számon tartó faluközösség akaratából bukik el. Az asszony: szerelmi és üzleti partnernője is trágár-gorombán elrúgja magától. Családi élete már réges-rég romokban. Ilyen állapotban dördül el s gyilkol a vadászpuska, amely egyébként dísznek, parádénak volt csak a vállán, s amellyel még csak egy verebet se puffantott le soha."

Urbán Ernő - A ​Szahara szíve
Hat-nyolcezer ​esztendővel ezelőtt földünk legnagyobb sivatagát, a Szaharát még dús növényzet borította, szavannáin tulokcsordák legeltek, s a területet vadászó, pásztorkodó törzsek népesítették be.Valamikor az i. e. IV. évezredben kezdődhetett az a kegyetlen kiszáradási folyamat, amely a viruló tájat a mai vigasztalan pusztasággá változtatta. Vajon kik lehettek a Szahara lakói a hajdani termékeny korszakban? Honnan jöttek, és hova tűntek?

Urbán Ernő - A ​nagy kaland
A ​Nagy Kaland nem hiteles és szakszerű krónika, de főképp: nem kulcsregény, holott ténybeli anyagának zöme tagadhatatlanul egy valóságos építkezés, a Dunai Cement- és Mészmű hétköznapjaiból való. Igaz: amidőn legelőször Vácra indultam, abban a jámbor hitben ringattam magam, hogy amilyen makacs és kitanult szerencsefia vagyok, egy-kettőre otthon leszek én egy nagy építkezés dzsungelében is, s ha majd ráhibáztam néhány izgalmasan jellemző esetre és sorsra, annak is megtalálom az illő és kellő formáját, hogy miképp állítsak össze egy sorozat élesre exponált gyorsfényképet. Úgy ám, de ahogy telt-múlt az idő - micsoda keserves lecke! -, azt kellett látnom, hogy ebben az otthonomnak óhajtott és ízről-ízre megismerni kívánt világban s a tulajdon fejemben homlokegyenest ellenkező folyamat zajlik le. A világban fogytán-fogy, mi több: jószokássá, renddé, majd öntudattá kristályosodik, az én fejemben viszont nőttön-nő, benyomások és ismeretek burjánzó, mihaszna halmazává lesz az építkezés folyton előre hömpölygő forgataga. Elmarad tehát a gyorsfénykép-sorozat, határoztam el, s még inkább az a szándék, hogy egy-egy eredendően kerek, tetszetős epizódból erkölcsi, illetve helytállási példázatot kanyarítsak. És csodálatos: ahogy e látszólagos meghátrálás folytán kudarcom már-már arra kényszerített, hogy csapot-papot otthagyva más vállalkozásba fogjak, kinyílt felettem az ég, tisztulni kezdett a látóhatár. Magyarán: ujjongva ismertem fel, hogy soha ilyen alkalmat, hiszen egész kis ország, valósággal mikroszkóp alá tehető társadalmi metszet az építkezés sokezres, sok felől jött és sokféle múltú munkásgárdája, s ahogy a fiatalság esetében a hivatásra találás, az én számomra is a kalandok kalandja lesz, ha meg tudom akár csak sejtetni is. hogyan formálódik közösséggé egy eleinte csakis bérlista-töltelék tömeg, illetve: mi a tartalma és emberi hitele az olyan fogalmaknak, mint a győzelem önmagunkon vagy az egymás iránt érzett felelősség. S most beszéljen maga a könyv.

Kollekciók