Ajax-loader

Falus András könyvei a rukkolán


Falus András - Adj ​király katonát!
Falus ​András immunológus, a Semmlweis Orvostudományi Egyetem intézetvezető egyetemi tanára A szervezet rendőrsége, az immunrendszer. Túlélési stratégiák a mikróbák világában, az immunrendszer átverése, az Immunbirodalom visszavág. A ráksejtek piszkos trükkjei. Ragadós rákantigének, avagy Ali baba ötlete. Kettős ügynökök az immunrendszerben. A korrupt immunrendőr szolgáltatásai. Hogyan ismerkedjünk? Tanácsok kezdő aszfaltbetyároknak! Szeressük egymást gyerekek! "Mit mesélnék az immunrendszerről, ha limfocita lennék? Egyértelmű a válasz, azt amit Falus a könyvében elmond és ahogyan elmondja." "Szórakoztató, nagyon sok ismeretanyagot tartalmazó olvasmány ez a kötet, a szó legnemesebb értelmében ismeretterjesztő könyv." Gergely János akadémikus

Falus András - Az ​immunológia élettani és molekuláris alapjai
Az ​immunológia – mint a modern biológia része – ugyanazon hatásoknak, divatoknak van kitéve, mint más társtudományok. Napjaink tudományos világa a kísérleti biológiában a sokféleség mellett jelentős hasonlóságokat tartalmaz. Például a citoplazmatikus és sejtmagi jelátviteli folyamatok, az emberi genom project, a molekuláris és komputervezérelt gyógyszerfejlesztési stratégiák, a fehérjeevolúció, a röntgendiffrakciós és NMR szerkezetkutatás, az in vivo embriogenetikai modellek, a molekuláris chaperonok és az apoptosis molekuláris szabályozásának Internet hálózatokon száguldó világa, mind hatással van a résztudományokra, így az immunológiára és az immunológusokra. Egyrészrõl a soha nem látott módon rezisztens bakteriális és virális fertõzések, a daganatos megbetegedések, az „immunkopromittáló” kezelések terjedése, másrészről a „géntargeting”, a neuroimmunológia, a molekuláris, genetikailag tervezett vakcinák elképesztő lehetõségei vesznek körül bennünket. Ezek a tudományos „áthallások és párbeszédek” gerjesztő hatása az immunológiának is napról napra megújuló arculatot, az immunológusnak új megközelítési lehetőségeket, az immunológiát oktatónak is kemény kihívást jelent. Kinek szól ez a könyv? A kétféle színnel és betűmérettel szedett könyvben az előadási vázlatoknak megfelelő bevezető, a kiemelt részek és az ábrák zöme elsődleges áttekintést, tanulható tankönyvet nyújt az egyetemi hallgatók számára. Az érdeklődő nem immunológus szakembereknek és immunológusok számára kézikönyvként korszerű információkat ad, a klinikus orvosok pedig a patomechanizmusok elméleti alapjait kereshetik meg és helyezhetik el az egészséges immunrendszer működéséről alkotott tudásunk mai keretében.

Ferencz Antal - Kosztolányi György - Falus András - Kellermayer Miklós - Somfai Béla - Jelenits István - Hámori Antal - Biogenetika ​és etika
Füzetünk ​a főiskola 2003. november 15-én tartott tudományos konferenciáján elhangzott előadások szövegét tartalmazza. A tanulmányok szerzői: Ferencz Antal, Kosztolányi György, Falus András, Kellermayer Miklós, Somfai Béla, Jelenits István, Hámori Antal. „Az ember nem tehető soha eszközértékűvé. A genetikai, immunológiai és más természettudományos ismeretek gyarapodásával együtt kell járnia az etikai és erkölcsi érzék fejlődésének (orvosi etika, etikai bizottságok, távolabbi társadalmi hatások figyelembevétele, képzés, szemléletformálás). A tudomány nem öncélú, ezért a kutatási irányok kijelölésének és az eredmények felhasználásának ellenőrzött körülmények között kell történnie, ahol a keresztény antropológiai szemlélet meghatározó jelentőségű. Az emberi egészség és a társadalom java előmozdításának számos eleme nem tehető gazdaságilag rövid távon kifizetődővé. Ezért az ezzel kapcsolatos állandó etikai reflexiót és a belõle fakadó társadalmi és jogi kontrollt állandóan támogatni kell a gazdasági lobbyérdekek olykor kíméletlen nyomásával szemben.” Az Élet kultúrájáért. A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele a bioetika néhány kérdéséről. Budapest, 2003.

Czelnai Rudolf - Kroó Norbert - Almár Iván - Csaba László - Pataki Ferenc - Falus András - Fürst Zsuzsanna - Varga János - Csányi Vilmos - Székely János - Válság ​és apokalipszis
Egymást ​érik a világvégejóslatok, a világ gazdasága válságos helyzetbe jutott, az erőforrások végességéről szóló híradások mindennaposak, a vallás hétköznapokban betöltött szerepe csökkenni látszik... Egy újabb világvége. Kijelenthetjük-e, hogy a virtuális világ fokozódó jelenléte csökkenti a transzcendens gondolkodás esélyeit, illetve a felgyorsult fejlődés előrébb hozza-e a vég kezdetét? Milyen deformációk figyelhetők meg az emberen, a civilizáción? A klímaváltozás kérdésének politikai Maya-fátyla mennyire engedi, hogy valóban a mögötte rejlő problémákra fókuszálhassunk? A Manréza-füzetek legújabb kötete ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a lehetséges válaszokat Almár Iván csillagásszal, Csaba László közgazdásszal, Csányi Vilmos etológussal, Czelnai Rudolf meteorológussal, Falus András genetikussal, Fürst Zsuzsanna farmakológussal, Kroó Norbert fizikussal, Pataki Ferenc pszichológussal, Székely János esztergomi püspökkel és Varga János virológussal folytatott beszélgetések formájában.

Falus András - Immunológia
A ​genomika, proteomika, bioinformatika és rendszerszemléletű biológia (systems biology) korszakának egyik legnagyobb nyertese a már évtizedek óta szédületes ütemben fejlődő immunológia. Interdiszciplináris jellegét megőrizve ez a ma már önálló szakterület elválaszthatatlan egységként foglalja magában az egymásra épülő alap- és klinikai immunológiai tudományt. A jelen könyvet - melynek tematikai, szerkezeti és tartalmi átdolgozását az immunológia töretlen és dinamikus fejlődése tette szükségessé - orvosoknak, gyógyszerészeknek, biológusoknak és minden, a téma iránt érdeklődőnek szeretettel ajánljuk.

Falus András - Buzás Edit - Rajnavölgyi Éva - Az ​immunológia alapjai
Hét ​év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Kollekciók