Ajax-loader

Komoróczy Géza könyvei a rukkolán


Komoróczy Géza - Mezopotámia története az őskortól a perzsa hódítá­sig (Kr. e. 539)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Shlomo J Spitzer - Komoróczy Géza - Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Komoróczy Géza - Az ​ókori Mezopotámia vallásai
Vallástörténeti ​'olvasókönyv' az ókori Mezopotámiáról nemigen készült még, legalábbis az 'olvasókönyv' szó szorosabb értelmében: azaz dokumentum-gyűjtemény, mely a Folyamköz népeinek vallási emlékeit a maguk teljességében mutatná be. A sumerek, babilóniak, asszírok vagy akár a káldeusok vallásáról - talán pontosabb volna így: vallásairól -, persze, sokan és sokat írtak, már régóta, és sok fordítást is közzétettek.

Komoróczy Géza - Az ​ókori Mezopotámia
Vallástörténeti ​'olvasókönyv' az ókori Mezopotámiáról nemigen készült még, legalábbis az 'olvasókönyv' szó szorosabb értelmében: azaz dokumentum-gyűjtemény, mely a Folyamköz népeinek vallási emlékeit a maguk teljességében mutatná be. A sumerek, babilóniak, asszírok vagy akár a káldeusok vallásáról - talán pontosabb volna így: vallásairól -, persze, sokan és sokat írtak, már régóta, és sok fordítást is közzétettek.

Komoróczy Géza - Holokaust
Magyarországon ​még nem volt, egyelőre nincs is széles körű vita a XX. század legnagyobb történelmi botrányáról. Nálunk egyelőre arról dúlnak a viták, hogy sumerek voltunk-e (vagyunk-e) vagy a világteremtés első népe, netán hunok-e vagy besenyők; hogy a honfoglalás előtt lettünk-e keresztények, vagy ma is ősi pogány hitünkben élünk. Hogy használjuk-e a rovásírást a hétköznapokban. Ezek a történelmi sorskérdések az utcáról, a bulvárról behabzottak a közgondolkodásba, az internet honlapjaira, felütötték fejüket a tankönyvekben. A magyar társadalmat a képzelt múlt, ezen belül is a szenvedő nemzet, a nemzeti szenvedés mítosza, Mohácsnak és Trianonnak, melyek valóban sok szenvedést jelentettek, ma mesterségesen és kritikátlanul életben tartott, sőt, államilag is szított kultusza gátolja abban, hogy felismerje, mi volt a szerepe történelmének legnagyobb tömeggyilkosságában. Ez a könyv a magyar felelősségről szól. Arról a felelősségről, amely a zsidóellenesség, a zsidógyűlölet, a zsidóüldözés, a zsidók elkülönítése, deportálása, meggyilkolása miatt terhel bennünket. Meg kell különböztetnünk egymástól a közvetlen, személyes felelősséget és a történeti felelősséget. Személyes felelősség terheli azt, aki maga követte el a tettet, vagy közreműködött benne, vagy bár módjában állt volna, nem akadályozta meg. A személyes felelősség büntetőjogi kategória, és a jogrendszer által megszabott korlátok között szankcionálható. A történelmi felelősség más természetű. Nem büntetőjogi: erkölcsi. A kultúra egyik eleme. Nevezhetjük így is: felelősségvállalás. Öncsaló illúziók helyett a múlt kritikája. Avégett, hogy ne történhessék meg többé, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. A könyv az elmúlt negyedszázadban elszórtan megjelent cikkeim, tanulmányaim gyűjteménye. Személyes vélemény és állásfoglalás valamennyi.

Komoróczy Géza - Sumer ​és magyar?
"A ​puli sumer eredetét, s ezzel persze a sumer-magyar rokonságot, Pálfalvy Sándor a mezopotámiai ásatások leleteivel akarta bizonyítani. Az assuri ásatások adatait Sir H. J. Mc. Donald: Ruin City of Assur. London 1895.; a lagasi ásatások adatait Dr. Mc. Kenzie: Lagash Cuneiform. London 1912.; az eridui ásatások adatait M. Tellmann: Archaische Texte aus Eridu. Dresden 1894. című könyvéből... merítette. Az illető régészek természetesen puli-feliratokat találtak. A száraz valóság: ilyen nevű mezopotámiai régész vagy ékíráskutató szerzők és ilyen című könyvek sohasem léteztek. Minden adatot a "sumer-magyarológus" szerző ötlött ki."

Hahn István - Kákosy László - Komoróczy Géza - Az ​ókor története II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Komoróczy Géza - Zsidók ​a magyar társadalomban I-II.
A ​magyar társadalomban élő zsidók jogállásának, társadalmi helyzetének, önképének és a róluk alkotott képnek két- és egynegyed százados változási folyamata korabeli tanulmányok, vitacikkek, publicisztikai írások, reflexiók és önreflexiók tükrében.

Komoróczy Géza - Bezárkózás ​a nemzeti hagyományba
Közhelyes ​igazság, de igazság: a történelem más, mint a jelen. Ha nem így volna, az Édenkertben élnénk ma is: az ókori Elő-Ázsiában, Mezopotámiában vagy Izráelben, amely országok történetéről e kötet tanulmányai szólnak. De nem. A történelem-változásaiban a másság egyik paradigmája, minta a másféle élet lehetőségeire; egyébként éppen úgy, mint más népek élete vagy, az irodalom. Ha regényt olvasunk, ha a történelem forrásait elemezzük: más emberek világa elevenedik meg előttünk. Aki több kultúrában, több világban otthonos - gazdagabb, mert több élet sokféle lehetőségeit látja, s ezzel növekedni fog a döntési szabadsága. A maga életében mindenki, de a nagyobb társadalmi szerveződések is folyamatosan dönteni kényszerülnek: dönteni közvetlen vagy távolibb jövőjükről. A történelemben példákat láthatunk választási lehetőségekre és döntésekre: példákat mind a jó, mind pedig a rossz döntésekre, példákat az elszalasztott lehetőségekre is. Amíg a választás lehetősége nyitott, ki-ki szabadon, kedve szerint mérlegelhet. De a döntésekkel felelősség jár. S a történelemből mégiscsak ismerjük a következményeket. És ha a történelem a választás, a döntés felelősségének és következményeinek mintája: tanulmányozása számunkra a polgári felelősség iskolája lehet.

Komoróczy Géza - Meddig ​él egy nemzet
Van-e ​asszír nemzet, élnek-e még asszírok? Aki ismeri a Közel-Kelet történelmét, tudja, hogy a mai Szíria az egykori Asszír Birodalom nevét viseli; hogy a szír kereszténység egyik ága asszírnak (_ajszori_) nevezi magát; s bár a XX. században sokukat elüldöztek ősi lakóhelyükről, a szétszórattatásban (Európa, Amerika, Ausztrália) nyelvi-egyházi nemzetként szerveződnek, van költészetük és politikai programjuk. A zsidók _fogság_ának (diaszpora) két évezrede sem bomlasztotta fel a héber Bibliában gyökerező hagyományt, hogy a zsidóság: nép. Ebben a kötetben _Meddig él egy nemzet_ címmel néhány olyan tanulmányt gyűjtöttem össze, amelyek az ókori Kelet népeinek sorsával foglalkoznak. A nemzet – tág értelemben, mint angolul a _nation_ - történeti látószögében nem örök nemzeteket látunk. Éppen a változás a legfőbb tényező a nemzetek életében: folyamatosan változik a népesség összetétele (genetikailag homogén népek nincsenek), változik a nyelv, változhat a terület, az elnevezés, a vallás, változik vagy váltakozik a többségi és kisebbségi helyzet, sűrűn változnak a politikai határok, a magasabb szintű egység (integráció), amelybe tartoznak. Felbukkan a tanulmányokban azoknak a neve is, akik tettek valamit a történelemben nemzetük sorsának alakításáért vagy éppen a nemzet fogalmának tisztázásáért: Idrimi és Abdi-Asirta, Ábrahám és Dávid király, Szemiramisz és Nebúkhadreccar, Mar Simún Dinkha és Mar Simún Szulaqa, Moses Mendelssohn és Löw Lipót, Ady Endre és Szűcs Jenő.

Komoróczy Géza - Nekem ​itt zsidónak kell lenni - Források és dokumentumok (965-2012)
A ​zsidók magyarországi történetét megvilágító forrásszövegek kiegészítik a Kalligramnál 2012-ben két kiadásban megjelent A zsidók története Magyarországon I-II. c. könyvet. A szöveggyűjtemény mintegy 650 hosszabb-rövidebb szöveget-dokumentumot tartalmaz, legtöbbjük alig ismert.

Frojimovics Kinga - Komoróczy Géza - Pusztai Viktória - Strbik Andrea - A ​zsidó Budapest I-II.
Budapestnek ​a zsidó arculatáról írunk; mondhatjuk úgy is: a zsidó Budapestről. Persze, a magyar fővárosnak ez csak az egyik arca, hiszen van római katolikus és görög katolikus Budapest, van evangélikus, református, van német (sváb), rác (vagy: szerb), cigány, néhányan tudják, hogy volt, s talán még mindig van, görög Budapest is. Otthona az ittlakónak, ide húzódónak - ha nem is mindig barátságos otthon. Mi a zsidó emlékekről írunk, a budai, óbudai, pesti zsidóság történetéről: letűnt és jelenvaló zsidó életről, mely szerves része, emlékbelí és valóságos része a mai város életének. S írunk magáról a zsidó életről, szertartásokról és hétköznapokról, melyek Budapesten is ugyanolyanok, mint bárhol másutt a zsidó diaszpórában, vagy nagyon hasonlók. Nem útikalauzt akarunk adni, s nem vállalkozunk a történelmi folyamatok összefüggő ábrázolására sem. A városnak csak azokról a részeiről beszélünk, amelyekhez zsidó történet fűződik: magyarországi zsidó történelem. A történelemből pedig főként azt próbáljuk meg bemutatni, ami helyszínhez köthető, amit látni lehet, aminek emlékei megvannak ma is, vagy legalább tudjuk, hol történt; egyszóval azt, ami zsidó történelem itt van, emlék vagy valóság, a mindannyiunkat körülvevő nagyvárosi térben, Budapesten.

Komoróczy Géza - A ​zsidók története Magyarországon I-II.
A ​két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Komoróczy Géza több étvizedes kutatásainak impozáns eredménye e páratlan köny - a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka. Illusztrációkkal, fotókkal.

Komoróczy Géza - Kiáltó ​szó a pusztában
A ​holt-tengeri tekercsek megtalálása 1947-ben, az első híradások tartalmukról, majd kiadásaik óriási szenzációt jelentettek világszerte...

Komoróczy Géza - Héber ​mítoszok és mondák
A ​Regék és mondák sorozat e kötetében a héber Biblia történetei kaptak helyet: a legismertebb elbeszélések abból a könyvből, amelyet a zsidó vallási hagyomány Szentírásnak tekint, a kereszténység pedig mint ószövetségi Bibliát ismer. A héber Bibliában nem nehéz felismerni az ókori Kelet - mindenekelőtt Mezopotámia - mítoszait. Az ókori Izráel szoros érintkezésben volt a környező világgal. Érte erős babilóni hatás is, különösen az i. e. VI. században, a babilóni fogság idején. De még azokban az elbeszélésekben is, amelyeknek anyagát Babilónból vehette át, Izráel önálló értelmezését adta a mítoszok anyagának, saját világképét és vallását fejezte ki vele.

Komoróczy Géza - Zsidók ​az Északkeleti-Kárpátokban
A ​könyv a térség zsidó történelmének legkorábbi évszázadairól szól, a 16. századtól a 19. század közepéig, benne a mai Kárpátaljával, melyet csak a 20. század eseményei hoztak létre, s a vármegyéiben (Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros) élő zsidók szoros kapcsolatban álltak a szomszédos Sáros, Zemplén, Szatmár, a határ mentén pedig Kis-Lengyelország, Halics-Galícia, Podólia, Bukovina zsidó világával.

Komoróczy Géza - A ​šumer irodalmi hagyomány
Istenek, ​isten-királyok, mitikus hősök történeteit, az ókori sumer irodalom alkotásait értelmezi, magyarázza tanulmánykötetében Komoróczy Géza. Felfogása szerint a mítosz mesés, fantasztikus formái a történeti valóság képét őrzik, keletkezésük korának társadalmi állapotait, a történeti változásokat tükrözik. Új könyvéről a szerző a következőket mondja: "Tanulmányaim célja, hogy az i. e. 1. évezred közepéről Assur-ban-apli ninivei könyvtárban, illetve az i. e. 2. évezred első századaiból fennmaradt sumer irodalomnak időbeli dimenziót adjanak: hogy a régmúltat korszakokra, a hagyományt rétegekre bontsák. Az időbeli távlatok vizsgálata főként történeti módszereket kíván, elemzéseim ezért mozognak többnyire az irodalomtörténet és a történetírás határmezsgyéjén. A kultúra emlékeit, letűnt korok irodalmát is, az utókor, tudjuk, rendszerint nem a maguk eredeti mivoltában fogadja be: azt veszi át, s egyáltalán, azt veszi észre belőlük, amire szüksége van. Az utóélet olykor «termékeny félreértés». Mégis, tanulmányaim az értést szeretnék szolgálni - komolyan remélem nem valami terméketlen értést." Az írnoki tudás anyja a szónoknak, apja a tudós mestereknek. Az írnoki tudás gyönyörűséget ad. Az írnoki tudást nehéz megtanulni, aki tudja, nem veszíti el. Az írnoki tudásért legyél buzgó, javadra válik: az írnoki tudásért legyél szorgalmas, kincshez jutsz vele. Fáradozzál érte lankadatlan, titkai feltárulnak előtted. Szerezz a sumer nyelvben kiváló tudást, tanulj feliratot írni... Az írnok: szolgálja a tudásnak, e szolgálatra rendeltetett.

Komoróczy Géza - Holocaust
Nem ​valami több évezredes régiségről van szó, mint, mondjuk, a lakosság kíméletlen áttelepítése az asszírok hadjáratai során. A Holocausthoz még ezer szállal kapcsolódnak mai állapotaink. Vannak közöttünk túlélők, ahogyan az áldozatul kiszemelt, de a haláltól megmenekült személyeket nevezni szokták, vannak idős tettesek és vannak egykori közönyös szemlélők. Vagy gyermekeik, unokáik. És persze, vannak igaz emberek is: akik tudatosan vagy az élet természetes reflexeivel segítettek. De nincs közmegegyezés arról, hogy mindez a mi történetünk, valamennyiünké. A Holocaust: zsidók millióinak meggyilkolása a zsidó nép történelme, de nemcsak az: szerves része a magyar történelemnek.

Dobrovits Aladár - Kákosy László - Komoróczy Géza - Trencsényi-Waldapfel Imre - Bábel ​tornya
Az ​ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái. Az egyiptomi, mezopotámiai, hettita és ugariti mítoszokat és mondákat Dobrovits Aladár és Kákosy László, a héber mítoszokat és mondákat Komoróczy Géza dolgozta fel. Trencsényi-Waldapfel Imre bevezetésével.

Kollekciók