Ajax-loader

Jerzy Andrzejewski könyvei a rukkolán


Jerzy Andrzejewski - Már ​rád tört a vég
Két ​fivérről szól ez a történet, Ádám fiairól, az elsőszülött Káinról és az ifjabb Ábelről, az őskezdet titokzatos forrásainál született akaratlan viszályukról, végén ama testvérgyilkossággal, melyre Káint nem irigység vagy sérelem késztette, miként az ősi példabeszéd mondja, hanem irgalmas szeretet, mert bizony a megmenteni kívánó szeretet indította a boldogtalan nemcsak bűntettére, hanem arra is, hogy a gyilkosság után megszállott őrjöngésbe esvén, ő maga hordozza tovább megölt öccsének teljesületlen vágyát.

Jerzy Andrzejewski - Hamu ​és gyémánt
Jerzy ​Andrzejewski a mai lengyel irodalom egyik legjobb képviselője. A harminas évek derekán írta első, elvont erkölcsi kérdéseket boncolgató műveit, de pályájának alapvető, döntő élményanyagát a háború, az ellenállás, a felszabadulást közvetlenül követő időszak eseményei adták. A Hamu és gyémánt 1946-47-ben született, cselekménye egy vidéki városban játszódik, 1945 májusában. A hangszórók a német kapitulációt adják hírül a városka lakóinak, véget értek hát a lengyel nép történetének talán legnehezebb évei. A regény világa mégsem nyugodt, hőseinek életén még nem ömölhet el nyugalmával, derűjével a béke - túlontúl feldúlta életüket a háború. Adrzejewski könyve nemcsak nagyszerűen megszerkesztett, izgalmas olvasmány, nemcsak kitűnő korkép, hanem elmélyült lélektani és erkölcsi elemzés egy bonyolult helyzetben férfivá érlelődött nemzedék tragikus válságáról. A főhős, a kommunista Szczuka szuggesztíven megrajzolt alakja mellett ezért kap olyan éles megvilágítást ennek a nemzedéknek jellegzetes képviselője, Maciek, akinek figuráját Cibulski tette örökre emlékezetessé számunkra Wajda világhírű filmjében.

Jerzy Andrzejewski - Sötétség ​borítja a földet
A ​közelmúltban elhunyt világhírű lengyel írónak két olyan, témájában is rokon könyve van, amely a szerzőnek a személyi kultusz kiváltotta belső lelkiismereti problémáira s egyben az emberi magatartás általános, időn és koron felülemelkedő normáira keresi a választ. Az egyik, A paradicsom kapui már 1966-ban napvilágot látott magyarul is. Benne Andrzejewski az 1212-es, siralmas emlékű keresztes hadjárat történetét pergeti vissza, amelyben ártatlan gyermekek tízezreit csalogatták el otthonukból a Szentföld visszafoglalásának hamis és fanatizmus sugallta ígéretével. A paradicsom kapui-nak mintegy "ikerregény" a Sötétség borítja a Földet, amely 1957-ben jelent meg lengyelül. Andrzejewski ezúttal a spanyol inkvizíció témájához nyúl. Izabella és Ferdinánd korát festi regényében, azt az időszakot, amikor végleg kiűzik a mórokat Európa földjéről, s helyreáll Spanyolország területi egysége. Az újonnan létrejött birodalom udvartartása és nagyralátó tervei azonban tömérdek pénzt igényelnek, ezért a "katolikus királyok" - akiknek pazar síremlékét máig megcsodálhatja a turista a granadai katedrális melletti kápolnában - az inkvizíció kezére bízzák Spanyolországot. Torquemada, a főinkvizítor szemében az állam szellemi egységének megteremtése s így végső soron "Isten országának" eljövetele a cél. Ám fanatikus hitét szolgálandó, nemcsak az eszközökben nem válogat, hanem az "ellenségekben" sem. A hitetlen vagy már asszimilálódott mórok, a maránnus - zsidók mellet lassanként gyanús lesz számára mindenki, aki csak él és gondolkodik: nemesek, polgárok, parasztok. Spanyolország piacterein egymás után lobbannak fel a máglyák, egymás után égnek el az "eretnekek", s az egész félszigetet a terror és félelem hulláma árasztja el...

Jerzy Andrzejewski - Senkise
A ​leleményes Odüsszeusz alakja Homérosz óta újra meg újra felbukkan a világirodalomban. Az utókor ugyanis soha nem hitte el, hogy ez az eposzi méretű világcsavargó végleg megnyugszik, s ezután már csak a házi tűzhely mellett éli maradék napjait. Dante Isteni színjáték-ában is új, végső útjára indul: Herkules két oszlopa között kimerészkedik az ismeretlen óceánra, s eltűnik a végtelen semmiben. Andrzejewski hőseként is utolsó utazásra készülődik, de nem a felfedezetlen távolba, hanem ifjonti kalandozásának egyik színhelyére, Kirké szigetére, hogy még egyszer újraélje a szerelmet. Teszi ezt azért is, mert kiderül: a hűséges Pénelopét csak a megszokás erkölcse tartotta meg mellette, s már rég nem szeretik egymást. A haldokló asszony ezt nyíltan meg is vallja a fiúknak , Télemakhosznak, aki emiatt végleg elidegenedik apjától, s konok szívvel száll hajóra, hogy elhagyja Ithaka szigetét. Nem nyújt Odüsszeusznak teljes értékű vigaszt ágyasa, Eurükleia odaadása sem. S mi várja szigeten? Kirké, az egykor kedves és szép varázslónő fogatlan vénasszonnyá változott, vele nemzett gyermeke, Télegonosz pedig nyájas hülyévé serdült, akit - szemben az eredeti legendával, mely szerint ő okozta volna apja halálát - maga Odüsszeusz öl meg. Hősünk mély csalódással száll bárkájára, a hozzá egyedül hűséges Noémónt halálosan megsérti, s az elkeseredett ifjú a habokba vész. Lázadó legénységét meg maga nyilazza le. Amikor a bekövetkezett szörnyű viharban őt is utoléri a halál, már nincs mit sajnálnia: egyedül, illúziók nélkül teng-leng a világban. Egy nagy író palackba zárt üzenete ez a posztumusz könyv: keserű leszámolás egész élete mulandó örömeivel és szaporodó kudarcaival. De példázat is. Mert a "Senkise" cím nem csupán a Küklopsznak csalafintaságból mondott nevet jelenti, hanem utal a középkori misztériumjátékok Akárki-jére, Jedermann-ra is, aki egész emberi fajtánkat jelképezi, s végső bukása valamennyiünké. Mégis van valami felemelő ebben a könyörtelen írói leszámolásban. Az, hogy Andrzejewski megírta. Pontosan, szépen, érzékletesen, bölcsen, rezignáltan, még egyszer megragyogtatva benne érett alkotóművészete minden erényét. Illyés Gyula Bartók-versének szavaival szólva: Ime, a vég, mely előre visz. Ime, a példa, hogy ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja. Ime, a nagy lélek válasza a létre s a művészé, hogy megérte poklot szenvednie.

Jerzy Andrzejewski - Jő, ​hegyeken szökellve
A ​Jő, hegyeken szökellve című műben, mely a zseniális öreg festő (Picasso) művészi és férfiúi erejének megújulását mutatja be, a szerelem teremtő ihletéről, a győzelmes életerőről és az alkotás titkairól szól. A Paradicsom kapui a XIII. századi gyermek-kereszteshadjárat színesen kavargó eseményeit mutatja be, s nemcsak bonyolult és torz emberi-szerelmi kapcsolatokat tár elénk, hanem az író töprengéseit is a humanizmus problémáin, az élet értelmén. Az arany róka című mű a maga sajátos szimbolikájával a gyermeklélek különös belső világáról ad meggyőző, reális képet.

Jerzy Andrzejewski - Nagyhét ​Varsóban
1943 ​húsvét. A varsói gettó lángokban áll, szürke és fekete egyenruhás hóhérok lesnek áldozataikra. A járókelők összecsődülnek az utcasarkon, nem mindennapi látvány az ekkora méretű embervadászat. Az üldözött fiatal lány, Irena a halálát várja, ám ekkor felbukkan az elmúlt, békésebb időket idéző jóbarát, a mérnök Jan, aki megmenti Irenát és a saját házában bújtatja. Irenának idegen világ ismeretlen emberei között kell eligazodnia; sosem tudhatja, honnan les rá ellenség..

Kollekciók