Ajax-loader

Galántai Zoltán könyvei a rukkolán


Galántai Zoltán - A ​kristálykő bajnoka
Kedves ​Olvasó, amint e könyv olvasásába kezdesz, máris a mesék fantasztikus birodalmába kerülsz. Hajdan volt legendás uralkodók, roppant erejű hadseregek pusztulnak el a szemed előtt, valaha virágzó városok válnak a földdel egyenlővé, népek küzdenek elvetemülten egymás ellen, hogy saját végzetük felé sodródjanak. A pusztulás és önpusztítás járványa üti föl a fejét,amikor Alan, a kristálykő bajnoka egy titokzatos szervezet segédletével útra kél, hogy meglelje testvérét, aki egyedüli tudója, mi végre e küzdelem, mi vára a teremtőjével szembefordult teremtményre. És most vigyázz! Ne téveszd szem elől főhősünket e hosszú út során, hisz számtalan veszély leselkedik rá, sosem tudhatod megmenekül-e, segítői nem törnek-e életére! S ha végigkíséred a kalandok sorozatát, Alannal együtt te is felfejtheted a titkot, meglelheted a titokzatos kór okát. A kristálykő bajnoka fantáziaregény, izgalmas, cselekményes, fordulatokban bővelkedő. Ám e szórakoztató mese díszletei mögött nem nehéz felfedeznünk saját korunkat, az önmaga elpusztítására is képessé vált emberiség mai történetét.

Galántai Zoltán - Nagyon távoli jövő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galántai Zoltán - Eddington, ​télkirály
A ​következtetés művészetét leginkább a detektívregény műfajával kapcsolatban emlegetik - bizonyára joggal, hiszen a logikai, tehát racionális műveletnek tartott következtetést ez a műfaj a lélektani történések (szintén következetes) láncolatának dimenziójában tartja

Galántai Zoltán - A ​nagy adatrablás
A ​számítógépes alvilág mindennapi valósága legalább annyira érdekes, mint a bármelyik kitalált történet vagy legenda róla. Ez a könyv éppen ezzel a valósággal foglalkozik - írja a szerző. - Egészen pontosan a komputeres gazemberségek két válfajával, a vírusírással és a számítógépek feltörésével. A szerző feladata nem volt könnyű, mert forrásai legalábbis ellentmondásosak. De hát érthető is: egy ostoba és rosszindulatú programokat gyártó számítógépes garázda élete rendszerint rosszabbul dokumentált a filmcsillagokénál. Azonkívül már csak terjedelmi okokból sem mutathatta be a számítógépes alvilágot a maga teljességében. Nagyon érintőlegesen (persze annál érdekesebben) szerepel a könyvben például a telefonrendszerek feltörése vagy mondjuk a titkosírás. Mindezek dacára bízhatunk benne, hogy az olvasó élvezi a nemegyszer valóban megdöbbentő történeteket. Nem volt célom - mondja a szerző -, hogy bárkinek számítógép-feltörési és vírusírási tippeket adjak, tehát minden olyan adatot (például a vírusgyártásra szolgáló szoftverek nevét), ami ehhez támpontot nyújthatna, megváltoztattam. Hasonlóképpen nem tüntette fel a szövegben az efféle témákkal foglalkozó Internet-címeket sem. Conan Doyle a "Vörös hajúak szövetsége" című Sherlock Holmes-történetben leírt egy első hallásra egészen abszurd módszert, amit a leleményes betörők később mégis át tudtak ültetni a gyakorlatba. Valószínű, hogy az ilyesmit nem lehet teljesen elkerülni, a szerző azonban legalábbis törekedett erre.

Almár Iván - Galántai Zoltán - Ha ​jövő, akkor világűr
Ötven ​évvel az űrkorszak kezdete után egyre világosabbá válik, hogy az emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől – ezért fontos feladat már mai is egyrészt a kozmikus környezetünkből származó veszélyek, másrészt az űrhajózás távlati lehetőségeinek áttekintése. Jövőnk és a kozmosz viszonyának egész sor alapvető kérdése merülhet fel: Mi gátolja jelenleg leginkább az emberiség terjeszkedését a világűrben? Veszélyezteti-e az űrhajózást az űrszemét felszaporodása? Segíthet-e a további lépések megtételében egy űrlift vagy az űrturizmus kifejlődése? Igazi perspektívát jelent-e a NASA tervezett Hold- és Mars-programja? A Földet előbb-utóbb eltaláló kisbolygók és üstökösök elől menekülve el kell-e hagynunk bolygónkat? Vannak-e már reális tervek idegen égitestek lakhatóvá tételére vagy űrvárosok építésére? Találkozhatunk-e ezen az úton idegen eredetű élőlényekkel, és van-e felelősségünk a más égitesteken kialakult természetért? Lesz-e valaha lehetőségünk arra, hogy elhagyva a Naprendszert eljussunk a távoli csillagokig? Lehetséges és kívánatos-e, hogy üzeneteket vagy eszközöket küldjünk feléjük, vagy inkább arra koncentráljunk, hogy megvédjük bolygónkat minden esetleges külső fenyegetéstől? Mostani elképzeléseink szerint milyen következményekkel járhatna a kapcsolatfelvétel egy nálunk sokkal fejlettebb, idegen civilizációval? Ezekre a kérdésekre ezúttal egy űrkutató, illetve egy jövőkutató keres válaszokat – együtt, ám néha eltérően. Ma még messze nincs válasz mindegyikre. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy megpróbáljuk objektíven és reálisan áttekinteni és megvitatni azokat a problémákat, amelyekkel az emberiségnek a nem túl távoli jövőben várhatólag szembe kell néznie. Dr. Almár Iván — csillagász-űrkutató, a fizikai tudomány doktora, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke. Dr. Galántai Zoltán ― jövőkutató, a könyv írása idején BME Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék tanszékvezető-helyettese, az MTA Jövőkutatási Bizottság titkára.

Galántai Zoltán - Komáromy Gábor - Légy ​boldog az interneten
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galántai Zoltán - E-privacy ​olvasókönyv
Az ​elmúlt évekre jellemző volt a privacyt védő törvények gyors visszaszorulása, illetve az, hogy minden korábbinál nagyobb mértékűvé vált az adatmegosztás a cégek, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok között. Világszerte növekedett a lehallgatások száma, és bozóttűzként terjedtek el az olyan biometrikus azonosítási módszerek, mint amilyen például az arcfelismerő kamera. "Az internetből mára minket megfigyelő eszköz lett, és a jövőben a számítógépek elsődleges feladata is a megfigyelésünk lehetővé tétele lesz", mondja Simon Davies, a Privacy International alapítója. És ez bizony elég nagy baj. Dr. Galántai Zoltán a Privacy International nemzetközi vezetőbizottságának a tagja és Privacy Hírlevél főszerkesztője. "Az Orwell által elképzelt totalitáriánus diktatúra nem az egyik napról a másikra jön létre... az apró szabadságjogok és a privacy megnyírbálása fog elvezetni hozzá" (New Scientist Editorial, 2001. május 5.)

Galántai Zoltán - Marscsatornák, ​idegen világok, angyalok, földönkívüliek
Minden ​idők egyik legizgalmasabb kérdése, hogy az ember-e az egyedüli értelmes lény a Világmindeségben, vagy milliárdnyi magasan fejlett civilizáció népesíti be a galaxisokat. Immanuel Kant mindenesetre teljesen biztosra vette a XVIII. század közepén, hogy nem vagyunk egyedül, Karl Friedrich Gauss pedig a "matematikusok fejedelme" tudni vélte, hogy van élet a Nap felszínén is. Párszáz évvel korábban Kepler síkra szállt a Hold lakottsága mellett, Galilei pedig kikelt ellene - és mind előttük, mind utánuk számtalan szellemes hóbortos, vad és bolondos elmélet támadta vagy védte nagy vehemenciával a lakott világok gondolatát. Ez a könyv az érvek és ellenérvek, tudományos tévelygések, áltudományos fantazmagóriák, kitalációk sokaságát mutatja be, miközben az ókori kezdetektől Arisztotelésztől és Epikurosztól kíséri végig a vitákat egészen napjainkig, amikor rádióteleszkópokat és űrszondákat állítanak a kutatás szolgálatába. Végleges válasszal persze sem a modern tudomány, sem az olvasmányos és érdekfeszítő kultúrtörténeti áttekintés nem szolgálhat, ahhoz azonban hozzásegítheti az olvasót, hogy megértse valójában milyen megfontolások lappanganak egy-egy tudósnak vagy sarlatánnak a földönkívüli élet kérdéseit boncolgató fejtegetések mögött.

Galántai Zoltán - Komáromy Gábor - Web ​Page sajátkezűleg
Kezdetben ​volt a könyv - most pedig van a Web page az Interneten. Közzé tehetünk rajta és általa szöveget és képet, mozgó animációt vagy zenét, céges hirdetést, műalkotást, képregényt vagy éppenséggel tudományos kutatási eredményt: bármit, amit akarunk. Létrehozhatjuk a magunk állandó Web page-ét, azaz Home page-ét vagy honlapját vagy ottlapját is (kinek melyik elnevezés a rokonszenves), nem kell hozzá más, csak egy közönséges szövegszerkesztő. No meg ez a kézikönyv. Mert a Web page megalkotásának "szerszáma", a Hypertext Markup Language, röviden HTML ebből a könyvből gyorsan, könnyen megismerhető, s azon nyomban alkalmazható. A HTML ugyanis nem programnyelv, hanem egyszerű eszköz, amelyet éppen arra találtak ki, hogy különösebb számítógépes előképzettség nélkül bárki egyenrangú, aktív résztvevője lehessen a világméretű kommunikációs hálónak. Legújabb verziójának rejtelmeit számos gyakorlati példa segítségével ismerheti meg az olvasó.

Kollekciók