Ajax-loader

Pap Gábor könyvei a rukkolán


Pap Gábor - János vitéz és a Nagy Titok
Nemzeti irodalmunk egyik örök érvényű alkotása Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye. Kiállta az idő próbáját. Másfél évszázad óta generációk nőnek fel rajta, újabb és újabb nemzedékek találják meg benne a nekik szóló üzenetet, s máig sem veszített időszerűségéből. Ez a fémjele a halhatatlan műveknek. Nagyszerűségének másik mutatója, hogy nincs korosztályhoz kötve, éppen úgy, mint testvérei, a népmesék. Egyaránt szól a gyermekhez, ifjúhoz, felnőtthöz és a meglett emberhez. Minden korosztály más-más rétegét fogja feltárni, más-más tanulságot fog levonni belőle magának.

Kocsis István - Molnár Tamás - Pap Gábor - Pecze Ferenc - Tóth Zoltán József - Vass Csaba - Zétényi Zsolt - Zlinszky János - Hungaria Archiregnum
A kötet a magyar Szent Korona hiteles történetét, múltját, szakrális erejét, misztériumát és a Szent Korona Tant mutatja be.

Pap Gábor - Üdvtörténet magyarul
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pap Gábor - Lúdas Matyi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kocsis István - Molnár Tamás - Pap Gábor - Pecze Ferenc - Tóth Zoltán József - Vass Csaba - Zétényi Zsolt - Zlinszky János - Hungaria ​Archiregnum
Tisztelt ​Olvasó! Egy könyv, amely segít, hogy visszavezessen Magyar Önmagunkhoz. Egy könyv, amely segít abban, hogy újra felfedezzük, újra tanuljuk azt a tudott tudást, amit mindenki őriz ott, legbelül saját magában. Segít, hogy előhívjuk a Teremtő Isten bennünk rejlő képét, tudását, cselekvését. Igen, a cselekvést jelenti számunkra a felismert Hit, amely Jézus szeretetében, annak vállalásában valósul. Egy könyv, amely több egy könyvnél. Ébresztés, beavatás a magyarság történelmi tudástárába. Az elmúlt századok háttérbe szorították a magyarság Ön-tudatát. "És mégis", az hogy itt vagyunk a Szent Koronának, égi királynőnknek, Boldogasszony Szűz Máriának, Hazánk védőjének, oltalmazójának köszönhetjük. Egy könyvtest, amely a magyar Szent Korona hiteles történetét, múltját, szakrális erejét, misztériumát és a Szent Korona Tant mutatja be. Azt a történeti alkotmányt, amely évszázadokon keresztül szervesen megőrizve és megújítva teremtette meg a lehetőségét a magyarság megmaradásának. A megmaradásnak királygyilkosságok, háborúk, a külső és belső árulások tengerében, örvényében. A Szent Korona és a Szent Korona Tan, az azon alapuló magyar történeti alkotmány a magyarság mindenkori vállalása nem más, mint a Szent Korona által üzent és beteljesítésre váró Jázusi szeretetvállalás és igazság képviselete, annak vállalása, annak cselekvő beteljesítése, bámilyen gonosz erők törnek is rá a Kárpát-medencére. Tisztelt Olvasó! Egy könyv, amely elmélyült olvasást, személyes belső munkákodást igényel. Lehetünk-e Önmagunk, ha a magyarságunk megtartására, felemelésére nem adunk esélyt, törekvést, és beteljesítést? Hiszek egy Istenben. Hiszek egy hazában, Hiszek az isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen Jeleniczki István

Turai G. Kamil - Pap Gábor - A ​képíró bölcs Tóth Menyhért
"...anti-emberek ​árasztották el a világot, és ezek ellen csak lírával tudunk küzdeni." (Tóth Menyhért)

Pap Gábor - Csak ​tiszta forrásból
A ​művészetek egyetemes történetében kevés olyan mű akad, amellyel kapcsolatban a kortársak és az utókor legjobbjai annyira egybehangzóan nyilatkoztatták volna ki vélekedésüket, mint Bartók Cantata profánájával kapcsolatban, hogy létkérdése az emberiségnek, vajon megérti-e üzentét vagy sem, amennyiben megérti, jól érti-e meg vagy sem, végül hogy megfogadja-e a mű útmutatását, s képes lesz-e (hajlandó lesz-e) aszerint rendezni jövő életét...- Mert ennek az utolsó kérdésnek már nincs alternatívája.

Pap Gábor - Az ​Ég mennyezeti
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pap Gábor - Nem ​múló, szent összhang
Közelebbről ​megismerve a mestert, rá kellett döbbennem: Menyus bácsi már régen nem maga-magával törődik, amikor az ecsetjét vagy éppen a száját jártatja. Őket félti, a gyámoltalanokat, az élet kiszolgáltatottjait. Mintha mindegyik külön-küln is rá lenne bízva. Kezdetben persze az egészséges önszeretet is mozgató rugója lehetett emberi és művészi tevékenységének, de ahogy múltak az évek-évtizedek, ez a szeretet fokozatosan szétáradt tágasabb körökre: a család, a faluközösség, a haza, majd az emberiség állomásain át a teljes élővilágig, sőt az egész eleven, lüktető Univerzumig. Hiszen megismerhettétek őt...

Pap Gábor - Bánk ​bán a világdráma színpadán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pap Gábor - "Sors, ​nyiss nekem tért..."
„...Pap ​Gábor... úgy fonta egybe legutóbbi ezeregyszáz évünk korszakait és a misztériumjáték fonalára felfűzött különböző korok nagyjait és tanúit, mintha »egy végből« lettek volna: minthogyha éppen százötven évvel ezelőtt esküdött volna Attila, Szent László, Széchenyi István és Hrúz Mária elsőszülött fia, Petőfi Sándor, hogy megváltó áldozatukkal szabadságot szerezzenek a Krisztus sebeivel szenvedő magyarságnak...” Tőkés László

Pap Gábor - Jó ​pásztorok hagyatéka
A ​magyar népművészet jelrendszerének jelentésrétegeiből hármat érdemes számon tartani. Az első: a hétköznapi jelentésszint, életképpel kínál meg: állatok erdőben, juhász legelteti a nyáját, betyár mulat a csárdában stb. Mesékben: a legkisebb, legszegényebb sorsú fiúból hosszú kalandsorozat végén király lesz, közben sorra legyőzi a rátámadó ellenséget, és elnyeri az éppen keze ügyébe eső legszebb királylányt. A második jelentésszint a tér és az idő közegében mutatkozik meg. Most már nem arra kapunk választ, hogy -jé, milyen érdekes- egy adott(és soha korábban nem volt, és soha vissza nem térő) időpontban, egy adott(semmi mással össze nem téveszthető) helyszínen éppen mi történik, hanem arra, hogy bizonyos- mással ugyan szintén össze nem téveszthető, viszont meghatározott rendszerességgel visszatérő- téridő- egységekben általában( a szó szoros értelmében is rend szerint!) mi szokott lejátszódni. Végül a harmadik jelentésszint a képírásé

Pap Gábor - Nefelejts
Tapasztalat ​szerint a jelenlegi pedagógusnemzedék aránylag könnyen és készségesen megérti, milyen többlet-értékek bonthatók ki népmeséinkből, ha csillagmítoszi keretekben vizsgáljuk őket. Arra a felismerésre viszont igen nehezen vehetők rá, hogy ez a többlet tudás bennük magukban is megvan, csak az eddigi tanulmányaik során beléjük épített gátlásokat - amelyek eltorlaszolják a felismeréshez vezető utat - kell megtanulniuk szánakozás nélkül lebontani. Ehhez a hovatovább elódázhatatlanná váló pusztítva újjáteremtő munkához kíván segítséget nyújtani tanulmánykötetünk.

Pap Gábor - A ​bölcsesség házat épít magának
Veleméren ​vagyunk. Vas megye délkeleti csücskében. A templom, amely ide vonzott bennünket, korábbi feltételezések szerint a tizenharmadik század második felében épült. A hat évszázaddal később itt szolgált tudós plébános... így ír a helyszínnel kapcsolatban: „A templom a fellelhető adatok szerint mindig „Szentháromság-templom” címet viselt. Emiatt néha a községet is „Szent Trinitás”-nak nevezik... * A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: • Megvilágosodások a veleméri templomban: - Ismerkedés; - Előzmények; - Dokumentálás napfordulón, ellenőrzés napéjegyenlőség idején; - Közjáték: hogyan is állunk azzal a negyedik dimenzióval? - Vizsgálódások egy új összefüggésrendszerben; - Újabb felismerések; - Még egy kényes kérdés; • Kamerával - fénylesen: • Velemér és a Tarot: - Az „ördög Bibliája” mint világmagyarázó rendszer; - A Nagy Titok és a „bujdosók”; - Vissza a veleméri falképekhez; • Képről képre - vezetőnk az Igazság Napja; • A Sas mélyrepülése - Bántornyától Fölöstömig HIVATKOZOTT IRODALOM * „A bölcsesség házat épít magának” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a fenti tartalom szerint a veleméri templommal kapcsolatos tudnivalókkal, vizsgálódásokkal, azok eredményeivel és konklúzióival szeretnének részletesebben is megismerkedni.

Pap Gábor - Atilla ​ébresztése
Atilláról ​már sok tanulmány, született. De ilyen még nem. Amit a magyarok első királyáról csak tudni lehet, az mind benne van ebben a kötetben. Sajnos mint annyiszor most is magyar források hiányában, - miután a hozzá értő és gondos kezek azokat sikeresen eltüntették - a külföldi krónikák hiradásait kell komolyan vennünk. De ezek alapján is egy olyan Atilla-képet kapunk amely jóval túlmutat minden évszázadon és amelynek gyökere üdvtörténeti nagyságrendben mutatkozik meg.

Pap Gábor - Nagy ​István
Nagy ​István a XX. század első évtizedeinek népi gyökerű és korszerű hangot megütő festője. Művészete nem sorolható egyetlen stílusáramlatba sem. Festészetének rokontalansága és magányos életútja miatt a mai napig sem váltak közismertté rendkívüli jellemző erővel alkotott portréi és tömör nyelven megfogalmazott expresszív tájképei. Pap Gábor gördülékeny stílusú elemző tanulmánya összefoglaló értékelést ad Nagy István örökbecsű műveiről, amelyek között számtalan új, a szerző által felkutatott kép szerepel.

Pap Gábor - Asztrálmítoszi ​keretek - mai sorsok
Az ​asztrálmítoszi keretek (zodiákusjegyek, bolygó-"viselkedések" stb. hagyományosan zárt, összefüggő rendszere) és a magyar népművészet világlátási modellje között a lényegi összefüggések feltárása csak a legutóbbi években történt meg, illetve történik átfogóan, valamennyi műfajágazatra kiterjedően és teljességre törekvően. Ezekkel a törekvésekkel párhuzamosan felvetődött egy olyan kérdés is a szak-, illetve népszerűsítő publikációkban, hogy vajon az ilyen irányú vizsgálódások során nyert tapasztalatok hasznosíthatók-e, s ha igen, miképpen, a mai vagy éppen a holnapi művészetben is - már akár régi népművészeti alkotások újra-feldolgozásáról, akár új, önálló, modern hangvételű művek létrehozásáról van szó. Kezdetben - mintegy másfél évszázada, több-kevesebb folyamatossággal - elsősorban a népmesekutatás területén vetődtek fel egy ilyen kapcsolatteremtés igényei. Ezért mostani fejtegetéseinket is célszerű ennek a kutatási ágazatnak, illetve a benne elért fontosabb eredményeknek a vázlatos ismertetésével indítani.

Pap Gábor - A ​Napút festője
„A ​NAPÚT FESTŐJE” című ezen kiadványt a Csontváry Kosztka Tivadar élete és munkássága iránt érdeklődő, valamint a képzőművészetre nyitott olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Pap Gábor - Az ​"Atilla-kincs" vallomása
„Atilla ​udvara fényében és méltóságban vetekedett a bizánci császárokéval. És nemcsak a mi - úgymond „elfogult”, „szavahihetetlen” - krónikásaink, hanem a germán hősénekek is példátlannak írják le Atilla rangját, tekintélyét az akkori világban. Ráadásul - horribile dictu - nem mint hun, hanem mint magyar királyról tudósítanak róla. Íme: „Volt egykor Magyarországban egy nagy hírű király, kit Attilának hívtak: soha párját nem fogjuk találni. Gadagságban és bőkezűségben senki soha vele nem mérkőzhetik. 12 koronás király szolgálta, 12 királyság hódolt neki, 12 herceg, 30 gróf, lovagok, apródok, fegyveresek szám nélkül. Ez a király emberséges és igazságos volt, soha párját nem fogjuk találni!” Attila udvarában - ahogy arra már több szerző is rámutatott - a lakomáknak nem csak hétköznapi jelentésük és jelentőségük volt. Attila lakomái szakrális töltésű, mégpedig igen magas fokú szentséggel telített szertartási alkalmak voltak. Ezért lehetünk biztosak abban, hogy amennyiben az ő asztalán már ott szerepeltek a könyvben leírt és méltatott nagyszentmiklósi aranyedények, akkor a lehető legjobb helyre, a legméltóbb környezetbe kerültek. De azt is biztosra vehetjük, hogy a rajtuk lévő képi üzenetekből semmit sem értett félre a ház ura. Pedig mint látni fogjuk, elképesztően és megrendítően magas szintű világismeret letéteményesei, egyszersmind készséges közlői ezek az aranyba kalapált üzenetek...” * A címszereplő kincset 1799 - ben találták meg Nagyszentmiklóson. Ma Románia (románul Sânnicolau Mare), Temes megye legdinamikusabban fejlődő kisvárosa, jellegzetesen alföldi település. (Bartók Béla is itt született 1881 - ben.) A nagyszentmiklósi kincs összesen 23 aranyedényből áll. Ez a kötet mindössze három példányról, a Hampel - féle számozás szerinti 2. és 7. számú kancsóról, és a 19. számú szilkéről értekezik részletesebben. * A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: • ELŐLJÁRÓBAN; • ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK; • A MINDENSÉG KÉPE EGY ARANYKANCSÓN; (A nagyszentmiklósi kincs 2. számú kancsójának képrendjéről) • PÉLDÁZAT AZ EVILÁGI ÉS A TÚLVILÁGI HATALOMRÓL; (A nagyszentmiklósi kincs 7. számú kancsójának képei) • A SIKER ÚTJÁN A ROVARLÉTIG; (A nagyszentmiklósi kincs 19. számú szilkéjének „csodalényei”)

Pap Gábor - Angyali ​korona, szent csillag
PAP ​GÁBOR szerző (Budapest, 1939. május 7. -) művészettörténész. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar– művészettörténet szakán végezte. * Részlet a „Ne mondja... Tizenegy időszerű óvás a magyar Szent Koronával kapcsolatban” című bevezető fejezetből: „A magyar Szent Korona, a beavató koronák típusába tartozván, nem csak jelképes, de valóságos működésűnek is tételeződik. A magyar közjog, amióta csak adatokkal rendelkezünk felőle, mindig ilyenként kezelte. Ezért nem lehetett helyettesíteni semmilyen más uralkodói fejdísszel, és ezért nem lehetett jogérvényesen magyar királynak tekinteni, akit nem vele koronáztak. A magyar Szent Korona valóságos működésével kapcsolatban ma már konkrét kutatási-mérési, illetve folyamat-rekonstruálási eredményekről is beszélhetünk. Ezek további pontosítása összehangolt (bár hivatalosan nem támogatott) kutatási program keretében folyik...” * A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: • Ne mondja... Tizenegy időszerű óvás a magyar Szent Koronával kapcsolatban; • Gyorsjelentés a Korona-kutatás állásáról; • Kegytárgy vagy műszer? Módszertani kérdések a Szent Korona vizsgálatával kapcsolatban; • Fejezetek a Szent Korona és a Korona-kutatás történetéből; • Koronánkról - magunk között; • Kegyelem néktek és bölcsesség - Beszélgetések a magyar Szent Koronáról; • A Szent Korona-tanról dióhéjban; • Elgurult labdák; Bibliográfia; * Az „ANGYALI KORONA, SZENT CSILLAG” című ezen kiadványt ez első fejezet alábbi záró szavaival ajánljuk: „Szolgáljon ez az összefoglalás minden olyan becsületes és jó szándékú embertársunk - laikusok vagy szakmabeliek, spontán érdeklődők vagy gyakorló politikusok - tájékoztatására, akiknek alkalma nyílik állást foglalni a magyar Szent Koronával kapcsolatos kérdésekben.”

Falvay Károly - Kardos Ibolya Jolán - Lőrincz Ibolya - Molnár V. József - Pap Gábor - Szántai Lajos - Szekér Klára - Winkler Zoltán - Az ​esztendő köre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pap Gábor - Emberséget ​járunk tanulni
Klerikus ​és laikus körökben egyre sűrűbben fogalmazódik meg itthon és határaikon túl az a vélekedés, hogy a népmeséinkből kirajzolódó erkölcsi világrend közelebb áll a krisztusi erkölcsiséghez, mint... igen, mint az Ószövetségé. Mintha népmeséink dinamikus - a folyamatos újra-mesélések során mindegyre és mindig alkalomhoz illően újjászülető - teljessége lenne a mi igazi, Jézus Krisztushoz egyenes úton vezető Ótestamentumunk. Nem "szövetség" (mert szövetség csak azonos szinten lévők közt köttethet, márpedig Isten és az ember létezési szintje nem azonos!), hanem Hagyaték. Zsoltáraink pedig az égi és földi Szerelemről egyforma hitelességgel valló magyar népdalok. Balladáink és hősénekeink ugyanebben a szertartási rendben értelemszerűen a női, illetve férfi-minőség keresztútjárását idéznék meg, melyiket-melyiket a maga idő-nagyságrendjében. Új szekta lenne születőben? Szó sincs róla! Csak az első lépéseket tesszük meg "őseink még romlatlan hitélete" felé. Isten segítsen bennünket tovább keskeny és rögös utunkon!

Pap Gábor - Az ​igazat mondd!
"Tanulmánykötetünk ​a harmadik, és alighanem az utolsó képviselője egy művelődéstörténeti kiadvány-sorozatnak. Ennek első kötete 1999-ben jelent meg, „Hazatalálás”, a második 2003-ban, „Mag hó alatt – télutón” címmel, mindkettő a Püski Kiadó gondozásában. A harmadik kötet – amelyet most kezében tart az Olvasó – elég hosszú ideig váratott magára... ...Az eddigi számvetést nemcsak a magunk, de a Kiadó nevében is végeztük. Az utolsó mondatok azonban hadd legyenek személyesebb hangvételűek. Ezt az írás-gyűjteményt egyfajta palackpostának szántunk. Egy özönvíz-utáni, reményeink szerint boldogabb kor emberei számára. Ha már a kortársaink nem nagyon akarnak – ez tapasztalati tény –, legalább ők okuljanak belőle."

Pap Gábor - "Nézz ​egy kicsit a fejembe"
„Tisztán ​kell végre látnunk. Ugyanaz a kéz metéli le rólunk - az árpádi tett túldicsőítésével - a honfoglalást megelőző kárpát-medencei történelmünket (amelyet krónikás hagyományunk egészen a múlt század végi akadémikus hiteltelenítésig magától értetődőnek vett), mondom: ugyanaz a kéz teszi ezt, amelyik a nyelvünket is - ráadásul éppen ugyanebben az időben - innen-onnan összelopkodott, belső, szerves összefüggéseket nélkülöző szóhalmazzá szabdalja szét. Ahogy mi magunk »jövevényeknek« minősíttettünk a saját téridő-rendszerűnkben (hazánkban és történelmünkben), ugyanúgy minősíttetnek »jövevénnyé« szavaink légiói is, ugyanakkor, ugyanannak az érdekeltségnek a parancsszavára."

Pap Gábor - Fényre ​éledő üdvtörténet
Mit ​keres egy magyar ember finnországi templomokban? Mit vél feltalálni ott, amit itthon ne lelne meg? – teszi fel a kérdést a bevezetőben a szerző, s nyomban meg is válaszolja: A teljességet. Hogy ez mit jelent, az egyértelműen kiderül tizenegy templom csodálatos falfestményeinek képekkel illusztrált, részletes elemzéséből.

Pap Gábor - Manitól ​Rasdiig
„Manicheus, ​az Atyaisten gondviselése által Jézus Krisztus apostola.” Így mutatkozik be a „fő-fő eretnek”, az Alapozás levelében. Egy másik irásában meg, rövidebbre fogva, így: „Manes, Jézus Krisztus apostola”. • Ki volt hát ő, és mit hagyott ránk az életművében? A manicheizmus - névadójának, Maninak személyes megnyilatkozásaira alapozva véleményünket - a kereszténység egyik jellegzetes szellemi vonulatának tekinthető. Jól értsük meg: nem az iráni zurvanizmusénak, nem a buddhizmusénak, de nem is a judeokrisztiánizmusénak. Hanem a kereszténységének. Elnevezését az alapítójáról kapta...” * A kötet TARTALMA: • A MANIERIZMUSRÓL DIÓHÉJBAN; • RASDI MESÉL - Gondolatok a „szkíta népi - nemzeti szertartásrendről”; • PÉLDATÁR - Szemelvények a manierizmusról foglalkozó irodalomból; - Visszapillantó tükör; - Függelék; - Felhasznált irodalom; * „Manitól Rasdiig” című ezen kiadványt a Krisztus utáni harmadik évszázad második évtizedében született Mani nevű személy, akinek a neve szír nyelven „manikhájja” alakban azt jelenti, hogy „Mani él”, vagy „az élő Mani”, tehát a Mani nevű vallásalapító Rasdi „varázslónőig” terjedt tanai, elő- és utóélete iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Pap Gábor - Száll ​az Isten házadra
„Tudomásul ​kell tehát vennünk - bár tisztában vagyok vele, hogy ez nem mindenkinek könnyű, sőt, vannak, akik eltökélten nem akarják tudomásul venni -, hogy létezik egy önálló, vagy legalábbis ebben a tekintetben önálló magyar hagyomány, amelynek megvan a maga mondanivalója a Karácsonyról, és ez legalább olyan súllyal van jelen a betlehemes játékaink szöveganyagában, mint a közvetlen bibliai tradíció. Ezt az ügyet lehet szeretni, lehet nem szeretni, lehet mérgelődni miatta, lehet agyonhallgatni, de a tény akkor is tény marad.” (Karácsony a magyar csillagos égen) „...a szent este előtti időszak rítuscselekményeinek fő tétje a gondolatok-érzelmek-indulatok lecsendesítése, a kozmikus (és egyben üdvtörténeti) rendhez való igazítása, és ez minden kétséget kizáróan a betlehemes »játékok« tiszte. Az égi fény újjászületésének, illetve testet-öltésének magasztos eseménye után viszont a serkentés válik fő feladattá, ezt a regölés harsány bőség- és termékenységvarázsló megnyilatkozásai hivatottak teljesíteni. Sarkított fogalmazásban: a betlehemezők az óév rendberakásán fáradoznak, míg a regölők az új év indítására, jótékony energiákkal való feltöltésére vállalkoznak.” (Mondjunk új örömet!)

Pap Gábor - Hazatalálás
Amikor ​ilyen horderejű vállalkozásba fog az ember, mint amilyennek mi most elébe nézünk, egyszeriben teljes mélységében átérzi, milyen igazuk volt a nagy íróelődöknek, amikor hasonló helyzetekben felsőbb hatalmak segítségéhez folyamodtak. Szívesen hárítanám át én is a felvállalt "édes tehernek" legalább egy részét valamely jótékony ügyünk irányában kegyesnek mutatkozó védszellem vállára, hiszen a maradék is éppen elég lehet ahhoz, hogy összeroskadjam alatta, mielőtt célba segíteném. Túlzás nélkül előlegezhetem: nem mindennapi kalandra csábítom az Olvasót, amikor arra buzdítom, tartson velem, fedezzük fel együtt műveltségünk legősibb, ám egyben legholnapibb mélyrétegének néhány eleddig felkutatlan vagy legfeljebb felületes (és nem is mindig káros elfogultságoktól mentes) helyzetjelentésekkel jellemzett rejtekét. nem veszélytelen ez a vállalkozás. Olyan területeken kell majd eligazodnunk, amelyekről nem áll rendelkezésünkre megbízható útikalauz, és olyan kérdésekben kell állást foglalnunk, amelyeknek igen gyakran még a jogosultságát sem hajlandó elismerni a jelenlegi szaktudományos gyakorlat, nemhogy megnyugtató válaszokat kínálna rájuk.

Pap Gábor - Nagy ​Balogh, Nagy István, Tornyai
A ​Képzőművészeti Kiadó ismeretterjesztő sorozata, amelynek segítségével a művészattörténet megismerése élményközpontú, szemléletes és interaktív - a maga korlátozott lehetőségeivel, persze. Minden füzet három művész munkásságát öleli fel, mindegyik művész hat-hat művének reprodukcióját is mellékelve. A mellékelt reprodukciók a füzet végében találhatók, hogy az olvasó maga is részt vehessen a füzet végleges kialakításában: alapos olvasás szükséges a megfelelő hely megtalálásához, ahová a reprodukció beragasztható. Az itt kapható füzetekhez a mellékletek érintetlenek.

Kollekciók