Ajax-loader

Babucs Zoltán könyvei a rukkolán


Babucs Zoltán - Jászkun ​alakulatok az 1848/49-es magyar függetlenségi háborúban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babucs Zoltán - Maruzs Roland - Ahol ​a hősök születnek
... ​az ezred minden tagja nevében ünnepélyesen ígérem, hogy dicső őseinkhez méltóan, bátran és hősiesen fogunk harcolni, és Eger város falai közé győztesen, dicsőségesen fogunk visszatérni. Közös küzdelmünkhöz Isten áldását kérem. Még egyszer köszönöm az ezred iránt megnyilatkoztatott őszinte szeretetet. Az Isten óvja és segítse Heves vármegye és Eger város hazafias, derék, becsületes polgárait. így hangzottak a frontra indulás előtt a 14-esek parancsnokának a később hősi halált halt, vitéz Mike József ezredesnek a szavai 1942. június 20-án, a Dobó (akkor Kossuth) téren. A kötet emléket kíván állítani azoknak a javarészt egri vagy heves megyei illetőségű honvédeknek, akik Eger háziezredében a 14. gyalogezredben harcoltak a második világháborúban. A könyvet 16 korabeli színes és mintegy 130 fekete-fehér fotó illusztrálja, több táblázat ábrázolja a gyalogság fegyverzeti és felszerelési viszonyait, valamint egykori térképvázlatokon lehet nyomon követni a harcok színhelyeit. Egyedi módon kerül bemutatásra az ezred tisztikara, több mint 200 tiszt katonai pályafutásának le- írásával. Mindezek mellett megtalálható a kötetben azon 14-es honvédek lajstroma, akik a különböző hadműveleti területeken haltak hősi halált.

Babucs Zoltán - Szabó Péter - "Szent ​Istvánnal álljuk mindig a vártát"
Ezredtörténeti ​sorozatunk újabb kötetét tartja kezében az olvasó. A kötet emléket kíván állítani azoknak a székesfehérvári, tatatóvárosi, komáromi, illetve valamennyi Fejér és Komárom-Esztergom vármegyei illetőségű honvédeknek, akik a koronázó város háziezredében, a magyar királyi „Szent István" 3. honvéd gyalogezredben szolgáltak és harcoltak a második világháborúban. A könyv többek között ismerteti az ezred helytállását a Don menti hadműveleti területen és 1943. január végi kitörését a szovjet csapatok által körülzárt Olim patak völgyéből. A 33. gyalogezred 1941 és 1945 közötti hadiszolgálatának bemutatásával új kép rajzolódhat ki a magyar csapatok keleti megszálló tevékenységéről. Mindezek mellett betekintést nyújt a békehelyőrségben eltöltött időszakra, az ezred és Székesfehérvár, valamint Tatatóváros kapcsolatára. Nyomon követhetők a 3. gyalogezred 1944. évi őszi harcai a Kárpátokban, valamint pótezredének székelyföldi és észak-magyarországi területen folytatott küzdelmei. A honvéd gyalogság fegyverzetét és felszerelését, a 3. gyalogezred bizonyítottan hősi halált halt katonáinak névsorát, a harcok színhelyeit bemutató térképszelvényeket a függelék tartalmazza. A szerzők külön fejezetet szenteltek az ezredben hadiszolgálatot teljesített 89 hivatásos és 243 tartalékos (továbbszolgáló és próbaszolgálatos) tiszt második világháborús katonai pályafutásának. A könyvet mintegy 400 fotó illusztrálja.

Babucs Zoltán - Maruzs Roland - "Jász ​vitézek rajta, előre!"
Ez ​a kötet, amelyet az Olvasó kezében tart, a jászberényi kerékpáros, majd harckocsi zászlóalj teljes történetét mutatja be 1921-től kezdve, megismertetve a kerékpárosok és páncélosok mindennapjait, kapcsolatukat Jászberénnyel, valamint egyenruházatukat, fegyverzetüket és a harckocsi zászlóalj páncélos felszerelését. A II. világháborús események kapcsán az 1941-es hadjárat során tanúsított szereplésüket, majd az 1944-1945. évi magyarországi helytállásukat lehet nyomon követni, egészen a II. világégés végéig. A fejezetcímek is nagyon árulkodók, hisz már ezekből kiderül, hogy a kerékpáros, majd páncélos egység a háború minden fontosabb magyar vonatkozású eseményénél jelen volt, kezdve a felvidéki, majd erdélyi bevonulástól a szovjetek elleni támadóhadjáraton át Magyarország védelméig. Az egyes fejezeteknél több kiegészítő táblázatot is találhatunk, melyek a zászlóalj anyagi felszereltségét, részletes veszteségeit, illetve tisztjeinek névsorát tartalmazzák. Természetesen az alakulat történetének leírása során nagyobb hangsúlyt kapott a második világháborús eseményekben betöltött szerep bemutatása. A könyvből kiderül, hogy a zászlóalj (ill. részei) nem véletlenül volt ott minden fontos eseménynél, hisz megbízható, jól képzett katonákból állt, akik a fronton is megállták a helyüket. Jellemző azonban a magyar haderő lehetőségeire és anyagi feltételeire az a forrás, mely a jászberényi páncélosok 1941. évi tapasztalatait összegzi. Ebből kiderül, hogy a páncélos állomány nem felelt meg mindenben a kor követelményeinek, valamint a katonák felszerelése és ellátmánya is olykor elég hiányos volt. A háború során többször került sor a zászlóalj átszervezésére, illetve új eszközökkel való ellátására, de a problémákat nem sikerült maradéktalanul megoldani, hisz a háború utolsó éveiben már az utánpótlás biztosítása is komoly gondot okozott. Mindezek ellenére a magyar katonák a lehető legtöbbet hozták ki a rendelkezésre álló eszközökből, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kiosztott kitüntetések és elismerések sora (erről szintén találhatunk táblázatot, felsorolást a műben). A könyv alaposságát mutatja az is, hogy a történeti leírás végén az alakulat által használt haditechnikáról is kapunk egy áttekintő leírást (Ansaldo, Toldi, Turán és Nimród páncélosok, Botond, Opel és Krupp teherautók ill. terepjárók), sõt még a katonák öltözetéről is olvashatunk egy rövid bemutatást. Összességében ez a könyv nagyon alaposan körüljárja a választott témát, felhasználva minden elérhető forrást. Olvasmányos stílusban emel ki az érdeklődőknek egy apró szeletet a második világháború történéseinek sorából. A hadtörténelem iránt érdeklődő minden olvasónk érdekes ismeretekkel gazdagodhat a könyv elolvasásával. A „JÁSZ VITÉZEK, RAJTA, ELŐRE”! című ezen kiadványt az 1921-től 1945-ig terjedő időszakban a jászberényi kerékpáros és harckocsi zászlóalj története, felszereltsége, hadműveletekben való részvétele és az alakulatot jellemző egyéb technikai és ellátmányi összetevők iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Babucs Zoltán - "Vártunk, ​jöttetek!"
Babucs ​Zoltán (Jászberény, 1974) tősgyökeres jászkun család sarja, felesége, a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. Hadtörténész-muzeológus, felsőfokú tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. A Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvédseregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Ötszáznál is több tanulmány, tudományos cikk mellett harminc kötet szerzője vagy társszerzője, sajtó alá rendezője. Kutatási területének országosan elismert szakértőjeként a közmédia műsorainak és adásainak szereplője, ünnepi megemlékezések meghívott történész előadója a Kárpát-medencében és azon túl is. Korábban hadtörténeti írásai, tanulmányai a Nagy Magyarország konzervatív történelmi periodikában és a Történelemportál magazinban láttak napvilágot. Cikkei 2011 óta olvashatóak a Magyar Hírlapban - míg 2016-ban a Magyar Idők és a Magyar Demokrata hasábjain is jelentek meg írásai -, valamint a felvidéki Magyar7 hetilapban, a Rubicon és a Trianoni Szemle történelmi folyóiratokban. Publikációi az interneten is megtalálhatók, önálló hadtörténész rovata van a felvidéki Felvidek.ma honlapon. Nyolcvan esztendővel ezelőtt kihasználva a történelmi pillanatot sor került az utolsó országgyarapításra, amikor 1941. április 11. és 16. között a Magyar Királyi Honvédség fegyverrel a kézben visszavette a Bácskát, a Baranya-háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket. Ez a bevonulás azonban nem hasonlított a korábbi "csókhadjáratokhoz", hiszen a hadviselési szabályokat felrúgó csetnik orvlövészek nemcsak a bevonuló honvédekre, de a védtelen lakosságra is vadásztak. Dacára a puskaporos helyzetnek, a honvédséget a délvidéki magyarok szívük minden melegével várták, mint ahogy arról az egyik haditudósító is beszámolt, amikor egy 39 M. Csaba felderítő páncélgépkocsin megérkezett Újvidékre: "Csak lassan tudtunk előrejutni. (...) Újvidéknek, e 60.000 lakosú nagyvárosnak magyarjai már itt sírnak-nevetnek a járművek körül, virágok hullanak a kocsikra, bort, kalácsot kínálnak a könnyes szemű, boldog emberek. Ők nem látják, milyen porosak és borostásak vagyunk. Nekik mi vagyunk legszebb teremtései a földnek: magyar katonák, akik elhoztuk számukra a szabadságot."

Babucs Zoltán - Hazatért ​Nagyvárad! (1940. szeptember 6.)
Babucs ​Zoltán (Jászberény, 1974) tősgyökeres jászkun család sarja, felesége, a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. Hadtörténész-muzeológus, felsőfokú tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. A Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvédseregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Ötszáznál is több tanulmány, tudományos cikk mellett harminc kötet szerzője vagy társszerzője, sajtó alá rendezője. Kutatási területének országosan elismert szakértőjeként a közmédia műsorainak és adásainak szereplője, ünnepi megemlékezések meghívott történész előadója a Kárpát-medencében és azon túl is. Korábban hadtörténeti írásai, tanulmányai a Nagy Magyarország konzervatív történelmi periodikában és a Történelemportál magazinban láttak napvilágot. Cikkei 2011 óta olvashatóak a Magyar Hírlapban - míg 2016-ban a Magyar Idők és a Magyar Demokrata hasábjain is jelentek meg írásai -, valamint a felvidéki Magyar7 hetilapban, a Rubicon és a Trianoni Szemle történelmi folyóiratokban. Publikációi az interneten is megtalálhatók, önálló hadtörténész rovata van a felvidéki Felvidek.ma honlapon. "Oradea meghalt. A halál oka: a jog és igazság hajnalának pirkadása. A második bécsi döntés ezt az elnevezést letörölte Európa térképéről. Az idő, az emlékezés végtelen és szenvedésvirágoktól ékes mezején, fejfát állított a város román neve fölé és korombetűkkel rákarmolta: élt 21 évet... A magyarság mindörökre szeretné kitörölni emlékezetéből a megalázottságnak, szolgasorsnak és bilincséletnek letűnt szomorú napjait. Nagyvárad 1940. szeptember 6-án hosszú tetszhalálból feltámadt, új életre kelt. Az a ragyogó, napsugárözönben tündöklő lázasan szép nap, amelyen honvédcsapataival együtt Nagyvárad köveire először lépett a Legfelsőbb Hadúr, biztató, reményt adó útmutatás maradt arra, hogy a magyarság el kell érkezzék az annyi szenvedéssel kiérdemelt jobb jövő ígéretföldjére is." - jegyezte fel Árvay Árpád. Időutazásra invitáljuk az olvasót, hogy e kötet és az abban található 250 archív fénykép segítségével megismerje Szent László városának nyolcvan esztendővel ezelőtt hazatérését.

Babucs Zoltán - Maruzs Roland - Szabó Péter - Légy ​győzelmek tanúja...
Ezredtörténeti ​sorozatunk újabb kötetét tartja kezében az Olvasó. A kötet emléket kíván állítani azoknak a - javarészt kecskeméti, valamint az egykori Bács-Bodrog, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei illetőségű - honvédeknek, akik Kecskemét házezredében, a 7. gyalogezredben szolgáltak és harcoltak a második világháborúban. A könyvből többek között megismerhetik az ezred helytállását a Don menti hadműveleti területen, 1943, januári kitörését a szovjet csapatok által körülzárt Osztrogozsszk városából, majd visszavonulásának viszontagságait. Mindezek mellett betekintést nyújt a békehelyőrségben eltöltött időszakra, az ezred és a város kapcsolatára, s nyomon követhető az 1944 őszi harca a Kárpátokban, valamint pótezredének magyarországi területen folytatott küzdelme. A könyvet mintegy 200 fotó illusztrálja, a gyalogság fegyverzetét és felszerelését több táblázat mutatja be, a korabeli térképvázlatokon pedig a harcok színhelyeivel ismerkedhet meg az Olvasó. Mindezek mellett megtalálható a kötetben azon 7. gyalogosezredbeli honvédek lajstroma is, akik a 2. hadsereg Don menti hídfőcsatáiban, az 1943. januári védelmi és utóvédharcokban, illetve a visszavonulás közben haltak hősi halált.

Babucs Zoltán - Szabó Péter - "Legyetek ​eskütökhöz hívek mindhalálig!"
Ezredtörténeti ​sorozatunk újabb kötetét tartja kezében az olvasó. A kötet emléket kíván állítani azoknak a budapesti, Budapest környéki, illetve felső- és alsó jászsági honvédeknek, akik a budapesti magyar királyi "József nádor" 2. honvéd gyalogezredben és ikerezredében, a 32. honvéd gyalogezredben teljesítettek szolgálatot és harcoltak a második világháborúban.

Kollekciók