Ajax-loader

Heller Ágnes könyvei a rukkolán


Heller Ágnes - Filozófiai ​labdajátékok
"Bár ​a filozófiai labdajátékot komolyan játsszuk, hiszen minden eldobott labda azt az üzenetet hordozza, melyet dobója 'igaznak tart', de a játék mégis csak játék, azaz önkéntes és öncélú, s ezért gyönyörködtető. Minden olvasó csatlakozhat a játékhoz, ha van kedve hozzá. Csak meg kell tanulni a - meghatározatlan, pontatlan és megváltoztatható - játékszabályokat." A kötet a metafizika (Cusanus, Arisztotelész, Descartes stb.), a posztmetafizika (Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger stb.), valamint a jelen gondolkodóinak széles panorámáját nyújtja. A Heller-féle filozófiai labdajáték (Cusanustól eredő) metaforája egyszerre jelenti a gondolkodás játékát és e játék kockázatát.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Jalta ​után
A ​kelet-európai folyamatokról készült tanulmánykönyv tíz év tizenhárom tanulmányát tartalmazza. A szerzők mindenekelőtt arra keresik a választ: mi volt Jalta? A félelem vizionálta titkos paktumok sorozata, amelyben a nagyhatalmak megegyeztek a megosztottságban s mindenekelőtt abban, hogy a nagyon is különböző kelet-európai nemzetállamokat a sztálinizmus közös ágyába fektetheti a háborús győzelemből nagyhatalmi hegemóniát kovácsoló új birodalom. A közös sorsot azonban az 1956-os magyar forradalom óta hajszálrepedések feszítik szét. A szerzők elemzéseikben arra a következtetésre jutnak, hogy a nyolcvanas évtized a szüntelenül megújuló Jalta-ellenes küzdelmek sorozata lesz. A kötet sok új, igen lényeges megközelítést tartalmaz a kelet-európai országok elmúlt 40 esztendejének történetéről. Minden eddiginél teljesebb összefoglalókat olvashatunk Hruscsov tétova reformkísérleteiről, a brezsnyevi bizantinizmus természetrajzáról és dicstelen végnapjairól. A széles korú, sok forrásra támaszkodó gyűjtemény külön tanulmányt szentel a Gorbacsov-jelenségnek és várható megoldási kísérleteinek. Mindezek mellett alapos elemzéseket kapunk a magyarországi eseményekről, a prágai tavaszról is. A kötet talán legizgalmasabb fejezete a "Kelet-Európa és a német nacionalizmus" című tanulmány. A könyv azonban nem csupán a megtörtént események krónikája. Világos és egyértelmű következtetéseket fogalmaz meg egy olyan folyamtot illetően is, amelyet a Jalta utáni korszakként jellemezhetünk. A szerzők itt mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen feltételek között lép be Közép-Európa az ezredforduló előtti évtizedbe. A prognózis főként annak kifejtésére irányul, mit jelent az a körülmény, hogy a térség országai átlépnek a történelem korából a politika korába.

Heller Ágnes - Igazság ​a politikában
Ez ​az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Heller Ágnes - Az ​érzelmek elmélete
Heller ​Ágnes "Az érzelmek elmélete" című könyve, "Az ösztönök" című könyvvel egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul a Gondolat kiadó gondozásában. A könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent német, angol, spanyol és olasz nyelven. Múlt esztendőben egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek, a már egy ideje nem kapható könyvnek, új kiadásához. Heller egy második, javított kiadást javasolt. Az érzelmek elméletének második javított kiadása 2009 tavaszán fog New Yorkban megjelenni. Ennek az új kiadásnak magyar nyelvű megjelentetéséről van szó. A szerző, az angol kiadás alapján, mindezeket a változtatásokat az eredeti magyar szövegen hajtja végre.

Heller Ágnes - A filozófia rövid története gólyáknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Személyiségetika
A ​könyv Heller Ágnes etikai trilógiájának záródarabja. Míg az _Általános etika_ az erkölcsfilozófia értelmező oldalát fejti ki, arra válaszol, mit tartalmaz a morál, a _Morálfilozófia_ pedig a normatív oldalt, azaz azt kérdezi, mit kellene tenniük az embereknek, addig a _Személyiségetika_ a nevelő-önnevelő terápiás oldalt képviseli. Egyrészt arra válaszol, miként formálhatók az emberek veleszületett hajlamai oly módon, hogy eleget tudjanak tenni a morális elvárásoknak, másrészt arra, miként óvható meg a jóság mércéinek megfelelő életmód a nyomor és a boldogtalanság fenyegetésével szemben. A problémafelvetés és - megoldás Heller Ágnes legeredetibb etikai gondolatait tartalmazza: a könyv kiadása jelentősen gazdagítja a magyar filozófiai irodalmat.

Heller Ágnes - A ​szép fogalma
Heller ​könyvének témája akár klasszikusnak is mondható, megtett "nyitó lépése" ugyanakkor egyértelműen huszadik századi: sokféle válsággal szembesült szerzőre vall. Bevezetésének már a címe is azt a kérdést fogalmazza meg, hogy vajon "Hol siklott ki a szép fogalma?" A továbbiakban azután "a szép fogalmának viszontagságai"-van ígér ismerkedést, majd újból kérdést tesz föl a második rész címében is, mégpedig az előbbinél nagyobb súllyal. A legkomolyabb lehetőségként számolván azzal, hogy vajon "Eltűnőben a szép fogalma?" Nem szabályos esztétikatörténet tehát ez a könyv - ha így akarnánk elbírálni, akár Arisztotelésznek, Aquinoi Szent Tamásnak, Schellingnek, Nicolai Hartmannak vagy másoknak az érdemi tárgyalás nélkül maradását is számon kérhetnénk rajta -, így is hatalmas anyaggal "dolgozik". Kerüli igyekezve közben a filozófiai okfejtések során gyakori nehézségeket, az esetleg éppen fontoskodónak mutatkozó hanghordozást, vagy a végletes sterilitások világába jutást: könnyedségre, gondolatmenetének mozgalmassá tevésére törekedve. (Tamás Attila)

Heller Ágnes - Tragédia ​és filozófia
„A ​filozófia és a tragédia egyaránt irodalmi műfajok. Mind a kettő karakterekkel (szereplőkkel) dolgozik. A filozófiában előforduló karaktereket kategóriáknak nevezik. A filozófusok a világ színpadán mint bábukat mozgatják »szereplőiket«, így alkotva meg történeteiket. A filozófia állandó szereplőkkel dolgozik: szubsztancia, igazság, ész, vélekedés, lélek, elv és hasonlók. Ezekkel a szereplőkkel játszanak a filozófusok a világszínpadon. Valamennyien saját világot teremtenek, többnyire ugyanazokkal a szereplőkkel, ám különböző változatokban. A világuk zárt világ, amelyben minden kapcsolódik mindenhez. Konzisztens világ, csakúgy, mint a tragédiáé. A befejezés itt is végleges. Igaz, egy következő filozófus, aki ugyanazokkal vagy hasonlló szereplőkkel más darabot játszat el, mindegyik »végleges« filozófiai rendszert elveti.” „Szókratész, az első filozófus lerombolta a tragédiát, az athéni szellem nagy ígéretét, s folytatja a rombolást. Ámde nincs filozófia a transzcendentális és az empirikus szembeállítása nélkül, miközben a transzcendentális szférát (az »igazi« világot, mint Nietzsche mondta) nem tapasztaljuk, hanem elgondoljuk – hogy mivel? A gondolkodás azon funkciójával, amit »észnek« nevezünk. S Nietzsche történetét végigkövetve, ha leromboljuk azt a másik, második világot, az elsőt is vele romboljuk le. Ez a filozófia vége. Nem Husserl volt az első, aki megkongatta a vészharangot, ám ő volt az első filozófus, aki a szigorú tudomány nevében kért szót. Az érzés, hogy a »filozófia végével«, a tragédia végével« s a »történelem végével« minden történet befejeződött, hogy halódó világunkkal minden meghal, s hogy maga az emberi világ a végéhez érkezett – lassan eluralkodott az »abszolút szellem«, azaz az európai kultúra tájain. Ahogy a színházat az »abszurd dráma« kerítette hatalmába, úgy jellemezte mindinkább a reménytelenség a nem csupán akadémiai filozófiát.” „A filozófia Derrida-féle dekonstrukciója maga is filozófia – (szerintem) az utolsó filozófia, terjedelmes istenhozzád ehhez az európai műfajhoz, amely közel két és fél ezer évvel ezelőtt egy kicsiny városban, Athénban született meg. Már nem tudunk újat mondani.” A Tragédia és filozófia a 2019-ben elhunyt Heller Ágnes kéziratban maradt utolsó munkája.

Heller Ágnes - Az ​önéletrajzi emlékezés filozófiája
Heller ​Ágnes ebben a könyvében - is - töretlenül folytatja (86 évesen) a saját maga kialakította hagyományait. Minden két évben letesz egy új filozófiai művet az asztalra, s olyan munkák sorába illeszti monografikus vizsgálódásait, amelyek nem a szűk szakmája, hanem a legszélesebb tömegek érdeklődésére tart számot - "mindennapi" közérdekűséggel. Ezúttal filozófiai vizsgálódásának az önéletrajzi emlékezés a médiuma, Az álom filozófiája című könyve folytatásaként, mintegy belőle kinőve. Itt a leginkább bennünket meghatározó életfunkció, az emlékezés köré kristályosul ki a filozófia és (és művészet) alapkérdése: "Honnan jövünk, mik vagyunk, merre megyünk?" ( Paul Gauguin) A filozófia- a pszichológia, és az irodalomtudomány fogalomkészletét és szempontrendszerét ötvöző mű azt elemzi, hogy hogyan határozza meg az embert ("kollektívan" és egyénien) az emlék? Mennyire ez a szinte a lélegzéshez hasonlítható ösztönös tevékenység az alapja mindannak, amik vagyunk, vagy lehetünk. Az "önéletrajziság" nem(csak) az irodalmi műfajra, hanem arra a minden emberre érvényes gyakorlatra utal, amellyel az életünk során folyamatosan bennünket és környezetünket meghatározó emlékek alapján írhatjuk meg, azaz: választjuk sorsunkat. (Ezt a könyvet érmes lenne minden kreatív írás iskolában tanítani, sőt: az irodalmároknak is oly tanácsos lenne elolvasniuk, hogy témáiból újabb mélységeket és szerkezeteket, s azokban feltáruló igazságokat nyerhessenek ki.) A könyv függeléke egy esszésorozat folyamatában mutatja be Heller Ágnes előtanulmányait, amelyek során: Platón, Derrida, Hegel, Kierkegaard, s persze a Biblia és Shakespeare műveinek az emlékezés fókuszából történő elemzései közben munkálta ki e könyv legfontosabb teoretikus tételeit.

Heller Ágnes - Trauma
A ​kötet esszéi 15 év alatt íródtak, s egységbe illesztésükre Freud születésének 150. évfordulója adja az alkalmat. A freudi életműből korunk nagy filozófusát a trauma problematikája érdekli, s persze nem mint Freud munkásságának méltatóját, hiszen ez nem is szakmája. Heller Ágnes a pszichológia felfedezte trauma fogalmát beépíti a gondolkodásába, hogy leírhassa és filozófiai problémákká transzponálja az emberi civilizáció modern kori szakasza jellemzésére. A trauma-fogalom a zsidó nép sorsával van tragikus kiválasztódással összekötve – több dimenzióban is. A zsidó nép alapkarakterét egy ilyen őstrauma és annak a földolgozása formálta ki, mint azt Freud utolsó nagy a Mózes és az egyistenhit kialakulása leírta. munkája – a kötet első elemzése ezzel foglalkozik. A 20. század holokauszt-traumája pedig – ez a trauma-jelenség apokaliptikus végpontja és feldolgozatlansága okán égető aktualitása – az egész emberi civilizáció problémájává emelte ezt az izzó sebet. (Ezért kapott itt helyett a pszichológiához a legközelebb eső műfaj, az irodalom megközelítésének elemzése – ahol Kertész Imre önreflektáló önéletrajza Heller Ágnes elemzésének a tárgya.) A trauma körülhatárolása a földolgozás, azaz a kultúrába emelés első lépése. A trauma kultúrtörténeti elemzései mellett, Heller Ágnes a szégyen és a gonosz mindennapinak tűnő filozófiai definícióit is megalkotja, hogy e fogalom- és gondolkodásképző munka segítségével járuljon hozzá a gyógyulás esélyeihez. Hogy ki-ki legyőzze a magában élő gonoszt, vagy az elszenvedett trauma szégyenét. És azt győzelemmé, élhető életté szervítse a maga és a világ javára.

Heller Ágnes - Az ​álom filozófiája
Minden ​műalkotás magja egy nagy ötlet. A zseniálisaké pedig egy olyan egyszerű, kézenfekvő ötlet, amely csak egy valaki eszéből pattan ki, akár a mai digitális kultúránk számtalan forradalmi felvetése és megoldása. Heller Ágnes sok könyve is ebbe a jelenségbe tartozik. A reneszánsz embertől, A minden napi élettől a Shakespeare, a történelemfilozófusig a filozófia módszerét és vívmányait olyan témákra alkalmazza, amelyek a ,,mindennapi" embert, azaz: mindnyájunkat, laikusokat is mélyen érint. Az álom filozófiája is ebbe a sorba, jelenségbe tartozik. A filozófusnő legújabb művében egy olyan fiziológiai és kultúrtörténeti életfunkciót állított vizsgálódásai középpontjába, amelyhez mindnyájunknak elemi erővel van közünk. Hiszen minden ember - ez az ember egyik nembeli specifikuma - álmodik. Az álom filozófiája első részébe a pszichoanalízis és a filozófia álomteóriáit tekinti át kritikusan Arisztotelésztől Foucault-ig, Freudtól és Jungtól és követőiken át napjainkig, hogy ebből a gazdag szellemi termésből alkosson egységes rendszert - álomfilozófiát. A második rész esettanulmányaiban kultúránk két alappillérét- a Bibliát és Shakespeare drámáit - tekinti át és elemzi az álmok és látomások szempontjából. A befejező harmadikban pedig 20. századi írók, filozófusok, művészek álmait szembesíti életükkel és műveikkel - láttató példát nyújtva arra, mit kezdjünk, milyen szempontok alapján figyeljük és értékeljük a saját álmainkat, hogy jobban megismerhessük magunkat.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2017-2018
Heller ​Ágnes kislány kora óta vezet naplót, azon belül olvasmányainak naplóját is. 2013-ban a Múlt és Jövő Kiadó javaslatára ajánlotta fel, hogy ezeket a recenziónak is beillő naplórészleteket gyűjtsük egy Olvasónaplóba. Azóta minden Könyvhéten megjelenik az új Olvasónapló. Ebben az ő ízlésnek megfelelő, különböző műfajú könyvek fordulnak elő, vagyis minden… Heller Ágnes Olvasónaplója a Könyvhét/ünnep rendszeressé vált velejárója. Sajnos az ünnep-sorozat utolsó darabja jelenik meg az idén.

Heller Ágnes - Portrévázlatok ​az etika történetéből
E ​tanulmánykötet azokat az írásokat fűzi egybe, amelyekben szerzőjük az etika történetének kiemelkedő alakjait mutatja be. A széles spektrumú gyűjtemény, amelynek több darabjával e kötet lapjain ismerkedhet meg először az olvasó, feltárja az etikai gondolat fejlődését, megismertet a legjellegzetesebb etikai kérdésfeltevésekkel és válaszokkal. Többek között Arisztotelészről, Spinozáról, Feuerbachról, Kantról és Lukács Györgyről olvashatunk a könyvben nagy felkészültségről tanúskodó írásokat.

Heller Ágnes - Kőbányai János - Bicikliző ​majom
"Heller ​Ágnes önéletrajza lenne, de Kőbányai János írta, mint egy életrajzi regényt. Ám akármilyen nehéz is valamely műfajba osztályozni Kőbányai új könyvét, lényege, hogy korunk egyik legmélyebb gondolkodójának, Heller Ágnesnek személyén keresztül, rendkívül izgalmas bevezetést ad kezünkbe az apokaliptikusnak ígérkező huszonegyedik század problematikájába. Az intellektuális pályákra igyekvő ifjúság számára szinte kötelező olvasmánynak ajánlanám ezt a szó minden értelmében súlyos könyvet." Fejtő Ferenc

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Márkus György - Diktatúra ​a szükségletek felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Érték ​és történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - A ​filozófia radikalizmusa
"Ezt ​a könyvet, mely magyarul a Vallomás a filozófiáról címen nem jelent meg, de számos más nyelven Radikális filozófia címen igen, voltaképpen kétszer írtam meg. Először 1003 tézis a filozófiáról címmel íródott, valóban tézisek formájában. Kétségtelen, a Don Giovanni, illetve az ő 1003 spanyol szeretője ihletett meg a filozófiának szóló szerelmi vallomásomban." (részlet Heller Ágnes előszavából)

Heller Ágnes - Az ​idegen
"... ​Félelmetes a szellemiség elsorvadása, az érzelmi szótár elszegényedése. Olyan világban élünk, ahol nincs nagy elbeszélés, és nincsenek nagy eszmék sem. A nagy eszméket picurka eszmékké trancsírozták szét. Ha ez így marad, és minden nagy eszme el fog tűnni a nagy elbeszéléssel együtt, akkor egy idő múlva az emberek megint kiéheznek majd a nagy eszmékre. És egyáltalán nem bizonyos, hogy nem fogják megint kitalálni a totális társadalmat. Mert nem élhetünk eszmék nélkül, aprópénzre váltott pindurka eszmék szegénységében. És nincs a világon olyan Dallas, ami helyettesíti számunkra az élet értelmét..." - vallja Heller Ágnes az ezredvég közeledtén.

Bacsó Béla - Gábor György - Gyenge Zoltán - Heller Ágnes - A ​szépség akarata
Azt ​mondják, szöveg nincs olvasója nélkül, kép nincs szemlélője nélkül. Szövegek képeket indukálnak, és viszont, képek szövegeket. Ez utóbbit képviseli a Képfilozófiák sorozat, melyben jelen esetben filozófusok tekintetéből tanulhatja az olvasó, hogy kép és gondolat hogyan és hányféleképpen fonódhat egymásba. Egy különös kiállítóterembe lépünk, ahol együtt látható Raffaello A lovag álma, Carracci Herkules válaszúton, Blake Jákob lajtorjája, Henri Rousseau Az álom, Rembrandt Ábrahám áldozata, Caravaggio Izsák feláldozása Poussin A jeruzsálemi templom lerombolása és Lenbach Titus diadalkapuja Rómában című festménye. Ezen a kiállításon négy filozófus látogató vezet végig, hogy feltáruljanak előttünk a homályos és rejtett jelentések, a mitológiai és biblikus hagyományok, a történelem és az üdvtörténet, vagy maga az álomvilág. Minthogy filozófusok, nem a képekről beszélnek, hanem a képeket beszéltetik. És e beszédek olvasói számára nem csak a képek egyszerű ikonográfiája nyílhat fel, hanem a mögöttes tradíciók racionalitáson túli abszurditása és a történelem ábrázolhatósága. A kötet négy tanulmánya – Bacsó Béla „Herkules válaszúton” (Akarat és döntés), Gábor György Az akarat kiábrázolása, a történelem megképesítése, Gyenge Zoltán A szenvedély akarata – Caravaggio Izsákja. Képfilozófiai kísérlet, és Heller Ágnes Akaratnélküli álom-akaratformáló álom – kép és filozófia kapcsolatait vizsgálja.

Heller Ágnes - A ​mindennapi élet
A ​mindennapi élet létünk olyan természetes kerete, hogy szinte nem is tűnik filozófiai vizsgálódásra méltó problémának. Bizonyára ez a körülmény egyik oka annak, hogy nem csupán a polgári, hanem a marxista filozófia is évtizedekig figyelmen kívül hagyta ezt a területet. Heller Ágnes könyve ezt a hiányt kívánta pótolni az elmúlt évtized néhány fontos kezdeményezése nyomán. Monográfiájának első része a mindennapi életnek a politikához, a valláshoz, a művészethez és a tudományhoz való viszonyát elemzi. A könyv második része a mindennapi élet szerkezetét vizsgálja: a benne érvényesülő szokásrendszereket, a mindennapi gondolkodás sajátos formáit, a mindennapi viselkedés és nyelv viszonyát. Elemzi mindennapi érintkezési típusainkat, kapcsolatainkat és konfliktusainkat, a mindennapi teret és időt, a kellemesség és hasznosság szerepét életünkben. A könyv azt bizonyítja, hogy a mindennapi élet nem szükségképpen elidegenedett; szerkezete lehetőséget adhat az emberi személyiség sokoldalú kibontakozására is.

Heller Ágnes - Az ​erkölcsi normák felbomlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - A ​történelem elmélete
„A ​történelem elmélete (mely csak angolul jelent meg 1982-ben) fordulópont volt a gondolkodásomban. Sok minden kezdődött itt, amit a későbbiekben folytattam. Sikeres könyv volt. Könyveim közül ez volt az, melyet a legtöbb nyelvre fordítottak, melyről a legtöbbet írtak, s mely egy helyütt ma középiskolai tananyag. Nem más szerzőkről, más filozófusokról, mások könyveiről beszélek benne, hanem magukról a dolgokról. Csak az olvasók legelemibb élettapasztalataira, történelmi tapasztalataira, történelmi tudására és főként gondolkodására apellálok. Így ez a könyv érthető azok számára is, akik nem ismerik a filozófiai hagyományt, s azt sem tudják, hogy a metafizikát eszik-e vagy isszák. Csak gondolkodást és megértésre való hajlandóságot tételez fel az olvasóban. Őszintén szólva, én is ezt szeretem ebben a könyvben. A mindennapi élet és Az érzelmek elmélete után ez volt a harmadik könyvem, mely merészen magukról a dolgokról beszélt, a szó fenti értelmében. Ezért a merészségért az ember persze fizet. Nem mondhatnám, hogy a legbátrabb könyveim egyúttal a legjobb könyveim is... Ám a szerzőnek is joga van az ízléséhez. Az olvasónak még inkább. Már régen lemondtam arról a szerzői hiúságról, hogy az olvasó a legújabb könyvemet - gyermekemet - szeresse legjobban. Ez a könyv, melyet kezükbe vesznek, már korántsem mai gyerek. Önök - magyar olvasók - fogják kiadni a bizonyítványát. Remélem, hogy szeretni fogják." Heller Ágnes

Heller Ágnes - A ​morál szociológiája vagy a szociológia morálja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - A ​mai történelmi regény
Heller ​Ágnes ebben a művében ott folytatja, ahol mestere, Lukács György egyik legnevezetesebb és legtöbb nyelvre lefordított művét, "A történelmi regényt" abbahagyta. Hogyan írják ma a történelmi regényt a holokauszt és a Gulag tapasztalata után, s ezek a nagy robbanások és repedések milyen szerkezeti, világnézeti változásokat hoztak létre ebben a műfajban? - erre kérdez rá Heller Ágnes. Az anyag, amin elvégezte a következtetések levonására és új rendszer létrehozására alkalmas vizsgálatot, az a roppant történelmi regényirodalom, amely Umberto Eco A rózsa neve nyomában - és sok vonatkozásban: mintájára - keletkezett a világ különböző pontjain. Az emberi történelem nagy korszakfordulóinak - a Római Birodalom felbomlása és bukása, a reneszánsz rövid tündöklése, a kapitalista rendszer születése - tükröződése és elemzései az új történelmi (detektív) regényekben egy sajátos világot érzékít meg: annak a történelmi jelennek a világát, amelynek mi vagyunk a kortársai és - ha van rá érkezésünk - a megfigyelői. Az csak a legtermészetesebb, hogy minden bölcsésznek, különösen irodalom és filozófia szakos hallgatóknak kötelező, a 21. századba átvezető olvasmány, de ez a könyv mindazoknak is szól, akik a történelmi regényeket (a Gutenberg-galaxis végén) nem csak szórakozásként olvassák, hanem kérdéseket tesznek fel olvasásuk közben: azaz párbeszédet folytatnak az íróval s a szereplőkkel - hogy a regény szövetéből önmagukat bontsák ki és ismerjék meg.

Heller Ágnes - Az ​igazságosságon túl
Mikor ​igazságosak és mikor igazságtalanok a háborúk? Miért követhető el erőszak az embereken, és miért hajlamosak maguk is az erőszak elkövetésére? Hogyan élhetünk jó életet? Igazságosnak kell-e lennie a jó embernek? Megvalósítható-e az egyenlő elosztáson alapuló igazságos társadalom? - Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik a több mint másfél évtizede emigrációba kényszerült szerző az igazságosságra vonatkozó eredeti és ambiciózus elemzései során. Igazi társadalomfilozófiai művet tart kezében az olvasó. A könyv társadalmi, jogi, filozófiai, filozófiatörténeti és etikai szinten mutatja be tárgyát, bőséges szakirodalom felhasználásával. A felvett kérdés fontos a jóléti állam virágzása idején, de a válságok korában is hozzásegít számos társadalmi probléma meggondolásához és megoldásához. A szerző szerint a tökéletesen igazságos társadalom elérése utópia, de nem tartozik az álmok közé olyan viszonyok kialakítása, melyek között az egyéni képességek és tehetségek maximális mértékben kibontakozhatnak.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2014-2015
Harmadik ​éve jelentetjük meg Heller Ágnes Olvasónaplóját. Ezekben minden évben beszámol érdekes és kevésbé érdekes, de mindig tanulságos olvasmányairól, amivel nagy kedvet ébreszt bennünk, hogy bizonyos könyveket feltétlenül olvassunk el. Nem csak a magyar irodalom területére vezet bennünket, hanem utazásai során német vagy angol nyelvterületről szerzett olvasmányairól is beszámol. Ismereteink bővítése mellett nagyszerűen szórakozhatunk közvetlen, személyes beszámolóin, megszívelhetjük az olvasmányokból levont következtetéseket, élvezhetjük kritikai megjegyzéseit. Különös élmény, hogy a világhírű filozófus itt él közöttünk, történetei a mi történeteink is, mert két könyv olvasása közötti hétköznapi életében ugyanazokról az eseményekről számol be közvetlen hangon, amiken napjainkban mi is búsulunk, vigadunk. Igaz szívvel kívánjuk, hogy még sok éven át írja nekünk további Olvasónaplóit. A rendszeressé váló Olvasónaplónak formába öntője, Kálmán Tünde (1965-2015) volt, aki még egy éve boldogan vette kezébe a Könyvhéten friss munkáját a Vörösmarty téren, s fogta mellé az előző évit, jelezve, hogy ez bizony sorozat lehet Tünde ma már nincs velünk. Emlékét őrizzük mi is, munkái is, a több mint 200 könyv és számos folyóirat, amelyek mellett még sok más kiadó is büszkélkedhet a keze nyomával.

Heller Ágnes - Kertész ​Imre
Amikor ​először, 1994-ben, felkértük Heller Ágnest, hogy írjon Kertész Imréről a _Múlt és Jövő_ folyóiratba, s ő ezt elvállalta, akkor tréfásan azt mondtuk, ez a recepció fölér egy Nobel-díjjal. A tréfa természetéről tudjuk: nagyon is komoly értékelést, vagy vágyat tükröz - "eltolt" túlzása csak a beteljesülhetetlenség korlátait kompenzálja. Bár más tréfák is ilyen megvalósulásba komorulnának. Ugyanis 2002 óta Heller Ágnes befogadó értékelésére és szeretetére nem alkalmazható ez az elérhetetlenséget kifejező metafora. Fordítsuk meg, így közelebb visz a lényeghez. A _Múlt és Jövő_ mint megrendelő közösség és médium Nobel-díja: Heller Ágnes hű, Kertész Imre teljesítményét a világkultúrába szervítő figyelme. Ennek csokrát nyújtjuk át Kertész Imrének 80. évfordulója alkalmából.

Heller Ágnes - New ​York nosztalgia
"Nem ​voltam ősszel New Yorkban. Azaz nem voltam ott végig, nem tanítottam, mint huszonegy éven keresztül minden esztendőben. Hiányzott New York. A város, az illata, az utcák, a lakás, a ház, a barátok, a múzeumok, a koncerttermek, az operák, az egyetem épülete, a szobám, a vendéglők, a diákok, a könyvesboltok, de még a földalatti, az eső és a szél is. Ez a New York-nosztalgia" - vallja Heller Ágnes a könyv előszavában. Mindezek a hiányzó pillanatok kerülnek bemutatásra, az olykor naplók szövegéből kinövő műben. Heller egyszerre válaszol a "mi történt ma?" és a "milyen New York?" kérdésére. Hol nőcisen, praktikusan: turkálókról, a ruhatár és büfé nélküli színházakról, hol a szellemi oldalát leírva: képzőművészeti, színházi, zenei élményeket sorjáz. Csapongón vezet körbe, mintha csak egy lakást mutatna be, a benne megforduló emberekkel, a benne megélt történetekkel együtt.

Heller Ágnes - A ​halhatatlan komédia
Ez ​a könyv kísérlet a komikum jelenségének filozófiai megközelítésére. [...] Könyvemet nem összefoglalásnak, hanem nyitánynak szánom. Jellegét tekintve nem provokatív, noha formájában és mondandójában az. Remélem, sokan vitatják, elutasítják vagy kinevetik majd, hiszen csak akkor mondhatom, hogy elérte a célját. [...]

Heller Ágnes - A ​"zsidókérdés" megoldhatatlansága
Heller ​Ágnes négy tanulmányt tartalmazó kötete az úgynevezett zsidókérdést feszegeti kétezer esztendő távlatában. Igyekszik a jelen kérdéseit a hosszú időtartam, a long durée perspektívájába helyezni. Ez a könyv arról szól, hogy mindig lesznek olyanok, akik zsidónak, azaz zsidónak is választják magukat.

Heller Ágnes - Auschwitz ​és Gulág
Ezt ​az esszégyűjteményt régen terveztük kiadni - Heller Ágnes Múlt és Jövőben írt tanulmányainak sorozata első köteteként. Kertész Imre 2002-es Nobel-díja, Heller Ágnes róla szóló szép elemzése és az elismerés okozta friss örömünk azt kívánta, hogy minél előbb kapcsolódjunk nemcsak a siker befogadásához, hanem egyúttal Kertész Imre élményének, történelmének a "diskurzusához" is.

Heller Ágnes - Az ​újkor
Sorozatunk ​harmadik része - a kötet vastagságából is érezhetően - feltárja az egyre gazdagodó-cizellálódó szellemtörténeti folyamatokat, amelyek előkészítették és megalapozták a modernitás korszakát, amelyben már az olvasó - Heller Ágnes szemináriumának résztvevői - élnek. Ezért ebben az elbeszélésben nemcsak megszaporodtak a feltétlen bemutatandó és kitárgyálandó filozófus-hősök - új helyszíneken: Franciaországban, Angliában, s a német hercegségekben - hanem azok a kérdések és a rájuk adandó válaszok sokrétű probléma halmazai is, amelyek az egyre bonyultabbá táguló világunk prolémáit összegezték és törekedtek rendszerbe szedni. Ugyanis itt és most indultak a diskurzusok - szalonokban, majd katedrákon - amelyek kihatottak a nagy társadalmi és politikai kollektív épitőmunkára, amelyek azokat az államformákat, intézményeket, és Olimposzukon: a kultúra alapzatait beszélték meg, amelyek a mai Európa, s az onnan kisugárzó világ berendezkedését, gondolkodását meghatározzák a mai napig. Bepillantani e nagy alkotás építő munkája regényes mozzanataiba nemcsak felemelő, s önmagunkat megismerni segítő és bátorító szellemi kaland, hanem - talán az utolsó pillanatban - felelős önszembesítés szűkebb hazánk, Európa felemelkedésével és ragyogó korszakával: amelynek a motorja (remélhetően még mindig): a tudás, a kultúra, s a folyamatosan kérdező-elemző-korrigálni (el- és befogadni) képes inováció. A harmadik kötet már nemcsak a kérdések, de az újra kérdezések és a rájuk épülő diskurzusok könyve is egyben - ezért egy kicsit bajban lesznek azok, akik csak most iratkoztak be Heller Ágnes kurzusára, s hiányoztak a Plantontól Spinozáig tartó fejlődés megbeszéléséből. Ugyanis az ő gondolataik urániumrudacskaként osztódó energiájái szervesen átitatják a filozófiai kultúra kiteljesedése és kanonizálódása történetét. S nemcsak a filozófia előtt felmerülő kérdések szaporodnak, de az előadó közvetlen kérdései is hallgatóihoz. Ezért az olvasónak már nemcsak az gondolatokat muszáj jegyzetelnie, de ami kreatívabb házi feladat - a személyesen neki szóló kérdésekre a választ is.

Kollekciók