Ajax-loader

Heller Ágnes könyvei a rukkolán


Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Jalta ​után
A ​kelet-európai folyamatokról készült tanulmánykönyv tíz év tizenhárom tanulmányát tartalmazza. A szerzők mindenekelőtt arra keresik a választ: mi volt Jalta? A félelem vizionálta titkos paktumok sorozata, amelyben a nagyhatalmak megegyeztek a megosztottságban s mindenekelőtt abban, hogy a nagyon is különböző kelet-európai nemzetállamokat a sztálinizmus közös ágyába fektetheti a háborús győzelemből nagyhatalmi hegemóniát kovácsoló új birodalom. A közös sorsot azonban az 1956-os magyar forradalom óta hajszálrepedések feszítik szét. A szerzők elemzéseikben arra a következtetésre jutnak, hogy a nyolcvanas évtized a szüntelenül megújuló Jalta-ellenes küzdelmek sorozata lesz. A kötet sok új, igen lényeges megközelítést tartalmaz a kelet-európai országok elmúlt 40 esztendejének történetéről. Minden eddiginél teljesebb összefoglalókat olvashatunk Hruscsov tétova reformkísérleteiről, a brezsnyevi bizantinizmus természetrajzáról és dicstelen végnapjairól. A széles korú, sok forrásra támaszkodó gyűjtemény külön tanulmányt szentel a Gorbacsov-jelenségnek és várható megoldási kísérleteinek. Mindezek mellett alapos elemzéseket kapunk a magyarországi eseményekről, a prágai tavaszról is. A kötet talán legizgalmasabb fejezete a "Kelet-Európa és a német nacionalizmus" című tanulmány. A könyv azonban nem csupán a megtörtént események krónikája. Világos és egyértelmű következtetéseket fogalmaz meg egy olyan folyamtot illetően is, amelyet a Jalta utáni korszakként jellemezhetünk. A szerzők itt mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen feltételek között lép be Közép-Európa az ezredforduló előtti évtizedbe. A prognózis főként annak kifejtésére irányul, mit jelent az a körülmény, hogy a térség országai átlépnek a történelem korából a politika korába.

Heller Ágnes - Filozófiai ​labdajátékok
"Bár ​a filozófiai labdajátékot komolyan játsszuk, hiszen minden eldobott labda azt az üzenetet hordozza, melyet dobója 'igaznak tart', de a játék mégis csak játék, azaz önkéntes és öncélú, s ezért gyönyörködtető. Minden olvasó csatlakozhat a játékhoz, ha van kedve hozzá. Csak meg kell tanulni a - meghatározatlan, pontatlan és megváltoztatható - játékszabályokat." A kötet a metafizika (Cusanus, Arisztotelész, Descartes stb.), a posztmetafizika (Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger stb.), valamint a jelen gondolkodóinak széles panorámáját nyújtja. A Heller-féle filozófiai labdajáték (Cusanustól eredő) metaforája egyszerre jelenti a gondolkodás játékát és e játék kockázatát.

Heller Ágnes - Igazság ​a politikában
Ez ​az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Heller Ágnes - Az ​érzelmek elmélete
Heller ​Ágnes "Az érzelmek elmélete" című könyve, "Az ösztönök" című könyvvel egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul a Gondolat kiadó gondozásában. A könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent német, angol, spanyol és olasz nyelven. Múlt esztendőben egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek, a már egy ideje nem kapható könyvnek, új kiadásához. Heller egy második, javított kiadást javasolt. Az érzelmek elméletének második javított kiadása 2009 tavaszán fog New Yorkban megjelenni. Ennek az új kiadásnak magyar nyelvű megjelentetéséről van szó. A szerző, az angol kiadás alapján, mindezeket a változtatásokat az eredeti magyar szövegen hajtja végre.

Heller Ágnes - A filozófia rövid története gólyáknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Személyiségetika
A ​könyv Heller Ágnes etikai trilógiájának záródarabja. Míg az _Általános etika_ az erkölcsfilozófia értelmező oldalát fejti ki, arra válaszol, mit tartalmaz a morál, a _Morálfilozófia_ pedig a normatív oldalt, azaz azt kérdezi, mit kellene tenniük az embereknek, addig a _Személyiségetika_ a nevelő-önnevelő terápiás oldalt képviseli. Egyrészt arra válaszol, miként formálhatók az emberek veleszületett hajlamai oly módon, hogy eleget tudjanak tenni a morális elvárásoknak, másrészt arra, miként óvható meg a jóság mércéinek megfelelő életmód a nyomor és a boldogtalanság fenyegetésével szemben. A problémafelvetés és - megoldás Heller Ágnes legeredetibb etikai gondolatait tartalmazza: a könyv kiadása jelentősen gazdagítja a magyar filozófiai irodalmat.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2017-2018
Heller ​Ágnes kislány kora óta vezet naplót, azon belül olvasmányainak naplóját is. 2013-ban a Múlt és Jövő Kiadó javaslatára ajánlotta fel, hogy ezeket a recenziónak is beillő naplórészleteket gyűjtsük egy Olvasónaplóba. Azóta minden Könyvhéten megjelenik az új Olvasónapló. Ebben az ő ízlésnek megfelelő, különböző műfajú könyvek fordulnak elő, vagyis minden… Heller Ágnes Olvasónaplója a Könyvhét/ünnep rendszeressé vált velejárója. Sajnos az ünnep-sorozat utolsó darabja jelenik meg az idén.

Heller Ágnes - A ​középkor és a reneszánsz
Heller ​Ágnes nagy vállalkozásának második kötetét vehetjük most a kezünkbe. (A harmadik, Az újkor filozófiája megírásába már belefogott.) A két kötet alapján - és a korban elhelyezve, amelyben ez az összefoglalás-sorozat készül - már világosan látszik, hogy itt nemcsak egy, a jelenlegi magyar felsőoktatásban oly sajnálatosan hiányzó diszciplína pótlásáról van szó, hanem az (egykor létezett) általános humán műveltség fundamentumáról. Ezért érdemes, vagy elengedhetetlenül szükséges, beiratkozni Heller Ágnes szemináriumaira. Itt felfrissíthetjük latin műveltségünket vagy felébreszthetjük iránta az érdeklődésünket, hogy - hic et nunc - elsajátíthassuk ezt a fájdalmasan hiányzó tudást. Ezért mindenki lehet, s kell is hogy gólya legyen, mert ez egyedül a magunkkal szemben támasztott igénytől s az érte érzett felelősségtől függ. Tehát - Heller Ágnes szavaival: "Kedves Gólyák, jó olvasást!" (Tanulást!)

Heller Ágnes - A ​kizökkent idő I-II.
Heller ​Ágnes, mint könyve bevezetőjében írja, kísérletet tesz arra, hogy megvizsgálja a Shakespeare drámáiban egyedülálló módon összeillesztett négy színpadot: a történelem, az ember, a politika és a létezés színpadát, s a kizökkent idővel való számvetés módozatait. Az első részben a "kizökkent idő" kijelentést járja körül a maga általánosságában, a második részben Shakespeare néhány politikai drámáját elemzi. Az angol történelmi drámák közül a II. Richardot, a VI. Henriket és a III. Richardot, valamint három római tragédiát: a Corionalust, a Julius Caesart és az Antonius és Cleopátrát.

Heller Ágnes - Kőbányai János - Bicikliző ​majom
"Heller ​Ágnes önéletrajza lenne, de Kőbányai János írta, mint egy életrajzi regényt. Ám akármilyen nehéz is valamely műfajba osztályozni Kőbányai új könyvét, lényege, hogy korunk egyik legmélyebb gondolkodójának, Heller Ágnesnek személyén keresztül, rendkívül izgalmas bevezetést ad kezünkbe az apokaliptikusnak ígérkező huszonegyedik század problematikájába. Az intellektuális pályákra igyekvő ifjúság számára szinte kötelező olvasmánynak ajánlanám ezt a szó minden értelmében súlyos könyvet." Fejtő Ferenc

Heller Ágnes - Érték ​és történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Az ​álom filozófiája
Minden ​műalkotás magja egy nagy ötlet. A zseniálisaké pedig egy olyan egyszerű, kézenfekvő ötlet, amely csak egy valaki eszéből pattan ki, akár a mai digitális kultúránk számtalan forradalmi felvetése és megoldása. Heller Ágnes sok könyve is ebbe a jelenségbe tartozik. A reneszánsz embertől, A minden napi élettől a Shakespeare, a történelemfilozófusig a filozófia módszerét és vívmányait olyan témákra alkalmazza, amelyek a ,,mindennapi" embert, azaz: mindnyájunkat, laikusokat is mélyen érint. Az álom filozófiája is ebbe a sorba, jelenségbe tartozik. A filozófusnő legújabb művében egy olyan fiziológiai és kultúrtörténeti életfunkciót állított vizsgálódásai középpontjába, amelyhez mindnyájunknak elemi erővel van közünk. Hiszen minden ember - ez az ember egyik nembeli specifikuma - álmodik. Az álom filozófiája első részébe a pszichoanalízis és a filozófia álomteóriáit tekinti át kritikusan Arisztotelésztől Foucault-ig, Freudtól és Jungtól és követőiken át napjainkig, hogy ebből a gazdag szellemi termésből alkosson egységes rendszert - álomfilozófiát. A második rész esettanulmányaiban kultúránk két alappillérét- a Bibliát és Shakespeare drámáit - tekinti át és elemzi az álmok és látomások szempontjából. A befejező harmadikban pedig 20. századi írók, filozófusok, művészek álmait szembesíti életükkel és műveikkel - láttató példát nyújtva arra, mit kezdjünk, milyen szempontok alapján figyeljük és értékeljük a saját álmainkat, hogy jobban megismerhessük magunkat.

Heller Ágnes - Az ​ókor
Heller ​Ágnes így indítja újabb nagy és korszerűtlenül úttörő vállalkozását: A filozófia irodalmi műfaj, s mint minden műfajnak, megvannak a műfaji sajátosságai. A filozófia története e műfaji sajátosságok változásának története is. Erről szól az itt elmondott történet. Mindenki megértheti minden előtanulmány nélkül, ha rászán egy kis energiát és gondolkodást. Mire való egy gólyának a filozófia? Arra, amit kezd vele. Gondolkodásra késztetheti olyan kérdésekről, amelyeken eddig nem gondolkozott s olyan kérdésekről, amelyekre választ nem talált, még a Google segítségével sem. S vajon nagyon korszerűtlen azt mondanom, hogy hozzátartozik az általános műveltséghez egy olyan világban, melyben a műveltség cseppet sem általános? Hegel a következő mondattal fejezte be a filozófia történetéről tartott előadásait: Azt kívánom Önöknek, hogy jó életet éljenek. Kívánhatnék ennél szebbet, jobbat nektek? Kedves Gólyák, jó olvasást!

Heller Ágnes - Auschwitz ​és Gulág
Ezt ​az esszégyűjteményt régen terveztük kiadni - Heller Ágnes Múlt és Jövőben írt tanulmányainak sorozata első köteteként. Kertész Imre 2002-es Nobel-díja, Heller Ágnes róla szóló szép elemzése és az elismerés okozta friss örömünk azt kívánta, hogy minél előbb kapcsolódjunk nemcsak a siker befogadásához, hanem egyúttal Kertész Imre élményének, történelmének a "diskurzusához" is.

Heller Ágnes - A ​mindennapi élet
A ​mindennapi élet létünk olyan természetes kerete, hogy szinte nem is tűnik filozófiai vizsgálódásra méltó problémának. Bizonyára ez a körülmény egyik oka annak, hogy nem csupán a polgári, hanem a marxista filozófia is évtizedekig figyelmen kívül hagyta ezt a területet. Heller Ágnes könyve ezt a hiányt kívánta pótolni az elmúlt évtized néhány fontos kezdeményezése nyomán. Monográfiájának első része a mindennapi életnek a politikához, a valláshoz, a művészethez és a tudományhoz való viszonyát elemzi. A könyv második része a mindennapi élet szerkezetét vizsgálja: a benne érvényesülő szokásrendszereket, a mindennapi gondolkodás sajátos formáit, a mindennapi viselkedés és nyelv viszonyát. Elemzi mindennapi érintkezési típusainkat, kapcsolatainkat és konfliktusainkat, a mindennapi teret és időt, a kellemesség és hasznosság szerepét életünkben. A könyv azt bizonyítja, hogy a mindennapi élet nem szükségképpen elidegenedett; szerkezete lehetőséget adhat az emberi személyiség sokoldalú kibontakozására is.

Heller Ágnes - A ​szégyen hatalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Az ​aristotelési etika és az antik ethos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Az ​újkor
Sorozatunk ​harmadik része - a kötet vastagságából is érezhetően - feltárja az egyre gazdagodó-cizellálódó szellemtörténeti folyamatokat, amelyek előkészítették és megalapozták a modernitás korszakát, amelyben már az olvasó - Heller Ágnes szemináriumának résztvevői - élnek. Ezért ebben az elbeszélésben nemcsak megszaporodtak a feltétlen bemutatandó és kitárgyálandó filozófus-hősök - új helyszíneken: Franciaországban, Angliában, s a német hercegségekben - hanem azok a kérdések és a rájuk adandó válaszok sokrétű probléma halmazai is, amelyek az egyre bonyultabbá táguló világunk prolémáit összegezték és törekedtek rendszerbe szedni. Ugyanis itt és most indultak a diskurzusok - szalonokban, majd katedrákon - amelyek kihatottak a nagy társadalmi és politikai kollektív épitőmunkára, amelyek azokat az államformákat, intézményeket, és Olimposzukon: a kultúra alapzatait beszélték meg, amelyek a mai Európa, s az onnan kisugárzó világ berendezkedését, gondolkodását meghatározzák a mai napig. Bepillantani e nagy alkotás építő munkája regényes mozzanataiba nemcsak felemelő, s önmagunkat megismerni segítő és bátorító szellemi kaland, hanem - talán az utolsó pillanatban - felelős önszembesítés szűkebb hazánk, Európa felemelkedésével és ragyogó korszakával: amelynek a motorja (remélhetően még mindig): a tudás, a kultúra, s a folyamatosan kérdező-elemző-korrigálni (el- és befogadni) képes inováció. A harmadik kötet már nemcsak a kérdések, de az újra kérdezések és a rájuk épülő diskurzusok könyve is egyben - ezért egy kicsit bajban lesznek azok, akik csak most iratkoztak be Heller Ágnes kurzusára, s hiányoztak a Plantontól Spinozáig tartó fejlődés megbeszéléséből. Ugyanis az ő gondolataik urániumrudacskaként osztódó energiájái szervesen átitatják a filozófiai kultúra kiteljesedése és kanonizálódása történetét. S nemcsak a filozófia előtt felmerülő kérdések szaporodnak, de az előadó közvetlen kérdései is hallgatóihoz. Ezért az olvasónak már nemcsak az gondolatokat muszáj jegyzetelnie, de ami kreatívabb házi feladat - a személyesen neki szóló kérdésekre a választ is.

Heller Ágnes - Az ​erkölcsi normák felbomlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Az ​önéletrajzi emlékezés filozófiája
Heller ​Ágnes ebben a könyvében - is - töretlenül folytatja (86 évesen) a saját maga kialakította hagyományait. Minden két évben letesz egy új filozófiai művet az asztalra, s olyan munkák sorába illeszti monografikus vizsgálódásait, amelyek nem a szűk szakmája, hanem a legszélesebb tömegek érdeklődésére tart számot - "mindennapi" közérdekűséggel. Ezúttal filozófiai vizsgálódásának az önéletrajzi emlékezés a médiuma, Az álom filozófiája című könyve folytatásaként, mintegy belőle kinőve. Itt a leginkább bennünket meghatározó életfunkció, az emlékezés köré kristályosul ki a filozófia és (és művészet) alapkérdése: "Honnan jövünk, mik vagyunk, merre megyünk?" ( Paul Gauguin) A filozófia- a pszichológia, és az irodalomtudomány fogalomkészletét és szempontrendszerét ötvöző mű azt elemzi, hogy hogyan határozza meg az embert ("kollektívan" és egyénien) az emlék? Mennyire ez a szinte a lélegzéshez hasonlítható ösztönös tevékenység az alapja mindannak, amik vagyunk, vagy lehetünk. Az "önéletrajziság" nem(csak) az irodalmi műfajra, hanem arra a minden emberre érvényes gyakorlatra utal, amellyel az életünk során folyamatosan bennünket és környezetünket meghatározó emlékek alapján írhatjuk meg, azaz: választjuk sorsunkat. (Ezt a könyvet érmes lenne minden kreatív írás iskolában tanítani, sőt: az irodalmároknak is oly tanácsos lenne elolvasniuk, hogy témáiból újabb mélységeket és szerkezeteket, s azokban feltáruló igazságokat nyerhessenek ki.) A könyv függeléke egy esszésorozat folyamatában mutatja be Heller Ágnes előtanulmányait, amelyek során: Platón, Derrida, Hegel, Kierkegaard, s persze a Biblia és Shakespeare műveinek az emlékezés fókuszából történő elemzései közben munkálta ki e könyv legfontosabb teoretikus tételeit.

Heller Ágnes - A ​morál szociológiája vagy a szociológia morálja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - A ​zsidó Jézus feltámadása
Heller ​Ágnes-esszékötet-sorozatunk harmadik és egyben utolsó darabját vártuk, amikor a nyárvégén megkaptuk szerzőnktől az itt látható könyvecske szövegét. A kötetzárónak szánt írás - A zsidó jézus feltámadása - a tervezettnél hosszabbra sikerült. Azonban nemcsak a terjedelme, hanem a jelentősége is azt kívánta, hogy önálló kötetben jelentessük meg, hiszen e téma és probléma köré kristályosodott ki Heller Ágnes esszenciálisan tömör és költőien emelkedett üzenete a második millennium végén, a harmadik kezdetén. Jézus zsidó voltának és zsidó vallásnak újra felfedezése -mind keresztény, mind zsidó oldalról - Heller Ágnesnek arra adott alkalmat, hogy végiggondolja a felejtés okait, 2000 év szenvedéstörténetét és következményeit. Az újra „felfedezés” tényeiből és igazságából pedig a közeledés, a megbékélés s egy igazabb világ eljövetelét reméli. Ez a filozófiai esszé az utóbbi húsz év tudományos kutatásaiból indul ki, de a zsidókeresztény civilizáció elemzésén keresztül eljut napjaink globális világának kihívásaihoz.

Heller Ágnes - A ​történelem elmélete
„A ​történelem elmélete (mely csak angolul jelent meg 1982-ben) fordulópont volt a gondolkodásomban. Sok minden kezdődött itt, amit a későbbiekben folytattam. Sikeres könyv volt. Könyveim közül ez volt az, melyet a legtöbb nyelvre fordítottak, melyről a legtöbbet írtak, s mely egy helyütt ma középiskolai tananyag. Nem más szerzőkről, más filozófusokról, mások könyveiről beszélek benne, hanem magukról a dolgokról. Csak az olvasók legelemibb élettapasztalataira, történelmi tapasztalataira, történelmi tudására és főként gondolkodására apellálok. Így ez a könyv érthető azok számára is, akik nem ismerik a filozófiai hagyományt, s azt sem tudják, hogy a metafizikát eszik-e vagy isszák. Csak gondolkodást és megértésre való hajlandóságot tételez fel az olvasóban. Őszintén szólva, én is ezt szeretem ebben a könyvben. A mindennapi élet és Az érzelmek elmélete után ez volt a harmadik könyvem, mely merészen magukról a dolgokról beszélt, a szó fenti értelmében. Ezért a merészségért az ember persze fizet. Nem mondhatnám, hogy a legbátrabb könyveim egyúttal a legjobb könyveim is... Ám a szerzőnek is joga van az ízléséhez. Az olvasónak még inkább. Már régen lemondtam arról a szerzői hiúságról, hogy az olvasó a legújabb könyvemet - gyermekemet - szeresse legjobban. Ez a könyv, melyet kezükbe vesznek, már korántsem mai gyerek. Önök - magyar olvasók - fogják kiadni a bizonyítványát. Remélem, hogy szeretni fogják." Heller Ágnes

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2016-2017
Az ​ötödik évéhez (évfolyamához) ért Heller Ágnes Olvasónaplója. Ezzel a kerek számmal ez a naplósorozat intézménnyé is vált. Mércéve, tájékozódási ponttá. Amit egyre bővülő olvasói kör vár (s már kér, követel) türelmetlenül, hogy aztán ők is utána és vele fussák meg egy-egy év olvasás-pályáját.

Heller Ágnes - Kertész ​Imre
Amikor ​először, 1994-ben, felkértük Heller Ágnest, hogy írjon Kertész Imréről a _Múlt és Jövő_ folyóiratba, s ő ezt elvállalta, akkor tréfásan azt mondtuk, ez a recepció fölér egy Nobel-díjjal. A tréfa természetéről tudjuk: nagyon is komoly értékelést, vagy vágyat tükröz - "eltolt" túlzása csak a beteljesülhetetlenség korlátait kompenzálja. Bár más tréfák is ilyen megvalósulásba komorulnának. Ugyanis 2002 óta Heller Ágnes befogadó értékelésére és szeretetére nem alkalmazható ez az elérhetetlenséget kifejező metafora. Fordítsuk meg, így közelebb visz a lényeghez. A _Múlt és Jövő_ mint megrendelő közösség és médium Nobel-díja: Heller Ágnes hű, Kertész Imre teljesítményét a világkultúrába szervítő figyelme. Ennek csokrát nyújtjuk át Kertész Imrének 80. évfordulója alkalmából.

Heller Ágnes - Leibniz ​egzisztenciális metafizikája
"Én ​Leibniz, segítek abban, hogy az Egészről, amiről oly keveset tudunk, a legjobbakat gondold. Mert legyünk őszinték: Te is inkább a megszületést választod, mint a meg nem születést. És azoknak, akik azért panaszkodnak, mert ebbe a világba és ebbe az időbe születtek egy másik helyett, azt mondom: csak magukat okolhatják keserűségük miatt, mert nem tudták saját kontextusukban, saját természetük szerint a lehető legjobb világot választani."

Heller Ágnes - A ​halhatatlan komédia
Ez ​a könyv kísérlet a komikum jelenségének filozófiai megközelítésére. [...] Könyvemet nem összefoglalásnak, hanem nyitánynak szánom. Jellegét tekintve nem provokatív, noha formájában és mondandójában az. Remélem, sokan vitatják, elutasítják vagy kinevetik majd, hiszen csak akkor mondhatom, hogy elérte a célját. [...]

Heller Ágnes - A ​mai történelmi regény
Heller ​Ágnes ebben a művében ott folytatja, ahol mestere, Lukács György egyik legnevezetesebb és legtöbb nyelvre lefordított művét, "A történelmi regényt" abbahagyta. Hogyan írják ma a történelmi regényt a holokauszt és a Gulag tapasztalata után, s ezek a nagy robbanások és repedések milyen szerkezeti, világnézeti változásokat hoztak létre ebben a műfajban? - erre kérdez rá Heller Ágnes. Az anyag, amin elvégezte a következtetések levonására és új rendszer létrehozására alkalmas vizsgálatot, az a roppant történelmi regényirodalom, amely Umberto Eco A rózsa neve nyomában - és sok vonatkozásban: mintájára - keletkezett a világ különböző pontjain. Az emberi történelem nagy korszakfordulóinak - a Római Birodalom felbomlása és bukása, a reneszánsz rövid tündöklése, a kapitalista rendszer születése - tükröződése és elemzései az új történelmi (detektív) regényekben egy sajátos világot érzékít meg: annak a történelmi jelennek a világát, amelynek mi vagyunk a kortársai és - ha van rá érkezésünk - a megfigyelői. Az csak a legtermészetesebb, hogy minden bölcsésznek, különösen irodalom és filozófia szakos hallgatóknak kötelező, a 21. századba átvezető olvasmány, de ez a könyv mindazoknak is szól, akik a történelmi regényeket (a Gutenberg-galaxis végén) nem csak szórakozásként olvassák, hanem kérdéseket tesznek fel olvasásuk közben: azaz párbeszédet folytatnak az íróval s a szereplőkkel - hogy a regény szövetéből önmagukat bontsák ki és ismerjék meg.

Bacsó Béla - Gábor György - Gyenge Zoltán - Heller Ágnes - A ​szépség akarata
Azt ​mondják, szöveg nincs olvasója nélkül, kép nincs szemlélője nélkül. Szövegek képeket indukálnak, és viszont, képek szövegeket. Ez utóbbit képviseli a Képfilozófiák sorozat, melyben jelen esetben filozófusok tekintetéből tanulhatja az olvasó, hogy kép és gondolat hogyan és hányféleképpen fonódhat egymásba. Egy különös kiállítóterembe lépünk, ahol együtt látható Raffaello A lovag álma, Carracci Herkules válaszúton, Blake Jákob lajtorjája, Henri Rousseau Az álom, Rembrandt Ábrahám áldozata, Caravaggio Izsák feláldozása Poussin A jeruzsálemi templom lerombolása és Lenbach Titus diadalkapuja Rómában című festménye. Ezen a kiállításon négy filozófus látogató vezet végig, hogy feltáruljanak előttünk a homályos és rejtett jelentések, a mitológiai és biblikus hagyományok, a történelem és az üdvtörténet, vagy maga az álomvilág. Minthogy filozófusok, nem a képekről beszélnek, hanem a képeket beszéltetik. És e beszédek olvasói számára nem csak a képek egyszerű ikonográfiája nyílhat fel, hanem a mögöttes tradíciók racionalitáson túli abszurditása és a történelem ábrázolhatósága. A kötet négy tanulmánya – Bacsó Béla „Herkules válaszúton” (Akarat és döntés), Gábor György Az akarat kiábrázolása, a történelem megképesítése, Gyenge Zoltán A szenvedély akarata – Caravaggio Izsákja. Képfilozófiai kísérlet, és Heller Ágnes Akaratnélküli álom-akaratformáló álom – kép és filozófia kapcsolatait vizsgálja.

Heller Ágnes - A ​szép fogalma
Heller ​könyvének témája akár klasszikusnak is mondható, megtett "nyitó lépése" ugyanakkor egyértelműen huszadik századi: sokféle válsággal szembesült szerzőre vall. Bevezetésének már a címe is azt a kérdést fogalmazza meg, hogy vajon "Hol siklott ki a szép fogalma?" A továbbiakban azután "a szép fogalmának viszontagságai"-van ígér ismerkedést, majd újból kérdést tesz föl a második rész címében is, mégpedig az előbbinél nagyobb súllyal. A legkomolyabb lehetőségként számolván azzal, hogy vajon "Eltűnőben a szép fogalma?" Nem szabályos esztétikatörténet tehát ez a könyv - ha így akarnánk elbírálni, akár Arisztotelésznek, Aquinoi Szent Tamásnak, Schellingnek, Nicolai Hartmannak vagy másoknak az érdemi tárgyalás nélkül maradását is számon kérhetnénk rajta -, így is hatalmas anyaggal "dolgozik". Kerüli igyekezve közben a filozófiai okfejtések során gyakori nehézségeket, az esetleg éppen fontoskodónak mutatkozó hanghordozást, vagy a végletes sterilitások világába jutást: könnyedségre, gondolatmenetének mozgalmassá tevésére törekedve. (Tamás Attila)

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Egy ​forradalom üzenete
A ​hetvenes években külföldre kényszerült filozófus-házaspár könyve az első mű, amely a "magyar október" lázas napjainak szenvedélyes, ugyanakkor elméleti igényű elemzésére vállalkozik. A történtek a Jalta utáni világhelyzet egészébe ágyazottan, a forradalomnak a világra és Magyarországra gyakorolt hatásait egyaránt számba véve jelennek meg a kötet lapjain. Árnyalt képet kapunk Nagy Imre politikusi személyiségéről, pályafutásáról, s első ízben olvashatunk alapos társadalomtörténeti elemzést a Kádár-korszak Magyarországáról mint egy levert forradalom termékéről. A mához szóló legfőbb tanulságot így összegzik 1989 őszén a szerzők: "1956 többé nem politikai program, ahogyan az volt több mint harminc évig. Mert akár beszéltek, akár hallgattak a magyar forradalomról, akik nem tagadták meg, legalább a lehetőség adta módon és mértékben szembefordultak a diktatúra eszméjével és gyakorlatával. Az állítás fordítottjának azonban nincsen ma már egyenes politikai következménye. 1956 elismerése még önmagában nem jelent programot, legföljebb annak további makacs elutasítása informálhat bennünket a demokratikus frázisok mögött rejlő igazi indulatokról. Minden magyar politikai erő, amely komolyan veszi saját demokratikus arculatát és politikai esélyeit, 1956-ra fog hivatkozni, és mindegyik mást fog érteni ezen a hivatkozáson. Így van ez rendjén. Ebben a közmegegyezésben és ezekben a különböző értelmezésekben válik 1956 forradalma azzá, ami legnagyobb tette volt: az elutasítás, az ellenállás és az eszmékért s tettekért való helytállás erkölcsi paradigmájává, egyszersmind a magyar demokrácia alapító aktusává."

Heller Ágnes - A ​reneszánsz ember
Heller ​Ágnes írja, A reneszánsz ember második magyar kiadása alkalmából: A reneszánsz embert több mint harminc évvel ezelőtt, 1964–65-ben írtam. Miután a hetvenes évek során filozófiai gondolkodásom sok mindenben átalakult, szorongva vettem újra kézbe, amikor megkértek a német kiadás előkészítésére 1981-ben. Szorongásom alaptalannak bizonyult. Bár kiderült, hogy a könyvet túlírtam ugyan, mint majdnem mindent abban az időben, de ezen a rövidítésekkel könnyen lehetett segíteni. A reneszánsz emberhez való személyes viszonyom 1981 óta nem változott. Úgy érzem ma is, hogy a könyv egységes, s ha újraírnám egyes fejtegetéseit, csak ártanék neki. Ezért csupán megrövidítettem, s legfeljebb egyes szavakat, kifejezéseket helyettesítettem értelmesebb szinonimáikkal. Így a mostani kiadás kétségtelenül jobb, mint a régi volt: megszabadítottam az ismétlésektől, kitérésektől, egynéhány otromba kifejezéstől és a túl gyakori és a szöveg nem indokolta Marx-hivatkozások egyikétől másikától... A reneszánsz ember megírásának idején hittem az úgynevezett nagy elbeszélésben, tehát abban, hogy a Világtörténelem (nagy V betűvel írva!) ellentmondásokon keresztül bár, mégis mindig előrehalad, s hogy egyfajta szocializmus lesz a végállomás, ahol az ellentmondások megszűnnek, és ahol minden jónak – és rossznak – Jó a vége. Ez a gondolat nem sokat ártott a reneszánsz kor elemzésének, mivel az utána következő polgári korszakot ellentmondásosnak ítélve, nem tartottam szükségesnek a reneszánsz szellemét a haladás alacsonyabb fokára helyezni. Mégis túl gyakran hangzik fel, hogy a reneszánszban valami még nem történt meg, valamit még nem ismertek fel, valamiben még hittek, és hasonlók. A nagy elbeszélés eszméjéből következik az is, hogy a technikai képzelőerő terjedését, továbbá az ember istenülésének – a modernségben majd kiterebélyesedő – gondolatát kevésbé ítéltem vészjóslónak, mint ahogy ma tenném...

Kollekciók