Ajax-loader

Heller Ágnes könyvei a rukkolán


Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Jalta ​után
A ​kelet-európai folyamatokról készült tanulmánykönyv tíz év tizenhárom tanulmányát tartalmazza. A szerzők mindenekelőtt arra keresik a választ: mi volt Jalta? A félelem vizionálta titkos paktumok sorozata, amelyben a nagyhatalmak megegyeztek a megosztottságban s mindenekelőtt abban, hogy a nagyon is különböző kelet-európai nemzetállamokat a sztálinizmus közös ágyába fektetheti a háborús győzelemből nagyhatalmi hegemóniát kovácsoló új birodalom. A közös sorsot azonban az 1956-os magyar forradalom óta hajszálrepedések feszítik szét. A szerzők elemzéseikben arra a következtetésre jutnak, hogy a nyolcvanas évtized a szüntelenül megújuló Jalta-ellenes küzdelmek sorozata lesz. A kötet sok új, igen lényeges megközelítést tartalmaz a kelet-európai országok elmúlt 40 esztendejének történetéről. Minden eddiginél teljesebb összefoglalókat olvashatunk Hruscsov tétova reformkísérleteiről, a brezsnyevi bizantinizmus természetrajzáról és dicstelen végnapjairól. A széles korú, sok forrásra támaszkodó gyűjtemény külön tanulmányt szentel a Gorbacsov-jelenségnek és várható megoldási kísérleteinek. Mindezek mellett alapos elemzéseket kapunk a magyarországi eseményekről, a prágai tavaszról is. A kötet talán legizgalmasabb fejezete a "Kelet-Európa és a német nacionalizmus" című tanulmány. A könyv azonban nem csupán a megtörtént események krónikája. Világos és egyértelmű következtetéseket fogalmaz meg egy olyan folyamtot illetően is, amelyet a Jalta utáni korszakként jellemezhetünk. A szerzők itt mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen feltételek között lép be Közép-Európa az ezredforduló előtti évtizedbe. A prognózis főként annak kifejtésére irányul, mit jelent az a körülmény, hogy a térség országai átlépnek a történelem korából a politika korába.

Heller Ágnes - Igazság ​a politikában
Ez ​az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Heller Ágnes - Filozófiai ​labdajátékok
"Bár ​a filozófiai labdajátékot komolyan játsszuk, hiszen minden eldobott labda azt az üzenetet hordozza, melyet dobója 'igaznak tart', de a játék mégis csak játék, azaz önkéntes és öncélú, s ezért gyönyörködtető. Minden olvasó csatlakozhat a játékhoz, ha van kedve hozzá. Csak meg kell tanulni a - meghatározatlan, pontatlan és megváltoztatható - játékszabályokat." A kötet a metafizika (Cusanus, Arisztotelész, Descartes stb.), a posztmetafizika (Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger stb.), valamint a jelen gondolkodóinak széles panorámáját nyújtja. A Heller-féle filozófiai labdajáték (Cusanustól eredő) metaforája egyszerre jelenti a gondolkodás játékát és e játék kockázatát.

Heller Ágnes - Az ​érzelmek elmélete
Heller ​Ágnes "Az érzelmek elmélete" című könyve, "Az ösztönök" című könyvvel egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul a Gondolat kiadó gondozásában. A könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent német, angol, spanyol és olasz nyelven. Múlt esztendőben egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek, a már egy ideje nem kapható könyvnek, új kiadásához. Heller egy második, javított kiadást javasolt. Az érzelmek elméletének második javított kiadása 2009 tavaszán fog New Yorkban megjelenni. Ennek az új kiadásnak magyar nyelvű megjelentetéséről van szó. A szerző, az angol kiadás alapján, mindezeket a változtatásokat az eredeti magyar szövegen hajtja végre.

Heller Ágnes - A filozófia rövid története gólyáknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Kertész ​Imre
Amikor ​először, 1994-ben, felkértük Heller Ágnest, hogy írjon Kertész Imréről a _Múlt és Jövő_ folyóiratba, s ő ezt elvállalta, akkor tréfásan azt mondtuk, ez a recepció fölér egy Nobel-díjjal. A tréfa természetéről tudjuk: nagyon is komoly értékelést, vagy vágyat tükröz - "eltolt" túlzása csak a beteljesülhetetlenség korlátait kompenzálja. Bár más tréfák is ilyen megvalósulásba komorulnának. Ugyanis 2002 óta Heller Ágnes befogadó értékelésére és szeretetére nem alkalmazható ez az elérhetetlenséget kifejező metafora. Fordítsuk meg, így közelebb visz a lényeghez. A _Múlt és Jövő_ mint megrendelő közösség és médium Nobel-díja: Heller Ágnes hű, Kertész Imre teljesítményét a világkultúrába szervítő figyelme. Ennek csokrát nyújtjuk át Kertész Imrének 80. évfordulója alkalmából.

Heller Ágnes - Az ​ösztönök / Az érzelmek elmélete
A ​két monográfia a szerző utóbbi évtizedben kialakult érdeklődési-kutatási irányát tükrözi. Törekvését arra, hogy a szociálantropológia nézőpontjából integrálja az "ember természetéről" a 20. században kialakított szaktudományos nézeteket, adatokat és nyitott kérdéseket. Az ösztönökről készült tanulmányában a legismertebb ösztönfogalmakat elemzi és bírálja. Igen részletesen foglalkozik az agresszív ösztönelméletekkel. Az érzelmek regulatív szerepének vizsgálata után, az érzelmek szociológiájával kapcsolatban elsősorban a polgári érzésvilág absztrahált voltát fejti ki. Számos irodalmi alkotás etikai-értékelméleti vizsgálatával illusztrálja bíráló koncepcióját.

Heller Ágnes - Az ​álom filozófiája
Minden ​műalkotás magja egy nagy ötlet. A zseniálisaké pedig egy olyan egyszerű, kézenfekvő ötlet, amely csak egy valaki eszéből pattan ki, akár a mai digitális kultúránk számtalan forradalmi felvetése és megoldása. Heller Ágnes sok könyve is ebbe a jelenségbe tartozik. A reneszánsz embertől, A minden napi élettől a Shakespeare, a történelemfilozófusig a filozófia módszerét és vívmányait olyan témákra alkalmazza, amelyek a ,,mindennapi" embert, azaz: mindnyájunkat, laikusokat is mélyen érint. Az álom filozófiája is ebbe a sorba, jelenségbe tartozik. A filozófusnő legújabb művében egy olyan fiziológiai és kultúrtörténeti életfunkciót állított vizsgálódásai középpontjába, amelyhez mindnyájunknak elemi erővel van közünk. Hiszen minden ember - ez az ember egyik nembeli specifikuma - álmodik. Az álom filozófiája első részébe a pszichoanalízis és a filozófia álomteóriáit tekinti át kritikusan Arisztotelésztől Foucault-ig, Freudtól és Jungtól és követőiken át napjainkig, hogy ebből a gazdag szellemi termésből alkosson egységes rendszert - álomfilozófiát. A második rész esettanulmányaiban kultúránk két alappillérét- a Bibliát és Shakespeare drámáit - tekinti át és elemzi az álmok és látomások szempontjából. A befejező harmadikban pedig 20. századi írók, filozófusok, művészek álmait szembesíti életükkel és műveikkel - láttató példát nyújtva arra, mit kezdjünk, milyen szempontok alapján figyeljük és értékeljük a saját álmainkat, hogy jobban megismerhessük magunkat.

Heller Ágnes - A ​morál szociológiája vagy a szociológia morálja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - A ​szép fogalma
Heller ​könyvének témája akár klasszikusnak is mondható, megtett "nyitó lépése" ugyanakkor egyértelműen huszadik századi: sokféle válsággal szembesült szerzőre vall. Bevezetésének már a címe is azt a kérdést fogalmazza meg, hogy vajon "Hol siklott ki a szép fogalma?" A továbbiakban azután "a szép fogalmának viszontagságai"-van ígér ismerkedést, majd újból kérdést tesz föl a második rész címében is, mégpedig az előbbinél nagyobb súllyal. A legkomolyabb lehetőségként számolván azzal, hogy vajon "Eltűnőben a szép fogalma?" Nem szabályos esztétikatörténet tehát ez a könyv - ha így akarnánk elbírálni, akár Arisztotelésznek, Aquinoi Szent Tamásnak, Schellingnek, Nicolai Hartmannak vagy másoknak az érdemi tárgyalás nélkül maradását is számon kérhetnénk rajta -, így is hatalmas anyaggal "dolgozik". Kerüli igyekezve közben a filozófiai okfejtések során gyakori nehézségeket, az esetleg éppen fontoskodónak mutatkozó hanghordozást, vagy a végletes sterilitások világába jutást: könnyedségre, gondolatmenetének mozgalmassá tevésére törekedve. (Tamás Attila)

Heller Ágnes - A ​zsidó Jézus feltámadása
Heller ​Ágnes-esszékötet-sorozatunk harmadik és egyben utolsó darabját vártuk, amikor a nyárvégén megkaptuk szerzőnktől az itt látható könyvecske szövegét. A kötetzárónak szánt írás - A zsidó jézus feltámadása - a tervezettnél hosszabbra sikerült. Azonban nemcsak a terjedelme, hanem a jelentősége is azt kívánta, hogy önálló kötetben jelentessük meg, hiszen e téma és probléma köré kristályosodott ki Heller Ágnes esszenciálisan tömör és költőien emelkedett üzenete a második millennium végén, a harmadik kezdetén. Jézus zsidó voltának és zsidó vallásnak újra felfedezése -mind keresztény, mind zsidó oldalról - Heller Ágnesnek arra adott alkalmat, hogy végiggondolja a felejtés okait, 2000 év szenvedéstörténetét és következményeit. Az újra „felfedezés” tényeiből és igazságából pedig a közeledés, a megbékélés s egy igazabb világ eljövetelét reméli. Ez a filozófiai esszé az utóbbi húsz év tudományos kutatásaiból indul ki, de a zsidókeresztény civilizáció elemzésén keresztül eljut napjaink globális világának kihívásaihoz.

Heller Ágnes - Az ​önéletrajzi emlékezés filozófiája
Heller ​Ágnes ebben a könyvében - is - töretlenül folytatja (86 évesen) a saját maga kialakította hagyományait. Minden két évben letesz egy új filozófiai művet az asztalra, s olyan munkák sorába illeszti monografikus vizsgálódásait, amelyek nem a szűk szakmája, hanem a legszélesebb tömegek érdeklődésére tart számot - "mindennapi" közérdekűséggel. Ezúttal filozófiai vizsgálódásának az önéletrajzi emlékezés a médiuma, Az álom filozófiája című könyve folytatásaként, mintegy belőle kinőve. Itt a leginkább bennünket meghatározó életfunkció, az emlékezés köré kristályosul ki a filozófia és (és művészet) alapkérdése: "Honnan jövünk, mik vagyunk, merre megyünk?" ( Paul Gauguin) A filozófia- a pszichológia, és az irodalomtudomány fogalomkészletét és szempontrendszerét ötvöző mű azt elemzi, hogy hogyan határozza meg az embert ("kollektívan" és egyénien) az emlék? Mennyire ez a szinte a lélegzéshez hasonlítható ösztönös tevékenység az alapja mindannak, amik vagyunk, vagy lehetünk. Az "önéletrajziság" nem(csak) az irodalmi műfajra, hanem arra a minden emberre érvényes gyakorlatra utal, amellyel az életünk során folyamatosan bennünket és környezetünket meghatározó emlékek alapján írhatjuk meg, azaz: választjuk sorsunkat. (Ezt a könyvet érmes lenne minden kreatív írás iskolában tanítani, sőt: az irodalmároknak is oly tanácsos lenne elolvasniuk, hogy témáiból újabb mélységeket és szerkezeteket, s azokban feltáruló igazságokat nyerhessenek ki.) A könyv függeléke egy esszésorozat folyamatában mutatja be Heller Ágnes előtanulmányait, amelyek során: Platón, Derrida, Hegel, Kierkegaard, s persze a Biblia és Shakespeare műveinek az emlékezés fókuszából történő elemzései közben munkálta ki e könyv legfontosabb teoretikus tételeit.

Heller Ágnes - Érték ​és történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Nietzsche ​és a Parsifal
Parsifal ​tökéletesen illik egy személyiségetika formális koncepciójába. Ő a szabad, a szuverén, az autonóm individuum; ő mindig aktív, sosem reaktív. Ő az, akit az együttérzés tesz bölccsé (a jót és a rosszat illetően), de egyedül saját lelkiismeretének belülről jövő hangját követve.

Heller Ágnes - A ​halhatatlan komédia
Ez ​a könyv kísérlet a komikum jelenségének filozófiai megközelítésére. [...] Könyvemet nem összefoglalásnak, hanem nyitánynak szánom. Jellegét tekintve nem provokatív, noha formájában és mondandójában az. Remélem, sokan vitatják, elutasítják vagy kinevetik majd, hiszen csak akkor mondhatom, hogy elérte a célját. [...]

Heller Ágnes - Az ​újkor
Sorozatunk ​harmadik része - a kötet vastagságából is érezhetően - feltárja az egyre gazdagodó-cizellálódó szellemtörténeti folyamatokat, amelyek előkészítették és megalapozták a modernitás korszakát, amelyben már az olvasó - Heller Ágnes szemináriumának résztvevői - élnek. Ezért ebben az elbeszélésben nemcsak megszaporodtak a feltétlen bemutatandó és kitárgyálandó filozófus-hősök - új helyszíneken: Franciaországban, Angliában, s a német hercegségekben - hanem azok a kérdések és a rájuk adandó válaszok sokrétű probléma halmazai is, amelyek az egyre bonyultabbá táguló világunk prolémáit összegezték és törekedtek rendszerbe szedni. Ugyanis itt és most indultak a diskurzusok - szalonokban, majd katedrákon - amelyek kihatottak a nagy társadalmi és politikai kollektív épitőmunkára, amelyek azokat az államformákat, intézményeket, és Olimposzukon: a kultúra alapzatait beszélték meg, amelyek a mai Európa, s az onnan kisugárzó világ berendezkedését, gondolkodását meghatározzák a mai napig. Bepillantani e nagy alkotás építő munkája regényes mozzanataiba nemcsak felemelő, s önmagunkat megismerni segítő és bátorító szellemi kaland, hanem - talán az utolsó pillanatban - felelős önszembesítés szűkebb hazánk, Európa felemelkedésével és ragyogó korszakával: amelynek a motorja (remélhetően még mindig): a tudás, a kultúra, s a folyamatosan kérdező-elemző-korrigálni (el- és befogadni) képes inováció. A harmadik kötet már nemcsak a kérdések, de az újra kérdezések és a rájuk épülő diskurzusok könyve is egyben - ezért egy kicsit bajban lesznek azok, akik csak most iratkoztak be Heller Ágnes kurzusára, s hiányoztak a Plantontól Spinozáig tartó fejlődés megbeszéléséből. Ugyanis az ő gondolataik urániumrudacskaként osztódó energiájái szervesen átitatják a filozófiai kultúra kiteljesedése és kanonizálódása történetét. S nemcsak a filozófia előtt felmerülő kérdések szaporodnak, de az előadó közvetlen kérdései is hallgatóihoz. Ezért az olvasónak már nemcsak az gondolatokat muszáj jegyzetelnie, de ami kreatívabb házi feladat - a személyesen neki szóló kérdésekre a választ is.

Heller Ágnes - Csernisevszkij ​etikai nézetei
Az ​értelmes önzés problémája

Heller Ágnes - Általános ​etika
A ​kötet Heller Ágnes - a nyolcvanas évek végén Amerikában megjelent - erkölcsfilozófiai trilógiájának első darabja, amely az ezt követő részek nélkül is tökéletesen érthető. Az erkölcsfilozófia legáltalánosabb kategóriáit és e kategóriák kibontakozásának feltételeit kutatja, tehát valóban "általános etika". A szerző széles körű filozófiai munkásságának kezdetektől fogva az etika állt a középpontjában, korai marxista koncepciói után fokozatosan érkezett el jelenlegi álláspontjához, amely immár korántsem marxista, sokkal inkább támaszkodik Arisztotelész és - még inkább - Kant etikai munkáira, de megőrzött, sőt továbbfejlesztett bizonyos baloldali, társadalom- és történetfilozófiai koncepciókat, amelyekkel nemcsak alapozni kívánja etikáját, de amelyeknek kategóriái át is hatják etikai gondolatmeneteit. Így nemcsak a következmény és szándéketika "dialektikája" kapcsán, de abban is, hogy az alapvető erkölcsi fogalmakat (jó, gonosz, felelősség, erkölcsi autonómia, magatartási normák stb.) nem fenomenológiailag szemléli (bár elemzéseiben messzemenően felhasználja a fenomenológiai analízis eszköztárát), hanem társadalomelméleti alapokból "vezeti le", illetve történetfilozófiai koncepciók determináns összefüggéseiben vizsgálja. A karcsú elméleti munka komoly gondolkodói teljesítmény, ám a szerző tudatosan törekedett arra, hogy a "nem akadémiai közönség" is megérthesse, követhesse elgondolásait. Így a könyv - széles körben ajánlható, fiatalok figyelmét is érdemes rá felhívni.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2014-2015
Harmadik ​éve jelentetjük meg Heller Ágnes Olvasónaplóját. Ezekben minden évben beszámol érdekes és kevésbé érdekes, de mindig tanulságos olvasmányairól, amivel nagy kedvet ébreszt bennünk, hogy bizonyos könyveket feltétlenül olvassunk el. Nem csak a magyar irodalom területére vezet bennünket, hanem utazásai során német vagy angol nyelvterületről szerzett olvasmányairól is beszámol. Ismereteink bővítése mellett nagyszerűen szórakozhatunk közvetlen, személyes beszámolóin, megszívelhetjük az olvasmányokból levont következtetéseket, élvezhetjük kritikai megjegyzéseit. Különös élmény, hogy a világhírű filozófus itt él közöttünk, történetei a mi történeteink is, mert két könyv olvasása közötti hétköznapi életében ugyanazokról az eseményekről számol be közvetlen hangon, amiken napjainkban mi is búsulunk, vigadunk. Igaz szívvel kívánjuk, hogy még sok éven át írja nekünk további Olvasónaplóit. A rendszeressé váló Olvasónaplónak formába öntője, Kálmán Tünde (1965-2015) volt, aki még egy éve boldogan vette kezébe a Könyvhéten friss munkáját a Vörösmarty téren, s fogta mellé az előző évit, jelezve, hogy ez bizony sorozat lehet Tünde ma már nincs velünk. Emlékét őrizzük mi is, munkái is, a több mint 200 könyv és számos folyóirat, amelyek mellett még sok más kiadó is büszkélkedhet a keze nyomával.

Heller Ágnes - Ímhol ​vagyok
"Hogy ​miért választottam a Genezis filozófiai értelmezésének témáját? - Talán azért, mert szívesen veszem a bezembe a Bibliát s olvasásában mindig gyönyörűségem telik. Meg talán azért is, mert csodálom a nagy interpretálóknak azt a képességét, hogy élvezetesen képesek vegyíteni a bátorságot az alázattal. S végül azért is, mert az ezeken a szövegeken való gondolkodás kivezet az "éppen most" imádatába beleszédült korunkból, mivel mindaz, amiről itt szó van, túlmutat az időbeliségen. A nagyon ősi nagyon jelenvaló, s a nagyon jelenvaló nagyon ősi" - vallja Heller Ágnes.

Heller Ágnes - Filozófiám ​története
Heller ​Ágnes nem bíz semmit a véletlenre, sem másokra. Ebben a 80. születésnapjára megjelenő könyvben önmaga kutatójaként és filozófia-történészeként tárta és mérte fel egy roppant életmű termését, amely történetesen a sajátja. Kivételes autenticitását ki is vitatná, hiszen olyasvalaki reflexióiról van szó, akihez ez az életmű a legközelebb áll. Heller Ágnes gondolkodói bátorságára vall, hogy erős lélekkel és kellő távolságból élte és olvasta újra az életművét, hogy azt kritikus attitűddel összegezze. Maga tartott szigorú rostát felette, hogy mit tart belőle - ma - értékállónak, s mit nem. Filozófiai regényt tarthatunk a kezünkben, mégpedig olyan regényt, amelyben életrajzi tényeket nélkülözve, pusztán a gondolatok fejlődése köré építi narratíváját. Ez a "fejlődés"-regény négy, 15 éves szakasz - fejezet - pillérére támaszkodik. A "tanulóévek" során felfedezte és kipróbálta a születésével kapott képességeit - a mester, Lukács György műhelyében. "A dialógus évei" a Budapesti (Lukács) Iskola közösségi munkájáról és eredményeiről számol be. "Az építkezés és az intervenció évei" fejezet azt a szakaszt világítja meg, amelyben - magányra ítélve vagy áldva - felépítette filozófiai rendszerét. Pontosabban "dekonstrukciós" eljárás alá vette mindazt, ami idáig történt vele - olvasmányai és egyéni gondolkodása terén. Ezzel párhuzamban - férjével, Fehér Ferenccel - a szocialista rendszer átélt tapasztalataira építve, a baloldali rendszerek átható kritikáját is nyújtották. A napjainkkal záródó "Vándoréveim" a nagy filozófiai (etikai) építkezést követő sokfelé kalandozó kirándulások számbavétele, az irodalomelmélet, és a "bibliai filozófia" területeiről is. Szabadon és színpompásan, túl a nagy építkezés terhén.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2017-2018
Heller ​Ágnes kislány kora óta vezet naplót, azon belül olvasmányainak naplóját is. 2013-ban a Múlt és Jövő Kiadó javaslatára ajánlotta fel, hogy ezeket a recenziónak is beillő naplórészleteket gyűjtsük egy Olvasónaplóba. Azóta minden Könyvhéten megjelenik az új Olvasónapló. Ebben az ő ízlésnek megfelelő, különböző műfajú könyvek fordulnak elő, vagyis minden… Heller Ágnes Olvasónaplója a Könyvhét/ünnep rendszeressé vált velejárója. Sajnos az ünnep-sorozat utolsó darabja jelenik meg az idén.

Heller Ágnes - A ​szégyen hatalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2013-2014
Heller ​Ágnes olvasónaplójának második évfolyamát bocsátjuk útjára. Remélhetően még sokáig lesz egyfajta intézmény és iránytű, valamint kiapadhatatlan kedvcsináló a könyvolvasás mellett. Ez bizony alaposan ráfér a Gutenberg-galaxis végén kikezdett művelődési formára. Heller Ágnes életművének ez az új műfaja a kiapadhatatlan olvasási szomj, az elkövetkezendő filozófiai témákat és gondolatokat felvázoló esszé és az év, a hó naplóját is rögzítő szellemes, néhol játékos, dokumentum. „Mindenevő” mohósággal sorakoznak benne újraolvasott (és -értelmezett) klasszikusok, új detektívregények (töredékeiben a meg nem írt detektívregény filozófiája is föl-fölsejlik), író és filozófusportrék, valamint a nehezen abbahagyott A mai történelmi regény című munkájának utóhullámai. S persze a magyar holokauszt 70. évfordulója is felfakasztja a nagy apokalipszis elbeszéléséhez fordulást. Ezek a szellemes, könyvről könyvre új szempontokat felvillantó elemzések és reflexiók egyaránt megkerülhetetlenek írónak, olvasónak – és a közöttük elhelyezkedő tanároknak és kritikusoknak –, azaz a könyv és tradíciója egész táborának.

Bacsó Béla - Csorba László - Gábor György - Heller Ágnes - Rugási Gyula - Vajda Mihály - A ​történelem árnya
A ​történelemnek a jelenre boruló árnya néha a jellegtelen szürkeségig elmosódott, hasonlóan ahhoz, ahogy a saeculum határai válnak kitapinthatatlanná kortárs nemzedékek szemében. E napjaikat jól jellemző teoretikus helyzetben aktuális politikai kérdéseket vizsgálni lényegében véve ugyanannak az erudíciónak a megnyilatkozásait jelenti. A történelem korszakos árnyán túl talán éppen ez az erudíció foglalja valóban egységes Festschriftbe e kötet tanulmányait. De egységessé teszi e kötetet az a szellemi kötelék, amely e gyűjtemény szerzőit Ludassy Máriához, a Festschrift címzettjéhez és szellemi résztulajdonosához is köti. Ha kizárólag a maga mélységes komolyságában idézzük fel Nietzsche sorait - "az írás-olvasás tanítója és a korrektor alkotják a filológus első típusait" - akkor minden további nélkül elmondható, hogy Ludassy Mária nemcsak betölti ezt a szerepet, hanem tudományos és oktatói pályáján folyamatosan e "típus" gyarapításához és szellemi karbantartásához járul hozzá. Saeculum - Újonnan induló könyvsorozatunk profilját kifejezni hivatott címe a történő idő kétféle intervallumát jelöli az antikvitás óta: egyrészt a szubjektív élettapasztalattal még éppen kontrollálható emberöltőt, másrészt viszont a metafizikai horizont felé távolodó "korszakot", adott esetben "világkorszakot". A "Saeculum-könyvek" rövid, olykor villanásnyi szellemi portrék, helyzetértékelések, elemzések közzétételével két perdöntően fontosnak tartott kritériumot kíván szem előtt tartani: a gondolkodás szabadságának tiszteletét és a szellemi-tudományos színvonalat.

Heller Ágnes - A ​mindennapi élet
A ​mindennapi élet létünk olyan természetes kerete, hogy szinte nem is tűnik filozófiai vizsgálódásra méltó problémának. Bizonyára ez a körülmény egyik oka annak, hogy nem csupán a polgári, hanem a marxista filozófia is évtizedekig figyelmen kívül hagyta ezt a területet. Heller Ágnes könyve ezt a hiányt kívánta pótolni az elmúlt évtized néhány fontos kezdeményezése nyomán. Monográfiájának első része a mindennapi életnek a politikához, a valláshoz, a művészethez és a tudományhoz való viszonyát elemzi. A könyv második része a mindennapi élet szerkezetét vizsgálja: a benne érvényesülő szokásrendszereket, a mindennapi gondolkodás sajátos formáit, a mindennapi viselkedés és nyelv viszonyát. Elemzi mindennapi érintkezési típusainkat, kapcsolatainkat és konfliktusainkat, a mindennapi teret és időt, a kellemesség és hasznosság szerepét életünkben. A könyv azt bizonyítja, hogy a mindennapi élet nem szükségképpen elidegenedett; szerkezete lehetőséget adhat az emberi személyiség sokoldalú kibontakozására is.

Heller Ágnes - A ​filozófia radikalizmusa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Trauma
A ​kötet esszéi 15 év alatt íródtak, s egységbe illesztésükre Freud születésének 150. évfordulója adja az alkalmat. A freudi életműből korunk nagy filozófusát a trauma problematikája érdekli, s persze nem mint Freud munkásságának méltatóját, hiszen ez nem is szakmája. Heller Ágnes a pszichológia felfedezte trauma fogalmát beépíti a gondolkodásába, hogy leírhassa és filozófiai problémákká transzponálja az emberi civilizáció modern kori szakasza jellemzésére. A trauma-fogalom a zsidó nép sorsával van tragikus kiválasztódással összekötve – több dimenzióban is. A zsidó nép alapkarakterét egy ilyen őstrauma és annak a földolgozása formálta ki, mint azt Freud utolsó nagy a Mózes és az egyistenhit kialakulása leírta. munkája – a kötet első elemzése ezzel foglalkozik. A 20. század holokauszt-traumája pedig – ez a trauma-jelenség apokaliptikus végpontja és feldolgozatlansága okán égető aktualitása – az egész emberi civilizáció problémájává emelte ezt az izzó sebet. (Ezért kapott itt helyett a pszichológiához a legközelebb eső műfaj, az irodalom megközelítésének elemzése – ahol Kertész Imre önreflektáló önéletrajza Heller Ágnes elemzésének a tárgya.) A trauma körülhatárolása a földolgozás, azaz a kultúrába emelés első lépése. A trauma kultúrtörténeti elemzései mellett, Heller Ágnes a szégyen és a gonosz mindennapinak tűnő filozófiai definícióit is megalkotja, hogy e fogalom- és gondolkodásképző munka segítségével járuljon hozzá a gyógyulás esélyeihez. Hogy ki-ki legyőzze a magában élő gonoszt, vagy az elszenvedett trauma szégyenét. És azt győzelemmé, élhető életté szervítse a maga és a világ javára.

Heller Ágnes - New ​York nosztalgia
"Nem ​voltam ősszel New Yorkban. Azaz nem voltam ott végig, nem tanítottam, mint huszonegy éven keresztül minden esztendőben. Hiányzott New York. A város, az illata, az utcák, a lakás, a ház, a barátok, a múzeumok, a koncerttermek, az operák, az egyetem épülete, a szobám, a vendéglők, a diákok, a könyvesboltok, de még a földalatti, az eső és a szél is. Ez a New York-nosztalgia" - vallja Heller Ágnes a könyv előszavában. Mindezek a hiányzó pillanatok kerülnek bemutatásra, az olykor naplók szövegéből kinövő műben. Heller egyszerre válaszol a "mi történt ma?" és a "milyen New York?" kérdésére. Hol nőcisen, praktikusan: turkálókról, a ruhatár és büfé nélküli színházakról, hol a szellemi oldalát leírva: képzőművészeti, színházi, zenei élményeket sorjáz. Csapongón vezet körbe, mintha csak egy lakást mutatna be, a benne megforduló emberekkel, a benne megélt történetekkel együtt.

Bitó László - Csepeli György - Dragomán György - Heller Ágnes - Kun Árpád - Lángh Júlia - Markó Béla - Máté Gábor - Parti Nagy Lajos - Solymosi Frigyes - Szelényi Iván - Varnus Xaver - Végel László - Dr. Czeizel Endre - Hazám
A ​Hazám című esszégyűjtemény 14 magyar értelmiségi - köztük író, orvos, szociológus, filozófus - vallomását tartalmazza arról a hazáról, amelyet többségi vagy kisebbségi alkotóként, gondolkodóként nap, mint nap megélnek. Fájdalmas, önmagukat olykor a pátosz hangjától sem kímélve írnak a bennük lakó egyetlen, mások arról a sok hazáról, amelyet magukkal hurcolnak mindenütt a világban, ahol alkotó emberként, vagy civilként megfordulnak. Töprengések és vívódások. Hol van a haza annak, aki Romániában él, de Magyarországra is gondol, amikor félnie, féltenie kell. Hol van a haza a többszörös disszidensnek? Hol annak, akit a haza egyszer eldobott, és, amikor tehette, akkor sem fogadta vissza? A haza-e az, aki elenged, és nem fogad? S akinek több hazája volt - hiszen magyarok vagyunk Közép-Kelet-Európában -, annak melyik az igazi. A kötetet József Attila Hazám című verse vezeti be, majd abc sorrendben következnek a szerzők: Bitó László, Czeizel Endre, Csepeli György, Dragomán György, Heller Ágnes, Kun Árpád, Lángh Júlia, Markó Béla, Máté Gábor, Parti Nagy Lajos, Solymosi Frigyes, Szelényi Iván, Varnus Xavér, Végel László, és Kemény István Búcsúlevél című verse zárja. Az illusztrációkat magyarországi, erdélyi, délvidéki, és felvidéki tájakról készült felvételekből válogattuk.

Heller Ágnes - A ​középkor és a reneszánsz
Heller ​Ágnes nagy vállalkozásának második kötetét vehetjük most a kezünkbe. (A harmadik, Az újkor filozófiája megírásába már belefogott.) A két kötet alapján - és a korban elhelyezve, amelyben ez az összefoglalás-sorozat készül - már világosan látszik, hogy itt nemcsak egy, a jelenlegi magyar felsőoktatásban oly sajnálatosan hiányzó diszciplína pótlásáról van szó, hanem az (egykor létezett) általános humán műveltség fundamentumáról. Ezért érdemes, vagy elengedhetetlenül szükséges, beiratkozni Heller Ágnes szemináriumaira. Itt felfrissíthetjük latin műveltségünket vagy felébreszthetjük iránta az érdeklődésünket, hogy - hic et nunc - elsajátíthassuk ezt a fájdalmasan hiányzó tudást. Ezért mindenki lehet, s kell is hogy gólya legyen, mert ez egyedül a magunkkal szemben támasztott igénytől s az érte érzett felelősségtől függ. Tehát - Heller Ágnes szavaival: "Kedves Gólyák, jó olvasást!" (Tanulást!)

Heller Ágnes - A ​reneszánsz ember
Heller ​Ágnes írja, A reneszánsz ember második magyar kiadása alkalmából: A reneszánsz embert több mint harminc évvel ezelőtt, 1964–65-ben írtam. Miután a hetvenes évek során filozófiai gondolkodásom sok mindenben átalakult, szorongva vettem újra kézbe, amikor megkértek a német kiadás előkészítésére 1981-ben. Szorongásom alaptalannak bizonyult. Bár kiderült, hogy a könyvet túlírtam ugyan, mint majdnem mindent abban az időben, de ezen a rövidítésekkel könnyen lehetett segíteni. A reneszánsz emberhez való személyes viszonyom 1981 óta nem változott. Úgy érzem ma is, hogy a könyv egységes, s ha újraírnám egyes fejtegetéseit, csak ártanék neki. Ezért csupán megrövidítettem, s legfeljebb egyes szavakat, kifejezéseket helyettesítettem értelmesebb szinonimáikkal. Így a mostani kiadás kétségtelenül jobb, mint a régi volt: megszabadítottam az ismétlésektől, kitérésektől, egynéhány otromba kifejezéstől és a túl gyakori és a szöveg nem indokolta Marx-hivatkozások egyikétől másikától... A reneszánsz ember megírásának idején hittem az úgynevezett nagy elbeszélésben, tehát abban, hogy a Világtörténelem (nagy V betűvel írva!) ellentmondásokon keresztül bár, mégis mindig előrehalad, s hogy egyfajta szocializmus lesz a végállomás, ahol az ellentmondások megszűnnek, és ahol minden jónak – és rossznak – Jó a vége. Ez a gondolat nem sokat ártott a reneszánsz kor elemzésének, mivel az utána következő polgári korszakot ellentmondásosnak ítélve, nem tartottam szükségesnek a reneszánsz szellemét a haladás alacsonyabb fokára helyezni. Mégis túl gyakran hangzik fel, hogy a reneszánszban valami még nem történt meg, valamit még nem ismertek fel, valamiben még hittek, és hasonlók. A nagy elbeszélés eszméjéből következik az is, hogy a technikai képzelőerő terjedését, továbbá az ember istenülésének – a modernségben majd kiterebélyesedő – gondolatát kevésbé ítéltem vészjóslónak, mint ahogy ma tenném...

Kollekciók