Ajax-loader

Heller Ágnes könyvei a rukkolán


Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Jalta ​után
A ​kelet-európai folyamatokról készült tanulmánykönyv tíz év tizenhárom tanulmányát tartalmazza. A szerzők mindenekelőtt arra keresik a választ: mi volt Jalta? A félelem vizionálta titkos paktumok sorozata, amelyben a nagyhatalmak megegyeztek a megosztottságban s mindenekelőtt abban, hogy a nagyon is különböző kelet-európai nemzetállamokat a sztálinizmus közös ágyába fektetheti a háborús győzelemből nagyhatalmi hegemóniát kovácsoló új birodalom. A közös sorsot azonban az 1956-os magyar forradalom óta hajszálrepedések feszítik szét. A szerzők elemzéseikben arra a következtetésre jutnak, hogy a nyolcvanas évtized a szüntelenül megújuló Jalta-ellenes küzdelmek sorozata lesz. A kötet sok új, igen lényeges megközelítést tartalmaz a kelet-európai országok elmúlt 40 esztendejének történetéről. Minden eddiginél teljesebb összefoglalókat olvashatunk Hruscsov tétova reformkísérleteiről, a brezsnyevi bizantinizmus természetrajzáról és dicstelen végnapjairól. A széles korú, sok forrásra támaszkodó gyűjtemény külön tanulmányt szentel a Gorbacsov-jelenségnek és várható megoldási kísérleteinek. Mindezek mellett alapos elemzéseket kapunk a magyarországi eseményekről, a prágai tavaszról is. A kötet talán legizgalmasabb fejezete a "Kelet-Európa és a német nacionalizmus" című tanulmány. A könyv azonban nem csupán a megtörtént események krónikája. Világos és egyértelmű következtetéseket fogalmaz meg egy olyan folyamtot illetően is, amelyet a Jalta utáni korszakként jellemezhetünk. A szerzők itt mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen feltételek között lép be Közép-Európa az ezredforduló előtti évtizedbe. A prognózis főként annak kifejtésére irányul, mit jelent az a körülmény, hogy a térség országai átlépnek a történelem korából a politika korába.

Heller Ágnes - Az ​érzelmek elmélete
Heller ​Ágnes "Az érzelmek elmélete" című könyve, "Az ösztönök" című könyvvel egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul a Gondolat kiadó gondozásában. A könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent német, angol, spanyol és olasz nyelven. Múlt esztendőben egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek, a már egy ideje nem kapható könyvnek, új kiadásához. Heller egy második, javított kiadást javasolt. Az érzelmek elméletének második javított kiadása 2009 tavaszán fog New Yorkban megjelenni. Ennek az új kiadásnak magyar nyelvű megjelentetéséről van szó. A szerző, az angol kiadás alapján, mindezeket a változtatásokat az eredeti magyar szövegen hajtja végre.

Heller Ágnes - Igazság ​a politikában
Ez ​az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Heller Ágnes - A filozófia rövid története gólyáknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - A ​mindennapi élet
A ​mindennapi élet létünk olyan természetes kerete, hogy szinte nem is tűnik filozófiai vizsgálódásra méltó problémának. Bizonyára ez a körülmény egyik oka annak, hogy nem csupán a polgári, hanem a marxista filozófia is évtizedekig figyelmen kívül hagyta ezt a területet. Heller Ágnes könyve ezt a hiányt kívánta pótolni az elmúlt évtized néhány fontos kezdeményezése nyomán. Monográfiájának első része a mindennapi életnek a politikához, a valláshoz, a művészethez és a tudományhoz való viszonyát elemzi. A könyv második része a mindennapi élet szerkezetét vizsgálja: a benne érvényesülő szokásrendszereket, a mindennapi gondolkodás sajátos formáit, a mindennapi viselkedés és nyelv viszonyát. Elemzi mindennapi érintkezési típusainkat, kapcsolatainkat és konfliktusainkat, a mindennapi teret és időt, a kellemesség és hasznosság szerepét életünkben. A könyv azt bizonyítja, hogy a mindennapi élet nem szükségképpen elidegenedett; szerkezete lehetőséget adhat az emberi személyiség sokoldalú kibontakozására is.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2017-2018
Heller ​Ágnes kislány kora óta vezet naplót, azon belül olvasmányainak naplóját is. 2013-ban a Múlt és Jövő Kiadó javaslatára ajánlotta fel, hogy ezeket a recenziónak is beillő naplórészleteket gyűjtsük egy Olvasónaplóba. Azóta minden Könyvhéten megjelenik az új Olvasónapló. Ebben az ő ízlésnek megfelelő, különböző műfajú könyvek fordulnak elő, vagyis minden… Heller Ágnes Olvasónaplója a Könyvhét/ünnep rendszeressé vált velejárója. Sajnos az ünnep-sorozat utolsó darabja jelenik meg az idén.

Heller Ágnes - Tragédia ​és filozófia
„A ​filozófia és a tragédia egyaránt irodalmi műfajok. Mind a kettő karakterekkel (szereplőkkel) dolgozik. A filozófiában előforduló karaktereket kategóriáknak nevezik. A filozófusok a világ színpadán mint bábukat mozgatják »szereplőiket«, így alkotva meg történeteiket. A filozófia állandó szereplőkkel dolgozik: szubsztancia, igazság, ész, vélekedés, lélek, elv és hasonlók. Ezekkel a szereplőkkel játszanak a filozófusok a világszínpadon. Valamennyien saját világot teremtenek, többnyire ugyanazokkal a szereplőkkel, ám különböző változatokban. A világuk zárt világ, amelyben minden kapcsolódik mindenhez. Konzisztens világ, csakúgy, mint a tragédiáé. A befejezés itt is végleges. Igaz, egy következő filozófus, aki ugyanazokkal vagy hasonlló szereplőkkel más darabot játszat el, mindegyik »végleges« filozófiai rendszert elveti.” „Szókratész, az első filozófus lerombolta a tragédiát, az athéni szellem nagy ígéretét, s folytatja a rombolást. Ámde nincs filozófia a transzcendentális és az empirikus szembeállítása nélkül, miközben a transzcendentális szférát (az »igazi« világot, mint Nietzsche mondta) nem tapasztaljuk, hanem elgondoljuk – hogy mivel? A gondolkodás azon funkciójával, amit »észnek« nevezünk. S Nietzsche történetét végigkövetve, ha leromboljuk azt a másik, második világot, az elsőt is vele romboljuk le. Ez a filozófia vége. Nem Husserl volt az első, aki megkongatta a vészharangot, ám ő volt az első filozófus, aki a szigorú tudomány nevében kért szót. Az érzés, hogy a »filozófia végével«, a tragédia végével« s a »történelem végével« minden történet befejeződött, hogy halódó világunkkal minden meghal, s hogy maga az emberi világ a végéhez érkezett – lassan eluralkodott az »abszolút szellem«, azaz az európai kultúra tájain. Ahogy a színházat az »abszurd dráma« kerítette hatalmába, úgy jellemezte mindinkább a reménytelenség a nem csupán akadémiai filozófiát.” „A filozófia Derrida-féle dekonstrukciója maga is filozófia – (szerintem) az utolsó filozófia, terjedelmes istenhozzád ehhez az európai műfajhoz, amely közel két és fél ezer évvel ezelőtt egy kicsiny városban, Athénban született meg. Már nem tudunk újat mondani.” A Tragédia és filozófia a 2019-ben elhunyt Heller Ágnes kéziratban maradt utolsó munkája.

Heller Ágnes - Személyiségetika
A ​könyv Heller Ágnes etikai trilógiájának záródarabja. Míg az _Általános etika_ az erkölcsfilozófia értelmező oldalát fejti ki, arra válaszol, mit tartalmaz a morál, a _Morálfilozófia_ pedig a normatív oldalt, azaz azt kérdezi, mit kellene tenniük az embereknek, addig a _Személyiségetika_ a nevelő-önnevelő terápiás oldalt képviseli. Egyrészt arra válaszol, miként formálhatók az emberek veleszületett hajlamai oly módon, hogy eleget tudjanak tenni a morális elvárásoknak, másrészt arra, miként óvható meg a jóság mércéinek megfelelő életmód a nyomor és a boldogtalanság fenyegetésével szemben. A problémafelvetés és - megoldás Heller Ágnes legeredetibb etikai gondolatait tartalmazza: a könyv kiadása jelentősen gazdagítja a magyar filozófiai irodalmat.

Bitó László - Csepeli György - Dragomán György - Heller Ágnes - Kun Árpád - Lángh Júlia - Markó Béla - Máté Gábor - Parti Nagy Lajos - Solymosi Frigyes - Szelényi Iván - Varnus Xaver - Végel László - Dr. Czeizel Endre - Hazám
A ​Hazám című esszégyűjtemény 14 magyar értelmiségi - köztük író, orvos, szociológus, filozófus - vallomását tartalmazza arról a hazáról, amelyet többségi vagy kisebbségi alkotóként, gondolkodóként nap, mint nap megélnek. Fájdalmas, önmagukat olykor a pátosz hangjától sem kímélve írnak a bennük lakó egyetlen, mások arról a sok hazáról, amelyet magukkal hurcolnak mindenütt a világban, ahol alkotó emberként, vagy civilként megfordulnak. Töprengések és vívódások. Hol van a haza annak, aki Romániában él, de Magyarországra is gondol, amikor félnie, féltenie kell. Hol van a haza a többszörös disszidensnek? Hol annak, akit a haza egyszer eldobott, és, amikor tehette, akkor sem fogadta vissza? A haza-e az, aki elenged, és nem fogad? S akinek több hazája volt - hiszen magyarok vagyunk Közép-Kelet-Európában -, annak melyik az igazi. A kötetet József Attila Hazám című verse vezeti be, majd abc sorrendben következnek a szerzők: Bitó László, Czeizel Endre, Csepeli György, Dragomán György, Heller Ágnes, Kun Árpád, Lángh Júlia, Markó Béla, Máté Gábor, Parti Nagy Lajos, Solymosi Frigyes, Szelényi Iván, Varnus Xavér, Végel László, és Kemény István Búcsúlevél című verse zárja. Az illusztrációkat magyarországi, erdélyi, délvidéki, és felvidéki tájakról készült felvételekből válogattuk.

Heller Ágnes - Csernisevszkij ​etikai nézetei
Az ​értelmes önzés problémája

Heller Ágnes - A ​morál szociológiája vagy a szociológia morálja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - A ​szép fogalma
Heller ​könyvének témája akár klasszikusnak is mondható, megtett "nyitó lépése" ugyanakkor egyértelműen huszadik századi: sokféle válsággal szembesült szerzőre vall. Bevezetésének már a címe is azt a kérdést fogalmazza meg, hogy vajon "Hol siklott ki a szép fogalma?" A továbbiakban azután "a szép fogalmának viszontagságai"-van ígér ismerkedést, majd újból kérdést tesz föl a második rész címében is, mégpedig az előbbinél nagyobb súllyal. A legkomolyabb lehetőségként számolván azzal, hogy vajon "Eltűnőben a szép fogalma?" Nem szabályos esztétikatörténet tehát ez a könyv - ha így akarnánk elbírálni, akár Arisztotelésznek, Aquinoi Szent Tamásnak, Schellingnek, Nicolai Hartmannak vagy másoknak az érdemi tárgyalás nélkül maradását is számon kérhetnénk rajta -, így is hatalmas anyaggal "dolgozik". Kerüli igyekezve közben a filozófiai okfejtések során gyakori nehézségeket, az esetleg éppen fontoskodónak mutatkozó hanghordozást, vagy a végletes sterilitások világába jutást: könnyedségre, gondolatmenetének mozgalmassá tevésére törekedve. (Tamás Attila)

Heller Ágnes - Sámson
Erósz ​és Thanatosz a bírák könyvében. Heller Ágnes érdeklődése a Biblia felé fordult. Előző könyvében (Ímhol vagyok, A Genezis könyvének filozófiai értelmezései) a teremtés könyvével, azaz a lét kezdetének nagy kérdéseivel foglalkozott. Áttekintette a filozófiatörténet legreprezentatívabb szerzőinek olvasatait, s összegzésként a sajátjaival is megismerkedhettünk. Sámson könyvében a különös drámai figura és a szerelmi történet köti le a figyelmét. S noha Heller Ágnes megközelítése a filozófusé, ezúttal a művészi feldolgozások elemzésén keresztül bontja ki a hős bonyolult jellemének s kapcsolatrendszerének oly sokszínű olvasatait.

Heller Ágnes - Az ​ösztönök / Az érzelmek elmélete
A ​két monográfia a szerző utóbbi évtizedben kialakult érdeklődési-kutatási irányát tükrözi. Törekvését arra, hogy a szociálantropológia nézőpontjából integrálja az "ember természetéről" a 20. században kialakított szaktudományos nézeteket, adatokat és nyitott kérdéseket. Az ösztönökről készült tanulmányában a legismertebb ösztönfogalmakat elemzi és bírálja. Igen részletesen foglalkozik az agresszív ösztönelméletekkel. Az érzelmek regulatív szerepének vizsgálata után, az érzelmek szociológiájával kapcsolatban elsősorban a polgári érzésvilág absztrahált voltát fejti ki. Számos irodalmi alkotás etikai-értékelméleti vizsgálatával illusztrálja bíráló koncepcióját.

Heller Ágnes - Az ​erkölcsi normák felbomlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Érték ​és történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2014-2015
Harmadik ​éve jelentetjük meg Heller Ágnes Olvasónaplóját. Ezekben minden évben beszámol érdekes és kevésbé érdekes, de mindig tanulságos olvasmányairól, amivel nagy kedvet ébreszt bennünk, hogy bizonyos könyveket feltétlenül olvassunk el. Nem csak a magyar irodalom területére vezet bennünket, hanem utazásai során német vagy angol nyelvterületről szerzett olvasmányairól is beszámol. Ismereteink bővítése mellett nagyszerűen szórakozhatunk közvetlen, személyes beszámolóin, megszívelhetjük az olvasmányokból levont következtetéseket, élvezhetjük kritikai megjegyzéseit. Különös élmény, hogy a világhírű filozófus itt él közöttünk, történetei a mi történeteink is, mert két könyv olvasása közötti hétköznapi életében ugyanazokról az eseményekről számol be közvetlen hangon, amiken napjainkban mi is búsulunk, vigadunk. Igaz szívvel kívánjuk, hogy még sok éven át írja nekünk további Olvasónaplóit. A rendszeressé váló Olvasónaplónak formába öntője, Kálmán Tünde (1965-2015) volt, aki még egy éve boldogan vette kezébe a Könyvhéten friss munkáját a Vörösmarty téren, s fogta mellé az előző évit, jelezve, hogy ez bizony sorozat lehet Tünde ma már nincs velünk. Emlékét őrizzük mi is, munkái is, a több mint 200 könyv és számos folyóirat, amelyek mellett még sok más kiadó is büszkélkedhet a keze nyomával.

Heller Ágnes - Az ​önéletrajzi emlékezés filozófiája
Heller ​Ágnes ebben a könyvében - is - töretlenül folytatja (86 évesen) a saját maga kialakította hagyományait. Minden két évben letesz egy új filozófiai művet az asztalra, s olyan munkák sorába illeszti monografikus vizsgálódásait, amelyek nem a szűk szakmája, hanem a legszélesebb tömegek érdeklődésére tart számot - "mindennapi" közérdekűséggel. Ezúttal filozófiai vizsgálódásának az önéletrajzi emlékezés a médiuma, Az álom filozófiája című könyve folytatásaként, mintegy belőle kinőve. Itt a leginkább bennünket meghatározó életfunkció, az emlékezés köré kristályosul ki a filozófia és (és művészet) alapkérdése: "Honnan jövünk, mik vagyunk, merre megyünk?" ( Paul Gauguin) A filozófia- a pszichológia, és az irodalomtudomány fogalomkészletét és szempontrendszerét ötvöző mű azt elemzi, hogy hogyan határozza meg az embert ("kollektívan" és egyénien) az emlék? Mennyire ez a szinte a lélegzéshez hasonlítható ösztönös tevékenység az alapja mindannak, amik vagyunk, vagy lehetünk. Az "önéletrajziság" nem(csak) az irodalmi műfajra, hanem arra a minden emberre érvényes gyakorlatra utal, amellyel az életünk során folyamatosan bennünket és környezetünket meghatározó emlékek alapján írhatjuk meg, azaz: választjuk sorsunkat. (Ezt a könyvet érmes lenne minden kreatív írás iskolában tanítani, sőt: az irodalmároknak is oly tanácsos lenne elolvasniuk, hogy témáiból újabb mélységeket és szerkezeteket, s azokban feltáruló igazságokat nyerhessenek ki.) A könyv függeléke egy esszésorozat folyamatában mutatja be Heller Ágnes előtanulmányait, amelyek során: Platón, Derrida, Hegel, Kierkegaard, s persze a Biblia és Shakespeare műveinek az emlékezés fókuszából történő elemzései közben munkálta ki e könyv legfontosabb teoretikus tételeit.

Heller Ágnes - A ​"zsidókérdés" megoldhatatlansága
Heller ​Ágnes négy tanulmányt tartalmazó kötete az úgynevezett zsidókérdést feszegeti kétezer esztendő távlatában. Igyekszik a jelen kérdéseit a hosszú időtartam, a long durée perspektívájába helyezni. Ez a könyv arról szól, hogy mindig lesznek olyanok, akik zsidónak, azaz zsidónak is választják magukat.

Heller Ágnes - Az ​aristotelési etika és az antik ethos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Kertész ​Imre
Amikor ​először, 1994-ben, felkértük Heller Ágnest, hogy írjon Kertész Imréről a _Múlt és Jövő_ folyóiratba, s ő ezt elvállalta, akkor tréfásan azt mondtuk, ez a recepció fölér egy Nobel-díjjal. A tréfa természetéről tudjuk: nagyon is komoly értékelést, vagy vágyat tükröz - "eltolt" túlzása csak a beteljesülhetetlenség korlátait kompenzálja. Bár más tréfák is ilyen megvalósulásba komorulnának. Ugyanis 2002 óta Heller Ágnes befogadó értékelésére és szeretetére nem alkalmazható ez az elérhetetlenséget kifejező metafora. Fordítsuk meg, így közelebb visz a lényeghez. A _Múlt és Jövő_ mint megrendelő közösség és médium Nobel-díja: Heller Ágnes hű, Kertész Imre teljesítményét a világkultúrába szervítő figyelme. Ennek csokrát nyújtjuk át Kertész Imrének 80. évfordulója alkalmából.

Heller Ágnes - A ​középkor és a reneszánsz
Heller ​Ágnes nagy vállalkozásának második kötetét vehetjük most a kezünkbe. (A harmadik, Az újkor filozófiája megírásába már belefogott.) A két kötet alapján - és a korban elhelyezve, amelyben ez az összefoglalás-sorozat készül - már világosan látszik, hogy itt nemcsak egy, a jelenlegi magyar felsőoktatásban oly sajnálatosan hiányzó diszciplína pótlásáról van szó, hanem az (egykor létezett) általános humán műveltség fundamentumáról. Ezért érdemes, vagy elengedhetetlenül szükséges, beiratkozni Heller Ágnes szemináriumaira. Itt felfrissíthetjük latin műveltségünket vagy felébreszthetjük iránta az érdeklődésünket, hogy - hic et nunc - elsajátíthassuk ezt a fájdalmasan hiányzó tudást. Ezért mindenki lehet, s kell is hogy gólya legyen, mert ez egyedül a magunkkal szemben támasztott igénytől s az érte érzett felelősségtől függ. Tehát - Heller Ágnes szavaival: "Kedves Gólyák, jó olvasást!" (Tanulást!)

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Márkus György - Diktatúra ​a szükségletek felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Ímhol ​vagyok
"Hogy ​miért választottam a Genezis filozófiai értelmezésének témáját? - Talán azért, mert szívesen veszem a bezembe a Bibliát s olvasásában mindig gyönyörűségem telik. Meg talán azért is, mert csodálom a nagy interpretálóknak azt a képességét, hogy élvezetesen képesek vegyíteni a bátorságot az alázattal. S végül azért is, mert az ezeken a szövegeken való gondolkodás kivezet az "éppen most" imádatába beleszédült korunkból, mivel mindaz, amiről itt szó van, túlmutat az időbeliségen. A nagyon ősi nagyon jelenvaló, s a nagyon jelenvaló nagyon ősi" - vallja Heller Ágnes.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2012-2013
Nemrégen ​a Múlt és Jövő folyóiratban új rovat indult Olvasónapló címen, amelyben a szerzőket arra kérték, hogy négy-öt könyvről írjanak – legyen köztük újdonság s legyen, ami a szerzőt érdekli, írták azt bármilyen nyelven és bármelyik korszakban. Persze Heller Ágnes teljesítette ezt a kérést először – játszi gyorsasággal. Sőt: olyannyira beleszeretett ebbe az öndokumentációs gyakorlatba, hogy, mintegy lelki és önkifejezési szükségletként, hónapról hónapra folytatta ezt az önmagával és az olvasmányaival folytatott sziporkázóan szellemes párbeszédet.

Heller Ágnes - Kőbányai János - Bicikliző ​majom
"Heller ​Ágnes önéletrajza lenne, de Kőbányai János írta, mint egy életrajzi regényt. Ám akármilyen nehéz is valamely műfajba osztályozni Kőbányai új könyvét, lényege, hogy korunk egyik legmélyebb gondolkodójának, Heller Ágnesnek személyén keresztül, rendkívül izgalmas bevezetést ad kezünkbe az apokaliptikusnak ígérkező huszonegyedik század problematikájába. Az intellektuális pályákra igyekvő ifjúság számára szinte kötelező olvasmánynak ajánlanám ezt a szó minden értelmében súlyos könyvet." Fejtő Ferenc

Heller Ágnes - Morálfilozófia
Heller ​Ágnes etikai trilógiájának második darabja a kanti kérdésre keresi a választ a modern világban: "Mit lenne helyes tennem?" A morálfilozófia fő kategóriáit úgy bontja ki, hogy a mindennapi életben, az intézmények világában, a köz szférájában ténykedő tisztességes embereket követi nyomon. Gyakorlati kérdésekkel fordul az elméleti filozófiához, s így olyan morálfilozófiát ír, amely közvetlenül azokhoz szól, akik sajátos problémáikra morálisan jó megoldásokat keresnek. "Merész és fantáziadús könyv, érdemes a gondos tanulmányozásra. Történelmi lendülete, eredeti elemzései és morális komolysága mély benyomást kelt." _The Times_

Heller Ágnes - Trauma
A ​kötet esszéi 15 év alatt íródtak, s egységbe illesztésükre Freud születésének 150. évfordulója adja az alkalmat. A freudi életműből korunk nagy filozófusát a trauma problematikája érdekli, s persze nem mint Freud munkásságának méltatóját, hiszen ez nem is szakmája. Heller Ágnes a pszichológia felfedezte trauma fogalmát beépíti a gondolkodásába, hogy leírhassa és filozófiai problémákká transzponálja az emberi civilizáció modern kori szakasza jellemzésére. A trauma-fogalom a zsidó nép sorsával van tragikus kiválasztódással összekötve – több dimenzióban is. A zsidó nép alapkarakterét egy ilyen őstrauma és annak a földolgozása formálta ki, mint azt Freud utolsó nagy a Mózes és az egyistenhit kialakulása leírta. munkája – a kötet első elemzése ezzel foglalkozik. A 20. század holokauszt-traumája pedig – ez a trauma-jelenség apokaliptikus végpontja és feldolgozatlansága okán égető aktualitása – az egész emberi civilizáció problémájává emelte ezt az izzó sebet. (Ezért kapott itt helyett a pszichológiához a legközelebb eső műfaj, az irodalom megközelítésének elemzése – ahol Kertész Imre önreflektáló önéletrajza Heller Ágnes elemzésének a tárgya.) A trauma körülhatárolása a földolgozás, azaz a kultúrába emelés első lépése. A trauma kultúrtörténeti elemzései mellett, Heller Ágnes a szégyen és a gonosz mindennapinak tűnő filozófiai definícióit is megalkotja, hogy e fogalom- és gondolkodásképző munka segítségével járuljon hozzá a gyógyulás esélyeihez. Hogy ki-ki legyőzze a magában élő gonoszt, vagy az elszenvedett trauma szégyenét. És azt győzelemmé, élhető életté szervítse a maga és a világ javára.

Bacsó Béla - Csorba László - Gábor György - Heller Ágnes - Rugási Gyula - Vajda Mihály - A ​történelem árnya
A ​történelemnek a jelenre boruló árnya néha a jellegtelen szürkeségig elmosódott, hasonlóan ahhoz, ahogy a saeculum határai válnak kitapinthatatlanná kortárs nemzedékek szemében. E napjaikat jól jellemző teoretikus helyzetben aktuális politikai kérdéseket vizsgálni lényegében véve ugyanannak az erudíciónak a megnyilatkozásait jelenti. A történelem korszakos árnyán túl talán éppen ez az erudíció foglalja valóban egységes Festschriftbe e kötet tanulmányait. De egységessé teszi e kötetet az a szellemi kötelék, amely e gyűjtemény szerzőit Ludassy Máriához, a Festschrift címzettjéhez és szellemi résztulajdonosához is köti. Ha kizárólag a maga mélységes komolyságában idézzük fel Nietzsche sorait - "az írás-olvasás tanítója és a korrektor alkotják a filológus első típusait" - akkor minden további nélkül elmondható, hogy Ludassy Mária nemcsak betölti ezt a szerepet, hanem tudományos és oktatói pályáján folyamatosan e "típus" gyarapításához és szellemi karbantartásához járul hozzá. Saeculum - Újonnan induló könyvsorozatunk profilját kifejezni hivatott címe a történő idő kétféle intervallumát jelöli az antikvitás óta: egyrészt a szubjektív élettapasztalattal még éppen kontrollálható emberöltőt, másrészt viszont a metafizikai horizont felé távolodó "korszakot", adott esetben "világkorszakot". A "Saeculum-könyvek" rövid, olykor villanásnyi szellemi portrék, helyzetértékelések, elemzések közzétételével két perdöntően fontosnak tartott kritériumot kíván szem előtt tartani: a gondolkodás szabadságának tiszteletét és a szellemi-tudományos színvonalat.

Heller Ágnes - Az ​ókor
Heller ​Ágnes így indítja újabb nagy és korszerűtlenül úttörő vállalkozását: A filozófia irodalmi műfaj, s mint minden műfajnak, megvannak a műfaji sajátosságai. A filozófia története e műfaji sajátosságok változásának története is. Erről szól az itt elmondott történet. Mindenki megértheti minden előtanulmány nélkül, ha rászán egy kis energiát és gondolkodást. Mire való egy gólyának a filozófia? Arra, amit kezd vele. Gondolkodásra késztetheti olyan kérdésekről, amelyeken eddig nem gondolkozott s olyan kérdésekről, amelyekre választ nem talált, még a Google segítségével sem. S vajon nagyon korszerűtlen azt mondanom, hogy hozzátartozik az általános műveltséghez egy olyan világban, melyben a műveltség cseppet sem általános? Hegel a következő mondattal fejezte be a filozófia történetéről tartott előadásait: Azt kívánom Önöknek, hogy jó életet éljenek. Kívánhatnék ennél szebbet, jobbat nektek? Kedves Gólyák, jó olvasást!

Heller Ágnes - A ​halhatatlan komédia
Ez ​a könyv kísérlet a komikum jelenségének filozófiai megközelítésére. [...] Könyvemet nem összefoglalásnak, hanem nyitánynak szánom. Jellegét tekintve nem provokatív, noha formájában és mondandójában az. Remélem, sokan vitatják, elutasítják vagy kinevetik majd, hiszen csak akkor mondhatom, hogy elérte a célját. [...]

Heller Ágnes - A ​szégyen hatalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók