Ajax-loader

Heller Ágnes könyvei a rukkolán


Heller Ágnes - Igazság ​a politikában
Ez ​az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Jalta ​után
A ​kelet-európai folyamatokról készült tanulmánykönyv tíz év tizenhárom tanulmányát tartalmazza. A szerzők mindenekelőtt arra keresik a választ: mi volt Jalta? A félelem vizionálta titkos paktumok sorozata, amelyben a nagyhatalmak megegyeztek a megosztottságban s mindenekelőtt abban, hogy a nagyon is különböző kelet-európai nemzetállamokat a sztálinizmus közös ágyába fektetheti a háborús győzelemből nagyhatalmi hegemóniát kovácsoló új birodalom. A közös sorsot azonban az 1956-os magyar forradalom óta hajszálrepedések feszítik szét. A szerzők elemzéseikben arra a következtetésre jutnak, hogy a nyolcvanas évtized a szüntelenül megújuló Jalta-ellenes küzdelmek sorozata lesz. A kötet sok új, igen lényeges megközelítést tartalmaz a kelet-európai országok elmúlt 40 esztendejének történetéről. Minden eddiginél teljesebb összefoglalókat olvashatunk Hruscsov tétova reformkísérleteiről, a brezsnyevi bizantinizmus természetrajzáról és dicstelen végnapjairól. A széles korú, sok forrásra támaszkodó gyűjtemény külön tanulmányt szentel a Gorbacsov-jelenségnek és várható megoldási kísérleteinek. Mindezek mellett alapos elemzéseket kapunk a magyarországi eseményekről, a prágai tavaszról is. A kötet talán legizgalmasabb fejezete a "Kelet-Európa és a német nacionalizmus" című tanulmány. A könyv azonban nem csupán a megtörtént események krónikája. Világos és egyértelmű következtetéseket fogalmaz meg egy olyan folyamtot illetően is, amelyet a Jalta utáni korszakként jellemezhetünk. A szerzők itt mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen feltételek között lép be Közép-Európa az ezredforduló előtti évtizedbe. A prognózis főként annak kifejtésére irányul, mit jelent az a körülmény, hogy a térség országai átlépnek a történelem korából a politika korába.

Heller Ágnes - Az ​érzelmek elmélete
Heller ​Ágnes "Az érzelmek elmélete" című könyve, "Az ösztönök" című könyvvel egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul a Gondolat kiadó gondozásában. A könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent német, angol, spanyol és olasz nyelven. Múlt esztendőben egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek, a már egy ideje nem kapható könyvnek, új kiadásához. Heller egy második, javított kiadást javasolt. Az érzelmek elméletének második javított kiadása 2009 tavaszán fog New Yorkban megjelenni. Ennek az új kiadásnak magyar nyelvű megjelentetéséről van szó. A szerző, az angol kiadás alapján, mindezeket a változtatásokat az eredeti magyar szövegen hajtja végre.

Heller Ágnes - A filozófia rövid története gólyáknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Tragédia ​és filozófia
„A ​filozófia és a tragédia egyaránt irodalmi műfajok. Mind a kettő karakterekkel (szereplőkkel) dolgozik. A filozófiában előforduló karaktereket kategóriáknak nevezik. A filozófusok a világ színpadán mint bábukat mozgatják »szereplőiket«, így alkotva meg történeteiket. A filozófia állandó szereplőkkel dolgozik: szubsztancia, igazság, ész, vélekedés, lélek, elv és hasonlók. Ezekkel a szereplőkkel játszanak a filozófusok a világszínpadon. Valamennyien saját világot teremtenek, többnyire ugyanazokkal a szereplőkkel, ám különböző változatokban. A világuk zárt világ, amelyben minden kapcsolódik mindenhez. Konzisztens világ, csakúgy, mint a tragédiáé. A befejezés itt is végleges. Igaz, egy következő filozófus, aki ugyanazokkal vagy hasonlló szereplőkkel más darabot játszat el, mindegyik »végleges« filozófiai rendszert elveti.” „Szókratész, az első filozófus lerombolta a tragédiát, az athéni szellem nagy ígéretét, s folytatja a rombolást. Ámde nincs filozófia a transzcendentális és az empirikus szembeállítása nélkül, miközben a transzcendentális szférát (az »igazi« világot, mint Nietzsche mondta) nem tapasztaljuk, hanem elgondoljuk – hogy mivel? A gondolkodás azon funkciójával, amit »észnek« nevezünk. S Nietzsche történetét végigkövetve, ha leromboljuk azt a másik, második világot, az elsőt is vele romboljuk le. Ez a filozófia vége. Nem Husserl volt az első, aki megkongatta a vészharangot, ám ő volt az első filozófus, aki a szigorú tudomány nevében kért szót. Az érzés, hogy a »filozófia végével«, a tragédia végével« s a »történelem végével« minden történet befejeződött, hogy halódó világunkkal minden meghal, s hogy maga az emberi világ a végéhez érkezett – lassan eluralkodott az »abszolút szellem«, azaz az európai kultúra tájain. Ahogy a színházat az »abszurd dráma« kerítette hatalmába, úgy jellemezte mindinkább a reménytelenség a nem csupán akadémiai filozófiát.” „A filozófia Derrida-féle dekonstrukciója maga is filozófia – (szerintem) az utolsó filozófia, terjedelmes istenhozzád ehhez az európai műfajhoz, amely közel két és fél ezer évvel ezelőtt egy kicsiny városban, Athénban született meg. Már nem tudunk újat mondani.” A Tragédia és filozófia a 2019-ben elhunyt Heller Ágnes kéziratban maradt utolsó munkája.

Heller Ágnes - A ​mindennapi élet
A ​mindennapi élet létünk olyan természetes kerete, hogy szinte nem is tűnik filozófiai vizsgálódásra méltó problémának. Bizonyára ez a körülmény egyik oka annak, hogy nem csupán a polgári, hanem a marxista filozófia is évtizedekig figyelmen kívül hagyta ezt a területet. Heller Ágnes könyve ezt a hiányt kívánta pótolni az elmúlt évtized néhány fontos kezdeményezése nyomán. Monográfiájának első része a mindennapi életnek a politikához, a valláshoz, a művészethez és a tudományhoz való viszonyát elemzi. A könyv második része a mindennapi élet szerkezetét vizsgálja: a benne érvényesülő szokásrendszereket, a mindennapi gondolkodás sajátos formáit, a mindennapi viselkedés és nyelv viszonyát. Elemzi mindennapi érintkezési típusainkat, kapcsolatainkat és konfliktusainkat, a mindennapi teret és időt, a kellemesség és hasznosság szerepét életünkben. A könyv azt bizonyítja, hogy a mindennapi élet nem szükségképpen elidegenedett; szerkezete lehetőséget adhat az emberi személyiség sokoldalú kibontakozására is.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2017-2018
Heller ​Ágnes kislány kora óta vezet naplót, azon belül olvasmányainak naplóját is. 2013-ban a Múlt és Jövő Kiadó javaslatára ajánlotta fel, hogy ezeket a recenziónak is beillő naplórészleteket gyűjtsük egy Olvasónaplóba. Azóta minden Könyvhéten megjelenik az új Olvasónapló. Ebben az ő ízlésnek megfelelő, különböző műfajú könyvek fordulnak elő, vagyis minden… Heller Ágnes Olvasónaplója a Könyvhét/ünnep rendszeressé vált velejárója. Sajnos az ünnep-sorozat utolsó darabja jelenik meg az idén.

Heller Ágnes - Az ​álom filozófiája
Minden ​műalkotás magja egy nagy ötlet. A zseniálisaké pedig egy olyan egyszerű, kézenfekvő ötlet, amely csak egy valaki eszéből pattan ki, akár a mai digitális kultúránk számtalan forradalmi felvetése és megoldása. Heller Ágnes sok könyve is ebbe a jelenségbe tartozik. A reneszánsz embertől, A minden napi élettől a Shakespeare, a történelemfilozófusig a filozófia módszerét és vívmányait olyan témákra alkalmazza, amelyek a ,,mindennapi" embert, azaz: mindnyájunkat, laikusokat is mélyen érint. Az álom filozófiája is ebbe a sorba, jelenségbe tartozik. A filozófusnő legújabb művében egy olyan fiziológiai és kultúrtörténeti életfunkciót állított vizsgálódásai középpontjába, amelyhez mindnyájunknak elemi erővel van közünk. Hiszen minden ember - ez az ember egyik nembeli specifikuma - álmodik. Az álom filozófiája első részébe a pszichoanalízis és a filozófia álomteóriáit tekinti át kritikusan Arisztotelésztől Foucault-ig, Freudtól és Jungtól és követőiken át napjainkig, hogy ebből a gazdag szellemi termésből alkosson egységes rendszert - álomfilozófiát. A második rész esettanulmányaiban kultúránk két alappillérét- a Bibliát és Shakespeare drámáit - tekinti át és elemzi az álmok és látomások szempontjából. A befejező harmadikban pedig 20. századi írók, filozófusok, művészek álmait szembesíti életükkel és műveikkel - láttató példát nyújtva arra, mit kezdjünk, milyen szempontok alapján figyeljük és értékeljük a saját álmainkat, hogy jobban megismerhessük magunkat.

Heller Ágnes - A ​filozófia radikalizmusa
"Ezt ​a könyvet, mely magyarul a Vallomás a filozófiáról címen nem jelent meg, de számos más nyelven Radikális filozófia címen igen, voltaképpen kétszer írtam meg. Először 1003 tézis a filozófiáról címmel íródott, valóban tézisek formájában. Kétségtelen, a Don Giovanni, illetve az ő 1003 spanyol szeretője ihletett meg a filozófiának szóló szerelmi vallomásomban." (részlet Heller Ágnes előszavából)

Heller Ágnes - Leibniz ​egzisztenciális metafizikája
"Én ​Leibniz, segítek abban, hogy az Egészről, amiről oly keveset tudunk, a legjobbakat gondold. Mert legyünk őszinték: Te is inkább a megszületést választod, mint a meg nem születést. És azoknak, akik azért panaszkodnak, mert ebbe a világba és ebbe az időbe születtek egy másik helyett, azt mondom: csak magukat okolhatják keserűségük miatt, mert nem tudták saját kontextusukban, saját természetük szerint a lehető legjobb világot választani."

Heller Ágnes - Személyiségetika
A ​könyv Heller Ágnes etikai trilógiájának záródarabja. Míg az _Általános etika_ az erkölcsfilozófia értelmező oldalát fejti ki, arra válaszol, mit tartalmaz a morál, a _Morálfilozófia_ pedig a normatív oldalt, azaz azt kérdezi, mit kellene tenniük az embereknek, addig a _Személyiségetika_ a nevelő-önnevelő terápiás oldalt képviseli. Egyrészt arra válaszol, miként formálhatók az emberek veleszületett hajlamai oly módon, hogy eleget tudjanak tenni a morális elvárásoknak, másrészt arra, miként óvható meg a jóság mércéinek megfelelő életmód a nyomor és a boldogtalanság fenyegetésével szemben. A problémafelvetés és - megoldás Heller Ágnes legeredetibb etikai gondolatait tartalmazza: a könyv kiadása jelentősen gazdagítja a magyar filozófiai irodalmat.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Kelet-Európa ​"dicsőséges forradalmai"
A ​totalitarizmust lebontani bizonyos értelemben annyit tesz, mint visszatérni a totalitarizmus előtti állapotokhoz, ámde nem egy premodern állapothoz. Azokban az országokban, ahol liberális demokrácia sohasem létezett, inkább egy már totalitarizmus előtt is létező modellhez, semmint egy valóságos történelmi állapothoz kell visszatérni. A modernitás egy eltorzult változatából egy premodern állapothoz való visszatérés ugyanis magában rejti annak a veszélyét, hogy ismét valami hasonló, ha nem is teljességgel azonos ciklusba lépünk. Nyilvánvaló a kockázat, hogy amennyiben egy újonnan helyreállított antividuális társadalmi és politikai berendezkedésből a liberális demokrácia nem képes mihamarabb megszületni, a totalitarizmus újra erőre kaphat. Így hát a sárkány valahány fejét egyetlen csapással kell levágni.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Márkus György - Diktatúra ​a szükségletek felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Filozófiám ​története
Heller ​Ágnes nem bíz semmit a véletlenre, sem másokra. Ebben a 80. születésnapjára megjelenő könyvben önmaga kutatójaként és filozófia-történészeként tárta és mérte fel egy roppant életmű termését, amely történetesen a sajátja. Kivételes autenticitását ki is vitatná, hiszen olyasvalaki reflexióiról van szó, akihez ez az életmű a legközelebb áll. Heller Ágnes gondolkodói bátorságára vall, hogy erős lélekkel és kellő távolságból élte és olvasta újra az életművét, hogy azt kritikus attitűddel összegezze. Maga tartott szigorú rostát felette, hogy mit tart belőle - ma - értékállónak, s mit nem. Filozófiai regényt tarthatunk a kezünkben, mégpedig olyan regényt, amelyben életrajzi tényeket nélkülözve, pusztán a gondolatok fejlődése köré építi narratíváját. Ez a "fejlődés"-regény négy, 15 éves szakasz - fejezet - pillérére támaszkodik. A "tanulóévek" során felfedezte és kipróbálta a születésével kapott képességeit - a mester, Lukács György műhelyében. "A dialógus évei" a Budapesti (Lukács) Iskola közösségi munkájáról és eredményeiről számol be. "Az építkezés és az intervenció évei" fejezet azt a szakaszt világítja meg, amelyben - magányra ítélve vagy áldva - felépítette filozófiai rendszerét. Pontosabban "dekonstrukciós" eljárás alá vette mindazt, ami idáig történt vele - olvasmányai és egyéni gondolkodása terén. Ezzel párhuzamban - férjével, Fehér Ferenccel - a szocialista rendszer átélt tapasztalataira építve, a baloldali rendszerek átható kritikáját is nyújtották. A napjainkkal záródó "Vándoréveim" a nagy filozófiai (etikai) építkezést követő sokfelé kalandozó kirándulások számbavétele, az irodalomelmélet, és a "bibliai filozófia" területeiről is. Szabadon és színpompásan, túl a nagy építkezés terhén.

Bacsó Béla - Csorba László - Gábor György - Heller Ágnes - Rugási Gyula - Vajda Mihály - A ​történelem árnya
A ​történelemnek a jelenre boruló árnya néha a jellegtelen szürkeségig elmosódott, hasonlóan ahhoz, ahogy a saeculum határai válnak kitapinthatatlanná kortárs nemzedékek szemében. E napjaikat jól jellemző teoretikus helyzetben aktuális politikai kérdéseket vizsgálni lényegében véve ugyanannak az erudíciónak a megnyilatkozásait jelenti. A történelem korszakos árnyán túl talán éppen ez az erudíció foglalja valóban egységes Festschriftbe e kötet tanulmányait. De egységessé teszi e kötetet az a szellemi kötelék, amely e gyűjtemény szerzőit Ludassy Máriához, a Festschrift címzettjéhez és szellemi résztulajdonosához is köti. Ha kizárólag a maga mélységes komolyságában idézzük fel Nietzsche sorait - "az írás-olvasás tanítója és a korrektor alkotják a filológus első típusait" - akkor minden további nélkül elmondható, hogy Ludassy Mária nemcsak betölti ezt a szerepet, hanem tudományos és oktatói pályáján folyamatosan e "típus" gyarapításához és szellemi karbantartásához járul hozzá. Saeculum - Újonnan induló könyvsorozatunk profilját kifejezni hivatott címe a történő idő kétféle intervallumát jelöli az antikvitás óta: egyrészt a szubjektív élettapasztalattal még éppen kontrollálható emberöltőt, másrészt viszont a metafizikai horizont felé távolodó "korszakot", adott esetben "világkorszakot". A "Saeculum-könyvek" rövid, olykor villanásnyi szellemi portrék, helyzetértékelések, elemzések közzétételével két perdöntően fontosnak tartott kritériumot kíván szem előtt tartani: a gondolkodás szabadságának tiszteletét és a szellemi-tudományos színvonalat.

Heller Ágnes - A ​reneszánsz ember
Heller ​Ágnes írja, A reneszánsz ember második magyar kiadása alkalmából: A reneszánsz embert több mint harminc évvel ezelőtt, 1964–65-ben írtam. Miután a hetvenes évek során filozófiai gondolkodásom sok mindenben átalakult, szorongva vettem újra kézbe, amikor megkértek a német kiadás előkészítésére 1981-ben. Szorongásom alaptalannak bizonyult. Bár kiderült, hogy a könyvet túlírtam ugyan, mint majdnem mindent abban az időben, de ezen a rövidítésekkel könnyen lehetett segíteni. A reneszánsz emberhez való személyes viszonyom 1981 óta nem változott. Úgy érzem ma is, hogy a könyv egységes, s ha újraírnám egyes fejtegetéseit, csak ártanék neki. Ezért csupán megrövidítettem, s legfeljebb egyes szavakat, kifejezéseket helyettesítettem értelmesebb szinonimáikkal. Így a mostani kiadás kétségtelenül jobb, mint a régi volt: megszabadítottam az ismétlésektől, kitérésektől, egynéhány otromba kifejezéstől és a túl gyakori és a szöveg nem indokolta Marx-hivatkozások egyikétől másikától... A reneszánsz ember megírásának idején hittem az úgynevezett nagy elbeszélésben, tehát abban, hogy a Világtörténelem (nagy V betűvel írva!) ellentmondásokon keresztül bár, mégis mindig előrehalad, s hogy egyfajta szocializmus lesz a végállomás, ahol az ellentmondások megszűnnek, és ahol minden jónak – és rossznak – Jó a vége. Ez a gondolat nem sokat ártott a reneszánsz kor elemzésének, mivel az utána következő polgári korszakot ellentmondásosnak ítélve, nem tartottam szükségesnek a reneszánsz szellemét a haladás alacsonyabb fokára helyezni. Mégis túl gyakran hangzik fel, hogy a reneszánszban valami még nem történt meg, valamit még nem ismertek fel, valamiben még hittek, és hasonlók. A nagy elbeszélés eszméjéből következik az is, hogy a technikai képzelőerő terjedését, továbbá az ember istenülésének – a modernségben majd kiterebélyesedő – gondolatát kevésbé ítéltem vészjóslónak, mint ahogy ma tenném...

Heller Ágnes - A ​kizökkent idő I-II.
Heller ​Ágnes, mint könyve bevezetőjében írja, kísérletet tesz arra, hogy megvizsgálja a Shakespeare drámáiban egyedülálló módon összeillesztett négy színpadot: a történelem, az ember, a politika és a létezés színpadát, s a kizökkent idővel való számvetés módozatait. Az első részben a "kizökkent idő" kijelentést járja körül a maga általánosságában, a második részben Shakespeare néhány politikai drámáját elemzi. Az angol történelmi drámák közül a II. Richardot, a VI. Henriket és a III. Richardot, valamint három római tragédiát: a Corionalust, a Julius Caesart és az Antonius és Cleopátrát.

Heller Ágnes - A ​morál szociológiája vagy a szociológia morálja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Filozófiai ​labdajátékok
"Bár ​a filozófiai labdajátékot komolyan játsszuk, hiszen minden eldobott labda azt az üzenetet hordozza, melyet dobója 'igaznak tart', de a játék mégis csak játék, azaz önkéntes és öncélú, s ezért gyönyörködtető. Minden olvasó csatlakozhat a játékhoz, ha van kedve hozzá. Csak meg kell tanulni a - meghatározatlan, pontatlan és megváltoztatható - játékszabályokat." A kötet a metafizika (Cusanus, Arisztotelész, Descartes stb.), a posztmetafizika (Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger stb.), valamint a jelen gondolkodóinak széles panorámáját nyújtja. A Heller-féle filozófiai labdajáték (Cusanustól eredő) metaforája egyszerre jelenti a gondolkodás játékát és e játék kockázatát.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Egy ​forradalom üzenete
A ​hetvenes években külföldre kényszerült filozófus-házaspár könyve az első mű, amely a "magyar október" lázas napjainak szenvedélyes, ugyanakkor elméleti igényű elemzésére vállalkozik. A történtek a Jalta utáni világhelyzet egészébe ágyazottan, a forradalomnak a világra és Magyarországra gyakorolt hatásait egyaránt számba véve jelennek meg a kötet lapjain. Árnyalt képet kapunk Nagy Imre politikusi személyiségéről, pályafutásáról, s első ízben olvashatunk alapos társadalomtörténeti elemzést a Kádár-korszak Magyarországáról mint egy levert forradalom termékéről. A mához szóló legfőbb tanulságot így összegzik 1989 őszén a szerzők: "1956 többé nem politikai program, ahogyan az volt több mint harminc évig. Mert akár beszéltek, akár hallgattak a magyar forradalomról, akik nem tagadták meg, legalább a lehetőség adta módon és mértékben szembefordultak a diktatúra eszméjével és gyakorlatával. Az állítás fordítottjának azonban nincsen ma már egyenes politikai következménye. 1956 elismerése még önmagában nem jelent programot, legföljebb annak további makacs elutasítása informálhat bennünket a demokratikus frázisok mögött rejlő igazi indulatokról. Minden magyar politikai erő, amely komolyan veszi saját demokratikus arculatát és politikai esélyeit, 1956-ra fog hivatkozni, és mindegyik mást fog érteni ezen a hivatkozáson. Így van ez rendjén. Ebben a közmegegyezésben és ezekben a különböző értelmezésekben válik 1956 forradalma azzá, ami legnagyobb tette volt: az elutasítás, az ellenállás és az eszmékért s tettekért való helytállás erkölcsi paradigmájává, egyszersmind a magyar demokrácia alapító aktusává."

Heller Ágnes - Filozófiai ​lábjegyzetek
A ​kötet a szerző 7 előadásának gondozott szövegét tartalmazza, amelyeket a szegedi Lábjegyzetek Platónhoz sorozatcímű konferenciákon adott elő az elmúlt másfél évtizedben.

Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András - Hová ​tűnt a nyugalom?
Mikor ​voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta.

Heller Ágnes - Az ​aristotelési etika és az antik ethos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Az ​idegen
"... ​Félelmetes a szellemiség elsorvadása, az érzelmi szótár elszegényedése. Olyan világban élünk, ahol nincs nagy elbeszélés, és nincsenek nagy eszmék sem. A nagy eszméket picurka eszmékké trancsírozták szét. Ha ez így marad, és minden nagy eszme el fog tűnni a nagy elbeszéléssel együtt, akkor egy idő múlva az emberek megint kiéheznek majd a nagy eszmékre. És egyáltalán nem bizonyos, hogy nem fogják megint kitalálni a totális társadalmat. Mert nem élhetünk eszmék nélkül, aprópénzre váltott pindurka eszmék szegénységében. És nincs a világon olyan Dallas, ami helyettesíti számunkra az élet értelmét..." - vallja Heller Ágnes az ezredvég közeledtén.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Marx ​és a modernitás
Fehér ​Ferenc is, Heller Ágnes is marxista filozófusként kezdték pályájukat. Először az 'igazi', az autentikus marxizmus nevében és oldaláról bírálták, támadták a 'kincstári', a hivatalos marxizmust, később egyre inkább elszakadtak magától a mestertől is, radikális baloldali gondolkodókká váltak, majd a posztmodern filozófusai lettek. A most megjelent kötet a marxizmussal és az alapító atyával, Karl Marxszal foglalkozó tanulmányaikból nyújt válogatást, életüknek abból a korszakából, amikor már nem tekintették magukat marxistáknak. Az értekezések Marx munkásságának, illetve a marxizmusnak más-más oldalait, aspektusait veszik górcső alá. Heller Ágnes Marx szükségletelméletéről, Marx és a modernitás kapcsolatairól, Marx igazságosságelméletéről, a marxista munka és termelés paradigma kérdéseiről, az újabb szükségletelméletek marxi relevanciáiról ír, Fehér Ferenc Marx és a francia forradalom kapcsolatait, Marx forradalomelméletét vizsgálja, egy közös írásban pedig a szerzők A marxizmus mint politika - gyászjelentését adják. A tanulmányok vehemens és szigorú Marx-kritikája egyúttal a szerzők nem rejtegetett önkritikája is, valamint annak megmutatása, hogy miért és mennyiben volt szükséges - annak idején - elfogadni a marxizmus nem egy tételét, koncepcióját. A szerzők természetesen teljes mértékben otthon vannak a marxi életműben, és kitűnően ismerik a kortárs filozófiát is.

Heller Ágnes - Kertész ​Imre
Amikor ​először, 1994-ben, felkértük Heller Ágnest, hogy írjon Kertész Imréről a _Múlt és Jövő_ folyóiratba, s ő ezt elvállalta, akkor tréfásan azt mondtuk, ez a recepció fölér egy Nobel-díjjal. A tréfa természetéről tudjuk: nagyon is komoly értékelést, vagy vágyat tükröz - "eltolt" túlzása csak a beteljesülhetetlenség korlátait kompenzálja. Bár más tréfák is ilyen megvalósulásba komorulnának. Ugyanis 2002 óta Heller Ágnes befogadó értékelésére és szeretetére nem alkalmazható ez az elérhetetlenséget kifejező metafora. Fordítsuk meg, így közelebb visz a lényeghez. A _Múlt és Jövő_ mint megrendelő közösség és médium Nobel-díja: Heller Ágnes hű, Kertész Imre teljesítményét a világkultúrába szervítő figyelme. Ennek csokrát nyújtjuk át Kertész Imrének 80. évfordulója alkalmából.

Heller Ágnes - A ​halhatatlan komédia
Ez ​a könyv kísérlet a komikum jelenségének filozófiai megközelítésére. [...] Könyvemet nem összefoglalásnak, hanem nyitánynak szánom. Jellegét tekintve nem provokatív, noha formájában és mondandójában az. Remélem, sokan vitatják, elutasítják vagy kinevetik majd, hiszen csak akkor mondhatom, hogy elérte a célját. [...]

Heller Ágnes - Ímhol ​vagyok
"Hogy ​miért választottam a Genezis filozófiai értelmezésének témáját? - Talán azért, mert szívesen veszem a bezembe a Bibliát s olvasásában mindig gyönyörűségem telik. Meg talán azért is, mert csodálom a nagy interpretálóknak azt a képességét, hogy élvezetesen képesek vegyíteni a bátorságot az alázattal. S végül azért is, mert az ezeken a szövegeken való gondolkodás kivezet az "éppen most" imádatába beleszédült korunkból, mivel mindaz, amiről itt szó van, túlmutat az időbeliségen. A nagyon ősi nagyon jelenvaló, s a nagyon jelenvaló nagyon ősi" - vallja Heller Ágnes.

Heller Ágnes - Az ​erkölcsi normák felbomlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2016-2017
Az ​ötödik évéhez (évfolyamához) ért Heller Ágnes Olvasónaplója. Ezzel a kerek számmal ez a naplósorozat intézménnyé is vált. Mércéve, tájékozódási ponttá. Amit egyre bővülő olvasói kör vár (s már kér, követel) türelmetlenül, hogy aztán ők is utána és vele fussák meg egy-egy év olvasás-pályáját.

Heller Ágnes - Az ​önéletrajzi emlékezés filozófiája
Heller ​Ágnes ebben a könyvében - is - töretlenül folytatja (86 évesen) a saját maga kialakította hagyományait. Minden két évben letesz egy új filozófiai művet az asztalra, s olyan munkák sorába illeszti monografikus vizsgálódásait, amelyek nem a szűk szakmája, hanem a legszélesebb tömegek érdeklődésére tart számot - "mindennapi" közérdekűséggel. Ezúttal filozófiai vizsgálódásának az önéletrajzi emlékezés a médiuma, Az álom filozófiája című könyve folytatásaként, mintegy belőle kinőve. Itt a leginkább bennünket meghatározó életfunkció, az emlékezés köré kristályosul ki a filozófia és (és művészet) alapkérdése: "Honnan jövünk, mik vagyunk, merre megyünk?" ( Paul Gauguin) A filozófia- a pszichológia, és az irodalomtudomány fogalomkészletét és szempontrendszerét ötvöző mű azt elemzi, hogy hogyan határozza meg az embert ("kollektívan" és egyénien) az emlék? Mennyire ez a szinte a lélegzéshez hasonlítható ösztönös tevékenység az alapja mindannak, amik vagyunk, vagy lehetünk. Az "önéletrajziság" nem(csak) az irodalmi műfajra, hanem arra a minden emberre érvényes gyakorlatra utal, amellyel az életünk során folyamatosan bennünket és környezetünket meghatározó emlékek alapján írhatjuk meg, azaz: választjuk sorsunkat. (Ezt a könyvet érmes lenne minden kreatív írás iskolában tanítani, sőt: az irodalmároknak is oly tanácsos lenne elolvasniuk, hogy témáiból újabb mélységeket és szerkezeteket, s azokban feltáruló igazságokat nyerhessenek ki.) A könyv függeléke egy esszésorozat folyamatában mutatja be Heller Ágnes előtanulmányait, amelyek során: Platón, Derrida, Hegel, Kierkegaard, s persze a Biblia és Shakespeare műveinek az emlékezés fókuszából történő elemzései közben munkálta ki e könyv legfontosabb teoretikus tételeit.

Heller Ágnes - Az ​ösztönök / Az érzelmek elmélete
A ​két monográfia a szerző utóbbi évtizedben kialakult érdeklődési-kutatási irányát tükrözi. Törekvését arra, hogy a szociálantropológia nézőpontjából integrálja az "ember természetéről" a 20. században kialakított szaktudományos nézeteket, adatokat és nyitott kérdéseket. Az ösztönökről készült tanulmányában a legismertebb ösztönfogalmakat elemzi és bírálja. Igen részletesen foglalkozik az agresszív ösztönelméletekkel. Az érzelmek regulatív szerepének vizsgálata után, az érzelmek szociológiájával kapcsolatban elsősorban a polgári érzésvilág absztrahált voltát fejti ki. Számos irodalmi alkotás etikai-értékelméleti vizsgálatával illusztrálja bíráló koncepcióját.

Kollekciók