Heller Ágnes könyvei a rukkolán

Heller Ágnes - Igazság ​a politikában
Ez ​az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Heller Ágnes - Az ​érzelmek elmélete
Heller ​Ágnes "Az érzelmek elmélete" című könyve, "Az ösztönök" című könyvvel egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul a Gondolat kiadó gondozásában. A könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent német, angol, spanyol és olasz nyelven. Múlt esztendőben egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek, a már egy ideje nem kapható könyvnek, új kiadásához. Heller egy második, javított kiadást javasolt. Az érzelmek elméletének második javított kiadása 2009 tavaszán fog New Yorkban megjelenni. Ennek az új kiadásnak magyar nyelvű megjelentetéséről van szó. A szerző, az angol kiadás alapján, mindezeket a változtatásokat az eredeti magyar szövegen hajtja végre.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Jalta ​után
A ​kelet-európai folyamatokról készült tanulmánykönyv tíz év tizenhárom tanulmányát tartalmazza. A szerzők mindenekelőtt arra keresik a választ: mi volt Jalta? A félelem vizionálta titkos paktumok sorozata, amelyben a nagyhatalmak megegyeztek a megosztottságban s mindenekelőtt abban, hogy a nagyon is különböző kelet-európai nemzetállamokat a sztálinizmus közös ágyába fektetheti a háborús győzelemből nagyhatalmi hegemóniát kovácsoló új birodalom. A közös sorsot azonban az 1956-os magyar forradalom óta hajszálrepedések feszítik szét. A szerzők elemzéseikben arra a következtetésre jutnak, hogy a nyolcvanas évtized a szüntelenül megújuló Jalta-ellenes küzdelmek sorozata lesz. A kötet sok új, igen lényeges megközelítést tartalmaz a kelet-európai országok elmúlt 40 esztendejének történetéről. Minden eddiginél teljesebb összefoglalókat olvashatunk Hruscsov tétova reformkísérleteiről, a brezsnyevi bizantinizmus természetrajzáról és dicstelen végnapjairól. A széles korú, sok forrásra támaszkodó gyűjtemény külön tanulmányt szentel a Gorbacsov-jelenségnek és várható megoldási kísérleteinek. Mindezek mellett alapos elemzéseket kapunk a magyarországi eseményekről, a prágai tavaszról is. A kötet talán legizgalmasabb fejezete a "Kelet-Európa és a német nacionalizmus" című tanulmány. A könyv azonban nem csupán a megtörtént események krónikája. Világos és egyértelmű következtetéseket fogalmaz meg egy olyan folyamtot illetően is, amelyet a Jalta utáni korszakként jellemezhetünk. A szerzők itt mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen feltételek között lép be Közép-Európa az ezredforduló előtti évtizedbe. A prognózis főként annak kifejtésére irányul, mit jelent az a körülmény, hogy a térség országai átlépnek a történelem korából a politika korába.

Heller Ágnes - A filozófia rövid története gólyáknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Ímhol ​vagyok
"Hogy ​miért választottam a Genezis filozófiai értelmezésének témáját? - Talán azért, mert szívesen veszem a bezembe a Bibliát s olvasásában mindig gyönyörűségem telik. Meg talán azért is, mert csodálom a nagy interpretálóknak azt a képességét, hogy élvezetesen képesek vegyíteni a bátorságot az alázattal. S végül azért is, mert az ezeken a szövegeken való gondolkodás kivezet az "éppen most" imádatába beleszédült korunkból, mivel mindaz, amiről itt szó van, túlmutat az időbeliségen. A nagyon ősi nagyon jelenvaló, s a nagyon jelenvaló nagyon ősi" - vallja Heller Ágnes.

Heller Ágnes - Sámson
Erósz ​és Thanatosz a bírák könyvében. Heller Ágnes érdeklődése a Biblia felé fordult. Előző könyvében (Ímhol vagyok, A Genezis könyvének filozófiai értelmezései) a teremtés könyvével, azaz a lét kezdetének nagy kérdéseivel foglalkozott. Áttekintette a filozófiatörténet legreprezentatívabb szerzőinek olvasatait, s összegzésként a sajátjaival is megismerkedhettünk. Sámson könyvében a különös drámai figura és a szerelmi történet köti le a figyelmét. S noha Heller Ágnes megközelítése a filozófusé, ezúttal a művészi feldolgozások elemzésén keresztül bontja ki a hős bonyolult jellemének s kapcsolatrendszerének oly sokszínű olvasatait.

Heller Ágnes - Trauma
A ​kötet esszéi 15 év alatt íródtak, s egységbe illesztésükre Freud születésének 150. évfordulója adja az alkalmat. A freudi életműből korunk nagy filozófusát a trauma problematikája érdekli, s persze nem mint Freud munkásságának méltatóját, hiszen ez nem is szakmája. Heller Ágnes a pszichológia felfedezte trauma fogalmát beépíti a gondolkodásába, hogy leírhassa és filozófiai problémákká transzponálja az emberi civilizáció modern kori szakasza jellemzésére. A trauma-fogalom a zsidó nép sorsával van tragikus kiválasztódással összekötve – több dimenzióban is. A zsidó nép alapkarakterét egy ilyen őstrauma és annak a földolgozása formálta ki, mint azt Freud utolsó nagy a Mózes és az egyistenhit kialakulása leírta. munkája – a kötet első elemzése ezzel foglalkozik. A 20. század holokauszt-traumája pedig – ez a trauma-jelenség apokaliptikus végpontja és feldolgozatlansága okán égető aktualitása – az egész emberi civilizáció problémájává emelte ezt az izzó sebet. (Ezért kapott itt helyett a pszichológiához a legközelebb eső műfaj, az irodalom megközelítésének elemzése – ahol Kertész Imre önreflektáló önéletrajza Heller Ágnes elemzésének a tárgya.) A trauma körülhatárolása a földolgozás, azaz a kultúrába emelés első lépése. A trauma kultúrtörténeti elemzései mellett, Heller Ágnes a szégyen és a gonosz mindennapinak tűnő filozófiai definícióit is megalkotja, hogy e fogalom- és gondolkodásképző munka segítségével járuljon hozzá a gyógyulás esélyeihez. Hogy ki-ki legyőzze a magában élő gonoszt, vagy az elszenvedett trauma szégyenét. És azt győzelemmé, élhető életté szervítse a maga és a világ javára.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2014-2015
Harmadik ​éve jelentetjük meg Heller Ágnes Olvasónaplóját. Ezekben minden évben beszámol érdekes és kevésbé érdekes, de mindig tanulságos olvasmányairól, amivel nagy kedvet ébreszt bennünk, hogy bizonyos könyveket feltétlenül olvassunk el. Nem csak a magyar irodalom területére vezet bennünket, hanem utazásai során német vagy angol nyelvterületről szerzett olvasmányairól is beszámol. Ismereteink bővítése mellett nagyszerűen szórakozhatunk közvetlen, személyes beszámolóin, megszívelhetjük az olvasmányokból levont következtetéseket, élvezhetjük kritikai megjegyzéseit. Különös élmény, hogy a világhírű filozófus itt él közöttünk, történetei a mi történeteink is, mert két könyv olvasása közötti hétköznapi életében ugyanazokról az eseményekről számol be közvetlen hangon, amiken napjainkban mi is búsulunk, vigadunk. Igaz szívvel kívánjuk, hogy még sok éven át írja nekünk további Olvasónaplóit. A rendszeressé váló Olvasónaplónak formába öntője, Kálmán Tünde (1965-2015) volt, aki még egy éve boldogan vette kezébe a Könyvhéten friss munkáját a Vörösmarty téren, s fogta mellé az előző évit, jelezve, hogy ez bizony sorozat lehet Tünde ma már nincs velünk. Emlékét őrizzük mi is, munkái is, a több mint 200 könyv és számos folyóirat, amelyek mellett még sok más kiadó is büszkélkedhet a keze nyomával.

Heller Ágnes - Az ​aristotelési etika és az antik ethos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Az ​újkor
Sorozatunk ​harmadik része - a kötet vastagságából is érezhetően - feltárja az egyre gazdagodó-cizellálódó szellemtörténeti folyamatokat, amelyek előkészítették és megalapozták a modernitás korszakát, amelyben már az olvasó - Heller Ágnes szemináriumának résztvevői - élnek. Ezért ebben az elbeszélésben nemcsak megszaporodtak a feltétlen bemutatandó és kitárgyálandó filozófus-hősök - új helyszíneken: Franciaországban, Angliában, s a német hercegségekben - hanem azok a kérdések és a rájuk adandó válaszok sokrétű probléma halmazai is, amelyek az egyre bonyultabbá táguló világunk prolémáit összegezték és törekedtek rendszerbe szedni. Ugyanis itt és most indultak a diskurzusok - szalonokban, majd katedrákon - amelyek kihatottak a nagy társadalmi és politikai kollektív épitőmunkára, amelyek azokat az államformákat, intézményeket, és Olimposzukon: a kultúra alapzatait beszélték meg, amelyek a mai Európa, s az onnan kisugárzó világ berendezkedését, gondolkodását meghatározzák a mai napig. Bepillantani e nagy alkotás építő munkája regényes mozzanataiba nemcsak felemelő, s önmagunkat megismerni segítő és bátorító szellemi kaland, hanem - talán az utolsó pillanatban - felelős önszembesítés szűkebb hazánk, Európa felemelkedésével és ragyogó korszakával: amelynek a motorja (remélhetően még mindig): a tudás, a kultúra, s a folyamatosan kérdező-elemző-korrigálni (el- és befogadni) képes inováció. A harmadik kötet már nemcsak a kérdések, de az újra kérdezések és a rájuk épülő diskurzusok könyve is egyben - ezért egy kicsit bajban lesznek azok, akik csak most iratkoztak be Heller Ágnes kurzusára, s hiányoztak a Plantontól Spinozáig tartó fejlődés megbeszéléséből. Ugyanis az ő gondolataik urániumrudacskaként osztódó energiájái szervesen átitatják a filozófiai kultúra kiteljesedése és kanonizálódása történetét. S nemcsak a filozófia előtt felmerülő kérdések szaporodnak, de az előadó közvetlen kérdései is hallgatóihoz. Ezért az olvasónak már nemcsak az gondolatokat muszáj jegyzetelnie, de ami kreatívabb házi feladat - a személyesen neki szóló kérdésekre a választ is.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Egy ​forradalom üzenete
A ​hetvenes években külföldre kényszerült filozófus-házaspár könyve az első mű, amely a "magyar október" lázas napjainak szenvedélyes, ugyanakkor elméleti igényű elemzésére vállalkozik. A történtek a Jalta utáni világhelyzet egészébe ágyazottan, a forradalomnak a világra és Magyarországra gyakorolt hatásait egyaránt számba véve jelennek meg a kötet lapjain. Árnyalt képet kapunk Nagy Imre politikusi személyiségéről, pályafutásáról, s első ízben olvashatunk alapos társadalomtörténeti elemzést a Kádár-korszak Magyarországáról mint egy levert forradalom termékéről. A mához szóló legfőbb tanulságot így összegzik 1989 őszén a szerzők: "1956 többé nem politikai program, ahogyan az volt több mint harminc évig. Mert akár beszéltek, akár hallgattak a magyar forradalomról, akik nem tagadták meg, legalább a lehetőség adta módon és mértékben szembefordultak a diktatúra eszméjével és gyakorlatával. Az állítás fordítottjának azonban nincsen ma már egyenes politikai következménye. 1956 elismerése még önmagában nem jelent programot, legföljebb annak további makacs elutasítása informálhat bennünket a demokratikus frázisok mögött rejlő igazi indulatokról. Minden magyar politikai erő, amely komolyan veszi saját demokratikus arculatát és politikai esélyeit, 1956-ra fog hivatkozni, és mindegyik mást fog érteni ezen a hivatkozáson. Így van ez rendjén. Ebben a közmegegyezésben és ezekben a különböző értelmezésekben válik 1956 forradalma azzá, ami legnagyobb tette volt: az elutasítás, az ellenállás és az eszmékért s tettekért való helytállás erkölcsi paradigmájává, egyszersmind a magyar demokrácia alapító aktusává."

Heller Ágnes - A ​mai történelmi regény
Heller ​Ágnes ebben a művében ott folytatja, ahol mestere, Lukács György egyik legnevezetesebb és legtöbb nyelvre lefordított művét, "A történelmi regényt" abbahagyta. Hogyan írják ma a történelmi regényt a holokauszt és a Gulag tapasztalata után, s ezek a nagy robbanások és repedések milyen szerkezeti, világnézeti változásokat hoztak létre ebben a műfajban? - erre kérdez rá Heller Ágnes. Az anyag, amin elvégezte a következtetések levonására és új rendszer létrehozására alkalmas vizsgálatot, az a roppant történelmi regényirodalom, amely Umberto Eco A rózsa neve nyomában - és sok vonatkozásban: mintájára - keletkezett a világ különböző pontjain. Az emberi történelem nagy korszakfordulóinak - a Római Birodalom felbomlása és bukása, a reneszánsz rövid tündöklése, a kapitalista rendszer születése - tükröződése és elemzései az új történelmi (detektív) regényekben egy sajátos világot érzékít meg: annak a történelmi jelennek a világát, amelynek mi vagyunk a kortársai és - ha van rá érkezésünk - a megfigyelői. Az csak a legtermészetesebb, hogy minden bölcsésznek, különösen irodalom és filozófia szakos hallgatóknak kötelező, a 21. századba átvezető olvasmány, de ez a könyv mindazoknak is szól, akik a történelmi regényeket (a Gutenberg-galaxis végén) nem csak szórakozásként olvassák, hanem kérdéseket tesznek fel olvasásuk közben: azaz párbeszédet folytatnak az íróval s a szereplőkkel - hogy a regény szövetéből önmagukat bontsák ki és ismerjék meg.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2016-2017
Az ​ötödik évéhez (évfolyamához) ért Heller Ágnes Olvasónaplója. Ezzel a kerek számmal ez a naplósorozat intézménnyé is vált. Mércéve, tájékozódási ponttá. Amit egyre bővülő olvasói kör vár (s már kér, követel) türelmetlenül, hogy aztán ők is utána és vele fussák meg egy-egy év olvasás-pályáját.

Heller Ágnes - Morálfilozófia
Heller ​Ágnes etikai trilógiájának második darabja a kanti kérdésre keresi a választ a modern világban: "Mit lenne helyes tennem?" A morálfilozófia fő kategóriáit úgy bontja ki, hogy a mindennapi életben, az intézmények világában, a köz szférájában ténykedő tisztességes embereket követi nyomon. Gyakorlati kérdésekkel fordul az elméleti filozófiához, s így olyan morálfilozófiát ír, amely közvetlenül azokhoz szól, akik sajátos problémáikra morálisan jó megoldásokat keresnek. "Merész és fantáziadús könyv, érdemes a gondos tanulmányozásra. Történelmi lendülete, eredeti elemzései és morális komolysága mély benyomást kelt." _The Times_

Heller Ágnes - Filozófiai ​lábjegyzetek
A ​kötet a szerző 7 előadásának gondozott szövegét tartalmazza, amelyeket a szegedi Lábjegyzetek Platónhoz sorozatcímű konferenciákon adott elő az elmúlt másfél évtizedben.

Heller Ágnes - Tragédia ​és filozófia
„A ​filozófia és a tragédia egyaránt irodalmi műfajok. Mind a kettő karakterekkel (szereplőkkel) dolgozik. A filozófiában előforduló karaktereket kategóriáknak nevezik. A filozófusok a világ színpadán mint bábukat mozgatják »szereplőiket«, így alkotva meg történeteiket. A filozófia állandó szereplőkkel dolgozik: szubsztancia, igazság, ész, vélekedés, lélek, elv és hasonlók. Ezekkel a szereplőkkel játszanak a filozófusok a világszínpadon. Valamennyien saját világot teremtenek, többnyire ugyanazokkal a szereplőkkel, ám különböző változatokban. A világuk zárt világ, amelyben minden kapcsolódik mindenhez. Konzisztens világ, csakúgy, mint a tragédiáé. A befejezés itt is végleges. Igaz, egy következő filozófus, aki ugyanazokkal vagy hasonlló szereplőkkel más darabot játszat el, mindegyik »végleges« filozófiai rendszert elveti.” „Szókratész, az első filozófus lerombolta a tragédiát, az athéni szellem nagy ígéretét, s folytatja a rombolást. Ámde nincs filozófia a transzcendentális és az empirikus szembeállítása nélkül, miközben a transzcendentális szférát (az »igazi« világot, mint Nietzsche mondta) nem tapasztaljuk, hanem elgondoljuk – hogy mivel? A gondolkodás azon funkciójával, amit »észnek« nevezünk. S Nietzsche történetét végigkövetve, ha leromboljuk azt a másik, második világot, az elsőt is vele romboljuk le. Ez a filozófia vége. Nem Husserl volt az első, aki megkongatta a vészharangot, ám ő volt az első filozófus, aki a szigorú tudomány nevében kért szót. Az érzés, hogy a »filozófia végével«, a tragédia végével« s a »történelem végével« minden történet befejeződött, hogy halódó világunkkal minden meghal, s hogy maga az emberi világ a végéhez érkezett – lassan eluralkodott az »abszolút szellem«, azaz az európai kultúra tájain. Ahogy a színházat az »abszurd dráma« kerítette hatalmába, úgy jellemezte mindinkább a reménytelenség a nem csupán akadémiai filozófiát.” „A filozófia Derrida-féle dekonstrukciója maga is filozófia – (szerintem) az utolsó filozófia, terjedelmes istenhozzád ehhez az európai műfajhoz, amely közel két és fél ezer évvel ezelőtt egy kicsiny városban, Athénban született meg. Már nem tudunk újat mondani.” A Tragédia és filozófia a 2019-ben elhunyt Heller Ágnes kéziratban maradt utolsó munkája.

Heller Ágnes - Nietzsche ​és a Parsifal
Parsifal ​tökéletesen illik egy személyiségetika formális koncepciójába. Ő a szabad, a szuverén, az autonóm individuum; ő mindig aktív, sosem reaktív. Ő az, akit az együttérzés tesz bölccsé (a jót és a rosszat illetően), de egyedül saját lelkiismeretének belülről jövő hangját követve.

Heller Ágnes - A ​"zsidókérdés" megoldhatatlansága
Heller ​Ágnes négy tanulmányt tartalmazó kötete az úgynevezett zsidókérdést feszegeti kétezer esztendő távlatában. Igyekszik a jelen kérdéseit a hosszú időtartam, a long durée perspektívájába helyezni. Ez a könyv arról szól, hogy mindig lesznek olyanok, akik zsidónak, azaz zsidónak is választják magukat.

Heller Ágnes - A ​történelem elmélete
„A ​történelem elmélete (mely csak angolul jelent meg 1982-ben) fordulópont volt a gondolkodásomban. Sok minden kezdődött itt, amit a későbbiekben folytattam. Sikeres könyv volt. Könyveim közül ez volt az, melyet a legtöbb nyelvre fordítottak, melyről a legtöbbet írtak, s mely egy helyütt ma középiskolai tananyag. Nem más szerzőkről, más filozófusokról, mások könyveiről beszélek benne, hanem magukról a dolgokról. Csak az olvasók legelemibb élettapasztalataira, történelmi tapasztalataira, történelmi tudására és főként gondolkodására apellálok. Így ez a könyv érthető azok számára is, akik nem ismerik a filozófiai hagyományt, s azt sem tudják, hogy a metafizikát eszik-e vagy isszák. Csak gondolkodást és megértésre való hajlandóságot tételez fel az olvasóban. Őszintén szólva, én is ezt szeretem ebben a könyvben. A mindennapi élet és Az érzelmek elmélete után ez volt a harmadik könyvem, mely merészen magukról a dolgokról beszélt, a szó fenti értelmében. Ezért a merészségért az ember persze fizet. Nem mondhatnám, hogy a legbátrabb könyveim egyúttal a legjobb könyveim is... Ám a szerzőnek is joga van az ízléséhez. Az olvasónak még inkább. Már régen lemondtam arról a szerzői hiúságról, hogy az olvasó a legújabb könyvemet - gyermekemet - szeresse legjobban. Ez a könyv, melyet kezükbe vesznek, már korántsem mai gyerek. Önök - magyar olvasók - fogják kiadni a bizonyítványát. Remélem, hogy szeretni fogják." Heller Ágnes

Heller Ágnes - Auschwitz ​és Gulág
Ezt ​az esszégyűjteményt régen terveztük kiadni - Heller Ágnes Múlt és Jövőben írt tanulmányainak sorozata első köteteként. Kertész Imre 2002-es Nobel-díja, Heller Ágnes róla szóló szép elemzése és az elismerés okozta friss örömünk azt kívánta, hogy minél előbb kapcsolódjunk nemcsak a siker befogadásához, hanem egyúttal Kertész Imre élményének, történelmének a "diskurzusához" is.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2013-2014
Heller ​Ágnes olvasónaplójának második évfolyamát bocsátjuk útjára. Remélhetően még sokáig lesz egyfajta intézmény és iránytű, valamint kiapadhatatlan kedvcsináló a könyvolvasás mellett. Ez bizony alaposan ráfér a Gutenberg-galaxis végén kikezdett művelődési formára. Heller Ágnes életművének ez az új műfaja a kiapadhatatlan olvasási szomj, az elkövetkezendő filozófiai témákat és gondolatokat felvázoló esszé és az év, a hó naplóját is rögzítő szellemes, néhol játékos, dokumentum. „Mindenevő” mohósággal sorakoznak benne újraolvasott (és -értelmezett) klasszikusok, új detektívregények (töredékeiben a meg nem írt detektívregény filozófiája is föl-fölsejlik), író és filozófusportrék, valamint a nehezen abbahagyott A mai történelmi regény című munkájának utóhullámai. S persze a magyar holokauszt 70. évfordulója is felfakasztja a nagy apokalipszis elbeszéléséhez fordulást. Ezek a szellemes, könyvről könyvre új szempontokat felvillantó elemzések és reflexiók egyaránt megkerülhetetlenek írónak, olvasónak – és a közöttük elhelyezkedő tanároknak és kritikusoknak –, azaz a könyv és tradíciója egész táborának.

Heller Ágnes - Kertész ​Imre
Amikor ​először, 1994-ben, felkértük Heller Ágnest, hogy írjon Kertész Imréről a _Múlt és Jövő_ folyóiratba, s ő ezt elvállalta, akkor tréfásan azt mondtuk, ez a recepció fölér egy Nobel-díjjal. A tréfa természetéről tudjuk: nagyon is komoly értékelést, vagy vágyat tükröz - "eltolt" túlzása csak a beteljesülhetetlenség korlátait kompenzálja. Bár más tréfák is ilyen megvalósulásba komorulnának. Ugyanis 2002 óta Heller Ágnes befogadó értékelésére és szeretetére nem alkalmazható ez az elérhetetlenséget kifejező metafora. Fordítsuk meg, így közelebb visz a lényeghez. A _Múlt és Jövő_ mint megrendelő közösség és médium Nobel-díja: Heller Ágnes hű, Kertész Imre teljesítményét a világkultúrába szervítő figyelme. Ennek csokrát nyújtjuk át Kertész Imrének 80. évfordulója alkalmából.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2012-2013
Nemrégen ​a Múlt és Jövő folyóiratban új rovat indult Olvasónapló címen, amelyben a szerzőket arra kérték, hogy négy-öt könyvről írjanak – legyen köztük újdonság s legyen, ami a szerzőt érdekli, írták azt bármilyen nyelven és bármelyik korszakban. Persze Heller Ágnes teljesítette ezt a kérést először – játszi gyorsasággal. Sőt: olyannyira beleszeretett ebbe az öndokumentációs gyakorlatba, hogy, mintegy lelki és önkifejezési szükségletként, hónapról hónapra folytatta ezt az önmagával és az olvasmányaival folytatott sziporkázóan szellemes párbeszédet.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Márkus György - Diktatúra ​a szükségletek felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Az ​igazságosságon túl
Mikor ​igazságosak és mikor igazságtalanok a háborúk? Miért követhető el erőszak az embereken, és miért hajlamosak maguk is az erőszak elkövetésére? Hogyan élhetünk jó életet? Igazságosnak kell-e lennie a jó embernek? Megvalósítható-e az egyenlő elosztáson alapuló igazságos társadalom? - Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik a több mint másfél évtizede emigrációba kényszerült szerző az igazságosságra vonatkozó eredeti és ambiciózus elemzései során. Igazi társadalomfilozófiai művet tart kezében az olvasó. A könyv társadalmi, jogi, filozófiai, filozófiatörténeti és etikai szinten mutatja be tárgyát, bőséges szakirodalom felhasználásával. A felvett kérdés fontos a jóléti állam virágzása idején, de a válságok korában is hozzásegít számos társadalmi probléma meggondolásához és megoldásához. A szerző szerint a tökéletesen igazságos társadalom elérése utópia, de nem tartozik az álmok közé olyan viszonyok kialakítása, melyek között az egyéni képességek és tehetségek maximális mértékben kibontakozhatnak.

Heller Ágnes - A ​középkor és a reneszánsz
Heller ​Ágnes nagy vállalkozásának második kötetét vehetjük most a kezünkbe. (A harmadik, Az újkor filozófiája megírásába már belefogott.) A két kötet alapján - és a korban elhelyezve, amelyben ez az összefoglalás-sorozat készül - már világosan látszik, hogy itt nemcsak egy, a jelenlegi magyar felsőoktatásban oly sajnálatosan hiányzó diszciplína pótlásáról van szó, hanem az (egykor létezett) általános humán műveltség fundamentumáról. Ezért érdemes, vagy elengedhetetlenül szükséges, beiratkozni Heller Ágnes szemináriumaira. Itt felfrissíthetjük latin műveltségünket vagy felébreszthetjük iránta az érdeklődésünket, hogy - hic et nunc - elsajátíthassuk ezt a fájdalmasan hiányzó tudást. Ezért mindenki lehet, s kell is hogy gólya legyen, mert ez egyedül a magunkkal szemben támasztott igénytől s az érte érzett felelősségtől függ. Tehát - Heller Ágnes szavaival: "Kedves Gólyák, jó olvasást!" (Tanulást!)

Heller Ágnes - A ​filozófia radikalizmusa
"Ezt ​a könyvet, mely magyarul a Vallomás a filozófiáról címen nem jelent meg, de számos más nyelven Radikális filozófia címen igen, voltaképpen kétszer írtam meg. Először 1003 tézis a filozófiáról címmel íródott, valóban tézisek formájában. Kétségtelen, a Don Giovanni, illetve az ő 1003 spanyol szeretője ihletett meg a filozófiának szóló szerelmi vallomásomban." (részlet Heller Ágnes előszavából)

Heller Ágnes - Filozófiám ​története
Heller ​Ágnes nem bíz semmit a véletlenre, sem másokra. Ebben a 80. születésnapjára megjelenő könyvben önmaga kutatójaként és filozófia-történészeként tárta és mérte fel egy roppant életmű termését, amely történetesen a sajátja. Kivételes autenticitását ki is vitatná, hiszen olyasvalaki reflexióiról van szó, akihez ez az életmű a legközelebb áll. Heller Ágnes gondolkodói bátorságára vall, hogy erős lélekkel és kellő távolságból élte és olvasta újra az életművét, hogy azt kritikus attitűddel összegezze. Maga tartott szigorú rostát felette, hogy mit tart belőle - ma - értékállónak, s mit nem. Filozófiai regényt tarthatunk a kezünkben, mégpedig olyan regényt, amelyben életrajzi tényeket nélkülözve, pusztán a gondolatok fejlődése köré építi narratíváját. Ez a "fejlődés"-regény négy, 15 éves szakasz - fejezet - pillérére támaszkodik. A "tanulóévek" során felfedezte és kipróbálta a születésével kapott képességeit - a mester, Lukács György műhelyében. "A dialógus évei" a Budapesti (Lukács) Iskola közösségi munkájáról és eredményeiről számol be. "Az építkezés és az intervenció évei" fejezet azt a szakaszt világítja meg, amelyben - magányra ítélve vagy áldva - felépítette filozófiai rendszerét. Pontosabban "dekonstrukciós" eljárás alá vette mindazt, ami idáig történt vele - olvasmányai és egyéni gondolkodása terén. Ezzel párhuzamban - férjével, Fehér Ferenccel - a szocialista rendszer átélt tapasztalataira építve, a baloldali rendszerek átható kritikáját is nyújtották. A napjainkkal záródó "Vándoréveim" a nagy filozófiai (etikai) építkezést követő sokfelé kalandozó kirándulások számbavétele, az irodalomelmélet, és a "bibliai filozófia" területeiről is. Szabadon és színpompásan, túl a nagy építkezés terhén.

Heller Ágnes - Az ​akarat szabadsága
Az ​akarat szabadsága című könyv egy válogatás a világhírű filozófus legismertebb, legnagyobb hatású filozófiai esszéiből. Heller Ágnes a Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége volt, tanított Berlinben, Melbourne-ben, Torinóban, São Paulóban, New Yorkban, Szegeden és Budapesten. Műveit tucatnyi nyelvre fordították le, Magyarországon többek között Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Heller Ágnes - Olvasónapló ​2017-2018
Heller ​Ágnes kislány kora óta vezet naplót, azon belül olvasmányainak naplóját is. 2013-ban a Múlt és Jövő Kiadó javaslatára ajánlotta fel, hogy ezeket a recenziónak is beillő naplórészleteket gyűjtsük egy Olvasónaplóba. Azóta minden Könyvhéten megjelenik az új Olvasónapló. Ebben az ő ízlésnek megfelelő, különböző műfajú könyvek fordulnak elő, vagyis minden… Heller Ágnes Olvasónaplója a Könyvhét/ünnep rendszeressé vált velejárója. Sajnos az ünnep-sorozat utolsó darabja jelenik meg az idén.

Bacsó Béla - Csorba László - Gábor György - Heller Ágnes - Rugási Gyula - Vajda Mihály - A ​történelem árnya
A ​történelemnek a jelenre boruló árnya néha a jellegtelen szürkeségig elmosódott, hasonlóan ahhoz, ahogy a saeculum határai válnak kitapinthatatlanná kortárs nemzedékek szemében. E napjaikat jól jellemző teoretikus helyzetben aktuális politikai kérdéseket vizsgálni lényegében véve ugyanannak az erudíciónak a megnyilatkozásait jelenti. A történelem korszakos árnyán túl talán éppen ez az erudíció foglalja valóban egységes Festschriftbe e kötet tanulmányait. De egységessé teszi e kötetet az a szellemi kötelék, amely e gyűjtemény szerzőit Ludassy Máriához, a Festschrift címzettjéhez és szellemi résztulajdonosához is köti. Ha kizárólag a maga mélységes komolyságában idézzük fel Nietzsche sorait - "az írás-olvasás tanítója és a korrektor alkotják a filológus első típusait" - akkor minden további nélkül elmondható, hogy Ludassy Mária nemcsak betölti ezt a szerepet, hanem tudományos és oktatói pályáján folyamatosan e "típus" gyarapításához és szellemi karbantartásához járul hozzá. Saeculum - Újonnan induló könyvsorozatunk profilját kifejezni hivatott címe a történő idő kétféle intervallumát jelöli az antikvitás óta: egyrészt a szubjektív élettapasztalattal még éppen kontrollálható emberöltőt, másrészt viszont a metafizikai horizont felé távolodó "korszakot", adott esetben "világkorszakot". A "Saeculum-könyvek" rövid, olykor villanásnyi szellemi portrék, helyzetértékelések, elemzések közzétételével két perdöntően fontosnak tartott kritériumot kíván szem előtt tartani: a gondolkodás szabadságának tiszteletét és a szellemi-tudományos színvonalat.

Heller Ágnes - Érték ​és történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.