Ajax-loader

Márai Sándor könyvei a rukkolán


Márai Sándor - Ami ​a Naplóból kimaradt - 1953-1954-1955
Részlet ​a könyvből: Anyámtól Rómán át, egy lap. Írása, mintha vésné a betűket. Nyolcvan lesz jövő évben. A magyar irodalom, a magyar nyelv mind közelebb van hozzám; mint a bőröm, a kezem. A magyarok egyre messzebb; otthon is, itt is messze vannak. Újév napján sűrű hóesés. Mindig ez az érzés, hogy nagyon kell figyelnem a hátralevő időben. Mindenre, mindenkire. Azt hiszem, tudok még írni két könyvet. S talán egy színpadi játékot is. Ha megtartom a feltételt, hogy nem írok Amerikában semmit a nyilvánosság számára. Kora délután a földalattival jövök vissza a városból. A 125 és 145 utca között a néger utasok legtöbbje alszik, - ülő és állongó helyzetben is alszanak, - de a 145-ös utca megállójánál gépiesen felébrednek. Itt ér véget a Harlem-negyed, a néger ghetto. A néger utasok álmukban is tudják ezt. Akadnak közöttük egészen finom fejek: vékonyszájúak, őszhajúak, szemüvegesek, olyan tartózkodóan és előkelő szomorúsággal négerek, mint akik magatartással, tapintattal segíteni szeretnének a fehéreknek, hogy ők, a fehérek, ne érezzék a gyalázatot, ami velük, a négerekkel, ebben a világban történt. Szívbajosok, minden nap a szívéhez kap valaki. Valamit nem bírnak itt az emberek. Valamit nem bírunk. A televíziós kép boxolókat mutat. Az ököl primadonnái nyavalyatörősen illegetik magukat, inkább táncolnak, mint verekednek. Amerikában van egyféle nagy baj, csaknem bomlási tünetek. De nagyon nehéz megmondani, mi ez a baj?

Márai Sándor - Márai ​Sándor breviáriuma
"Márai ​Sándor szinte egész életében egy nagy ívű regényfolyamon dolgozott, célszerű és kitartó munkával, mint azok múlt századi vagy éppen modern írók - említhetném Balzac, Martin du Gard és Thomas Mann nevét -, akik egy-egy merészen boltozatos regényépítményben kívánták megörökíteni a polgári világ születését és hanyatlását, a klasszikus polgárság életformáját és az általa létrehozott értékeket... Örvendenék, ha ez a breviárium eljutna Márai Sándor írásainak régebbi híveihez, s elvezethetné hozzájuk azokat az olvasókat is, akiknek az elmúlt évtizedekben nem volt módjukban megismerkedni _A zendülők_, az _Idegen emberek_, az _Egy polgár vallomásai_, a _Sértődöttek_, a _Föld, föld_ és a naplók üzenetével, tanításaival" - írja a kötet előszavában Pomogáts Béla. Ezzel a válogatással Márai mintegy "hazatér", s a világjáró kassai polgár művei (ha csak szemelvények formájában is) szülővárosa és szűkebb hazája, az egykori Felvidék olvasóihoz is eljutnak.

Márai Sándor - A ​teljes napló 1943-1944
Márai ​Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes – a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag "kínosabb" feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.

Márai Sándor - A ​teljes napló 1957-58
Márai ​Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes — a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag „kínosabb” feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.

Márai Sándor - Moştenirea ​Eszterei
"M-am ​liniştit dintr-odată (...) ştiam că Lajos sosise, pentru că nu putea să facă altfel, iar noi îl întâmpinam, pentru că nu putem să facem altfel, şi că totul este îngrozitor, neplăcut şi inevitabil atât pentru el, cât şi pentru noi." Chiar dacă din punct de vedere estetic această carte este o bucurie, să citeşti drama pe care o descrie este îngrozitor, neplăcut şi inevitabil. E greu să întrerupi lectura, chiar dacă, de fapt, nu este nimic palpitant de urmărit. E greu de lăsat deoparte, chiar dacă este o carte rece, care nu încearcă să îşi seducă cititorul sau să il ţină captiv într-o poveste. În Moştenirea Eszterei, Sandor Marai scrie despre o poveste de dragoste recuperată după douăzeci de ani, însă nu tocmai genul de dragoste cu care ne obişnuiesc filmele şi romanele roz patinate. Relaţia dintre Ezster şi Lajos este un amestec de trădări şi umilinţe, o bufonerie jucată de cel din urmă, care cere şi obţine de la ea tot ce vrea. In acelaşi timp, pentru Eszter teatrul şi înşelătoria iubitului au ceva implacabil, "trebuie să se întîmple", sunt, poate, chiar dovezi că iubirea lor este veşnică. Revenirea lui Lajos ii va cere Eszterei dovada definitivă: să îi cedeze lui ultimul lucru care i-a rămas, casa în care stă. Am citit Moştenirea Eszterei ca pe romanul tragic al unei iubiri neîmpărtăşite. Alunecarea Eszterei pe panta aceasta, care nu duce nicăieri, este povestită de ea însăşi cu mîndria, chiar aroganţa celui înfrînt, care nu poare recunoaşte că a fost păcălit. Poate că aceeaşi vocaţie de învinsă o izolează pe Eszter într-o viaţă goală, rece, în aşteptare. Paradoxal, chiar Lajos, cel care profită de sentimentele ei, chiar el pare să readucă sensul, să aducă, prin jocul său, concretul în lumea îngheţată a Eszterei. Cu toate că pragmatismul său este văzut de naratoare într-o lumină mult prea blîndă, Lajos pare singurul personaj viu într-o carte a figurilor de ceară. Te face să te întrebi dacă nu cumva este viu fiindcă este profitor şi egoist - cere o reîncadrare a ceea ce ştim despre dragoste, despre altruism şi fericire. Intre aceste personaje situate la poli opuşi în ce priveşte moralitatea, decenţa şi felul de a iubi nu este nevoie să stea o poveste prea complicată. Sandor Marai păstrează atît firul narativ, cît şi stilul simple, clare, limpezi. Este şi ceva imobil în confesiunea Eszterei, ceva împietrit, care respinge reacţiile emoţionale ale cititorului, ceea ce, mi se pare, accentuează interesul estetic. Moştenirea Eszterei este o realizare stilistică: limpezimea, precizia sunt de apreciat, la fel ca şi reuşita lui Sandor Marai de a pune sub lupă tot ce-i omenesc, de la dragostea necondiţionată pînă la fuga laşă.

Márai Sándor - Összegyűjtött ​versek
Csak ​kevesen tudják, hogy Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb prózaírója, költőként kezdte pályafutását. Már 14 éves korától rendszeresen írt verseket, melyek többnyire meg is jelentek. 18 éves, amikor Emlékkönyv című első kötetét közreadja, s 1921-ben kiadott Emberi hang című verseskönyvét már az ifjú Szabó Lőrinc méltatja a Nyugatban, megállapítva, hogy "teljesen a mai német líra hatása alatt áll, verseinek olvasása közben elsősorban Werfelre és a Werfelben is meglévő, mérsékelten expresszionista hatásokra gondolunk".

Kollekciók