Ajax-loader

Márai Sándor könyvei a rukkolán


Márai Sándor - A ​forradalom előérzete
A ​kötet válogatás Márai műveiből, cikkeiből és a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiből. A kötet üzenetét talán így fogalmazhatnánk: Márai Sándor, a fantasztikusan érzékeny publicista 1945-ben megjósolta 1956-ot. A SZER-ben 1954 és 1957 között Ulysses, Candidus, illetve saját néven leadott jegyzetei mellett más cikkei, naplóbejegyzései, versei mind azt bizonyítják, Márai hitt az igazságot szolgáltató sorsban - és azt, hogy mennyire együtt élt hazájával az emigrációban is. Márai mindent tudott - csak megalkudni nem.

Márai Sándor - Ihlet ​és nemzedék
1943 ​decemberében olvassa föl Márai Ihlet és nemzedék című akadémiai székfoglaló előadását. E válságos időben az európai kultúra alkotó korszakai: a reneszánsz, a humanizmus, a materializmus századai felé fordul. Termékeny korok rokon lelkű szellemeit idézi fel esszéiben, szembeállítva velük a jelen kor egységes szellemi világkép hiányában magányosan küzdő alkotóit. Hogyan születnek a művek az ihlet kivételes állapotában, és hogyan alakul titokzatos sorsuk? Hogyan tegyen eleget az író kettős feladatának, hogy idejét és erejét az időtlen és a pillanat között megossza? Ilyen kérdésekre keresi a választ legkedvesebb íróinak műveit vizsgálva, az alkotó, a mű kivételes, megkülönböztető jegyeit, titkát fedezve fel számunkra is.

Márai Sándor - Judit... ​és az utóhang
"Ez ​az írás folytatása és befejezése Az igazi című regénynek" - vallja Márai -, amikor férj és feleség vallomása után megszólal a szerető, s beszámol arról, hogyan látta ő hármuk sorsdöntő drámáját, milyennek találta a polgári világot kívülről, a szegények, a megalázottak szemszögéből. A Judit... és az utóhang az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a "mellékutca" helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története - a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Márai Sándor - Eszter ​hagyatéka
Az ​élet oly csodálatosan megajándékozott, és oly tökéletesen kirabolt, mit várhatok még? Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül elrabolni, a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket.

Márai Sándor - Válás ​Budán
Válás? ​Budán? Ilyesmi csak másokkal fordul elõ. Az egyik eset mégis szokatlanul közelrõl érinti a válóperes bíró elzárkózó, de sikeresnek mondható életét és családi körét: egy iskolatárs és egy futó lányismerõs házassága jutott válságba.

Márai Sándor - Fedőneve: ​Ulysses I-II.
Ahová ​most belépünk, az az emberi világ egyik legveszélyesebb térfogata, a történelem. ELSŐ KIADÁS. Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, hangzott föl először 1951. október 7-én, Münchenben. Márai az évek során (1967-ig volt a Rádió munkatársa) több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban a Vasárnapi krónika címmel jelzett sorozaté volt a főszerep. A cím emlékezés egyben a Pesti Hírlap nagy hagyományokkal rendelkező rovatára, melynek 1936-tól kezdve maga is gazdája volt több éven keresztül. Szerencsésebb népek nagyobb erővel fejlődtek, mi kérlelhetetlen erővel tudtunk megmaradni. Most is ezt műveljük. Ez a mi titkunk, egy nemzet titkos műfaja. És titkos fegyverünk az emlékezés. Mindez személyes, írói vallomása is: az odahaza egy osztály élményét, emlékeit felidéző Márai immár a száműzött sors egyik alapvető toposzába, a nemzetbe, annak is szellemi vonulatába kapaszkodik, amelyhez mindig is közelállónak tudta magát. 1954-ben tervbe vette a Szabad Európa Rádióban felolvasott jegyzeteinek kötetbe rendezését (Átfésülni, egy későbbi magyar kiadás céljaira, a rádióba írott felolvasásokat, Szól a kakas már címmel összeállítani egy ilyen kötetet), de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitódarabja, mely gyarapítja, árnyalja Márai-tudásunkat, amikor a hidegháborús évek kibeszéletlen történeteivel szembesülünk a kötet lapjain: a berlini híd szimbolikája, az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága, a Rákosi-éra gunyoros arca, a bolsevista hatalomgyakorlás, Nyugat-Európa és a vasfüggöny, Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás, kultúra és szellemtörténet, irodalom kalodában; a politikai és közéleti író jegyzeteinek olvasásával az íróról alkotott képünk is egyre tisztábbá válhat, miközben páratlan kulturális panorámaképet kapunk a kettészakadt Európáról. Jelent-e valami újat e kötet a Márai-portréban? Úgy tűnik, hogy a felolvasások árnyalják az eddigi megállapításokat a hazáját gyűlölő emigráns Márairól, számos idézet jól példázza ezt. Egyrészt a féltés hangján szól az ország népéről, amely kiszolgáltatott a Szovjetuniónak és hazai lakájainak, másrészt történészi körképet ad a korról. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. Hallgassuk őt érdeklődéssel, nyitott füllel!

Márai Sándor - Ajándék ​az egész élet
Ünnepek ​és jeles napok. Márai Sándor e témakörben írt gondolatainak gyűjteménye e kis könyvecske, melynek alapját nemcsak az író szépirodalmi alkotásai adják, hanem a közéleti és publicisztikai írásai is, nemkülönben a Naplók tematikus sorai. A majd száz idézet ilyenformán a teljes életutat lefedi, hiszen a fiatalkori művektől a legutolsó Naplóig tart az ünnepi, elsősorban karácsonyi szellemi utazás, melyre e füves könyvvel kell jegyet váltani.

M%c3%a1rai_az_igazi
elérhető
62

Márai Sándor - Az ​igazi
Lehet-e ​az érzelmeket az értelem segítségével megsemmisíteni, teszi fel a kérdést Márai e mélylélektani drámában. A válasz: nem, mert az érzéseket néha, szerencsés esetben, meg lehet szelídíteni és el lehet sorvasztani, de az értelem soha nem győzheti le. Az 1941-es regény egy zátonyra futott házasság monológja: Márai előbb a feleség, aztán a férj szemszögéből avatja be olvasóit a bonyolult szerelmi háromszögbe; a kettősség és a párhuzamok látszólag kusza egyvelege bravúros pontossággal metszi át a viszonyokat és a viszonyulásokat. Márai nem szolgáltat igazságot (egyáltalán lehet?), csupán ott a nyitott-megválaszolt kérdés mindannyiuk feje fölött: mi is a mozgatórugó? Van-e különbség abban, ahogy a férfi tekint a nőre, mint a nő a férfira? Vagy vannak szerelmen felüli motivációk is?

Csutora_original_4376
elérhető
31

Márai Sándor - Csutora
Csutora,- ​a puliként megvásárolt keverék - az író zsebében, karácsonyi ajándékként érkezik a családba, ahol teljesen felborítja a hölgy, az úr és Teréz, a cseléd életét. Nem csak papucsot és bútort rág, de átrágja magát H. G. Wellsen és sok más szerzőn is. Bár megengedő szellemben nevelik, bűntudatra hajlamos orosz jelleme egy idő után szembefordítja gazdáival. A kutya és az író barátsága ugyan szakítással végződik, de az együtt töltött néhány hónap mindkettőjük számára élményekben gazdag és az úr számára nagyon tanulságos. A hallgató számára pedig nem csak tanulságos, de nagyon szórakoztató is, mert Márai ragyogó humora és gyakran kíméletlen öniróniája szövi át az egész történetet.

Márai Sándor - Hallgatni ​akartam
Irodalmi ​szenzáció Márai legismertebb műve folytatásának megjelenése. „És meg kell írni a „Polgár vallomásai” harmadik, befejező kötetét. Ez álmatlan éjszakákon e kötet szerkezetén gondolkozom” - írta Márai 1944-ben a Naplóban. De az ötlet csak 1949-ben érik be, az eredeti, eddig a hagyatékban kallódó kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis a Hallgatni akartam tekinthető Márai első emigrációban írt - befejezett - művének! Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A kötet vallomás egy érték vesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, egyszersmind hiánypótló olvasmány.

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Két ​régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. Egyikük annak idején elárulta barátját, örökre tönkretette az életét. Márai regényében a barátság, hűség és árulás, egy világrend széthullásának kérdését járja körül.

Márai Sándor - Egy ​polgár vallomásai
Az ​író legjelentősebb alkotásában - a két világháború közötti magyar irodalom egyik remekművében - egy városhoz: Kassához, egy osztályhoz: a polgársághoz, s egy életformához: az európai kultúrához való elkötelezettségéről vall, gyermekévei tájaira, a Felvidékre, ifjúkori élményeinek színhelyeire: Berlinbe, Párizsba, Velencébe kalauzolja el olvasóit. "S utolsó pillanatig, amíg a betűt leírnom engedik, tanúskodni akarok erről: hogy volt egy kor és élt néhány nemzedék, mely az értelem diadalát hirdette az ösztönök felett, s hitt a szellem ellenálló erejében... láttam és hallottam Európát, megéltem egy kultúrát... kaphattam-e sokkal többet az élettől?" A népszerű mű, most hangoskönyv formájában jelent meg.

Márai Sándor - Amerika ​délibáb
Amikor ​Márai 1952 áprilisában megérkezik New Yorkba, nemcsak földrészt, hanem „életet” is cserél. Nápoly után New York több mint kihívás – valóságos környezet-, életforma- és civilizációváltás. Az „újságba író” Márai két évtizedes Amerika-képe alapjaiban változik meg az új élethelyzettel, amikor szembesül az Újvilág közönyével. A Márai Irodalmi bedekkersorozat legújabb darabja az író amerikai emigrációjának éveit, a New Yorkban és San Diegóban töltött negyven esztendőt mutatja be. A képes füves könyv írásaiból rakja ki az író Amerika-mozaikját: az ismert és kevéssé ismert szépirodalmi idézetek mellett számos, eddig nem közölt tárca- és levélrészlet, úti rajz és rádiós jegyzet mutatja be az ötvenes évek és a hidegháborús időszak Amerikáját, illetve Márai viszonyulását annak kultúrájához, eszményéhez és világképéhez. Mi dolga a világ e szegletében egy emigráns írónak, egyáltalán, mit tehet az európai író, aki Amerikában él? Évekig hallgatásba burkolózik, másfél évtized után pedig visszatér Európába, hogy aztán újra Amerikában, a nyugati parti San Diegóban telepedjen le – ezúttal végleg. Az út- és honkeresés viszontagságainak különleges lenyomata az Amerika délibáb, amelyben a szépíró, közíró és publicista Márai tematikus sorait olvashatjuk – páratlan fotóanyag kíséretében. A sorozat korábbi darabjai: Budán lakni világnézet; Régi Kassa, álom; Itália életérzés.

Márai Sándor - Füveskönyv
Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Márai Sándor - Napló
A könyv Budapest ostromát Leányfalun átvészelő író mindennapjainak krónikájával indul, az utolsó bejegyzés pedig azt a jelenetet rögzíti, amikor MÁrai felveszi az amerikai állampolgárságot és felesküszik az Egyesült Államok alkotmányára. A naplónak ez a része hatalmas kataklizmáról számolhatna be, ha íróját nem érdekelné jobban és mindennél szenvedélyesebben az irodalom, a kultúra, a polgári szellemi értékek sorsa, jelene és jövője. Jellemző, hogy amikor Buda ostroma után megnézi lebombázott lakóhelyét, eltűnt lakását, alig ír pár sort az eseményről, ugyanakkor a közeli Kosztolányi-ház pusztulása a legmélyebb szívhangokat hozza ki belőle. A legválságosabb időszakokban is sokkal inkább foglalkoztatja Geothe, Rilke egy-egy újraolvasott munkája, vagy egy friss francia regény, mint a körülötte zajló, fokozatosan bolsevizálódó élet. Amikor a szociáldemokraták üldözésére kerül sor, Leninnek ezzel kapcsolatos tanulmányait olvassa, kommentálja, kevés szót vesztegetve mondjuk szociáldemokrata újságíró barátai sorsára. Természetesen nem „elefántcsonttoronyba” húzódásáról van szó. Félelmetes jelzőket, szörnyű mondatokat talál a fasizmus rémtetteire, kitűnő, magas erkölcsiségű passzusokban foglalkozik a svábok kitelepítésével is, miért kényszerült elhagyni hazáját, ám a naplók elsősorban mégis irodalmi élményeiről, olvasmányokról, koncertekről, kiállításokról való beszámolók, mint a kor történetének visszatükrözései. Sokakban talán csalódást kelt az is, hogy a magyarországi októberi forradalom időszakából hiányoznak a feljegyzések, az eseményeket utólag, a külföldre menekült magyarok vallomásai alapján rekonstruálja és magyarázza. A kötet lenyügöző olvasmány mindenki számára, aki maga is elsősorban kultúrában él és gondolkodik.

Márai Sándor - Szinbád Hazamegy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Márai Sándor - Vasárnapi ​krónika
''Hét ​esztendő drámai pillanatainak kérdéseire szeretnének felelni e cikkek. Természetesen nem tudnak felelni. De legalább dadognak...'' - írta első naplójában Vasárnapi krónika című, 1943-ban megjelent kötetéről Márai Sándor. A válogatás a Pesti Hírlap azonos című rovatában megjelent írásainak gyűjteménye. Megszokott stílusú és hangulatú tárcái mellett írói arcéleket is felidéz (Ambrus Zoltán, Török Gyula, Karl May) egy-egy mű vagy említésre méltó jelenség (például egy letűnt világ kiveszőfélben lévő írótípusa) kapcsán.

Márai Sándor - Jelvény ​és jelentés / Utóhang / Sereghajtók
Márai ​főművének, A Garrenek művének harmadik kötete, ötödik, illetve hatodik részregénye a most megjelent munka, mely ezúttal vászonkötésben látott napvilágot. A Jelvény és jelentés közvetlen és szerves folytatása az előző kötet utolsó regényének, A sértődötteknek. Garren Pétert főnöke elküldi Berlinbe, hogy ott személyesen vizsgálhassa meg, mit is jelent Németországban a politikai változás (Hitler hatalomra jutása). Péter lényegében egyetlen berlini eseményen vesz részt, egy Hitler-beszédet hallgat meg, annak közönségét figyeli. A regény ezt a Hitler-beszédet írja le félelmetes pontossággal. Állóképszerű, analitikus, filozófiai-történetfilozófiai esszéregény, nem közönséges elbeszélő munka. A másik regény (Utóhang. Sereghajtók) a sorozat harmadik kötetéhez (Az idegenek) kapcsolódik. Abban arról szólt az író, miként került Péter városa (a némileg átrajzolt, ám jól felismerhető Kassa, Márai szülővárosa) az idegenek (természetesen jelöletlenül is a csehszlovákiai "hódítókról" van szó) kezére, ebben a műben arról, hogy miként vonulnak el az idegenek, és milyen lesz az újra anyaországhoz került város. Ebben a könyvben sem eseményekről, különböző alakok, szereplők sorsáról értesülünk, hanem a történelem menetét követhetjük a lélek különös rezdülésein, reakcióin keresztül.

Márai Sándor - A ​teljes napló 1959-1960
Márai ​Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag kínosabb feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.

Márai Sándor - Ami ​a Naplóból kimaradt - 1948
Márai ​Sándor 1948-ból való naplója önállóan megálló része az 1945-től 1957-ig terjedő időszak teljes hosszmetszetét bemutató nagyobb korszakábrázolásnak A naplóban minociózus pontossággal lejegyzett mindent, ami ebben az esztendőben történt körülötte, vele; olvasmányait, gondolatait, a hazai és nemzetközi élet politikai eseményeit. A napló íróját azonban mindennél jobban és szenvedélyesebben érdekli az irodalom és a kultúra, a polgári (szellemi) értékek sorsa, jelene és jövője. Félelmetes jelzőkkel, magas erkölcsiségű passzusokban foglalkozik az itthonmaradott ártatlanok letartóztatásával, kivégzésével, a nemzetközi politikai helyzettel, Churchill, de Gaulle, Rákosi és Sztálin szerepével, ám a naplóföljegyzések elsősorban mégis utazásokról, olvasmány élményeiről az olaszországi műemlékcsodák gyönyörűségéről szólnak. - A kötet érdekes és lenyűgöző olvasmány mindazok számára, akik maguk is az egyetemes emberi kultúra időtálló alkotásaiban képesek mérni az élet igazi értékeit.

Márai Sándor - Ami ​a naplóból kimaradt - 1945-1946
A ​torontói Vörösváry Publishing Co. a hazánkon kívül élő magyarság legnagyobb könyvkiadója. Az elmúlt évtizedekben e vállalat gondozásában jelent meg Mindszenthy József bíboros és Horthy Miklós volt kormányzó emlékirata. Nagy íróink közül többek között Márai Sándor, Németh László, Nyírő József, Fekete István, Wass Albert, Kovács Imre, Vazsary János, Vajda Albert, Fekete G. István, Mécs László, Fáy Ferenc könyveit adta az olvasók kezébe. Ezzel a szolgálatával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a számkivetésben élő magyarság nem szakadt el a hazától, és így szerves része maradt az egyetemes magyar kultúrának. Az 1992-es könyvhéten a kiadó két jelentős művel jelentkezik: 1. Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt (1945-1946) című, nyomtatásban - különböző okok miatt - eddig meg nem jelent naplója háromszázharminchat oldalas kötetben. (A kiadó minden évben egy-egy újabb kötetet kíván közreadni.) 2. Habsburg Ottó: Így láttam... (1990-1991-1192) című, első Magyarországon megjelenő könyve. Ezzel a két kötettel indítja meg - most már Vörösváry Kiadó névvel - magyarországi működését a nagy múltú torontói vállalat. A későbbiekben megjelenő művek következők: Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt (1947-1948), Sütő András: Vásárhelyi napló, Wass Albert: Ember az országút szélén, Hegyi Béla: Szélvitorla.

Márai Sándor - Aranyidők
Márai ​első emigrációja során rövid időre sem kényszerül arra, hogy felszámolja kapcsolatait a magyar sajtóorgánumokkal, sőt írásai éppen ekkor, a húszas évek elején látnak napvilágot szinte tömegesen a magyar nyelvű lapokban. Legintenzívebb kapcsolata egészen 1924-ig a felvidéki magyar sajtóval, mindenekelőtt a Kassai Naplóval épül ki. Az itt megjelenő írásai – amelyeknek jelentős részét Németországból és Franciaországból küldi szülővárosába – igazolják, hogy Márai kitűnő megfigyelő. Ezt az érzékét nemcsak publicistaként, hanem szépíróként is kamatoztatja egész életművében. A húszas években a magyar irodalom számos alkotása, Babits Mihály, Benedek Marcell, Szép Ernő, Kosztolányi Dezső művei jelennek meg német fordításban. A magyar irodalom azonban ennek ellenére sincs jelen az európai gondolkodásban. Nem volt ez másként a fiatal Márai németül elvétve megjelenő szépirodalmi alkotásaival sem. Publicistaként azonban sikeres és elismert Németországban, de – németországi és franciaországi tartózkodása idején – már Magyarországon is. Valódi aranyidők ezek Márai számára. A rengeteg kétséggel, bizonytalansággal együtt ifjúságának, érett íróvá formálódásának koraszaka. Publicisztikájában ekkor alig-alig fordul elő magyar témájú alkotás, hazai eseményekre való reflektálás. Ez nem is lehet másképpen, hiszen – bármennyire jó is a viszonya a magyar folyóiratokkal és követi a hazai eseményeket – az emigráció idegensége veszi körül. A jelen gyűjteményben megjelentetett Márai-írások nagy többsége ismeretlen, kötetben még meg nem jelent alkotás, melyek 1922–1924-ben láttak napvilágot.

Márai Sándor - Naptárcsere
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Márai Sándor - A ​teljes napló 1982-1989
A ​magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozása Márai Sándor naplóinak teljes szövegű megjelentetése. A 18. kötettel a Helikon Kiadó e fontos feladat végéhez érkezett. A most először valóban "teljes" utolsó kötet, amely az 1982-1989 közötti időszakot öleli fel, és amely naplóinak legdrámaibb része, a korábbi kiadásból kihagyott feljegyzéseket is tartalmaz; gondolatokat a világról, kortárs hazai írókról és saját életéről.

Márai Sándor - Verses ​könyv
Különleges ​kiadvány a Verses Könyv, mely 70 év homályából lép elő önálló kötetként. Az 1944-ben lejegyzett 72 számozott verskötet 1945-ben jelent meg, hogy aztán be is zúzza a formálódó hatalom. Az emberek elmúltak, mint az álom, /A házak elrepültek könnyű szárnyon. / A földre néztem. Jeleket kerestem. / Így éltem a bombázott Budapesten. A háborús sokk, a megszállt ország fölötti aggodalom, a csüggedés és melankólia egyszerre szól e sorokból, miközben finom, lírai kritika is, kór- és korkultúráról. Hová lett a Rend, az Értelem, a Haladás? A Halotti beszéd előhangja ez: Sirasson jól, aki mindent sirat, / Amit ma toll ír, mind: sírfelirat.

Márai Sándor - Napló ​részletek 1943-1944, 1945
Márai ​Sándor - Szeress egészen mellékesen és szelíden könyvének CD melléklete. A részleteket felolvassa Bács Ferenc.

Márai Sándor - A ​teljes napló 1946
Márai ​Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes – a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag „kínosabb” feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor küllemében is megújult sorozatban közreadja a jegyzetekkel kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést.

Márai Sándor - Japán ​kert II.
"A ​Frankfurter Zeitunghoz úgy jutottam be, hogy egy napon felmentem a szerkesztőségbe, s beküldtem a tárcaszerkesztőnek, Geck úrnak névjegyemet. A szerkesztő nyomban fogadott, átnyújtottam neki egy tárcát és bizonytalan érzésekkel távoztam... Éveken át dolgoztam ebbe az előkelő, a szó legjobb értelmében európai szellemű újságba... eszem ágában nem volt karriert csinálni, s azt hiszem, egyáltalán nem tartottam sokra összeköttetésemet ezzel a "vidéki lappal". Ugyanazokat a cikkeket és tárcákat adtam közzé a Frankfurter Zeitungban, melyeket előbb egy kassai lapban jelentettem meg, s legalább oly fontos volt nekem, mit szólnak kísérleteimhez Kassán, mint a frankfurti kritikusok véleménye s az a körülmény, hogy a nagy lap vasárnap tárcaélen közölte írásomat" - írja Márai Sándor az Egy polgár vallomásaiban. A "kassai lap" az 1920-tól 1929-ig, az akkor már a polgári Csehszlovákiához tartozó nagy, felvidéki városban megjelenő Kassai Napló c.napilap volt, amelynek kilenc évfolyamában Márai Sándornak, a induló fiatal írónak több, mint kétszáz írása jelent meg. Két kötetben ezekből adunk itt bőséges válogatást.

Márai Sándor - Eszter ​hagyatéka / Déli szél
A ​kötet négy kisregénye időben szinte az egész Márai-életművet átíveli: A mészáros 1924-ben, az Eszter hagyatéka és a Déli szél 1939-ben látott napvilágot, a kötetet záró „krimi”, a Szívszerelem (1985) pedig 2001-ben jelent meg először nyomtatásban. Valamennyi témája jellegzetesen márais: az emberi kapcsolatokat vizsgálja a sors és titok, találkozás és elvárás motívumain keresztül gazdag leírásokkal és belső monológokkal. Az Eszter hagyatéka (A gyertyák csonkig égnek mellett) az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere Nyugat-Európában.

Márai Sándor - Föld, ​föld!...
A ​Föld, Föld!... című visszaemlékezés Márai Sándor emigrációjának és a németek, majd a szovjetek által megszállt Magyarországnak szubjektív hitelességgel megírt története. Ezt a művet szokás az Egy polgár vallomásai folytatásaként számon tartani. A hang ugyanaz a vallomásosság. Szenvedélyesen ír egy országról, népről és nyelvről, az író szerepéről a megváltozott körülmények között.

Márai Sándor - A ​szerelem három arca
Három ​az egyben: - A gyertyák csonkig égnek - Eszter hagyatéka - Válás Budán

Kollekciók