Ajax-loader

Márai Sándor könyvei a rukkolán


Márai Sándor - A ​forradalom előérzete
A ​kötet válogatás Márai műveiből, cikkeiből és a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiből. A kötet üzenetét talán így fogalmazhatnánk: Márai Sándor, a fantasztikusan érzékeny publicista 1945-ben megjósolta 1956-ot. A SZER-ben 1954 és 1957 között Ulysses, Candidus, illetve saját néven leadott jegyzetei mellett más cikkei, naplóbejegyzései, versei mind azt bizonyítják, Márai hitt az igazságot szolgáltató sorsban - és azt, hogy mennyire együtt élt hazájával az emigrációban is. Márai mindent tudott - csak megalkudni nem.

Márai Sándor - Válás ​Budán
Válás? ​Budán? Ilyesmi csak másokkal fordul elõ. Az egyik eset mégis szokatlanul közelrõl érinti a válóperes bíró elzárkózó, de sikeresnek mondható életét és családi körét: egy iskolatárs és egy futó lányismerõs házassága jutott válságba.

Márai Sándor - Jelvény ​és jelentés / Utóhang / Sereghajtók
Márai ​főművének, A Garrenek művének harmadik kötete, ötödik, illetve hatodik részregénye a most megjelent munka, mely ezúttal vászonkötésben látott napvilágot. A Jelvény és jelentés közvetlen és szerves folytatása az előző kötet utolsó regényének, A sértődötteknek. Garren Pétert főnöke elküldi Berlinbe, hogy ott személyesen vizsgálhassa meg, mit is jelent Németországban a politikai változás (Hitler hatalomra jutása). Péter lényegében egyetlen berlini eseményen vesz részt, egy Hitler-beszédet hallgat meg, annak közönségét figyeli. A regény ezt a Hitler-beszédet írja le félelmetes pontossággal. Állóképszerű, analitikus, filozófiai-történetfilozófiai esszéregény, nem közönséges elbeszélő munka. A másik regény (Utóhang. Sereghajtók) a sorozat harmadik kötetéhez (Az idegenek) kapcsolódik. Abban arról szólt az író, miként került Péter városa (a némileg átrajzolt, ám jól felismerhető Kassa, Márai szülővárosa) az idegenek (természetesen jelöletlenül is a csehszlovákiai "hódítókról" van szó) kezére, ebben a műben arról, hogy miként vonulnak el az idegenek, és milyen lesz az újra anyaországhoz került város. Ebben a könyvben sem eseményekről, különböző alakok, szereplők sorsáról értesülünk, hanem a történelem menetét követhetjük a lélek különös rezdülésein, reakcióin keresztül.

Márai Sándor - Eszter ​hagyatéka
Az ​élet oly csodálatosan megajándékozott, és oly tökéletesen kirabolt, mit várhatok még? Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül elrabolni, a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket.

Márai Sándor - Ihlet ​és nemzedék
1943 ​decemberében olvassa föl Márai Ihlet és nemzedék című akadémiai székfoglaló előadását. E válságos időben az európai kultúra alkotó korszakai: a reneszánsz, a humanizmus, a materializmus századai felé fordul. Termékeny korok rokon lelkű szellemeit idézi fel esszéiben, szembeállítva velük a jelen kor egységes szellemi világkép hiányában magányosan küzdő alkotóit. Hogyan születnek a művek az ihlet kivételes állapotában, és hogyan alakul titokzatos sorsuk? Hogyan tegyen eleget az író kettős feladatának, hogy idejét és erejét az időtlen és a pillanat között megossza? Ilyen kérdésekre keresi a választ legkedvesebb íróinak műveit vizsgálva, az alkotó, a mű kivételes, megkülönböztető jegyeit, titkát fedezve fel számunkra is.

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

M%c3%a1rai_az_igazi
elérhető
61

Márai Sándor - Az ​igazi
Lehet-e ​az érzelmeket az értelem segítségével megsemmisíteni, teszi fel a kérdést Márai e mélylélektani drámában. A válasz: nem, mert az érzéseket néha, szerencsés esetben, meg lehet szelídíteni és el lehet sorvasztani, de az értelem soha nem győzheti le. Az 1941-es regény egy zátonyra futott házasság monológja: Márai előbb a feleség, aztán a férj szemszögéből avatja be olvasóit a bonyolult szerelmi háromszögbe; a kettősség és a párhuzamok látszólag kusza egyvelege bravúros pontossággal metszi át a viszonyokat és a viszonyulásokat. Márai nem szolgáltat igazságot (egyáltalán lehet?), csupán ott a nyitott-megválaszolt kérdés mindannyiuk feje fölött: mi is a mozgatórugó? Van-e különbség abban, ahogy a férfi tekint a nőre, mint a nő a férfira? Vagy vannak szerelmen felüli motivációk is?

Márai Sándor - Fedőneve: ​Ulysses I-II.
Mit ​mondjon ma egy magyar író nemzetének? Mit mondhat, ami nyilvánosságot kaphat, ami nem mákony, nem hazugság, nem a valóság és az igazság ferdítése? Mit mondhat, ami az irodalom, tehát a nemzeti, emberi lelkiismeret nagy hangszóróján át teljes felelősséggel tájékoztatja a nemzetet a valóságról, a közvetlen és távoli tennivalókról? * Nem beleegyezni: ez a mi korunk különféle gyehennáiban az áldozatok egyik legerősebb fegyvere. Tragikus, hogy a legkülönb hősiesség, amire ennek a nemzedéknek módja van, gyakran nem a cselekvés, hanem az ellenállás hősiessége.

Márai Sándor - Egy ​polgár vallomásai
Az ​író legjelentősebb alkotásában - a két világháború közötti magyar irodalom egyik remekművében - egy városhoz: Kassához, egy osztályhoz: a polgársághoz, s egy életformához: az európai kultúrához való elkötelezettségéről vall, gyermekévei tájaira, a Felvidékre, ifjúkori élményeinek színhelyeire: Berlinbe, Párizsba, Velencébe kalauzolja el olvasóit. "S utolsó pillanatig, amíg a betűt leírnom engedik, tanúskodni akarok erről: hogy volt egy kor és élt néhány nemzedék, mely az értelem diadalát hirdette az ösztönök felett, s hitt a szellem ellenálló erejében... láttam és hallottam Európát, megéltem egy kultúrát... kaphattam-e sokkal többet az élettől?" A népszerű mű, most hangoskönyv formájában jelent meg.

Csutora_original_4376
elérhető
32

Márai Sándor - Csutora
Csutora,- ​a puliként megvásárolt keverék - az író zsebében, karácsonyi ajándékként érkezik a családba, ahol teljesen felborítja a hölgy, az úr és Teréz, a cseléd életét. Nem csak papucsot és bútort rág, de átrágja magát H. G. Wellsen és sok más szerzőn is. Bár megengedő szellemben nevelik, bűntudatra hajlamos orosz jelleme egy idő után szembefordítja gazdáival. A kutya és az író barátsága ugyan szakítással végződik, de az együtt töltött néhány hónap mindkettőjük számára élményekben gazdag és az úr számára nagyon tanulságos. A hallgató számára pedig nem csak tanulságos, de nagyon szórakoztató is, mert Márai ragyogó humora és gyakran kíméletlen öniróniája szövi át az egész történetet.

Márai Sándor - Judit... ​és az utóhang
"Ez ​az írás folytatása és befejezése Az igazi című regénynek" - vallja Márai -, amikor férj és feleség vallomása után megszólal a szerető, s beszámol arról, hogyan látta ő hármuk sorsdöntő drámáját, milyennek találta a polgári világot kívülről, a szegények, a megalázottak szemszögéből. A Judit... és az utóhang az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a "mellékutca" helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története - a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

Márai Sándor - Amerika ​délibáb
Amikor ​Márai 1952 áprilisában megérkezik New Yorkba, nemcsak földrészt, hanem „életet” is cserél. Nápoly után New York több mint kihívás – valóságos környezet-, életforma- és civilizációváltás. Az „újságba író” Márai két évtizedes Amerika-képe alapjaiban változik meg az új élethelyzettel, amikor szembesül az Újvilág közönyével. A Márai Irodalmi bedekkersorozat legújabb darabja az író amerikai emigrációjának éveit, a New Yorkban és San Diegóban töltött negyven esztendőt mutatja be. A képes füves könyv írásaiból rakja ki az író Amerika-mozaikját: az ismert és kevéssé ismert szépirodalmi idézetek mellett számos, eddig nem közölt tárca- és levélrészlet, úti rajz és rádiós jegyzet mutatja be az ötvenes évek és a hidegháborús időszak Amerikáját, illetve Márai viszonyulását annak kultúrájához, eszményéhez és világképéhez. Mi dolga a világ e szegletében egy emigráns írónak, egyáltalán, mit tehet az európai író, aki Amerikában él? Évekig hallgatásba burkolózik, másfél évtized után pedig visszatér Európába, hogy aztán újra Amerikában, a nyugati parti San Diegóban telepedjen le – ezúttal végleg. Az út- és honkeresés viszontagságainak különleges lenyomata az Amerika délibáb, amelyben a szépíró, közíró és publicista Márai tematikus sorait olvashatjuk – páratlan fotóanyag kíséretében. A sorozat korábbi darabjai: Budán lakni világnézet; Régi Kassa, álom; Itália életérzés.

Márai Sándor - Füveskönyv
Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Márai Sándor - Napló
A könyv Budapest ostromát Leányfalun átvészelő író mindennapjainak krónikájával indul, az utolsó bejegyzés pedig azt a jelenetet rögzíti, amikor MÁrai felveszi az amerikai állampolgárságot és felesküszik az Egyesült Államok alkotmányára. A naplónak ez a része hatalmas kataklizmáról számolhatna be, ha íróját nem érdekelné jobban és mindennél szenvedélyesebben az irodalom, a kultúra, a polgári szellemi értékek sorsa, jelene és jövője. Jellemző, hogy amikor Buda ostroma után megnézi lebombázott lakóhelyét, eltűnt lakását, alig ír pár sort az eseményről, ugyanakkor a közeli Kosztolányi-ház pusztulása a legmélyebb szívhangokat hozza ki belőle. A legválságosabb időszakokban is sokkal inkább foglalkoztatja Geothe, Rilke egy-egy újraolvasott munkája, vagy egy friss francia regény, mint a körülötte zajló, fokozatosan bolsevizálódó élet. Amikor a szociáldemokraták üldözésére kerül sor, Leninnek ezzel kapcsolatos tanulmányait olvassa, kommentálja, kevés szót vesztegetve mondjuk szociáldemokrata újságíró barátai sorsára. Természetesen nem „elefántcsonttoronyba” húzódásáról van szó. Félelmetes jelzőket, szörnyű mondatokat talál a fasizmus rémtetteire, kitűnő, magas erkölcsiségű passzusokban foglalkozik a svábok kitelepítésével is, miért kényszerült elhagyni hazáját, ám a naplók elsősorban mégis irodalmi élményeiről, olvasmányokról, koncertekről, kiállításokról való beszámolók, mint a kor történetének visszatükrözései. Sokakban talán csalódást kelt az is, hogy a magyarországi októberi forradalom időszakából hiányoznak a feljegyzések, az eseményeket utólag, a külföldre menekült magyarok vallomásai alapján rekonstruálja és magyarázza. A kötet lenyügöző olvasmány mindenki számára, aki maga is elsősorban kultúrában él és gondolkodik.

Márai Sándor - Szinbád Hazamegy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Márai Sándor - Az idegenek, sértődöttek, a hang
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Márai Sándor - A ​teljes napló 1970-1973
A ​Helikon Kiadó hatalmas vállalkozása Márai Sándor teljes naplójának közreadása. A jelen kötetben, amely a tizenötödik a sorban, a salernói időszak négy évének személyes-szellemi eseménynaptára olvasható. A tárgyalt időszak nemcsak irodalomtörténeti utazás, hanem igazi bolyongások krónikája is az Egyesült Államokból Nyugat-Európa majd minden országába, miközben a feljegyzések helytörténetei mögött felsejlenek a világpolitika történései, a hidegháború kronológiája. „Vörös Kínát felvették az Egyesült Nemzetek Szövetségébe, és Nemzeti Kínát ugyanakkor kizárták az organizációból. A televízió mutatja, amint a szavazás után Nemzeti Kína képviselői libasorban elhagyják az üléstermet. Tizennégymillió embert – a nyugati világ társadalmi, politikai, morális princípiumainak hűséges szövetségeseit, akik 22 éven át a Nyugattal tartottak az organizációban, és másképp is – kizárnak a szövetségből, odadobnak Vörös Kínának… Mint Magyarországot Jaltában és aztán 56-ban. Mint… De a felsorolás végtelen. Az Egyesült Nemzeteknek most 131 tagállama van, köztük a többség kisebb lélekszámú, mint Formosa. Ezek szavaztak. És a NATO-államok, köztük Itália, megszavazták Formosa kizárását. Minden lehetséges. Az Egyesült Nemzeteknek van alapokmánya, amely kimondja, hogy csak olyan állam lehet az organizáció tagja, amely elismeri és tiszteletben tartja az emberi jogokat, a nemzeti önrendelkezés elvét. A népek közötti morális szolidaritás elvét szemétbe dobták. Maradtak a zulukafferek, akik a szavazás kihirdetése után – nemzeti viseletben – tapsolni és ugrálni kezdettek.” Márai e naplókötete is megerősíti a már korábban világossá váló párhuzamot az író élete és Odüsszeusz sorsa között: keresés, igazi otthonra találás nélkül.

Márai Sándor - A ​sziget
A ​szigetben „nem kisebb dolog történik, mint hogy egy finom és különleges, élete értelmét, sőt istent kereső férfi az élet legegyszerűbb és legérthetetlenebb (mert legizgalmasabb) területén, a fizikai szerelemben kísérletezve […] a kéjgyilkossághoz jut el, s a paradox megismeréshez, hogy »a világ megváltása talán nem is a jóság, hanem a bűn«” – írta Karinthy Frigyes 1934-ben, a regény megjelenésekor, megemlítve, hogy Márai ebben a könyvében dosztojevszkiji mélységű problémához nyúlt. A nyugtalanító lélektani regénynek nagyon is konkrét a helyszíne – Raguza, azaz a mai Dubrovnik, a ma is létező Argentína Hotel és Lokrum szigete – és a cselekménye – Askenasi Viktor Henrik utazása és gyilkossága –, a szöveg azonban valójában egy belső monológ, a gyilkos gondolatfolyama, pokoljárása tudata legsötétebb bugyraiban, a sziget pedig a lélek teljes lecsupaszításának metaforikus tere.

Márai Sándor - Verses ​könyv
Különleges ​kiadvány a Verses Könyv, mely 70 év homályából lép elő önálló kötetként. Az 1944-ben lejegyzett 72 számozott verskötet 1945-ben jelent meg, hogy aztán be is zúzza a formálódó hatalom. Az emberek elmúltak, mint az álom, /A házak elrepültek könnyű szárnyon. / A földre néztem. Jeleket kerestem. / Így éltem a bombázott Budapesten. A háborús sokk, a megszállt ország fölötti aggodalom, a csüggedés és melankólia egyszerre szól e sorokból, miközben finom, lírai kritika is, kór- és korkultúráról. Hová lett a Rend, az Értelem, a Haladás? A Halotti beszéd előhangja ez: Sirasson jól, aki mindent sirat, / Amit ma toll ír, mind: sírfelirat.

Márai Sándor - Szindbád ​hazamegy
Szindbád, ​a hajós, író és úriember egy szép májusi reggelen elindult Óbudáról, mert estére hatvan pengőt kellett szereznie. Így indul Márai legköltőibb regénye - és a legönzetlenebb is: a mesterének tartott Krúdy Gyulának állít benne emléket úgy, hogy ebben a regényben megéli és megélteti az olvasóval is a Krúdy-világot. Nem történik ugyan semmi, csak elmúlik egy élet - miközben ízeiben, színeiben és szagában föléled egy varázslatos Magyarország, egy mesés világ. Közben pedig csak gőzfürdőbe látogatunk, csöndben borozgatunk egy étteremben, tokaszalonna és főtt tányérhús fölött emlékezünk valami kimondhatatlanul szépre. Kinek ajánlja Márai ezt a művét? "Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörös bajszú főpincérnek, az íróknak, s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt, s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt."

Márai Sándor - A ​teljes napló 1948
Márai ​Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes – a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag „kínosabb” feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.

Márai Sándor - Egyszemélyes ​emigráció
Márai ​Sándor írói hagyatéka máig nem került teljes egészében a nyilvánosság elé. Bizonyság erre az Egyszemélyes emigráció című kötetben közölt, eddig meg nem jelent kézirattöredék, amelyből Candidus és Ulysses alakja tűnik elő. S az alakok mögött egyetlen ember: Márai Sándor, aki a Szabad Európa Rádión keresztül üzen Vasárnapi leveleivel és New York-i Naplójával egykori olvasóinak, az otthon maradottaknak, Az éterben az 1950-es évek elejétől felhangzott, s most - ha töredékesen is, de - nyomtatásban a nyilvánosság elé kerülő Márai-gondolatokhoz kötődnek a kortársaknak, pályatársaknak a kötetben közölt visszaemlékezései, árnyalva a Márai Sándor egyéniségéről, jellem- és magatartásbeli vonásairól kialakult képet. A nem múló legendát...

Márai Sándor - A ​teljes napló 1945
Márai ​Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag "kínosabb" feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A kiadó e hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést.

Márai Sándor - Ami ​a Naplóból kimaradt - 1947
A ​torontói Vörösváry Publishing Co. a hazánkon kívül élő magyarság legnagyobb könyvkiadója. Az elmúlt évtizedekben e vállalat gondozásában jelent meg Mindszenthy József bíboros és Horthy Miklós volt kormányzó emlékirata. Nagy íróink közül többek között Márai Sándor, Németh László, Nyírő József, Fekete István, Wass Albert, Kovács Imre, Vazsary János, Vajda Albert, Fekete G. István, Mécs László, Fáy Ferenc könyveit adta az olvasók kezébe. Ezzel a szolgálatával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a számkivetésben élő magyarság nem szakadt el a hazától, és így szerves része maradt az egyetemes magyar kultúrának.

Márai Sándor - A ​teljes napló 1952-1953
Márai ​Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag "kínosabb" feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.

Márai Sándor - Moştenirea ​Eszterei
"M-am ​liniştit dintr-odată (...) ştiam că Lajos sosise, pentru că nu putea să facă altfel, iar noi îl întâmpinam, pentru că nu putem să facem altfel, şi că totul este îngrozitor, neplăcut şi inevitabil atât pentru el, cât şi pentru noi." Chiar dacă din punct de vedere estetic această carte este o bucurie, să citeşti drama pe care o descrie este îngrozitor, neplăcut şi inevitabil. E greu să întrerupi lectura, chiar dacă, de fapt, nu este nimic palpitant de urmărit. E greu de lăsat deoparte, chiar dacă este o carte rece, care nu încearcă să îşi seducă cititorul sau să il ţină captiv într-o poveste. În Moştenirea Eszterei, Sandor Marai scrie despre o poveste de dragoste recuperată după douăzeci de ani, însă nu tocmai genul de dragoste cu care ne obişnuiesc filmele şi romanele roz patinate. Relaţia dintre Ezster şi Lajos este un amestec de trădări şi umilinţe, o bufonerie jucată de cel din urmă, care cere şi obţine de la ea tot ce vrea. In acelaşi timp, pentru Eszter teatrul şi înşelătoria iubitului au ceva implacabil, "trebuie să se întîmple", sunt, poate, chiar dovezi că iubirea lor este veşnică. Revenirea lui Lajos ii va cere Eszterei dovada definitivă: să îi cedeze lui ultimul lucru care i-a rămas, casa în care stă. Am citit Moştenirea Eszterei ca pe romanul tragic al unei iubiri neîmpărtăşite. Alunecarea Eszterei pe panta aceasta, care nu duce nicăieri, este povestită de ea însăşi cu mîndria, chiar aroganţa celui înfrînt, care nu poare recunoaşte că a fost păcălit. Poate că aceeaşi vocaţie de învinsă o izolează pe Eszter într-o viaţă goală, rece, în aşteptare. Paradoxal, chiar Lajos, cel care profită de sentimentele ei, chiar el pare să readucă sensul, să aducă, prin jocul său, concretul în lumea îngheţată a Eszterei. Cu toate că pragmatismul său este văzut de naratoare într-o lumină mult prea blîndă, Lajos pare singurul personaj viu într-o carte a figurilor de ceară. Te face să te întrebi dacă nu cumva este viu fiindcă este profitor şi egoist - cere o reîncadrare a ceea ce ştim despre dragoste, despre altruism şi fericire. Intre aceste personaje situate la poli opuşi în ce priveşte moralitatea, decenţa şi felul de a iubi nu este nevoie să stea o poveste prea complicată. Sandor Marai păstrează atît firul narativ, cît şi stilul simple, clare, limpezi. Este şi ceva imobil în confesiunea Eszterei, ceva împietrit, care respinge reacţiile emoţionale ale cititorului, ceea ce, mi se pare, accentuează interesul estetic. Moştenirea Eszterei este o realizare stilistică: limpezimea, precizia sunt de apreciat, la fel ca şi reuşita lui Sandor Marai de a pune sub lupă tot ce-i omenesc, de la dragostea necondiţionată pînă la fuga laşă.

Márai Sándor - Kuruzslók ​hajnala
A ​Helikon Kiadó több kötetbe gyűjtve adja közre Márai Sándornak eddig csak a nyomtatott sajtóban megjelent írásait. Pályája igazi kezdetétől, 1919-től a német csapatok 1944-es magyarországi megszállásáig írja tárcáit, tudósításait. A lehetetlenre vállalkozik, amikor naponta akár két-három írással is jelentkezik: a keltezéssel ellátott napi sajtóban megragadni a végtelent és maradandóvá tenni azt, ami elenyészik s mindezt az írott szó felelősségének tudatában... Nem az eseményt írtam meg, hanem azt, amit bennem mindenkor kiváltott – nyilatkozta A Reggel című lapnak. Legtermékenyebb írói korszaka az 1930-as évekre esik. Ekkorra szinte megkerülhetetlenné válik: tárcaíróként a legjobbak között tartják számon. Éppen az a titka a két világháború közötti magyar publicisztika magas színvonalának, hogy a cikkeket neves írók jegyzik. Jelen kötet 1928–1930 közötti időszakának írásaira is igaz, hogy: Általában jobb szeretem azt a fajta újságírást, amely hasonlít a költészethez, mint azt a költészetet, amely hasonlít az újságíráshoz. […]

Márai Sándor - Ami ​a naplóból kimaradt - 1945-1946
A ​torontói Vörösváry Publishing Co. a hazánkon kívül élő magyarság legnagyobb könyvkiadója. Az elmúlt évtizedekben e vállalat gondozásában jelent meg Mindszenthy József bíboros és Horthy Miklós volt kormányzó emlékirata. Nagy íróink közül többek között Márai Sándor, Németh László, Nyírő József, Fekete István, Wass Albert, Kovács Imre, Vazsary János, Vajda Albert, Fekete G. István, Mécs László, Fáy Ferenc könyveit adta az olvasók kezébe. Ezzel a szolgálatával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a számkivetésben élő magyarság nem szakadt el a hazától, és így szerves része maradt az egyetemes magyar kultúrának. Az 1992-es könyvhéten a kiadó két jelentős művel jelentkezik: 1. Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt (1945-1946) című, nyomtatásban - különböző okok miatt - eddig meg nem jelent naplója háromszázharminchat oldalas kötetben. (A kiadó minden évben egy-egy újabb kötetet kíván közreadni.) 2. Habsburg Ottó: Így láttam... (1990-1991-1192) című, első Magyarországon megjelenő könyve. Ezzel a két kötettel indítja meg - most már Vörösváry Kiadó névvel - magyarországi működését a nagy múltú torontói vállalat. A későbbiekben megjelenő művek következők: Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt (1947-1948), Sütő András: Vásárhelyi napló, Wass Albert: Ember az országút szélén, Hegyi Béla: Szélvitorla.

Márai Sándor - A ​nővér
Részlet ​a műből: "Megkísérlem följegyezni mindazt, amit e különös karácsonyéjszakán tapasztaltam. A második világháború harmadik karácsonyát írtuk akkor. Az idő múlik, s a nappalok és éjszakák, melyek e karácsonyeste után következtek, sok nyomorúságot és szenvedést hoztak még reánk. De e találkozás emléke mégis eleven maradt szívemben és eszméletemben: a hírek, melyek egész városok pusztulásáról adtak számot, a kétely és szorongás, mely a fehér fajta jövője miatt sok ember szívét nyugtalanította ez időben, mind a sok, emberfeletti méretű szerencsétlenség nem volt elég nyers és hatékony, hogy kioltsa eszméletemben e találkozás emlékét. Amit megtudtam, nem népek és földrészek, csak egyetlen ember sorsáról adott hírt. De egyetlen ember sorsában éppen olyan teljességgel tud lecsapódni a végzet, mint népek életében.

Márai Sándor - Március
Márai ​Sándor műveinek olyan gyűjteményét adjuk közre, amely az író 1918 és 1922 között keletkezett, ez idáig kötetbe nem rendezett, ismeretlen írásait tartalmazza. A kötet különös érdeklődésre tarthat számot, hiszen a benne megjelentett cikkek egy része az 1919-es kommunista rémuralom időszakában látott napvilágot, amikor a fiatal Márai a Vörös Lobogó - amely akkor az ún. irodalmi baloldal markáns fórumának volt tekinthető -, és több más, egyértelműen kommunista befolyás alatt álló lap munkatársa volt.

Márai Sándor - Német ​farsang
Márai ​emigrációs vándorlásainak első állomása Németország. 1919 és 1923 között Lipcsében, Frankfurtban és Berlinben folytatja tanulmányait és művészi útkeresését, fontos szellemi találkozások hatása alatt. A német nyelv és kultúra ismerős közegében mégis idegenként tekint magára, és kívülállóként figyeli a "téboly rémuralmát" élő ország zűrzavaros mélységeit és magasságait. A Berlinben töltött években talál rá publicisztikai műfajaira, és nem mellékesen itt találnak egymásra Matzner Lolával - nászútra azonban a számukra otthonos Bécsbe mennek. Ezekhez a városokhoz való viszonyának műveiben található lenyomataiból válogattunk részleteket, gazdag képanyaggal illusztrálva.

Kollekciók