Antonia Fraser könyvei a rukkolán

Antonia Fraser - Langyos ​bűnbánat
A ​cím. "Langyos bűnbánat" - egy sláger címe, amelyet a kastély komornyikjának dalénekessé fölcsapott fia, Barry írt, miután elcsábította, megszöktette, majd viharos és közbotrányt okozó viszony után otthagyta a kastély nála jóval idősebb úrnőjét, a nagy és híres színésznőt, Christabel Herricket. De "langyos bűnbánat" jellemzi Christabel egész magatartását is, amikor visszatér férjéhez, gyermekeihez s egész úri életéhez. Ám Christabel ugyanakkor visszatér a színpadhoz is, a larminsteri fesztivál nyüzsgésébe, s közben fél - hogy mitől, az nyomban felkelti a televíziós stáb egyik fő alakjának, Jemima Shore "nyomozó"-nak érdeklődését. Aztán hirtelen ott az első halott - vízbe fulladt egy tehetséges, fiatal színésznő, "véletlenségből" Christabel fürdőruhájában, és sapkájában. Aztán mindjárt ott a második, majd a harmadik, Jemima pedig munkához lát.

Antonia Fraser - A ​vad sziget
Jemima ​Shore, a csinos angol tévésztár, idilli magányban, egy romantikus skót szigeten akarja eltölteni szabadságát. Ám mire megérkezik, a sziget - Eilean Faís - paradicsomi békéjét zord események dúlják fel. Leendő házigazdája nem várja a vasútállomáson - ugyanis hirtelen meghalt, méghozzá nem is egészen tisztázott körülmények között. És Jemima a Paradicsom helyett egy hamisítatlan skót felföldi vérbosszú kellős közepén találja magát... Antonia Fraser történész, író, közéleti személyiség - pihenésül azonban bűnügyi regényeket ír, hasonlóan mesteri színvonalon, mint "komoly" műveit, amelyek közül a Stuart Máriáról szóló nagyszabású történelmi esszét, a Mária, a skótok királynőjé-t, a magyar közönség is ismeri. A skót felföld tájának, népének, szokásainak - és az angol televíziós berkek zaklatott életének beható ismerete, a fordulatos meseszövés, a romantikus skót táj és az életteljes figurák lenyűgöző olvasmánnyá teszik a Macbeth hazájában játszódó izgalmas, mai skót tragédiát.

Antonia Fraser - Amazonkirálynők
Nemcsak ​Napóleon vélekedett úgy, hogy nőknek semmi keresnivalója a csatatéren, már a régi görögök, illetve rómaiak se látták szívesen arrafelé az amazonok féktelen, kiszámíthatatlan, sötét erőket megtestesítő hadát. De a harcos asszonyokat se akkor, se később nem intézhette el senki egy kézlegyintéssel. A világtörténelem, a világkultúra igenis ismer nagy nőegyéniségeket, akik kitörölhetetlenül beírták nevüket a krónikákba mint népük hős uralkodói. Ilyen amazonkirálynők panteonjában kalauzol bennünket Antonia Fraser, Boadicea, a Kr. u. 1. évszázadban élt brit királynő szekerére kapva. Ki volt ő, akit minden angol elemista ismer, holott csak az biztos felőle, hogy semmi sem biztos? Férfiak és nők egyaránt alakították a mítoszt többféle hadszínterén - például levéltárakban -, és ma is eleven, mikor a Boadicea által fölperzselt, rómaiak lakta Londinium vörös rétege fölött négy méterrel kavarog a City forgalma. Bár azért változnak az idők, mert Boadicea szellemi örököse nem II. Erzsébet, hanem Margaret Thatcher. A nagy sikerű Stuart Mária-életrajz és VIII. Henrik feleségeinek arcképcsarnoka után Antonai Fraser kitekint a nagyvilágba: a nagyasszonyok parádéjában Európa, Afrika és Ázsia sokunk számára eleddig ismeretlen hősnőivel is megismerkedhetünk.

Antonia Fraser - Tartan ​Tragedy
The ​body of a young man has been found floating in a pool on a remote island in the Scottish Highlands. It just happens to be the island that TV reporter Jemima Shore has rented for a holiday - a holiday that is rapidly falling apart.

Antonia Fraser - Mária, ​a skótok királynője
Ki ​volt Stuart Mária? Férfifaló Jezabel, királyok és hercegek megrontója, Skócia vörös hajú ringyója? Szép, szende, szőke gyermekkirálynő, a francia udvar kis szeme fénye? Angliai Erzsébet trónjára és életére törő politikai cselszövő, vérszomjas vámpír, vagy a szentek glóriáját átszellemülten hordó vértanú, hitének mártírja? Költők által megénekelt, festők által megfestett híres fehér keze keverte-e a kártyát Európa játékasztalán, vagy ő volt a nagyhatalmi érdekek kiszolgáltatott játékszere? Ki volt Stuart Mária? Acsarkodó skót főurak leszármazottja, vagy az Európa hatalmasságai közt előkelő helyet elfoglaló Guise dinasztia gyenge hajtása? Joggal féltette-e tőle országát - és kegyencét, Leicestert - Erzsébet királynő? Asszonya volt-e gyermekférjének, gyilkosa-e Lord Darnleynek, megtiport áldozata vagy rossz szelleme Bothwell hercegének? Mind a mai napig is eleven érdeklődés él történészekben, laikusokban, honfitársaiban és külhoniakban egyaránt a regényes életű, tragikus halálú skót királynő iránt. Antonia Fraser, napjaink jeles angol történésze és kiváló tollú írója a tudós alaposságával és a regényíró lendületével írta meg nagyszabású történelmi esszéjét, a skót királynő páratlanul érdekes életének lenyűgöző történetét.

Antonia Fraser - VIII. ​Henrik hat felesége
Számos ​művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul. Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek - jobbára tragikusan - véget értek. Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés. -Igyekeztem - mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem... Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is. Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok. Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.

Antonia Fraser - Marie-Antoinette
Edmund ​Burke balsorsú hősnőnek tartotta, Jefferson szerint pedig a francia forradalom ki se tört volna, ha nincs Marie-Antoinette. A történészek véleménye is megoszlik: elfogult rajongói mellett mindig voltak nőgyűlölő támadói is. Fraser érezhetően kedveli a királynét, de sokkal intelligensebb tudós annál, hogy mélyen brit, néha kíméletlen pártatlanságát meg ne őrizze. Könyvében nyomon követhetjük az elhanyagolt neveltetésű, a franciák által megvetett, és mindkét udvar által eszközül használt nő kálváriáját, amit többek között nyolc évig elhálatlan házassága is jellemez; a nő sorsát, akit gyermekei megszületése után hűtlenséggel, sőt leszbikussággal vádolnak. Tanúi lehetünk annak, hogyan nő fel szerepéhez, végigkísérhetjük felemelkedésének, majdhogynem felmagasztosulásának folyamatát is, amikor az ancien régime utolsó napjaiban a szó minden értelmében királynéként viselkedik, tárgyalásán pedig még ellenségei tiszteletét is kivívja. Antonia Fraser könyvét kritikusai elragadtatva fogadták, s akárcsak eddigi művei, a Marie-Antoinette is méltán nagy érdeklődésre és sikerre számíthat.

Antonia Fraser - A ​Napkirály és a hölgyek
A ​világhírű és hazánkban is népszerű, kiváló szépírói adottságokkal megáldott Antonia Fraser ezúttal XIV. Lajosról és a környezetébe tartozó nőkről fest színes és hű portrét. A Napkirály (1638–1715) szerencsés volt a szerelemben, s bámulatosan aktív szerelmi élete csak növelte a világ szemében személyes dicsőségét, amely oly fontos volt számára. Most közelről megismerhetjük azokat, akiknek eddig csak a nevét tudtuk: Marie Mancinit, Louise de La Vallière-t, Montespan márkinét, Madame de Maintenont és Angélique de Fontanges-t – hogy csak a leghíresebbeket említsük. Lajos rendkívül gáláns volt szeretőivel, a szakítás után is törődött velük, bőkezűen elhalmozta őket címekkel, ajándékokkal. Számos törvénytelen gyermekét törvényesítette, magas ranggal látta el, és komoly szerepet juttatott nekik dinasztikus terveiben. Sok szó esik két olyan hölgyről is, a sógornőjéről, Henrietta Annáról, és unokája feleségéről, Savoyai Adélról, akiket nem szerelmi viszony, „csak” mély és gyöngéd emberi kapcsolat fűzött a királyhoz. De feltárulnak előttünk Lajos magánéletének spirituális dimenziói is, mert miközben szabad utat engedett érzékiségének, katolikus uralkodóként, őszintén vallásos emberként megélte a szabadosság valláserkölcsi tilalmának, a nem titkolt egyházi rosszallásnak fájdalmát is. „Meggyőződésem – írta Liselotte, a Napkirály egy másik sógornője –, hogy ha mi már nem leszünk, erről az udvarról minden regénynél jobb és szórakoztatóbb történetek születnek majd, és félek, hogy utódaink el sem hiszik és megannyi tündérmesének tartják őket.” És csakugyan, Antonia Fraser regénye pompás szórakozásnak ígérkezik.

Antonia Fraser - Mary ​Queen of Scots
Mary ​Queen of Scots passed her childhood in France and married the Dauphin to become Queen of France at the age of sixteen. Widowed less than two years later, she returned to Scotland as Queen after an absence of thirteen years. Her life then entered its best known phase: the early struggles with John Knox, and the unruly Scottish nobility; the fatal marriage to Darnley and his mysterious death; her marriage to Bothwell, the chief suspect, that led directly to her long English captivity at the hands of Queen Elizabeth; the poignant and extraordinary story of her long imprisonment that ended with the labyrinthine Babington plot to free her, and her execution at the age of forty-four. Antonia Fraser's biography, four years in the writing, enters fully into the life of an historical figure who continues to capture the popular imagination, and provides a moving answer to the question, `What was Mary Queen of Scots really like?'