Bikácsy Gergely könyvei a rukkolán

Bikácsy Gergely - Saját ​Róma
Ahogy ​a könyv címe is sejteti, Bikácsy Gergely könyve nem útikalauz, hanem Rómával kapcsolatos saját élményeit tartalmazza. A könyvben található esszék a szerző "személyes Rómáját" elevenítik meg. A kötet minden írása az Örök Városhoz kötődik, és minden esszében előkerül valamilyen film is (Fellini, Pasolini stb), amelyek - ha csak egy-egy pillanatra is - de felidéznek, újraírnak, vagy csak utalnak a szerző római jeleneteire. Olvashatunk Edda Mussoliniről, Pilinszky kávéházáról, Ady Endre Acqua acetosa forrásának lottyadt, langyos vizéről, a várost elárasztó seregélyekről, a Testaccio negyedről, és még sok minden másról. Élvezetes olvasmány annak is, aki nem volt Rómában, de talán még élvezetesebb annak, aki már járt arrafelé.

Bikácsy Gergely - Andrzej ​Wajda
"Úgy ​gondolkozol, mint a XIX. század romantikus költői. A lengyel film Mickiewicze lennél?" - kérdezi a kötet interjúrészletében az egyik lengyel filmkritikus Andrzed Wajdától. A kérdés a Wajda-filmeket ismerő olvasó számára meghökkető: romantikus alkotó lenne Wajda? Önvallomásokból, interjúkból, kritikákból, forgatókönyv-részletekből áll össze, mint valami színes mozaik, az egyik legismertebb lengyel rendező portréja, aki a lengyel iskola 1957-58-as fellendülésekor indult. Munkássága a divathullámtól függetlenül, az újdonságíz megszűnése után is kommentárok, értékelések tucatját váltja ki, személye akkor is előtérben áll, ha nem alkot új filmet vagy ha éppen gyengébb művet rendez. Mindez arra mutat: jelentősége több, mint műveinek összessége, filmjei. Mennyivel? Miért? Erre kívánunk választ adni.

Bikácsy Gergely - Eichmann-csokoládé
Bikácsy ​Gergely új könyve, az Eichmann-csokoládé, különös féldokumentum és félfikció. A regény nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton. Főleg kedves magyar barátjáról, "Endre Latziról", meg a hullámzó Balatonról, és arról, találkozott-e Wallenberggel... Szól csodás pesti operettekről, szépszínésznékről. "Bor, dal, asszony" - dúdolja, mert hiszen a zsidók mellett a nőkhöz ért igazán. Argentínát is nagyon megszerette, de legszebb nyarát Magyarországon töltötte 1944-ben. "Tudtam élni" - mondja, talán humort is kihallva saját szavaiból. Fekete humor ez, az önmaga életével elégedett hivatalnok-gyilkosé. A jó magyar vörösbor mellett a csokoládét imádta leginkább. S mivel úgy hallotta, a győzelem után különleges jutalmat kérhet, előjegyzett magának egy szovjet csokoládégyárat. Derűs önvallomás a gonoszság bugyraiból.

Bikácsy Gergely - Bolond ​Pierrot moziba megy
A ​matematika érettségi előestéjén remegő daccal a Dunába dobtam minden tankönyvemet. Sürgős dolgom volt, aznap mutatták be a Szerelmem Hiroshima című új, francia filmet. Az újságokban róla vitatkoztak igazi eszme kritikusok, akik némi büszkeséggel közölték, hogy még nem is látták. A matematikához sajnos nehézfejű voltam és a híres gimnáziumtól, ahová jártam, hideglelősen féltem. A mozik sötét nézőterére bújtam, hogy ne üldözzön Párizs? Akkortájt oda csak disszidálni lehetett, vagy még azt sem, az én Bakonyom a Filmmúzeum maradt. Pusztuljatok bilincses iskolák, kiáltottam volna szabadon, de gyáván tovább bifláztam. Aztán telt-múlt az idő és megnéztem a Bolond Pierrot-t is. Akkor kicsit bátrabb lettem. Bikácsy Gergely

Bikácsy Gergely - Athanáz
Athanasius ​Kircher (1602, Fulda - 1681, Róma) apja teológus volt különböző német hercegi udvarokban. Athanasius 12 éves korában kezdte jezsuita tanulmányait. Pappá szentelése után több német jezsuita iskolában tanított (Mainz, Würzburg). A harminc éves háborúban kollégiumi társaival többször kellett menekülnie, életveszélybe is került. 1630-ban a jezsuita rend, mint tehetséges matematikust a háborútól védett Avignonba menekítette. Egy itteni könyvtárban - és talán egy itt élő utazó segítségével - kezdett egyiptomi emlékekkel és a kopt nyelvvel foglalkozni. 1832-ben (épp a Galilei-per évében) a jezsuita rend Bécsbe küldte matematikusnak, ő azonban - későbbi jóváhagyással - Rómába érkezett, és a Collegium Romanum tanára lett. A következő két évben Sziciliába és Nápolyba utazott, hogy a tűzhányókitörést és a földrengést tanulmányozza. Ezután negyvenöt éven át, haláláig nem hagyta el Rómát. Negyvenhét (!) tudományos könyve jelent meg (néhány több kiadásban is), mind latin nyelven. Az utolsó polihisztornak számított: írt Kínáról, Egyiptomról (a kopt nyelvről, az obeliszkok feliratainak megfejtéséről), az óceánmélyi élet lehetőségéről, a Naprendszerről, vegytanról, orvostudományról, matematikáról és fénytanról, Noé bárkájáról és Bábel tornyáról. Automata zenegépet és vetítő-szerkezetet (laterna magicát) is készített. Főleg Kínáról és Egyiptomról írt könyve lett hatalmas siker, kora egyik legismertebb tudósának számított: néhány tanítványa a mexikói és perui jezsuita missziókban és alkirályságokban is terjesztette műveit. Levelezésben állt a Kínában élő jezsuitákkal. Halála után gyorsan, Leibniz és Newton kutatásai és sikerei fényében elfelejtette a tudományos világ. Hieroglifa-magyarázatai, legtöbb matematikai és nyelvészeti tételei tévesnek bizonyultak. Az 1990-es évektől kezdve néhány európai és amerikai egyetemi kutatóközpontban ismét foglalkoznak vele, két terjedelmes angol nyelvű könyvet (tanulmánygyűjteményt) is szenteltek alakjának. Magyarországon, (bár Ráth-Végh István egyik könyvében ironikusan ismertette Bábel tornya c. művét) néhány soros említéseken kívül gyakorlatilag ismeretlen. A kötet az életúthoz méltó rövid, esszéisztikus fejezetekben idézi fel a jelentős tudós és gondolkodó életútját.

Bikácsy Gergely - Bolond ​Pierrot különös kalandja I.
„Bikácsy ​Gergely szereti a mozit, mindenekelőtt a francia filmet, azon belül is az új hullámot s elsősorban Godard-t. A szerzőnek ez a cseppet sem komolytalan jellemzése a kötet lényegére utal: szubjektív filmtörténetet olvasunk, egy mozibolond filmtörténetét.” (Gelencsér Gábor)

Bikácsy Gergely - Buñuel-napló
Luis ​Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait. Bikácsy Gergely "Bolond Pierrot moziba megy" című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az "álomvalóság", Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik. Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. "Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli ťlétező világotŤ, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni…és érdemes könyvet írni"- mondja a szerző.