Ajax-loader

Illés György könyvei a rukkolán


Illés György - A ​kocsma nem alszik
"Van-e ​helyünk a kocsmában? Mielőtt bárki is felháborodna ezen a kérdésen, tisztázzuk: a kocsma szót egyúttal rendhagyó módon, gyűjtőfogalomként használom, ideértve most a kisvendéglőket, a sörözőket, a borozókat és a többi vendégfogadásra berendezett üzletet is, amelyekben kétségtelenül ott a helyünk nap mint nap. Természetesen nem az asztal alatt, hanem az asztal mellett. Alighanem lámpással kéne keresni olyan embert, aki egész életében nagy ívben kikerülné ezt a tágabb értelemben vett kocsmát. Óhatatlanul megfordul ott az ország apraja-nagyja, az ebédelő iskolás éppúgy, mint a szórakozni kikapcsolódni vágyó felnőtt, vagy a vacsoráért éthordóval érkező nyugdíjas. Így aztán az is természetes, hogy - akár a focihoz - nálunk mindenki ért a "kocsmológiához". Elvégre többszörös, gyakorló vendégek vagyunk valamennyien. A vendéglátás viselt dolgairól, tisztességes próbálkozásairól, a kocsmák közönségéről, hangulatáról, az alkoholizmusról mindenkinek megvan a maga kiforrott véleménye. S e nézetekből - még szidalmakkal sem fukarkodó, indulatos szavakból is - azt szűrhetjük le. Az emberek szeretnék szeretni a kocsmát, szívesen járnának gyakrabban oda, ha ott az idejüket kedvükre, kellemesen múlathatnák.

Illés György - A ​pokol csendőre
Két ​időszakban játszódik. 1944-ben az óbudai téglagyárban kezdődik, majd 1969-ben egy háborús bűnös leleplezésével zárul. Először olvashatunk a hírhedt és rettegett téglagyár brutális hétköznapjairól, a kínzásokról, a gyilkosságokról, az innen induló halálmenetekről és szökésekről. A főhős megjárja ezt a poklot, szörnyű, borzalmas események tanúja és túlélője. Kalandos úton megszökik, majd huszonöt év múlva újra találkozik rabtartójával a pokol csendőrével, azaz a téglagyár parancsnokával. Izgalmas, fordulatos nyomozás után leleplezi a bujkáló háborús bűnöst.

Illés György - Dózsa György szerelmei
A fordulatos regény Dózsa György életének utolsó tíz évét tárja elénk, azokat a körülményeket, melyek az alig harmincesztendős férfit a már jól ismert történelmi szerep felvállalásához, s végül a szörnyű kivégzéshez vezették. Az írói fantázia és a valós történelmi események a régmúlt idők lenyűgöző, magával ragadó világába varázsolják az olvasót.

Illés György - Legendás ​székely hősök
„Gábor ​Áron rézágyúja…” Ki volt az a legendás székely hős, akinek nevét a halhatatlan népdal őrzi? Hogyan lett az öccséből az amerikai függetlenségi háború egyik híres parancsnoka? A Gábor testvérekről – Áronról és Imréről – méltatlanul keveset tudunk. Ez az első regény, amelyből fiatal és felnőtt olvasóink megismerhetik hőstetteiket, szerelmeiket és nagyszerű pályafutásukat. Illés György csodálatos gazdagsággal áradó írásművészettel mutatja be a hősi kort, nagyon olvasmányosan, lebilincselően izgalmasan ábrázolja a testvérpár küzdelmét a magyar és az amerikai nép szabadságáért. Lelkesítő, szép, hiánypótló alkotás, magas színvonalú irodalom és élvezetes órákat nyújtó élmény.

Illés György - Dózsa ​György szerelmei
A ​fordulatos regény Dózsa György életének utolsó tíz évét tárja elénk, azokat a körülményeket, melyek az alig harmincesztendős férfit a már jól ismert történelmi szerep felvállalásához, s végül a szörnyű kivégzéshez vezették. Az írói fantázia és a valós történelmi események a régmúlt idők lenyűgöző, magával ragadó világába varázsolják az olvasót.

Illés György - Csavargásra ​ítélve
Rendkívül ​szórakoztató, fordulatos olvasmányos regény. Igazi élvezet. Nem mese, valóban: nem lehet letenni! Nem túl hosszú, nem túl rövid. Pont jó és kellemes. Ráadásul: érdekes! A főhős diplomás, ötvenes férfi. Váratlanul elveszti állását. Képtelen elhelyezkedni a szakmájában, ezért elvállal mindent, hogy megélhessen. Vándorol, csavarog, itt-ott munkát is kap, de idővel mindenhonnan kirúgják. . Porondmunkás a cirkuszban, főnök egy játékteremben, dolgozik totó-lottó kirendeltségen, temetőben, gőzfürdőben. Eljut külföldre is: Bulgakov nyomába szegődik, őseink földjén bolyong, sámánokkal, boszorkányokkal találkozik, népi gyógymódokkal ismerkedik. Évtizedek óta ő az első, aki nyelvrokonaink között járt. Aztán újra itthon nyakig merül a szerencsejátékok világába is; bukméker a lovin, zsugázik utcákon, tereken és elegáns kártyatermekben. A tragikus végű regény napjaink kemény kritikája. Bemutatja a társadalom peremére szorultakat, a szerencsétlen veszteseket. Mindenkit figyelmeztet: naponta értékes emberek százai kerülhetnek a halálos csúszdára. S rávilágít a legfontosabbra: mindez bármikor, bármelyikünkkel is megtörténhet!

Illés György - Szerelmek ​könyve
A ​költő arra kérte Hegedüs Nándort, beszéljen a váradi színigazgatóval, adjanak Annának szerepet. "Erdélyi Miklós teljesítette a kérést" - meséli Hegedűs -. "A darabra nem emlékszem, csak Annára. Egyetlen szó fejezi ki: rettenetes. Ilyen szőke tuskó még nem állott a színpadra. Se mozdulat, se hang és legkevésbé értelem. Gyula szenvedett a nézőtéren. Mikor faggatott, nem volt szívem megmondani, milyen katasztrófa ez a nő, mint színésznő." Juhász Gyula mégis cikket írt Sárvári Nusiról, a Nagyvárad című lap 1909. augusztus 29-i számában: "Sárvári Nusi szimpatikus, szép és talentumos fiatal színészleány. Minden szerepében komoly ambíciót mutatott és a kis föladataiban is nagyobb föladatokhoz méltóan, derekasan állotta meg a helyét. Mi úgy hisszük, hogy a kiforrott, az önmagára lelt Sárvári Nusi nemsokára azok sorába kerül, akik az új magyar dráma méltó tolmácsolói lesznek, hiszen övé az ifjúság, a jövő és megérdemli, hogy övé legyen a siker babérja is."

Illés György - A ​magyar ifjúsági irodalom kézikönyve
Ez ​a kötet, melyet kezében tart a Kedves Olvasó, elsőként összegzi a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom történetét. Kitűnő segítséget nyújt mindazoknak, aki a gazdag gyermek- és ifjúsági irodalmunkban kívánnak eligazodni, tájékozódni, felfedezni, újra felfedezni. Tanácsokat ad a szülőknek: milyen könyveket adjanak a gyerekeik kezébe. Emellett kiemelten ajánljuk, a pedagógusok, könyvtárosok és művelődési szakemberek, s az olvasni szerető fiatalok figyelmébe és szeretetébe.

Illés György - Szellemidézés
A ​szellemidézés mindig izgalmakkal és meglepetésekkel teli művelet, s különösen az, ha irodalmunk közelmúltjának nagyjai jelennek meg előttünk. A szerző édesapja a hatvanas években indult legendás folyóirat, az Új Írás alapító szerkesztője volt, s a gyerekkor emlékei nyomán megelevenedik a lap törzsasztalának kedves, bohém élete, találkozhatunk Illyés Gyulával, Nagy Lászlóval, Juhász Ferenccel, Veres Péterrel, Tamási Áronnal, Zelk Zoltánnal, Tersánszky Józsi Jenővel, Berda Józseffel, Moldova Györggyel. A későbbi, hetvenes-nyolcvanas évekből pedig felbukkan Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Karinthy Ferenc legendás alakja is.

Illés György - Kádár László - Koltay József - Körmendi Klára - A ​települések vízgazdálkodása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés György - Mesélő ​könyvtárak
"Egy ​nap a zirci könyvtárba tévedtem. Elámultam, hogy az egykori cisztercita szerzetesek mennyi kevéssé ismert régi könyvet és kéziratot gyűjtöttek itt össze. Mennyi kincs rejtőzhet az egykori és a még ma is működő egyházi könyvtárakban? - ez a kérdés izgatott." Ennek a nyomozó szenvedélynek az eredménye ez a gazdagon illusztrált, érdekes könyv. Tizennyolc vidéki és fővárosi könyvtár tárulkozik fel benne, egyházi gyűjtemények, hazánk egyetlen megmaradt főúri könyvtárának és két műemlék könyvtárunknak féltve őrzött darabjai: corvinák, ősnyomtatványok, elsárgult kéziratok és adománylevelek, korai nyelvemlékek és több száz éves szépirodalmi művek.

Illés György - Címzett ​az ifjúság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés György - Végek ​dicsérete
Gondold ​csak el, milyen nagy idő 150 év! Ennyi ideig bitorolta a török Magyarország földjét. 150 évig tartó szakadatlan küzdelem volt tehát az ország legnagyobb részének a sorsa. Ennek a küzdelemnek legfontosabb helyszíneit a végvárak adták, melyeket mi többnyire csak romokban láthatunk. Kőszeg, Temesvár, Eger, Drégely, Szolnok, SZigetvár - mind-mind a magyar történelemnek egy-egy dicsőséges lapját jelentik. Hiszen még akkor is fontos feladatott teljesítettek végváraink, ha a túlerővel szemben végül is elestek. A korabeli keresztény Európa a kereszténység védőbástyáinak nevezte őket. Ebben a könyvben tizennégy várról olvashattok, amelyeknek sorsa véres várostrom, néha árulás, de legtöbbször a halállal megpecsételt hősiesség volt. Forgasd lapjait tisztelettel, és ha ezek után meglátogatod a várromot, gondolj szeretettel a könyvből megismert hős katonákra.

Illés György - Fel, ​fel, vitézek!
A ​török kiűzése után nem volt szükség többé a magyar várakra. Hadászati értküket elveszítették, komoly harcokra alkalmatlanok voltak. De a Habsburgok attól is féltek, hogy „rebellis magyar elemek” menedékéül szolgálhatnak. Elpusztításukat 1699-ben határozták el Bécsben. Lebontásuk 1700 és 1703 között meg is történt. Ám a magyar történelem még kétszer fontos szerephez juttatta a várakat: a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-as szabadságharcban újra harcok, ostromok színhelyei lettek. Jogosan féltek hát a Habsburgok Sárospataktól, Simontornyától, Siklóstól, Budától, Komáromtól. A várháborúk utolsó felvonásának jelenetei itt játszódtak, hogy aztán Arad tegyen pontot az újra és újra jelentkező szabadságküzdelmek végére. A magyar várak történetének harmadik könyve megidési az egykori harcokat, e küzdelmek név szerint ismert vagy névtelen hőseit.

Illés György - A ​királyné testőre
Rendkívül ​fordulatos, izgalmas, hangulatos történelmi regény. Igazi hősökről, kalandokról, szerelmekről regél, s egyúttal bemutatja a magyar történelem egy súlyosan nehéz korszakát, melynek eseményei máig kihatnak Magyarország sorsára. A főszereplő, Sárffy Ferenc győri várkapitány valóban élt, hőstetteiről a Pray-kódex is megemlékezik. Részt vett a mohácsi csatában, tanúja volt II. Lajos meggyilkolásának. Erről ma már szinte senki sem tud. Úgy tanítják, hogy a mohácsi csatavesztő király belefulladt a Csele patakba, de nem így történt! Meggyilkolták! A gyilkosság hátterében a hatalomért való harc, a trón megszerzésének vágya húzódik, mely még ebben a katasztrofális helyzetben, a Magyarország sorsát végleg tragikus irányba fordító végzetes csata idején is fontosabb volt mint az ország megmentése. A drámai események szolgáltatta háttérrel, a derék hős, Sárffy Ferenc ifjúságáról, felemelkedéséről, bátor kalandjairól és nagy szerelméről mesél a könyv, miközben fellebbenti a fátylat egy középkori titokról a királygyilkosságról.

Illés György - Dugovics ​Titusz
Rendkívül ​érdekes könyvet tart kezében a kedves olvasó. Ez a kötet a különös sorsú hős vitéz, a legendás Dugovics Titusz életét meséli el, születésétől haláláig. A martalócfiként világot látott kis Titusz anyjával hányattatások egész során megy keresztül. Bepillantást nyerünk a törökök által már szorongatott Magyarország mindennapi politikai viszonyaiba és szereplőinek magánéletébe. Eljut Hunyadi János udvarába, ahol felcseperedve János úr büszke vitéze lesz. Az élettörténet innen egyenesen vezet a nándorfehérvári bástya ormára, ahol a "nagy csatában" egy izmos török éppen kitűzné a lankadó védők feje fölé a lófarkas zászlót, amikor Titusz egy kétségbeesett erőfeszítéssel leveti magát a mélybe, magával ragadva a törököt, s a diadal jelvényét, újult erőt csöpögtetve így a védők szívébe. Dugovics Titusz a hűség, a hazaszeretet, az önfeláldozás példaképe. Szükséges és aktuális, hogy a tanulóifjúság jobban megismerje ezt a hőst, s a benne rejtező embert. Illés György a tőle megszokott olvasmányos, élvezetes stílusban tárja elénk a kort, a küzdelmet és a példamutató hősiességet.

Illés György - Hírmondók ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés György - Várak ​dicsérete
Omladozó ​várfalak, egy-egy bozóttal benőtt várfalmaradvány vagy csak az emlék és a legenda maradtak meg egykori erős, sok vérzivatart megélt és bátran kiállt várainkból. Ez a könyv megpróbálja feltámasztani és bemutatni neked a hajdan pezsgő várbeli életet, a falak közt zajló csatározásokat és ostromokat, vitézi cseleket és emberi szenvedélyeket. A legnagyobb magyarországi várakat, az Árpád-házi királyok és az Anjou-dinasztia kilenc legfontosabb és legnagyobb várát mutatja be alapítási sorrendben. Esztergom, Visegrád, Székesfehérvár, Diósgyőr, Buda, Eger, Füzér, Tokaj, Veszprém története harcok szakadatlan sora, de a bátorság, a személyes példamutatás és önfeláldozás jelképe is. "Vitézlő oskola", ahogyan Balassi Bálint, Eger és Esztergom hős katonája írja. Ha járod az országot, a könyv alapján nemcsak ráismerhetsz az események színhelyére, de újra is játszhatod azokat, személyes ismerősöddé válhatnak nagy elődeink. Forgasd lapjait olyan tisztelettel, amilyen csak nekik kijár.

Kollekciók